Formálódó szép új világ a felsőoktatásban

2012.02.05. | Polónyi István | 112 komment

 

Nyilvánosságra kerültek a felsőoktatásban 2012-ben felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeretek. A fő keretszámok nem okoztak meglepetést, hiszen a felsőoktatási törvénykoncepció mellékleteként már régen kiszivárgott, hogy a Széll Kálmán terv nyomán a felsőoktatásból kivonásra kerülő állami támogatás következményeként csökkenteni kell az államilag finanszírozott hallgatólétszámot, 2012-ben 40 ezer főre, 2013-ben 35 ezer főre, 2014-ben pedig 30 ezer főre. A kormányzó erőknek most szembesülniük kell azzal a társadalmi felháborodással, melyet a szakértők már előre jeleztek. Lázár János tegnapi nyilatkozata azt jelzi, hogy a hatalom birtokosainak eszmélése lassan elkezdődött. 
 
 
Az tehát nem hozott meglepetést, hogy 2012-ben a kormány nagyjából ennek megfelelően lépett, amikor az államilag finanszírozott (alapképzési) létszámot a korábbi kicsit kevesebb, mint 53,5 ezer főről mintegy 35 ezer főre plusz 15 ezer rész- azaz féltámogatottra (tehát egyenértékű hallgatólétszámban számítva 42,5 ezer főre, azaz 20%-kal) csökkentette.

 

 

1. táblázat Az alapképzés, egységes, osztatlan képzés és felsőfokú szakképzés államilag támogatott keretszáma az előző évi arányában(%)

 

 

2012/2011

a) a felsőfokú szakképzésre felvehető hallgatók létszáma

35%

b) alapképzésre felvehető hallgatók létszáma képzési területenként

 

·         művészet

130%

·         műszaki

120%

·         természettudomány

107%

·         informatika

106%

·         orvos- és egészségtudomány

92%

·         sporttudomány

90%

·         művészetközvetítés

90%

·         pedagógusképzés

80%

·         agrár

73%

·         bölcsészettudomány

66%

·         társadalomtudomány

48%

·         igazságügyi, igazgatásszervező, munkaügyi szakok

40%

·         gazdaságtudományok

5%

c) egységes, osztatlan képzésre felvehető hallgatók

 

·         orvos- és egészségtudomány

120%

·         agrár

100%

·         műszaki

100%

·         művészet

89%

·         jogász szak

13%

 

 

A megütközést a jogi és a gazdaságtudományi szakirányok rendkívül radikális (az előző évihez képest a jogi 87%-kal, a gazdasági 95 %-kal történő) lecsökkentése okozta, - bár tegyük hozzá, hogy erről is voltak már a múlt évben kiszivárgó, fel-felbukkanó, majd cáfolt hírek. És arról is szóltak pletykák és kiszivárogtatások, hogy az államtitkári értekezleten elfogadott anyagban még lényegesen mérsékeltebb (40%-ra illetve 55%-ra történő) csökkenésről volt szó, de a Kormány erős embere, és/vagy maga a vezetője újragondolta a számokat.
 
Bárhogyan is történt, a nyilvánosságra hozott számok által tükrözött oktatáspolitikára jól illik – a gazdaságpolitikában már elfogadott – „unortodox” jelző, (amit ennek híján a jogi és a gazdasági szakemberek kollektív megbüntetését célzó aktuálpolitikai indíttatású rögtönzésnek lehetne nevezni).
 
A kormányzati magyarázatok a munkaerőpiac igényeire hivatkoznak. Már a Széll Kálmán terv is erről írt. „Az egyetemek, főiskolák tömegével és drágán juttatnak olyan diplomákhoz fiatalokat, amelyek nem segítik bekapcsolódásukat a munka világába. Megfelelő kormányzati döntések hiányában a képzés szerkezete rossz, a reáltudományok és a műszaki ismeretek pedig arányaiban túl alacsony szinten szerepelnek a felsőoktatás programjaiban.” És Giró-Szász András kormányszóvivő is hasonlókat mondott: „a Kormány célja a felsőoktatás minőségi átalakítása, a képzések hozzáigazítása a mindenkori munkaerő-piaci és nemzetgazdasági igényekhez.”
 
Ezekkel a magyarázatokkal azonban több probléma is van. Először is Magyarországon nincsenek hosszú távú munkaerő-piaci prognózisok, így azután ezek a keretszámok ebből a szempontból a puszta találgatás kategóriájába tartoznak. Másodszor a munkaerőpiac visszajelzései egyáltalán nem igazolják sem a Széll tervből idézetteket, sem a keretszám-alakítás által sugallt, illetve ahhoz különböző kormányzati potentátok által hozzáfűzött állításokat. A diplomás pályakövetés kereseti és foglalkoztatási adatai ugyanis erősen megkérdőjelezik a keretszám-alakítás ideológiai alapjait. Ezek azt bizonyítják, hogy az informatikai, gazdaságtudományi és jogi végzettségű pályakezdő diplomások keresnek a legjobban (ebben a sorrendben, lásd 1. ábra), bár kereseti előnyük némileg csökken (legjobban az informatikusoké). Ez a tény aligha alapozza tehát meg azt az államilag támogatott felvételi keretszám-alakítást, amely a gazdasági és jogi keretszámot 90%-kal visszaveszi, az informatikait pedig (egyenértékű hallgatólétszámban számítva, tehát a részösztöndíjas létszámot felezve) 6%-kal növeli. De ugyanez a következtetés fogalmazható meg a pályakezdő diplomások foglalkoztatott aránya, valamint a végzést követő elhelyezkedési idő alapján is. Más oldalról az is egyértelműen látszik, hogy sem a kereseti, sem a foglalkoztatottsági, sem az elhelyezkedési idő adatok nem igazolják a természettudományos végzettségűek kiemelt kezelését (az államilag finanszírozott keretszám egyenértékű hallgatólétszámban számított 6%-os növelését).
 
 
1. ábra Pályakezdő diplomás átlagkeresetek képzési területenként az átlagos pályakezdő diplomás keresetek arányában (%)
 
Forrás: Garai et al. (2010): 61. oldal
 
Hasonló eredményre jutunk, ha a különböző diplomás foglalkozási csoportok átlagkeresetének alakulását vizsgáljuk az elmúlt évtizedben. Egyértelműen látszik, hogy a különböző informatikai, gazdasági és jogi foglalkozási csoportokkal egyedül a vegyészek keresete tart lépést, a fizikusok, de különösen a biológusok jelentősen leszakadnak azoktól. Ebből az is következik, hogy irreális általában a természettudományos szakirányt preferálni, az ugyanis egy igen sokszínű világ, ahol is igen differenciált kereslet-kínálati viszonyok uralkodnak az egyes szakmák esetében.

 

Ha a felsőoktatás bemeneti oldali kereslet szempontjából nézzük a döntést, az még inkább megdöbbentő. A 2001-2010 közötti időszakban az államilag finanszírozott helyre jelentkező fiatalok 23-24%-a jelentkezett gazdaságtudományi, és 8-9%-a jogi képzésre. Tehát a kormány keretszám döntése az (államilag finanszírozott helyre) jelentkezők nagyjából egyharmadát, mintegy 30-35 ezer fiatalt oly módon érint, hogy miközben korábban nagyjából minden harmadikat felvették, most minden századikat vennék fel, ha ugyanannyian jelentkeznének e két szakirány államilag finanszírozott helyeire. Tegyük hozzá, hogy a bölcsészettudományi, és különösen a társadalomtudományi és az igazságügyi, igazgatásszervező, munkaügyi szakok esetében is viszonylag jelentős a csökkenés.

 

Ezeknél a szakoknál az önköltség fizetése jelentősen csökkenteni fogja a jelentkezők számát. Jelenleg a gazdaságtudományi szakokon a nappali tagozatos alapképzésen tanulók mintegy harmada költségtérítéses hallgató, (ebben benne vannak a nem állami intézmények hallgatói is), a nappali tagozatos (régi) egyetemi ill. az osztatlan jogászképzés esetében kicsit magasabb (38%) a költségtérítéses arány. Ez azt jelenti, hogy ha nem változik a fizetési hajlandóság, akkor a hallgatólétszám a jelenlegi 40%-ára esik vissza, s három-négy év múlva az ilyen szakirányú diplomás kibocsátás is nagyjából hasonló mértékűre csökken. A jogászképzés esetében is a hallgatólétszám megfeleződésével lehet számolni, s öt-hat év múlva a (nappali tagozaton) végzős jogászok számának felére esésével.

 

Fontos megjegyezni, hogy önmagában a tandíj a közgazdászok nagy részének véleménye szerint rendkívül hasznos és fontos eleme a felsőoktatásnak. Hozzájárul többek között az egészséges, a gazdaság és az egyének keresletének megfelelő képzési kínálat kialakulásához, a minőség érvényre jutásához, és segíti a közösségi források kímélését. Ez esetben azonban azon túl, hogy  – korábbi ellenzéki szerepében hangoztatott propagandája ellenére - vezetett be a FIDESZ-KDNP kormány egy térítési rendszert, az a probléma, hogy ez a szisztéma rendkívül torz. Torzabb mint a korábbi költségtérítéses és államilag finanszírozott hallgatókat ismerő két pólusú finanszírozási módszer. Most az államilag finanszírozott hallgatók mellett lesznek önköltséget fizető hallgatók, és félönköltséget, azaz költségtérítést fizető hallgatók is. Fennáll a korábbi rendszer igazságtalansága, azaz vannak hallgatók, akik semmit sem fizetnek és sok támogatást kapnak, s vannak akik mindent fizetnek és semmilyen támogatást nem kapnak, s most már lesznek olyanok is, akik csak feleannyit fizetnek és kapnak valamicskét.
 
Az új hallgatói hitel  nem változtat ezen a torz helyzeten, sőt. Az új diákhitel – amelyik lényegében korlátlan, de csak a képzés térítésének fizetésére használható kölcsönt ad – közvetlenül az intézménynek folyósítja a pénzt, így a hallgató pénzérzete hiányzik, s a drágább szakok és intézmények esetében nagyon jelentős eladósodásba verheti magát.  De a hitelrendszer finanszírozása – amely igen alacsony garantált kamata, és nem jelentéktelen tőkeigénye miatt - a (következő) kormánynak is jelentős gondot jelent majd.
 Az mindenesetre egyértelmű, hogy a keretszám ilyetén alakítása alapvetően a magasabb társadalmi státuszúaknak, a gazdaságilag jobb helyzetűeknek kisebb gondot okoz, s számukra a hitelfelvétel is kisebb kockázatot jelent.
 
 
A jogi és gazdasági szakok kibocsátásának várható csökkenése a munkaerőpiacon alighanem azzal a következménnyel jár, hogy az ezen szakon végzettek kereseti helyzete még tovább javul, s az eddigi kedvező helyzetük még kedvezőbb lesz. Az egész gazdaság szempontjából ugyanakkor ez a döntés inkább kedvezőtlen hatást eredményezhet, hiszen éppen azoknak a diplomásoknak a kibocsátása csökken, akik leginkább tisztában voltak a gazdaság és a társadalom működésének sajátosságaival, törvényszerűségeivel, továbbá a vállalkozások szabályaival, s leginkább rendelkeztek vállalkozási képességekkel.
 
