A non-profi nonprofit avagy az Orbáni fából vaskarika (első rész)

2012.10.12. | Leideni Hauer Pál | 34 komment

 

A nyári általános hírapály közepén meglehetős értetlenség fogadta a miniszterelnök egy kamarai rendezvényen tett bejelentését, miszerint a kormány a közszolgáltatások nonprofit alapra helyezését tervezi. Mivel nyilvánvaló volt, hogy a bejelentés jelentősége messze túlmutat a rendelkezésre álló minimális információ szó szerinti jelentésének értelmezésén, széleskörű magyarázatkereső versengés indult a médiában és az energetikai szakmában egyaránt. Nem sokat segítettek e tekintetben az augusztus 22-én, ezúttal a nagykövetek eligazító értekezletén nyilvánosságra hozott „részletek” sem. A rejtély feloldásában maga a miniszterelnök sietett a nyilvánosság szerencsésebb, a politikai lózungok mögötti összefüggések keresésére nyitott részének segítségére, amikor mindössze három nappal később egy újabb eseményen a legnagyobb magyarországi energiamulti visszavásárlásának rövid időn belüli bekövetkezését jelentette be („…és vissza fogjuk vásárolni pillanatokon belül az E.On-t a németektől”). Október végéhez közeledve lassan két hónaposra nyúlik ez a pillanat, de a nagy ügyletről egyelőre semmit sem hallani. Indokolt hát hogy kissé mélyebben elemezzük, miről is lehet szó valójában.

 

Szerzőnk meggyőződése - és ezt néha meglepő tényekkel támasztja alá - miszerint a nonprofit varázsszó mögött valójában minden bizonnyal a rendszerváltás utáni hazai gazdaságpolitika egyik legizgalmasabb, sokszor vitatott, de elfogulatlan, átfogó értékeléssel máig nem rendelkező történetének, az energetikai privatizációnak a kormány szabadságharcos politikai stratégiájába illeszthető, tudatos újrarendezéséről van szó. Az is több mint valószínű viszont, hogy e mögött komolyabb szakmai koncepciót, vagy gazdaságstratégiai megfontolást felesleges keresnünk, a motívumok máshol húzódnak. Az elemzést két részletben, ma és hétfőn közöljük.

 

 

Kiváló formaérzékkel az IMF tárgyalások megkezdésének idejére időzítette Orbán Viktor a váratlan bejelentést a közszolgáltatások jövőbeni nonprofit alapokra helyezésének szándékáról. Önmagában a tény, hogy a piacgazdaság egyik alapelvének felrúgását jelentő lépés bejelentése éppen a több mint fél éve húzódó tárgyalások megkezdésének idején történt, eléggé világos üzenetet küld azok felé, akik éppen az Európában és a fejlett világban megszokott, mondhatni ortodox elvek legalább nagyjábóli betartását hivatottak ellenőrizni  a várt, sőt áhított hitelcsomag fejében. A gyanút, miszerint a nonprofit ígérete egy tulajdoni újrarendezés szándékát hivatott igazolni, erősítik az augusztus végén elhangzott további részletek, melyek szerint legalább a vezetékes energiahordozók szállítása és elosztása terén meg kell valósítani a profit nélküliség elvét - úgymond a fogyasztók védelmében, a rezsiköltségek féken tartása céljából. Hogy lássuk, mennyire irreális, a valós műszaki, szabályozási és társasági szempontokat figyelmen kívül hagyó elvárás ez, röviden célszerű áttekinteni az ezen körbe tartozó közszolgáltatások működését – a módszertani következetesség érdekében elsőként szigorúan tulajdonsemleges szempontból.

 

Hogy jut a gáz és a villany a lakásokba?

 

A miniszterelnök által említett közszolgáltatásokat, a villamos energia és a földgáz lakossági kisfogyasztókhoz történő eljuttatását a vonatkozó ágazati kerettörvények (Villamos Energia Törvény - VET és Gáz Energia Törvény - GET), valamint kapcsolódó jogszabályok szabályozzák, és ami esetünkben különösen fontos, az állam által irányított Magyar Energia Hivatal, mint ágazati hatóság felügyeli, ellenőrzi és javaslatot tesz a két szektor egyes elemeinek árképzésére. A földgáz jelentős részben import, kisebb részben hazai kitermelésből származik, a hálózati monopóliumként működő földgázszállító társaság – mely a rendszerirányítást is ellátja és tulajdonolja a nagynyomású gerinchálózatot, juttatja el a regionális alapon szervezett földgázelosztókhoz, melyek a végfogyasztók részére történő elosztást végzik. A villamos energiát jelentős részben hazai erőművek termelik, kisebb részben importforrásból származik, országos szállítását a rendszerirányító végzi, átviteli hálózatán keresztül az energia a szintén regionális szerveződésű áramhálózati társaságokhoz kerül, amelyek a fogyasztói végpontokig juttatják el az áramot.

 

A hazai nagynyomású földgázhálózat

 

nonprofi1.jpg
 

(Forrás: FGSZ Földgázszállító Zrt. Éves Jelentés 2011,

www.fgsz.hu)

 

Az ország Uniós csatlakozása kapcsán módosított működési rendben a fent vázolt modell kiegészül a kereskedelmi szempontból nyitott rendszerrel, ahol a teljes ellátási lánc mindazon elemein, ahol ez lehetséges, a tényleges termék (gáz, ill. villamos energia) kereskedelmét versenypiaci szereplők végzik. Így versenyez egymással pl. az import és a hazai termelés, a nagykereskedelem, vagy a szolgáltatás a végfogyasztók felé.

 

S hogy mindez valóban a fogyasztók érdekében, minden fizikai, műszaki és kereskedelmi sajátosságot is figyelembe véve a leghatékonyabban, a legalacsonyabb költségen és a verseny adta lehetőségeket kihasználva működjön, nos, pontosan ez a feladata a Magyar Energia Hivatalnak. A hatóság egyrészt szabályoz, azaz ellenőrzi a hatósági árak érvényesítésére jogosult, szabályozott keretek között működő szereplők költségszintjét, költség-felülvizsgálatok során gyakorlatilag átvilágítja azok elszámolt költségeit, és minden eszköze megvan arra, hogy azokat a valóban indokolt szintre szorítsa le. Másrészt viszont versenyfelügyeleti szerv is, így szabályozási tevékenységével is köteles a piaci működés esetleges torzulásait korrigálni és a hatékony versenyt támogatni.

 

A teljes rendszer ismertetése szempontjából fontos megemlíteni, hogy éppen a leginkább kiszolgáltatott lakossági és kisfogyasztói, továbbá közintézményi fogyasztói kör részére vezették be az ún. egyetemes szolgáltatás intézményét és definiálták a fenti körbe tartozó fogyasztókat védett fogyasztóként. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ezen kör részére  a szolgáltatók kötelesek hatóságilag rögzített áron, garantált feltételek mellett energiát biztosítani, mentesítve őket ezáltal a verseny kockázataitól .

