Privát sarok: Cigányok, többség, hidak

2012.01.17. | Felcsuti Péter - Molnár György - Ujlaky András | 90 komment

 

(A cikk eredetileg a Népszabadságban jelent meg.)

 

Az elmúlt néhány évben a cigányság helyzete vált hazánk legégetőbb társadalmi problémájává. Ez a helyzet nem egyik pillanatról a másikra keletkezett. A magyar társadalom évtizedes lejtmenete azonban, amit felerősített a globális válság, rendkívüli erővel élezte ki ezt a kérdést, melyhez a viszonyunk mára önsorsrontó stratégiává vált. A szélsőjobboldal előretörése, az egyre szélesebb körben terjedő nyílt rasszizmus, az uszítás az átlag állampolgár szorongását, előítéleteit és tanácstalanságát tükrözi. A most regnáló kormány ezt a rendkívül összetett kérdést, úgy tűnik, javarészt közmunkával és rendőrségi intézkedések együttesével véli megoldhatónak. Ez biztosan nem megfelelő. A baloldal elképzelései sem feltétlenül jobbak, visszaköszönnek bennük is intoleráns nézetek, vagy legalábbis egyfajta gyávaság, a többség véleményéhez való alkalmazkodás.
 
Ebben az írásban azt a célt tűztük magunk elé, hogy körvonalazzuk, szerintünk milyen megközelítésmódra kellene épülnie egy romaintegrációs stratégiának, amellyel a társadalom a siker reményében láthatna hozzá ennek a hosszú távú, rettenetesen összetett feladatnak a megvalósításához.
 
Természetesen számítunk a bírálatra és már hallani véljük a szokásos ellenvetéseket: ’érzékenykedő’ értelmiségiek vagytok, laknátok csak ti ’ezek’ közelében, vagy másfelől ’rózsadombi szociológusok’, mit tudjátok ti, mi zajlik a valóságban.
 
Nos, mindhárman közgazdasági- illetve pénzügyi háttérrel rendelkezünk, ami biztosíthatja, hogy megközelítésünk kellően racionális legyen. Ám azt is gondoljuk, hogy a ráció, a strukturált gondolkodás nem elég; a cigányság helyzetével nem lehet empátia, érzelmi azonosulás és erkölcsi alapú felháborodás nélkül foglalkozni. És természetesen szükség van gyakorlati tapasztalatra is. Azt hisszük, rendelkezünk ilyenekkel. Egyikünk (Molnár) a Józsefvárosban él és önkormányzati képviselőként régóta foglalkozik szociális rehabilitációval. Másikunk (Ujlaky), több mint tíz éve foglalkozik az iskolai szegregáció kérdéseivel. És végül a harmadik szerző (Felcsuti) a kísérleti Kiútprogram egyik kezdeményezője, támogatója.
 
Gondolatmenetünkben abból indulunk ki, hogy a cigányság helyzete és a roma-nem roma együttélés egyszerre polgárjogi, etnikai, szociális és, ha úgy tetszik, pragmatikusan haszonelvű kérdés. Ez utóbbi alatt azt értjük, hogy bármilyen előrelépés ezen a téren közvetlen társadalmi és gazdasági előnyökkel jár az ország egésze számára. A magyar társadalom saját magának teszi a legnagyobb szívességet, ha képes érdemben foglalkozni ezzel a kérdéssel.
 
Ám a várható haszon nem lehet elégséges motiváció; egy civilizált társadalom erkölcsi értelemben magát alacsonyítja le, ha elfogadja, hogy polgárainak egy része olyan fizikai, anyagi és szellemi deprivációban éljen, amilyenben a hazai cigányság nagyobb része él évtizedek óta. Sok baloldali és liberális politikusnak üzenjük, hogy a jogok puszta deklarálása nem elég, sőt még az esélyegyenlőség sem; a Nobel-díjas Amartya Sen képességekről beszél, azaz az embereket olyan helyzetbe kell hozni, hogy képesek legyenek élni jogaikkal és a számukra biztosított lehetőségekkel.
 
Egy analógia
 
Tudjuk, minden hasonlat sántít, ám vannak analógiák, amikre érdemes legalább felfigyelni. A Nobel-díjas G. Akerlof és szerzőtársa Robert Shiller könyvük (Animal Spirits, avagy a lelki tényezők szerepe a gazdaságban, a globális kapitalizmusban, Corvina, 2011) 13. fejezetében az amerikai fekete kisebbség helyzetével foglalkozva bemutatják azokat az óriási eredményeket, amelyeket az Egyesült Államok, mérhetetlen anyagi erejét mozgósítva és a politikai elit alapvető konszenzusára támaszkodva, ezen a téren az elmúlt ötven évben elért. Ám felsorolják azokat az életszínvonallal, illetve a bűnözéssel, kábítószer-használattal és más devianciákkal kapcsolatos statisztikákat is, amelyek azt bizonyítják, hogy a fekete kisebbség problémája továbbra is a Nagy Amerikai Dilemma, ahogy ők nevezik.
 
Mondanivalónk szempontjából legfontosabb megállapításukat idézzük: „Láthatjuk, hogy az afroamerikaiaknak van olyan problémájuk, ami a fehér amerikaiaknak nincs. Egy olyan világban kell dolgozniuk, amely rossz lapot osztott nekik... Ráadásul ezzel a rossz lappal egy olyan világban kell játszaniuk, amely lélektani értelemben ellenük van. A kártyaosztó csalt. Extra ... erőfeszítést igényel, hogy egy olyan világban találjuk meg a helyünket, amelyet nem tartunk erkölcsösnek és méltányosnak.” És, teszik hozzá, akinek nem sikerül a helyét megtalálnia, annak az indulatai nem ritkán robbannak.
 
A társadalom mi és őkre oszlik. „A mit szeretjük, az ők iránt ellenérzésünk van.” Mind a két félnek megvannak a maga történetei magáról és az őt körülvevő világról. Ezek a történetek egyszerre védenek, magyarázattal szolgálnak, de túszként fogva is tartanak, mert a kétféle történetek között szinte egyáltalán nincs átjárás.
 
A mi történeteink
 
A szülők joggal élik meg súlyos problémaként, ha gyereküket társai csúfolják az iskolában, például mert sovány, vagy kövér, vagy szemüveges, és hajlamosak későbbi lelki problémákat is ilyen élményekre visszavezetni. A cigány gyerekek jelentős részének alapélménye a nem egyszer durva csúfolás. Szinte mindegyiküknek van erről már a kora gyerekkorból is története, amit egész életében tüskeként hordoz magában. Az ilyen történetek az idő múlásával tovább bővülnek, rendszerré alakulnak. Ha látszik, hogy cigány vagyok, akkor nem kapok munkát, az utcán a szembejövők átmennek előlem a túloldalra, a rendőr a cigányokat sokkal többször igazoltatja és durvábban beszél velünk, a hivatalban packáznak velem, nem vesznek emberszámba. Mindezt általánosítva sokan, különösen az ország legszegényebb részein, nagyon rossz körülmények között élők, átfogó előítéletté érlelik, és meghatározó meggyőződésükké válik, hogy a gádzsók azt akarják, hogy a cigányok örök kiszolgáltatottságban és nyomorban éljenek és ezen úgysem tudunk változtatni. Ezt a meggyőződést felerősíti a megalázások folytán kialakuló kisebbrendűségi érzés. Életstratégiájukat is ennek megfelelően alakítják ki.
 
 
A nem cigányok egy részének is megvannak a maguk cigány történetei. Ezek jelentős része ócska előítélet, de sok a valódi történet is. Mentem az iskolába, jött egy csapat cigányfiú és megvert. A szomszédban lakó cigánycsalád folyton ordít, bőgeti a zenét, nem lehet pihenni tőlük. Koszosak, elszórják a szemetet. Hiába termesztek bármit a kertben, jönnek a cigányok és még félig éretten ellopják. Ezeket a súlyos sérelmeket nem lehet – valamiféle rosszul értelmezett politikai korrektség jegyében – bagatellizálni.
 
A kétféle tapasztalatot nem érdemes hasonlítgatni sem; nem vitatható, hogy nemcsak a nyomorgó és gyakran megalázott cigányoknak, hanem azoknak az élete is együttérzésre méltó, akik romák által elkövetett atrocitásoknak vannak kitéve. Ám vegyük észre; ahogy az az egyenlőtlen viszonyokban lenni szokott, a kisebbségben élő cigányságot az előítéletek sokkal súlyosabban érintik, mint a többségi társadalmat. Akerlof és Shiller nyomán érdemes figyelmeztetni arra, hogy e lélektani mozzanatok figyelembevétele és kezelése elengedhetetlen része kell, hogy legyen bármilyen romaintegrációs stratégiának.
 
Az értelmes beszédről
 
Meggyőződésünk, érdemi előrelépés nem lehetséges anélkül, hogy ezeket a történeteket megbeszéljük, feldolgozzuk és közösen megtaláljuk köztük az érintkezési pontokat. Ebben kiemelten fontos a nyilvánosság szereplői által választott beszédmód.
 
Szűk értelmiségi közeget leszámítva, a cigányságról való közbeszéd fő megközelítésmódja ugyanis a felelős keresése: ki a hibás? Sőt, kik a hibásak: a cigányok vagy a magyarok. Csak két tipikus megközelítést említünk: az egész azért van, mert a cigányok lusták, nem akarnak dolgozni; az egész azért van, mert a magyarok rasszisták. Alapvetően mindenki szereti megmondani, hogy mit kéne a másiknak tennie a helyzet megváltoztatása érdekében. Bár, hogy a dolog bonyolultabb legyen, hallottuk már az első véleményt cigánytól és a másodikat nem cigánytól is.
 
Ehelyett problémamegoldó beszédmódra volna szükség. Azt a kérdést kell mindig feltennünk, hogy mit tehetünk mi annak érdekében, hogy a helyzet javuljon? Ennek előfeltétele a nem finomkodó, a közvélemény számára is érthető, ugyanakkor nagyon pontos beszéd. Ebben sajnos nagy hiányt tapasztalunk.
 
Állításunkat egy, a baloldalról (mert nekünk ez fáj jobban) érkező politikai megnyilvánulással szeretnénk alátámasztani. A közelmúltban Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a stop.hu tudósításában a következőket mondta: szerinte [mármint Mesterházy szerint] az államnak kötelessége föllépni minden normaszegéssel szemben, eddig megbillent az egyensúly a kisebbség és a többség érdekeinek figyelembevétele között. …. A cigányság problémáját nem szabad csak jogvédelmi szempontból megközelíteni." Mi következik ebből? Ha megbillent az egyensúly, akkor helyre kell állítani, jobban figyelembe véve a többség érdekeit. Tipikus példája ez annak, hogy a probléma megoldására irányuló gondolkodás helyett, hogyan lehet azt súlyosbítani: a gondolatmenet ki nem mondott üzenete ugyanis az, hogy a többség és a kisebbség érdekei nem közösek, csak egymás rovására érvényesíthetők.
 
De többről is van szó! Az állam e szerint eddig nem lépett fel minden normaszegéssel szemben. Kiről szól ez a mondat? A cigányokról? Vagy a Jobbikról? És ha a cigányság problémáját nem szabad csak jogvédelmi szempontból megközelíteni, akkor milyenből kellene még? Rendészetiből? Nehéz elhessegetni a gondolatot, hogy szándékolt a kétértelműség, a cigányellenes közvéleményre hangolt finom demagógia. Abszurdnak tartjuk azt is, hogy a magát baloldalinak gondoló párt, nemhogy nem áll az élére a polgárjogi mozgalmaknak, hanem még finoman el is határolja magát tőlük.
 
Tudatlanságunk
 
Ahhoz képest, hogy a közéletben mennyit beszélünk, írunk a romákról, valójában figyelemreméltóan keveset tudunk, vagy akarunk tudni róluk. Ismét csak egyetlen példát említünk. A kormány által frissen elfogadott Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról szóló határozat roma nyelvként említi a romungrót, jóllehet ez valójában a magyar.
 
Nem állítanánk, hogy a cigányok nem akarnak dolgozni, ha tudnánk, hogy 20-25 évvel ezelőtt a romák foglalkoztatási adatai (igaz, egy teljesen más gazdasági rendszerben) megközelítették a nem romákét. Nem mondanánk, hogy csak a családi pótlék miatt szülnek, ha tudnánk, hogy demográfiai adatok bizonyítják, a nők gyerekvállalása iskolázottságuk növekedésével törvényszerűen csökken és az iskolázott roma nők gyerekvállalása hasonló az iskolázott nem roma nőkéhez.
 
Pedig a cigányokra vonatkozó információk tekintetében Magyarország a környező, jelentős cigány kisebbséggel rendelkező országokhoz képest, igazán kivételes helyzetben van. Nemcsak elérhetőek a fontos külföldi szerzők (Sir Angus Fraser, Michael Stewart, stb.) magyarul, de a magyar tudósok: Havas, Kemény, Kertesi, Kézdi, Ladányi, Liskó, Solt és sokan mások igazán alaposan feldolgozták a cigányok helyzetét Magyarországon a statisztika, szociológia, néprajz, antropológia és közgazdaságtudomány eszközeivel. Valószínűleg az iskolában kezdődik a probléma. Az átlag diák szinte semmit nem tanul a cigányokról, pedig az iskolában szerzett első benyomások egy életen át elkísérik az embert. 2009-ben tette szóvá néhány szakember, hogy az érettségizőknek készített történelmi atlasz gyakorlatilag nem említi Magyarország legnépesebb kisebbségét, szemben például a jászokkal. Ezt a hiányt nem pótolják a történelem, irodalom, földrajz tankönyvek sem. A kevés, nem kötelező tananyagot jelentő cigány népismereti tankönyv, olykor kétes értékű információkkal, nem tölti be az űrt. (A történelmi atlaszban időközben pótolták a hiányosságokat.)
 
A szociális, az etnikai és a polgárjogi megközelítés
 
Ahhoz, hogy a tervezett szakpolitikai intézkedések sikeresek legyenek, nagyon jól kell meghatározni azok célcsoportját és az intézkedések szempontjait. A kérdésről több szakmai vita folyt, vannak, akik az etnikai, mások a szociális megközelítést részesítik előnyben. Megnyugtatóan ez a vita máig sem oldódott fel, sőt az EU Bizottság egy új szemléletmódot vetett fel, mivel a romák szegények, általában lakhelyük szerint is koncentrálódnak, helyes lehet területi szempontból megközelíteni a kérdést.
 
A kérdés csak látszólag egyszerű. Mivel nálunk nincs lehetőség a személy etnikai adatainak nyilvántartására (illetve csak személyes hozzájárulása esetén), nehéz megmondanunk, egy intézkedés szempontjából kit tekintünk romának. Igazságtalannak tűnik kihagyni a célcsoportból azokat a nem roma családokat, akik nagyon hasonló szociális körülmények között élnek, és akik legalább olyan számosan vannak, mint a romák, ráadásul sok esetben a lakókörnyezetük is megegyezik, oldjuk meg tehát a szegénység kérdését regionális megközelítésben. Valami azonban nincs rendben ezzel a képlettel.
 
 
A következő kérdés, mit is akarunk ezekkel az emberekkel csinálni? Az alkalmazott kifejezések váltakozása: felzárkóztatni, integrálni, újabban integrálni saját környezetükben, önmagában jelzi a zavart. Akármilyen nevet is adunk a gyermeknek, a lényeg az, hogy a gyakorlatban a magyar társadalom többsége nem tekinti a cigányokat teljes jogú állampolgárnak. Ezért szükség van arra, hogy ezt a kérdést polgárjogi szempontból is vizsgáljuk.
 
Mert bármilyen szegény és nyomorult valaki, ha nem barna a bőre, akkor könnyebben jut munkához, kisebb valószínűséggel nyilvánítják fogyatékosnak és ültetik külön osztályba a gyerekét, beengedik a kocsmába és kevesebbet vegzálja az utcai rendőr, és még sorolhatnánk. Ezt a megkülönböztetést, kirekesztést a törvény tiltja, de sokszor maguk a törvény végrehajtói szegik azt meg, társadalmi nyomásra, megszokásból, közönyből, időnként rosszhiszeműségből.
 
Ahhoz, hogy a helyzet javuljon, a képlet teljes legyen, tudatosan tiszteletben kell tartanunk állampolgártársaink alkotmányos, polgári jogait, ha pedig ezt mégsem tesszük, az államnak kötelessége azt polgáraiból kikényszeríteni.
 