A keretszám-döntés következménye a priorizált szakokra is ellentmondásos lesz. Egyik következménye a kényszer-helyettesítés növekedése. A felsőoktatásba jelentkezők jelentős arányban fognak a nagyobb államilag finanszírozott létszámmal rendelkező szakok felé fordulni, akkor is, ha érdeklődésüknek az kevésbé felel meg. (Ez a rendszerváltás előtti időszak továbbtanulási helyzetét idézi néhány vonatkozásban.) A következmény a nagyobb lemorzsolódás és végzés utáni pályaelhagyás lehet. A másik következmény, hogy egyes szakok a megemelkedett keretszámukat nem tudják betölteni, vagy csak alacsonyan motivált, az adott szak szempontjából hiányos alapképzettséggel rendelkező jelentkezőkkel tudják feltölteni.  A következmény a minőség romlása.
 
A keretszám-döntés igen jelentős hatást fog a felsőoktatási intézményhálózatra is gyakorolni. A jogi képzés esetében, ahol a keretszám felét az ELTE másik felét a Pázmány kapta, lényegében a vidéki jogászképzés megrendülése lesz a következmény. Ez az elosztás jól mutatja egyébként a keretszám-döntés önkényes és koncepciótlan jellegét. Az ELTE részesedését minőségi okokkal magyarázzák, azonban ennek a szempontnak a kizárólagos érvényesítése nem veszi figyelembe azt, hogy az ELTE-re eleve a felső-középosztály fiataljai jelentkeznek, s a gazdaságilag kevésbé tehetősek pedig a vidéki jogi karokkal érik be. Ez utóbbiak államilag támogatott képzés hiányában ugyanakkor drágák, elérhetetlenek lesznek számukra, ami a vidéki jogi karok hallgatólétszámának radikális csökkenését hozhatja. A Pázmány – miután minőséggel aligha indokolható - nyilvánvalóan a Szentszékkel kötött megállapodás miatt kap államilag finanszírozott keretszámot, de a részesedés arányát ez semmiképpen nem indokolja. Ennek nyilvánvaló indoka a klerikális-nacionalista kormányzat értékelfogultsága. De majdnem ilyen visszás a gazdaságtudományi szakirány keretszámainak elosztása. A 250-es keretszámból 75 (30%) a Corvinus Egyetemnek, 75 a Budapesti Gazdasági Főiskolának, 30 (12%) a Műegyetemnek jutott.  A fennmaradó 70-ből 15-öt kapott az ELTE, 10-10-et a Debreceni, a Pannon, a Pécsi, a Szent István és a Pázmány Egyetemek, 5-öt pedig a Széchenyi István Egyetem. A BGF-en kívül egyetlen főiskola sem kapott államilag finanszírozott keretszámot, ami várhatóan radikális hatással lesz mind az állami, mind a magán főiskola hálózatra. Ugyanis a magán főiskolák nagy részében (ez alól kivétel a Nemzetközi Üzleti Főiskola egyedül) folyó nappali tagozatos gazdálkodástudományi képzés hallgatóinak nem kis része (20-50%-a esetenként 70%-a) államilag finanszírozott. De megrendíti az állami főiskolák jelentős részét is, hiszen pl. a BGF a látszólag jelentős (75 fős!?) részesedése ellenére igen nehéz helyzetbe kerülhet, hiszen korábban 2,5-3 ezres nappali tagozatos elsős létszámának 80%-a államilag finanszírozott volt, vagy a Szolnoki Főiskola, amelynek 2008-as 350 fős, az egri Eszterházy Főiskola 150 fős, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola 180 fős, a Nyíregyházi Főiskola 120 fős elsőéves nappali tagozatos gazdaságtudományi szakosából mintegy 60-70% volt államilag finanszírozott.
 
De legalább ilyen meghökkentő, ha megvizsgáljuk az alapképzési keretszámok intézményi eloszlását és azoknak a korábbi (alapképzésben résztvevő) elsőévesekhez viszonyított arányát. Három kiemelten preferált állami intézményt találunk (a művészeti intézményeket nem vettük figyelembe), - ahol az államilag finanszírozott (egyenértékű) keretszámnak a 2009-es elsőévesekre vetített aránya több mint 100% - a Semmelweis Egyetemet, az Óbudai Egyetemet (ennél a kettőnél 130% körül van) és a Budapesti Műszaki Egyetemet (ahol kicsit több mint 100%). Az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem (83%-kal) csak ezek után következik, majd a Miskolci Egyetem (80%), a Szegedi Tudományegyetem (77%), a Debreceni és a Nyugat-Magyarországi (75-75%) jön. A sor legvégén a Szolnoki Főiskola (12%) és Budapesti Gazdasági Főiskola (8%) áll. A nyilvános értékelés hiánya, s az önkényes megítélés dominanciája egyértelmű.
 
 A kormányzati keretszám-döntés jól bizonyítja azt, amit már a törvénykoncepció kapcsán több szakértő megfogalmazott. Nevezetesen azt, hogy az intézményi keretszámok intézmények közötti elosztása nem képes a méltányosság és a hatékonyság együttes érvényesítésére. A korábbi felvételi rendszer, amely a hallgatók választása és felvételi pontszáma alapján allokálta az államilag finanszírozott létszámot képes volt a jobb minőségű intézményeket előnyhöz juttatni a gyengébbekhez képest. A jelenlegi rendszer a kormányzati vélelmek, elfogultságok és protekcionizmus alapján elosztott keretszámai semmilyen minőséget nem képesek érvényre juttatni.
 
A keretszám-döntés nyomán tehát megkezdődik a hazai felsőoktatási szféra és persze a képzési szerkezetének egy radikális átalakulása, amely hosszútávon a gazdaság fejlődésére is vissza fog hatni, mégpedig nyilvánvalóan kedvezőtlenül.
 
De ezek a folyamatok visszahatnak a felsőoktatásba törekvőkre és a diplomásokra is. Külföldre kényszerítik – mondhatni elüldözik – a felsőoktatásba törekvőket és a diplomásokat is. Nyilvánvalóan egyre többen fognak majd külföldön továbbtanulni. Már eddig is egyértelmű törekvés volt, hogy a társadalmi, gazdasági elit külföldi felsőoktatási intézménybe járatta gyermekeit. Ez a folyamat ki fog terjedni. A középosztály egyre jelentősebb része igyekszik majd ezt tenni. Erre ösztönöznek a magas költségtérítési összegek, amelyek immár versenyképessé teszik a külföldi tanulást olyan – akár magasabb megélhetési költségű - országokban, ahol nincs tandíj. De  erre ösztönöz az un. hallgatói szerződés is, amely a képzési idő kétszeresének idejéig hazai munkavállalásra kötelez. (Ráadásul ez a végzetteket arra ösztönzi, hogy véglegesen emigráljanak.) És persze sokan, alapvetően a gazdaságilag szerényebb körülmények között élők, a középosztály alsó rétegei természetesen kiszorulnak a felsőoktatásból – mert ők nem tudják a magas költségtérítést vállalni, s a hiteltől is félnek, hiszen kapcsolati tőkéjük, társadalmi hálójuk nem nyújt biztosítékot arra, hogy végzés után olyan állást reméljenek, amely a hiteltörlesztés mellett kellő életesélyt, életszínvonalat biztosít számukra.
 
Végül is megállapítható, hogy a végiggondolatlan forráskivonás, az elkapkodott törvénykezés és jogszabályalkotás, s a koncepciótlan kormányzat a hazai felsőoktatást egy zűrzavaros, az eddigi értékeket és eredményeket szétziláló, mind az egyéni, mind a gazdasági keresletnek ellentmondó pályára juttatja.
 
A felsőoktatási szférában most nagy a csend, mindenki megdöbbenve áll a döntések előtt. De látszik, hogy  lassan kezdenek kialakulni – visszajönni – a régi (rendszerváltás előtti) reflexek: a nyilvános vitatkozás nem jó, a paraván mögötti alkudozás, a pártfogók keresése, a háttérbeli érdekérvényesítésé a jövő.
 

 
Hivatkozások
Garai Orsolya, Horváth Tamás, Kiss László, Szép Lilla, Veroszta Zsuzsanna (szerk.): Diplomás pályakövetés IV., Friss diplomások 2010, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály 2010. tanulmánykötet
 
Polónyi István, Kormos János (2011): Felsőoktatás és a gazdaság In.: Cser László, Herdon Miklós (2011) Informatika a felsőoktatásban 2011 Konferencia, Konferencia kiadvány 2011., 2011. augusztus 24-26 (42-56p) 
 

· 5 trackback

Címkék: felsőoktatás keretszámok

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr794068333

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Írjatok kérdéseket! 2012.02.12. 12:42:41

Itt most egy Jobbikról szóló cikknek kellene következnie, de majd hétfőn, addig egy felhívás. Előtte kezdjük messzebbről: 2008-ban szavazott az ország arról, hogy ne legyen egyetemi tandíj, most meg mégis lesz korábbi ellenzőik révén. Az legalább ...

Trackback: Újratervezés 2012.02.08. 21:50:59

   Szabó Máté ombudsman szerint sérülnek a felsőoktatási felvételi előtt álló fiatalok jogai, mert a feltételek változása miatt mindössze két hetük maradt arra, hogy újragondolják lehetőségeiket, és "életre szóló döntést hozzanak" (hvg.hu, 2012.02....

Trackback: Kormánypárti jeti támadt Miskolc határában az éhségmenetelőkre 2012.02.07. 11:10:52

Meg nem erősített, mszp-s körökből származó információk alapján tegnap Miskolctól néhány kilométerre egy vélhetően kormánypárti jeti támadt az éhségmenetelőkre. A hóviharban érkező rémet egyedül a hatalmas, a hóviharban is jól látható, Munkát, kenyeret...

Trackback: Kormánypárti jeti támadt Miskolc határában az éhségmenetelőkre 2012.02.07. 11:10:34

Meg nem erősített, mszp-s körökből származó információk alapján tegnap Miskolctól néhány kilométerre egy vélhetően kormánypárti jeti támadt az éhségmenetelőkre. A hóviharban érkező rémet egyedül a hatalmas, a hóviharban is jól látható, Munkát, kenyeret...

Trackback: A miniszterelnök működés közben 2012.02.07. 09:38:04

A miniszterelnök bejelentés nélkül tett látogatást vasárnap egy nemrég elkészült hajléktalanszállón: a kormányfő arra volt kíváncsi, hogy mennek a dolgok – ismertette az egyik hétfői napilap....