 

Háztartási és kisfogyasztók ellátása a villamosenergia-rendszer versenypiaci modelljében

 

 nonprofi2.jpg

(Forrás: A piacnyitás tapasztalatai a villamosenergia-szektorban,

GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Energiapolitikai Füzetek XV, 2008)

  

Ez a pozitív diszkrimináció nem hazai találmány, az Európai Unió közszolgáltatásokról szóló Direktívája (2009/72/EK Irányelv) részletesen szabályozza a tagállamok mozgásterét és lehetőségeit azon fogyasztók védelmére, akik önmaguktól képtelenek lennének a verseny kockázatait viselni. A joganyag szellemiségét mélyen áthatja a közszolgáltatás sajátosságainak a piaci viszonyok keretei közötti érvényre juttatásának igyekezete, rendkívül részletesen ismerteti azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül az egyes tagállamok korlátozhatják, vagy éppen többletjogosítványokkal ruházhatják fel az érintett társaságokat annak érdekében, hogy a folyamatos, biztonságos és méltányos áron történő szolgáltatást biztosítsák a lakosságnak vagy az egyéb, védelemre szoruló fogyasztóknak. Egyvalamit viszont messze kerül ez az egyébként valóban terjedelmes Uniós joganyag: azt, hogy olyasvalamit kényszerítsen a cégekre, amitől azok megszűnnének cégként létezni. Tudomásul veszi tehát, hogy a tényleges energiaellátást normálisan működő gazdasági társaságok képesek biztosítani.

 

Az előzőekben bemutatott, immár közel húsz éve fejlődő és mára kiforrottnak tekinthető magyar regulációs rendszer tehát lényegében az Uniós joganyag hazai viszonyokra való átültetése. Adott esetben tovább finomítható, de működő megoldás, amely úgy biztosítja piaci körülmények között az energiaellátást, hogy közben a rászoruló fogyasztók érdekei is érvényesülhetnek. Ez egy Európa-barát, minden érintett szereplő által elfogadott, működő szabályozási környezet.  Egy komoly baj van csak vele: menthetetlenül ortodox.

 

Az állam szabályozási lépései sorában még egy fontos elemet kell említenünk, az Orbán-kormány tavaly bevezetett rezsimoratórium döntését, melynek eredményeként az egyetemes szolgáltatás körében nem kerülhet sor a piaci viszonyokat tükröző szolgáltatói ármozgásokra.

 

Ha fentieket összegezve feltesszük a kérdést, vajon ebben a rendszerben van-e helye egyáltalán a nonprofit elvek bevezetésének célszerűségéről, mint a lakossági fogyasztók védelmének és a rezsiköltségének megfékezésének lehetőségéről beszélni, logikus a következtetés: nincs. 

 

S hogy miért? Azért, mert pusztán a vezetékes energiahordozó-ellátás működési rendje és gyakorlata is értelmetlenné, feleslegessé teszi a felvetést, hiszen egy minden elemében az állam által kontrollált, kézben tartott rendszerről van szó, amelyben a verseny előnyei igen, esetleges kockázatai viszont nem terhelhetik a fogyasztókat, hiszen a szabályozón keresztül ezeket eliminálni lehet. A nonprofit felvetés egyben tehát a hatóság, mint az állam akaratát képviselő, azt egy működő (és ne felejtsük el hangsúlyozni, EU-konform) jogi – szabályozási környezet áthágását, megkerülését is jelenti. Ha hozzávesszük ehhez, hogy az Energia Hivatal vezetőit a kormány nevezi ki, a hivatal szervezetileg az NFM alá rendelten működik, azaz a hasonló szabályozó hatóságokhoz képest kifejezetten erős a kormányzat direkt irányítási lehetősége, kézenfekvő a kérdés, talán mégsem elég hatékony ez a szervezet? Azaz: nem jól kontrollálta eddig a költségeket?

 

Az ágazatok szereplői és a nonprofit hevület

 

Még mindig a tulajdonsemleges megközelítésnél maradva, célszerű röviden megvizsgálni, hogy a nonprofitosság egyáltalán hogyan tud megjelenni a két vezetékes ágazat szereplőinek életében? Ha a következtetésünket röviden akarjuk megfogalmazni: az eredmény rosszabb lesz, mint előtte.

 

nonprofi3.jpg
 

 

Az ágazat szereplői ugyanis vállalatok. Cégek, amelyek működését a vonatkozó gazdasági jogszabályok, elsősorban is a Gt. szabályozza. Mint ilyenek, létezésük alapelve, hogy eredményesen működnek, ha nem ezt teszik, lesújt rájuk a jogszabályok és egyéb szankcionális eszközök armadája. Az eredményes működés nevében rejti az eredményt, azaz a pozitív üzleti működést, ne kerülgessük, a profitot. Profit nélkül nem ad gázt az orosz óriás, nem termel villamos energiát az erőmű, nem szállítják és nem osztják el ezeket a javakat az érintett társaságok. Ha nem pozitív a szaldó, nem marad forrás a rendkívül tőkeigényes fejlesztésekre, új beruházásokra, de még a szintén nem olcsó szinten tartó pótlásokra sem. Rendkívül bonyolult, hatalmas eszközállományt megtestesítő műszaki rendszerekről, gyakran hosszú megtérülési idejű beruházásokról van szó ezekben az iparágakban, ahol a befektetett tőke megtérülésének esélye nélkül a beruházónak esze ágában sincs e hatalmas pénzeket kockáztatni.

 

De játsszunk el mégis egy pillanatra a némi eufémizmussal bizarrnak minősíthető gondolattal, hogy a nonprofit elv, mint finanszírozási modell működtetné a közszolgáltatásokat. Mi is történne? A gázelosztó, áram hálózati és egyéb társaságok minden bizonnyal az egekbe hajtanák működési költségeiket, innentől kezdve semmilyen belső kényszer, hajtóerő nem késztetné ezeket a cégeket, hogy hatékonyabban működjenek. Ha ugyanis profitról eleve nem lehet szó, a társaságok nem lesznek érdekeltek abban, hogy a hatékony működés révén - a szabályozási rendszer szabta kereteken belül - növeljék a nyereséget. Az egyszerű közgazdasági levezetés eredménye: a nonprofit elv érvényesítése romló hatékonysággal, pazarló, fegyelmezetlen működéssel, végső soron pedig előbb utóbb áremeléssel fog járni. Tényleg ezt akarjuk?

 

A nonprofitos államfelfogás

 

Mielőtt végképp a valós jelentőségénél nagyobb szerepet tulajdonítanánk a kérdésnek, fontos a felvetés még egy, tágabb összefüggését is megvizsgálnunk. Felmerül ugyanis, hogy bár a gazdasági és üzleti racionalitás ellene szól, egy gondoskodó állam cselekvési pályáján nem lenne-e helye mégis a nonprofit elvnek, nem lehet–e, hogy a kormány a válság miatt sújtott családokat ezzel is védeni szeretné? Nos, ismerve és naponta tapasztalva a kormányzat államfelfogásának megnyilvánulásait, biztosak lehetünk abban, hogy nem. Elég idézni ehhez a szintén napjainkban nyilvánosságra került kormányzati szándékot egy másik rendkívül jelentős állami újraelosztási alrendszer, a felsőoktatás finanszírozási modelljének átalakításáról. A kormányfő nyilvánossággal is megosztott elképzelései szerint ez a jövőben alapvetően a hallgatók (értsd: családjaik) teherviselésén fog alapulni, az államnak ebben nincs szerepe. De a példák hosszú sorával szemléltethetjük még az ugyanebbe az irányba mutató egyéb, már megtett lépéseket, éppen a Haza és Haladás blogon jelent meg nemrégiben egy átfogó elemzés arról, hogy a jelen kormányzat mennyire kivonult a gondoskodó állam eszménye által felépített és működtetett rendszerekből. Legyen az a leszakadó rétegek érdemi esélyteremtése, a leszakadó régiók felkarolása, de ide sorolhatjuk az egészségügy növekvő forráselvonását, az életminőség egyéb területeinek sorvadását, mint pl. a mentálhigiénés rendszerek megszűnése, vagy a környezetvédelemre fordított források drasztikus csökkenése. Hogy ez a folyamat mennyire tervszerű, és már az intézményi keretek átszabását is magába foglalja, jól mutatja, hogy pár hete született döntés a kulturális örökségvédelem önálló hivatallal is megerősített rendszerének leépítéséről. Nem tűnik a fentiek fényében különösebben életszerűnek, hogy éppen a rezsiköltségek kérdésében mutatna a kormányzat egészen más arcot és valódi szándéka lenne egy, a költségeken alapuló, a piaci elveket legalább nagyjából érvényesítő rendszer megvalósítása.