Az ellensúlyok szükségessége
 
Ahogy korábban írtuk, a cigányság negatív megkülönböztetése nem csak erkölcsi kérdés. Ez a helyzet az egész társadalom kárára van. A Világbank szakértői néhány térségbeli országra kiszámolták, hogy a cigányság munkaerőpiaci integrációja – az adott országban élő romák számarányától is függően – akár 3-4 százalékos GDP-növekedést is eredményezhet.
 
Egy másik példa az oktatásból. A nem cigányokhoz képest a cigány fiataloknak csak töredéke jut el az egyetemekre. Pedig ugyanannyi közöttük a tehetségesek aránya. Ha nem teremtünk ellensúlyokat a hátrányos körülményekkel és a negatív megkülönböztetéssel szemben, ha nem biztosítjuk a sokszínűséget, az egész társadalom veszíteni fog, hiszen összességében rosszabb képességű értelmiséget állítunk elő.
 
A diszkrimináció társadalompolitikailag tudatos ellensúlyozása – nem túl szerencsés kifejezéssel pozitív diszkrimináció – az egész társadalom jólétét növeli.
 
A szolidaritás megközelíthető – az etikain kívül – a már említett haszonelvű módon is. Csermely Péter és kutatótársai azt vizsgálták, hogyan küzdik le a válságokat a biológiai hálózatok. Legfontosabb következtetésük nagyon leegyszerűsítve, hogy a válságok utáni helyreállítást lehetetlenné teszi, ha a szervezet (a társadalom) szigetekre esik szét, egyes részei között nincs összeköttetés. A válságok leküzdésében ily módon kulcsszerepük van azoknak a híd szerepet betöltő embereknek, akik többféle társadalmi csoporthoz is kapcsolódnak: „minden egyes hídteremtő kapcsolatunk növeli azoknak az együttműködéseknek a lehetőségét is, amelyben a régi, és a válságban csökkenő for­rások újraelosztásáért folytatott elkeseredett harc helyett új források meghódításáért léphetünk fel – együttesen.” Felbecsülhetetlen tehát a haszna azoknak, akik képesek hidat képezni romák és nem romák, szegények és jobbmódúak között.
 
Következtetések helyett
 
Gondolkodtunk azon, hogy ezt az írást egy szenvedélyes hangú proklamációval zárjuk, de aztán elvetettük az ötletet, ilyenekből már épp elég született. Ehelyett megismételjük: problémamegoldást kereső párbeszédre és megint csak párbeszédre van szükség, hogy a legfontosabb elvek, értékek és összefüggések vonatkozásában konszenzus alakuljon ki a véleményformáló értelmiség és a politikai elit körében. Ez minimálisan szükséges előfeltétel, hogy előreléphessünk, ennek hiányában viszont nem számíthatunk sikerre, annak összes konzekvenciájával együtt.
 

 

· 1 trackback

Címkék: cigányok együttélés integráció privátsarok

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr73570815

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A cé betűs szó hősre vár 2012.01.18. 09:19:20

Mostanában hangos a sajtó a cigánybűnözéstől, de még inkább a Jobbik és vele szimpatizáns csoportok performanszaitól.  Természetesen erről is megvan a véleményem és nem feltétlenül leszek népszerű vele. Én nem szeretem ezt a szót, hogy c...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Te melyik országban élsz barátom? Párbeszédre van szükség? És ki fog a másik oldalon állni? Pontosan mit tud nyújtani ennek az országnak egy még mindig a kvázi-nomád szinten élő cigányság? Hogyan eresztesz össze egy nagyrészt európai eredetű népességet (a mai magyarokat) egy nagyrészt indiai eredetű népességgel akik még mindig őrzik annak a kultúrának minden rossz és (kevés) jó oldalát? Az még eszedbe sem jutott, hogy azért nem lehet integrálni, mert nem illik össze a két csavar? Hogyan "integrálsz" egy antilopot egy oroszlánnal?

Kettőt mondok:

1. a cigányságot nem lehet integrálni, ezt szerintem nyugodtan kijelenthetjük empírikus vizsgálódással. Ami eddig történt, az BIZONYOS EMBEREK integrálása (pl. a spanyol gitano vagy a traveller-ek Írországban) a társadalomba, nagyon kis százalékban

2. majd egyszer mindenki szépen rájön, hogy a népességek békés egymás mellett élésének a kulcsa (főleg mivel nem csak etnikai hanem kultúrális különbségek is vannak) a szegregáció ld. Dél-Afrika. Dél-Afrika Afrika legfejlettebb országa volt, európai szintű iparral és életszínvonallal, egészen addig amíg a népesség szegregáltan élt. Meg lehet nézni most hol tartanak, hogy ez megszűnt...

+egy bónusz, a saját radikális véleményem: Magyarországnak semmi szüksége a cigányokra, ez gondolom egyértelmű, és mivel az intelligencia kb. 70%-ban öröklődik ezért beleintegrálni ezt a genetikai állományt a társadalomba csak balkanizálódáshoz vezetne hosszú távon. A magyar átlag IQ-t így is jelentősen lenyomják a cigányok. Mint említettem ezen csak a szegregáció és lehetőleg a népesség gyors szaporulatának megelőzése lenne az egyetlen járható út. Ez nem jelenti azt, hogy a cigányoknak a putrikban kéne élniük, én nem vagyok ellene annak hogy osztozzanak a jóléti társadalom előnyein (még ha hozzá nem is járulnak), de azt semmiképpen sem támogatom hogy a magyar társadalmat bárhogyan is károsítsák. Iskolai deszegregációval csak annyit érünk el, hogy a magyar gyerekek fognak lesüllyedni a cigányok szintjére, és nem fordítva.

Nyilván minden Népszabis szociológus tisztában van azzal hogy a deszegregáció ugyanúgy hatalmas semmit ért el az USA-ban mint máshol is, és annak ellenére hogy évente egyre több pénzt ölnek bele az oktatásba, az eredmények egyre rosszabbak.

Inkább gondolkodjunk el a genetika és intelligencia illetve kultúra kapcsolatán, és legyünk realisták.
Tisztelettel érdeklődöm, hogy tudja valaki, hogy mit tanítanak a cigányok az utódaiknak? Becsületet, tiszteletet, tisztességet, egyáltalán bármit, ami szükséges a normális társadalmi élethez?
Mert ha nem, akkor ne is álmodjanak róla, hogy emberként tekintenek rájuk valaha is. Ugyanis alapvető emberi kötelességek vannak, a jogok csak ezután következhetnek.
a szerzők tapasztaltsága ellenére szerintem megint fordítva ültök a lovon ezzel az "ismerjük meg jobban a romákat" szöveggel
a kisebbség kötelessége, hogy elsajátítsa a többség normáit, emellett nyugodtan ápolhatja a kulturális gyökerét - és nem, ebbe nem fér bele a szemetelés, köpködés, lopás, verekedés, terrorizálás, mert ez nem ún. "kulturális különbség", hanem szimpla bűnözés
Engem spec. a magyarság jövője jobban érdekel, mint a beilleszkedni évszázadok óta nem tudó, vagyis inkább nem akaró cigányoké. Meg kellene vizsgálni, hogy a cigányság mennyi adót fizet be és szigorúan ebből költeni roma programra és segélyre. Ezzel megakadályoznánk a magyarság által befizetett adók elszipkázását. Továbbá támogatni kellene az Indiába vagy Oláhországba hazatelepülőket!
Ennél a mondatánál még reménykedtem: "A kétféle tapasztalatot nem érdemes hasonlítgatni sem; nem vitatható, hogy nemcsak a nyomorgó és gyakran megalázott cigányoknak, hanem azoknak az élete is együttérzésre méltó, akik romák által elkövetett atrocitásoknak vannak kitéve." Aztán jött a mondat, amivel beállt azon liberálisok sorába, akik ugyan ezt hajtogatják. "Ám vegyük észre; ahogy az az egyenlőtlen viszonyokban lenni szokott, a kisebbségben élő cigányságot az előítéletek sokkal súlyosabban érintik, mint a többségi társadalmat." Szerintem az, hogy öreg néniket és fiatal lányokat ölnek meg és erőszakolnak meg, sokkal súlyosabb, mint hogy ők szegénységben élnek! Amúgy meg nem tudom, hogy akarnak itt bármiféle változást, amíg nem lehet néven nevezni a gyereket. Ennyi!

"A nem cigányokhoz képest a cigány fiataloknak csak töredéke jut el az egyetemekre. Pedig ugyanannyi közöttük a tehetségesek aránya." Ezt honnan tudják? Van ilyen felmérés? Nem lehet, mert önök is mondták: "Mivel nálunk nincs lehetőség a személy etnikai adatainak nyilvántartására (illetve csak személyes hozzájárulása esetén), nehéz megmondanunk, egy intézkedés szempontjából kit tekintünk romának." Amúgy még egy apró megjegyzés. A felsőoktatási felvételin plusz pontot jelent, ha valaki cigány... Sok pozitív diszkrimináció van érvényben a cigányok javára, csak utána kell nézni. Pl. több városban is építettek lakásokat, házakat a cigányoknak, akik pár százezer forintért megvehették ezeket, illetve levonogatták a segélyekből. Később ezeket a házakat szinte lebontották a cigányok és eladtak belőle mindent ami mozdítható volt, még azt is ami nem. Ingyen földet kaptak, hogy termelhessenek rajta, ingyen vetőmaggal. A magot eladták, a földhöz nem nyúltak. Nagyon sok lehetőséget kaptak már, de igen kevesen éltek a lehetőséggel!
Amerikát is említik, akik szintén nem tudnak mit kezdeni az ő problémájukkal. Persze, tudom, ott is a rasszisták.
Nyugaton probléma a bevándorlók. Ezek általában innen keletről, Afrikából, még keletebbről bevándorló kisebbségek. Biztos a Szent nyugat is rasszista. Mindenki rasszista!
Nem értem, hogy akik nem érzik valahol jól magukat, mert diszkrimináció éri őket, akkor mért Kanadába akarnak menni, miért nem Indiába, ahol legalább a "bőrszínük" miatt nem diszkriminálnák őket? Én személy szerint, ha ilyen helyzetbe lennék, akkor biztos így cselekednék. Azokat a fehéreket sem értem, akik Afrikában élnek, utána meg panaszkodnak, hogy veszélyben vannak! Mit keresnek ott? Oké, turizmus, az rendben van! De miért akarnak ott élni, ahol semmi keresni valójuk és távol vannak hazájuktól? Ők ott csak vendégek! Fogadják el az ottani feltételeket! Ennyi!
Lett volna már párszáz évük a beilleszkedésre, ha nagyon akartak volna.
Aki akar az illeszkedjen, a többi meg vándoroljon szépen ahová akar, el innen. Ne azért legyen kevés a nyugdíjam, mert ezeket kell eltartania az államnak!
Ha a cigányság kilökné maguk közül a bűnözőket, azaz nem "védenék" a tesót, hanem kidobnák maguk közül, akkor teljesen más lenne a megítélésük. Ma sajnos fontosabb nekik a társadalmi összefogás, és inkább megvédik a tolvaj társukat a rendőr ellen egy hamis tanúzással. Ezzel pedig a cigányságot bélyegzik meg, mert a többiek az egész cigányságot tartják majd bűnözőnek, hiszen látják, hogy ez teljesen elfogadott.

A cigányságot egy olyan cigány vezető tudná megmenteni, amelyik nyíltan háborút (idézőjelben persze) hirdet a bűnözéssel szemben, és megbélyegzi a tolvajokat/rablókat stb.
"Mentem az iskolába, jött egy csapat cigányfiú és megvert. A szomszédban lakó cigánycsalád folyton ordít, bőgeti a zenét, nem lehet pihenni tőlük. Koszosak, elszórják a szemetet. Hiába termesztek bármit a kertben, jönnek a cigányok és még félig éretten ellopják. Ezeket a súlyos sérelmeket nem lehet – valamiféle rosszul értelmezett politikai korrektség jegyében – bagatellizálni."

Nagyszerű. Tovább olvastam, és egy szót se láttam többet ezekről a problémákról. Szóval nem lehet elbagatellizálni, inkább ne is beszéljünk róla, nem? Akkor nincs is probléma, igaz? Hogy is van ez? (A Magdolna-negyedben lakom.)

"Nem állítanánk, hogy a cigányok nem akarnak dolgozni, ha tudnánk, hogy 20-25 évvel ezelőtt a romák foglalkoztatási adatai (igaz, egy teljesen más gazdasági rendszerben) megközelítették a nem romákét."

Akkor sem dolgoztak, ne nézd már hülyének az olvasókat. Ne nekem kelljen már a "kapun belüli munkanélküliség" közhelyet elővennem.

"kisebb valószínűséggel nyilvánítják fogyatékosnak és ültetik külön osztályba a gyerekét"

Te mit csinálnál egy gyerekkel, aki negyedikes korára sem tanul meg pl. olvasni? Bentlakásos iskolák kellenének, hogy ne a szüleikről vegyenek példát az ilyenek.
Sok szöveg, kevés konkrétum. Pontosan mik lennének azok a _gyakorlati_ lépések, melyeket szükségesnek véltek? Mert hosszú-hosszú órákat, napokat lehet elmélkedni ködös tekintettel a probléma lehetséges megoldásairól. Felvetve mindkét "oldal" nézőpontjait és érveit. De gyakorlati teendők megfogalmazása nélkül csupán pusztába kiáltott szó az egész.

1. A többségi társadalom következetesen megfeledkezik arról a nem elhanyagolható tényről, hogy a cigányság sosem volt egységes, legalább 3 nagy csoportba sorolják _saját magukat_.

2. A különböző cigány csoportok különböző hagyományokkal, családi és társadalmi berendezkedés alapján élnek és így különbözőképpen viszonyulnak a többségi társadalomhoz.

3. Bizonyos cigány csoportok életében a bűnöző életmód alapvető szociális hozzáállás (ebben nőnek fel, ezt fogadják el gyermekként) a társadalomhoz és minden bűntett kíváló érdemként jelenik a saját köreikben. Ami ezzel kapcsolatban kifejezetten fontos az az, hogy ennek _semmi köze_ a szegénységhez!

Namost egy olyan társadalmi réteget, amely életvitelének alapvetése a többségi társadalom elfogadott normáinak folyamatos és következetes áthágása azt nem lehet semmilyen életút alternatívákkal, gazdasági opciókkal "megtéríteni".

Viszont ez a réteg koránt sem a teljes cigányságot jelenti. A probléma gyökere a közbeszédben az, hogy az életvitel szerűen bűnöző életmódot folytató _cigányságon belüli_ kisebbséget próbálja menteni a szegénységből adódó problémák mentén, miközben ez a réteg koránt sem mondható szegénynek. A másik oldalról viszont a beilleszkedni vágyó (bizony, van ilyen is!) cigányságot a többségi társadalom a beilleszkedést elutasító bűnöző réteg életvitele és tettei alapján ítéli meg.

A probléma megoldása szerintem a társadalmi normák betartását elfogadó cigányság és az ezt elutasító bűnöző réteg határozott és éles elkülönítése. Ennek eszköze mindenképpen a bűnöző réteg kiszűrése. Ezen a ponton figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ma már a többségi társadalom előítélettel közelít bármely cigányhoz és inkább számít attrocitásra mintsem békés együttélésre. Ez történelmileg így alakult, nem érdemes azon rágódni, hogy _nem így kéne_ lennie, mert ezzel csak ködösíteni lehet, megoldani nem.

Tehát van egy alap viszony, ami nem túl "szép", de ma már ebből kell kiindulni bármiféle integrációs terv esetén. Így tehát a törvényes keretek között maradva az egyetlen eszköz az integráció megindítására a legkisebb bűntett esetén is az azonnali és _elkerülhetetlen_ felelősségrevonás. Ez viszont a magyar többségi társadalom korrupcióval és érdekkapcsolati hálókkkal mélyen átszőtt világában tökéletesen lehetetlen. Egyelőre.
És mit szerettek volna _MONDANI_ a tisztelt szerzők?

Felcsuti úr ugye a politikailag kompromittált múltú ex-Raiffeisen-vezér?
A problema magva hogy az ilyen jellegu tarsadalmi problemakat csakis hosszabb tavon, jelentos penzugyi es human erroforrasok felhasznalasaval lehet megoldani.
Ezt mindig nehez eladni (na persze, nem art ha normalis probalkozunk vele) a tarsadalmi ellenallas miatt,de ha ezek az eroforrasok szukulnek (jelenlegi valsag) akkor meg nehezebb.
Ez csak akkor mukodik, ha folyamatosan lehet a tarsadalom fele igazolni hogy a felhasznalt erroforrasok eredmenyeket ernek el.

