Az Európai Bizottság péntek délelőtt tette közzé szokásos tavaszi teljes előrejelzését. Ebben 2013-ra 0,2%-os 2014-re 1,4%-os növekedést vár. Idénre a foglalkoztatás és munkanélküliség stagnálását várják a közmunkaprogramok kiterjesztésének és a nagyobb cégek további létszámleépítésének eredőjeként, míg jövőre a gyorsuló növekedéssel párhuzamosan lassú foglalkoztatottság bővülés várható. Az államháztartási hiány várhatóan a GDP 3%-a lesz 2013-ban, 3,3%-a 2014-ben. A 2012-es jelentős megszorítások után 2013-ban bevételkiesések (egykulcsos szja kiterjesztése, Munkahelyvédelmi Akcióterv) és nagyobb kamatkiadás miatt, 2014-ben a pedagógus életpályamodell, valamint kormányzati beruházás és fogyasztásnövekedés miatt emelkedik a deficit.
Unalomig ismert a történet: a 2010-ben hatalomra került kormány, mivel – valószínűleg elsősorban diplomáciai hiányosságai miatt – nem tudta az Európai Bizottságot meggyőzni egy jelentős hiánynövekedésre alapozott növekedésösztönző gazdaságpolitika működőképességéről, olyan váratlan helyzettel szembesült, amivel a mai napig nem tud mit kezdeni. Egyszerűen nem volt „B”-terv. Ne legyenek illúzióink, senki nem akart itt unortodox gazdaságpolitikát meg olyat, amit majd egy ismeretlen jövő, még meg nem írt közgazdasági tankönyvei fognak piedesztálra emelni. Egyszerűen egy nagyon régi taktika alkalmazásának lehetünk tanúi: „Ha valamit nem tudsz megváltoztatni, akkor állj az élére.” Mivel nem lehetett hiányt növelni, hát csökkentsük mi a legalacsonyabbra!
Ez még nem is lett volna komoly gond, ha nem ragaszkodik a kormányzat a magas jövedelműek személyi jövedelmadójának csökkentéséhez, amivel hatalmas lyukat ütött a költségvetésen. Az már 2010-ben is látszott, nagy bűvészmutatvány kell az óriási bevételkiesés melletti hiánycsökkentéshez. A megoldás végül a magánnyugdíjpénztárak államosítása, valamint rendkívüli mértékű „válságadók” bevezetése volt. (Csak a bankok kizárólag különféle válságadók címén fizetnek annyit, mint az összes vállalkozás társasági adóként.) Ezzel viszont a kormány elérte, hogy 2012-re teljesen lefulladt a gazdaság motorja, a fogyasztás, beruházás zuhan, az export csak azért járul hozzá a növekedéshez, mert az előbbiek miatt az import összeesett. A gazdaságpolitika ilyen körülmények között semmilyen eredményt nem tud felmutatni, így 2012 elejére a kormány legfőbb és valójában egyetlen gazdaságpolitikai céljává a túlzott deficiteljárásból (EDP) való kikerülés vált.
A helyzet azonban most megint úgy áll, hogy nem sikerül a célt elérni. Az Európai Bizottság ugyanis péntek délelőtt tette közzé szokásos tavaszi előrejelzését, amelyben idén 3%-os, 2014-ben 3,3%-os deficitet várnak, szemben a kormány 2,7-2,7%-os tervével. Ez alapján nem valószínű az EDP megszüntetése, hiszen a tartósan alacsony államháztartási hiány nem biztosított. Olli Rehn – az illetékes uniós biztos – sajtótájékoztatóján nem is említette Magyarországot azon országok között, akik kikerülhetnek a tavaszi/nyári felülvizsgálat során a túlzott deficiteljárás alól.
Ez azért nagyon kellemetlen, mivel a kormány most tényleg mindent egy lapra tett föl. A 2010-es magasabb hiányt még sikerült rákenni az elődökre, a 2011-es jelentős strukturális elfutást pedig elfedte a magánnyugdíjpénztáraktól einstandolt vagyon, 2012-ben végül brutális megszorításokat vert végig a kormányzat. Ennek (valamint egyelőre nem teljesen világos egyéb tényezőknek) hatására 1,9%-ra csökkent a hiány, amire valóban nem volt még példa. Ezek alapján nem várt fordulat a kormányzat számára, hogy mégsem sikerül az EDP lezárása. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszteri kinevezése, valamint a konvergencia program benyújtása után is magabiztosan nyilatkozta, nincs szükség további kiigazításra. Most azonban úgy tűnik, az Európai Bizottság szerint mégis szükség lesz erre, ráadásul május végéig kell valamivel előrukkolni, ha még ebben az etapban szeretné a kormány az eljárást lezárni. Ellenkező esetben legkorábban csak ősszel kerülhet a téma megint napirendre, ez pedig tényleg az utolsó lehetőség a 2014-es választások előtt. (Feltéve, hogy pédálul erre a kudarcra hivatkozva, nem próbál a kormány előrehozott választásokkal előre menekülni.)