 

Mindezek fényében határozottan állítjuk: a szépen hangzó szlogen mögött valójában nincs tartalom. Ha a kormányzat valódi célja a kisfogyasztók védelme és a rezsiköltségek szinten tartása lenne, annak volna sokkal kézenfekvőbb, könnyebben kivitelezhető és legfőképpen sokkal olcsóbb megoldása: a reguláció módosításával és a szabályozó hatóság valódi piacfelügyeleti eszközeinek csatarendbe állításával javarészt fel lehetne tárni és visszajuttatni a fogyasztóknak a valóban indokolatlan költségeket.

 

· 3 trackback

Címkék: MOL MVM non-profit közszolgáltatások E.on

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr984833667

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: 47 busznyi erdélyi gyerek lesz az élő kordon Orbán előtt október 23-án? 2012.10.12. 16:10:07

Kétezer határon túli magyar középiskolás utazhat Magyarországra az október 23-ai ünnepségekre – írja az erdely.ma portál. Ez kísérőkkel együtt 47 autóbusznyi tömeget, és számításaim szerint 9.400.000 forint támogatást jelent, mivel a buszozók bus...

Trackback: Megvesszük az E.ON-t? - Mamutvállalatok, mamutkormány 2012.10.12. 16:04:04

A legfrissebbek szerint Orbán az E.ON gázüzletágának megvételére konkrét ajánlatot is tett. Egy évvel ezelőtt hallottunk erről először, hogy a kormány az MVM-en keresztül hajtaná végre a tranzakciót. Ugyanekkor az MVM energiapiaci szerep...

Trackback: Orbáni fából vaskarika 2012.10.12. 15:12:01

Ha a kormányzat valódi célja a kisfogyasztók védelme és a rezsiköltségek szinten tartása lenne, annak volna sokkal kézenfekvőbb [...] és legfőképpen sokkal olcsóbb megoldása.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

a szándék nemes, a választott eszköz szokás szerint katasztrófa lehetőségét rejti magában. (by the way, amikor legutóbb hasonló ötletek alapján nonprofit -akkor nem így hívták- egységekbe szervezték a társadalom egészére vonatkozóan hasznos területeket <erőművek, termelő vállalatok, kereskedelmi hálózatok, agrár terület>, akkor az nem jött be. kb 40 évbe telt, mire ez kiderült, elmúlt.)
Másfél éve dolgozom Olaszo.-ban. Az itteni vízművek privatizációjáról volt népszavazás kb 1 éve, nagyon-nagy százalékban leszavazták az emberek, azt is tudni miért. az itteni átlagfizu kb. 4-5x nagyobb mint a magyar, a vízdíj meg nincs 100 Ft átszámolva per köbméter...nekem otthon 700 ft a köbméterenkénti díjam.
a főbérlő nem számolta fel külön nekem a vízdíjat és azt mondta nem rakat fel vízórát mert nem éri meg...na persze a bérlétei díjak itt más kategóriát képviselnek mint otthon...:-)

még vmi: 3 fős családnak az éves szemétdíj 16,000 Ft volt átszámítva itt 2011-ben...otthon ez a duplája minimum.
nem ördögtől való ez a non-profit dolog de az orbáni megvalósítás az eddigiek alapján tuti katasztrófális lenne.

ja és persze a válság kezdetén itt a szakértői kormánynak első dolga volt az IMF nyomására felülvizsgálni ezt a népszavazást de egyenlőre nincs még eredmény....ez no komment.
Nem hülyeség. Én még az ELMŰ-ben dódoztam, akikor bevezettük az EAS nevű számlázási renccert. Az mindent tudott, gázt, vizet, szemetet, csatornát, telefont. Sok német városban minden a város kezében volt/van.
Kádárék non profit működtek, oszt az emberek egy idő után megunták, hogy nem kereshetnek többet, pedig egyre többet dolgoztak. A profit nélküli gazdálkodás visszfogja az emberi teljesítő képességet, nem ösztönöz a jobb, hatékonyabbb teljesítményre.
Ez a kádári rendszerben úgy nézett ki, hogy az állam egyik vállalata jól termelt, a másik pedig rosszul, és a jól termelő eredményéből kapott azonos bért a rosszul teljesítő is. Persze ezek a vezetők akkor még részben ki sem voltak találva, az öregek meg akkor sem dolgoztak, csak a funkciirodán székeltek. Nagy a tapasztalatuk.
Ez eddig egy nagy lózung, haza és haladás módra.
de a nagy ügyletről egyelőre semmit sem hallani. Indokolt hát hogy kissé mélyebben elemezzük, miről is lehet szó valójában.

Izé, vagyis kielemezték a semmit? Hát grat.
@waze: ja, állami támogatással jólétet lehet csinálni, pláne hitelböl, ha az ország gazdasága nem termeli ki. Ha olyan jó lenne az olasz rendszer, akkor nem kellett volna rohanniuk EU-hoz, IMF-hez, stb. De a példáid remekül mutatják miért sem európai húzóország a talján vidék.
@belekotty: de ott a város megpróbál belöle profitot kihozni, hisz a piac az átlagembernek is nyitott, mástól is vehet áramot, vizet, mindent, így monopólium nem alakul ki. S a verseny miatt piaci árat kell fizessen mindenkinél, nem valahonnan megszabottat. Kartell már kialakulhat. Még a közösségi közlekedésben is vannak privát szereplök.
Szokásos lózung, valóban.

Azért egy dolog még érdekes:

A TiGáz magán cég (külföldi tulajdon)
A FőGáz budapest, fővárosi cég, állami (önkormányzati) tulajdon

A Tigáz egy rakás szar, és drágább mint a FőGáz. Ezért az emberek önként váltanak a FőGázra, ahol csak lehet.

Akkor most ezt vezesse le a Haza és Haladás :)
annak idején az egyik első tétel, amelyet egy ny.európai gazdaságtudományi egyetem makroökonómiai előadásán hallgattam az volt, hogy az állam rossz gazda.

ezt számtalan gyakorlati példa támasztja alá a szocialista országok állami tervgazdaságának sikertelenségétől kezdve, a mai állami tulajdonú és vezetésű vállalatok eredménytelenségéig, versenyképtelenségéig. talán van üdítő kivétel is, de én olyat nem nagyon ismerek. az állami irányítás/mentalitás egyszerűen nem állja a versenyt a privát irányítással gazdasági eredményességben.

számomra megdöbbentő, hogy azzal a magyar közvéleménnyel, amelynek jelentős része még emlékszik a szocialista évek magyarországára, el tudták hitetni, hogy ez a gazdasági axióma egy "libsi" hazugság.

a hab a tortán pedig az, hogy ezt az a fidesz kommunikálja, amelyik liberális pártként szerepet vállalt a szocializmus lebontásában, a piacgazdaság bevezetésében...
kíváncsi vagyok mit mondott volna a mi kis viktorkánk 22 éve, ha azt mondják neki, hogy 22 év múlva egy tekintélyelvű kormányfő megpróbálja majd újra helyzetbe hozni az állami tulajdon szemléletét és non-profit (kommunista) alapra szeretné helyezni a gazdaságot, vagy annak egy meghatározó alapját...