Sajnos ehhez sok dolog hianyzik Magyarorszagon:
- Megfelelo mennyisegu penz
- Politikatol fuggetlen allami es civil szervezetek amelyek kepesek ebben a hosszu tavu programban segitseget nyujtani
- Munkaeropiac ami kepes befogadni az ujonnan piacra lepoket
- Tarsadalmi akarat - amelyhez a fenntihez hasonloan meg kell ertetni a tarsadalommal miert erdeke ehhez erroforrasokat aldoznia

Osszefoglalva a fenntieket: gazdasagi es tarsadalmi fejlodessel osszecsatoltnak erzem a problema kezeleset.
Szeretnem kiemelni, hogy a legrosszabb a 'lusta' probalkozas: dobjunk nekik egy kis / tobb penzt.
A segelyezes egyedul csak bebetonozza a megrekedtseget, fuggove teszi a tarsadalmi reteget es az azt kiszolgalo szervezeteket az allami alamizsnara, tarsadalmi ellenerzest szul es a populista politikat fejleszt.
Ez csak rombolas.
"a kisebbségben élő cigányságot az előítéletek sokkal súlyosabban érintik"
"nagyon rossz körülmények között élők, átfogó előítéletté érlelik"
Vagyis végeredményben a cigányok előítéletesebbek lennének, mint a magyarok, csak a több kisebb>kevesebb nagyobb képlet érvényesül?

Alapvető problémám az általános pozitív diszkriminációs hozzáállással a következő:
Ha azonosan kell gondolnom a romákra, és a nem romákra, akkor ebbe a gondolatba, hogyan fér bele a diszkrimináció bármilyen formája? Az írók nagyon jól látják, hogy ezt úgy lehet feloldani, ha nem a cigányokat részesítjük előnyben, hanem a szegényeket. De akkor viszont ez nem roma kérdés, hanem szegénységi.

A romáknak azt kéne megérteni, hogy nekem nem a bőrük színével van a bajom (már amelyik cigánnyal bajom van), hanem, hogy nem fürdenek, parasztok és lopnak. Úgy ahogy, nem szeretem a nem roma büdös embereket, parasztokat, és minden olyan embert, aki lop. Elég sok olyan nem cigány van, akik ugyanúgy zavarnak, sőt még több is.

A rendőrök részéről az állandó vegzálás, egy teljesen racionális cselekvés. Kevesebben vannak, és arányaiban több a törvényszegő köztük. Természetesen az integráció ellen tesz ez a viselkedés, de így hatékonyabbak tudnak lenni a rendőrök. Fel kell tenni a kérdést, hogy melyik fontosabb, és nem olyan egyértelmű, mint ahogy a cikk sugallja.
Laikusként a probléma felvetését és cigány-nem cigány oldali körbejárását jogosnak és korrektnek érzem. A jelen általános megoldás (rendőrség+közmunka) bírálatát is elfogadom.

Ami itt nekem hiányzik, az egy a jelenleginél értelmesebb konkrét megoldás felvetése, legalább csírában. Aki értelmeset és működőt kitalál és megvalósít ebben a problémakörben simán nyer legalább két választási ciklust.

Megjegyzem, nekünk nincs 50 évünk és közel korlátlan anyagi forrásunk erre. Hamarabb fog robbanni a helyzet, ha a jelenlegi maszatolás folytatódik.
Az afro-amerikaiak olyan életkörülményeket szerettek volna elérni, mint amit a többségi társadalom elért. Csak ők tudomásul vették, hogy ahhoz előbb dolgozniuk kell, keményen. (tanulni, alkalmazkodni, integrálódni, stb.)

Ezt nem látni a magyar romák többségénél. Nem is akarnak máshogy élni, ha ahhoz nekik tanulniuk, dolgozniuk, alkalmazkodniuk kellene. Ezt látom fő különbségnek az afro-amerikaiak és az indi-magyarok között.

Pl. Kapnak ingyenes oktatást, ingyenes étkezést, csak tanulniuk kellene az iskolában. De nem a jótanuló a jellemző példa közülük, mert nem tekintik követendő példának maguk közül sem azt, aki tanul. Nem látják értelmét.
Csak egy aspektus: ha Borsodban Bivalybasznádon megkérdeznétek az ált isk osztályban, hogy na, gyerekek, ki szeretne egyetemre menni, és ki szeretne "kamatos" vagy "segélyes" lenni, nem az egyetemi jelentkezők tolonganának. Ennyi.
Na, ebből az írásból is látszik, hogy ebben a témában ugyanaz várható ami anno az MSZP-SZDSZ idején, csak a szöveg lesz picit más...
Nem feltétlenül érzek ellentmondást. Van, amit rendészeti kérdésként, van, amit jogvédő kérdésként, és van, amit integrációs kérdésként kell kezelni.
Nyilván sok lesz a rendészeti kérdés, amíg az integráció (értsünk bármit is alatta) nem sikeres, és nyilvánvaló, hogy a rendészeti fellépés nem zárja ki a jogvédő magatartást. És legalább ennyire nyilvánvaló, hogy akadozó, esetleges rendészet mellett nem lehet sikeres integráció, hiszen fűti a mi-ők logikát, amivel a hiányosságok magyarázatot nyernek.
Nem csak a mi-ők logikán kell tehát túllépni, hanem a fenti megközelítések összeegyeztethetetlenségén is.
Nagyon jó a cikk, mert tényleg mentes a szokásos "értelmiségi nyavalygástól."

Viszont van egy problémám, mégpedig ezzel a mondattal:

"A diszkrimináció társadalompolitikailag tudatos ellensúlyozása – nem túl szerencsés kifejezéssel pozitív diszkrimináció – az egész társadalom jólétét növeli."

A választók hány százaléka támogatna egy ilyet? Ha mondjuk van egy alacsonyan iskolázott (szintén gyenge képességekkel rendelkező) nem cigány ember, ő vajon örülne-e, ha a munkaerőpiacon újabb versenytársat kapna a pozitívan diszkriminált cigány személyében? Nem. Félne, rettegne, mert féltené a saját egzisztenciáját. Az emberek azért nem hajlandóak az integráció felé ellépni, mert féltik a saját helyzetüket, nem szeretnek és nem is tudnak versenyezni. Ezek után sajnos nem várhatjuk azt, hogy bármilyen pozitív diszkriminációs lépést támogatnának (hiszen hiányzik az alapvető társadalmi szolidaritás is). Pedig tényleg ez lehetne az egyetlen kiút.
Kissé meglepődtem, hogy egy ilyen forró témához rajtam kívül még nincs hozzászóló, pedig epés dolgokra voltam felkészülve.
A cikk tartalmának nagyobbik részével egyetértek, azonban az én nézőpontom némileg más a megoldást illetően. A cikkben ugyan csak a gyerekvállalás kapcsán esett szó róla, de meggyőződésem, hogy az iskolázottsági fok növekedésével küzdhető le elsősorban a cigányságot érintő valamennyi probléma. Ergo, más erkölcsi normákhoz jutnak, ezáltal másként tudják megítélni saját helyzetüket is. Jelenleg ugyanis a romák többsége pont a cikkben említett dolgok miatt még csak nem is tapasztal pozitív, avagy más körülményeket, közeget, mint a sajátja, ezért tudja természetesnek elfogadni, hogy 10 évesen cigizik, 13-14 évesen adják veszik a lányokat (nem kitaláció!!!!), normális dolog az alkoholizmus, az erőszak stb. Ismerek persze fehéreket is, akik ugyanilyen szisztémában élnek. Vagyis a dolog nem etnikum, hanem körülményfüggő. Persze ez igen hosszú folyamat, de másként nem fog sohasem feloldódni a frontvonal. És ehhez bizony irgalmatlan anyagi áldozatok is szükségeltetnek (nem segélyek!!!), a lepukkant magyar iskolarendszer felturbósítása nélkül halva született gyermek minden hangzatos kísérlet.
Mindazonáltal (nem fajgyűlölet okán) nem vagyok híve semmilyen erőszakos összemosásnak, muszájegyüttlennetek kampánynak, mert ezek szinte mindig fordítottjukra sülnek el. A cigányságon belül kell kitermelni egy réteget, amely szellemi-gazdasági-politikai vezérként normális értékrend szerint gondolkodva 50-60 év alatt fel tudja valamennyire zárkóztatni saját népét. Az erőszakos integráció helyett az élni és élni hagyni elv mindig működőképesebb. Lehet párhuzamosan egymás mellett élni úgy, hogy nem útáljuk egymást, és mindenki boldogul, ráadásul még tiszteletben is tartja a másikat. Ez nem utópia, jómagam is megéltem, íme:
Magyarországi horvát vagyok, nagyanyámék Bács-Kiskun megyei 5000 lakosú, (tehát nem mikroközösség!!!) horvát-sváb vegyes lakosságú faluban laktak. A falu lakossága 95%-ban horvát vagy sváb volt. Mind a két népcsoport folyékonyan beszélte a másik nyelvét, az utcán köszöntek egymásnak, viccelődtek, megbeszélték az ügyes-bajos dolgokat, a gyerekek együtt játszottak. De! Mindkettőnek megvolt a maga kocsmája, ahova bemehetett ugyan a másik népcsoportú, nem verték meg, vagy rúgták ki, mégsem mentek, megvolt a sajátja. Mindkettőnek megvoltak a saját báljai az előző mondatban elmondott kitételekkel. A templomban a vasárnapi nagymisét felosztották: egyik héten horvátul, másik héten németül folyt a nagymise. Ugyanúgy évenként váltakoztak a karácsonyi és húsvéti nagymisék is. Mindkettőnek megvolt a saját iskolája, ahol saját anyanyelvén folyt az oktatás + magyar nyelv. Ennek ellenére soha egyetlen egymás közti nézeteltérés, verekedés, erőszakos cselekedet, de még csak szidalom sem volt (még szerb, később a német megszállás alatt sem!!!!!) Vagyis, ha az embereket hagyják, hogy egymás közt intézzék el a dolgaikat, és nem szól bele semmilyen jöttment politikus.
Ne a világbank szakértői számolják kis,hanem a mi "szakértőink",hogy a magyar emberek munkához jutása mennyivel emelné a GDP-t?Értjük,hogy a cigányságnak nem jut munka.Értjük,hogy a cigányság nagy probléma.Nagyon nagy.Azt viszont érezzük,hogy mi,Magyarok is hatalmas gondban vagyunk,a beigért 1000000 munkahely hiánya miatt.Ameddig ez nem rendeződik,nem igazán hidakat kell keresni,először legyen meg a part,amire építkezhetünk.
Szerintem a magyar társadalomnak nincsen kedve anyagi és egyéb erőforrásait feltételek nélkül mozgósítani azért, hogy ezeket az embereket kiemelje ebből a helyzetből.
Egyrészt láthatjuk, hova vezet ez: a kisebbségi önkormányzati félmaffiózók lenyúlják a milliárdokat, egymás között osztják szét.

Másrészt igazságtalan valakit a bőrszíne, helyzete alapján diszkriminálni: miért kapjon az ő gyereke több elnézést, több akármit csak azért, mert cigány (életvitelű)?

Erre tipikus példa a családon belüli elkényeztetés pl. az elvált szülők gyerekénél. Szegény, sok trauma érte, hadd kapjon duplaannyi zsebpénzt mint a többiek, szabadjon neki többet mint a többieknek, és ha ezen felbuzdulva elkezdi verni a társait, akkor fogjuk azt is nyugodtan arra, hogy szegény csonka családban nőtt fel... a gyerek elkezdi maga is használni ezt védőpajzsként, a többiek meg joggal utálják, mert látják, hogy mindenki kivételezik a sráccal. Ki azért, mert egy lecsapott légytől is könnybe lábad a szeme, a többi meg azért, mert érzéketlennek lenne kikiáltva, ha bántaná 'szegény fiút'.

Először is ezt az áldatlan állapotot kell megszüntetni azzal, hogy a kezére csapunk: csak azért mert szar volt neked eddig vagy valamikor, nem jár neked több.

Nem azt kérjük tőled, hogy azonnal tudjál normálisan viselkedni.
Még csak azt sem kívánjuk, hogy magadtól tanuld meg.
Csupán annyit, hogy HAJLANDÓ LEGYÉL megtanulni.

Nagyon sokáig lehet kábítani az osztálytársait azzal, hogy szegény fiú, ilyen meg olyan trauma érte.
A srácok viszont azt látják, hogy a gyerek tele van pénzzel (lásd az allegória szerint az aranyfukszot, merdzsót, stb.), és állandóan terrorizálja őket (ezt hadd ne fejtsem ki, aki a cigányok által nagyobb arányban elkövetett brutális, erőszakos bűncselekményeket tagadja, az nem normális), és még csak vissza se szólhatnak neki vagy meg sem védhetik magukat ököllel (gárda), vagy akár szóban ("rasszista" publicisztika: nem hallgatja el a cigány áldozatok mellett a cigány elkövetőket sem), mert igenis 'meg kell értenetek gyerekek, hogy szegény nem tehet róla'...

Komolyan ennyire hülyének kell lenni?
Magyarázhatod a polgárjogi meg anyámöröme megközelítéseket azoknak, akik évtizedek óta a cigányok, és a hozzájuk csapódott cigány életvitelű fehérek terrora alatt él...

Kedves szerzők, hogyan magyarázzátok el a rengeteg megkínzott és kirabolt öregnek, napi szintű terrorban élő gyerekeknek, amikor cigány rapperek üvöltik hogy megdöglesz magyar, mert mi romák vagyunk a rajok te meg csicska vagy...

és minderről mi tehetünk? a lóf..t.
Még csak nem is ők, mert ők csak az elkényeztetett hülyegyerekek, akiknek a kezére kell csapni, hogy csendben maradsz, leülsz, tanulsz!

Ezért TI VAGYTOK A FELELŐSÖK, kedves szerzők, és a ti idióta liberális paradigmátok, és az idióta követőitek, akik még mindig ezt a szerencsétlen, mindenhol bukott maszlagot nyomatjátok.
elég szomorú, ha a hátterükkel az írók csak ennyi véleményt tudnak letenni:(
A büszkén ápolt, valójában a törzsi kultúrából leszármazott szokások gátolják a beilleszkedésüket, nem a csúnya rossz fehérember. Ha fehérgyűlöletre nevelik a gyerekeiket az nem válik előnyükre. Civilizált környezetben megtarthatatlan a kultúrájuk, és elfogadhatatlan az a szokásuk hogy rassz alapon választanak áldozatot.

