Fehér könyv az oktatásról: az állami szerepvállalás erősítése

2013.05.21. | Radó Péter | Szólj hozzá!

 

A jelenlegi kormányzat oktatáspolitikájának igazolásaiként gyakran halljuk, hogy erősíteni kell az állam szerepvállalását a közoktatásban. Jelenlegi oktatásirányítóink értelmezésében ez az iskolai autonómia teljes felszámolását, a pedagógusok közszolgálati hivatásrendbe szervezését és munkájuk adminisztratív ellenőrzését, egy hatalmas bürokratikus tanügyigazgatási vízfej létrehozását, a piaci alapon működő szolgáltatások államosítását, a tanítás és tanulás aprólékos központi szabályozását és a ráfordítások egységesítő központi finanszírozását jelenti. Egy ilyen pillérekre épített közoktatási rendszer nem vezethet máshoz, mint a minőség fokozatos leromlásához. Hangozzék azonban bármilyen furcsán is a tanszabadság hívei számára, a magyar közoktatás 2010 előtti fejlődését elemezve számos olyan problémát találunk, melyek megoldása csakugyan az állam rendszerszabályozó szerepének megerősítését igényli, de csak ott, ahol az feltétlenül indokolt, s amikor meg lehet teremteni a szükséges változtatások kellő támogatottságát.

 

A Haza és Haladás Alapítvány számára nemrég elkészült Fehér könyv egyik legfontosabb kiinduló pontja az, hogy az egyes rendszerszabályozó eszközök hasznosságát nem önmagában kell mérlegelni, hanem abból a szempontból, hogy azok – külön-külön és egyetemlegesen – mennyire biztosítanak megfelelő környezetet a tanulás eredményességének fejlesztése számára. A 2010 előtt működött rendszer igen magas minőséget biztosított – keveseknek. A legfontosabb cél tehát az, hogy az alapkészségek fejlesztése tekintetében makacsul újratermelődő kiugróan magas egyenlőtlenségek csökkenthetők legyenek, mert ez a feltétele annak, hogy később minden tanuló hozzáférhessen a jelentős egyéni megtérülést biztosító középfokú és/vagy felsőfokú tanulás lehetőségéhez. Ennek alapján a Fehér könyvben szereplő oktatáspolitikai javaslatok rendszerkörnyezetre vonatkozó „Helyreállítás és korrekció” címet viselő része, valamint a javasolt egyes problémamegoldó beavatkozások a következő területeken módosítanák a 2010-ig kialakult közoktatási rendszert.

 

Irányítás és finanszírozás

 

Bármilyen oktatásirányítási és oktatásfinanszírozási reformról csak egy közigazgatási és közfinanszírozási reformprogramba ágyazottan lehet gondolkodni. Az oktatás szempontjából az ideális közigazgatási környezet az lenne, ha működnének járási önkormányzatok, azon belül pedig települési részönkormányzatok. Mivel a jelenlegi kormányzat csak állami hivatalokat telepített az újra létrehozott járásokba, kiforrott alternatív közigazgatási reformelképzelés pedig nincs, a Fehér könyv – amolyan provizórikus kényszermegoldásként – járási szintű kötelező intézményfenntartói társulásokat javasol. Ehhez kapcsolódóan a Fehér könyv több ponton is javaslatot tesz az állami szerepvállalás növelésére:

 

  • A létrehozandó járási és városi intézményfenntartó szervezeteknek egységes működési szabályok szerint kell működniük és szakmai tevékenységük rendszeres értékelését, valamint a jogszabályok betartásának ellenőrzését az Oktatási Hivatalnak kell ellátnia;

 

  • Egy másik erősebb állami szerepvállalást igénylő probléma az iskolák szervezeti működésének szabályozása. A nyolcvanas években kialakult autonóm iskolai működési modellhez képest, amely az iskolai autonómia jelenlegi felszámolásáig igen kevés módosítással fennállt, meg kell erősíteni az intézmények vezetőinek és középvezetőinek szerepét, valamint nagyobb teret szükséges biztosítani a szülői és diákrészvétel számára;

 

  • A 2010 előtti gyakorlattal szakítva garanciákra van szükség a közoktatás stabil központi költségvetési finanszírozásra. Ennek feladatfinanszírozáson, tehát a kötelezően ellátandó feladatok pontos meghatározásán és azok 100 százalékos – a dologi és bérköltségeket is magában foglaló – finanszírozásán kell alapulnia.