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nekem teljesen szimpatikus ez a táblázat.
"önmagában a tandíj a közgazdászok nagy részének véleménye szerint rendkívül hasznos és fontos eleme a felsőoktatásnak"
Lehetne, ha ezzel párhuzamosan megszűnne a tervgazdálkodási jelleg, azaz, hogy központilag határozzák meg, hogy miből mennyit vehetnek fel, illetve támogatnak.
@DillingerEscapePlan: Tényleg, az egész cikk arról szól, hogy milyen szép dolog, ha szimpátia-alapon születnek a döntések.
Az egész cikk nagyon rendben van, de ez a mondat mindent visz:

"Ráadásul ez a végzetteket arra ösztönzi, hogy véglegesen emigráljanak"

Pontosan így gondolom én is, ha röghöz akarjuk kötni a fiatalokat, akkor csak azt érjük el vele, hogy egyszerűen felégetnek maguk mögött mindent és vissza se néznek. Köszönjük emese. Huszonpáréves korban meg még nem fél az ember ilyen döntéseket bevállalni.
Szokás szerint xarunk az okra, inkább büntetünk az okozat miatt. A felnőttképzésnek is adtunk egy nagy pofont a szakképzési hozzájárulás elszámolhatóságának megszűntetésével, tiszta sor, hogy a felsőoktatásba is bele kell rúgni, hiszen az oktatáspolitika csak viszi azt a fránya pénzt, és hatásai túlmutatnak a négyéves ciklusokon..... Szomorú ezt látni :(
Ha van sapka az a baj, ha nincs sapka, az a baj...
@derengtsi: pontosan.
Évekig hallgattuk mindenféle hivatalos és nem hivatalos fórumokról, hogy túl sok a jogász, túl sok a közgazdász, ha évekig egyet se képeznének, az se lenne baj, ellenberger hiánycikk a természettudományos és mérnöki végzettség.
Valaki meglépi a fenti sirámnak megfelelő lépést, erre mingyá jön a megvilágosodás, hogy valójában túl kevés a jogász meg közgazda, több kell, és különben is ők keresnek a legjobban.
Szánalmas.
Nekem koncepcionális gondom nincs ezekkel a számokkal, legalábbis a szak szerinti felosztással. Hogy kevesebb ügyvéd lesz? Nem hiszem, hogy nagyon megcsappanna. Oda azért megy az ember mert a papa mama is az (akkor többnyire azt gondolom nem okoz gondot a tandíj), vagy mert sok pénzt remél, és akkor befektetés az egész.
De van egy olyan ötletem is, hogy ne legyen egyáltalán ingyenes hely, és akkor az demokratikus, legalábbis a posztból azt vettem ki, ez egy elfogadható alternatíva lenne, hisz akkor nem lenne senki diszkriminálva.
Azt az egyet mondjuk nem tudom, tényleg van olyan, fejlettebb ország, ahol külföldiként ingyen el lehet végezni valami normális szakot? Mert ha van, akkor hajrá. De nyugaton azt hiszem ha van is ilyen, a szállás/élet azért nem olcsó. Attól függetlenül volt, van és lesz olyan, aki elmegy tanulni. Legalább nem közpénzen szerez diplomát, hogy utána léceljen le, vagy esetleg kint tanul és hazajön dolgozni, ami tiszta haszon.
Aki mégis úgy tervezi, hogy itthon tanul ingyen és utána lécel le, semmi gond, csak menjen mondjuk dél-amerikába, afrikába, ázsiába, mert gondolom ha tartozik akkor a civilizált világban mindegy, hol van.
Azt hallom bolíviában a drogbárók jól fizetik az ügyvédeket, lehet karriert csinálni.
A hallgatók számának csökkenése padlóra küldi azokat a képzéseket, amelyeket a mostani fideszes-pázmányos bagázs nem tolerál. Az ELTE-n tavaly volt egy 10%-os leépítés, már bejelentettek egy újabbat júliustól. Pedig ... Az, hogy túlképzés van (tény) bizonyos szakokon nem elsősorban a felsőoktatás hibája. Nem az egyetemek kényszerítik a fiatalokat bizonyos képzésekre, hanem (bűnösségi sorrend következik): család, közoktatás, társadalom. De ilyen ez a "szép új világ", amit a "tisztelt" elvtársak megszavaztak. Folytatódik a képzett értelmiségi kivándorlása, és bizony ők ár nem jönnek vissza. Még ha OV hívja őket vissza! Na meg akik ezeket a hatalomra juttatták számoljanak azzal, hogy a most egyetemet kezdők, akik állami képzésre bekerülnek, számon fogják kérni azokon, akik támogatták ezt a "szerződés" kötést a munkahelyet, a külföldi munkalehetőség nem vállalását, magánélet itteni kötését. Mindenki menjen a sunyiba, aki ezeket támogatja!
Arról már régóta szó volt, hogy túl kevés a mérnök, így az valahol érthető, hogy a bölcsészekkel/jogászokkal/közgazdászokkal szemben inkább támogatják a műszaki és természettudományos képzést, bár ez is inkább tűnik eső után köpönyegnek, hiszen pont most kezdünk majd el több építészmérnököt kiképezni, mikor a szektorban dekonjunktúra van. Amit viszont egyáltalán nem értek, az a művészképzés emelése, és erről a cikk is szemérmesen hallgat ("a művészeti intézményeket nem vettük figyelembe"). Miért is?
Világos, átlátható koncepció. Újraéleszteni a feudalizmust, bebetonozni kellőképpen az ostoba, ám seggnyaló réteget meg a középszerű retyerutyájukat befolyásos pozíciókba.

Az átlagember meg alattvaló szinten tűrje el a szemétségeket. De nem tudom, mit csodálkozunk - a Fidesz mindig ilyen volt, csak aki ezt évekkel ezelőtt is látta, azt divat volt bőszen "kommunistázni." Mit csodálkoznak most egyesek? Ezek a csávók mindig is ilyenek voltak!
jogasz-bizniszmen az uj uralkodo osztaly, nehogymar proligyerek bejuthasson.
@gabcigirl: "Világos, átlátható koncepció. Újraéleszteni a feudalizmust, bebetonozni kellőképpen az ostoba, ám seggnyaló réteget meg a középszerű retyerutyájukat befolyásos pozíciókba. "

Lehet hogy most meglepődsz, de ez kb 200-300 éve így van Magyarországon, az utóbbi 100 évben pedig folyamatosan. Mit képzeltél eddig?
- te a Kádár-rendszert sírod vissza,
- és több helyen is csúsztatsz.
@Advanced Flight: Idézz már lécci egy hivatalos fórumot, ahol valaki egy kisdoktorinál komolyabb hivatkozásokkal alátámasztva állította, hogy túl sok a jogász/közgazdász!
@Advanced Flight: Vizslasd már meg légy szíves az 1. ábrát és olvasd el az elemzés oda vonatkozó részét.
Akik beböffentették, hogy 'túl sok a jogász, közgazdász', azok honnan vették az infót? Érzésre?
A végzősöknek megkínált fizetések jól jelzik az igényt. (kivéve talán az orvos, mert az államilag (le)szabályzott).
Ha túl sok lenne a jogász, akkor a kezdő átlagfizetésük nem lenne ~25%-kal magasabb, mint az agrár tanulóké.

Nem a tandíjjal van bajom.
A szociális népszavazáson megbuktatott tandíjterv sokkal jobban tetszett, mint ez a mostani bújtatott és irányított. A felvételiken megmutatkoznak a különböző színvonalú középiskolákból hozott különbségek, amik jó esetben az első félév alatt eltűnnének egy jó képességű, szorgalmas, ámde nem tehetős fiatal esetében. Így most ezek nagyrésze bukja a felsőoktatást.
Mondjuk az sem volt jó megoldás, ami az elmúlt kb. 14 évben volt, az nem felsőoktatás volt, hanem tömegképzés. Akármekkora ökör is szerezhetett diplomát, rokon leány Pest megye leggyengébb szakközepében bukdácsolt, majd elment főiskolára, állam pénzén végezte a 3 évet 8 évig. Na, ez sem volt azért normális dolog.
Jómagam 1988-ban jelentkeztem főiskolára, és már a bejutásért is vért kellett izzadni, 4,5-ös érettségivel is. A három évet el kellett végezni három év alatt, nem lehetett tolni magunk előtt a vizsgákat, na az felsőoktatás volt.
Ha most valami olyasmit hoznának vissza, nem lenne rossz.
De amit most bevezetnek, az semmi mást nem erősít, csak a kontraszelekciót.
@Zsalugater: építészből igazából szerintem soha nem volt hiány. Amire rá lehet fogni, hogy volt/van az az informatikus és gépészmérnök, meg a villamosmérnökök megfelelő szakirányai. Természettudósok között ahogy a cikk is írja csak vegyészek és fizikusok rúgnak labdába.
Én abban látom a problémát, hogy ha valaki jó volt valami reálos tárgyból, képes volt az absztrakt gondolkodásra és beszélt legalább angolul, akkor az eddig is bekerült valamilyen infós képzésre. Ezek után olyanok is infóra kerülnek, akik képtelenek a fentiekre, és emiatt pocsék infósok lesznek, ami ad a sz#arnak egy pofont. Ha a felsőoktatást ilyen mértékben átalakítják, akkor igazítsák hozzá az általános és középiskolás tanrendet is. Keményebb matek, fizika, informatika. Lehet, hogy emiatt kevesebben érettségiznek, de hát valamit valamiért.

Az már a vicc kategória, hogy míg a közgazdász keretszám, akik azért jó eséllyel elhelyezkedtek szolgáltató/termelő cégeknél (bankok!, telkom cégek, multik) egy nagyságrenddel csökken, addig a művészeti képzés növekszik. Wtf több SP meg drámaíró kell? Őszintén több bölcsész kell mint jogász meg közgazdász? Majd a művészek számolnak jelenértéket, alternatívaköltséget a cégeknek? Ennél az is jobb, ha egységesen megszüntetik a költségtérítést, és az egyetemek döntenek a számokról.
Az biztos, hogy a műszaki képzés színvonala esni fog.
@Zsalugater:
A bölcsész képzés létszámcsökkentése messze nem olyan drasztikus, mint a közgazdászé, holott utóbbiakból sokkal többre van szükség (nyilván van olyan bölcsész szak, amely keresett, pl. nyelvtanár szakok).
Nem az a legfőbb baj, hogy csökkentették a keretszámokat (bár ilyen drasztikusan csak nem kellett volna), hanem hogy aki ügyvéd szeretne lenni, az mehet BP-re. A vidéki közgazdász és jogász képzést teljesen lenullázták.
a felsőoktatás jórészt magánjószág. (sokkal inkább, mint a közoktatás). ha ingyen van, nincs értéke, pazarlóan használják fel az erőforrásait.
magánjószágot pedig ne finanszírozzon a köz, csak azoknak az embereknek, akik kiemelkedően tehetségesek.

emiatt nem fognak többen elvándorolni, hiszen a legtöbb (nyugati) országban szintén van tandíj, ami a legtöbb esetben sokkal magasabb, mint a magyar :-)
én 4. éve tanulok a felsőoktatásban
pontosan tudom mi folyik az államilag támogatott (ingyenes) gazdasági képzéseken, méghozzá a 2 legkomolyabb helyen. ezek alapján csak azt tudom mondani, hogy az ingyen diák és az 5 év buli tényleg sokkal kevesebb embernek járjon, 100% állami támogatással. aki hajlandó fizetni érte, többet-kevesebbet, az persze ezután is megteheti. amúgy ezzel sem lesz gond, mert már most is jellemzően hemzsegnek ezek a szakok a jól szituált, kocsival járó 20 éves gyerekektől, akiknek milliomosok a szüleik, és "megveszik" a diplomát, igaz csak 7-8 év alatt...aztán csodálkozik, hogy ő pl. folyamat menedzser végzettségű, akkor miért csak tolmács vagy bébiszitter lehet.
természetesen a többi hozzászólóhoz hasonlóan én sem vagyok felsőoktatási szakértő, de mint egyetemista, ez az egyértelmű véleményem. nem a törvény kapcsán, hanem már évek óta kialakult bennem.
@Zsalugater: @Advanced Flight: @A csótány is ember: Ilyen blikk szintu helyeken volt arrol szo hogy sok a kozgazdasz meg a jogasz, a prolinak meg tetszik mert ezt a ket bagazst jol lehet utalni. A gyakorlat azt mutatja hogy mindkettot felszivta a munkapiac. Ja aki meg azt gondolja hogy jogasz==ugyved azt meg nem minositenem.