Nem integrációra hanem civilizálásra van szükségük, a lehető legegyszerűbb logikai módon példákkal megmutatva hogyan kell egyáltalán élni egy társadalomban, mert ebből a szempontból fogyatékosok - ahogy egy vaknak nincs hallása nekik ugyanúgy nincs fogalmuk azokról a társadalmi vívmányokról amiket ordítva és erőszakkal követelnek ki maguknak (tolerancia, figyelem, közteherviselés stb.) Nyilván ez nem csak a cigány kisebbségre hanem a lumpenre is érvényes, de a cigányok kulturális hátrányban vannak szociopata családi hagyományaik miatt. A romák rájöttek hogy teljesebb az élet ha beilleszkednek, soha nem is a romákkal van gond, cigány pedig lehet bármilyen bőrszínű.
Szerintem, semmi bonyolult dolog nem kell, egyszerűen tényleg színvak politika kéne, és hát a pozitív diszkrimináció nem színvak.. , sőt árt, szerinte,ha az egyik kiváltó okkal kezeljük a problémát akkor nem vagyunk előbbre, ez olyan, mintha kalapáccsal kezelnénk a fejfájást. Hogy várhatnánk el a társadalomtól, hogy egyenlőként kezelje azokat az embereket amikor kivételeznek velük. Szimplán teljesen egyformán kéne kezelni őket, a felzárkóztatást meg nem faji alapon (amúgy ez is rasszizmus), hanem szegénységi alapon kéne. Normális szociális rendszert kéne megalkotni, ahol nincs reménytelenség, ahol tényleg senki nem kényszerül lopásra, és akkor már jogosan, aki mégis lopna, rendészeti eszközökkel fel lehetne lépni. És ha a többségi társadalom azt látja, hogy "Jéé, hát ezekkel úgy, bánnak mint a velünk", akkor a rasszizmus, szépen lassan visszaszorul. Pont.
remek, hogy kiszámolták, a munkaerőpiacon mekkora növekedést eredményezhet a foglalkoztatottságuk. csak az nem világos, hogy miért nem jó a szerzők szerint, hogy a régóta nem , vagy sohasem dolgozott roma lakosságot egy közmunkaprogrammal akarják abba az irányba felzárkóztatni. egyrészt , aki akar is dolgozni, kaphat ott munkát és a munkáért lényegesen több pénzt, mintha csak ülne és szenvedne otthon a kisebbségi érzéseitől. Önbecsülése nő tőle ugyanis. Hite, hogy érdemes dolgozni. e kettő nélkül pedig nehéz a munkaerőpiacon bármit elérni. Nem találtam sajnálatos módon a cikkben egy hosszabb kifejtést arról, hogy a romákra szánt száz milliárd hová is gurult el az elmúlt években. Integrációra szánt pénz. ami 12 év alatt ennyi. tehát sokkal több reálértékű pénz. közben meg még mindig laknak vagonokban és mindenféle közmű nélkül. ezt nyilván nehezebb elmesélni, hová is lett, mint kritizálni azokat, akik munkáért pénzt adnak a dolgozni hajlandó roma saját kezébe. nekem mindegy, hogy ezt roma vezető teszi, vagy ki. Tőlem lehet trágyadombi is, nem csak rózsadombi. érzelmileg jobban nem lehet valakit megközelíteni, mint , hogy nem ellopjuk tőle a rá szánt pénzt , hanem a kezébe adjuk az elvégzett munkájáért. Ma éppen Kaltenbach Jenő volt az atv-n reggel. Ő i s megemlítette, hogy ezek a pénzek a semmibe tűntek el. egyetlen eredménye sem mutatható fel. ebből következik. hogy az az út nagyon téves volt , amin eddig jártak a roma politikával foglalkozók. Elég sok olyan tévés anyagot is láttam, ahol asszonyok is!, munkát követeltek. mert abból akarnának élni, mint bárki más. erre jöttek a sirámok, hogy kényszermunka és hasonló eléggé el nem ítélhető megnyilvánulások , bizonyos helyekről. Ha lesz kényszer, akkor az az lesz, hogy maguk a romák, akik lehetnek GDP növelő munkaerők , fogják túlkiabálni ezeket a hangokat. hozzáétéve, hogy munkát, kenyeret. BAloldali hagyományoknak megfelelően. VAn egy fiatal generáció, akik szépen maguknak megcsinálják az életüket. Ők lesznek a minta . Aligha lehet véletlen, hogy azok az elvetemültek, akik roma gyilkosságokra vetemedtek, csupa munkavállaló, rendesen dolgozó romát öltek meg. Bár én a cigány szót jobban illőnek érzem. Nyóckerben volt szerencsém felnőni, köztük. zenész kaszt és a sokkal lejjebb élők között. persze a hatvanas és hetvenes években , egészen más volt az élet az ő számukra is. A bajok gyökere a rendszerváltásig nyúlik vissza. A munkájuk elvesztéséhez. Az derékba törte az integrációs útjukat és lehetőségeiket. Rombolni könnyű volt. Építeni vissza azt , sokkal nehezebb. Úgy , hogy még a pénz is eltűnik , különösen az.
"Ez a helyzet nem egyik pillanatról a másikra keletkezett."

De, "rendszerváltáskor" utcára kerültek.

"A Világbank szakértői néhány térségbeli országra kiszámolták, hogy a cigányság munkaerőpiaci integrációja – az adott országban élő romák számarányától is függően – akár 3-4 százalékos GDP-növekedést is eredményezhet."

Ahhoz hány diploma kell, hogy megállapítsam, ha mondjuk százezer munkanélkülinek munkát adok, azzal nő a gdp?

"Ebben az írásban azt a célt tűztük magunk elé, hogy körvonalazzuk, szerintünk milyen megközelítésmódra kellene épülnie egy romaintegrációs stratégiának, amellyel a társadalom a siker reményében láthatna hozzá ennek a hosszú távú, rettenetesen összetett feladatnak a megvalósításához."

"Ehelyett megismételjük: problémamegoldást kereső párbeszédre és megint csak párbeszédre van szükség"

Ennyi?
Lényeges különbségnek látom hogy amerikában a négerek összefogtak, és akartak és tettek is a saját kiemelkedésükért. Megteremtették magukból azt a réteget amelyet a fehérek már képesek voltak elfogadni és befogadni.
Nyilván ott sem ment ez sem egyszerűen , sem pedig egyik napról a msáikre de ők _maguk_ is sokat tettek ezért.
Ugyanez itthon a cigányok körében nem tapasztalható. Aki akar az most is kiemelkedik közülük, sőt beilleszkedésre is képes. De ez közöttük is törpe kisebbség.
Amerikában tudtak maguknak szervezni oylan iskolát amely a saját kultúrkörük volt és mégis szinvonalas okatátst nyújtott a gyerkeiknek.
Nálunk ilyen nem szerveződik, mert "fűűű milyen szegregáció" lenne az ilyen. Tanitsa cigány tanító a cigány gyerekeket. Bizonoysan ne merülhessen fel kulturális ellentét közöttük.
Nem engedik be a kocsmába? Ki tiltja meg hogy nyissanak maguknak "cigány kocsmát" ? Ne mondják hogy mind szegény ehhez, mert ahhoz túl sok "merdzsós" fuxos cigányt látok hogy ezt elhigyjem. Ott hallagathatják a saját zenéjüket, és kialakithatják a saját kultúrközegüket. Amiből aztán saját tapasztalatból vagy kinőnek vagy ha nem akarnak ott maradhatnak.
Csináljanak olyan cigány kocsmát amibe magyarok is akarnak járni.
Az úgy nem megy hogy olyan módon élnek és pusztítják le a saját környezetüket, ami miatt engem magyart már legalább 4-5 ok miatt zártak volna börtönbe. És ez nem is pénz kérdés lenne. Csak fel kéne emelni a seggüket és körbe takariatni. Ez semmilyen pénzbe nem kerül, idejük is van, mert csak ott ülnek az ajtóban....
"Nos, mindhárman közgazdasági- illetve pénzügyi háttérrel rendelkezünk, ami biztosíthatja, hogy megközelítésünk kellően racionális legyen. "

MEGALOL!!!!XDXDXD
Sok emberrel vitatkoztam már ezen, de a tapasztalatom, hogy a cigányok több, mint 2/3-a nálunk magyarrá akar válni. (Illetve beilleszkedni a többségi nemzet tagjai közé) A politika és a média nagy hibája, ha - elsősorban szenzációhajhászásból - ennek az ellenkezőjét hirdeti, illetve elhallgatja.
Az én értelmezésem szerint a cigány szónak több jelentése is van, az egyik jelentése egy (egyébként nagyon nem egységes) népcsoportot takar, a másik pedig egy életformát. Az elsővel semmi bajom, a másodikkal igen.
A megoldás az oktatás erősítése. Azok a cigány családok, akiket még a 60-as években telepítettek szét az addig egységes telepekről, ma már nem kölönböznek a nem cigányoktól, mivel 2-3 nemzedék folyamatosan iskolába járt. Tény, hogy ennek az a következménye, hogy a kultúrájukat is elveszítették, de - azt hiszem - ezt ők sem bánják.
Az írást én jónak tartom, külön pozitívum, hogy kiegyensúlyozott, és nem a "nácik a hibásak" az egész lényege, mint ahogy ma a rózsadombi jogvédők részéről szokás.

Mi lenne a cél? Értelmes, munkaképes, dolgozó cigányság.

Romániában rengeteg cigány elment nyugatra, DOLGOZNI! Rendben, hogy ez alma vagy narancsszedést jelent, nem túl jó körülmények közül, de az idénymunkában megszedik magukat, és utána hazatérnek és vesznek házat, költik a pénzt, majd megint mennek idénymunkára.

Vajon mi a különbség a romániai cigányok és a magyarországi cigányok között?

Azon kívül, hogy romániában minimális a szociális segély, és ha összetartó falvaknál próbálkoznak a lopással, akkor a nem-cigányok nekikmennek.

A másik dolog: hány ember dolgozik az államigazgatásban, közszférában magyarországon? 700-800 ezer.

Hány cigány van köztük? Ha arányosan nézzük, akkor 40-80 ezer cigány ügyintéző, tanár, stb. kellene, hogy legyen.

Csak egy a gond: az állam RASSZISTA! Ez az állami példa! Ezek után ne papoljon az állam és a politikus arról, hogy a versenyszféra ne diszkrimináljon! Mutasson jó példát inkább először!
"Az elmúlt néhány évben a cigányság helyzete vált hazánk legégetőbb társadalmi problémájává. Ez a helyzet nem egyik pillanatról a másikra keletkezett."

A post ezzel a két igen meglepő kijelentéssel indít. Mindkettő komoly bizonyítékokat igényelne: minél meglepőbb egy kijelentés annál több bizonyítékot érdemes felsorakoztatni. Bizony...

"Mentem az iskolába, jött egy csapat cigányfiú és megvert. A szomszédban lakó cigánycsalád folyton ordít, bőgeti a zenét, nem lehet pihenni tőlük. Koszosak, elszórják a szemetet. Hiába termesztek bármit a kertben, jönnek a cigányok és még félig éretten ellopják. Ezeket a súlyos sérelmeket nem lehet – valamiféle rosszul értelmezett politikai korrektség jegyében – bagatellizálni."

Ez viszont maga is "bagatellizálás". Ennél sokkal, de sokkal komolyabb dolgokról beszélnek az emberek: prostitúcióra való kényszerítás, nemi erőszak, rablás, brutális rablógyilkosság... ilyenekről beszélnek az emberek a cigányság kapcsán. A "hangosan bőgetik a zenét" soha nem volt jellemző téma. :(
Korrekt irás.

A végszóhoz: az un. 'politikai elit' tagjai mindig valamely társadalmi csoport véleményének afféle megtestesülései, és csak részben irányitói - ennek megfelelően a velük való konszenzuskeresés törvényszerűen megreked a részeredményeknél és nem képes háttérként szolgálni minimum évtizedekig tartó programok sikeréhez.

'Alul' is el kell kezdeni a vonatkozó ismeretek terjesztését: minimum azt, hogy sikeres integrációs programok eredményei nyomán már nem vélemények, hanem ismeretek és konkrét példák adják a témakör tárgyalásának alapjait.
szép írás.. hallgatjuk 20 éve.. nem kéne csinálni is valamit végre? reszelhetjük a fingot naphosszat, tehetünk be megindító képeket szurtos cigánygyerekekről, semmin nem változtat.....
Ez az írás erősen nesze semmi fogd meg jól.
Ez a probléma csak részben etnikai természetű. Sokkal inkább van szó underclass problémáról, mint cigányproblémáról. Ezért a cigányságról való oktatás vajmi keveset ér. Hasonlóképp tolerancia fokozása is igen szerény. Az underclass egy sajátos közeg, ahol bizonyos viselkedés mintákkal válhat az ember sikeressé. Ezeket a viselkedés mintákat viszont a normál társadalom nem kívánja tolerálni és teljesen igaza van benne.
Ahogy minden bizonnyal Mesterházy is mondta:
A szegénység, a frusztráció, a szegregáltság, mind igaz, mint motiváció, viszont ez nem ad felmentést. Az, hogy valaki szegény nem jelent bűnözési jogot. Való igaz, hogy a megélhetési bűnöző, ha kijön újra lopni fog, mert nincs más választása, de ettől még le kell csukni.

Mellesleg, hadd reklámozzam, hogy én milyen megoldást javaslok:
liberatorium.blog.hu/2011/04/23/a_ce_betus_szo_hosre_var
Sajnos nem lettem okosabb ettől az írástól...
"A nem cigányokhoz képest a cigány fiataloknak csak töredéke jut el az egyetemekre." Már általános iskolában magasabb a lemorzsolódásuk, pedig az kötelező. Biztos, hogy ez a többségi társadalom hibája?
A romaintegráció a jelenlegi formájában egyrészt fenntarthatalan, másrészt értelmetlen. Fenntartja az alacsony iskolázottságot, a magas születésszámot, és közöttük elfogadottá teszi a bűnözést (indulati, megélhetési).
Az alacsony iskolázottság miatt nem tudnak megjelenni a munkaerőpiacon, ami miatt gyerekeik szintén hátránnyal indulnak. (Nem beszélve arról, hogy az integrált oktatás keretében vissza is fogják a nemromákat, akikkel egy osztályba járnak: ha az óra jelentős része fegyelmezéssel telik, akkor az az oktatás minőségére kihat.)

Ez szép kiegyensúlyozott cikknek tűnik - első ránézésre. Aztán kiderül, hogy csak a romák sérelmei és problémái számítanak. A jelenlegi helyzetben mekkora felháborodás lenne, ha a rendőrség végezné a munkáját, és minden köztörvényes bcs elkövetőjét megpróbálná elkapni - a vidéki lakosságnak ez fontos lenne.
"Valószínűleg az iskolában kezdődik a probléma." - Már korábban, ugyanis nem az iskolában kellene szobatisztaságra nevelni a gyerekeket, ott már elég kései.
"Az átlag diák szinte semmit nem tanul a cigányokról, pedig az iskolában szerzett első benyomások egy életen át elkísérik az embert." - Tehát az agymosoda fontosabb, mint a személyes tapasztalat?
Nagyjából egyetértek, magam is úgy próbálok viselkedni hogy korrekten viszonyulok a roma emberekhez, jópár normálisnak mondható ismeretségem van is velük de sajna ez kevés.
Az un. "hídemberek" . Nagy szükség lenne rájuk de perpill a hivatásos és mondhatni megélhetési kisebbségi tisztviselők uralják a terepet, sorban hallani a pénzügyi visszaéléseikről, csalásokról, uzsorára kiadott közpénzekről, stb.
A jóindulatú -és magam ide sorolom - emberkék sem tudják már ezt elnézni, egyszerűen legyintünk rá. Nem meri senki felemelni a szavát mert a jogvédők rárontanak, rásütik h rasszista. A jogvédők amúgy sokszor úgy reagálnak a dolgokra mintha nem is ebben a világban élnének, nem lehet őket komolyan venni, ha tényleg vmi fontos dologról van szó arra már rég erodálták saját hitelességüket, azt lehet mondani h kinevetik őket a köznapi emberek. Rengeteg problémája van az embereknek, ez ügyben mindenkinek megvan a maga sztorija a romákkal (és nem romákkal) de ha azt látjuk h már az állami megoldás is hiteltelen és az elköltött pénznek alig van nyoma, hát ilyenkor mit gondoljunk.
Egy példa: ahol lakom (kisváros) köztudott h a romák számára létrehozott esti-levelezős érettségit gyakorlatilag részvétel nélkül kapják meg csakhogy be lehessen mutatni az eredményeket. Ezek az emberkék ezután majd azt mondják h még érettségivel sem kapnak munkát, csak mert romák. Tudjuk hogy nem így van de tovább bonyolítottuk a problémát egy csomó pénz elherdálásával.

Részemről azt tudnám elképzelni mint megoldást: üljön asztalhoz vmi nyilvános plénumon roma-nem roma (erre van a köztévé) , akiknek ráadásul döntési joga és hitelessége is van és beszéljék már ki ezt de a kényes kérdéseket is mert amíg nem az igazi problémákról beszélünk addig a Jobbiké a terep itt. A roma oldal vállaljon eredményeket, mondja el h igenis sokan közülük be akarnak illeszkedni és ezért ezt meg ezt vállalja a roma közösség és ne csak azt lássuk h tartja a markát; a nem roma oldal támogassa ezeket és ne szórja két kézzel szét a pénzt papírforma eredményekre. Évente mutassuk ki h ennyi meg ennyi roma tényleges szakmát szerzett, elhelyezkedett és boldogul, őket mutogassuk a tv-ben ne a Győzikét. Talán ők lehetnek majd "hídemberek". A Duna tv-ben volt egy dokumentumfilm (persze késő este) amiben a szlovák példát tanulmányozta egy magyar roma-nem roma küldöttség mivel a dolgozó romák száma (hozzánk képest) nagyon magas Szlovákiában. Kiderült h nem kapnak ész nélkül segélyt és aki dolgozik azt plusz támogatják. Vártam h lesz ebből vmi de természetesen még csak szóba sem hozták nálunk sehol. Jól látszik h igenis vissza lehet szorítani dolgozni romát-nem romát csak akarni kell. Legyen hova mennie melózni de akkor nincs segély. Befejezem mert ragozhatnánk elég sokáig ezt, akárki is vállalja annak nagyon kemény dolga lesz. Nem gondolom h teljesen reménytelen vállalkozás de amíg mindkét oldal nem támogatja tevékenyen addig semmi eredmény nem lesz és az elmúlt 20 év pont ilyen volt. Komolyan sok sikert kívánok hozzá.
Felszínes, leegyszerusitő, és egyoldalú írás, rengetegszer olvastunk mar hasonlót.