de (bár én nem hiszek benne) induljunk ki abból, hogy viktorka páratlan képességei lehetővé teszik egy versenyképes állami tulajdonú és vezetésű "non-profit" rendszer felállítását és működtetését... mi lesz, ha viktorka nyugdíjba megy? ki fogja az ő életművét továbbvinni? lézerjani? rogántoncsi? szíjjártópetike? még belegondolni is szörnyű...

gyakran gondolkodom azon, hogy viktorka irányítja-e a "nemzet" vak populizmusát, avagy a "nemzet" populizmusa irányítja viktorkát... sajnálom azt az embert, akinek ideológiai háttere ilyen sokat változik viszonylag rövid idő alatt. nem lehet könnyű ép ésszel megélni és követni ekkora politikai súlypont-áthelyezéseket... és ez az amitől a legjobban féltem a HAZÁMAT!
regionális közműveket kellene létrehozni. az energetikát térségi koncesszióban működtetni. úgy, hogy ezekbe a vállalatokba beszállhassanak a városok. nem nagyon értem a sok okostojást, hogy városi tulajdonban miért ne lehetne erőmű. és térségi felügyelet alatt miért nem működhetne. illetve értem persze. megalakult hazaárulás és haladás párt. hogy szórjam a szóvicceket. aztán nehogy a macsköveket hajigálja a nép bajnai dolgozószobája alatt. régiós iparvállalatokat kell szervezni városi köztulajdonlással kombinálva.

a régiókat persze valahogy össze kell kötni. ahhoz középeurópai szövetségi iparvállalatok. amik egyrészt a globális versenyben is megállják a helyüket. és azért, hogy a nép örüljön ezek simán lehetnének vegyesvállalatok. német-magyar e-on hungária például.

regionális és középeurópai föderális keretek között simán meg lehetne találni azt az optimumot, ami a köznép és a piac igényeit is éppen kielégíti. csakhogy ehhez az ortodox liberalizmus ugyanúgy nem elég, mint az unortodox nacionalizmus. bajnai 20. századi globális kapitalizmusa ugyanúgy bukásra van ítélve, mint orbán 18. századi felvilágosult abszolutizmusa.
@waze:
persze mert itt állami monopóliumokból csinálnak magánmonopóliumot. és ez a leggyorsabban fejlődő kontinensen működik. azért, mert egy óriásvállalat nyilván nem a közvetlen környezetét akarja "kizsákmányolni". hanem terjeszkedni akar. ezért mindenki örül. a piac is, és a nép is. globális kapitalizmus über alles. a gond az, hogy ebben a felfogás ha egyszer valaki szopóágra kerül (ország, vagy akár egy kontinens), akkor ezzel a felfogással nem jön ki onnan. a teljes körű nacionalizálás biztosan nem jó válasz. de a teljes körű liberalizáció se tűnik túl okos dolognak.

szerintem azt kell mondani, hogy egy térségi vállalatba szálljon be a város. a régiókat összekötő szövetségi iparvállalatokba pedig a nemzet. persze nem úgy, hogy orbán viktor. hanem úgy, hogy jóska, pista, meg sanyi részvényes. de ehhez nem kell párt. ehhez tőzsde kell. meg mondjuk önkéntes pénztári rendszer. amit itt senki se preferált. mert itt a liberális a "kötelezőt" jelenti. meg a monopóliumot. nem véletlen, hogy ezeket az embereket a nép fel akarja majd akasztani. egyébként nem csak magyarországon, vagy olaszországban, hanem mindenhol.
@Kopi3.14:
sztem ezen nincs állami támogatás, ennyibe kerül egy szolgáltató cég extraprofitja nélkül, jó példa rá a pécsi vízmű vs. francia cég.
az olaszokat meg ne féltsd. valóban magas az államadósság de ez zömében a saját polgárai által jegyzett állampapírokból áll és nem kifele. fél éve volt egy ilyen akció, 3-4 milliárd €-t jegyeztek az emberek tehát bizalom van.
amúgy a legtöbb élelmiszert (húst leszámítva) otthoni árakon (meg sokszor jobb áron )vásárlok bár ahogy olvasom otthon kb 25%-os drágulásra számítanak...
a szolgáltatások (étterem, szerelő, fogorvos stb )tényleg drágák de én is ezért vagyok itt mert megfizetik. persze problámak vannak de ha csak ekkora "bajban" lenne Mo. akkor nem özönlene kifele annyi emberke, de ez már másik blog témája...:-)
nem védve a politikai haszonszerzéstől fűtött, magántulajdont eliminálni próbáló orbáni törekvést a nonprofit közszolgáltatásra, hadd jegyezzem meg a cikk szerzőjének felvilágosítása céljából, hogy a "non-proft" jelző sosem a cég működésére, hanem a tulajdonosok elhelyezett pénzbeli vagy nem pénzbeli betétjére, magyarán a cég működéséhez biztosított tőkére vonatkozik. a non-profit cégeknél ugyanis a megtermelt eredmény nem vehető ki osztalékként, ezért tulajdonosi szempontból "non-profit" a dolog. megszűnéskor pedig a tőkenövekményről rendelkezni kell vagy a nemzeti együttműködési alapba kell befizetni. röviden.

az vitán felül áll, hogy egy gazdasági társaság tartósan nem működhet veszteségesen, tehát nem lehet non-profit. mert elveszíti a tőkéjét, finanszírozhatatlanná válik (mind saját, mind idegen forrás által), eszközállományát nem tudja megújítani, bla, bla, nem sorolom.

szóval a nagy kérdés, hogy a non-profit TULAJDONLÁSNAK van-e realitása. tehát hogy találnak-e az okosok olyan állami befektetőt, aki tulajdonosként nem akar osztalékot kivenni az amúgy nyereségesen működő cégéből.
@Kotkodus:
az egész liberális közgondolkodás abból indult ki, hogy a VÁROS ugyanúgy működtethető, mint a PIAC. feltéve, hogy az ÁLLAM átvállalja a szociális feladatokat. az állam (état) rossz gazda. mert etatizmussal nem lehet profitot csinálni. de a város nem rossz gazda. civilizált nyelvekben a tőke és a főváros ugyanaz a szó jelöli: CAPITAL.

bajnaiék ortodox liberálisok. azt mondják, hogy piacosítani kell mindent. miért? azért, mert őket ezért fizetik. de ne gondold már azt, hogy bármilyen monopolkapitalista megoldással jól fog járni a nép. ehhez nem szakállat növeszteni, és marx károlynak lenni. a liberalizmusnak a civilizált vonulata éppen arról szólt, hogy a kincstár, és a közhivatalok se álljanak be a monopoly mögé. mert az nem szolgálja a nemzetek gazdagságát. csak el kellene olvasni ezeket a könyveket.

csakhogy a liberális a közgáz mellé nem raktak megfelelő liberális közjogot. illetve ezt eddig senkinek nem sikerült teljesen kikristályosítani és összecsiszolni.

az alapvető probléma, hogy a közhatalomról általában mindenki úgy beszél, hogy az állam. singapore is egy állam. igaz egy városállam. hogy a faszomba tud jó gazda lenni. vagy a szövetségi államok hogy a faszomba tudják a felügyeleti jogkört ellátni. tehát ahol nem egy népnemzet, hanem egy térség alkot egységet. ebben az értelemben az egész neoliberalizmus értelmezhetetlen. az egységes belső piachoz egységállam (unió) kell. ha így vesszük, akkor a unified state, vagy a united states szabályoz és a commonwealth.