 

 Javasolt irányítási rendszer.png

 

Tartalmi szabályozás

 

A 2010 előtti tartalmi szabályozási rendszer fejlődése lényegében egy megrekedt rendszerszabályozási reformként írható le: az állam – igen helyesen nagy teret adva az iskolai szakmai autonómiának - kivonult a tanítási idő felosztásának és az oktatott tartalmak aprólékos szabályozásából, de ezzel párhuzamosan nem támasztott eredményoldali teljesítményelvárásokat. A kormányzat sem az általános iskola végére, sem pedig a szakiskolák közismereti tartalmainak rögzítésére nem adott ki teljesítménykövetelményeket. Ennek következtében tartalmi értelemben csak az érettségivel záruló középiskolák nem maradtak szabályozatlanok. A jelenlegi kormányzat ezt a problémát úgy kívánja orvosolni, hogy a központilag kiadott sillabuszokkal visszatér egy 30-40 évvel ezelőtti szabályozási eszköztárhoz.  Ezzel szemben a szakmai elszámoltathatóság elvének érvényesítése érdekében a Fehér könyv nem csupán a 2010 előtti tantervi szabályozó rendszer visszaállítását és a hiányzó standardok kiadását javasolja, de azokat az eszközöket is, melyek kikényszerítik a követelmények teljesítését. Az általános iskola végén ennek legmegfelelőbb eszköze egy a teljesítménykövetelményeken alapuló tanulói, magyar nyelvi, matematikai és természettudományi mérés, melynek alapján azonosíthatóak az alulteljesítő, s ezért fejlesztésre szoruló iskolák, a szakiskola 10-ik évfolyamának végén pedig egy kötelező közismereti záróvizsga ugyanezekből az alapkompetenciákból. A 2010 előtti gyakorlathoz képest a Fehér könyv még egy eltérést tartalmaz: az általános iskolákban és a középfokon zajló oktatás tartalmát nem feltétlenül célszerű ugyanúgy szabályozni. Az általános iskolákra vonatkozó tartalmi szabályozásnak egységesnek kell lennie, középfokon azonban érdemes helyreállítani a választás lehetőségét biztosító tantervi sokszínűséget.

 

Minőségpolitika

 

Európa egyik legcizelláltabb tanulói teljesítménymérési rendszere Magyarországon működik. Ennek ellenére a mindenkori oktatási miniszterek képtelenek voltak eleget tenni a közoktatás minőségéért viselt törvényekben rögzített felelősségüknek, ugyanis az intézményi minőségfejlesztés iskolai mechanizmusai nem működtek megfelelően, és semmilyen intézmény nem látott el valódi állami intézményértékelési feladatot. E területen is szükség van tehát az állami szerepvállalás erősítésére, mégpedig egy korszerű, egész intézmények rendszeres értékelését végző tanfelügyelet létrehozásával. (Ezzel egy időben meg kell szüntetni a jelenlegi kormányzat által létrehozott bürokratikus adminisztratív értékelést végző szakfelügyeletet.) A létrehozandó tanfelügyeletnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy tükröt állítson az iskolai önértékelés elé, amivel segítheti az intézményi minőségfejlesztést (kötelező iskolafejlesztést), feltárja az alulteljesítő intézmények kudarcának okait és a közoktatás minden szereplőjének objektív információt szolgáltasson az egyes iskolák és az egész rendszer által nyújtott közoktatási szolgáltatások minőségéről. A minőségértékelés hitelessége érdekében egy a kormánytól független tanfelügyeleti szervezet létrehozására van szükség.

