Privát sarok: Tudat(os) módosítás - cenzúrázott jelentés a kábítószerügy hazai helyzetéről

2012.11.28. | Szemelyácz János | 8 komment

szemelyácz1.jpg

 

A hazai droghelyzet aktuális állapotát leíró „Jelentés” nem a szakmai lektorok által jóváhagyott formában, hanem „javítottan”, másképpen fogalmazva cenzúrázottan került ki Lisszabonba az EU Drogmonitorozási Központjába (EMCDDA). Amikor ez kiderült, az EMMI bocsánatkérés és elfogadható magyarázat helyett kiadott egy Közleményt, amelyben gyakorlatilag leminősíti a szakmát, az elmúlt évek törekvéseit, eredményeit, és több más valótlanságot állít. Az esetről és annak utórezgéseiről írt jelentést Szemelyácz János pszichiáter-addiktológus.

 

2000 óta minden évben elkészül a Jelentés c. dokumentum, mely az előző évben gyűjtött adatokat, kutatásokat, neves szakemberek tapasztalatait szerkeszti kötetbe és adja ki hazai használatra, ill. küldi tovább a lisszaboni székhelyű Európai Drogmonitorozási Központnak, mely nyilvánosságra hozza ezt honlapján a többi európai állam Jelentésével együtt.

 

Az idei Jelentés a tavalyi adatokkal már nyár elejére elkészült. A dokumentumot az Országos Tisztiorvosi Hivatal rendszerében működő Nemzeti Fókuszpont készíti saját- és más intézmények adatgyűjtéseiből, elemzéseiből, melyekhez hazai szakemberektől rendel további írásokat bizonyos kiemelt területekről. A Jelentés összeállítása után neves hazai szakemberek lektorálták az anyagot, melyet szeptemberben nyilvános fórumon is elérhetővé tettek véleményezésre, majd a végleges írást októberben továbbították Lisszabonba az EMCDDA-hoz,  majd azt Emberi Erőforrások Minisztériumának honlapján is közzétették.

 

A megjelenéseket követően a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) jogvédő szervezet jelezte, hogy a Jelentésből kihagytak fontos részeket.

 

A több mint 100 oldalas dokumentumból kb. 6-8 oldal tűnt el – ami nem tűnik soknak, főleg úgy, hogy érkeztek javaslatok, akár szakemberektől is apróbb változtatásokra. Azonban ha az „elpárolgó” oldalak tartalmát nézzük, akkor mégis nehéz nem észrevenni, hogy a jelenlegi kormányzat által lobogóra tűzött prevenciós-, közösségi programok vészes fogyásáról tudósító részeknek volt muszáj „elhagyniuk” a Jelentést. A cenzúra áldozatául estek.

 

Kérdéses, hogy a társadalmat sújtó – a kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatásokat csökkentő – intézkedések özönében feltűnt volna-e bárkinek is, hogy a prevenciós programok, a közösségi drogmegelőzés-, szemléletformálás szolgáltatásai is hasonló sorsra jutottak és gyakorlatilag rosszabb minőségben, kb. 20 évvel ezelőtt állapotukban leledzenek? Valószínűleg nem, de úgy tűnik a kábítószer-problémával foglalkozó kormányzati szervek hivatalnokai ebben is rosszul mérték fel a helyzetet.

 

Ahogy akkor is, amikor a leleplezés után, bocsánatkérés és helyreigazítás helyett a Minisztérium közleményben tett durván elmarasztaló, az egész szakmánkat érintő valótlan, szakmaiatlan kijelentéseket. Ez óriási felháborodást keltett az anyagi támogatottságuk radikális csökkentése miatt már meggyötört, de szakmai önérzettel még rendelkező szervezeteknél, intézményeknél. A budapesti székhelyű Kékpont Alapítvány és a pécsi INDIT Közalapítvány tiltakozott a Közleményben állítottak ellen, majd tiltakozásukhoz csatlakoztak a szakmai ernyőszervezetek (MADRISZ, MADÁSZSZ, ÁSZ, MAT) és személyesen többszáz szakember is. A vita a mindenkori kormányok legfőbb drogpolitikai tanácsadószerve, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság ülésén folytatódott, ahol végül a megcsonkított jelentést szavazásra bocsátották, melyet a Bizottság természetesen nem fogadhatott el. Eső után köpönyeg helyzet, hiszen a megkurtított Jelentést ekkor már régen továbbküldték. Érdekes helyzet…

 

cenzura3.jpg 

 

Lássuk, mi szúrta leginkább a Minisztériumi illetékesek szemét:

 

Egy, a drogprevenciós helyzetet általánosan értékelő mondat: „A 2011-es évben a prevenciós tevékenység iránti érdeklődés beszűkülése volt tapasztalható, aminek oka elsősorban a források csökkenésében, másodsorban a stratégiai iránymutatás hiányában keresendő.” (5.old. 2. bek.)