federal state, city state és az état (az etatista államtanács vagy tanácsállam) mind eltérő közhatalmi formációk. ahogyan az assemblée nationale. vagy akár a sénat. magyarországon a nép el van hülyítve. mindenre azt mondják: a "zállam".

itt azt kellene megmondani, hogy milyen közhatalmi formációkat akarunk. ezeknek milyen feladatot szánunk. melyek azok a célok, amiért ezeket létrehozzuk. milyen forrásból gazdálkodjanak. és hogyan kapcsolódjanak egymáshoz.

de a magyarok többsége úgy képzeli, hogy teljhatalommal felruház egy csoportot, amelyik belemondja a mikrofonba, hogy "magyarság". és akkor minden jó lesz. a másik meg azt, hogy "piac". ennyit tudnak. piacosítsunk mindent. a másik meg nacionalizáljunk mindent. ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor a világ nyugati felén semmiféle köztulajdon nem létezne. a keleti felén meg piac nem lenne. csak mégse ennyire egyszerűen szerveződnek a civilizációk.
@Kotkodus:
"Alva jár az Orbán,
tornyot visz az orrán,
trombitások ülnek benne
három szekér polyván,
- hú - trombitások
három szekér polyván.

Fújják egyre többen,
polyva szerteröppen,
rémes álmot lát az Orbán
polyva-fellegekben,
- hú - rémes álmot
polyva-fellegekben."

Wöerös Sándor - 1951.
@szonár: leborulok érveid súlya előtt és mától megváltoztatom korábbi világnézetemet! te bizonyosan szakértője lehetsz a témának, innen ez a fantasztikus ismeretanyag, amely árad a kommentedből! öröm volt olvasni, ahogy pontról-pontra leromboltad a cikk érvrendszerét! köszönjük neked ezt a mérhetetlen bölcsességet, amelyet kész vagy megosztani velünk maradi olvasókkal! szerintem - ezek után - a cikk második része már meg sem jelenik... teljesen feleslegessé, idejét múlttá tetted azt! hogy is lehettem eddig ilyen vak? köszönöm neked a fényt, amelyet sötét életembe csempésztél! remélem még sok ilyen meghatározó kommentedet olvashatom a jövőben! :)
@Kotkodus: Jól átvágtak téged, hiszen Ny-Euban is multi működik, amelyben kisebb-nagyobb részesedése van az államnak vagy önkormányzatnak. Pl. A Volkswagenben részvénye és 20%-os szavazata van Alsószászországnak. A VW a világ másik legnagyobb és legsikeresebb autokonszernje. Az osztrák olajmultiban, az ÖMV-ben 33%-os az osztrák állam részesedése. Franciaország dettó.

Magyarországon is van példa, a Paksi Atomerőmű, amely a Magyarországon előállított villamosenergia 40%-át állítja elő, tehát gigacég. Az igaz, hogy az MSZPnek sikerült 2005 körül egy kisebb üzemzavart előidézni, na de abban egyetértünk, hogy az MSZP-SZDSZ kormányok tényleg rossz gazdák voltak.
Az állami cégek a párt (és magán) lenyúlás melegágyai. Magyarorszég soha nem lesz Kanada, Svédország vagy Svájc, ahol lehet hogy tisztán bánnak az állami tulajdonnal is.

Az állami tulajdon erőltetése a politikai elit saját (rövid és hosszútávú stratégiai) érdeke, az EON-tol vagy a francia Vizmüvektől nem tud lenyúlni pénzt, de ha állami tulajdonba kerül, akkor örökké lehet mutyizni.

S politikai stratégia alapja, hogy a saját érdekedet közérdeknek kell beállitani, hogy mindenki megszavazza, milyen jó is az állami tulajdon, a gonosz külfldiek, kapitalisták nem rabolják ki szegény Magyaországot. Muhahaha.

Csak azért mert nem irnak róla az újságok, nem képzelitek, hogy az MVM-nél, Szerencsejáték Zrt-nél, MÁV-nál nem mennek a milliárdos lenyúlások, kampánypénztár felöltések stb.
magyar biróság biztos), aki megmondja, hogy egy milliárdos áram/gáz szerződésben (az adott egyéb szerződéses feltételek mellett) mi lenne a valós ár és mi az amiben benne van egy olyan mérték amivel kiszivattyúzzák a pénzt egy köztes cégen keresztül.

(Ez az orosz módszer, a MOL sem közvetlenül az oroszoktól, Gazprom, Roszneft-Jukosz, veszi az olajat és gázt hanem - feltételezhetően az orosz menedzment kezében lévő - svájci stb. közvetitökön keresztül. Ilyen közvetitoket be lehet épiteni és egy megfeleleően bonyolut áram/gáz kereskedési rendszerben a valós értékek laikus kivülálló számára nehezen kibogozhatóak.)

A lényeg, amit a külföldi adófizetve nyereségként venne ki, azt most adó előtt veszik majd ki a politikusok (és jóval többet).

A reklám/média megbizások százmilliókért nyilvánvalóan ilyenek vagyak a százmilliós ügyvédi dijak (értsd: a kifizetett pénzt a megbizott visszaküldi a párt, jelen esetben főleg a Fidesz) érdekkörébe). De ugyanez van az energia bizniszben is, a Kocsis-féle szemétdomb feltűnő volt és amatőr, de ő nem jogász és nem olyan rafinált mint a Fidesz, amit jogászok irányitanak (ne felejtsük: Simicska és Nyerges is jogász).

A lényeg: az állami cég nem csak, hogy szinte mindig drágább (lásd pécsi vizmű, ahol nagyon keményen árat emeltek, az áremelés mellett, hogy-hogy nem veszetségesek lettek és egy csomó embert kis rúgtak), de hatékonytalanabb is, és a pénzt pártfinanszirozásra és egyéni bizniszra használják.

Mivel az legtöbbször politikai érdeket képvisel, a beruházásra nem marad pénz, hiszen annak az árát nem akarja a politika megfizetni a népszerűtlenségben.

Az, hogy a beruházások Görögország után nálunk a legalacsonyabbak az EUban és fele akkora mint a cseheknél, románoknál, ezt a bizonytalanaságot mutatja, ha az állam államositani akar, vagy elvenni a profit érdeket, de akkor minek ruházzanak be a jelenlegi kezelők (tulajdonosok, akiket folyamatosan fenyegetnek)?

De az állam be fog ruházni? Nem, mert nincs pénze. Ez volt a lerohadó ingatlanállomány helyzete a rendszerváltásig. A bérlő nem ruház be mert nem az övé, nem tudja mi lesz a bérleménnye, az államnak nincs pénze.

(Kicsiben ez a várnegyed: felújitas nincs, de a bérlők hülyék lennének egy fityinget is költeni, arra ami nem az övék. DAz önkorményzatnak nincs pénze, a várnegyed szakad le, mállik. Vesd össze a csehekkel, ahol minden régi épüpet ragyog az ilyen turisztikai helyeken, de ott volt ptivatizáció).

A lényeg, mi meg szivunk, mig a politikusi vezetés, a klientúrájával (ideértve az állami energiaipari vezetőket, akik közül ezen a blogon is vannak) dagad. Köszönjük.
Sajnos kiderult, OV egy felresikerult kommunista balfek.

Egnek all a hajam itt, az USA-ban attol, amit olvasok az allamositasokrol Magyarorszagon. Mindenki megbolondult? Miert hagyjak ezt?