Mernokbol meg termeszettudosbol nem lesz tobb csakazert mert kevesebb a jogasz, raadasul a termszettudomanyos kepzes borzasztoan ketelu dolog, ha nem sikerul jo allast megkapnod akkor kozepiskolai tanar leszel, azt meg tudjuk mennyire vonzo.

A bolcseszeket is divat fikazni, de akkor ki fog kozepiskolakban tanitani?

Az igazi problema a turizmusszakkal van meg a kommunikacioval (bar ez utobbi nagyreszt fizetos).
Eddig azt a sírást hallgattuk hogy sok a jogász/közgazdász/bölcsész, kevés a mérnök. Na tessék, most meg az a baj hogy csak a fizetni tudók gyerekeiből lesz jogász?
Tessék már eldönteni!
A műszaki és az informatikai szakterületen elvben lehet, hogy nő a keretszám, de a legtöbb helyen a részfinanszírozásos keretszám felét sem fogják tudni betölteni, így összességében csökkenni fog a létszám ezeken a szakterületeken.
Nem értitek mi a lényeg.

Ki fog most így jogász, közgazdász pályára menni? A jogász, közgazdász papa gyereke. Hová szavaz a tehetős, jogász, közgazdász polgári családfő...?

Naugye.

(továbbmegyek: Mi civilben a legtöbb parlamenti képviselő? jogász, közgazdász. Nyilván nekik nem fog fájni a gyerekeiket egyetemre befizetni. 10 év múlva csak törzsfideszes jogászok, közgazdászok lesznek.)
Az államilag finanszírozott helyek számának csökkentésével egyet kell, hogy értsünk, mivel a felsőoktatás rendkívül költséges dolog. Ugyanakkor a fidesz-tandíjhoz sajnos nem kapcsolódnak azok az ösztöndíjak és egyéb szociális támogatások, amelyek segítségével a szerényebb anyagi helyzetű diákok tanulása is lehetségessé válna. Ez valóban a külföld felé fogja terelni a hallgatókat, hiszen itt a tandíj mellett még a megélhetési költségekkel is számolni kell. A tandíjmentes országokban (akár Ausztria, Finnország) a magasabb megélhetési költségekkel együtt is olcsóbb egy diploma, mint Magyarországon.

Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy miközben egyetértünk a műszaki, természettudományi és informatikai képzés támogatásával, nem találunk magyarázatot a művészképzés dotációjának ilyen mértékű emelésére. Mivel a fideszkormány minden eddigi intézkedése mögött tettenérhető volt az egyéni érdek, így populista módjára meg kell kérdeznem, melyik kedves vezetőnk családjában van tehetséges művészpalánta?
Ezek után elkezdenek az iskolák "még" alacsonyabb színvonalon oktatni mert nem lesz érdekük, hogy a tanulókat kivágják a suliból mondván kvóta után kapják a pénzt. Aki meg fizet, hogy tanulhasson az meg azért lesz megszívatva mert a pénzéért még alacsonyabb színvonalú oktatást kap.
Ez az elemzés kissé alulmúlta az itteni színvonalat. A tárgyalt jelenségek mögött ugyanis teljesen más okok húzód(hat)nak meg, mint azt a poszt állítja.

A közgazdasági képzés értéke a nyelvtudás, valamint, hogy a multicégek, akik egyébként az átlag feletti fizetést adják, erre a nyelvtudásra, meg egy átlagos "okos ember" feelingre építve veszik fel akár a titkárnőket. Ezzel szemben egy mérnököt a konkrét tárgyi tudására építve vesznek fel bárhol is.

Az általános "okos embert" azt nem milliókért kell megtalálni, a nyelvtudást szintén sokkal intenzívebben, már a középiskolában, vagy 1-2 éves tanfolyamokon kell átadni a milliós egyetemi képzés helyett. A közgazdászok legalább 70%-a az egyetemen kapott, egyébként kevéske tárgyi tudását sem kell, hogy használja a munkája során.

Jogászból túlképzés van, ez már évtizedek óta probléma, a mértéke kérdéses. Valószínűleg a 90% az erős túlzás.
Orbán tökéletesen szétszakítja a társadalmat. Legyen egy 4-5%-os gazdag fideszes réteg, a maradék meg dolgozzon. Ők a "munkaalapú társadalom", arra valók hogy bárhol, bármikor és bármennyit megcsináljanak.
"Azt az egyet mondjuk nem tudom, tényleg van olyan, fejlettebb ország, ahol külföldiként ingyen el lehet végezni valami normális szakot? Mert ha van, akkor hajrá."

Igen, van, Ausztria. Évi (!) 300 euró a főiskola, ez nem is tandíj csak valami regisztrációs díj.

Meg amúgy az a véleményem, hogy azért a fejükhöz kaphatnának a törvényalkotók. Közgáz egyetemen féléves tandíj 500-800 ezer???
Ennyiért már Londonban végez egyetemet a gyerek.
"De ugyanez a következtetés fogalmazható meg a pályakezdő diplomások foglalkoztatott aránya, valamint a végzést követő elhelyezkedési idő alapján is."

Hát, akkor lássuk ezeket a számokat is. Csak mert az én személyes tapasztalatom az elmúlt cca. 10-15 évből kurvára nem ezt mutatja...
Az, hogy az a pár jogász, aki el tud helyezkedni szakmájában, az jól keres, nem jelenti azt, hogy a maradék x %, aki meg pályaelhagyó lesz vagy munkanélküli, az ne lenne fölöslegesen kiképezve.
Mivel már 10 évvel ezelőtt is masszív jogász-túlképzés volt (anno pl. nem volt kirívó, hogy az ügyvédbojtár egy fillért se kapjon a melójáért 3 éven keresztül - csak papíron, de vidéken olyanról is hallottunk, amikor ezen felül még a meg sem kapott minimálbére után járó járulékokat is neki kellett befizetnie!), és azóta sem a keretszámok nem csökkentek, sem pedig a felvevőpiac nem nőtt, nem életszerű, hogy azóta ez a masszív túlképzés megszűnt volna.

A multiknál dolgozó asszisztensek 60-80%-a pályaelhagyó tanár, a maradék jellemzően valami vidéki füttyfürütty (pl. Szolnok/Tatabánya) főiskola gazdasági szakát, vagy a jolly joker büfé-kommunikációszakot végezte. Az égvilágon semmi szükség nem volt az adófizetők pénzét ezekre a képzésekre elszórni, egy érettségivel - megfelelő számítógépfelhasználói tudással - bármilyen munkára pont ugyanolyan könnyen taníthatók be.

Szerintem.
legyen minden úgy ahogy eddig volt!

úúú, megoldottam!
Hát, tetszettek volna nem tüntetni a 2000 Ft-os tandíj ellen. Most sincs tandíj???? A többség fizetheti a 100%-ot, a kisebbség pedig 0-t. Akkor is, ha 2-esekkel bukdácsolja végig a 3-5 évet.
Kulfoldon szallas, kaja arat megkeresed iskola melletti munkaval.
@agyameldobom42: Érdekes, én nem jöttem értelmiségi vagy jómódú családból, mégis szinte maximális pontszámmal vettek fel anno az egyetemre. Hogy is van ez? Nem igazán értem az érvelést, hogy aki gazdag annak jut az ösztöndíjas hely. Tapasztalatból mondom, hogy annak lesz maxinális pontszáma, aki elszánt. Minden más csak önigazoló-önfelmentő hablaty.
Nagyon korrekt a cikk, pontos a diagnózis.
Véleményem szerint az hogy éppen a jogász és közgazdászképzést nyírják a fiúk ezerrel annak is köszönhető, hogy ez az a terület ahonnan a jövőbeli kihívóik politikai pályára léphetnek. Egy mérnök nem megy politikusnak...
@A csótány is ember: "Azt az egyet mondjuk nem tudom, tényleg van olyan, fejlettebb ország, ahol külföldiként ingyen el lehet végezni valami normális szakot?" Van. A Bécsi Egyetemen egyáltalán nincs tandíj. Nincs is túl messze, és aki a nyugati határszélen tud magának albérletet keresni, annak még a magas ausztriai megélhetési költségektől sem kell félnie. Vas megyében élek, itt nagyon sokan gondolkodnak azon hogy Bécsbe mennek tanulni.
túl van reagálva ez az egész. eddig is volt tandíj, ezután is lesz. csak kevesebbnek lesz tandíjmentesség. de mivel a fősuli nem kötelező, ezért feleslege ezen sz*rakodni.
ilyen alapon azon is lehetne sz*rakodni, hogy a viszki adója emelkedett. nem kötelező viszkit inni...
@Kivlov:
Viszki = felsőoktatás?! Ez valóban nagyon magvas gondolat... Ilyen nagy ésszel, mondd, hogy kerülsz te ide?

Úgy értem a Föld bolygóra...?
@bandos: @Ainult Mina: A bosszanto ebben a temaban az hogy ujra es ujra elojonnek ezek a topikok a "bulizos milliomosokrol", a "tobb mernok kell", meg a "rendkivul draga az adonbol".

A magyar jovedelemeloszlast ismerve tudhatod hogy egyetlen nagyobb szakon se lehet tul sok milliomos, pusztan azert mert az egesz orszagban sincs sok, a Te bajod hogy az az egy-ketto is bantja a csorodet. Nem kene kionteni a gyereket a furdovizzel.

Nincs mar tobb mernokanyag, 10 evvel ezelott morogtak a BME-VIKen a profok hogy 300rol 400ra nott az elso evfolyam, a valszam kereszt ket ev mulva meg 50-rol 150re. Diplomavedeskor az elnok panaszkodott hogy 3 emberbol csak 2 erdemelne meg a diplomat, es ez mar a veglegesen szurt anyag. Ha tobb mernokot akar a kormany es a gazdasag erositse a kozepfoku oktatast.