 

Pedagógus politika

 

A jelenlegi kormányzat pedagógus politikája szinte semmit nem tartalmaz, ami a pedagógusok szakmai fejlesztését szolgálná, a pedagógus életpálya modellt egy előmeneteli és bérezési rendszerre redukálta, amely külső államigazgatási eljárás keretében lefolytatott minősítésen alapszik. Noha nem kétséges, hogy e tekintetben is lényegesen nagyobb állami szerepvállalásra van szükség a 2010 előtti állapotokhoz képest, a most kiépülő rendszer azonban nem tartható fenn, mert erősen minőségellenes. A Fehér könyvben felvázolt pedagógus politikában az előmenetel és bérezés kérdése, valamint a szakmai fejlesztés egyenrangú kérdések, az utóbbi célt beavatkozások és fejlesztések nagy száma hivatott szolgálni. Ami az előmeneteli rendszert illeti, azt hozzá kell igazítani a javasolt irányítási rendszer általános kereteihez, melyben a szakmai elszámoltathatóság érvényesítése az egyes pedagógusokkal szemben nem állami bürokráciák, hanem munkahelyi vezetők feladata. Ennek megfelelően az előrelépés rendszer elsősorban teljesítményértékelésen alapuló vezetői döntéstől függ. (A tanfelügyeletnek e vezetői feladatok ellátását és nem az egyes pedagógusok munkáját kell értékelnie.) Kisebb egyéb korrekcióktól eltekintve a javasolt életpálya modell egy másik új eleme az, hogy az előrelépés nem csupán magasabb fizetést, de nagyobb felelősséget is jelentene. Ennek érdekében megtörténne az egyes fokozatok birtokában elvégezhető addicionális feladatok meghatározása is. A módosított előmeneteli rendszer alapján természetesen újra kell kalkulálni a pedagógusbérek felzárkóztatásának finanszírozási pályáját is. (Mivel a következő évtized során a jelenleg foglalkoztatott pedagógusok közel egyharmada nyugdíjba vonul a fiatalok pályára vonzása érdekében elsősorban a pálya első éveiben van szükség az átlagost meghaladó béremelésre.)

 

Pedagógus életpálya.png 

 

Iskolaszerkezet

 

A nyolcvanas évek vége óta a magyar iskolaszerkezet Európában példátlan mértékben dezintegrálódott, ami az egyik legfontosabb oka a magyar közoktatás mérhetetlenül nagy szelektivitásának. A korábbi kormányok nem egyszerűen meg sem kísérelték visszaszerezni az iskolaszerkezet feletti kontrollt, de szinte mindegyik olyan lépéseket tett, melyek maguk is hozzájárultak az intézményrendszer szétzilálódásához. (Ugyanez vonatkozik a jelenlegi kormányzatra is.) Az egyenlőtlenségek csökkentése és a tanulási alapok megerősítése érdekében feltétlenül szükség van egy olyan beavatkozás csomagra, amely a ma csak nevében „általános” iskolát egységes, erősen az alapkészségek fejlesztésére irányuló munkát végző intézményekké alakítja át. Ennek érdekében a Fehér könyv a rugalmas beiskolázás visszaállítását, a tagozatok és képességcsoportok indításának tiltását, az iskolai kezdőszakasz minőségének javítását szolgáló fejlesztéseket, az általános iskolából való korai kilépés lehetőségének szűkítését, valamint a már említett kimeneti követelményeket és tanfelügyeleti értékelést javasolja.

 

Általános iskolai beavatkozások.png 

 

Mint az eddigiekből látható, az állam felelősségének érvényesítésének nem kell feltétlenül együtt járnia a közoktatás összes többi szereplője autonómiájának felszámolásával. A bürokratikus és centralizált irányítás csupán csak a kontroll illúzióját nyújtja; a Fehér könyvben szereplő javaslatok azonban az államosítással teljesen elvesztett állami befolyás helyreállítását szolgálják – lényegesen okosabb és máshol már bizonyított eszközökkel.

 

A Fehér könyvhöz teljes szövege itt letölthető, a hozzá készült háttértanulmányok itt találhatóak, a Fehér könyv elkészítésének módjáról pedig itt olvashatnak.

Címkék: oktatáspolitika Fehér könyv Haza és Haladás Alapítvány

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr665308911

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) egyiptom (1) Egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) USA (1) usa (3) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma

süti beállítások módosítása