 

Nagy számban hagytak ki olyan megállapításokat és hivatkozásokat, amelyek a 2011-ben elérhető drogprevenció helyzetének felmérését célzó, a Viselkedéskutató Kft munkatársai által készített kvalitatív kutatás eredményein alapultak. Ezt a felmérést öt regionális fókuszcsoportban 35 területi szakértő részvételével végezték, a szakértők által képviselt szervezetek közel kétharmada nonprofit szervezet volt, többségük legalább 10 éve alakult és közel kétharmaduk a drogprevencióval is legalább 10 éve foglalkozik. Az alábbi megfogalmazások biztosan nem nyerték el a minisztériumi illetékesek tetszését:  

 

 „Az iskolai prevenciós típusok/megoldások országos hozzáférhetőségét vizsgálva a leginkább kiterjedtnek egyrészt a kötelező adminisztratív előírásokban szereplő (dohányzási tilalom, illetve iskolai drogstratégia), másrészt az iskola számára kisebb költséget jelentő megoldásokat (információs napok, rendőrök által tartott előadások) értékelték a megkérdezettek.”

 

„A helyzetfeltárásra irányuló kvalitatív kutatás eredményei szerint 2011-ben leginkább az iskolai prevenciós beavatkozások voltak elérhetőek országszerte, ugyanakkor a programok esetlegesek, alkalmazott módszereiket illetően továbbra is a frontális információátadás jellemző, hiányzik az egészségfejlesztésbe ágyazott szisztematikus drogprevenció.” (33.old. 6. bek. – 34. old.)

 

„A hiányzó prevenciós típusok mögöttes tényezői között előkerült egyrészt a források szűkössége, a motiválatlanság vagy hárítás, illetve a humánerőforrás és általában a szakértelem hiánya.”

„A közösségi prevenció a szakértői vélemények alapján az ország különböző térségeiben általában korlátozottan volt elérhető.”

 

„A különböző veszélyeztetett családokra irányuló beavatkozások tekintetében a szakértők körében az a vélemény volt jellemző, hogy leginkább csak néhány releváns helyen hozzáférhető. A célzott családi prevenció összességében alacsony hozzáférésének okát a szakemberek egyrészt a problémás családok nehéz megközelíthetőségében látták, illetve az elérést nehezítő intézményi struktúrák, tárgyi és személyi feltételek hiányát említették.”

 

„…A kutatásban részt vevő szakemberek tapasztalatai szerint a drogfogyasztók reintegrációja elsősorban a drogfogyasztásuk miatt ambuláns vagy fekvőbeteg ellátásban részesülőkre irányuló célzott reintegrációs beavatkozások során valósul meg, nem pedig a társadalmi kirekesztés csökkentését célzó, a társadalom egészére irányuló beavatkozások keretében.” (84-89.old)

 

„E mellett a kezelésen kívüli, problémás szerhasználóknak szóló reintegrációs programokkal kapcsolatban a kutatás során azt találták, hogy ennek a területnek a létjogosultsága még a szakemberek körében sem számított evidensnek. A problémás droghasználók körében megjelenő reintegrációs igényekre leginkább az alacsonyküszöbű- és a közösségi ellátások keretében, a célzottan erre a populációra szabott szolgáltatások próbálnak reflektálni, de egyértelműen ez volt a legkevésbé hozzáférhető programtípus a reintegráció témakörén belül.”

 

Problémásnak bizonyultak azok a megállapítások is, melyek a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokról szóltak. Ezek azok a helyi regionális szervezetek, melyeket az első, 2000-es Nemzeti Drogstratégia a közösségi drogprevenció alapelemeiként határoz meg.

cenzura 2.jpg

 

„Jelenleg irányadó nemzeti drogstratégia hiányában (lásd 1.3 fejezet) növekvő bizonytalanság tapasztalható a KEF-ek körében, ugyanis nincs politikailag támogatott konszenzusos szakmai dokumentum, ami a helyi tevékenység prioritásait és következményesen a helyi akcióterveket meg tudná alapozni. Növekvő felelősséget ró a helyi szintű koordinációs testületekre a Fővárosi KEF kudarca is. Ennek hiányában kiemelt feladatuk, hogy a kerületeken átnyúló feladatok hatékony megoldása érdekében egyeztetéseket folytassanak és együttműködjenek egymással. (126. old. 4.bek)

