Szalámitaktika és választási reform

2011.10.10. | Szigetvári Viktor - Vető Balázs | 36 komment

 

Nyilvánosságra került a Fidesz választásirendszer-koncepciójának legújabb változata. A dokumentum sok kérdést még mindig sajnálatosan tisztázatlanul hagy, számos kérdést megnyugtatóan rendez, bizonyos kérdések megoldásával azonban új problémákat is felvet. Alábbi blogbejegyzésünkben röviden az új fejlemények hatását tekintjük át, kitérve a modellválasztásra, a demokratikus berendezkedés megőrzéséhez szükséges tilalomfák védelmének kérdésére és a választott kompenzációs eljárás modellezett eredményeire.

 

A regisztrációs eljárás veszélyei

 

A legfontosabb fejlemény, ami a koncepcióban több ponton utalásszerűen megjelenik: a regisztrációs eljárás beépítése a választói névjegyzék(ek)be történő bekerülés folyamatába. A dokumentum több ponton szól „regisztrált választókról”, ami eltér a névjegyzékbe kerülés jellemzően automatikus eljárásától. A koncepció egy helyütt a következőt írja: „Amennyiben választása szerint a magyarországi választói névjegyzékben kíván szerepelni [...]. Amennyiben választása szerint a nemzetiségi választói névjegyzékben kíván szerepelni [...].” Tehát azt rögzíti, hogy a választópolgár dönt arról, hogy melyikben kíván szerepelni. Arról viszont nem szól, mi lesz azon magyar nemzetiségű, magyarországi állandó lakhellyel rendelkezőkkel, akik nem nyilatkoznak. Természetes az volna, hogy őket – a népességnyilvántartás kialakult rendszerére építve – automatikusan listázzák a magyarországiak közé. Erre vonatkozóan tett utalást Áder János egy, a határon túliak szavazati jogáról rendezett konferencián, ugyanakkor az, amit állít, nincs benne a koncepcióban.

 

Így ha netán az idézettek azt jelentenék, hogy minden választpolgárnak kötelező lesz nyilatkoznia ahhoz, hogy ide vagy oda regisztrálódjék, akkor az Egyesült Államok regisztrációs eljárásához részben hasonlatos, előzetes intézményes szűrő épülne be a rendszerbe, ami minden állampolgárt arra kötelezne, hogy még a szavazás előtt saját maga nyilatkozzék az adott választói névjegyzékbe történő felvételéről. Az előzetes regisztráció jelentette intézményes szűrő nehezítené az eljárásban való részvételt, szűkítené a hozzáférést. Egy ilyen szűrő értelemszerűen az iskolázattlanabb, kevésbé tudatos választói csoportokat szorítaná távolabb a választási eljárástól, hiszen a szavazás puszta aktusán túl újabb, kötelező és jogvesztő eljárási elemmel egészítené ki a választási eljárást. Mivel Magyarországon van teljeskörű népességnyilvántartás, így nincs olyan alkotmányos indok, amely igazolhatná a kötelező előzetes regisztrációt, ami a jelenleg hatályban levő Alkotmány, a jövőre hatályba lépő alaptörvény és az Európai Emberi Jogi Egyezmény sérelmét is jelentené. Éppen ezért elfogadhatatlan volna.

 

Így felesleges kompenzációról beszélni

 

A modellválasztásban változás, hogy végül biztosan lesz kompenzációs eleme a választási rendszernek. Mégpedig úgy, hogy a töredékszavazatokat az országos listákra leadott szavazatokhoz adják hozzá, ezzel befolyásolva a rendszer arányos ágának mandátumkiosztását. Egyelőre nincs tisztázva, hogy mi számít töredékszavazatnak, tehát hogy az egyéni választókerületi (EVK) veszteseken túl a bizonyos mértéknél jobban győzőket is „kompenzálja-e” a rendszer. Bár ez utóbbi oximoronnak tűnik, hiszen a kompenzációs logika célja, hogy rendszerszinten tompítsa a többségi karakter érvényesülését. Ez pedig torzul, ha az egyéni választókerületi győztesek pártja is számíthat ilyen szavazatokra. Ráadásul a most nyilvánosságra hozott koncepció „a legkisebb szavazatveszteség” érdekében létesít kompenzációs rendszert, márpedig az egyéni választókerületi győztesek estében nehézkes szavazvesztésről beszélni. Áder János minap arra tett utalást a Népszabadságnak adott interjújában, hogy az olasz modellt követve a győztes egyéni országgyűlési képviselő is hoz majd töredékszavazatot magával, bár ez így nincs benne a koncepcióban.

 

A kompenzációs rendszer másik, immár tisztázott eleme az, hogy a töredékszavazatok által befolyásolt mandátumok nem elkülönített listán, fix mandátumkörben osztják ki, hanem az országos listás mandátumokkal együtt. Az elkülönült kompenzációs lista egyértelműbben rendezte volna az ilyen logikán megszerezhető mandátumok súlyát, míg a kormányzó erők által választott „belekeverős” módszer az egész választási rendszer arányos ágának szavazatai mellett küldi versenybe a töredékszavazokat. Elkülönült mandátumok nélkül tompul ugyan a kompenzáció ereje, de ez a modellválasztás ilyen alacsony összmandátumszám mellett elfogadható.

 

Nyáron publikált posztunkban részletesen, szavazóköri adatok bázisán modelleztük egy olyan vegyes választási rendszer hatásait, amely kétszáz fős parlament esetén kilencven listás és száztíz egyéni mandátummal számolt. Modellünk 2002, 2006 és 2010 eredményeinek felhasználásával egyrészt azt bizonyította, hogy jóval többségibb karakterűvé válik a magyar országgyűlési választási rendszer (ezt – szemben másokkal – mi legitim lehetőségnek tekintjük), másrészt, hogy a magyar választási földrajz adottságait figyelembe véve lehetséges olyan, új EVK-rendszer kialakítása, amely az elmúlt három általános parlamenti választás esetében a korábban kapottal azonos politikai eredményt hoz. Ez pedig tesztje lesz minden későbbi határkijelölésnek is.

 

 

2002 és 2006 esetében a modell szerint a két nagyobb párt szorosabb versenyéből fakadóan a kétszázból összesen három-három mandátum kerülne át most a javasolt kompenzáció révén a kisebb pártokhoz, a korábbi esetben az SZDSZ lett volna ennek az egyedüli kedvezményezettje (hiszen az MDF választási szövetségben indult), 2006-ban pedig az SZDSZ két mandátumot, az MDF pedig egyet kapott volna. 2010-ben érdekesebb a modell eredménye, mivel a középpárti státuszba süllyedt MSZP is kedvezményezetté vált volna. A Fidesz tizenöt mandátumot veszített volna (de még így is kétharmad felett marad a mandátumaránya), az MSZP hét, a Jobbik öt és az LMP pedig három mandátumot kapott volna.

