A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány megbízásából a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest elkészítette a gazdasági folyamatokat és a 2012. augusztus 31-ig kihirdetett jogszabályok alapján kirajzolódó középtávú makrogazdasági és költségvetési pályát bemutató elemzését. A tanulmány egy ún. technikai kivetítés, szigorúan a KSH adatait és a Magyar Közlönyben megjelentetett jogszabályokat figyelembe vevő, a 2010 végén megszüntetett Költségvetési Tanács Titkárságán kidolgozott módszertanokra támaszkodó, elemzés, amelynek számítási eredményei nem tekinthetők előrejelzésnek, mivel nem számolnak jövőbeli gazdaságpolitikai döntésekkel – függetlenül attól, hogy e döntések megszületése mennyire valószínű. Mindazonáltal a tanulmány megállapításai összehasonlítási alapul szolgálhatnak minden elemző és gazdasági szereplő számára a jelen parlamenti ülésszakban tárgyalt törvényjavaslatok várható költségvetési hatásainak felmérésekor. Az alábbiakban az elemzés legfontosabb megállapításait ismertetjük.

A körülmények

A technikai kivetítésnek különös aktualitást ad, hogy a parlament bizonytalan időre elhalasztotta a költségvetési törvény zárószavazását, mivel általánossá vált a vélemény, hogy a törvényjavaslatban szereplő tervszámok nem megalapozottak, a konvergencia programban kitűzött egyenlegcélok teljesülését a várható makrogazdasági környezetben az eddig kihirdetett jogszabályok nem teszik lehetővé.

A szakértők számításaikban figyelembe vették pénzügyi tranzakciós illeték, a biztosítási adó, az energiaellátók jövedelemadója és a távközlési adó hatásait, mivel a vonatkozó jogszabályok már megjelentek, viszont sem az ún. munkahelyvédelmi terv, sem a jövedéki adóemelés hatását nem tartalmazza az alappálya. Az eredmények értékelésekor fontos korlátozó körülmény, hogy az alkalmazott modellszámítások feltételezése szerint a) 2012. augusztus 31. után nem születnek új gazdaságpolitikai döntések, b) a gazdaság középtávon visszatér egy lassú növekedéssel jellemezhető egyensúlyi állapotba és c) a kivetítési horizonton nem alakul ki sem pénz, sem tőkepiaci válság, vagy összeomlás (beleértve a vállalati beruházási döntések megvalósítását és az államadósság finanszírozását lehetetlenné tevő hitel-szűkét).

Rövidtávon fenntartható, de nem túl bíztató jövő

A tanulmány megállapítja, az alappályán a reál GDP 2012-ben 1 százalékkal csökken, az éves infláció, pedig megközelíti a 6 százalékot. Bár 2013-tól a növekedési ütem átvált pozitívba, tartósan még akkor sem tud 1 százalék felett stabilizálódni, ha nem kerül sor további, a trend növekedési ütemet csökkentő költségvetési intézkedésekre. 2012-ben nem látszik további, érdemi kiigazítási szükséglet. A 2012. évi költségvetési egyenleget javítja ugyan a magánnyugdíj-pénztárakból 2012-ben visszalépők pénztárakban felhalmozott vagyona (60 Mrd forint), de ez csak arra elegendő, hogy ellenételezze a külső tételek mintegy 60 milliárd forintos egyenlegromlását. Látható, hogy az alappályán a költségvetési egyenleg a 2013-2015 években 0,5-1,0 százalékponttal rosszabb annál, mint amit a hatályos konvergencia program előír.

A versenyszektor foglalkoztatása az időszak folyamán összesen mintegy 50 ezer fővel csökken. Ennek oka elsősorban a minimálbér-emelés és a kedvezőtlen beruházási környezet hatása, amelyet ellensúlyozhat a közfoglalkoztatás bővítése, de az aktívak létszámának – leginkább a nyugdíjkorhatár emelése miatti – növekedése a munkanélküliségi ráta emelkedését okozza majd a teljes horizonton. A technikai kivetítés módszertani elveinek megfelelően a kutatók nem számol a dokumentum azzal, hogy a jelenleg 140 ezer főre tehető közmunkás létszámot az állam a következő években emelné, mivel ez – minden egyebet változatlannak feltételezve – a kiadások növelését is szükségessé tenné.

A főbb makrogazdasági mutatók alakulása a technikai alappályán

Így nem meglepő, hogy a munkanélküliségi ráta az alappályán – elsősorban a munkaerő-kínálatot növelő, viszont a munkaerő-keresletet csökkentő intézkedések hatására – gyors ütemben emelkedik. Ennek tényleges bekövetkezése természetesen nem valószínű, de a munkanélküliség csökkentése további, eddig ki nem hirdetett intézkedéseket feltételez, amivel a technikai kivetítésünk – a műfaj elveinek megfelelően – egyikkel sem számol. Ugyanakkor a magas munkanélküliség ellenére a reálbérek emelkednek, mivel a minimálbér és a szakképzett munkaerőre vonatkozó bérminimum nem teszi lehetővé a piaci bérek alkalmazkodását elsősorban abban a munkaerőpiaci szegmensben, ahol a kormányzati intézkedések a kínálati többletet eredményezik. A háztartások fogyasztása 2012-ben csökken, és – a fogyasztási adók emelésének hatására – 2014-ig a reál GDP-nél lassabban növekszik. Összességében a 2012-2015 időszak alatt a reál GDP 4,0 százalékkal, a lakossági fogyasztás pedig 4,5 százalékkal emelkedik.  