 

„A korábbi években a helyi drogpolitikát koordináló fórumok arra törekedtek, hogy a tevékenységük kereteit alkotó helyi stratégiák a nemzeti drogpolitikai alapdokumentumokhoz illeszkedjenek. Jelenleg nincs olyan szakmai dokumentum, ami a helyi tevékenység prioritásait és a helyi akcióterveket meg tudná alapozni. (131. old. utolsó bek. 1-4 sor)

 

Látható, hogy a cenzúrának elsősorban a prevenció aktuális helyzetéről szóló sorok estek áldozatul. Nemcsak a cenzúra ténye, de a kiszerkesztett bekezdések által leírt állapotok is szégyenteljesen kínosak a kormányzat számára, hiszen pontosan arra hivatkozva csökkentették 2010 óta az ártalomcsökkentő programokat, vagy szigorították a Btk-t, hogy aki a prevenciós programok információi ellenére tiltott szerhez nyúl, az vállalja a következményeit. Ezért váltak tehát kínossá a Jelentés azon megállapításai is, melyek bizonyítják, hogy épp az univerzális prevenció tűnt el az oktatási intézményekből.

 

Ezen az sem segít – bár szintén gyakori érv a kormányzat részéről -, hogy a TÁMOP-okon keresztül ömlik a pénz erre a területre, és ezen uniós támogatásokból  bőven lehetne ifjúsági-, prevenciós-, egészségfejlesztő programokat létrehozni, működtetni. A támogatásokat ugyanis gyakran semmiféle szakmai múlttal nem rendelkező szervezetek, akár önkormányzatok kapják és költik el, bármiféle eredmény nélkül – igaz, az eredményessége ezeknek a programoknak is alig lenne mérhető, mivel  ritkán végeznek előzetes állapot- ill. igény-felméréseket.

 

És akkor nézzünk néhány sort az EMMI Közleményéből:

 

„A korábbi kormányok idejénéveken keresztül semmi sem történt a kábítószer fogyasztás visszaszorítására, pedig 2004-től mind nagyobb bajt jeleztek a felmérések.”

 

„A kormány új drogpolitikája e folyamatok megállítását és visszafordítását tűzte ki célul: a droghasználat kiszorítását az iskolákból, szórakozóhelyekről, a prevenció előtérbe helyezését, a családok és a közösségek megtartó erejének erősítését, a teljes felépülésre koncentráló kezelések támogatását.”

 

„Elértük, hogy a dizájner drogok fogyasztása és tovább adása ma már bűncselekménynek számít. Elértük, hogy az új szerek a rövid határidővel felkerülhetnek a tiltó listára, így ezek fogyasztása is bűncselekménnyé válik.”

 

„A szigorítás azonban önmagában nem vezet eredményre, ehhez kapcsolódik a célzott prevenciós munka, illetve a teljes felépülés-központú kezelés, amely egyedüliként adhat reményt a droghasználóknak, hogy ismét integrálódhatnak a társadalomba, családot alapíthatnak, gyermeket nevelhetnek, önmaguk és a társadalom számára is hasznos munkát végezhetnek.”

 

„A drogstratégia megléte, illetve hiánya nem változtat azon a tényen, hogy jelentős eredményt értünk el, olyat, amit a szocialista-szabaddemokrata kormányok 8 év alatt sem voltak képesek. A stratégia lényeges eleme a drogpolitikának, de az eredményeket az emberek, a terepen dolgozó elkötelezett szakemberek, az önkéntesek érik el.”

 

cenzura4.jpg 

 

A Minisztérium (alapvetően a Kábítószerügyi Koordinációt is működtető Szociális Államtitkárság) megdöbbentő hozzáállását mutatja, hogy a szakmai szervezetek, az elkötelezett szakemberek és önkéntesek tiltakozása ellenére is kitart a vállalhatatlan eljárás mellett és próbálja magyarázni, hogy cenzúra nem volt.  A helyzet azért is érthetetlen, mert több aktuális kormányoldali szereplő is sokat dolgozott velünk együtt 2004-2010 között a hazai drogprobléma visszaszorításán, a helyzet jobbításán.

 

Az ilyesféle működés okairól csak találgathat a szakmai közvélemény. Lehet politikai ok, a parancsba adott amnézia nem új találmány. A kötelességtudatból önként vállalt emlékezetkiesés már a pszichopatológia tárgykörébe is tartozhat, ill. lehet ennek egyéb előnyökért (pénz, pozíció, hatalom) működtetett formája is. De lehet ok az információk teljes hasítása is, ami persze az elfelejteni akart részek projekcióját/kivetítését is hozza magával, egyszerűbben szólva a bűnbak-keresést, és azt látjuk, hogy a Kábítószerügyi-koordináció dühe épp megint a szakmáért aggódókat találja meg.