  

Tehát ha olyan kompenzációs rendszerrel számolunk, amely csak az egyéni választókerületi veszteseket kompenzálja, és ezt rávetítjük a korábban publikált modellünkre, akkor visszafogottan érvényesülő kompenzációs rendszert láthatunk. Míg például 2002-ben a Fidesz huszonhat, az MSZP harmincegy mandátumot kapott az eltérő logikájú kompenzációs rendszerből, addig az új rendszerben csak mandátumokat veszítenének, az SZDSZ pedig korábban tizenhárom mandátumot kapott, ami a teljes mandátumszám több mint három százalékát jelentette, míg a modell szerint a kompenzáció ereje esetükben a teljes mandátumszám másfél százalékára terjedne csak ki. 2010-ben az MSZP huszonkilenc, a Jobbik huszonegy, az LMP tizenegy kompenzációs mandátumot szerzett, így látható, hogy a töredékszavazatok befolyását egyértelműen csökkenti az új rendszer, hiszen a kiosztott kompenzációs mandátumoknak az összes mandátumhoz viszonyított aránya a régi és az új rendszerben átlagosan körülbelül kétszeres a régi rendszer javára.

 

Ha az új kompenzációs rendszert úgy alakítják ki, hogy az egyéni veszteseken felül bizonyos győzteseket is töredékszavazatokhoz juttat, akkor a jelenleg kormányzó erőknek sikerülne egy olyan kompenzációs rendszert kialakítaniuk, amely a kompenzációt is kompenzálja, és így szinte érzékelhetetlenné teszi a rendszer ezen elemének hatását. A csak a vesztes egyéni jelöltek pártjait kompenzáló szisztémánál is láthattuk, hogy a rendszerváltás óta használthoz képest sokkal kisebb a hatása az ilyen mandátumoknak. A korábbinál sokkal többségibb karakterű választási rendszer hatásait a kormány tervei szerint egy, a korábbinál gyengébb kompenzációs rendszer tompítaná. Ennek további tompítása teljesen értelmetlen, és már az is egyszerűbb volna, ha nem is csinálnának kompenzációt.

 

Tisztázódó modell, tisztázatlan részletekkel

 

A frissített koncepció megerősíti, hogy a rendszer arányos ágában egységes, országos lista lesz, és ehhez igazítják a jelöltállítási feltételeket is. A korábbiakhoz képest relatív könnyítés, hogy kilenc megyében és Budapesten kell összesen legalább huszonhét egyéni képviselőjelölttel rendelkeznie egy jelöltállító szervezetnek ahhoz, hogy országos listát állíthasson. Azért könnyítés ez, mert korábban egy párt csak azokban a megyékben tudott listás szavazatokat szerezni, ahol területi listát tudott állítani, tehát ahol volt megfelelő számú egyéni jelöltje. Így az országos öt százalékos küszöb átlépését is egy kisebb térképen kellett teljesíteniük, ami nehezebb feladat volt. Most elég lesz, ha egy pártnak van képviselőjelöltje az ország egy részén, akkor is szavazhatnak rá olyan megyékben, ahol egy egyéni jelöltet sem állított. Ez a kisebb jelöltállító szervezetek számára könnyítés, további hatásairól pedig részletesen írtak a Political Capital választási reformmal foglalkozó oldalán. 

 

 

Eldőlni látszik, hogy a magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkező választók számára nem jelölnek ki választókerületet vagy külön listát, hanem ők is az országos listára szavazhatnak levél útján, előzetes regisztrációval. Két szavazat helyett viszont csak eggyel fognak rendelkezni. Korábban Tordai Csabával kifejtettük, hogy elfogadható, ha szavazati jogot adnak az ilyen státuszú magyar állampolgároknak, de a korlátozott befolyás elvének érvényesítését javasoltuk. A most választott modell ezt sérti, és a kelleténél jobban kiteszi a magyar belpolitika hatásainak az érintett szavazókat, ráadásul befolyásukat rögtön el is mossa, hiszen szavazataik beleömlenek az országos listaszavazatok töredékszavazatokkal is kevert tengerébe. És mint fentebb már láttuk, többszázezer töredékszavazattal is csak minimálisan lehetett befolyásolni az új választási rendszer erősen többségi karakterét. Így 200-300 ezer határon túli szavazat is csak néhány mandátumot eredményezne, ráadásul átláthatatlan módon. A kormányoldal által a „határon túliak” képviseletére választott modell a lehetségesek közül talán a legrosszabb, kiteszi őket mindannak, amitől óvni kellett volna őket, és a közvetlen képviselet lehetőségét viszont nem biztosítja. Egy dolog viszont tény: úgy intézményesül a magyarországi állandó lakhellyel rendelkezők szavazati joga, hogy érdemi befolyásuk nem lesz a magyar kormánytöbbségre. Ezzel nincs baj, csak a nagyobbik kormánypárt nem ez ígérte és ígéri saját támogatóinak.

 

A szavazás folyamatának szabályozásánál megjelenik a nemzetiségi képviselők választásának rendszerbe építése a két szavazat (listás és egyéni) elválasztásra révén. Korábban a hírek arra utaltak, hogy a nemzetiségi kisebbségek képviselői speciális parlamenti mandátummal rendelkeznek majd, ami nem terjed ki minden döntéshozatali folyamatban való részvétel lehetőségére. Ez összességében elfogadható megoldás.

 

A szalámitaktika romboló hatása

 

A parlamenti választásirendszer-reform jelenlegi legnagyobb problémája, hogy a késésben levő folyamat egésze során a kormányoldal egyszer sem tárt a nyilvánosság elé mindenre kiterjedő, komplex koncepciót. Sokkal inkább aktuális politikai érdekei szerint szalámizza az információkat, így például a választási reklámok, az EVK-k megyei elosztása és a konkrét EVK határok kialakítása ügyében továbbra sem lehet semmit tudni. Márpedig ezek együttesen olyan szabályozási elemek, amelyek eldönthetik a választási rendszer egészének demokratikusságát.