A technikai kivetítés azzal a feltételezéssel készült, hogy egy változatlan gazdaságpolitika a következő években piaci forrásokból finanszírozható. A jelen körülmények között a szakértők körében széles ugyan az egyetértés, hogy ez a feltételezés nem reális, de nem felejthetjük el, hogy a világpiacot elöntő likviditás körülményei között a jelenleginél lényegesen lazább költségvetési politika volt alacsonyabb kamatok mellett finanszírozható 2001 és 2007 között, tehát jóval több, mint három éven keresztül. Ha valamilyen okból a fejlett országok ismét a mértéktelen likviditásbővítés eszközéhez nyúlnának, akkor a gyakorlatban sem zárható ki egy ilyen szcenárió. Az államadósság a GDP 80 százaléka körül stabilizálódik annak ellenére, hogy a forint alappálya szerinti, összesen 13 százalékos leértékelődésének hatását a számításoknál a kutatók nem érvényesítették.

Kockázatok és nem mellékes hatásaik

A költségvetés tarthatósága szempontjából a technikai kivetítés számos kockázatot azonosított. Ilyen kockázat a költségvetési szervek tartozásállományának növekedése, amely az első nyolc hónapban elérte a 20 milliárd forintot.  Szintén komoly kockázatként számolnak a tanulmány készítői azzal, hogy, bár még nem fogadta el a parlament a vonatkozó törvényt, de a TB-járulékok célzott csökkentését, a kisvállalkozói adót és a kisadózó vállalkozások tételes adóját tartalmazó javaslatnak nincs költségvetési fedezete. Emlékeztetőül: az eredetileg benyújtott javaslat költségvetési hatása 300 milliárd forint. Reálisan számolhatunk azzal is, hogy az önkormányzatok egyenlege a választások közeledtével romolhat, amire az önkormányzati hitelfelvételek kormányzati engedélyezési rendszere lehetőséget is ad.

Az E.On gázüzletágának kivásárlása elvileg pénzügyi eszközvásárlás, és mint ilyen a maastrichti egyenleget nem érintené (a magyar, pénzforgalmi prezentációban parlamenti jóváhagyást igénylő kiadás), de ha az állam azért vásárolja meg a részesedést, hogy később tulajdonosként non-profit alapra helyezze a közszolgáltatást, vagyis nem kíván a befektetésen legalább normál profitot elérni, akkor a pénzügyi befektetés azonnali kiadásként számolandó el.

Az elektronikus útdíj bevezetéséhez szükséges beruházás költségeit sem a 2012. évi sem a 2013. évi költségvetés nem tartalmazza, a kormány még csak határozatot hozott a forrás előteremtésének szükségességéről. Mivel az útdíj-bevételeket a kormányzati költségvetési tervek (elsősorban a konvergencia program) tartalmazzák, ezért a beruházás értéke is költségvetési kiadást fog jelenteni a választott finanszírozási konstrukciótól függetlenül – a kormány becslése szerint 42 Mrd forint.

A külső tételek alakulása az alappályán 

Kockázatként kell számon tartani, hogy a gyógyszerkassza nettó egyenlege várhatóan mintegy 20 milliárd forinttal rosszabb lesz az eredetileg terezettnél. A gyógyszertámogatások nettó értékének csökkentése érdekében bevezetett ún. vaklicitek azt is eredményezhetik, hogy a hazai gyártók - külföldi áraik megtartása érdekében – nagy mennyiségben vonják ki készítményeiket a belföldi piacról, ami a gyártási kapacitások bizonyos mértékű leépülését vonja maga után, az állam, és különösen a gazdaság egésze pedig – a csökkenő foglalkoztatás és az elmaradó adóbevételek miatt – többet veszít, mint amennyit a szűken értelmezett Egészségbiztosítási Pénztár megtakarít.

És végül jelentős, mintegy 200 milliárd forintos kockázatot jelenthet, ha a 2010-ben bevezetett telekom-adó ügyében még 2012-ben döntést hoz az Európai Bíróság. Szakértői várakozások szerint a döntés a Magyar Állam számára nagy valószínűséggel kedvezőtlen lesz, ami azt jelenti, hogy a bírósági döntés pillanatában kiadásként kell elszámolni azt a közel 200 milliárd forint befizetett adót, amit a telekom cégek visszakövetelhetnek. Egy ilyen döntés gyakorlatilag biztosan a 3 százalékos küszöb fölé emelné a 2012. évi maastrichti hiányt, mivel nem lenne már mód egyszeri adókivetéssel sem ellentételezni az egyenlegromlást. Mindez azzal a következménnyel is járna, hogy 2013 tavaszán nem kerülhetne ki Magyarország a túlzott hiány eljárás (EDP) alól. Amennyiben az Állam számára kedvezőtlen döntés csak 2013-ban születik meg, akkor az EDP alól kikerülhet Magyarország, ha még 2013-ban sikerül legalább annyira ellentételezni a hatást, hogy a hiány a GDP 3 százaléka alatt maradjon.