Jogos lesz a rózsadombi jogvédő kritika, amit kapni fog.
évtizedek óta ez megy. ameddig nem _akarnak_ beilleszkedni, addig nem is fognak. a 9. kerületbe jártam gimnáziumba mintegy 15 éve. kb napi szinten értek atrocitások. a gatyám is levonja az állam "adó" címén, ebből nem kevés jut a roma integrációra. már bocsánat, de elvárnám, hogy ők is tegyenek valamit az előítéletek ellen, és ne csak a szájuk sírjon, tartsák a markukat, hogy aztán a sarki kocsmában a "nyerőgépben" kössön ki a pénz.

mondom ezt úgy, hogy a) világ életemben a baloldalra szavaztam, b) a rasszizmus minden válfaját mélységesen elítélem. annyit kérnék a romáktól, hogy a "többségre" ne, mint fejős tehénre tekintsenek és próbálják meg a társadalmi normákat betartani.
"És ha a cigányság problémáját nem szabad csak jogvédelmi szempontból megközelíteni, akkor milyenből kellene még?"
Közösségi, helyi közösségi szempontból. Ha egy településen konfliktus van a cigányok és a nem cigányok között, szerintem nem az az alapvető cél, hogy a cigányok jogai a legvégsőkig érvényesüljenek, hanem az, hogy a konfliktus megoldódjon.
Itt követnek el hatalmas hibát a jogvédők. (És a "többségi jogvédők", vagyis a jobbikosok is, persze.)
Konkrét példával: ha egy falusi iskolában egy többször bukott roma tanuló viselkedésével lehetetlenné teszi az oktatást (ne mondjuk, hogy ez sztereotípia, igenis létező jelenség, az okairól lehet vitatkozni), akkor az elsődleges cél nem az, hogy szemellenzősen ragaszkodjunk a deviáns gyerek jogaihoz (és aztán hagyjuk magára az iskolát), hanem az, hogy a helyi közösség normakövető gyerekei - cigányok és nem cigányok egyaránt - normális oktatásban vehessenek részt.
Szép hossú értkeés a semmiről. Na nem az első és nem is az utolsó. Fel-fel bukkan ez a kérdés időnként.
a dolog nyitja, hogy az érintett társadalmi réteg, jelen esetben a roma (cigány) kisebbség, vajon akar-e egyáltalán integrálódni az őt befogadó, ellátó ország közösségébe. Nézzük csak a történelmi múltat. Lehetőség lett volna a beilleszkedésre tán az elmúlt 3-400 év folyamán. Hogy miért is nem történt meg, talán ők sem akarták igazán. És az a vicc, hogy sz így nem igaz. Vannak rétegek a romákon belül, akik tanulnak, dolgoznak, világhírűvé vállnak. Tehát min is múlna a dolog igazán? A világbanki felmérés biztos igaz, ha egyáltalán akarna dolgozni az a bizonyos réteg. De se tanulni (nem egyetem, álltalános iskola), sem dolgozni, adót meg pláne nem szeretne fizetni. Nem véletlen, hogy a fejlett nyugati társadalomból is inkább visszaküldték ide a "menekült" romáikat. Vajon miért nem integrálták őket a saját országukba? Nagyon érdekes jelenség, hogy például a filmek világában a roma szereplőket még véletlenül sem roma színész játssza. :)
csak egy megoldás van, mivel erre a problémára NINCS megoldás...
" az uszítás az átlag állampolgár szorongását, előítéleteit és tanácstalanságát tükrözi."
Igen, az meg, ami a kis borsodi falvakban folyik, gondolom meg sem történik, hogy mindenkit kifosztanak...
Igen, értem én, hogy nem csak a romák a hibásak azért, hogy lecsúsztak (de nekik is részük van benne!), de a lopásokat és gyilkosságokat nem kéne véka alá rejteni.
Tisztelt Szerző(k),

szögezzük le, az írásukban (ahogy 23 éve mindig)visszaköszön a "bőrszínen_alapuló_meg_nem_értett_kultúrájú_elnyomott_roma_kisebbség" víziója.

Ha a baloldal az integrációs terveinek alapjait csak erre a (józan ember eszével mérten) baromságra szeretné építeni, akkor tisztelettel kérem a baloldali (vezető) polgártársaimat, hogy ezt az ÜVEGTISZTASÀGÙ társadalmi problémát hagyják a jobboldalra, még akkor is, ha Viktor egy arrogáns fasz, Vona pedig egy elmebeteg.
Én egy dolgot hiányolok a cikkből:
Senkit nem lehet megváltoztatni ha _ő_ maga nem akar megváltozni.

Vihetsz egy drogost a legmodernebb, legdrágább klinikára (lásd filmsztárok) ha ő nem akar leszokni akkor ahogy kijött máris elkezd drogozni (lásd filmsztárok).

A cigányoknál ugyanez a helyzet. Amíg ők maguk nem akarnak változni, nincs belső kényszer, addig jöhet ide a legcsodásabb integrációs program, költhetsz rájuk milliárdokat, csak kidobott energia és pénz lesz. Nem véletlen hogy európa egyetlen országában sem sikerült a cigányokat integrálni.

És ha már a néger analógia:
amerikában a négerek ki akartak törni, saját iskolákat alapítottak, saját templomaik voltak és a képviselőik nem kis intelligenciával rendelkeztek (pl: Luther King) és nem lopták el a pénzt mint a mai magyar kisebbségi képviselők akiknek a fele már börtönben ül...

És most mondj egy cigányt aki megpróbálta rávenni a cigányokat a tanulásra, iskolákat szervezett nekik és rendesen jártak oda...
Vicces a feketékhez hasonlítani a cigányokat. No miért is? A cigányok csak mintegy 60 éve vannak a civilizációba kényszerítve, az amerikai feketék meg már 500 éve.

Tehát az amerikai feketék ha olyan szinten lennének, mint nálunk a cigányok, akkor most jöttek volna a dzsungelből.

A feketék benne éltek az amerikai társadalomban - igaz alávetve, de benne. A cigányok abszolút társadalmon kívüliek, mai napig törzsi szinten szerveződnek.

A cigányság amíg erkölcsi felfogásában a polinéz bennszülöttek fehérek előtti társadalmára hajaz - tehát bármit ellophatsz, anmi megtetszik, addig itt remény se lehet az integrálódásukra, és a jogvédőknek köszönhetően már nem is akarnak integrálódni, mert ők a felsőbbrendű romák, a szabadok, velük szemben meg ott a "parasztok", az általik kirabolt magyarok.
értem, ez volt a cikk bevezetője. És hol vannak a konkrétumok?
néhány gyakorlatorientált hozzászólás:
1. a cigányságot általában éri egyfajta negatív diszkrimináció (nem a törvényiről beszélek): ha megyek az utcán és egy cigány le akar segíteni a buszról a gyerekkel, akkor nézem, hogy nem lop-e el tőlem valamit (bocs, én néztem...) - ezt a többségi társadalom többségi véleményének a megváltoztatásával, a cigányság (indo-magyar? tetszik) viselkedésének megváltozásával, és a pozitív példák sugallásával kéne megtenni.
pl. kötelezni az összes sorozatot, hogy a szereplők 10%a cigány legyen (kb. ez a társadalmi arány) - és normális (pozitív) szerepben (ez pl. az usában nagyon erősen megvan.
kötelezni az államigazgatást, a rendőrséget(!), hogy a létszám 10%a indo-magyar legyen (van annyi tanulni akaró cigány, nem kell aggódni). ja, és a pártok listás (bejutó) képviselőinek is tükrözni kell a nemzetiségi arányt! (elképzelem a jobbikos cigány képviselőket, akik a következő parlamentben elég sokan lehetnének)
2. szociológiai: vagyis aki cigány módon él. erre alapvetően két dolog van oktatás, oktatás, oktatás - és munka(lehetőség). bizony, közmunka is (mondjuk nem a több száz kilométerre elmenni a barakkvárosba típusú melóra gondolok, de akár arra is. van több cigány ismerősöm, aki kubikolni (útépítési segédmunka) jár. karcagról székesfehérvárra). és ha van alternatívája a bűnöző életmódnak, akkor szigor.
pozitív példák: (a) igazgyöngy alapítvány (igazgyongy-alapitvany.hu/), (b) derdák tiborék kisérlete baranya megyében, amit a soros alapítvány támogatott: minden iskolába járó gyerek után fizettek. péntekenként, (asszem) 5 eFt-t. a gyereknek, a letanult napok után. ha nem ment, ugrott a pénz. és ugyanennyit kaptak a tanárok is (mert igenis extra szívás van velük). sokba kerül, de a munkanélküli segély sokkal többe. a lopások társadalmi kára még többe. (c) sajókeresztúr (vagy valahol a környéken) általános iskola, a gandi alapítvány segítségével olyan programot valósít meg (normál tanterv, alapfizetésű tanárok), hogy a gyerekek kb 95%a továbbtanul - a gyerekek 75%a halmozottan hátrányos helyzetű (izé, indo-magyar) - bocs, tévében láttam, nem emléxem a pontos adatokra (d) olyan típusú képzés, hogy "hogyan osszak be négyezer forintot három bevásárlásra", "hogyan kell munkába öltözni" stb (e) olyan gyorsító programok, ahol elkezd hozzászokni, hogy reggel fel kell kelni, munkába kell menni. minden nap.
baromi sok pénz (és rengeteg türelem). csak az kerül többe, ha nem integráljuk őket.

két apróság: mikor is lesz magyarországon cigány miniszterelnök (vö obama az usában)? ok, csak egy államtitkár? (valamelyik maszop-kormánynak volt kisebbségi, de igazi államtitkár, mondjuk oktatási, vagy gazdasági, eü...
akik meg sajnálják a pénzt a felzárkóztatástól, azok gondoljanak arra, hogy milyen iszonyat mennyiségű pénz jön ide az eu-ból fejlesztésekre... nyilván ők is hasonlókat gondolnak, amikor látják szeretett vezérünk umbuldáit - de azért elég gálánsan fizetnek...
@STX Joe:
Rasszista az állam, mert nem alkalmazza a közszférában a cigányokat?
Oké, akkor most számold meg az érettségizett meg a diplomás cigányokat :)
Ha ez megvolt, és kijelented, hogy az oktatási rendszer is rasszista, akkor megkérnélek, hogy számold meg azokat a cigányokat, akik - önbevallás alapján - tanulással akarnak felemelkedni.

Lakatos Attila cigányvajda

www.youtube.com/watch?v=cmCNGbxaDoc

"tanár ad egy egyest a gyereknek, hazamegyen, "apa, egyest kaptam", bemegy apa, megveri a tanárt, mert rasszista. Hat hónapja nem kérdezte merre járt iskolába, azt se tudta, hol van a gyerek - rasszista a tanár. Ha engem nem gyógyít meg rákbetegségből az orvos - rasszista az orvos! Kötelező biztosításban benne van, hogy kötelező, a cigányoknak az se kell. Rasszista a rendőr is. Hát mindenki rasszista ebben az országban?"

"azt érzem, hogy ezt a Gárdát, ezeket a torzszüleményeket mi szültük. Hogy mennél jobban loptunk, ők annál jobban dagadtak. Ha tőlem négyszer el fogják lopni a tyúkomat, a búzámat a krumplimat, én is gárdista leszek. Előbb vagy utóbb."
Végig olvastam és szép gondolatokat láttam. Alapvetően a probléma az előítélet, amit addig nem lehet kiírtani - láttuk, hatalmi szó, szép szó nem használ, joggal - amíg a magán- és köztulajdon szabad prédája a felzárkóztatni kívánt rétegnek, amíg az a látható jele a felzárkóztatásnak, hogy feneketlen bendő nyeli a pénzt és nincs eredmény.

Csak pár észrevétel:

"Hiába termesztek bármit a kertben, jönnek a cigányok és még félig éretten ellopják. Ezeket a súlyos sérelmeket nem lehet – valamiféle rosszul értelmezett politikai korrektség jegyében – bagatellizálni.
A kétféle tapasztalatot nem érdemes hasonlítgatni sem; nem vitatható, hogy nemcsak a nyomorgó és gyakran megalázott cigányoknak, hanem azoknak az élete is együttérzésre méltó, akik romák által elkövetett atrocitásoknak vannak kitéve. Ám vegyük észre; ahogy az az egyenlőtlen viszonyokban lenni szokott, a kisebbségben élő cigányságot az előítéletek sokkal súlyosabban érintik, mint a többségi társadalmat."

De, össze lehet és kell hasonlítani. Az az egyén, aki nem csak pénzt, de időt és energiát fektetett valamibe, aminek a gyümölcsét - akár szó szerint is - mások büntetlenül dézsmálják, joggal lesz előítéletes. Nincs lehetősége jogorvoslatra a mai magyarországon, sőt. Ha felemeli a hangját, akkor a különféle érdekek mentén evező mondvacsinált jogvédő szervezetek elkezdik meghurcolni verbálisan is akár. De ez csak egy gyenge példa, talán szándékosan. A közvagyon megdézsmálása nemcsak gazdasági értelemben okoz károkat, hanem sokszor emberéletet veszélyeztet: MÁV infrastruktúra megrongálása.

"És ha a cigányság problémáját nem szabad csak jogvédelmi szempontból megközelíteni, akkor milyenből kellene még? Rendészetiből?"

Tehát igen, rendészeti szempontból is meg kell közelíteni ezt a kérdést, mert látható, hogy társadalmi támogatottség nélkül ez a felzárkóztatás nem megy, nem ment és ebből a logika mentén az következik, hogy nem is fog menni. Itt következik még az is, hogy időnként - a politika érdekeitől függően - fellángol a diszkriminációs hiszti és kampányként egy-egy iskolaigazgató meghurcolásával, esetleg az iskola tönkretételével el is van intézve a téma. De mi okozza a diszkriminációt, mi kelti fel annak az igényét? A következmények nélküli erőszak a kisebbség részéről. Engem érdekelne, hogy melyik épelméjű szülő ne akarná eltávolíttatni a gyerekei közeléből az olyan problémákat, amelyeket ma a cigányság bevisz az intézményekbe. Kezelni kell, lehet is, de sajnos a kezelés módja nem a párbeszéd. Nem CSAK a párbeszéd.

"Ahhoz, hogy a helyzet javuljon, a képlet teljes legyen, tudatosan tiszteletben kell tartanunk állampolgártársaink alkotmányos, polgári jogait, ha pedig ezt mégsem tesszük, az államnak kötelessége azt polgáraiból kikényszeríteni."

Igen. Ez egy jó gondolat, mert olyan puska, ami visszafelé sül el rendszeresen. Ma ugyanis a többségi társadalomból akarják kikényszeríteni azt, amit a kisebbségből kéne. ...és bizony erről szólt az eddigi írásom is, amíg ez nem történik meg, addig az előítélet - és vele az olyan kellemetlen kinövések, mint a jobbik - csak erősödnek.

Az egész felzárkóztatás mára lerágott csontként hever az út szélén és már belerúgni sincs kedve az embernek séta közben, mert annyira közömbös dolog. Irdatlan pénzek tűntek el ezen a címen és gyakorlatilag a nullához konvergál az eredmény, amit ezeknek a pénzeknek az elköltése hozott. Ez a másik oka a felzárkóztatás emlegetése esetén tapasztalható hirtelen hangulatváltozásnak. Nem akar költeni erre már senki, és valljuk be, ma ez az ország erre talán nem is tud költeni.

Az eltelt húsz évben egyik párt sem és előtte 45-50 évig az az egy sem tudott erre a kérdésre érdemi választ adni, a helyzetet mindegyik csak taszítani tudta a szakadék fel. 1989 óta nem emlékszem olyan választásra, ahol ez a téma nem fordult volna elő és ami után nem csak annyi történt, hogy pénzt pumpáltak roma szervezetekbe, amelyek kegyesen elnyelték azt a pénzt. Nem állt elő egyetlen párt sem komplex stratégiával, ahol az oktatás, a rendvédelem, a szociális háló elemit szinkronba hozva, azokat egy fegyverré kovácsolva ebben a harcban konzekvensen alkalmazva azt, rálépett volna egy valódi integráció útjára. A választások során a mesterségesen felszaporított kisebbség szavazatai számítanak, ezért választáskor ígérnek felelőtlenül és anélkül, hogy a vokson kívül más ellentételezést megfogalmaznának, a választások után pedig kifizetik a szavazókat és vastagon az azokat katonás rendbe állítókat.