 

Korábban amellett érveltünk, hogy az egyéni mandátumok kiosztásának nagy szerepe lesz a rendszer egészének megítélésében. Sajnos továbbra is csak annyit tudunk, hogy a megyék határait nem léphetik át az egyéni választókerületek, és hogy a méretek kialakítása során tiszteletben kívánják tartani az Európa Tanács Velence Bizottságának ajánlásait. Az viszont, hogy koncepció a „regisztrált választók” számát és a „választójogukkal várhatóan élők” arányát említi mint az EVK-k kialakítási szempontjait, elgondolkodtató. Az áltagos részévételi arányok figyelembe vétele olyan irreleváns, torzító paraméter, amely a választójoggal rendelkezők egyenletes eloszlásán alapuló EVK-kialakítást torzíthatja. Ha szó szerint értelmezzük ezt, akkor ez az átlagosan alacsonyabb részvételi szintű területeken relatíve nagyobb népességű egyéni választókerületek kialakítását, a magasabb átlagos részvételű területi egységeken pedig több egyéni választükerület kialakítását vonja maga után. Az ország méretéből fakadóan ez valójában nehezen megvalósítható, és az átlagos részvételi szint beemelése inkább csak felesleges elem a választókerület-határok kialakításánál, ami a határokat rajzoló kezek mozgásterét növeli csupán. Éppen ezért veszélyes és káros. A választókerületi rendszer kialakítása továbbra is egyike azon fontos paramétereknek, amelyek esetében a kormányzó erőktől önkorlátozást kell elvárni, hiszen az egyező politikai akarat szerint az egész országra kiterjedő gerrymandering elfogadhatatlan.

 

Hogyan állunk a tilalomfákkal?

 

Egy korábbi blogbejegyzésben tíz olyan tilalomfát állítottunk fel, amelyek túlzott mértékben történő kidöntése veszélyezteti a magyar parlamenti választási rendszer demokratikusságát.

 

A bejutási küszöb megemelése nem történt meg; egyelőre az sem fenyeget, hogy kormányzóképtelen helyzetet létrehozva arányos választási rendszert kombinálna a kormány széleskörű kétharmados jogszabálytömeggel; valamint a most megismert koncepció szerint a magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok szavazati jogának kérdését is úgy kívánja rendezni a kormányoldal, hogy befolyásuk – már-már túlzóan is – korlátozott lesz. Ezek a tilalomfák állva maradtak mindeddig, és valószínűleg állva marad az a tilalomfa is, amely a választási földrajz szempontjai miatt a túl nagy EVK-k kialakítása ellen érvelt, ami száz alatti számú ilyen mandátumnál fenyegetett volna.

 

Az ajánlószelvények rendszere azonban sajnos nem csak, hogy megmarad, de szigorodik is. A szükséges mennyiség relatíve is (az egyéni mandátumok csökkenésének arányánál nagyobb mértékben) növekszik, ráadásul a rendelkezésre álló idő is indokolatlanul rövidül, ami kispárt-ellenes vonás. És ez akkor is igaz, ha az országoslista-állítás feltételei valamivel könnyebbé válnak. Ezek a tilalomfák biztosan kidőltek. 

 

Billeg az a tilalomfa is, amely a kompenzációs aritmetika torzításának elfogadhatatlanságára vonatkozott, hiszen ugyan a koncepció ezt nem rendezi, de Áder János és más források szerint is lehet, hogy a győztes egyéni jelöltek után is keletkezik majd töredékszavazat. Ha van is erre nemzetközi precedens, egy karakteresen többségi rendszeren belül egy ilyen megoldás a kompenzáció lényegét szünteti meg, így elfogadhatatlan volna.

 

A további tilalomfák ügyében bizakodásra ad okot, hogy a most megismert koncepció elkötelezi magát a nemzetközi ajánlások betartása mellett az EVK-k kialakítása ügyében, így az egész országra kiterjedő gerrymandering és a kiegyensúlyozott lakosságú EVK-k  tárgyában van remény. Bár mint korábban jeleztük feltűntek a koncepcióban olyan puhító szempontok, amelyek ennek ellentmondanak, így kérdés, hogy a rendszer véglegezése során is állva maradnak-e ezek a tilalomfák.

 

Mivel sosem tárt a nyilvánosság elé teljes koncepciót a kormányoldal, így semmit nem lehet tudni a várhatóan rövidülő kampányt érintően a fizett médiakampányok korlátozásának ügyéről. A Fideszhez közelálló, korrupt, oligarchikus médiabirodalmak által elfoglalt hír és hirdetési piac, valamint a kiegyensúlyozatlan közmédiumok politikai elfogultsága, továbbá a kormány által minden korábbinál kiterjedtebben használt fizetettmédia-kampányok tömege azt eredményezi, hogy a választási kampány során a jelöltállító szervezetek reklámjainak betiltása a nyilvánosság szükségtelen mértékű korlátozásával járna együtt. Hiszen a hírműsorok önmagukban akármilyen kampányszervezettel és aktivista tömeggel is egészüljenek ki, nem jelentenek elégséges tájékozódási lehetőséget a választópolgárok számára. Természetesen szükség van a kampányfinanszírozás rendezésére, ebben akár kereskedelmi hirdetési kvóták kialakítása is elfogadható, azonban a teljes tiltás a magyar nyilvánosság jelenlegi viszonyai között nem.

 

Demokratikus-e?

 

Immár nem először tesszük fel ezt a kérdést egy választási reformmal foglalkozó blogbejegyzés végén. És – sajnos – a válasz ismét csak az, mint korábban: egyelőre nem lehet tudni, mert bár vannak bíztató jelek, vannak nyugtalanságra okot adók és tisztázatlanok is.

 

Ha nem megfelelően alakítják ki az EVK-kat, ha a koncepció maga fogja eljelentékteleníteni a kompenzációs rendszert, ha megmarad a kispárt ellenes jelöltállítási rendszer és közben a kampány nyilvánosságát is elfogadhatatlanul korlátozzák, akkor nem lesz demokratikus választási rendszere a Magyar Köztársaságnak. Ha ezek a kérdések megnyugtatóan rendeződnek, akkor lesz. Meglátjuk.

 

· 4 trackback

Címkék: reform parlament választójog határon túli magyarok választási rendszer

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr613289531

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A nemzeti bizalom köre - lista készül a biztos választókról? 2011.10.16. 08:00:26

A tervezett új választási rendszerben előzetes regisztrációhoz kötnék a szavazást. Nem rossz dolog, mert növeli a szavazói tudatosságot, a szavazópolgári és állampolgári öntudatot. Hasonló ez, mint egyes országokban az utazási kedvezmények igénybevétel...

Trackback: A választás az eddigieknél is aránytalanabb lesz 2011.10.11. 10:18:59

Ma végre átfogó képet lehetett kapni a Párt által tervezett választójogi reformról. Mint arra az eddig megismert részletekből, valamint Áder János nyilatkozataiból már korábban is következtetni lehetett: a rendszer a mainál is aránytalanabb lesz, a vál...

Trackback: Dörner György Hátország Színháza 2011.10.10. 09:54:49

A versenyszférában egy ilyen pályázattal marketing asszisztensnek se vennének fel senkit, nem hogy százmilliós tételek felett rendelkező színiigazgatónak. A poszt végén Slideshare dokumentumként beágyazva olvasható mind Dörner György mindösszesen 16 ...