Mo az OPEC orszagok kozul az egyik legkevesebbet kolti R&Dre es oktatasra, most azt is sikerult megvagni. Sokadszorra, mikozben segely, nyugdij, Malev, autopalya, stb celbol folyik ki a penz a kasszabo. Ez a mi adonk csak itt jon elo, a bulizos milliomos bolcsesz-kommunikacio-bufeszakos hallgatoknak.
@Advanced Flight: A táblázatok ferdítenek. Mert lehet, hogy a kögazdászbér picit magasabb mondjuk a mérnök / infónál, de talán az alkalmazott emberek x bért kellene nézni...
@Zámolyi:
Bécsújhelyen van egy Fachhochschule(remélem jól írom), ami elég jó, angol nyelvű képzés is van, kell valamit fizetni, de nem sokat, ajánlom.

@zulu:
Pedig nagyon sok mérnök van, aki jobban és lelkiismeretesebben irányítaná az országot, csak eljutni odáig sosem fog.
Milyen jó a közgazdász képzésünk, hiszen csak csődbe mennek az emberek...
@Zabalint:
Vagy az oktatás színvonala fog ott csökkenni (mert ugye felöltik gondolom a létszámot, akárkikkel is.)
A kutya ugat, a karaván halad. Most nagyon sokan kezdenek érteni a gazdasághoz. De kérdem én hol volt a sok kiművelt közgazdász úgy 2003-2010 között? Akkor minden jó volt és szép?? Na és a jogászaink... Milyen jogrendszerben élünk tessék mondani? Tényleg nem tud a jogásztársadalom jobbat csinálni? Mert akkor még ez a létszám is sok :). Am tényleg igaz amit mondanak, hogy ti. csak Bp-en több ügyvéd van, mint egész Ausztriában? S ha a jogász ill. közgazdász ilyen jól keres ha végez, akkor mit fáj a félévi 500 eur tandíj? Mert kb. ennyi a fizetős képzés ha megnézzük az árakat. Ugyanmár.
Egy korábbi Fidesz kormány hatalomra kerülése utáni egyik első intézkedése volt a "fúj, csúnya, gonosz" MSZP által bevezetett tandíj eltörlése. Anno a tandíj, ami egyébként egy csekély összeg volt, úgy került bevezetésre, hogy ha jól tanultál, akkor levonták az ösztöndíjadból...aki nem érte el a 3,51-es átlagot, annak meg fizetnie kellett...vagy nekiállni tanulni...

Egy ugyancsak Fideszes kormány most meg bevezet egy tandíjas rendszert...hogy is van ez?
Van egy X erőforrásmennyiség, amit el lehet vonni az adófizetőktől és van egy csomó hely, ahova ezt el lehet költeni.
A legfontosabb terület, ahova költeni lehet, az, ahol a legtöbb szavazat beszedhető.
Egyetemista kevés van, ők nem nagyon fontosak.
Ennyi.

Ha meg külföldre szaladnak? Ez fenyegetés? És kit fenyegetnek vele?
Nem itt fognak szavazni, tehát, ha elmennek, akkor végképp nem számítanak semmit.

Aki számít, az itt él és szavaz. És milliós tömegben lelhető fel.
Azért én most rágom a kefét rendesen: lányom elitgimiben 4,9, most 16 éves. Letette a felsőfokú angol nyelvvizsgát (egyedül ő a suliban). Egy extrém nyelvből van középfokú nyelvvizsgája.
Közgazdásznak akart menni.
Mi a középréteghez tartozunk. Nincsenek napi filléres gondjaink, van némi megtakarítás is. De: mondjuk féléves 800 ezres tandíjat nem tudok kiköhögni, ha fejreállok, akkor sem.
Akkor megy a lányom a Tes...o pénztárába dolgozni?
Ilyen keretszám mellett nem jut be kögázra, hiába van jóval átlag felett:(
Én egyet nem értek. Hogyan fognak kijönni a tandíjból a nemfizetős karok. Pl. Miskolcon a jog monjuk 200.000 Ft/félév, mondjuk lesz 100 fő, ez félévenként húszmisi. Ebből nem jön ki egy háromcsoportos óvoda.
Ez egy féléves jogiegyetemi működésre még a számlákra is elég kevésnek tűnik, +az előírt képesítések (dokik, akadémikusok, egyetemi tanárok +rektor, dékán, tanszékvezető stb.) és az ahhoz tartozó fizik. Márpedig, ami nem támogatott, az nem támogatott oszt kész. Szerintem ezek a helyek be fognak zárni.
@v.l:
Mondasz valamit. Barátnőm lánya jogi doktor, és biztosító ügynökként dolgozik.
Okos, értelmes, nyelvet beszél, rengeteg állásinterjún volt, folyamatosan küldi a pályázatokat, de hát ugye, nincs kapcsolati háló (szülei egyszerű, alsó középosztálybeli emberkék, mint a többség Mo-n).
Lassan 30 lesz, most meg már azért nem talál a szakmájában állást, mert nincs gyakorlata benne:(
@Andriana44:
Az eddig is így ment, államilag támogatottak többsége sem volt odavaló. Bármilyen meglepő, de szerintem a műszaki végzettségűek számának növelésére a legjobb megoldás az lenne, ha felére csökkentenék a támogatottak számát, felvételi vizsga lenne, részfinanszírozás nem lenne. Így ugyanis többen végeznék el ezen szakokat, valamint kevesebb embert jobban lehetne oktatni, azaz a végzettek tudása is nagyobb lenne. Ugyanis jelenleg 80% sosem végez, fele akkora létszámmal viszont színvonalasabbá lehetne tenni az oktatást, emiatt azok több mint fele végezne, azaz összesen többen végeznének.
Szerintem növelni fogja a szegregációt.Igazságtalan a rendszer és visszatérünk oda, hogy a gazdag tanul a szegény meg nem.És gondoljuk végig az se fog tudni tanulni aki dolgozik mert nem fog annyit keresni,hogy ki tudja fizetni.Ha az átlag bér nettó 3kiló lenne akkor nem lenne gond.
@Zsalugater: Viktor szereti, ha a csodás tetteit megfestik, márványba faragják vagy aranyba öntik.
@Andriana44: 18 éves koráig le tudja tenni a felsőfokú németet is, én melegen ajánlom. Most még van idő. Az uncsitesóm nem ilyen szerencsés, ő 18.
@Cartman (ex Cartman):
mert? kötelező az egyetem? pláne a fizetős? nem. akkor mit sírnak emiatt? vicc az egész.
És persze sokan, alapvetően a gazdaságilag szerényebb körülmények között élők, a középosztály alsó rétegei természetesen kiszorulnak a felsőoktatásból"

Na.Igen. Mondjuk nem tudom, most már komolyan nem, hogy hol kell meghúzni a határt. Már mint az osztály rétegek között. Mert ebben az országban van a elszegényedő- a jól élő- és a legfelsőbb "tízezer" réteg.
Az elszegényedő rétegben élőknek esélye sem lesz arra, hogy tanuljanak felsőoktatásban.
Tessenek már számolni) Nem csak a tandíj. Vidéki fiataloknak a lakhatási-, utazási költség. egy tetemes összeg (mondjuk, az is volt mindig).
Most már nem csak a vidék) a vidéki fiatalok is (egy részük) teljesen ellehetetlenül. Azokra gondolok, kik valóban tanulni szeretnének.
Mondjuk) Mo. mindig is főváros központú volt, így hát a felsőoktatás is azzá válik? ott- vagy körzetében élő fiatalnak nyilván nem kell hatalmas összegeket lakhatásra, utazásra költeni.
@árnyékgyuri:
Úgy, hogy a jog nem 200 ezer lesz/félév, hanem 800 ezer/félév.

Nehogy azt higgye valaki, hogy a mostani tandíjak maradnak:(
@zulu: Már így is túl sok a politikus, és az pedig óriási katasztrófa, hogy természettudósok, mérnökök nem mennek politikusnak. Mert ők legalább tudják, mi is az objektív tudomány. A közgazdászok többnyire hazudnak, tisztelet a kivételnek. Már abban is, hogy az, amit csinálnak tudomány. Egy nagy frászt! És akkor nem beszéltem a jogászokról, hiszen pl. egy ügyvég akkor lesz sikeres, ha megtanul hihetően hazudni. Szociológus? Már a nevében is benn van, hogy MSZP:))
@is: "A közgazdasági képzés értéke a nyelvtudás..."

általában és nagy vonalakban egyet szoktam érteni a hozzászólásaiddal, de ez esetben - hogy "közgazdaságtani" tudásomat csillogtassam - I beg to differ.

vagy félreértek valamit.
ha van időd, kedved, kifejtenéd?
@árnyékgyuri:
Úgy fog kijönni, hogy nem 200 ezer lesz, hanem jóval több.
@xstranger:
Egyetértek, hiába emelik a mérnök, informatikus képzésben a keretszámokat, nem lesz már több hallgató.
Így sem tudták feltölteni a keretszámokat, legtöbb helyen ha 70-80%-ra sikerült, már elégedettek voltak. Ráadásul már így is rengeteg olyan képességű-szorgalmú hallgató került be, akiket az én általános iskolás koromban (nyolcvanas évek) még szakmunkástanulónak sem vettek volna fel egy népszerűbb helyre.
@is: Tévedés keverni a business study szakokat a közgazdaságtani képzésekkel. A BGF gazdasági és menedzsment képzése után nem lesz az illetőből közgazdász, aki képes makrogazdasági elemzéseket csinálni, hanem a menedzsmenttel fog foglalkozni. Ez az állítás, hogy a közgazdász egyenlő a nyelvet beszélő mindenessel, egy hülyeség. Nem a nyelvtudásoddal leszel elemző, és nem nyelvtudásra adnak Nobelt.
@kosher gázkamra:

Félév 500 euró tandíj???? Most, 2011/12-ben még igen, ennyi.
Viszont ősztől 500-800 ezer/félév pl közgázon.
@KG2000: Nem hazudnak a közgazdászok, csak szimplán a közgazdaságtan nem tudomány! Jósolnak, pont mint a meteorológusok. Aztán vagy bejön, vagy nem.