 

Szakmai ártalom a helyzet pszichologizálása, nem is folytatom, Inkább szomorúan megállapítom, hogy a Nemzeti Drogstratégiával történt majd kétéves huzavona után – mely nulla eredménnyel zárult és jelentős kárt okozott a szakmának-, egy újabb ügy és egy újabb, sehová sem kifutó vita keletkezett, amely megviseli a széteső, elszegényedő, a klienseiért, a szakmaiságáért, a szolgáltatásaik fenntartásáért és persze saját egzisztenciájáért aggódó szakmámat. 

 

Azért van ennek a kínos ügynek egy reménykeltő hatása is. A tiltakozók listáján a szakmai szervezetek mellett többszáz szakember, a legjobb szakemberek, vállalták a nevüket.

 

Ennek lehet örülni.

· 1 trackback

Címkék: cenzúra Drogjelentés 2012

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr994931200

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.11.28. 10:57:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Érdekes és megdöbbentő volt olvasni a bejegyzést. Egyrészt örülök, hogy egy egészen szakma(politika)i írás látott napvilágot egy szakember tollából. Másrészt személyes szakmai érintettség -azért hozzáteszem, igazságügyi orvosszakértőként csak távolról- okán is érdekes olvasmány volt. És persze megdöbbentő is volt egyben, amiről szó van... és itt nem csak a cenzúra tényére gondolok, hanem a szokásos, semmitmondó, lózungokból építkező EMMI közleményre. Ebből is remekül látszik, hogy milyen messzire "lenyúlik" a szakmai dilettantizmus. Egy ilyen problémához -máshoz sem, de ehhez biztosan nem- nem lehetne így hozzáállni.
Kábítószer-ügyben csak egy kérdésem van: Hány bentlakásos férőhely van Magyarországon arra a célra, hogy a kábítószer-betegek a méregtelenítés után megfelelő pszichiátriai kezelést kapjanak a teljes taplraállásig?
Mit sem ér ugyanis az ambuláns kezelés, ha a beteget visszalökik ugyanabba a közegbe, ahol szenvedélybeteg lett. A bentlakásos intézményben több segítséget, valós ösztönzést kap arra, hogy gyógyuljon, és védelmet a visszaesés ellen. De ilyen férőhely vajon hány van szép hazánkban? és hány kábítószerfüggő?
Ha már a prevenciót így hanyagoljuk, legalább a gyógyítást csinálnánk rendesen....
bőven lehetne ifjúsági-, prevenciós-, egészségfejlesztő programokat létrehozni, működtetni."

Na. Igen. A problémát a gyökereknél kellene első sorban kezelni. Nagyon fontos lenne, a minél tágabb körű felvilágositás, már általános iskolás korban. Sokkal nyomatékosabban felhivni a figyelmet a veszélyekre.
Nem elég csak a társadalomra háritani a felelősséget, mert meghatározó "mit visz a gyerek, a fiatal" otthonról.
Észre kellene venni - s nem csak a közösségnek - a szűkebb környezetnek is, hogy valami nagyon nincs rendben.

Mondjuk el sem tudom képzelni, mi vihet rá - főleg már felnőtt korban - valakit, hogy kábitószer fogyasztó legyen?
Abban viszont biztos vagyok, hogy emlitett személyek nem hasznos tagjai a társadalomnak. Ha tetszik, ha nem. :)

De ha már valaki, beteggé? válik, s nem tesz önmagáért eleget, esetleg nem fogadja meg az orvosa tanácsait, stb. nagyon súlyosan büntetni kellene. S persze a terjesztőket is.

a Jelentésből kihagytak fontos részeket."
Ezzel" a probléma nem fog megoldódni. S ez nagy baj.
Szerintem.
"A tanulságok között említette, hogy Magyarország egy nemzetközi viszonyrendszer része, érdekeit csak azon belül érvényesítheti.
Tanulság az a régi igazság is - folytatta -, hogy "növeli, ki elfedi a bajt", s ha a pártok éveken át hamis világot vetítenek a választók elé, idővel azzal szembesülnek, hogy illúziókat kérnek rajtuk számon.
A krízis a volt kormányfő szerint arra is rámutatott, hogy megfelelő kontroll nélkül a politikusok előbb vagy utóbb saját érdekeiket kezdik el képviselni a közérdek helyett, ezért van szükség ellensúlyokra.

