Közmédia: vergődés egy tévúton

2011.08.04. | PublicBroadcastHun | 10 komment

 

Hatékonyságot, a pazarlás megszüntetését és jobb minőségű, hatékony tájékoztatást ígért az NMHH elnöke egy nappal az után, hogy a parlament elfogadta a Fidesz médiacsomagjának első részét. Egy év alatt mindebből az valósult meg, hogy négy helyett öt cégből áll a közmédiarendszer, az alkalmazottak száma a most bejelentett létszámleépítésig emelkedett, a hírműsorok nézettsége-hallgatottsága pedig folyamatosan csökken.

 

Közmédia-rendszer nálunk és más nemzeteknél

 

A logika azt diktálná, hogy a közmédia szolgáltatásait egy társaság biztosítsa az adófizetőknek. A médiaügyekben (is) jóval fejlettebb államokban bármennyi ideig is működött külön-külön a közrádió és a köztévé, igyekeztek összevonni őket. Felismerték ugyanis, hogy a különféle platformok közti határok elmosódása feleslegessé teszi a rádió- és tévéműsorok gyártásának elkülönítését. Használjon a közösség bármely tagja mobiltelefont, tabletet, netbookot, laptopot, számítógépet, rádiót vagy tévét, a szolgáltatást analóg vagy digitális úton vegye igénybe, minden platformon technikailag és tartalmilag is színvonalas, megbízható minőségű, jelentős arányban saját gyártású terméket kap a közmédia-szolgáltatótól.

 

Magyarországon azonban a lényeget illetően semmi nem változott. A (sokszor ál-) társadalmi kurátorok és a pártdelegáltak csak a felelősség elhárítására jó rendszere helyébe egy nem kevésbé átláthatatlan társasági struktúra került. Az egyetlen ésszerű megoldás, az MTV, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és az MTI összevonása helyett mindezen cégek fennmaradtak, de melléjük létrejött még egy: a bizonytalan jogállású Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, amely a Médiatanács elnökének kizárólagos irányítása alatt végzi a műsorok gyártását. A műsorstruktúra kialakítása, a műsorkészítés, valamint a külső gyártások és a háttérszolgáltatások megrendelése világos felelősségi viszonyok nélkül történik, ami általános szervezetirányítási elvek szerint aligha tud a közpénzek hatékony, a nézők és hallgatók igényeinek megfelelő felhasználásához vezetni.

 

A hírszolgáltatás, a kiegyensúlyozott tájékoztatás legfeljebb óhaj, no meg pár sor a „médiaalkotmányban”. Noha még a józanabb kormánypárti szavazók is kiütést kapnak tőle, a közszolgálati média a rendszerváltás óta nem látott erőlködéssel igyekszik harsogni a kormánypropagandát – méghozzá szemben minden eddigi szokással „békeidőben”, azaz nem választási kampányban. Érdemes idézni a köztévé-híradók beszámolóját az államadósság csökkentését célzó alap megnyitásáról, ami az idősebb honpolgárokban joggal idézheti fel a békekölcsön jegyzésére biztató egykori filmhíradókat.  Az ilyen és hasonló tudósítások tömkelege persze hosszabb távon a nézők kedvét szegi, legalábbis erre engednek következtetni a nagyobbik köztelevízió Híradójának nézettségi adatai. Az integrált hír- és információszolgáltatás szükségessége egyébként vitán felül áll, bár ha ennek irányítása nem szakavatott kezekbe kerül, épp a tisztességes tájékoztatás kerül veszélybe – amint azt a pillanatnyi helyzet is jól mutatja.

 

Tényleg változtatni

 

Az alapkérdés, a huszonkét esztendeje eldöntetlen alapkérdés az, hogy milyen tartalmakat és kinek kínáljon a közmédia? Mindenkinek, mindent: ez ma már lehetetlen, felesleges, pazarló és egyben felelőtlen vállalkozás, egyben a tematikus csatornák idején idejétmúlt gondolat lenne. Ugyancsak vitathatatlan tény, hogy egy majdnem tízmilliós országnak sok – és bátran bevallható: a jelenlegi gazdasági körülmények között nem is fenntartható – négy köztévé és hét rádiócsatorna, pláne nem három és fél ezer alkalmazottal, plusz a beszállított, külső gyártású produkciókban dolgozó még további legalább ezer vállalkozóval.

 

Változtatni biztosan kell. A változás, a változtatás módszere persze szakmailag hozzáértő kezekben kicsit máshogy festett volna. Azt sem lehet mondani, hogy ma Magyarországon eleve reménytelen megújítani a közszolgálati médiát. Such György rádióelnöki tevékenysége bizonyítja, hogy lehet minőségi, de mégis hallgatott vagy legalábbis kellő társadalmi hatással járó médiaszolgáltatást csinálni. A Kossuth - a hagyományos értékeit megőrizve, de a mai kor követelményeihez is igazodva - megmaradt a vezető közéleti rádiós hírforrásnak, az MR2 pedig szinte már legendásan a 35 alattiak generációinak tudatát formáló, a magyar kultúrát jelentősen gazdagító és népszerűsítő szerepet töltött be. Mindezt pedig úgy sikerült végrehajtani, hogy a Rádió gazdálkodása átlátható és takarékos maradt, sőt, nyereségre tett szert.