Ez nem tudomány, ez a kártyavetéssel áll egy szinten.
Az egész cikk nem tetszik. Mindenki tudja, látja és érzékeli, h túl sok a jogász és a közgazdász. Mindenkit lebeszélnék a jogi pályáról (jogász vagyok). Egyszerűen nincs arányban a befektetett energia és a kereset.
A közgazdász diploma szerintem sokkal értékesebb. Sok beszélt nyelvvel jó az sok mindenre. Aki mérnöki diplomát szerez és Mo-on marad az teljesen ostoba. Mérnökként remekül el lehet helyezkedni külföldön és jól keresnek vele.
Angliában nincs államilag támogatott felsőoktatás. De nem csak ingyen felsőoktatás nincs, még bölcsőde sem. (FYI: heti 200 font) Ösztöndíj az természetesen van, de nagyon ritkán szól a képzés egész idejére. Évtizedekig fizetik itt is a diákhitelt vissza a diákok. Más kérdés, h csak akkor kell elkezdened visszafizetni ha a fizetésed elér egy bizonyos összeget, vmint a kamat is alacsony. Szerintem ez az ingyenes felsőoktatás egy szocialista csökevény. Minden országban kemény pénzekbe kerül a felsőoktatás és a diploma megszerzése. Szerintem a gond sokkal mélyebben gyökerezik. (ezzel nyilván nem mondtam újat) Addig míg ilyen alacsony bért fizetnek Mo-on, amiből szinte alig lehet megélni, a diákhitel visszafizetése valóban óriási teher lenne a frissen végzetteknek. (Nyilván ha nem lennének ilyen magas munkáltatói és munkavállalói járulékok akkor talán a fizetés is magasabb lehetne stb stb) Ilyen nevetséges bérekkel lehetetlen otthon tartani a több nyelven beszélő diplomás fiatalokat. Arról nem is beszélve, h ez 10-20 éven belül mennyire érezhető lesz. Bár hozzáteszem, h sokkal kevesebb itt Angliában az a kivándorolt magyar aki értelmiségi munkát végez. 100ezer magyar él Angliában (70ezer Londonban) és feltehetőleg kevesebb mint 20% dolgozik a szakmájában. De még így is megéri. Ez a szomorú.
(3 éve élek kint, eszem ágában sincs hazamenni, irodai munkát végzek, a heti bérem több mint otthon a havi volt és otthon is átlag fölött kerestem. I love Magyarország.)
Oktatóként még ennyi állami keretet sem hagytam volna. Végre valaki meglépi és kinyírja az értelmetlen tömegképzést. Felőlem Gyurcsánynak is hívhatták volna az illetőt, beleszarok, de ha ezt Viktorék csinálják meg, tök mindegy.

Valaki hajtsa végre végre!
@KG2000: Nézz már utána mi az a közgazdaságtan! A gonosz imperialisták ármánya, ugye?:D szerintem ha eléd raknának egy alap problémát, egy egyszerű modellt, hogy számold ki ezt meg ezt, akkor elgondolkoznál azon, hogy akkor ez most tudomány- vagy sem. Solow modell ismerős?Phillips görbe? Az egész mikroökonómia? Művelődj
Az igazán menő állások megszerzéséhez szükséges tudás eddig is kőkeményen pénzkérdés volt. Huszonévesen több felsőfokú nyelvvizsga, egy-két félév külföldi egyetemeken, nos ez eddig is pénz és nem csak tudás, szorgalom kérdése volt. Sőt...
Tényleg ment a sírás, hogy sok a jogász, közgazdász, bölcsész stb. Most megvágják a számokat, erre ez sem jó. Jogászból tényleg marha sok van!! A közigazgatást leépítik, a bírói, ügyészi, közjegyzői helyeket örökölni kell, a multikhoz meg csak már befutott, gyakorlott embereket vesznek fel. Az ügyvédi praxis szintén kőkeményen pénzkérdés, manapság tényleg apáról-fiúra száll a hivatás.
Talán előtérbe kerül a minőségibb oktatás is. Mert ha ingyen, állami pénzen bulizunk 7-8 évet egy 3 éves büfészakért, akkor nincsenek is a hallgatónak igényei. Ezért alakul minden bokorban már főiskola, egyetem. Havi fél milláért, már kurvára meggondolja az ember, hogy hova teszi a pénzét, és el is várja a minőségibb oktatást. Ráadásul a 3 évet majd igyekszik a hallgató 3 év alatt lenyomni, mert a pénze (vagy apucié) bánja. Nem hiába a világ legjobb egyetemei mind-mind milliókba kerülnek (/félév). Sok egyetem és más oktatási intézmény egy "fejkvótagyár". Nem hiába butítják le egyre jobban a képzést sok helyen...
A tanulás befektetés, ha bejön, akkor 1-2 év alatt vissza is jön az ára.
Ez ösztönzőleg hat a szakmunkásképzésre is (amiből tényleg hiány van, és van megint ösztöndíj is). Nem kell 2-3 as tanulóknak egyetemre menni (pedig mennek szép számmal), menjenek esztergályosnak, hegesztőnek stb. Megkapják egy diplomás fizetését (ha nem többet).
Nyilván van aki beszopja ezt a helyzetet, aki tényleg szép és okos, de szegény (amúgy mellesleg egy állami, de szülővárostól távoli egyetem se 2 fillér ám havonta...), de ahol gyalulnak ott hullik a forgács is. Egy igazán jó, piacképes diplomáért megéri sok pénzt áldozni, egy semmire se jó de ingyenes oklevél pedig eddig se ért sokat. Max. presztiskérdés, meg trendi. Azért a munkaerőpiac igényei nem fognak változni nagyon a távolabbi jövőben sem.
@KG2000: Huuu ember, van baj! Csak nem egy pattanásos modoros BME-st tisztelhetünk benned?

@draci: ha lövésed sincs a közgazdaságtanról, akkor miért szólsz bele?

@Andriana44: Nem, nem annyi. A költséges mesterképzés 400 ezer a G karon, de azon amúgy is maradt még bőven állami hely.
Nagy marha aki a várható fizetés alapján akar érvelni amellett, hogy melyik szakmából mennyire van szüksége az országnak.

A táblázatot kéretik súlyozni aszerint, hogy az adott szakon végzők számához mérve, hányan tudtak elhelyezkedni. Ez így nem más, mint egy újabb "szakértői" jelmezbe tett csúsztatás.
A gazdászok jelentős része ugyanis előbb megy el informatikusnak (rendszergazdának), titkárnőnek, bolti eladónak, mint könyvelőnek, mert erre van kereslet... És akkor máris lehet hogy több értelmet nyernek a számok.

Pannon egyetem Idegenforgalmi és Gazdász szak, ha létezik még. Remek példa arra, hogy 120 embert hogyan lehet 4 évig tanítani a semmire, hogy aztán munkanélküli legyen, vagy elmenjen egy festékgyárba portásnak teszem azt.

Ebből is érik egy mandiner cikk. Szépen egymásra talált a két blog azt hiszem. Persze az olvasottságért bármit.
@Zámolyi: Én azt gondolom ezzel nincs gond, aki tud máshol sulizni az tegye. Már a buli miatt is megéri. Amíg az osztrák nem bánja, addig kell kihasználni. Csak ugye ingyen általában nincsenek dolgok, nem szemétségből hanem szükségből... ez talán - egyelőre - kivétel...
Vannak a világon olyan helyek, ahol az ember melózik nyáron esetleg suli közben, hogy fizetni tudja. Vagy elmegy 1 évet dolgozni előre. Lehet, hogy igazságtalannak tűnik ahhoz képest, hogy nemrég minden 'ingyen' volt nálunk, ezt értem. Azt is értem, hogy szar dolog, ha az ember nem tölthet el 8-10 hónapot bulizva az évből. Nekem lehetett mert nem voltam tandíjköteles és örültem is neki. De egy dolog, hogy nem tetszik a döntés és más, hogy rossz (-e), a világ változik. Pl. lassan boldog-boldogtalan diplomához jut egy kis pénzért, és egyre többen teszik is (pl 30-40-es éveiben járó munkatársaim).
Nézd a másik oldalt, az nem biztos, hogy jogos elvárás, hogy valaki fizesse ki a sulim, aztán mivel EU, szabadság meg minden, utána rögtön pattantam aztán le vagytok szarva.

A százalékokon lehet vitatkozni, természetesen de a koncepciót én értem, és egyetértek. A súlyozás olyan-amilyen de gondolom 1) spórolni kellett és 2) úgy próbálnak súlyozni, hogy minél kevesebb egyetemi diplomás csapos legyen, mert olyasmit végzett el ami semmire nem jó. (most nem jogászra vagy orvosra gondolok, de nekem a pofám mindig leszakad mikor ilyen balettszakokról hallok amiből ki nem derül mi lesz az illető szakmája. ha fizetős annál inkább, ki hülye ilyesmiért pénzt adni)
@LDN2012: A 9000 fontos dij most eloszor mukodik, eddig 3000 font volt, de egyik sem fedezi a teljes kepzes koltseget, csak az a celja hogy elvegye az emberek kedvet a tovabbtanulastol (sikeresen hozzateszem) Rendkivul igazsagtalan, es az atlag diplomas egesz eleteben fizetni fogja a hitel reszleteit, tehat ez tulajdonkeppen egy 10%os diplomas ado.

PS1: London tele volt az ellene tuntetokkel tobbszor is.

PS2: A felsooktatastol elvett osszeg megegyezik a nyugdijasoknak adott futestamogatassal, ez egy tisztan politikai dontes volt. Meg is fogja szivni az UK.
egyébként az kinek jó, hogy ma annyit se ér egy diploma, mint húsz éve egy érettségi, hála a tömegtermelésnek.

állashirdetésekben területi képviselőket is diplomával vesznek fel, mert kell ám a sok tudomány ahhoz, hogy egész nap nyomja a gázpedált. Diplomás titkárnő dettó.
Az miért gond, hogy fizetős lett? Eddig is az volt, csak az adófizetők állták a sok kamudiploma árát.

Szegénynek lenni nem csak azért szívás, mert akkor soknak tűnik a tandíj.
@Andriana44: Okos, értelmes, csak pályaválasztáskor nem volt elég okos.
@kristof!: A világon a sok Nobel-díjas közgazdász biztosan végigszámolta már az összes modelled. Sőt, újakat is kitaláltak. Te meg hasraesel előttük.
Oszt mégis nyakig ül a világ a közgazdasági lekvárban, a sok okos közgazdász meg hajára kenheti a modelljeit, fogalmuk sincs a megoldásról. Legfeljebb, kitalálnak újabb modelleket, amikkel leírják az eddig történteket. De a hogyan továbbról halvány ötletük sincs. Meteorológusok.
@Lasombra: van rengeteg olyan állás, ami "okos" embert igényel, de egyébként betanított munka. amióta kitalálták a futószalagot, a BPR-t, a SixSigmat, a lean módszertanokat, a KPI-t, a CRM-et és társaikat, azóta egy-egy pálykezdő ember (a 70%) kb. 3 hét alatt betanulható OKJ tanfolyami tudást igénylő munkákat végez. lehet, hogy te még ennek előtte állsz, hoyg ezt megismerd?

pl. ugyan létezik Mo-n is profi titkárnő képzés, de ha én egy 30 fős cégben ügyvezető lennék, akkor én is egy dekoratív huszonévest vennék fel (akár hátsó szándék nélkül is), ha az beszéli a nyelvet, meg úgy általában "okos". továbbá rengeteg állás van, amiben csak szervezni kell (marketing, eseményszervezés), egy kontírozó könyvelő (AP, AR) munkáját is bármely "okos" ember el tudja végezni.