Figyelemre méltó, hogy a korábbi várakozásnál 0,5 százalékponttal alacsonyabb 2012-es hiány után az előrejelzés idénre csak 0,4, jövőre pedig mindössze 0,1 százalékponttal csökken. Azaz az idei óriás megszorítást sem tartja a Bizottság tartósnak, ami valójában nem meglepetés, hiszen számos elemzés aláhúzta már, az államháztartási hiány és az államadósság csökkenése valójában kizárólag a magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetésének köszönhető. Minden más deficitcsökkentő intézkedés, akár bevételi, akár kiadásoldali mindössze arra elegendő, hogy a hiány (az szja rendszer átalakítása, különböző kiadásnövelő intézkedések hatására) ne növekedjen. Ezt támasztja alá az is, hogy a bizottsági előrejelzés szerint a strukturális deficit mind idén, mind jövőre emelkedik.
A brüsszeli előrejelzés abból a szempontból ráadásul kedvező, hogy 2014-re számításba vették a használatarányos útdíjból, valamint az adóbeszedés hatékonyságából (online pénztárgépek) származó többletbevételeket (holott ezek még igen távol vannak a megvalósítástól), valamint nem számoltak a Magyar Nemzeti Bank számára veszteségtérítéssel. Ezzel tulajdonképpen minden, a kormányzat által kommunikált tényező a bizottsági előrejelzésnek is része.
A kormány és a miniszterelnök kommunikációja a szokásos: a döntés politikai, mi mindent megtettünk, kettős mérce, miért nem nekünk hisz Brüsszel, amikor mindig nekünk volt igazunk stb. Azért, ha ezekre az érvekre egy pillantást vetünk, mégsem olyan jó a mérleg. Lehet, hogy mindig nekünk volt igazunk, de csak utólag! Ha megnézzük az Európai Bizottság előrejelzéseit, egyrészt látható, hogy kiigazítási lépések nélkül nagyjából az teljesült volna, amit ők vártak, másrészt az előrejelzéseket illetően is magasan a brüsszeliek voltak a legközelebb a végső tényadatokhoz.
Ami a politikai érveket illeti (kettős mérce stb.) szintén nem világos a kormányzati érvelés. Hiszen ha tényleg olyan fontos a kormány számára a túlzott deficiteljárás alóli kikerülés, amennyire a kommunikáció alapján erre lehet következtetni, akkor nem világos, hogy ezt a kiemelt célt miért nem tudják a politikai síkon elérni. Ha ugyanis a döntés politikai, akkor nem a gazdasági adatokkal, hanem politikai érvekkel kell a csatát megvívni. Ezek szerint viszont a kormány nemcsak a gazdaságpolitikai színtéren, de a politikain is kudarcot vallott. Ráadásul úgy, hogy mind az Európai Parlament, mind az Európai Bizottság néppárti többségű, sőt, a Bizottságot is néppárti politikus vezeti. Ha itt nem sikerül a az Európai Néppárt pártcsaládjába tartozó magyar pártok által létrehozott kormányunknak politikai eredményeket elérni, akkor mégis hol?
Összességében tehát úgy tűnik, a túlzott deficiteljárás alóli kikerülés feltétele egy minimális (kb. 30 milliárd Ft-os) idei és egy komolyabb (100-150 milliárd Ft-os) jövő évi megszorítási csomag összeállítása. Máskülönben nem valószínű, hogy a választásokig az eljárás megszűnhet, amivel viszont a kormány az utolsó gazdaságpolitikai célját is elbukhatja. Brüsszeli kettős mérce ide, unortodox intézkedések oda, a magas jövedelműek személyi jövedelemadójának csökkentésén túl semmilyen gazdaságpolitikai eredményt nem tudott a jelenlegi kormányzat elérni.
Három év kormányzás után ez – finoman szólva –hatalmas kudarc.