Azt gondolom, hogy a párbeszédek ideje lejárt. Volt beszélgetés elég. Egy koncepciót kell kidolgozni, ami nem csak finanszírozásról, közpénzek elköltéséről szól, hanem kereteket szab az integrálandó népesség tagjainak is. Nem kistafírozni akarjuk a kisebbséget ugye, hanem integrálni. Nem kiemelni akarnak közülük egyéneket, hanem a nagy tömeget kell a társadalom testébe beépíteni úgy, hogy a társadalom normái szerint működjenek és ne a társadalom nyomorodjon hozzájuk, ahogy az ma van.

Összegezve és fontossági sorrendben tehát fontos, hogy a rendvédelem felkészüljön a többség jogainak a védelmére is, hatékonyan, a kisebbségnek biztosítani kell a tanuláshoz való jogot és kényszeríteni kell rá, hogy a tanköteles korúak tanuljanak is, ne csak eltöltsék az időt az iskolában. A kisebbség pozitív diszkriminációját be kell szüntetni, mert a post állításaival szemben állítom, hogy bizony tetten érhető a pozitív diszkriminációjuk az életben. A szociális hálót át kell alakítani úgy, hogy a feltörekvőket segítse, az ellenállókat pedig büntesse. Bizony.

ÉS még mindig ott a jövőbeni probléma...ha sikeres az integráció, akkor hol fognak dolgozni azok, akiket integráltunk, hiszen a társadalom egyik legnagyobb problémája a munkahelyek hiánya, a termelés igen alacsony szintje, azaz nincs a háztartásoknak bevétele, amiből megfinanszírozhatnák a kiadásaikat...enélkül pedig felemelkedni nem lehet.
És még egy megjegyzés. Sajnos az írás még mindig tükrözi a rózsadombi rózsaszín ködöt...Én rendszeresen járom a Tisza meni apró falvakat és bizony a cigány kérdés nem olyan "kis" probléma, mint amilyennek láttatni akarják, hanem ellenkezőleg! Félek a jobbik térnyerésétől, ha ebben a kérdésben nem lesz rendes előrelépés! az lenne ennek az országnak a kereszt a sírján. ...és sajnos van esélye.
Telán elnyelte a blogmotor, ezért berakom újra, ha mégsem nyelte el, akkor az elsőt közöljétek, köszönöm!

Végig olvastam és szép gondolatokat láttam. Alapvetően a probléma az előítélet, amit addig nem lehet kiírtani - láttuk, hatalmi szó, szép szó nem használ, joggal - amíg a magán- és köztulajdon szabad prédája a felzárkóztatni kívánt rétegnek, amíg az a látható jele a felzárkóztatásnak, hogy feneketlen bendő nyeli a pénzt és nincs eredmény.

Csak pár észrevétel:

"Hiába termesztek bármit a kertben, jönnek a cigányok és még félig éretten ellopják. Ezeket a súlyos sérelmeket nem lehet – valamiféle rosszul értelmezett politikai korrektség jegyében – bagatellizálni.
A kétféle tapasztalatot nem érdemes hasonlítgatni sem; nem vitatható, hogy nemcsak a nyomorgó és gyakran megalázott cigányoknak, hanem azoknak az élete is együttérzésre méltó, akik romák által elkövetett atrocitásoknak vannak kitéve. Ám vegyük észre; ahogy az az egyenlőtlen viszonyokban lenni szokott, a kisebbségben élő cigányságot az előítéletek sokkal súlyosabban érintik, mint a többségi társadalmat."

De, össze lehet és kell hasonlítani. Az az egyén, aki nem csak pénzt, de időt és energiát fektetett valamibe, aminek a gyümölcsét - akár szó szerint is - mások büntetlenül dézsmálják, joggal lesz előítéletes. Nincs lehetősége jogorvoslatra a mai magyarországon, sőt. Ha felemeli a hangját, akkor a különféle érdekek mentén evező mondvacsinált jogvédő szervezetek elkezdik meghurcolni verbálisan is akár. De ez csak egy gyenge példa, talán szándékosan. A közvagyon megdézsmálása nemcsak gazdasági értelemben okoz károkat, hanem sokszor emberéletet veszélyeztet: MÁV infrastruktúra megrongálása.

"És ha a cigányság problémáját nem szabad csak jogvédelmi szempontból megközelíteni, akkor milyenből kellene még? Rendészetiből?"

Tehát igen, rendészeti szempontból is meg kell közelíteni ezt a kérdést, mert látható, hogy társadalmi támogatottség nélkül ez a felzárkóztatás nem megy, nem ment és ebből a logika mentén az következik, hogy nem is fog menni. Itt következik még az is, hogy időnként - a politika érdekeitől függően - fellángol a diszkriminációs hiszti és kampányként egy-egy iskolaigazgató meghurcolásával, esetleg az iskola tönkretételével el is van intézve a téma. De mi okozza a diszkriminációt, mi kelti fel annak az igényét? A következmények nélküli erőszak a kisebbség részéről. Engem érdekelne, hogy melyik épelméjű szülő ne akarná eltávolíttatni a gyerekei közeléből az olyan problémákat, amelyeket ma a cigányság bevisz az intézményekbe. Kezelni kell, lehet is, de sajnos a kezelés módja nem a párbeszéd. Nem CSAK a párbeszéd.

"Ahhoz, hogy a helyzet javuljon, a képlet teljes legyen, tudatosan tiszteletben kell tartanunk állampolgártársaink alkotmányos, polgári jogait, ha pedig ezt mégsem tesszük, az államnak kötelessége azt polgáraiból kikényszeríteni."

Igen. Ez egy jó gondolat, mert olyan puska, ami visszafelé sül el rendszeresen. Ma ugyanis a többségi társadalomból akarják kikényszeríteni azt, amit a kisebbségből kéne. ...és bizony erről szólt az eddigi írásom is, amíg ez nem történik meg, addig az előítélet - és vele az olyan kellemetlen kinövések, mint a jobbik - csak erősödnek.

Az egész felzárkóztatás mára lerágott csontként hever az út szélén és már belerúgni sincs kedve az embernek séta közben, mert annyira közömbös dolog. Irdatlan pénzek tűntek el ezen a címen és gyakorlatilag a nullához konvergál az eredmény, amit ezeknek a pénzeknek az elköltése hozott. Ez a másik oka a felzárkóztatás emlegetése esetén tapasztalható hirtelen hangulatváltozásnak. Nem akar költeni erre már senki, és valljuk be, ma ez az ország erre talán nem is tud költeni.

Az eltelt húsz évben egyik párt sem és előtte 45-50 évig az az egy sem tudott erre a kérdésre érdemi választ adni, a helyzetet mindegyik csak taszítani tudta a szakadék fel. 1989 óta nem emlékszem olyan választásra, ahol ez a téma nem fordult volna elő és ami után nem csak annyi történt, hogy pénzt pumpáltak roma szervezetekbe, amelyek kegyesen elnyelték azt a pénzt. Nem állt elő egyetlen párt sem komplex stratégiával, ahol az oktatás, a rendvédelem, a szociális háló elemit szinkronba hozva, azokat egy fegyverré kovácsolva ebben a harcban konzekvensen alkalmazva azt, rálépett volna egy valódi integráció útjára. A választások során a mesterségesen felszaporított kisebbség szavazatai számítanak, ezért választáskor ígérnek felelőtlenül és anélkül, hogy a vokson kívül más ellentételezést megfogalmaznának, a választások után pedig kifizetik a szavazókat és vastagon az azokat katonás rendbe állítókat.

Azt gondolom, hogy a párbeszédek ideje lejárt. Volt beszélgetés elég. Egy koncepciót kell kidolgozni, ami nem csak finanszírozásról, közpénzek elköltéséről szól, hanem kereteket szab az integrálandó népesség tagjainak is. Nem kistafírozni akarjuk a kisebbséget ugye, hanem integrálni. Nem kiemelni akarnak közülük egyéneket, hanem a nagy tömeget kell a társadalom testébe beépíteni úgy, hogy a társadalom normái szerint működjenek és ne a társadalom nyomorodjon hozzájuk, ahogy az ma van.

Összegezve és fontossági sorrendben tehát fontos, hogy a rendvédelem felkészüljön a többség jogainak a védelmére is, hatékonyan, a kisebbségnek biztosítani kell a tanuláshoz való jogot és kényszeríteni kell rá, hogy a tanköteles korúak tanuljanak is, ne csak eltöltsék az időt az iskolában. A kisebbség pozitív diszkriminációját be kell szüntetni, mert a post állításaival szemben állítom, hogy bizony tetten érhető a pozitív diszkriminációjuk az életben. A szociális hálót át kell alakítani úgy, hogy a feltörekvőket segítse, az ellenállókat pedig büntesse. Bizony.

ÉS még mindig ott a jövőbeni probléma...ha sikeres az integráció, akkor hol fognak dolgozni azok, akiket integráltunk, hiszen a társadalom egyik legnagyobb problémája a munkahelyek hiánya, a termelés igen alacsony szintje, azaz nincs a háztartásoknak bevétele, amiből megfinanszírozhatnák a kiadásaikat...enélkül pedig felemelkedni nem lehet.
rózsadombi szociológusok’, mit tudjátok ti, mi zajlik a valóságban."

Totálisan jó gondolat! Járni kell az országot, főleg a vidéket, olyan településeket, falvakat, ahol a közelben sincs egyetlen munkahely sem.
Meg kell kérdezni, személyesen csoportokat" cigányokat, fehéreket! Meg kell kérdezni Őket, milyen a közérzetük, ebben a mai helyzetben.
S akkor már mindjárt megtudható, totálisan, mi zajlik a valódi életben, mi a valóság.
S el lehet gondolkodni rajta. Meg lehet tapasztalni milyen az az érzés, mikor a szemébe néznek "az embernek" s megkérdezik, miért?? miért nem dolgozhatnak. Mikor az ember nem találja a megfelelő választ. Érdekes lesz megtapasztalni.
A magyarországi cigányság problémája, illetve az ország részben ebből fakadó etnikai-demográfiai összeomlása már nem oldható meg, hogy egyik kedvenc filmemből, a Mátrixból idézzek: "Ez szükségszerű."

A cigányok és a magyarok közötti feszültség 10-15 éven - illetve ha a jelenlegi világgazdasági helyzet tovább romlik hamarabb - belül minimum a kelet-szlovákiai éhséglázadáshoz hasonló zavargásokká, de akár polgárháború közeli állapottá fajulhat. A szakképzetlen, a XXI. századi követelményeket nem kielégítő, társadalmi együttélésre alkalmatlan nagy tömegű cigányság pedig ugyanennyi idő alatt egy olyan kritikus tömeget ér el, amely nem orvosolható, de még kordában sem tartható.

Természetesen mint sok egyéb mást is, részben ezt is a politikai elitünknek (az 1970-ées évektől napjainkig) és a struccpolitikának köszönhetjük. Sajnos a jelenlegi kormányzat is csak rendészeti jellegű intézkedésekkel és értelmetlen, irtózatosan alacsony hatékonyságú közmunkaprogrammal próbál tenni valamit, de ez már csak tűzoltás.

Hogy mire alapozom mindezt?
Jómagam a társadalomföldrajzi tanulmányaimat már több mint 10 éve fejeztem be. A tanáraim - véleményem szerint teljesen megalapozottan - az akkori hivatalos statisztikai adatokkal ellentétben (melyek 500 000 főre tették a cigányság lélekszámát) már akkor kb. 800 000 főről beszéltek. A szám nagysága önmagában semmit sem jelent, de ha figyelembe vesszük a cigányság természetes szaporulatát, akkor mostanra a lélekszámuk - a folyamatosan fogyó összes népességen belül - jócskán meghaladta az egymillió főt. Figyelembe véve a családokon belüli, nagyon jóindulatúan mindössze 4 fős gyerekszámot elmondhatjuk, hogy nagyon fiatal korösszetételről beszélünk, ami már rövid távon is tovább gerjeszti a folyamatot.

Az egyik legnehezebb helyzetű régióban élek. Több kórházban van szülészeten dolgozó ismerősöm, akik egybehangzóan állítják: itt a születő gyermekek már több, mint fele cigány származású. Olvastam ezzel kapcsolatban olyan dokumentumot (a forrás hitelességében nem vagyok meggyőződve, de nem mernék mérget sem venni arra, hogy nem igaz), amely azt taglalja, hogy országosan minden 4. születő gyerek cigány.

A cikk írói megállapították, – egyébként helyesen – hogy az azonos iskolázottságú cigány és magyar nők között nincs nagy különbség a szülésszám tekintetében a probléma mindössze az iskolázottsággal van. 10 évvel ezelőtt 10 %-uk nem fejezte be az általános iskolát!. Szakmát kevesebb, mint 20 %-uk tanult, középiskolai végzettsége alig több mint 5 %-uknak volt. A felsőoktatásban pedig kevesebb, mint 1 % végzett. Ilyen, dinamikusan szaporodó, iskolázatlan népességgel indulunk neki a XXI. századnak.

Gondoljon csak bele mindenki, ha nem változnak az arányok és tendenciák (márpedig eddig ennek jele sincs) a lakosság 30-40 %-os részarányát is elérik és az aktív korú népesség nagyobb részét már ők adják. Bízik itt valaki a nyugdíjban? Mert ha igen az vagy a világ legostobább, vagy legoptimistább embere.

Mondhatja valaki, hogy oké-oké de csak okoskodom én is, de mi a megoldás? Tarthattok pesszimistának, de sajnos már nincs megoldás. A jövő fájdalmas lesz ennek az országnak és van egy olyan érzésem, hogy a jelenlegi gazdasági válságot vissza fogjuk sírni.
@lavór: Most hogy így kérdezed, biztos hogy nem. Miért is akarnának?! Talán hogy ne éhezzenek? Hogy legyen saját jövedelmük? Hogy jobb helyen jobb körülmények között lakjanak? Igazad van, ezek téged se motiválnának, őket meg pláne. Milyen kényelmes ezt gondolni, nem igaz? Máris nincs semmi felelősség senki felé, ők a felelősök, mert teccik látni, mi mindent megtettünk....
@porthosz: Biztos, hogy ő nem akarja, vagy nekünk kényelmesebb ezt mondani?! Kényelmes gondolat, hogy ők jól el vannak úgy ahogy vannak, és nem akarnak mást. Ez olyan érv, mint ha melletted laknának nem beszélnél ilyet és a rózsadombi izé bizé.
@bloggerman77: Látom, a szépirodalom nem az erősséged, de mondjuk Egri csillagok megvan? Nálunk is jelen vannak a cigányok kb 400 éve. Akkor hol is van a különbség, fekete és cigány között szerinted? Persze a többi törzsi blabla hitelesebb lett volna, ha tájékozottabb lennél. De ha az lennél, nem ilyen véleményt fogalmaznál meg.
@Gaius Plinius Secundus: Te és a hozzád hasonlók taszítanak minket a balkanizálódás felé.
A cigányság helyzete nagyon "fogós " téma. Az elmúlt húsz év, a rendszerváltás megoldatlan (egyik) ügye, melyet a mindenkori kormányok tologattak maguk előtt.?
A problémát a gyökereknél kell keresni és megoldási folyamatot is ott elindítani.)
A nagy rendszerváltáskor,- mikor szétverték a tsz-eket, ÁG-okat, megszűntek a gyárak, üzemek, az építőipar haldoklásáról (persze ebbe korszerű technológia is belejátszik) nem is beszélve, kezdődött a cigányság foglalkoztatásának szinte teljes megszűnése. S hát persze a munkanélküliség, mely tudjuk, nem csak a cigányságra vonatkozik.
Na.igen. a gyökerek) generációk nőnek fel, úgy, hogy nem ismerik a munka világát. Mit visz otthonról az a cigány gyerek, - persze magyarban is sok van ilyen- ki csak a nincs-et hallja. Szegénysége miatt megtapasztalja a kirekesztettség "élményét")

A cigányságnak is volt/lenne egyfajta kultúrája, múltja, melyről hallani sem lehet.