tehát a piacnak szüksége van ilyen "okos" emberekre, függetlenül a tárgyi tudásuktól, mert az állásban az első 3 hétben úgyis betanítják. multinál, vagy exportra termelő cégnél ezen kívül még nyelvet is kell tudni. és akkor a cég körbenéz a piacon, hogy egy ilyen állásba (mondom, ebből sokezernyi van) kit vegyen fel. felvehetné az OKJ-s képzettet, pont erre van kiképezve. de hát ott a sok pályaelhagyó bölcsész és közgazdász, jogász, akárki. a nyelvi képzések (külker pl.) elismerten jók, abban lehet bízni, ha meg valaki akárhogy is szerzett egy diplomát, az megint valami garancia arra, hogy "okos". szóval akkor inkább felveszem a végzett egyetemistát, az OKJ-s képzett helyett.

igenám, csak egy OKJ-s tanfolyam kerül az államnak párszázezerbe, az egyetem meg pár millióba. és mindkét képzés ugyanazt a titkárnőt (kontírozó könyvelőt, marketingest stb.) eredményezi. ez luxus, és Magyarország nem nagyon engedheti meg magának. szerintem nem kell minden marketingesnek és titkárnőnek diplomásnak lennie, és akkor ez lenne a my 2 cents :)
@draci: "Felőlem Gyurcsánynak is hívhatták volna az illetőt, "

Meg is csinálta, csak 2008-ban a 82%, ugye. Viktor miatt csúszott ez is 5 évet.
Mondjuk azt viszont sosem értettem, hogy pl. középsuliba jár a gyerek (ismerősöm lánya). Sz@rik tanulni, minden fontosabb neki, 2-es 3-as tanuló. Mindenben átlagos, (vagy alatti) nyelvvizsga egy szál sem.
Aztán most, 12-ikben (megismerve a különböző keretlétszámokat) hirtelen azon depizik, hogy hova fogják őt felvenni. (500-800 ezer nincs féléves tandíjra, az egész család sipákol most).
Mondjuk őt, ha nem hozták volna be ezt a törvényt, azért felvették volna valahova, akárhova (tuttifrutti főiskola büfé/ruhatár/kommunikáció/marketing szak). Hát, most nem fogják felvenni, az is biztos.
De visszatérve, azt azért nem értem, hogy egy fiatalnak ha 15-18 éves kora között baromira nem volt szempont a tanulás, akkor hirtelen mi változik meg 18 évesen, hogy ő evidenciának tartja, hogy fősulira menne?
Na, az ilyenekért nem ejtek könnyet, adófizetők pénzén az ilyenek ne lébecoljanak, szerintem.
@LDN2012:
Aki mérnökként nem megy ki, az nem biztos, hogy hülye, csak lehet, hogy szeret itthon lenni, és relatíve itthon is jól kereshet.

Én meg informatikusként azért nem megyek ki talán soha, mert németül vagy valamelyik skandináv nyelven nem tudok, Angliát rühellem, USA nem olyan egyszerű.
Amúgy az irány nem rossz, csak már megint kapkodva gányolták össze és emiatt ugyanolyan silány lesz mint a Magyar Bálint féle.
@LDN2012:
Amúgy meg Anglia nagyon rossz példa, ott bármiféle szorgalom és tehetség nélkül bárki bármilyen diplomát megszerezhet, ha fizet érte (persze nem akárhol, van néhány egyetem ott is, ahol követelnek, de az átlag angol egyetemhez képest a GDF egy elitképző szigorban).
@Acsabi44: persze, a sok pesti jogász-közgazdász "dinasztia", a tipikus szdsz-kapcsolatrendszerrel. Hogy finoman fogalmazzak :)
@is:
Értem az okfejtésedet. Most tényleg minden irónia (vagy önirónia nélkül) kérdezem:
Akkor szerinted, ha lányomnak van egy felsőfokú angol nyelvvizsgája, teszem fel 18 éves korára meglesz a felsőfokú német is, most pedig már megvan a középfokú japán is, amit szintén tökélyre akar vinni, és nyelvtanulásban nála nincs hiány.
Így akár ő egy lósz@rtaposó diplomával is boldogulhat majd?
Miért szerinted Mo-on nem szerezhet minden hülye diplomát ha fizet érte? Gyöngyösi főiskola?
Csináltam itt kint egy masterst (pedig egyáltalán nem volt már rá szükségem, csak miért ne) és jó tapasztalatom volt. Teljesen más jellegű az oktatás. Sokkal gyakorlatiasabb és arra fókuszál, h mit tud a diák, nem pedig arra, h mit nem. Minimális lexikális tudást erőszakolnak beléd ami Mo. után egy áldás.
Az való igaz, h itt a két mastersemmel meg a beszélt nyelveimmel mindenkinél képzettebb vagyok kb. Az átlag angol fele annyit sem tölt az iskolapadban mint mi. Ami nyilván a tandíj miatt van. Egy csomószor az van, h elkezdenek dolgozni és a cég meg kitaníttatja őket. De szerintem ez az abnormalitás csak Mo-on van, h két meg 3 diploma meg még 2 vagy 3 idegen nyelv és akkor így talán találsz vmi jó állást. Itt ha van egy bachelorsod meg egy kis munkatapasztalatod simán találsz állást. Nekem az a véleményem, h túlképzés van otthon. Nem kell ennyi diplomás és ha nem az állam finanszírozná meg akkor fele ennyi sem lenne.
Ja és mielőtt szó érné a ház elejét, én költségtérítéses képzésre jártam otthon is és itt is.
@Zabalint: szivesebben lennék otthon én is. De még 10 év múlva is hazamehetek, ha már nagyon meguntam itt. Bár azon kevesek közé tartozom aki valóban jól érzi itt magát és az angolokkal sincs semmi bajom. (Angol a férjem) Nem fogok 250 ezer forintért otthon dolgozni. Kizárt. USA-n meg Kanadán gondolkoztunk. Nem szimpi az évi 10 nap holiday amikor az idén majdnem 40 nap szabim van a Bank Holidayekkel együtt és napi 7 órát dolgozom…
@draci: azért ha meglátnál mondjuk egy ilyen képletet, ami itt van (csak az elsőt): en.wikipedia.org/wiki/Beta_%28finance%29 (és ez még egy kezdő szint), akkor szerintem ki se tudnád olvasni.
@is: te még hiszel a bétában? A közgazdaságtan tényleg csak féltudomány, ennél nagyobb sületlenség már csak a befektetéselemzés a bétájával capmjével, meg a többi okoskodásával. Ja, BGF Msc végeztem és nemzetközi befektetéselemzést, mielött még azt gondolod, nem értek hozzá. Éppen azért ez a véleményem, mert ezt tanultam.
@isti86: @Zabalint: Lényegében egyetértek veletek. Ezek a keretszámok inkább büntetések mint helyes reakciók az aktuális viszonyokra. De ez a művészeti képzéses emelkedés továbbra is érthetetlen számomra
@csorsza: Maradjunk annyiban, hogy sajnos az országokat politikusok irányítják, akik többnyire a saját politikai hasznukat maximalizálják, és nem a gazdaságét, ennek ékes példája a magyar valóság. Az egy más kérdés, hogy a közgazdaságtan nem mindenre nyújt egyértelmű választ, de mondj egy tudományágat, amelyik igen. Minden orvos sarlatán, mert vannak gyógyíthatatlan betegségek?
Az nem baj, hogy a felsőoktatásból kivont forrásokat később kamatostul fogja mindenki fizetni?
Gondoljunk csak arra, hogy mennyibe is fog ez a kamattámogatás kerülni később, amikor már sokan felvették a tandíjra a diákhitelt.
Ezzel más országok is szembesültek már. Érdemes ráguglizni a "student loan" szavakra, aztán lehet szemezgetni pl. az economist cikkei közül.
Régebben rábukkantam egy magyar írásra is ezzel kapcsolatban, ami a csoportos mikrohitelezés modelljével vetette össze (hasonló a diákhitellel, mert abban is megtalálható egy olyan kamatráta, ami függ a többiek fizetési hajlandóságától), aki kíváncsi azt is előtúrhatja, érdekes.

Másodsorban azt is megjegyezném, hogy az sem érdekel senkit, hogy az állami pénznyelő vállalatokhoz, közbeszerzési eljárásokhoz, mutyizásokhoz képest a felsőoktatásból kivont összeg egy bagatell összeg? Majd amikor itt elzárják a pénzcsapokat, akkor elfogadom a diplomás titkárnők szidását. Addig meg ajánlom a támogatóknak, hogy próbáljanak egy kicsit tovább látni az orruknál!