Végezetül fontos tanulság, hogy a válságokat azok az országok ússzák meg a legkevesebb kárral, illetve azok képesek a leggyorsabban kilábalni belőlük, ahol sokan és sokat dolgoznak - mondta Bajnai Gordon. Hozzátette: Magyarországon a politikusok az elmúlt tíz évben sokszor az ország fejlődését lassító döntéseket hoztak azért, hogy az inaktívaktól szerezzenek szavazatokat."

Ezek a gondolatok nagyon igazak, úgy a gazdasági viszonyokra, mint sok egyéb másra (is).
Emlitett "Jelentés"ből (is) "párologhatnak" el oldalak, attól a "baj" még itt marad.
:)
Mártával sok dologban egyetértve teszem hozzá: a kábítószer-prevenciós munkában részt vevő ismerőseim elmondták, hogy az iskoláskorúaknak már kénytelenek nagyon sokkoló képeket mutatni a kábítószerek áldozatairól ahhoz, hogy egyáltalán meghallgassák őket. Az ilyen képeket a tévéadásokban le sem lehetne adni. Csökkent az ingerküszöb, csökkent a józan emberek szavába vetett bizalom, csak a horror hat még, úgy-ahogy.

A gyökereknél kezelni a problémát: igen, persze. Az ok azonban a széleskörű társadalmi anómia, a reményvesztettség, a kiúttalanság érzete. Nem csoda a mai viszonyok között.
Az a csoda, ha valakinek még van valami, ami megtartja, amibe kapaszkodhat: vagy a műveltsége, vagy a hivatása, a családja, a társadalmi kapcsolatai, a kisebb közösséghez való odatartozása. Akinek ilyen nincs, vagy nem érzékeli ezek meglétét, vagy éppenséggel elvesztette a fonalat hozzájuk, annak annyi. Ezért lenne fontos a bentlakásos gondozóhálózat kiépítése, hogy védett helyen, szakértő segítséggel tudja felfedezni a szenvedélybeteg, hogy mi az, ami megtartja a helyes úton, mi az, amibe kapaszkodva ki tud mászni a gödörből. Az élet keserű fintora, hogy sokak számára ilyen "védett hely" a börtön, ahonnan nem lóghat meg a páciens, és a segítő a börtönlelkész, mert az házhoz megy, és törődik a bajbajutottakkal. Sokakat ők mentenek meg.
Ott áll a Lipótmező, üresen, romosan... Milyen remek, munkaterápiával egybekötött, szenvedélybetegeket utókezelő intézmény lehetne... A munkaterápia az épület lassú, fokozatos rendbehozatala lehetne...Erre kéne költeni, és nem az EONra!
Hát! Ja! Totális a helyzet, ezen a területen is. Úgy bizony, nem elég csak beszélni a problémáról, tenni is kellene ellene nem keveset, sokat.
A kábítószert- tudatmódosító szereket fogyasztók, veszélyesek lehetnek nem csak önmagukra, hanem szűkebb- tágabb környezetükre, de azt is írhatom, hogy az egész társadalomra.
Érintettek, nagyon sokszor követnek el kisebb, nagyobb bűncselekményeket. Okozza ezt a "szer" hiánya, vagy éppen fogyasztása. Szóval ezt a problémát, ügyet sokkal komolyabban kellene venni.
Nagyon fontos lenne hogy érintettek együttműködjenek az Őket kezelő orvosokkal, személyzettel, s aki erre nem hajlandó azt küldeni kellene a bányába dolgozni. s ott majd kétszer is meggondolná, hogy fogyaszt e kábítószert, avagy sem. komolyan.
A szakmát, pontosabban, azokat az orvosokat, kik totális elhivatottságot éreznek, a páciensek iránt támogatni kellene sokkal jobban, hogy munkájukat (Ők is) nagyobb akadályok nélkül végezhessék.
Mert azért valljuk be) nagyon sokan nem is szívesen foglalkoznak/foglalkoznának ilyen "betegekkel"? Én biztosan nem.
:)
@SZPG:

.Erre kéne költeni, és nem az EONra! " Hát lehetne.

Ez még csak feltételezés, hogy a Bajnai Gordon vezette kormány által letétbe helyezett IMF hitel kettő részletéből - mármint ami a MOL. csomag megvásárlása után megmaradt -vásárolja meg a jelenlegi kormány.
Pontosítok) Amit bátorkodott nem felhasználni a Bajnai.
Hát. Ja! Juthatna belőle az egészségügyre, annak minden ágazatára, no meg a Lipót felújítására is.
ennnyyyi.
:)

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) egyiptom (1) Egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma

süti beállítások módosítása