Eddig csak ahatalmas es egyre dagado alam, a 3 millio nyugdijas, a 3,5 adozo, amibol 2 millio tart el mindenkit (kozszolgakat (800.000), veszteseges vagy lakossagi sanyargatasbol nyereseges allami vallalatok dolgozoit beleertve), a kivandorlas, az eloregedes (nem szuletnek gyerekek, konyorgom), a jovobe vetett hit elvesztese volt a baj. mininapoleonnak ez nem eleg.

Kozszolgaltatasok, monopoliumok, kvazi monopoliumok allami tulajdonban. bukta, hatalmas bukta. De ezek a felresikerult ontelt majmok a kozpenzheradalas, a maganvagyon herdalasnal, a 80%-os adoeknel nem tudnak megallni. Majd ok kezbeveszik a piacot. A gazt, a dohanyt, az energiat, a szemetet, a szart.

Ugye hallottatok az allami mobilcegrol?
A legfektelenebb hulyeseg, es az emberek elhiszik.
Emlekeztek, 1990 elott 42.000 Ft befizetese utan, jo esellyel fel even belul lehetett telefonod. Elotte ez rosszabb volt.
Az allami mobilceg strategiajat iro (vicc) kulfoldi ceg, hosszu evekig, hatalmas kezdeti befektetes utan, penzbetolast tervez, hogy majd 2018-tol nyereseges legyen az allami vallalat. Ennyire hulye mindenki? A kozeljovo jol lathato es biztos, uzleti tervben is, minel tavolabbi, annal nagyobb a bizonytalansag, minel dinamikusabb egy piac annal kevesbe josolhato. tehat egy eleve szarnak latszo befektetes megjosolt pozitiv kimenetetle is igencsak esetleges. Allami cegmukodtetest figyelembe veve, 0 az esely ra. persze lehet ugy szabalyozni, hogy a tobbi mobilcegen eloskodjon az allami. Az eredmeny mindenkinel dragabb es alacsonyabb szinvonalu mobilszolgaltatas. Elore is gratulalok.
mikor csak fel kell ulni a nemzetkozi verseny hullamaira, elvezni az elonyoket.

A versenyhez felnoni nem kepes, hat megoli a versenyt, csak azert hogy o szedhesse ki a polgarokbol a forintokat, aztan eszement hulyesegekre, latvanyspotra, stadionra, festmenysorozatra, diszorsegre, veszteseges allami vallalatokra koltse.

MVM vajon mi? Ado beszedes, mert a transzparens 80% ado nem eleg.

Mi a reakcio? Sokan meg tobb allamot akarnak. Ha szegenyebbek, akkor baloldali allamot, de meg tobbet. Tragedia ahogy sullyed az orszag.

Hol a szabadsag, a vallalkozas kepessege, a megujulas, a belatas, a tisztanlatas?

Azert se kiabal senki, hogy ez a tebolyodott vezer, nehezen kormanyozhatonak nevezi a magyart?????

Ki a szar kerte meg ra hogy a magyarokat kormanyozza? O a magyarok megbizasabol a magyarok erdekeben kormanyozza az allamigazgatast, biztositsa a jolethez, a szabadsaghoz szukseges kereteket. Elnoki rendszer.

Ebredjetek, a kiraly meztelen. Egy hulye es hulye bandaja kezeben az orszag. A vakhitu birkak tartjak hatalmon.
@KG2000:
csakhogy alsó-szászország nem egy pártállam, hanem egy szövetségi állam. ha győr tulajdonos lenne audiban, és a kisalföld régió ezt felügyeli, akkor az nyilván egész más. mert nem működik a néphülyítés. se a szociális demagógia, se a nemzeti populizmus. és te nyilván az utóbbit szopod be.

franciaország ugyanis nem minden franciák országa. a közhiedelemmel ellentétben nem nemzetállam. hiszen nem része se dél-belgium, se nyugat svájc. ami full francia. azért, mert egy majdnem mérnöki jelleggel összerakott l'hexagone. egy nagytáj, amiben minden térségnek ki van találva a szerepe, funkciója. nem létezik az a típusú nacionalizmus, amit a magyar jobboldal magáénak vall. nem állítanak egy gall kakast az ország közepébe. nem mondják, hogy az tojja a birka franciákat úgy, hogy előbb beleszületnek a kakasba. és ettől a francia nénik nem kezdenek el sírni. hogy jaj de szép. vagyis nem hülyék döntenek az autógyárakról, se az erőművekről. itt meg de. vagyis itt semmiféle direkt állami beavatkozás nem kellene. városi (önkormányzati) tulajdon és régiós összefogás annál inkább.

csak ez az, amit nem akar senki. mert ez nem tetszik bajnaiéknak sem. akkor a vidék kicsúszna a kezükből. de ott mondjuk gyűlölik is őket rendesen. majd jól pofán verik gordont ha ki kell mozdulnia pestről. de nem teszik orbánéknak se. mert térségi keretek között akármilyen föderális államrendben a feudális hadurakat elzavarná a nép. vagyis ebben a rendszerben az elit megbukna. csak másképp meg nem tartható fent az ország. ez lesz a dilemma.
Istenem, milyen jó magyarnak lenni, ahol ennyi közgazdász zseni él, és ilyen remekül kigondolnak mindent. Vajh' miért is tart ott az ország ahol tart? Segítek: "az elmúlt nyócév, gyurcsány a hibás stb". Orbán tuti mindent jól megtervez, és megvan minden problémára a megoldása is. Csak az a fránya IMF, az ne követelné azt a sok nemzetvesztő szart.
@Zebuzebuzebu:
ja, mert amúgy mondjuk a magyar telekomnál nincsenek átverések. nincsenek százmilliós reklámpénz lenyúlások, vagy ügyvédi kiadások. ugyan már. európában a tisztán szabad piaci elven működő nagyvállalatok ugyanilyen szarok. azért, mert európa 30-40 nyelvű közeg. és simán át lehet baszni a multikat. csak a piaci munkavállalók nem tudnak annyira konspirálni. leszámítva a bölcsészeket. mert ők kurvára nem értenek semmihez. tehát nekik átbaszás kényszer. és ennek megfelelően működik a piac. és annak is a fogyasztók isszák meg a levét. szerinted miért drága a mobiltelefonálás magyarországon. miért van mindenki betojva a korrupt postától. ha az állam úgyis bénázni fog, akkor a távközlési cégek mitől félnek. szinte nincs olyan nap, amikor ne küldenék az sms-t, hogy változtak a feltételek. nem csak matolcsy idióta. hanem a country managerek többsége is.

aztán az megint egy másik kérdés, hogy erre az egész problémahalmazra megoldás-e a nacionalizáció és különadó. nyilván nem. de a teljes piacosítás sem. ez egy olyan dilemma, amit fel kell valahogy oldani.

de ezzel az ortodox liberális dumával nem kellene jönni. hogy csak a piac. ha bajnai gordon csapata csak ezt tudja, akkor egy évvel a választások előtt (!) fog megbukni. már úgyis uncsi volt matolcsyból hülyét csinálni.
Már bocsánat!

Na. Igen! az a "fránya" IMF. Mert hát nem igazán tud "jobbat írni, tudatositani"....

"Magyarország veszélyes IMF-listán lett dobogós"

Nemzetközi összehasonlításban is kiugró Magyarország idei és jövő évi finanszírozási igénye - mutat rá az IMF legfrissebb költségvetési kitekintője (Fiscal Monitor). A feltörekvő piacok (emerging markets) között a teljes magyar idei GDP-arányos finanszírozási szükséglet a harmadik legjelentősebb. Jövőre még ennél is nagyobb az ország forrásbevonási igénye, amit csak az egyébként extrém külső forrásra szoruló Pakisztán ráutaltsága előz meg."

