Amikor úgy döntöttünk, hogy létrehozzuk a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt, ezt a közjóra törekvő, a haladó kormányzás felelős és szakszerű gyakorlatát nyilvános szakmai javaslatokkal, elemzésekkel támogató társadalmi szervezetet, nem áltattuk magunkat azzal, hogy nem lesz elegendő munkánk. Talán ennyire nem is számítottunk. Most már biztosnak tűnik, hogy azt az utat, melyet oly sok szempontból elemeztünk és kritizáltunk az elmúlt esztendőben, az ország vezetői végig akarják járni. Mi természetesen figyelni fogjuk a döntéseiket és önök jövőre is számíthatnak a Haza és Haladás elemzéseire. Olyanokra, melyek közül néhányat most ismét a figyelmükbe ajánlunk.
A lassan mögöttünk hagyott év legfontosabb politikai eseménye az új magyar alaptörvény elfogadása volt, melyet szenvedélyes, indulatos politikai vita előzött meg. Érthető módon, mert az új alkotmányt politikai értelemben láthatóan csak az ország egyik fele érzi, érezheti magáénak, a másik fele elutasítja azt, annak gyökeres átalakítását fogalmazta meg politikai céljaként. Szerzőnk és alapítványunk kuratóriumának tagja, Tordai Csaba alkotmányjogász blogunk első
írásában, elkerülendő a permanens alkotmányozás közjogilag és politikailag is rendkívül veszélyes folyamatát, amellett érvel, hogy miért is kellene, és milyen kompromisszumok megkötésével lehetne együtt élni az új alkotmánnyal.
A kormány politikájának egyik megváltoztathatatlan fundamentuma az egykulcsos, akár söralátéten is elférő személyi jövedelemadó bevezetése. Sokat írtunk a jelenlegi gazdaságpolitika fenntarthatatlanságáról, köztük kiemelten az elhibázott adórendszerről is. Alapítvány felügyelőbizottsági elnökének, Oszkó Péternek az
írásából kiderül: milyen lehetne egy, a jelenleginél sokkal optimálisabb adórendszer és ahhoz milyen változtatásokat kellene elvégezni a mostani, a közterhek szélsőségesen aránytalan elosztását eredményező és a gazdaság versenyképességét romboló szabályozáson.
Az ország stabilitásának, a társadalmi békének, és természetesen a szakszerű és felelős kormányzásnak is elengedhetetlen feltétele, hogy a politikai élet szereplőinek versenyét és tevékenységét meghatározó szabályok igazságosak és demokratikusak legyenek. Ezért tartottuk fontosnak, hogy már a kezdetektől folyamatosan elemezzük a választási rendszer átalakítását, meghatározva azokat a tilalomfákat, melyekre figyelemmel kell lennie a törvényhozásnak és írtunk többek között a határontúli magyarok szavazati jogának biztosításáról is. Alapítványunk kuratóriumának tagja, Szigetvári Viktor és társai, Vető Balázs illetve Tordai Csaba hónapról hónapra követték a fejleményeket, mígnem végül, az utolsó írásban levonták a következtetést: „az egyoldalúan manipulált EVK határok és más részletszabályok együttes hatására a törvényjavaslatban foglalt választási rendszer érdemben korlátozza a jelenlegi kormány leválthatóságát, hiszen szinte kizárólag döntő ellenzéki győzelem esetén tudna érvényesülni ez a társadalmi támogatottság a képviselői mandátumok szintjén. Ez így egy nem demokratikus választási rendszer.”
Az eurózóna válságának alakulásáról a válságkezelés történéseiről folyamatosan értesülhettek Messziről nézve rovatunk írásaiból. Természetesen lehetetlen ezekből egyetleen egyet kiemelni, hiszen a történtek beszámolóján túl a nemzetközi sajtószemlékben jelentős szerepet kaptak a legtekintélyesebb elemzők és politikusok aktuális véleménye, álláspontja is. Ezek sorába illeszkedik az is, melyet Bajnai Gordon volt miniszterelnök írt arról a négy alapkérdésről, melyek helyes megválaszolása képessé teheti az uniót a jelenlegi válság megoldására. A Haza és Haladás Alapítvány alapítója szerint ez az út is hosszú és fájdalmas lesz. de a politikusok felelőssége az, hogy az ezért hozott áldozat végül megérje majd.
A nagy társadalmi alrendszereket érintő változások értékeléséhez az ország legkiválóbb szakértőit kértük fel. Azért esett Herczog Mária szociológus írására a választásunk, mert úgy látjuk, hogy a közoktatás átalakítása a lehető legközvetlenebb módon határozza majd meg a magyar családok mindennapjai és a gyerekeink, a jövő generációjának életét. Ahogy szerzőnk írja: „a gyerekek tanításába, fejlesztésébe fektetett pénz nem csak gyermekjogi, hanem közgazdasági, nemzetgazdasági értelemben is a legtisztességesebb és legjobb döntés. A most tervezett, oktatást és szociális ellátásokat érintő intézkedések hosszabb távon rettenetesen sokba kerülnek majd mindannyiunknak.”
Végül jöjjön egy írás, mely nem az aktuális kormányzati döntésekről, hanem a múltunkról, történelmi hagyományainkhoz való viszonyunkról szól. Úgy gondoljuk, nem csak a haladás ügyével kell foglalkoznunk, mert ha haza régi, megoldatlan gondjai és traumái továbbra is kezeletlenül maradnak mindennapjainkban, az hosszabb távon ellehetetleníti a haladás ügyét is.
A
Szembenézni Trianonnal című írás vállaltan azzal az igénnyel íródott, hogy nem a jobboldalról közelítve, de a jobboldal hagyományos Trianon-értékelése iránt is empatikusan fogalmazza meg a magyarság huszadik század eleji történelmi traumájának lényegét és kezelésének, meghaladásának lehetőségeit.
Köszönjük, hogy figyeltek ránk!
Szerzőink, Bajnai Gordon, Balázs Péter, Bojár Gábor, „Boldog Adorján” „BudgetMaker”, prof. Deák István, „deVeloper”, Felcsuti Péter, Ficsor Ádám, Charles Gáti, Herczog László, Herczog Mária, „kozmalevente”, Lakner Zoltán, Leideni Hauser Pál, „Lucius Raetinus”, Mester Zoltán, Oszkó Péter, Pauler Tamás, Polónyi István, „PublicBroadcastHun”, Sz. Bíró Zoltán, Szemelyácz János, Szigetvári Viktor, dr. Szüdi János, „tiglatpil”, Tordai Csaba, Vető Balázs valamint a felelős szerkesztő, Pikó András kíván Önöknek boldog új évet!