 

Nagyjából ezen az úton kellett volna haladnia a teljes közmédia átalakításának. Ennek során persze elsőként a közmédia célját és 2011-12-ben elvárható feladatait kellett volna meghatározni. Ezt követően dönteni lett volna szükséges a televízió- és rádiócsatornák számáról és jellegéről. Harmadik menetben jöhetett volna a (megmaradó) csatornák műsorstruktúrájának kialakítása. Ekkor lehetett volna meghatározni azt, hogy mely műsorok előállítására nem képes a közmédia belső gyártásban, és azokat szigorúan a közbeszerzés szabályai szerint megrendelhette volna a beszállítóitól. A csatornák számából és azok műsorstruktúráiból pontosan ki kellett volna derülnie, hogy hány stúdióra, kamerára és egyéb technikai felszerelésre lesz szükség a jövőben. Éppen ezért csak az után következhetett volna, negyedik lépésben, a műsorok előállításához szükséges alkalmazottak számának véglegesítése. A folyamat végén – mindenesetre megalapozottan, nem mellőzve a szakmai rátermettség vizsgálatát – lehetett volna csak dönteni a műsorkészítők létszámracionalizálásáról, kevésbé finoman szólva: a kirúgásokról. Nem ördögtől való a közmédiában a leépítés: már eleve, négy külön működő gazdasági társaság mellett is bőven lehetett volna elküldeni munkatársakat. Az azonban, ahogyan mindez megtörtént, csak azt erősíti, hogy a jobboldali klientúra igen-igen csekély szakmai tudással és tisztességgel rendelkező médiamunkásainak elhelyezése érdekében küldték el azokat a fiatal szakembereket is, akikre pedig szakmailag épülhetett volna a megújuló közszolgálati média.

 

Megtakarítási potenciál egyébként bőven van a közmédia rendszerében, főleg, ha a back-office egységesítése, valamint a közmédia által megrendelt szolgáltatások racionalizálása terén érdemi lépések történnének. Bizonyosan tető alá lehetett, sőt kellett volna hozni egy ésszerű és sokkal kevesebb költséggel járó műsorterjesztési szerződést az Antenna Hungáriával és a kábelszolgáltatókkal. A Magyar Televíziót és a Duna Televíziót pedig legfeljebb fél év alatt egy helyre kellett volna költöztetni, még ha a Magyar Rádiót műszaki-technikai okokból egyelőre mindenképp jelenlegi székhelyén kell hagyni. Az adminisztrációt (és ahhoz kapcsolódva az IT-rendszereket) két hónap alatt lehetett volna egységesíteni.

 

Ha mindez megtörtént volna – és nagyjából így történt volna meg –, akkor a közmédia 2011-ben reménykedve vághatna neki az őszi szezonnak. Reménykedve abban, hogy növelni tudja nézettségét-hallgatottságát. Most azonban csak abban bízhat, hogy akik még figyelik vergődését, nem találják meg a távirányítót.

 

· 1 trackback

Címkék: nyilvánosság közmédia médiapolitika

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr763108668

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Jön az újabb leépítés a közmédiában 2011.10.17. 17:04:01

Az MTVA már az érdekvédelmi szervezeteknél és a munkaügyi központoknál is bejelentette a közmédia leépítésének második hullámát. Ezúttal 410-420 dolgozót küldenek el.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Olvastam a tisztesség kifejezést is itt...eszembe juttatta azoknak a pártfunkcionáriusoknak a csemetéit, akik mint friss diplomások, a tejföllel a szájuk szögletében, - azt le se törölve onnan - különböző minisztériumok osztály-főosztályi kinevezéseiben részesültek úgy, hogy a kellő tapasztalatokat ehhez nem tudni, hogy melyik szórakoztatóipari egységben szerezték meg... tudom, hogy nagyon bővített mondat volt ez, de már leírtam.
Létezett a magyar közmédiában hatékonyan, kis létszámmal, kis költségvetésből működő szervezet. Úgy hívj(t)ák, DUNA TELEVÍZIÓ! Nem kellett volna feltalálni a meleg vizet, egyszerűen a vagyonát vesztett, az elmúlt évtizedekben de facto többször csődbe ment MTV-t hagyni kellett volna kimúlni és a ráfordított pénz TÖREDÉKÉBŐL színvonalas csatornát csinálni a Dunából...
Ez lett volna a házi feladat, ha a cél nem már megint a közpénzek ellopása lett volna.
Ehhez kell ugyanis a gigaszervezet, a külsőbe kiszervezett műsorgyártás, a jelenlegi struktúra lerombolása és az "új" (gyakorlatilag az MTV, mint utolsó szocialista nagyvállalat kultúrája él tovább az Alapban) struktúra kialakítása...
@whale: Duna tv-nél is ugyanúgy "tűntek el" pénzek (sorozatok legyártása, egy közbülső céggel, amelyik tulajdonképpen nem csinált semmit, kórházi VIP ágyak DunaTV-s vezetőknek és családtagjaiknak,...).
Csak nyilván kevesebb, mert kevesebb pénzből is gazdálkodtak.