Egyébként a magyar társadalom mindig is megosztott, bizonyos értelem kirekesztő volt. Nem csak a cigánysággal, magával a szegénységben, mély -szegénységben élőkkel szemben is.
S a helyzet" (most) csak fokozódik, mikor egy bizonyos társadalmi réteg, a fehérek (is) lassan , de biztosan halad az elszegényedés felé.
Tehát három rétegről lehet majd beszélni (ha a tendencia folytatódik) cigány, szegény, gazdag. Szomorú valóság.
:(
@Gaius Plinius Secundus:

,,2. majd egyszer mindenki szépen rájön, hogy a népességek békés egymás mellett élésének a kulcsa (főleg mivel nem csak etnikai hanem kultúrális különbségek is vannak) a szegregáció ld. Dél-Afrika. Dél-Afrika Afrika legfejlettebb országa volt, európai szintű iparral és életszínvonallal, egészen addig amíg a népesség szegregáltan élt. Meg lehet nézni most hol tartanak, hogy ez megszűnt..."

Ez nem igaz. Dél-Afrika ma sokkal fejlettebb, mint az apartheid idején. Ráadásul, az apartheid idején azért volt a fehéreknek esetleg európai szintű életszínvonala, mert a feketéket elnyomták és kihasználták.
Ráadásul, a feketéknek nyilvánvalóan ugyanolyan jogaik kell, hogy legyenek, mint a fehéreknek.

,,+egy bónusz, a saját radikális véleményem: Magyarországnak semmi szüksége a cigányokra, ez gondolom egyértelmű, és mivel az intelligencia kb. 70%-ban öröklődik ezért beleintegrálni ezt a genetikai állományt a társadalomba csak balkanizálódáshoz vezetne hosszú távon. A magyar átlag IQ-t így is jelentősen lenyomják a cigányok."

Miért gondolod azt, hogy a cigányoknak alacsonyabb az átlagos IQ-juk? Ezek szerint, akkor bárkire, akinek alacsony az IQ-ja úgy tekinthetünk, mint akire a társadalmunknak nincsen szüksége?

,,Mint említettem ezen csak a szegregáció és lehetőleg a népesség gyors szaporulatának megelőzése lenne az egyetlen járható út."

De most éppen szegregáció van, és ez nem oldja meg, hanem súlyosbítja a problémáinkat, például, mint a cikkben is említik, a népességszaporulatét.

,,Ez nem jelenti azt, hogy a cigányoknak a putrikban kéne élniük, én nem vagyok ellene annak hogy osztozzanak a jóléti társadalom előnyein (még ha hozzá nem is járulnak), de azt semmiképpen sem támogatom hogy a magyar társadalmat bárhogyan is károsítsák."

Ezek szerint, akkor a jóléti társadalom előnyeiben nem kéne osztoznia senkinek, aki nem nettó befizető? Nem pont az egyik lényege a jóléti társadalomnak, hogy vannak nettő befizetők és pénzkivevők? (Nyilván nem csak ez, van pl. nyugdíj- és egészségbiztosítás is.) Ezek szerint nekem fel kéne háborodnom, amikor az én adómból bármilyen nálam szegényebb honfitársamra költenek?
Magyar állampolgárként a cigányok is a magyar társadalom részei, nemdebár? Vagy szerinted kik a magyar társadalom tagjai?

,,Iskolai deszegregációval csak annyit érünk el, hogy a magyar gyerekek fognak lesüllyedni a cigányok szintjére, és nem fordítva."

Ez empirikusan tévedés. Ráadásul a cigány gyerekek is magyarok.

,,Nyilván minden Népszabis szociológus tisztában van azzal hogy a deszegregáció ugyanúgy hatalmas semmit ért el az USA-ban mint máshol is, és annak ellenére hogy évente egyre több pénzt ölnek bele az oktatásba, az eredmények egyre rosszabbak"

Ez sem igaz. Legalábbis nem ezt látom Amerikában.
@Frizuravarjú:

,,Tisztelettel érdeklődöm, hogy tudja valaki, hogy mit tanítanak a cigányok az utódaiknak? Becsületet, tiszteletet, tisztességet, egyáltalán bármit, ami szükséges a normális társadalmi élethez?
Mert ha nem, akkor ne is álmodjanak róla, hogy emberként tekintenek rájuk valaha is. Ugyanis alapvető emberi kötelességek vannak, a jogok csak ezután következhetnek."

Ez tévedés. Nekem akkor is ugyanolyan emberi és állampolgári jogaim vannak, ha a szüleim gyilkosok. Tehát a jogok szempontjából irreleváns, hogy ki mit tanít a gyermekének.
,,Engem spec. a magyarság jövője jobban érdekel, mint a beilleszkedni évszázadok óta nem tudó, vagyis inkább nem akaró cigányoké. Meg kellene vizsgálni, hogy a cigányság mennyi adót fizet be és szigorúan ebből költeni roma programra és segélyre. Ezzel megakadályoznánk a magyarság által befizetett adók elszipkázását. Továbbá támogatni kellene az Indiába vagy Oláhországba hazatelepülőket!"

Ezek szerint akkor a magyarországi németekre csak a magyarországi németek adóját szabad költeni?
A magyarországi zsidókra csak a magyarországi zsidókét?
És mi a helyzet a magyarországi vörös hajúakkal?
@Örzse néni:

,,Ne azért legyen kevés a nyugdíjam, mert ezeket kell eltartania az államnak!"

Nem ezért kevés a nyugdíjad. A magyar állam igazán költ sokat cigányokra, és a jóléti kiadásoknak is csak töredékét.

De akkor én azt mondom: én többet nem fizetek adót, mert másokra költik.
A hídszerepre tökéletesek lennének az egyházak. Mindenki Jézus testvére, stb. Igenám, csakhogy a gyülekezeteket is emberek alkotják, tele szorongással és sztereotípiákkal. Nincsenek (pl.) cigány gyülekezetek, papok, lelkipásztorok. Nem túl divatos mostanában a vallás.

Három integrálódott cigányt ismerek közelebbről, egy tetőfedőt, egy parkettást és egy ápolót. Mindhárman folyamatosan dolgoztak és dolgoznak, ketten már családot is alapítottak. Lehet, hogy én vagyok színvak, de nem látom sötétebbnek őket. Talán azért lehettek sikeresek, mert integrálódni akartak. Az ápoló- amikor meglátogatta népes családja- nagyon kedvesen és határozottan az udvarra terelte őket, hogy még véletlenül se lehessen gyanusítani őket, ha véletlenül valami eltűnik- ezt mondta nekem utólag. Szóval ismerte és tudta a sztereotípiákat és ő át tudott járni rajtuk, mert én is elfogadtam, és az (egyébként számomra nagyon rémisztő) családja is.

A szüleim falujában volt alkalmam megismerni nagyjából állati sorban élő fehér és nem fehér "cigányokat" is (egy nagyobb család, keresztül-kasul). Úgy gondolom, a körülmények sokban hozzájárulnak ahhoz, hogy milyen emberek lesznek. A segélyek nagyjából életbenmaradáshoz elegendőek, és mindent elkövetnek, hogy minél több pénzt kicsikarjanak a rendszerből. A tévé sokat tesz hozzá a frusztráltságukhoz: vágyat ébreszt, és azonnali kielégülést jelöl meg életcélnak. Így történhetett az, hogy nem vetőmagba és szántásba fektették a pénzüket, hanem éjjellátó készülékbe (!) amivel hatékonyabban tudnak lopni. Gabonát, krumplit, benzint, bármi hétköznapi dolgot. Az a falu már nem olyan, mint egy feljebb említett erdélyi falu, ahol mindenki felkerekedik, hogy a renitenseket jobb útra térítse. Néhányan küzdenek (polgárőrség) a többség pedig pislog, és hallgat.

Szóval, mivel nem értek az elméletgyártáshoz, igyekszem rövid lenni. Az integrálódás utáni vágy szerintem kulcs. A környezeti kényszerek megintcsak fontosak. Szóval az érpataki/gyöngyöspatai modell működik, de csak akkor lesz igazán sikeres, ha a rendre szorítottak vágynak is integrálódni-igazodni. Na, a vágy kialakításának fejtegetését meghagyom az okosaknak. :)
Nem kell a parllag füvet irtani pusztítani együtt kell vele élni meg kell próbálni integrálni talán lesz belőle haszon növény kedves jog védők aktivisták. Szabolcs Borsod meg lassan a teljes vidék elfertőzik nem pesten kell az eszet osztani.
Minden egyes segélyre kifizetett forintért valaki MEGDOLGOZIK.
Tudok mérhető teljesitményű ÉRTELMES fizikai munkát adni MINDENKINEK, Raboknak RÁT-on lévőknek(Rendelkezésre Állási Támogatás)1000000 munkahelyet nyárvégére biztosítok.

A régi száraz malmok mintájára ahol a lovak hajtották a malomkereket na ott lelehet cserélni a malomkereket 10KW-os GENERÁTORRA és 20 ember hajthatja, termelhet áramot.
Mérhető teljesítmény értelmes mert ha megtermeli a faluban az iskola ovoda orvosi rendelő áram szükségletét már jó.
A postás is gyalogol egész nap tolja a biciklit a bányába a csillés tolta egész nap a csillét. Nosza rajta vagy büdös a munka?
Ez a integrálás kérdés amit 600 éve nem tudnak meg csinálni itt Magyarországon a cigányokkal, ez már annyira nevetséges, hogy sírógörcsöt is kap az ember utána, mert erre a lehetetlenségre költi el az állam iszonyú sok adónkat. Szegregáció és faji megkülönböztetés még véletlenül sem a cigusokra értendő, hanem az összes Magyar honba le telepedett nemzetiségekre. Érdekes hogy a Magyar, zsidó és a cigány képviselőkön kívül, más nemzetiségű nem ül a parlamenti padsorok között. No egy a lényeg, hogy Magyarokat le akarják törölni a térképről. Igen ám de ha nem lesz gazdatest akkor kiből fogják szívni a vért az uniós homokosok,cóbik és a cigányok? Strasbourg meg amerika biztos nem fogja pénzelni őket! Ugyan azt kéne csinálni velük amit a szlovákok és a csehek csinálták, kaptak 500ezret,lemondtak az állampolgárságukról és megoldották 1x pénzkiadással az integrálás problémát. Szórakozzanak azok velük 600 évig, akik annyira odáig vannak az ember(cigány) jogokkal. Csak azok maradhatnának akik tudják mi a munka szeretete és minimum 100 az IQ-a,------ meg a sterilizációt be vállalja-:)
Nagyjából leírtak mindent már, úgyhogy csak annyit, hogy magyarul a néger nem diszkrimináló és ez a romázás a cigány helyett zavaró. Én pl. ismerek full fekete cigányt, aki teljesen korrekt és életmódját tekintve is bőven belefér az elfogadható kategóriába. Őt én még nem hallottam, hogy különösebben basztatták volna. Ehhez pozitivum, hogy ahol lakik azért nincs hiány a cigányból, mégis képes volt normális emberi értékek elsajátítására.
Ez a liberális okádék, hogy jajj szegény cigányok így meg úgy, please just stop this SHIT.
Sajnos a helyzet az, hogy legalább a fele bűnöző vagy cinkos a hallgatásban. Amíg menő börtönbe jutni és ott "felemelkedni", addig mégis mit várnak az emberek?
Elég sok cigányt ismerek és bár vannak nagyon szegények és tisztességesek, a 30nál fiatalabbak mentalitása teljesen tolerálhatatlan. Egyszerűen teljes összeférhetetlenség, az egyenlőre még többségi társadalommal.
Én sajnos nem tudom elképzelni azt, hogy ezekkel belátható időn belül bármit is lehetne kezdeni. Ezt azért mondom, mert a fiatalabb generáció tendenciózusan halad egy olyan irányba, ami még a Balkánnál is rosszabb.. jah, bocs a Balkán már mi vagyunk. szóval egy sötét posztapokaliptikus harmadik világ felé.
Ezzel köztársasági keretek közt (tekintve, hogy nem vagyunk és leszünk gazdag ország) már nem lehet kezdeni semmit. Ez van. Megszívtuk.
Oké, legyen! Mi magyarok vagyunk a hibásak. Nekünk nem megy. Nem sikerült a magyarságnak elfogadnia a cigányságot: diszkriminálva vannak, elnyomva, lenézve. A cigányoknak nem jó itt. Fogják a nehéz munkával szerzett vagyonukat, és álljanak tovább. Hátha máshol jó lesz.
Kusza probléma ez, de valahol el kell kezdeni. Mindent egyszerre nyilván nem lehet, megoldani. Én azt mondom, az oktatás az a pont ahol meg kellene ragadni a dolgot.
Nem állapot, hogy legtöbbjük a 8 általános elvégzéséig sem jut el. Ha valami, ez kéne hogy a minimum legyen. Enélkül egyetemről beszélni science-fiction. Aki 4 vagy 6 általános iskola szintjén megragad, annak nem lehet a lapátolásnál komolyabb munkát adni. És sajnos nagyon mélyen beivódott a kultúrájukba az oktatás elutasítása. Tehát hangsúlyozom: nem csak egyszerűen nehézségeik vannak a tanulással az életkörülményeik miatt, hanem aktívan utasítják el. És ne csak kegyelemkettesekkel megszerzett papír legyen, hanem ténylegesen tanulás, valós tudás legyen mögötte.
A másik a konszenzus és a párbeszéd kérdése. Erre a válaszom - a fentiek fényében - egy nagyon határozott nem, teljesen rossz irány. Sajnos az a helyzet, hogy a saját érdekükben, akár erővel is el kell érni, hogy minimum 8év általános iskolányi tudás bekerüljön a fejükbe. De inkább több. Sok más feltétele is van még annak hogy felemelkedjenek, de szerintem ez a legfontosabb mind közül. Enélkül a munkaerő piac kapui zárva maradnak számukra.
Végezetül még annyit, hogy ezt nem lehet egyetlen tollvonással megvalósítani, a 8 általános kötelezővé tételével, és X Forint kiutalásával. Minimum egy pilot-iskola kell, ahol speciálisan rájuk szabva (igen, szegergáció) kifejlesztjük azt a módszert, amivel ezt a tudást ténylegesen át is lehet adni nekik. Kizárólag ez után, a működő, tesztelt modell birtokában szabad kötelezővé tenni. Az eddigi átgondolatlan kísérletezések eredményeit mindenki látja.
Segélyek 90%-át megszüntetni, a maradékot természetbeni juttatásként adni. CSP csak adóból leírhatóan, előzetes X év munkaviszonyhoz kötötten.
Ha nem hajlandó dolgozni, nem tilos az éhenhalás. Ha azt sem akarja és elkezd bűnözni felakasztani.
Amelyiknek ez sem tetszik, „el lehet menni…”
Ez a cikk a legtökéletesebb kampány az ellen, hogy esetleg bajnaira vagy bármilyen hozzá kapcsolódó szervezetre adjam a voksom valaha is. Még mielőtt valaki kérdezné, túl sok ingert még így orbánék bénázása közepette sem éreztem rá, de legalább most meg is lettem erősítve ebben az érzetemben...
Sajnos a "cigány", "értelmes beszéd", a "kulturált életmód", az "erkölcsi norma" és az "integráció" szó (fogalom) nem értelmezhető egy cikken belül. A cigányság a jogait hangoztatja, erre szoktam mondani hogy persze, joguk van fürdeni, dolgozni, adót fizetni.
A rózsadombi szociológusok pedig tényleg csak képen láttak színesfémből élő, nyáron autógumit égető, jogosítvány nélkül vezető, 13 évesen szülő cigányokat.
igazabol erdemben azt hiszem jelenleg nem letezik az integralasra jo megoldas, hiaba vannak kivetelek minden oldalon.
az eloiteletek iszonyu melyen gyokereznek (es azert az eloiteleknek sokszor van alapja) es egyszeruen mondjuk 50 even belul nem latom a lehetoseget ezek megvaltoztatasanak. en oszinte meggyozodessel vallom, hogy a rasszizmus faszsag, sot, igazabol a nagy magyarkodast(pl szlovakokkal, romanokkal szemben vagy ugy egyaltalan) eppolyan rasszizmusnak tartom, mert magyarnak, nemetnek vagy olasznak SZULETIK az ember eppugy mint fehernek, feketenek, barnanak stb. viszont en azt is latom, h a ebben az orszagban az emberek 99.9%aban akaratlanul is benne van az eloitelet, amit otthonrol hoz, szinte a vereve valt. ki nem ismer olyan nagymamat, aki tisztessegel dolgozott le egy eletet, soha senkinek nem artott vagy kivant rosszat, ennek ellenere a falu szelen lako ciganyokat eleve valahogy masfele embernek tekinti...?
nagyon szeretnek egy olyan tarsadalmat, ahol nem borszin, nemzet vagy egyeb faszsagok miatt itelnek, de oszinten, megvalosithato ez barhogyan?
akarmennyire szeretnek is, nem tudok megoldast az integraciora.
pozitiv diszkriminacio?
ez sem megoldas, hiszen ezzel (mint a diszkriminacio barmely fajtajaval) eleve buntetsz valakit, ha mast nem, pl egy gyereket, aki hiaba tehetseges, azert nem kerul be valahova mert van noi kvota, roma kvota, rokkant kvota stb.
teljesen elveszunk egy olyan szemleletben, ahol a diszkriminacio es a pozitiv diszkriminacio NEM EGYENSULYT TEREMT, HANEM EGY ADOK-KAPOK HARCOT.
sajnalom, de be kell latni, hogy a pozitiv diszkriminacioval nem eltuntetjuk a rasszizmust hanem TAMOGATJUK, hiszen tokmindegy, h valakinek elonyt vagy hatranyt biztositasz, ha azt RASSZ alapjan teszed.
ha valahol tobbseg es kisebbseg kialakul, ott igazabol szerintem negyfele dolog tortenhet:
- a kisebbseg alkalmazkodik a tobbseghez -> lassan beilleszkedik, keveredika tobbseg es kisebbseg, majd a keveredes kovetkezteben eltunik az a fajta kulonbseg, tehat az ebben az ertelemben vett tobbseg es kisebbseg gyakorlatilag eltunik
- kisebbseg rendelkezik valami specialis pozitiv kepesseggel es egy magas(abb) vagy legalabb egyenrangu osztalyt kepez, ami jol egyuttmukodik-kiegesziti a tarsadalmat (valami ilyesmi volt, de a kovetkezo fele kicsit eltolodva szerintem a vandor-kezmuves ciganyok helyzete, vartak, szivesen lattak a falvakban oket, mert pl labast foltoztak, keseket eleztek, teknot, edenyeket fonatokat hoztak stb)
- kisebbseg rendelkezik valami specialis negativ tulajdonsaggal es egyreszt lesullyed, problemaforrassa valik, masreszt beindul a pozitiv diszkriminacio is es egy adok kapok harc kezdodik (ez tortenik nalunk szerintem)
- a kisebbseg keptelen egyutt elni a tobbseggel es kilokodik (teruletileg is kilokodik)