Szépen lekommunikálták a nagyfejűek ezt az egész felsőoktatás körüli balf*szkodást, hisz a csúnya diplomásokat - kiemelten a jogászokat, közgazdászokat - milyen frankón lehet utálni, dobálni, bezzegezni. És tessék, mindjárt mondhatni elfogadott lett a tervezet. Mert a többség, a korlátoltak, azok benyalják. És ez a lényeg.
@Member: :) Na ebben van valami. Minél diktatórikusabb egy rendszer, annál nagyobb szüksége van rá, hogy dicsőítsék
@Andriana44: jó kérdéseket vetsz fel. nem is olyan rossz ötlet csökkenteni a keretszámokat. több középiskolai tanár barátom van, bp-en oktatnak, budán vagy belvárosban (tehát nem kinn a havannán) nem rossz iskolákban. döbbenten hallgattam őket amikor mesélték, hogy mennyire nem tanulnak a mai középiskolások. sem nyelvet, sem matekot. persze mindenki tovább szeretne tanulni. csak azt nem értem, ha vki addig nem tanult, nem volt motivált, hogy akar egyetemre vagy fősikolára menni. az elmúlt 15 évben tömegével termelődtek a nagyarcú diplomások, akár 2-3 főiskolai diplomával is. nyelvet egyébként ma is nagyon kevesen beszélnek, ahhoz képest hogy sokkal jobbak a lehetőségek mint pl. 20 éve. és a gimisek nem is motiváltak tanulni még az angolt sem. pedig egy nyelvet megtanulni felsőfokig (az alatt nem ér semmit az üzleti szektorban a "tudás") képességektől függően 600 ezer és 1 millió Ft között van. (10-15 db 60 órás tanfolyam, azaz 600-900 tanfolyami óra ami ma bp-en kb. ennyibe kerül). ha tanulnának matekot 5 perc alatt ki tudnák számolni, hogy mennyieb kerül majd nekik egyszer minden egyes ellógott és ki nem használt angolóra...
Eltekintve a politikai gumicsontoktól, tekintsünk rá a lényegre. A felsőoktatás mesterséges megerősítése az első Orbán-kormánynak nem csak a munkanélküliséget csökkentő tényező volt, de egyben kiváló üzlet is. Egyrészt nem kellett a diákoknak munkanélküli segélyt fizetni, nem mentek az utcára, nem kezdtek szervezkedni, de el is töltötték az idejüket. A felsőoktatás fokozatosan elérte azt a szintet, hogy a megtanulhatatlan mennyiségű tananyagokat csak puskázással lehet valahogy a vizsgákon visszaadni. Aki komolyan vette a feladatot és tanult, puskázás nélkül vizsgázott, idegileg tönkrement. Vagyis a társadalom egy jelentős részének, ami az általános elégedetlenség mellett (ha nem kerülhet be annyi ember a felsőoktatásba) meg tudott volna szervezni egy valóban jelentős kormányellenes, esetleg rendszerellenes szervezkedést, minden szellemi energiáját lekötötték. A felsőoktatásban azután teletömték a fejét száraz, összefüggéstelen tananyagokkal, amiknek az égvilágon semmi haszna nem volt. A gazdaságelméleti, társadalomelméleti, természettudományos könyvek jelentős része egy olyan összefoglaló-keverék, ahol különféle elméleteket kevernek össze, hogy véletlenül se tudja a tanuló kirakni, hogy éppen mit is tanul. Emellett az erkölcsösnek egyáltalán nem nevezhető egyetemi-főiskolai élet megadta a megfelelő neoliberális alapképzést az ott tanulóknak. Magyarul: drogok, kurvák és alkohol, minden mennyiségben. Ha pedig a hallgató végzett az adott szakirányon, szembesült azzal, hogy ha nincs kapcsolata, gyakorlata, rokonai, azaz nem zsidó és nem is sikerült megfelelően átvennie a zsidó felfogást, az égvilágon semmire sem megy. A szüleitől messzire eső felsőoktatási területen lakhatásra, étkezésre és szórakozásra elvert milliók mellett pedig valószínűleg van egy olyan hitele is, amit jelen körülmények mellett sosem tud visszafizetni. Ha nem hülyítették volna meg az ilyen hallgatót a végsőkig a száraz, idegőrlő tananyagokkal, azaz szinte kizárólag zsidók által írt tananyagokkal, valószínűleg rájönne, hogy jól átverték. Csakhogy erre nem szoktak az emberek rájönni. Aki pedig átment a “neoliberális alapképzésen”, az sosem fog rájönni, sőt, még dicséri is a rendszert, hogy milyen jó, hogy az elvert milliókért és a hitelért cserébe kapott egy papírt, amivel talán egyszer lesz munkája. Csakhogy a csapda úgy van kitalálva, hogy ne legyen menekülés. A mai világ feltalálta az “élethosszig tartó tanulás” fogalmát, és a felsőoktatási intézmények reklámozzák magukat a különféle továbbképzési lehetőségekkel. A cél ugyanaz: adni még egy haszontalan papírt a hallgatónak, ugyanolyan száraz anyagok megtanulásáért, és persze sok pénzért, és az illető megint elveszít néhány évet. És most ott tart a társadalom, hogy vannak 3-4 diplomával munkanélküliek, akiknek sosem adatott meg még a lehetőség, hogy szakmájukban dolgozhassanak. Emellett persze azt is megtudhatja az ember, hogy a megfelelő származással, pénzzel és kapcsolatokkal bárkinek lehet diplomája, még be se kell mennie vizsgázni az egyetemre, sőt, elég másolnia a diplomamunkát. Az pedig, hogy vezető beosztásban milliárdokat kereshetnek bizonyos személyek, akiknek diplomája soha nem volt és soha nem is lesz, mindezek ismeretében egyáltalán nem meglepő.

(1x emil-ben kaptam drágáim)
@is: Ettől elvontabb, mégis egzaktabb dolgok is vannak ...
A mostani középiskolást én önmagában nem szidnám. Van ilyen is, olyan is. Viszont mivel jó tíz éve folyamatosan növeljük a felsőoktatásban bekerülők számát, ők pedig maximum 3-4 éve gondolkoznak egyáltalán ezen, arra szocializálódtak, hogy középiskola után felsőoktatásba menni az élet rendje, de legalábbis semmi különös. Két év múlva már nyilván jobban fognak hajtani. Nem ez a baj. Igaziból annyi baj van, hogy nem is nagyon akarok nekiállni bogozni. De egy apróságot még felvillantanék: ha maradnak a keretszámok, két jókora új munkanélküli réteg fog megjelenni a munkaerőpiacon. Hónapokon belül. A nagyobbik csoport tagjai 18 évesek, gimnáziumi érettségivel, olyan amilyen általános műveltséggel és nyelvtudással, és gyaníthatóan nem valami fényes anyagi háttérrel. Sokan lesznek. (Még ha nem is számítom a frissen végző BA-sok azon részét, akik nem jutnak be államilag finanszírozott MA-ra, és ha kapnak is munkát, ott nem az lesz az első, hogy egyetemet fizethetnek a keresetükből). Emellett eltörpül az a csoport, akiket frissen építenek le az egyetemekről és főiskolákról, vagy ilyen munkahelyük szűnik meg: adminisztratív emberek, oktatók (a gyakornoktól a nyugdíjkorú professzorig lesz minden), mindenki.
@Zsalugater:
A művészeti képzés növelése azt mutatja, hogy az üzenete a döntésnek, hogy ne keress logikát, 2/3-al bármit megtehetünk, és kész.
@kriszi:
Amit írtál, az első csoport, 18 évesek, gimis érettségivel: mondjuk elmehetnek OKJ-s tanfolyamra, tanulhatnak szakmát.
Nagyon jól fogalmaztad meg amúgy, hogy nekik most evidencia, hogy akár közpszerűen is, közepes eredményekkel, nuku nyelvvizsgával is főiskolára kell menni. (Őszintén, na őket nem sajnálom kicsit sem.)
@Andriana44: @kriszi:

És ez a mentalitás nem változik meg a felsőoktatásban sem.

Mint a felsőoktatásból másfél éve egy kiemelt kezdő pozícióba kerülő dolgozóként mentem segíteni a HR-eseket egyetemi állásbörzéken (BME, Corvinus). Pályakezdő, gyakornoki pozíciókat ajánlottunk, de alig találtunk normális jelentkezőt, mert a többség
1. nem akar dolgozni, csak ha annyit kap, mint egy rendes dolgozó
2. nincs nyelvtudása
3. dolgozni nem akar, csak az igazolást megszerezni a letöltött gyakornoki időről
4. azt se tudja igazán, hogy mit akar, csak hogy "sok pénzzel foglalkozzon"
5. mást nagyon nem tud kinyögni azon kívül, hogy "áááöööhhh"
6. ő mindent elvégezne, de igazán semmihez se ért (bölcsész)

A diákokkal megetették azt, hogy ha itt megkapod a papírt, akkor te leszel a király. Nem kell tudás, nem kell tapasztalat, csak a papír valahogy összejön, és akkor minden rendben lesz. De a szülők is ezt sulykolják, nem rúgják hátsón a gyereket, ha botladozik ("nehéz az az egyetem, a tanárok is pikkelnek"). Ha az ember tudatos, mindent meg tud csinálni, csak ösztökélni kell.

Ha a szülők se hagyják elveszni a gyereket 8 éven keresztül, ha a cégek is tudatosan, személyesen kommunikálják a diákok felé, hogy mit várnak el, ha az egyetemek is komolyan veszik a feladataikat, akkor talán a diákok is motiváltabbak lesznek, és lesz eredmény... nem tudom, hogy ez a megoldás megfelelő lesz-e.
Most olvastam, hogy Egerben szeretett vezérünk úgy nyilatkozott, hogy helytelen döntés volt így levenni a jogászhallgatók számát, mert valójában nullára kellett volna levenni.
( Ő is jogász, állam pénzén tanult, de az nem számít.)
@Vitéz Kőbányai Világos: nem tudom, mi neked a hivatalos, de már az egyetemen az összes proftól, adjunktustól és tanársegédtől ezt hallgattuk, és ez nem mostanában volt ám.
Persze, lehet, hogy mind összefogtak és hazudtak :-)
@Andriana44: Igen, evidencia, de a helyzet az, hogy én ezért nem őket hibáztatnám. Mert ők egyszerűen csak kamaszok, meg mert a külső sulykolás erre megy, meg mert kutyafüle melót sem kapnak.
Tanuljanak szakmát? Persze, egy csomóan ezt fogják tenni. Ahol van felsőfokú szakképzés, megér egy misét ez is. Ugyanis amikor nincs munka, akkor azzal sem fog tudni elhelyezkedni. És az FSZ (most már, azt hiszem, másképp hívják) képzések államilag finanszírozott részét is visszavágták (ráadásul ugye arra is mostanában kell jelentkezni). Ami pedig nem iskolarendszerű OKJ-s képzés, annak ára van, valamivel olcsóbb ugyan, mint az egyetem, de képzési területtől függően nem is feltétlenül. És utána még mindig ott tart, hogy kegyelmi állapot esetén tud elhelyezkedni, mert előbb veszik fel a diplomást.
@Alal: Igen, el tudom hinni, hogy egy csomó ilyen van most (lásd felduzzasztás érdemi átalakítás nélkül). Ugyanakkor van ilyen is, olyan is, ezt fenntartom. Ahol én mozgok, a hallgató kezét-lábát összeteszi, ha van egy olyan gyakorlati helye, ahol nem még neki kell fizetnie. És dolgozik, mint a félőrült, hátha később is kinéz majd neki valami. Igaz, ez nem "elitegyetem".
@Advanced Flight: Ugye jól sejtem, hogy eddig még nincs egy deka forrás se?
Mi lenne egyébként, ha esetleg mindenféle tekintélyes mókusok helyett mondjuk szociológusokkal, munkaerő-piaci szakértőkkel, neadjisten HR-esekkel próbálkoznánk, amikor ilyen kérdések merülnek fel?
Kövezz meg a maradiságomért, de egyszerűen már tele a puttonyom azzal, hogy egy csomó ember azt hiszi, hogy attól, hogy ő nagyon ért valamihez, már minden máshoz is ért (és velük akkor is tele van, ha villanyszerelők, meg akkor is, ha orvosprofesszorok).
És akkor csak a kedvedért pontosítanám: a hivatalost törölheted, egy olyan tanulmányt szeretnék, amelyik s. palinál hitelesebben állítja, és alátámasztja azt, amit te állítasz. Ugyanis itt van egy bejegyzés, amelyik eléggé körüljárja a kérdést, és erre annyi a válasz, hogy nem igaz, mert mindenki mást mond. Tudom, hogy problémás a párhuzam, de ezzel az erővel 500 évvel ezelőtt a föld valóban lapos volt, és a nap körülötte keringett.
@Ainult Mina: Tegnap (február 25.) a MET-ből közvetítették Verdi, Ernani című operáját. Fantasztikus előadást láthattak azok, akik megnézték a MÜPA-ban a "közvetítést". Fájdalommal konstatálhatták a jelen levők, hogy a közönség átlagos életkora 40-50 év között volt. (Hasonlóan a MET-beli közönséghez.)Elgondolkodtató, hogy kinek fognak operát előadni negyed század múlva?

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) egyiptom (1) Egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euro (1) euró (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma

süti beállítások módosítása