Nagy esély van rá, hogy hasonlóan hatékony lesz mint a másik hárombetűs állami vállalat (itt a BKV-ra gondolok).
Ennek az írásnak minden szavával teljesen egyetértek. Köszönöm!
Valóban, a közmédiarendszer egyes elemeinek fokozatos összeolvadása jó irány lenne, amennyiben először az ötből négy, aztán abból három, a folyamat végén pedig pontosan nulla ilyen cég létezne.

Egyébként szerintem rossz a kiindulópont. A legfontosabb kérdés nem az, hogy hogyan kéne átalakítani a közmédiát, hanem az, hogy 2011-ben egyáltalán szükség van-e bármilyen közmédiumra? A válasz pedig természetesen az, hogy nincs, ahogy már 10 éve se volt, vagyis lett volna, na.
@kis_kiraly: Valóban, a politika legutóbb a DTV-t használta pénzmosodának, de ez nehogy már a DTV bűne legyen!!!!(megjegyzem tized akkora mértékben, illetve az elmúlt évtizedeket tekintve SZÁZAD AKKORA mértékben, mint az MTV-t!!!)
Ez legyen a mocskos, korrupt, tolvaj politikai osztály bűne, jó?!?!?
Változatlanul azt állítom, hogy ha a politika levenné az enyves kezét a DTV-ről (IS!), a most az Alapra fordított 60 MILLIÁRD forint NEGYEDÉBŐL színvonalas köztelevíziót lehetne csinálni.
Csak akkor vége lenne a pénzmosásnak és a lopásnak....
@tory_t: Ebben tévedsz. Igenis szükséges a kermédia közízlés, közismeret, kultúra romboló hatását ellensúlyozni. Igenis szükséges a társadalmi értékek dokumentálása, megőrzése és bemutatása. És nem avítt, népieschkedő skanzenről van szó, hanem a kortárs kultúra értékeinek a dokumentálásáról, az építészettől a színházon át, az irodalmon keresztül a zenéig bezárólag.
Égető szükség lenne olyan (köz)tartalomra, amely segíti eligazodni a világban azokat, akik rászorulnak, jogi, gazdasági, politikai ismeretekkel. Az, hogy az ország ott tart ahol, nem kis mértékben annak köszönhető, hogy ez nem történt meg az elmúlt 20 évben...
@whale: Azon nem fogok vitatkozni veled, hogy melyik csatornánál sikkasztanak kevesebbet.

90-es években az Alkotmánybíróság 2-szer is megállapította, hogy még mindig jobb, hogy politikusok irányítása alatt áll a tv, minthogy nélküle.
Úgyhogy eddig is és ezután is a politikusok játékszere az állami tv.
@kis_kiraly: Akkor még egyszer mondom, hogy megértsd.
NEM a DTV dolgozói "sikkasztottak", hanem a politikai osztály használja-használta pénzmosodának, pártfinanszírozó szervezetnek, kádertemetőnek a közmédiát!
Ezért kellene, lenne jó, üdvös és kívánatos, hogy a politika KIVONULJON végre a közmédiából. Hogy lehetne ezt megtenni? Ahogy a világon MINDENHOL teszik. A politika akaratától, irányításától FÜGGETLEN FINANSZÍROZÁSSAL...
De ez mind mindegy, mivel most készül végképp elromlani a struktúra. Egy szocialista nagyvállalat (az MTV) modellje, kultúrája él majd tovább a közmédiában, irgalmatlan pénzeket rosszul, pazarlóan felhasználva. Persze, mert ez az érdeke a döntéshozóknak, mivel így lehet minél többet sikkasztani VALÓBAN...
Jó struktúrában is lehet rosszul dolgozni, és rossz struktúrában is lehet nagyon jól dolgozni. A tartalom a döntő, és amíg ilyen tartalmat akar az, aki a költségvetést biztosítja, addig értelmes ember inkább a lesántulásig szörfözik a csatornák közt, hogy találjon ízlésének megfelelő tévéműsort.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) egyiptom (1) Egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) USA (1) usa (3) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma

süti beállítások módosítása