Trackback: Dörner György Hátország Színháza 2011.10.10. 09:53:30

A versenyszférában egy ilyen pályázattal marketing asszisztensnek se vennének fel senkit, nem hogy százmilliós tételek felett rendelkező színiigazgatónak. A poszt végén Slideshare dokumentumként beágyazva olvasható mind Dörner György mindösszesen 16 ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ez az egész egy hatalmas színjáték!
Észre kellene venni, hogy a XXI. században élünk, továbbá azt is, hogy régen megszűnt a "képviselő" megnevezés valódi értelme, a legtöbb ember nem ismeri a képviselőjét, sose beszélt vele, egyébként meg a frakciófegyelem minden frakcióban előírja, hogy a tagoknak hogyan kelle szavaznia (ha nem azt teszi, komoly büntetést kap), tehát ha egy képviselő választókerületében minden lakos azt szeretné, hogy adott kérdésben a képviselő X álláspontot képviseljen, azt akkor is Y-t fog szavazni, ha a frakciója azt írja elő.

Ezért azt javaslom, egyszerűsítsük le a választási rendszert: Minden párt kap annyi szavazatot, ahányat a választáson begyűjt (pl. 1.312.634 db) Amikor szavazás van, csak a parlamentbe bejutott pártok (mondjuk 1% felett) szavaznak, mindenkinek a szavazata "annyit ér", ahány szavazatot begyűjtött. Ennyi.

- Nincs többé probléma azzal, hogy egyik helyen egy képviselőt 80.000, másik helyen 20.000 ember szavaz meg, így ugye egyik helyen az embereknek negyed annyi "szavuk" van a parlamentben.
- SOKKAL kevesebb képviselő is elég (pártonként egy).
- Ha több képviselő is van, nem kell bejárniuk szavazni (egyébként is csak sok pénzbe kerülő szavazó-robotok lennének), foglalkozhatnak értelmesebb dolgokkal
- Kisebb pártok is beleszólhatnának a politikába.
- Nem lenne töredékszavazat, senki szavazata sem "veszne el".
- Egyike a legigazságosabb rendszereknek.
- Lenne értelme mindenkinek elmenni szavazni, nem érezné azt senki, hogy "úgyis XY győz, minek menjek el".
Meg lehet-e felelni a 90-110 közti egyéni választókerülettel annak az elvárásnak, hogy ne legyen 10-15%-nál nagyobb eltérés a szavazók számában, megyehatárokat át nem lépve?

Bizonyos szempontból igen, 107,108, vagy 109 képviselővel:
emiksz.blog.hu/2011/10/07/tort_kepviselok
"minden állampolgárt arra kötelezne, hogy még a szavazás előtt saját maga nyilatkozzék az adott választói névjegyzékbe történő felvételéről. Az előzetes regisztráció jelentette intézményes szűrő nehezítené az eljárásban való részvételt, szűkítené a hozzáférést. Egy ilyen szűrő értelemszerűen az iskolázatlanabb, kevésbé tudatos választói csoportokat szorítaná távolabb a választási eljárástól"

Ebből lehet tudni, hogy ilyen nem lesz, hiszen a politikának könnyen megvezethető emberek tömege rendkívül hasznos, hiszen őket lehet a legkönyebben manipulálni, ezért nekik biztosan nem fogják megnehezíteni a szavazást.
A választási törvénytől elvárom, hogy ha kevesebb szavazatot adnak le egy pártra, akkor a mandátumainak száma ne nőjön.

Ha a kompenzációban csak a bukott jelöltek szavazatait adnák hozzá az országos listához, akkor a népszerűtlen pártok azon a listán igazságtalanul nagy súllyal szerepelnének azokhoz képest, akik nyertek az egyéniben. Ezért megtörténhet, hogy a fenti elvárásom nem teljesül.
"Egy ilyen szűrő értelemszerűen az iskolázatlanabb, kevésbé tudatos választói csoportokat szorítaná távolabb a választási eljárástól"

Belegondolni is szörnyű lenne, ha egyszer nem a Maunika-soú szereplői irányítanák az országot.

A magam részéről mondjuk inkább még diszkrinimatívabb lennék: kitöltetnék szavazás előtt egy 5 kérdésből álló egyszerű tesztet, mondjuk olyan hihetetlenül bonyolult kérdésekkel, hogy ki most az Egyesült Államok elnöke, hány tagországa van per pillanat az EU-nak, mi Magyarország államformája stb., aztán az alanyi jogon felül még mindenkinek annyi szavazólap jár, ahány kérdésre helyes választ adott. Egye fene, felőlem akár előre is ki lehet hirdetni a kérdéseket, hogy lehessen rá készülni (LOL).
Alkotmányosság kérdése nem sérül, mert marad alanyi szavazójog, csak extrát lehet mellé szerezni, ha valaki nem síkprimkó. Kár, hogy ez nem érdeke semmilyen hatalomnak, mert ugyebár buta, megvezethető tömegek kellenek, akik nem gondolkodnak, és simán benyalják, hogy a manyup pénzek eltapsolása valójában megmentés volt, csak mert kiflirágcsáló Gabika azt szajkózta.
ha a szoclibek képesek összefogni a zöldekkel, akkor bármilyen a demokratikus minimumot megütő választási rendszerben nyerési eséllyel indulhatnak. ha nem lesz ilyen összefogás, akkor mindegy, hogy milyen a rendszer. az ellenzék esélytelen marad.

---

továbbra is azt gondolom, hogy az összefogáshoz előválasztást kell tartani. a kulcs elem: primary election.

ha semmilyen kompenzáció nincs, akkor a pártoknak érdemes külön-külön indulniuk. az előválasztásokon csak a közös egyéni kerületi jelöltet kiválasztani. kvázi függetlent, és az ő javukra visszalépni.

ha mégis lesz kompenzáció, akkor az ellenzék kénytelen lesz közös listát állítani. másképp nem tud nyerni. mert nem lesz második forduló. ez esetben az előválasztásokon a pártok, platformok, mozgalmak közötti tényleges erőviszonyokat is fel kell mérni. tehát meg kell nézni, hogy hány demokrata ajánlást kapnak a különféle vörös, zöld, és liberális mozgalmak.

tehát a második kerületben a "demokrata" előválasztásokon egymással vitázik lévai katalin, karácsony gergő, és a többi demokrata jelölt. aki mondjuk megugrik mondjuk egy 100-as ajánlási küszöböt. meg kell nézni, hogy az előválasztás végén kinek van a legtöbb támogatója. az előválasztás kerületi győztese lesz az demokraták jelöltje.