A hazai forrásszűkét és az ezzel párosuló tetemes finanszírozási igényt az uniós források csak tompítani tudják, de a negatív hatást nem kapcsolják ki. Az államadósság Magyarországon jó ideje nem tud érdemben csökkenni (az idei javulást a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások konfiskálása eredményezte), de várhatóan jövőre újra emelkedni fog az adósságráta, mivel a recesszió idei beköszöntével a konstans adósságállomány mellett is emelkedik a mutató."

www.napi.hu/magyar_gazdasag/magyarorszag_veszelyes_imf-listan_lett_dobogos.533665.htm

Csak szóltam.
Igen.
:)
visszajuttatni a fogyasztóknak a valóban indokolatlan költségeket."

Na.Igen. Csak meg kell nézni egy-egy áramszámlát. Magáért beszél", mennyi ilyen-olyan, költséget tartalmaz, melynek nagy részét nem indokolt? a fogyasztóval megfizettetni, a háztartási" fogyasztókkal.
Ha csak egy részét törölnék, már akkor sokkal elfogadhatóbb lenne a "kép". Csak lépni kellene az ügyben, nem pedig felesleges "beszédeket" mantrázni. Szerintem.Így egyszerűen megfogalmazva.
hm?
:)
A vakhitu birkak tartjak hatalmon. "

Hát! Még. ilyet?!

:)))))
..............
A Bajnai Gordonról röviden csak ennyit, egyelőre. vagyis az egy éves kormányzásáról. Haladni kellett volna az általa megkezdett úton. (gazdasági, politikai, diplomáciai).

S talán, akkor, most a társadalom egy hatalmas csoportja nem haladna lassan, de biztosan az elszegényedés felé.

"A költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében 1200 milliárd forintos megtakarítást hajtott végre a Bajnai kormány. Ez, arányait tekintve, az elmúlt évtizedek legnagyobb hasonló kiigazításának tekinthető a világban.

Az államháztartási hiány 3,8 százalék alatt maradt, ezzel Magyarország megteremtette az Európai Unió egyik legfegyelmezettebb gazdálkodását."

:)
@unionista: Egy igazi multi sok szempontból úgy működik, mint egy anno egy szocialista nagyvállalat a Kádár-korszak 80-as éveiben.
Unionista: Ácsi, nincs itt semmilyen liberalizmus. Senki nem mondja, hogy mindent privatizálni kell. Nem erről van szó. Nem kell pl. az erdőket, a börtönöket, társadalombiztositast stb. privatizálni (ezek sok országban privátak vagy sokan akarják, nem csak az USA-ban).

(Arról nem beszélve, hogy a költségvetésen keresztül a - nem piaci, nem kapitalista - állami újraelosztás igy is bőven világrekor közeli 50+% értékkel, vagyis privatizálhatnánk napestig, akkor is az élbolyban lennénk és még mindig nem lenne itt szó 'neoliberalista karvalykapitalzmusról.')

Plusz azt vegyük észre, hogy a privát cégek belső lenyúlásai nem érintik az adófizetőt (ha én a vodafonnál vagyok, akkor mit érint, hogy lenyúlnak a telecomnal?). De az MVM-é abszolút érinti, hiszen az köztulajdon. (OK nyilván az árban benne van, tehét aki az adott privát cég szolgáltatását igénybe veszi, az megfizeti a lenyulás árát is, de ez az állami cégben is igy van, a lényeg, hogy a tulajdonos sziv, ami állami cégnél a köznép elvileg).

De a tény, az tény. A magyar (és cseh, román stb., de még az osztrákál is féle tőle), irtózatosan sok a lenyúlás és sok is marad. Ezek nem a Közgépes 100 milliárdok (jó annak egy nagy rsze konzorciumi, de több 10 yard az biztos), de hogy 10 Mrd-s nagyságrend az tutifix. Ez most, ne legyenek illúzióink, közvetlenül megy a pártkasszákba és ez lesz a gáztároló megvétele, ez van a pécsi vizmű, Rába, megvétele után stb.

A gáztározós dolgon szerintem 10 milliárdos értékeket lehet lenyúlni, ki mondja meg, hogy a több száz milliárdos árbevételen mennyi az a kis közvetitoi haszon. Simán lehet, hogy ha Orbán állapodik meg a Gazprommal (illetve annak sváci, lichtensteini ügynökével), akkor azt mondja, hogy jó egy kicsit fizetek többet (ezt ki veszi észre), de mi lenne, ha visszakapnám annak egy részét (elvégre én hozom a dealt nektek)? Ukrajna igy működik. Szerintem Orbánék (Simicska, Nyerges aki uralja az energetikát) nagyon komoly koffereket akarnak megtölteni.

A Paks dettó ugyanez. Szerinted mit lehet lenyúlni egy 2-3000 milliárdos tizeves projektből. Ehhez képest a 4-es metró kis miska volt. Az igazi bonanza most jön. Néhán ypolitikus generáció meg fog belőle élni.

Szóval ne legyünk naivak. Itt elmondhatatlan pénzek vannak, amik csak arra várnak, hogy bezsebeljék őket. És ezért bármit meg fognak tenni (a politikusok együtt, közösen, mint ahogy az energetikában közösen szavaztak meg mindent a szocik alatt is).
@Zebuzebuzebu:
van egy elég egyszerű dolog, amit nem akarsz megérteni. a kapitalizmusnak egyik alaptörvénye, hogy oligopóliumok hasznán a kincstárnak és a piacnak osztoznia kell. ha nincs osztozkodás, akkor annak pofozkodás a vége. és most itt tartunk.

hiába jön majd bajnai. őt is pofán fogják verni. vagy a befektetők, vagy a nép. bajnai egy ortodox liberális modellben hisz. illetve őt azért fizetik, hogy abban higgyen. a történelem szemétdombjára fog kerülni. ahogyan orbán viktor is. bajnai gordont a lakosságnak legalább a fele hazaárulónak tartja. politikusként nem mehet ki úgy a nyílt utcára, hogy le ne köpjék. ahogyan orbán viktor is. azért, mert amit ők képviselnek az európában sehol sem működik. sehol. ezen a kontinensen se az ortodox liberalizmus, se az "unortodox" nacionalizmus nem vezetett eredményre. ma magyarország két rossz közül választhat. azt elfogadom, hogy talán bajnai a kisebbik. de attól az még nem lesz jó.

magyarországon a közművek többsége ugyan nyereséges. de nincs valódi osztozkodás. a közösségi közlekedés pedig veszteséges. azért nincs osztozkodás, mert nincs nyereség. ez a probléma.

a megoldás pedig az, hogy a közösségi közlekedés nyereségességét helyre kell állítani, és a kockázatok és a nyereség felosztásának két klasszikus formáját kell bevezetni.

az egyik egy olyan zrt forma, amikor a regionális vállalatban tulajdonosok a városok. a közhatalmi formációk közül azért a város (és nem az állam), mert annak a működését tudja leginkább ellenőrizni a polgárság. mert átlagosan az van hozzá a legközelebb. nem a kormány, hanem az önkormányzat, vagy az önkormányzati társulás.

a másik ilyen forma a klasszikus nyrt. ekkor a részvénytársaságban bárki vásárolhat üzletrészt. ilyenek lehetnek az óriás szövetségi iparvállalatok. egy középeurópai szövetségi olaj és gázipari tröszt. egy középeurópai szövetségi vasúttársaság, vagy légitársaság.