annak idejen azt hiszem biologiatanarunk elemezte nekunk, hogy igazabol genetikailag es az evolucioban van egy kis elteres, es hogy nem biztos, h elvarhatjuk olyan nepcsoporttol, hogy letelepedjen, aki egeszen egyszeruen a genjeiben, kulturajaban, szocializaciojaban, fejlodeseben a vandorlo eletmodnal tart, es hogy ez nem lebecsules, vagy vadaskodas, ellensegeskedes, hanem olyan teny, amit valahogy fel kell ismerni, el kell fogadni es valahogy, akarhogyan megoldast kell keresni.

en nem tudom mi a megoldas, ami valoban mukodne.
nekem nem a ciganyokkal van bajom, nekem borszintol, nemzettol, nemtol fuggetlenul azokkal van bajom akik eloskodnek a tarsadalom nyakan. engem nem erdekel h magyar, cigany, szlovak nemet vagy angol, egyszeruen ne varja el senki ismeretlen, h eltartsam, mert ez nem mukodhet igy, kurva eletbe, en is ehen doglok. ha megtehetnem, hogy eltartsak valakit, talan megtennem embersegbol, belatasbol, de soha, senkinek nem lehet az eletcelja, hogy a mas kegyelemkenyeren eljen, ez lehet szuksegmegoldas, atmeneti kenyszerhelyzet, ezer okot tudnek mondani, amire szivesen adnek (ha lenne mibol), de ebbol nem szabad eletmodot gyartani, semmilyen diszkriminacioval, sem negativval,sem pozitivval.

ismerek olyan embert, aki dolgozna, de nem kap rendes munkat, mert cigany. pedig tenyleg dolgozna. hiaba tudna tobbet, kenytelen segedmunkabol tengodni, csak mert cigany. (es dolgozik is, igy, mert akar)
ismerek olyan embert, akit kozepes atlaggal vettek fel egyetemre, mert cigany. valaki, akinek 4.4-es atlaga volt, nem kerult be, mert nem cigany.

egyik sem helyes szerintem, egyik sem igazsagos.
viszont az nyilvanvalo, hogy valamit tenni kell, mert ez senkinek sem jo.
Ne haragudjanak a szerzők, de az egész cikk úgy ahogy van egy nagy szarkavarás. Felsorolja a problémákat, de nem ad rájuk egyértelmű válaszokat, mint ahogy egyértelmű válaszok nincsenek, de itt meg se próbálják. Ez így kb. annyit ér, mint amikor pampognak az emberek, hogy hajléktalan kérdés így meg úgy, aztán amikor felmerül, hogy szerinted mit kéne tenni, akkor síri csönd...

Ami a tényeket illeti: a magyar oktatás szar, a cigányok kihullanak belőle, alul-iskolázottak lesznek, nem lesz munkájuk, beleszülnek a nyomorba 6-7 gyereket. Tény. Mit csinált eddig a magyar állam: megfinanszírozta ezt a nyomort és ezzel belekényszeríti őket ebbe a helyzetbe. Fenntarthatóvá tette a nyomort. Az oktatáshoz persze nem nyúlnak hozzá, mert NYILVÁN a felsőoktatás minősége miatt tart ott az ország ahol, és nem azért, mert az alapszintű oktatás képtelen kompenzálni az egyenlőtlenségeket.

Változtassunk az oktatáson: ez kb. húsz év múlva érik be. Ettől még el kell kezdeni.

Addig pedig: Értelmes, a környék munkaadóival összhangban levő felnőttképzési programokat kéne elindítani, KÖZMUNKÁT, nem azért, hogy megalázzuk őket, hanem hogy a gyerek ne azt lássa, hogy az apja húsz éve otthon ül és issza a sörét. Sokkal szigorúbb rendőri ellenőrzést, és a vagyon elleni bűncselekmények büntetésének megemelését, ingyenes háromszori étkeztetést a gyerekeknek és természetbeni juttatásokat.

A többségi társadalomnak joga van biztonságban tudnia testi épségét, vagyonát, ugyanúgy ahogy a kisebbségnek. Ez mindenki érdeke, ahogy az is, hogy a romák felzárkózzanak.

Az a baj, hogy egyetlen párt van, amelyik ezzel a kérdéskörrel érdemben foglalkozik, az pedig a Jobbik. És ezzel válik hiteltelenné az egész.

A többi pártnak jó az a felállás, hogy kifizetjük bárkinek a nyomorát, csak ne kelljen vele foglalkozni. Ez amúgy nem csak erre a példára érvényes. (NEM vagyok Jobbikos)
Vajon ezt a sok értelmes és hasznos bejegyzést az érintettek közül hányan olvassák ? Jövábbi szép napot és jó munkát !
@bloggerman77: "A cigányok csak mintegy 60 éve vannak a civilizációba kényszerítve, az amerikai feketék meg már 500 éve."

Ha legalább csak az általános iskolában kötelező olvasmányt, az 1550-es években játszódó "Egri Csillagok" -at olvastad volna, ismerős lenne Neked Gazsi cigány karaktere...
Akkor rövid fejszámolás után kiderülhetne, hogy itt már régebb óta élnek cigók, mint amerikában fekete bőrűek...
A hozzaszolok figyelmebe ajanlom a tobb generacios munkanelkuli csaladokat Nyugat Europaban: nagyon sok problema (tulajdonkeppen mindegyik) (segelybol / bunozesbol elnek, mar a gyerek sem vagyik dolgozni es a tobbi) kisertetiesen megegyezik a fenntebb emlitetekkel.
Remelem ez segit kontextusba helyezni es leteriti az embereket borszin szerinti (bocs, de ez a definicio: rasszista) vakvaganyrol.
Megnyugtató, hogy ugyan a posztoló nem, de a kommentelők annál inkább látják a problémát. :)

Én sokáig laktam egy kis nógrádi faluban, és ott hosszú ideig lényegében semmi konfliktus nem volt magyarok és cigányok között, különbség sem volt köztünk, a cigányok is ápoltak voltak, tanultak, jó páran "elit" gimnáziumba mentek tovább tanulni saját erejükből.

A többit meg már elmondták előttem, a probléma és a megoldás is adott.
A szegénység nem egyenlő az igénytelenséggel. Miért nem lehet rendet és tisztaságot tartani cigányoknál? Az nem pénzkérdés! Miért nem lehet megtermelni pár dolgot a háztájiban? Ja, könnyebb ellopni?
Életképtelen, lusta, koszos népség, akik ráadásul nem is akarnak változni. Megmaradtak valami ősállat szintjén csak a bunkót felváltotta a szamurájkard.
Elkezdtem olvasni,de ennyit NEM adok az életemből......!!!, hogy ennyit áldozzak olyanra, ami MEGOLDHATATLAN !!!!!!!!!!!!
Jelen pillanatba is van két roma "kollégám" az egyik teljesen "normális", másik már csak 75%-os. Természetesen 10 magyarból is van 2-3 kik 75%-ossak, 1-2 50%. Viszont állítom, hogy a cigányság nagy-nagy része, ha már eddig is megpróbáltam %-ba, nos a 90 %-uk !!!
a kilencven %-uk HASZNAVEHETETLEN, SEMMIREKELLŐ, EZEK FELE SZEMÉT ALJAS UNDORÍTÓ ""EMBER"". Ez a tapasztalatom ez a véleményem !!!
Amint említettem a RENDES, NORMÁLIS, MEGBÍZHATÓ EMBERREL SEMMI BAJOM !!! De közülük, ha 100-ből 1, ilyen.
Igazán remélem, hogy ez a cikk csak valami lakmusz volt!
Le is lehet vonni a következtetéseket.
@tróger.gyerek: tökéletesen egyetértek, pont ez volt nekem is a bajom az egész cikkel és úgy tűnik a kommentelők nagy része is ezt érzi.
@vladimir964: Dobar dan! :-)

Ez így marha jól hangzik, egész addig, amíg egyik népcsoport nem a másik népcsoporton való élősködésből, annak terrorizálásából, kirablásából, megöléséből él.
Ilyen írásokból sosem volt hiány.

Még 40% konszenzus és műfüves focipálya a cigányfalvakba!
@dr lecsekkoltam palihd:

Az a baj, hogy el is hiszed, amit írsz. Nem egy, számos példa volt a múltban is arra (pl: Békásmegyer), hogy új lakásaikat milyen gyorsasággal putriasították le az általad felemelkedésre ítélt nemzetiség leszármazottai. Gondolom, nem volt kényelmes a parketta, nyomta a hátukat a radiátor, meg úgy egyáltalán. Nekem aztán nyugodtan papolhatod ezt az álságos emberjogi mesét.
@4hnwBToH:

Az ilyen és ehhez hasonló írásokat elkövető hazánkfiának javasolnám, adja fel lakását, költözzön a főúri Bp. VIII. Illés utca és közvetlen körnxéke. Na ott tehet valamit a sok romáért. És ez még tényleg úri hely. Ha esetleg már unatkozna, adhatok izgalmasabb címet.
@Prinz Dániel: Nekem ne hazudozzál kisfiam: ha nem kéne a cigányokat segélyezni duplája lenne a nyugdíjam! Nyugalom és béke lenne mindenütt nélkülük.
@bloggerman77: Időközben már többen felhívták a figyelmedet arra, hogy a magyarországi cigányság jelenléte a török időkre vezethető vissza, csak "Hozzászólásod előzetes moderáció után jelenik meg" kitétel miatt nagy késéssel látszanak a kommentek.
Már akkor a menekültstátusz volt a részük.
A török hódítás révén kerültek Ázsiából a Balkánon át hozzánk.
www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2010/05/18.-t%C3%A9rk%C3%A9p1.png

www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/05/szaray-miklos-a-terkep-szerepe-es-elemzese-a-tortenelemoran/
"Érdekes", hogy az itt fellelhető térképek meg sem említik a létezésüket, tehát vagy nem keresték őket, vagy egyszerűen hozzácsapták a helyi lakossághoz.
Pedig ott vannak: mek.niif.hu/00000/00060/html/kepek/ciganyok-terkep_dka.jpg
burgenland-roma.at/hisglobal/C22_Karte_Wanderung_nach_Eu.jpg

Egész nyugat-Európában van annyi cigány összesen, mint a Kárpát medence környékén, gyakorlatilag a "Nagy-Magyarország" területén.

@házipálesz: Iskolázottság?
Hasonlítsuk össze a korábbi térképekkel ezt: www.vati.hu/territorialagenda/HTML/2.4_elemei/image008.jpg
Siralmas az átfedés.

Amerikai négerkérdés, és hazánk cigánykérdése?
Hofi Géza már a 70-es években válaszolt rá.
Pedig akkor még nem is láthatta Detroitot, vagy a déli államok nyomornegyedeit.
Örülnék, ha a haza és haladás alapítvány ennél konkrétabb javaslatot is tenne arra, hogy hogyan képzeli el a cigányság integrációját. A cikk eléggé megmaradt az általánosság szintjén.

Amúgy én nagyon ajánlom mindenkinek, akit a téma érdekel a Nyomor széle blogot. A blogíró, aki pedagógusi munkája során sok cigány családdal tart kapcsolatot, nemcsak közel hozza az olvasóhoz a cigányság problémáit, de a maga területén sokat is tesz ezek megoldásáért és nem eredménytelenül.
@cso zsi:

A Magyarországon él vs. civilizációba kényszerítve kapcsolatot látom nem tudtad értelmezni.

A 60 évet arra írtam, hogya vándorló cigányokat ekkortól kényszerítették letelepedésre itthon eltekintve olyan kísérletektől, mint Mária Terézia erőzakos cigány-kolonizációja, avagy Habsburg József - cigányos József - főherceg alcsúti cigány telepítési kísérletei.

Amúgy a cigányok Zsigmond alatt jöttek Mo-ra először, és innen vándoroltak Ny-Eu-ba, ők lettek a szintók.

Pech, hogy a hazai cigányság zöme viszont oláh cigány, ezek a romániai cigányrabszolgaság megszűntetése után, az 1870-es években jött át.

Hoppá-hoppá.

Na akkor ki is tud többet romák történetéről okoska? :)
Bárhogy is kevered az olajat a vízzel, azok mindig szétválnak.
Cigányság...
Nemzeti, etnikai kisebbség, a maga heterogenitásával. A többségtől, jelentős mértékben eltérő értékrenddel. A meg-nem értés sérelme, a kirekesztettség felfokozott, emocionális megélése, összeadódik a viszonyulásukban:
- Negatív emberi megnyilvánulásokat "cigány" jelzővel minősítünk "olyan, mint a cigány, vagy talán az is, de legalább is az ősei közül valaki cigány volt!"
- A depriváltságuk gátja a szinergiának.
- Mindig kampány szerűen akarjuk megoldani a társadalmi szintű problémájukat.
- Értékrendjüket, erkölcsüket nem ismerjük, felületes és felszínes ismeretek alapján ítélkezünk, általánosítunk.
- A kitörési lehetőségükkel legtöbb esetben együtt jár a kiközösítés, az etnikumon belüli szegregáció.
- A pozitív értékeikre nem vagyunk kíváncsiak (nem a muzikalitásukra, táncművészetükre utalok)

A fentieket a teljesség igénye nélkül írtam le. Ma, bűnözés mentes cigánynak lenni, nem jelent mást, mint abszolút szegénységben élni.
Ne feledjük: az utóbbi időben teszünk éppen eleget annak érdekében, hogy a devianciájukat még nagyobb mértékben felerősítsük.

Egy példa: A köznevelési törvény szerint, 4 éves kortól kötelező óvodai nevelésben való részvétel elrendelése felkészítés nélkül, nem jelent mást, mint az óvodákban a szülőkkel való konfrontálódás veszélyének megjelenését.

....
Bár már kicsit elkéstem vele de azért csak kerüljön ide ez is. A cikk hídembereket említ én meg kifogásoltam h bizony megélhetési politikusokra bízzák a romák sorsát.
itt egy szép példa rá:
index.hu/belfold/2012/02/02/mohacsi_viktoria_is_kivandorolt_kanadaba/

A cikkben olvasható karrier után van arca politikai menedékjogot kérni. És mi pedig ezt értsük meg. Tipikus melós családból származom, ennek a huszadát sem érte el senki nálunk. Nálunk az dívik h nyugdíjasan is dolgozni kell a megélhetésért. Nehezemre esik visszafognom magam.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma

süti beállítások módosítása