és meg kell nézni, hogy az előválasztásokon a demokrata pártok, platformok, mozgalmak országosan mennyi ajánlást gyűjtenek. ez alapján kell összeállítani a közös listát. a d'hont módszerrel nem csak mandátumot lehet kiosztani, hanem a hányadosok sorba rendezésével listát is lehet állítani.

akár miniszterelnöki ajánlásokat is lehetne gyűjteni. szerintem volna értelme annak, hogy legyen több demokrata aspiráns.

el lehet azon merengeni, hogy nyílt, vagy zárt ajánlások a jók. talán az egyéneknél a nyitottak, a pártok esetén zárt ajánlás. talán egy félig-nyitott demokrata előválasztás tűnik ideálisnak.

aminek a lezárulta után indul a kampány finish. amikor meg van a demokraták miniszterelnök jelöltje, országos listája, és az egyéni indulók. és ekkorra kialakul a demokrata program.
Egyébként a legkisebb szavazatvesztést nagyon egyszerű megoldani, nem is értem, miért nem így csinálják: az egyéniben leadott szavazatokat pártok szerint összesítik, országos szinten, ebből kapnák az országos listát. És mindenkinek csak egyszer kellene szavazni, az egyéni jelöltre.
De nagyképűek Szigetváriék: tilalomfákat állítanak fel, mit tehet egy kormány s mit nem.
Mi lenne a baj a regisztrációval, az hogy Hugyos Józsi a kocsmából nem szólhatna bele a dolgokba? Pedig ez lenne a természetes és jogos. Én a magam részéről az érettségizett, büntetlen előéletű SZJA fizetőkre korlátoznám a választójogot.
@Anselmo: Az egyéni jelölt személye elvileg nem feltétlenül fedi a pártpreferenciát (egy normális országban). Ha sajnálatos módon, mint az utóbbi választáson kiderült, nálunk mégis fedi, akkor teljesen felesleges személyre szavazni, kit érdekel hogy a vigyori választékból, ki nyomja majd ténylegesen a gombot? A mi demokratikus kultúránkhoz, pillanatnyilag jobban passzolna, ha csak pártokra szavaznánk.
@DFK: @hungarisztan: Túl nagy fontosságot tulajdonítotok a műveltségnek és a iskolai végzettségnek. Ki az USA elnöke, érettségi? Minek?
Szerintem akinek jók az adóforintjai (tehát dolgozik és fizet adó), annak jó a szavazata is.
"Az előzetes regisztráció jelentette intézményes szűrő nehezítené az eljárásban való részvételt, szűkítené a hozzáférést. Egy ilyen szűrő értelemszerűen az iskolázattlanabb, kevésbé tudatos választói csoportokat szorítaná távolabb a választási eljárástól, hiszen a szavazás puszta aktusán túl újabb, kötelező és jogvesztő eljárási elemmel egészítené ki a választási eljárást. Mivel Magyarországon van teljeskörű népességnyilvántartás, így nincs olyan alkotmányos indok, amely igazolhatná a kötelező előzetes regisztrációt, ami a jelenleg hatályban levő Alkotmány, a jövőre hatályba lépő alaptörvény és az Európai Emberi Jogi Egyezmény sérelmét is jelentené. Éppen ezért elfogadhatatlan volna."

Bácsak így lenne! Az mégsem igazából korrekt, hogy egyeseket száraztésztával, libéval meg pálinkával szavaztatnak, de lehet, hogy a nevüket sem tudják leírni. Vagy, ahogy 2002-ben történt, kivitetik a szavazólapokat a hajléktalanokkal a közei kocsmába, és ott töltik ki.

Csak helyeselni tudnám, ha lenne valamilyen előzetes regisztráció, nehogy már a politikailag leginkább inkompetensek, akiknek bedumálnak valami szépet, döntsék el a választások kimenetelét.

Vagy talán a "Haza és Haladás"-nak pont ez fájna, hogy a 2002-ben sikeres trükkök kiesnének a bevethető módszerek köréből? És egyébként, az Egyesült Államok akkor már nem is demokrácia?

És miért lenne alkotmányellenes egy ilyen szándék? Az alkotmány (akár csak az új alaptörvény) azt mondja ki hogy választó és választható minden nagykorú, gondnokság alatt nem álló, közügyek gyakorlásától el nem tiltott személy. A választáson való részvétel (amely nem azonos a szavazati joggal), előzetes regisztárcióhoz kötése nem alkotmányellenes, hiszen ha minden szavazni szándékozó elmegy előzetesen regisztrálni, akkor szavazhat, választójogában semmi sem korlátozza. Ilyen alapon az is alkotmányellenes lenne, ha valaki, aki nem a lakóhelyén akar szavazni, annak jelenleg is regisztrélnia kell magét előzetesen.
Figyu hungarisztán.
1. hány gyermeke van Orbán Viktornak?
2. Hány tagja van a Zala megyei fidesznek?
3. Ki volt a fidesz országgyűlési képviselője Beregdarócon 1998-2002 között?
4. Hány képviselő szavazott igennel a jelenlegi alaptörvényre?
5. Melyik napon adott utasítást az a gaz Gyurcsány Sukoró elcserélésére?

Öt egyszerű kérdés, öt perc válaszidő, és ha jó, mehetsz a szavazófülkébe.
Te tényleg ezt akarod?!
@Tidal Wave: Ezert kellene hogy kotelezo legyen a valasztas, ha mindenki megy akkor felesleges utaztatni mert nem tudsz vele jelentos eredmenyt elerni.
@DFK: "Én a magam részéről az érettségizett, büntetlen előéletű SZJA fizetőkre korlátoznám a választójogot."

tehát például Erdélyi Mónikára, Liptai Claudiára és Alekoszra, nem is beszélve az összes érettségizett labdarúgóról.

szép vízió...
@hungarisztan: "Belegondolni is szörnyű lenne, ha egyszer nem a Maunika-soú szereplői irányítanák az országot."

belegondolni is szörnyű, mi lenne, ha kizárólag az ún. "értelmiség" irányítaná az országot...
Valami nem világos: ha valaki kisebbségi és szavazni akar kisebbségiként, nem szavazhat a "normál" pártokra?
@max val, a bircaman: egyéni választókerületi képviselőjelöltet választhat, aki ha épp nem független, akkor nyilván pártjelölt, de a másik szavazatát nem adhatja le a pártok országos listájára, hanem csak a nemzetiségi listára.

szóval egy magát szlovák nemzetiségűnek valló békéscsabai szavaz egyéniben a helyi jelöltre és a szlovák listák egyikére. feltéve persze, ha előtte regisztráltatta magát mint szlovák nemzetiségű magyar.
@idelle: fully agree. egy cenzusos választási eredmény semmivel nem volna demokratikusabb, sőt. a demokrácia már csak ilyen.
"Mivel Magyarországon van teljeskörű népességnyilvántartás, így nincs olyan alkotmányos indok, amely igazolhatná a kötelező előzetes regisztrációt, ami a jelenleg hatályban levő Alkotmány, a jövőre hatályba lépő alaptörvény és az Európai Emberi Jogi Egyezmény sérelmét is jelentené. Éppen ezért elfogadhatatlan volna."

Gyanítom, hogy erre a határon túli magyarok választási jogával kapcsolatban van szükség.
Egyébként nem értem, hogy az adminisztrációs procedúra növekedése miként sértené az általad említett iskolázatlanabb rétegek szavazati jogát. Nyugi, ha a segélyezéssel kapcsolatos adminisztrációt le tudják zavarni, ezzel is elboldogulnak valahogy.
Másképpen szerinted az sérti valakinek a jogát, hogy lusta bemenni a hivatalba regisztráltatni magát? Nevetséges.
@Szigetvári Viktor:

Ez jogsértő szerintem. Azt sugallja, hogy aki kisebbsége, annak kuss a neve a magyar politikai életet illetően.
@Anselmo: a kompenzáció már csak erre van. a győztes erő többségét egy többségi karakterű vegyes rendszerben a meghatározó számú egyéni választókerületek alakítják ki.

a mostani rendszerben 176 egyéni választókerületre jut 210 listás mandátum, beleértve a kompenzációs mandátumokat. az újban 94 listásra jutna 106 egyéni. ebből az következik, hogy az új rendszer a korábbinál sokkal jobban segíti a kormányzóképes többség kialakítását. relatíve kevesebb szavazattal is nagyobb többséget lehet elérni. nincs is ezzel semmi baj. de ezen felül semmi értelme nincs úgy "kompenzálni" a győztes egyéni jelölteket, hogy közben rendszerszinten a kompenzációs mandátumok súlya szignifikánsan csökken a korábbi rendszerhez képest. ha a győztesek is kapnak kompenzációt, akkor gyakorlatilag visszaáll a kompenzáció nélküli állapot. erről készül cikk épp a political capital blogja számára részünkről részletesebben.
"Egy ilyen szűrő értelemszerűen az iskolázattlanabb, kevésbé tudatos választói csoportokat szorítaná távolabb a választási eljárástól, hiszen a szavazás puszta aktusán túl újabb, kötelező és jogvesztő eljárási elemmel egészítené ki a választási eljárást."

Azért ez vicces.

Tehát ha valaki túl hülye ahhoz, hogy regisztráltassa magát, azt mégis engedni kellene szavazni, mert a pártok közötti döntésig (a választásig) megokosodik.

Nem túl meggyőző.
@STX Joe: a kérdés az, hogy mi az indok, miért kell az előzetes regisztráció?

ha jogvesztő határidőt épít, akkor egy alapvető jogot korlátoz a jogalkotó, erre legitim indok kell és arányban is kell állnia a jogkorlátozás mértékének az elérni kívánt cél fontosságával (ez az ún. arányossági teszt)

márpedig a vonatkozó jogkorlátozás egyik szűrőn sem menne át.
Ahhoz viszonyítva, hogy a 21.században az internet és mobiltelefonok korában élünk, elég nevetséges a választási rendszert képviselőkre alapozni, hiszen mindenki saját magát tudja legjobban képviselni. Ha alaposabban megnézzük, az un. képviselők is a saját érdekeiket, (saját zsebük tömködését) képviselik leginkább. A jelenlegi választási rendszer a múlt szemétdombjára való, a tervezett átalakítások után még inkább. Elég szomorú, hogy a tervezet kialakítóinak csak ennyire futja. Hogy nem a jövőbe mutató választási rendszert képzelnek el, az biztos.
Csúsztat a HH, mivel a regisztráció KIZÁRÓLAG a nemzetiségi szavazásra vonatkozik, és azt nem is lehet másképpen megcsinálni. Az állam ugyanis nem jelölheti ki, hogy te roma vagy, te német, te pedig horvát. Pedig a HH ellenvetéséből ez következne. Ez bizonyítja, hogy a HH súlyosan elfogult, és akkor nagyon udvarias és finom voltam.
@KG2000: nem csúsztat. sajtónyilatkozatok állnak rendelkezésre abban az ügyben, hogy nem lesz általánosan kötelező regisztráció. ezt a cikkben jeleztük is (lásd Áder), de a koncepció de facto nem tartalmazza ennek a kérdésnek a tisztázását.

szeretném kérni, hogy mutass nekem olyan, tegnap éjfélig publikált hivatalos, írott dokumentumot, amelyben a kormányoldal egyértelműen tisztázta, hogy kire vonatkozik a regisztráció! nincs ilyen.

Áder János nyilatkozata rendezte ez, éppen ezért fogalmaz úgy a cikkünk a veszély tárgyában, ahogyan, feltételes módban.
@Szigetvári Viktor:
Egyetértek, és én is értelmetlennek látom az előzetes regisztrációt.

De csak arra a nagyon félresikerült érvelésre akartam reflektálni, hogy "egyes szavazók olyan hülyék és buták, iskolázatlanok, hogy nem fogják magukat regisztráltatni, ezért nem tudnak szavazni később".

Én erre azt mondom, hogy ez egy nagyon rossz érv. Ha valaki tényleg ennyire hülye és buta, az nem fog tudni felelősségteljesen szavazni, választani pártok, programok között.
@TiZ: Ne adj ötleteket a fijúknak, van ott épp elég polgárnyomorító écesz... :o)

Vitz félre: le lehetne ezt bonyolítani normálisan (wishful thinking ON), csak akarat kérdése. Például összpárti bizottság, ad absurdum, mindenki által elfogadott (kackac) SZAKMAI (!) testület állítja össze a kérdéseket, megismerhetők előre (akár a helyes válaszok is) stb.
Felőlem ez az öt kérdés is lehetne, amit leírtál, a szavazatom ötszörös súlyozásért cserébe venném magamnak a fáradságot, hogy előre tájékozódjak és bemagoljam a válaszokat, whatever kretének legyenek is a kérdések.
Szóval csak akarat kérdése. De nyilván ugyanennyi erővel vissza is lehet élni vele.
De ez ugyebár megintcsak akarat kérdése... mármint hogy milyen fajta jedi vagy. Más kérdés, hogy akkor már egyszerűbb semmit se bevezetni, mert megvezetett hülyéből így is van épp elég mindegyik oldalon (még büszkék is a seggnyalásra) – így szép kerek a világ.
És lám, épp ez történik. Mármint a semmi új bevezetése.
@qwertzu:
"Túl nagy fontosságot tulajdonítotok a műveltségnek és a iskolai végzettségnek. Ki az USA elnöke, érettségi? Minek?
Szerintem akinek jók az adóforintjai (tehát dolgozik és fizet adó), annak jó a szavazata is."
Azért tulajdonítanék (feltételes mód ON) nagy fontosságot a „műveltségnek” (nem biztos, hogy ez a jó szó, iskolai végzettségről azonban végképp nem volt szó, ugyanis az semmivel nem korrelál Magyarországon – mondjuk ez is egy szép történet), mert az az egyetlen garancia arra, hogy a pártok nem a SÍKHÜLYE választói többség értelmi szintjére lövik be a kampányt és az ígérgetést, meg a bizonyítvány magyarázását, hanem legalább egy három általánost (amiből kettő kétszer volt meg) megcéloznak...

Szánalmasan nevetséges, hogy olyan emberek döntenek a sorsomról, akik a kamatlábat nem tudják megkülönböztetni a nyugdíjkorhatártól... Amíg ez így marad, addig ez az ország csak lefele fog menni, mert a mennyiségi többség nem feltétlenül jelent minőségi többséget is.

Ez nagyjából válasz a pénz/adó alapú kritériumra is. Nem vagyok benne bizonyos ugyanis, hogy a befizetett adó mennyisége azzal korrelál, hogy az illető mennyire képes átlátni, mikor mivel próbálja átbaszni egy adott párt.
Jó, a hasból írkált példakérdések sem mondanak sokat egy választó értelmi színvonaláról, pláne ha előre be lehet magolni rá a választ. De legalább egy körömpiszoknyi aktív agytevékenységet elvár a választótól, ha azt akarja, hogy az ő szava többet érjen, mint azé, aki előző nap még azt se tudta, milyen pártok indulnak a választásokon.
@hungarisztan:
erre a kérdésre eddig a legjobb választ a szlovák liberálisok adták. ők választási kupont vezetnének be. amiből a választás napján lehetne venni egy sört, egy perecet, vagy virslit.

de ez a kupon kellene a szavazáshoz. mert ez a szavazólap is egyben. ezt kell bemutatni a választási bizottság előtt, amit lepecsételnek, miután aláírtad a jelenléti ívet, és a kincstár által kiküldött biankó csekket a szavazófülkében kitöltöd. azaz behúzod a kedvenc pártod nevét. és a kupont beledobod a választási dobozba. a választási eredmények összesítése után a pártok a szerzett kuponok ellenértékét támogatásként megkapják a kincstártól. ugyanúgy, mint az árusok. akik a vurstliban összegyűjtött kupont szintén készpénzre válthatják.

azt, hogy mennyit érjen egy kupon azt a válaszások idejére hatalomban maradó ügyvezető kormány javaslatára a leköszönő képviselők az utolsó parlamenti ülésnapon határozzák meg.

szóval ez egy mikrocenzus. ami ellehetetleníti a konzerves, mikrobuszos szavazást. amit egyébként eddig mind az mszp, mind a fidesz előszeretettel használtak.
Egy kollégám nem tudta ezt a Véleményvezérre állítólag felrakni. Mindenesetre érdekes.

Az ötlet oka a következő. A kormánypártnak névre lebontott adatbázisa
van a magyar szavazókról. 7-8 millió ember ilyen adatai egy memory
sticken elférnek. A korábbi választások, aláírásgyűjtések alapján az
adatbázis elég jó állapotban van (persze van egy hibahatár, a
költözések, új belépők, halálozások miatt), de ez alapján már lehet
dolgozni. Mindenesetre sokkal pontosabban lehet dolgozni, mint
bármelyik más párt adatbázisa alapján.

Vagyis a választási regisztrációs időszak lejáratának napján (a
választás előtt tehát) nagyjából a kormánypárt már be tudja lőni, hogy
mi lesz a választás végeredménye.

OK, az egyéni körzetekben nem teljesen, hiszen lehet, hogy mondjuk a
fideszesek kisebbségben vannak, de mégis nyernek, ha az ellenzék
megosztott. Ha azonban az egyéni körzetekben indulók listáját korábban
kell pl. rögzíteni, akkor viszont igen nagy valószínűséggel
kiszámítható mi lesz a végeredmény az egyéni körzetekben is.

A másik, hogy a Fideszes választói adatbázis még pontosabb lehet az új
rendszerben. Hiszen az állami adatbázis (amihez nem lehet kétségünk a
Fidesz hozzá fog férni) és a Fideszes saját adatbázis (ahová be
jelentkeznek az aktív fideszesek, és részben az ő segítségükkel házra
lebontva másokról is - ilyen-olyan valószínűséggel - be tudják
azonosítani a pártszimpátiát) összevetéséből kiderül, hogy ki az
ellenzéki és ki a kormánypárti választó (ti. aki választásra
regisztrált, de nem jelentkezett be a Fidesznél).

A regisztráció ráadásul vissza fog tartani egy csomó embert. Aki
ugyanis nem szeretné azt, hogy tudják róla, hogy kire szavaz, inkább
nem megy el. Államigazgatásban, önkormányzati intézményben dolgozók,
akiket indoklás nélkül ki lehet rúgni, még inkább félni fognak
bármilyen retorziótól (és az eddigi tapasztalatok nem kedvezőek),
ezért inkább nem is regisztrálnak, nem mennek el szavazni. Ott hagyva
a választást az aktív tudatos szavazóknak (ez a Fideszt és a Jobbikot
jelenti, akik most is, évekkel a következő választás előtt, de mint az
utóbbi években mindig, a legelszántabbak). Pont mint a
magán-nyugdíjpénztáras bejelentkezésnél: kevesen lesznek akik külön
bejelentkeztek, akik sorba álltak, esetleg többször elmentek, hiszen
munka idő alatt nehéz volt elzarándokolni a kevés ilyen központba és
persze nyíltan bevállalták, hogy kiderüljön, hogy nem értenek egyet a
kormánypárti politikával (aki állami helyen dolgozott, kórházban vagy
múzeumban ez simán az állásába kerülhetett). Az elbizonytalanítás
egyébként - és ezt a Fidesz pontosan tudja - pont a kicsit
liberálisabb, balosabb, kevésbé katonásabb, a hierarchiát,
pártutasítást kevésbé követő emberekre hat. Akik vallásosan követnek
egyes pártokat, azok vezéreit (és ezek a választók valószínűleg nem a
"baloldalon", bármit is jelentsen ez, találhatók), azok úgyis
elmennek.

Aki kicsit is bizonytalan (márpedig az utolsó pillanatban is sokan
döntenek) az eleve nem fog elmenni regisztrálni sem; mert minek? Azt
gondolja ui, hogy nem nyerhet vele semmit, csak veszíthet. Kiderül,
hogy ellenzéki-kormánypárti (a fideszes adatbázis összevetéséből), de
még lehet, hogy nem is él választói jogával (hiszen bizonytalan),
akkor minek menjen le regisztrálni?

Az ún. default szabályok erejéről (vagyis, hogy az emberek nem élnek
jogaikkal a legkülönfélébb kognitív okok miatt és ezért kis
nehézségekkel is rettentő hatékonyan lehet befolyásolni őket pl.
explicit tiltás nélkül is) érdemes elolvasni Richard Thaler-Cass
Sunstein: Nudge - Job döntések egészségről, pénzről és boldogságról,
Manager Kiadó, 2011. 10. 11.

A mostani rendszerben a pártok bizonytalanságban vannak, hogy a
jogosultak közül kik mennek el szavazni. Simán meglehet, hogy mint
2002-ben, sokan titkolják szimpátiájukat és ez meglepetést okoz (akkor
voltak 8-10-12 pontos mellélövések a kutatásokhoz képest).

Ehhez azonban a választóknak joguk van, a titkos választás erről is
szól - megfélemlítettség nélkül kell, hogy tudják leadni a
szavazataikat. Ez a regisztrációs rendszerrel egyáltalán nem lesz
biztosítva.

Véleményvezér érve, hogy ez majd kiszűri a könnyen megvehető
szavazókat azért is nevetséges, hiszen az aktív, iskolázott, tudatos
szavazók között is millió számra van aki ellentmondásosan gondolkozik
(nem veszi észre, hogy ha az államadósság a probléma, akkor
megszorítani kell; nem lehet adócsökkentést és kiadás növelést
csinálni etc.), kihasználható, nettó hülyeségekben hisz. Hol húzzuk
meg a határt? Arról nem beszélve, hogy mi lesz a gyakorlatban, ha
mondjuk csak 30% megy el regisztrálni (a legkülönfélébb okok miatt)?
Akkor ők lesznek akik választhatnak? Max 30%-os részvétel alapján?

Mindig gyanúsnak kell lennie egy olyan választójogi reformnak, amin
aktívan tanakodnak, miközben semmi, de semmi előre mutató, a
fenntarthatóság irányába mutató nem történik az egészségügyben,
oktatásban. A gazdaság recesszió felé halad (vö. felzárkózás?), a
forint gyengül, a bóvli kategóriába való leértékelés a küszöbön,
miközben a legfontosabb dolog azon gondolkodni, hogy 3 év múlva milyen
legyen a választás?

Semmilyen indoka nincs a regisztrációnak, szimplán hatalmi okok miatt
vetették föl, pont mint az AB, a bíróságok, az MNB stb.
megregulázását. Meglepődni nem kell, de ellenezni igen.
A politika iránt teljesen közömbös, ill. a manipulálható emberek a regisztrációval kizárhatók ugyan a rendszerből, de sok olyan ember is kizáródhat, aki épp a kampány hatására fordulna a politika felé, leginkább talán az első választók.
A regisztrációs eljárás költségesebb is lenne, ráadásul könnyen duplikálhatná a kampányt, újabb költséget okozva a pártoknak - ezáltal pedig nekünk, adófizetőknek.
Nem beszélve arról, hogy ez a magyar jogfejlődéstől idegen elem, egyúttal visszalépés a jogkiterjesztéshez képest.
kugi.blog.hu/2011/10/12/19_regisztraltak_demokraciaja#more3296670
Apám sokszor mondta nekem, hogy mindannyiszor megbánta, ha valamilyen listára, névsorra felkerült. Sosem arra használták, ami miatt feliratkozott, vagy felírták.

Amennyiben a hatalmon levőknek valóban nyitott könyv a pártpreferenciánk, életmódunk - liberális/konzervatív -, vallási hovatartozásunk, úgy az egész szavazósdi értelmetlen. Értelmetlen, mert a a névtelenség nem garantált itt és ebben sem. Akkor meg jöhetnek a finom kis jelzések, majd a retorziók.

Úgy érzem, hogy egy újabb oszlopa dőlt le annak a demokrácia-templomnak amelyben hittem, és így meg sem hallgattam a távolmaradásra bíztatók "károgását".

Kár!
Érdekes az ajánlócédulákat figyelni. A fidesz 2052 darabot szedett össze, az mszp 840, LMP 1088, JObbik 820.

A legjobb, hogy egy nem létező párt (Jólét és szabadság, hehe, ezt majd keverik sokan a Haza és Haladással) 755 darabot gyűjtött.

A fidesz alapból tehát két és félszer olyan erős mint az mszp. (És ez még tételezi fel, hogy a volt-MDF nek ők szedték össze a cédulát, de hogy valaki nekik összeszedte a biztos.)

A kampány gépezet amíg nem lesz pariban, addig fölösleges reménykedni bárkinek is egy változásban. A first past the post miatt a legnagyobb párt nyer, akárhány ellenzéki párt is van.

Ha csak a Jobbik nem fog össze az MSZP vel vagy az LMP-vel, akkor a mai matematika (itt főleg a Jobbik erejére gondolok ami növekedni fog és a fideszra ami csökikenhet, de a gépezetük nagyon erős) és gépezet mellet a fideszt nem lehet legyőzni.
@no successful: Ha valóban csak a határon túli magyar választóknak kellene regisztráltatniuk magukat, azt le kell írni egy törvényben, mert annak félreérthetetlennek, jogilag pontosnak kell lennie. Indokolt is, hiszen aki kettős állampolgár, annak el kell döntenie, melyik állampolgársága szerint él a szavazati jogával. Egy fenékkel két lovat nem lehet jogszerűen megülni. Határon belül azonban tényleg fölösleges macera, főleg falun vagy tanyán élőknek.
Ami pedig a segélyekkel kapcsolatos adminisztrációt illeti: szociális munkások a megmondhatói, milyen sokan nem jutnak segélyhez csak azért, mert nem tudják hol, kitől és mit kérhetnek, és hogyan kell kitölteni a papírokat. (Jó, ha van szociális munkás elérhető közelben, aki megmondja a szerencsétlenmnek, és segít kitölteni a flepnit.)
Jó tudni, hogy azért alakul, finomodik a törvény szövegtervezete, de még mindig túl sok nekem a problematikus pont benne, ugyanúgy, mint a Munka törvénykönyve tervezetében. Lesz itt dolga a Velencei Bizottságnak, ha egyszer eléjük kerül a választójogi törvényünk...! De még mielőtt oda jutna el a dolog, jó lenne, ha józan európai politikusok szépen, csendben, a nyilvánosságot mellőzve beszélnének OV és az övéi fejével. Többet érne minden másnál. Sajnos, számolhatunk azzal, hogy ha az Alkotmánybíróság vagy a Velencei Bizottság elé kerül az anyag, és alapos kritikát kap, akkor juszt is bekeményítenek, hogy a presztízsveszteséget elkerüljék.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) egyiptom (1) Egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euro (1) euró (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) USA (1) usa (3) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma

süti beállítások módosítása