de ehhez föderális államrend kell. szinte minden probléma oda vezet, hogy ez magyarországon a régiók, illetve a határokon átnyúló eurorégiók nem emelkedtek közjogi rangra. illetve nem jött létre középeurópai egység.

annak idején nem adtak össze egy sigmaringeni fiút és lotharingiai leányt. és nem egyesült a habsburg és a hohenzollern ház. most persze már nem lehet császárságot csinálni. de magyarország egyetlen esélye, hogy egy nagyon laza keretek között létrejön egy középeurópai bundesrepublik.

szinte minden közéleti probléma a regionalizmus és a föderalizmus hiányára vezethetők vissza. az, hogy nincsenek kistérségek. nincsenek eurorégiók. nincs középeurópai föderáció. és erről akkor is beszélni kellene ha ez ma egy távoli dolognak tűnik. ezért kellene bajnainak legalább szavakban (ha tettekben nem is, mert a tolvajok ellenérdekeltek, és ő is az), legalább szavakban azt mondani, hogy szövetségi kormányt akar alakítani. nem koalícióst, hanem föderálisat.
Totális helyzet, gazdasági- politikai zűrzavar. De úgy látom, némelyek fejében is.
Még csak be sem jelentette hivatalosan a Bajnai Gordon, hogy visszatér a nagybetűs politikai életbe) a rettegés már totálisan beindult. Persze, persze, van benne egy jó nagy adag totális irigység is.
Nevezett, vagyis a volt kormányfő, nem a hatalmat akarta, hanem tett azért, hogy jó/jobb irányba menjenek a dolgok", hogy működjön az a "fránya" gazdaság, mely most nem akar működni.

"”Nem gondolom magam politikusnak. Politikus az, aki hivatásszerűen azzal foglalkozik, hogy a közhatalmat megszerezze és megtartsa. Én soha nem akartam sem megszerezni, sem megtartani a hatalmat. Nem vagyok párttag. A válságkezelésből fakadó sajátos attitűddel viseltem átmenetileg az ország egyik legfőbb politikai tisztségét." "

Akinek esetleg nem jött volna le") ezt a Bajnai mondta.

**********

(„…és vissza fogjuk vásárolni pillanatokon belül az E.On-t a németektől”). "

Hát! Ja! Vannak hosszúra elnyúlt" pillanatok, melyek talán soha sem valósulnak meg. De a magyar társadalom egy hatalmas csoportját, nem az ilyen" pillanatok érdeklik igazán. Hanem az, hogy miből fizetik ki a tetemes összegű számláikat és még hosszasan lehetnek sorolni az elszenvedett sérelmeket, okokat.

Én csak remélni tudom, hogy a Bajnai Gordon hangja eljut az ország legtávolabbi részén élők fülébe is.
osztjónapot!
:))
Unionista: nem gondolom, hogy Bajnaivla minden jobb lenne, én nem ezt mondom, az sem biztos, hogy elindul 2014, pláne nem hogy megnyeri (51%-al nem is lehe majd kormányozni). Nem ő a lényeg ebben a postban.

Értem amit mondasz, de én csak amellett érvelek, hogy szabályozzunk, próbáljuk meg közös nevezőre hozni a különböző édekeket, de ezt nem a tulajodnosi funkción keresztül kell sok esetben, mert az egy párt és magán-pénzcsap kinyitása. A szabályozás kis pénz, a tulajdonosi pozicio nagy pénz, sokkal nagyobb. Ez a lényeg. Ez igy volt mindig és magyarországon igy is marad.
@Zebuzebuzebu:
általában véve az a kérdés, hogy a különféle közhatalmi formációk milyen szerepet lássanak el: unió, föderáció (értve ezen a kisebb államszövetségeket az unión belül), ország, régió, megye, kerület (járás).

és mellettük van a város, ami ebbe a területi lebontásba nem fér bele. méretektől függően lehet járásjogú, megyejogú, államjogú (tartományi, vagy országos hatáskörű).

és erre egy nagyon egyszerű válasz az, hogy a (kis, közepes, és nagy) város kapjon tulajdonosi jogkört. a város működjön úgy, mint egy kis, közepes, és nagyvállalat. a többiek pedig oldják meg a szabályozást. úgy, hogy legyen valamilyen kontroll.

egy megoldás erre, hogy unió, ország, megye az egyik (nacionalista) védelmi kaszt. a föderáció, régió, kerület a másik (konzervatív). a capital, city, town lesz a liberális. az állam (state, état), és a pártok feladata a társadalombiztosítás megszervezése. a szélsőbal azt mondja, hogy szükséges egy a nemzetiségek közötti újraosztást megvalósító commonwealth.

ez egy nagyon összetett sztori. és pontosan senki sem tudja, hogy a forrásokat és a feladatokat milyen közhatalmi formációhoz kellene adjusztálni.

egy ideig az volt a korszellem, hogy ezzel nem kell törődni. mindent megold a piac. a transznacionális vállalatok lefizették a politikusokat. akik duplán jól jártak. egyrészt nem volt dolguk. eléjük tették a törvényt, amit ratifikálni kellett. másrészt csúszott a pénz a zsebbe. a pártok környékén megjelenő szakértőket beültették igazgatótanácsokba. ez az egész korrupciós folyamat vezetett el a nyugati civilizáció hanyatlásáig.

és most az van európában is, hogy rendszeres közjogot és rendes közgazdaságtant kellene csinálni. de erre a civilizáció képtelen.

az euroövezetben az a válasz fogalmazódik meg, hogy amíg ez a közjogi és a közgazdasági vita lefolytatásáig az unió vegye át a marshallbotot. ez a "strong union" koncepció. orbán úgy érvel, hogy az euroövezeten kívül ezt nem muszáj követni. az ő válasza a központosított állam: "central state". bajnai gordon válasza a "free trade". szerintem egyik sem vezet eredményre.

azt kellene mondani, hogy a szabadállamiságot megtartva középeurópai föderációt, kelet-középeurópai konföderáció létrehozását kellene kezdeményezni, és kárpát-medencei eurorégiókat. ezek az alternatívák. ezekből az utakból kell kiválasztani azt, ami a leginkább járható. ez úgy lehet összemosni, hogy többnemzetiségű szövetségi (federal) kormányzásra van szükség. valamilyen föderatív államrendre. ezek mellette a városok és a mezővárosok jogait kellene megerősíteni. úgy, hogy azokból a politikai pártokat alkotmányosan kizárják. és szakértő városok jönnek létre. arra kellene törekedni, hogy a városok a piaccal együtt tulajdonossá váljanak.

persze ebből nagy valószínűség szerint semmi sem lesz. szerintem annyi fog történni, hogy az ellenzék és a nép jobb hívján bajnait megválasztja. és majd épülnek a barikádok. de nem csak a szélsőjobb lesz ott, hanem a szélsőbal, és a polgárság egy része is. hacsak nem lesz globális konjunktúra. de azzal nagyon kevesen számolnak.
FEJTÖRŐ, egyeseknek, és az értelmes embereknek..
… MIÉRT van az
amikor a szocialista diktatúra van hatalmon,
EGY RÉTEG , mint aki megőrült veszi fel a hiteleket,
az ÖNKORMÁNYZATOK,
meg a LAKOSSÁG egy köre is??????????
Pedig nagy a jólét
és ráadásul
dübörög
a gazdaság is!!!

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) egyiptom (1) Egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma