Messziről nézve: Az eurózóna újabb válsága

2011.07.14. | Kozma Levente | 39 komment

 
A témával kapcsolatos legutóbbi írásunk óta tovább mélyült az euró-zóna válsága, újabb tagállamok kerültek csőd közeli helyzetbe. A múlt héten Portugáliát minősítette le a Moody's 4 kategóriával, amivel Görögországhoz hasonlóan a „bóvli” kategóriába került a mediterrán ország államadósság besorolása. A Moody’s lépése kivágta a biztosítékot nem csak a portugáloknál, ahol a frissen megalakult jobboldali kormány igen kemény megszorító intézkedésekről döntött, de általában az egész EU-ban. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke (volt portugál kormányfő) úgy vélte, ez a döntés szinte kizárólag arra jó, hogy fokozza a spekulációs tevékenységet a piacon, és növelje az európai pénzügyi helyzettel kapcsolatos előítéleteket. Emellett emlékeztetett arra, hogy az EU már dolgozik a hitelminősítők tevékenységének ellenőrzésén. Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivőjén keresztül szintén bírálta a leminősítést, amelyet szerinte rosszul időzítettek, ráadásul szinte kizárólag hipotéziseken alapul és nem tényeken. Élesen bírálta a Moody's hitelminősítő intézet Portugália fizetőképességét leminősítő döntését a német pénzügyminiszter is. Schäuble annak a nézetnek adott hangot, hogy a Moody's, a Fitch Ratings, továbbá a Standard and Poor's befolyását korlátozni kellene, az EU-nak erőfeszítéseket kell tennie a három intézet "egyeduralmának" megtörésére. Viviane Reding igazságügyi EU-biztos szerint Európa nem engedheti meg, hogy három amerikai magáncég tönkretegye az eurót. Michel Barnier, az Európai Unió belső piacért felelős biztosa amellett érvelt, hogy a hitelminősítő intézetek ne véleményezhessenek olyan országokat, amelyek nemzetközi pénzügyi segítséget kaptak. Angela Merkel német kancellár az elmúlt hetekben mindenekelőtt Görögország leminősítésével kapcsolatban többször is élesen bírálta a három nagy hitelminősítő intézetet. Egyidejűleg a kancellár amellett foglalt állást, hogy egy önálló európai hitelminősítő intézetet kell létrehozni. Ezt a véleményt erősítette az ezt követő héten több európai politikus is. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurózóna tagországainak pénzügyminisztereit tömörítő Ecofin elnöke is kifejtette véleményét a hitelminősítői gyakorlat megváltoztatásáról illetve egy európai hitelminősítő létrehozásának szükségességéről.
 
Ilyen előzmények után robbant a pénzpiaci bomba kedden késő este, amikor a Moody's egy fokozattal, Baa3-ról Ba1-re rontotta az írek adósság besorolását, azaz a görögök és a portugálok után a kelta tigrisek is a „bóvli” kategóriába kerültek. Az intézet indoklása szerint a leminősítés fő oka az volt, hogy jelentősen megnőtt az esélye annak, hogy a görögökhöz hasonlóan a magánbefektetőket is bevonhatják az ír adósságterhek enyhítésébe valamikor 2013 táján – akkor, ha a piaci finanszírozási nehézségek miatt az ír állam egy második EU/IMF-hitelcsomagra szorulna a jelenlegi csomag lejárata után. Mostanra a válság odáig mélyült, hogy egyes londoni elemzők szerint ma már a kérdés az, hogy Olaszország, illetve Spanyolország bent marad-e az euroövezetben.
 
Sajnos hazánk is a külföldi befektetők látókörében van: a héten egy egyértelműen negatív külföldi elemzői vélemény jelent meg Magyarországról. A Bank of America Merrill Lynch londoni elemzői keddi keltezésű írásukban azon aggodalmuknak adnak hangot, hogy a kormány kiadáscsökkentő terve kisebb lesz a vártnál és így veszélybe kerülhet Magyarország hitelminősítése is.
 
Üdítő kivételnek tekinthető Kester Eddy, a Financial Times internetes kiadásának felzárkózó piaci blog rovatában megjelent írása, mely szerint miután Magyarország az előző években Közép-Európa "rosszgyereke" volt - a magyar adósságpiac figyelemreméltó hat hónapon van túl: a külföldi befektetők, észlelve a kormány elkötelezettségét a kiadáscsökkentés és az adósság megfékezése mellett, öntötték a pénzt a helyi kötvényekbe, amelyekből most már rekordmennyiséget, 3600 milliárd forintnyit tartanak, ami a teljes állománynak több mint a harmada. A JP Morgan bankcsoport legfrissebb elemzése szerint azonban tény az is, hogy nem Magyarország specifikus a külföldi befektetők érdeklődése, hanem egész Közép-Európa részesül a tőkebeáramlás élénküléséből.
 
A portugál leminősítés óta felgyorsultak az események és számos elemzés, politikus, befektető és gazdasági szakember szólalt meg a témában.
 
A hatékony monetáris uniók politikai és pénzügyi unióval is párosulnak - írja Nouriel Roubini a Financial Times-ban. Ez Európának nem sikerült. Soros Györgyhöz hasonlóan amellett érvel, hogy a periféria országainak nincs más lehetőségük, mint az euró-zóna elhagyása és visszatérés a nemzeti valutákhoz. Ezen országok versenyképességének növelése és gazdasági növekedésének beindítása nem valósítható meg sem az euró leértékelésével, sem a német példát követve strukturális reformokkal, mivel hatásuk túl hosszú időtávot venne igénybe (a németeknek is 10 évre volt szükségük), sem a korábban, Argentína által követett deflációs gazdaságpolitikával.
 
Soros György a Financial Timesban közölt – a magyar sajtóban is széles nyilvánosságot kapott cikkében arra mutat rá, hogy a görög csőd elkerülhetetlen, sőt, a fertőzési hatások Portugália és Írország esetében is kivédhetetlennek tűnnek, viszont legalább az euró-zóna többi tagországát meg lehet menteni. Az eurózóna megerősítésére van szükség, ami azt jelentené, hogy szélesebb körben kell az európai kötvényeket elfogadni, és ki kell terjeszteni a betétbiztosítást az egész eurózónában. A problémákat már nem lehet nemzeti szinten kezelni, nem elég a monetáris politikát összehangolni, a költségvetési politikát is közösségi szintre kell emelni.
 
 
Gordon Brown a New York Times-ban arról értekezik, hogy az, ami most Európában történik sokkal több, mint az euró válsága. Európa tagadhatatlanul lejtmenetben van, gazdasági ereje, versenyképessége folyamatosan csökken. Ennek egyik ága csak az, hogy az európai bankok sokkal sebezhetőbbek mint az amerikaiak, annak ellenére, hogy az európaiak a gazdasági válságot egyfajta „angolszász” válságnak tartották, ami nem érheti el az európai bankokat. Véleménye szerint egy pán-európai stratégiára lenne szükség, hogy a három legjelentősebb problémával – deficit, bankrendszer sebezhetősége, alacsony növekedés – együttesen lehessen megküzdeni.
 
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) londoni elemzői július 11-i anyagukban egyenesen úgy fogalmaznak, hogy elkerülhetetlennek tűnik Görögország kilépése az eurózónából, a kérdés ezek után már csak az, hogy Olaszország és Spanyolország bent tud-e maradni. Véleményük szerint ez kétséges.
 
Miután Olaszország lehet a következő „áldozat”, számos politikus próbált a piacok felé pozitív üzenetet küldeni. Közülük is talán a legmérvadóbb Mario Draghi, az olasz jegybank elnöke, az Európai Központi Bank következő elnökének megszólalása. Draghi az állami kiadások radikális csökkentésében látja a lehetséges kiutat országa szempontjából. Az euró-zónát illetően felhívta a figyelmet arra, hogy a tagországok nem számíthatnak arra, hogy csak azért, mert belül vannak az euró-zónán automatikusan a legalacsonyabbnak számító német finanszírozási felárral számolhatnak. A fizetőképességi státusz nem egy megszerzett jog, hanem egy olyan állapot, amit fenntartható növekedéssel és kiegyensúlyozott költségvetéssel lehet elérni és megtartani. 
 

A német sajtó részletesen foglalkozik a válság legújabb fejleményeivel.  A kommentárok többsége szerint eljött az idő, amikor már nincs lehetőség a részmegoldásokra és minden érintett félnek felelősséget kell vállalnia az euró megmentésében – euró-kötvények vásárlásával. Az európai kríziskezelő stratégia nem működik, amit mi sem bizonyít fényesebben, mint, hogy most már Olaszországot is közvetlenül fenyegeti a fertőzés veszélye – írja a baloldali Die Tageszeitung. A Financial Times Deutschland szerint az olasz válság kezelése fogja igazán megmutatni, hogy Európa felkészült-e az euró megvédésére.

· 1 trackback

Címkék: eu válság válságkezelés messzirőlnézve euró zóna

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr113064949

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Az átlátszó.hu már most bajban van 2011.07.14. 21:50:23

Az ex-indexes Bodoky Tamás vezetésével életre hívott oknyomozó oldal szinte azonnal a hatóságok célpontjává vált. Az újságírót – aki nem adta ki forrását – akár el is ítélhetik....

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

és ezek azok a hitelminősítő intézetek, akik pár éve leokézták a világgazdasági válsághoz vezető hitelcsomagokat, vagyis nyakig benne voltak, pénzüket megkapták, veszteségük zéró. én is ott szeretnék dolgozni.
Olvasva az index vezércikkét néha azt éreztem hogy az európai sajtó inkább vesz át hülyeségeket mint kicsit gondolkodna, vagy nagyon ügyesen rejti el az értelmes gondolatokat közepesen demagóg ostobaságok közé... Miért nem megy csődbe az USA? Mert nagy? Kb mint közép európa. Mert erős a gazdasága? Kb mint 4 nagy EU tagállamé együtt. Mert sikeresen kezeli az hiányát? Ha jól értem, épp most lépték meg azt amit a görögök sem mertek, az imént. Biztonságos? HA azt nézzük hogy világ legnagyopbb hadseregének ad otthont, és az egész világ nem költ annyit fegyverkezésre mint ők akkor biztos. Ha azt nézzük hogy a kegnagyobb hitelezője Kína akkor már árnyaltabb a kép (ok elisemrem, ez sem ennyire egyszerű). Ehhez képest van egy átlag 80%os adósságú, 4-5%os hiánytz produkáló EU, aminek elkezdték a halálhírét kelteni, miközben az USA a legnagyobb gázban van a90es évek eleji depresszió óta, és Kínában pedig azt sem tudjunk mi történik, mert a transzparenciát hírből sem ismerik. Aért ez elég röhejes nem?
Shortolja az eurót az öreg Soros. :)
Nem értem a piacok miért figyelnek egy bevallottan spekuláns tőzsdecápára.
Jelenleg kereslet van az EU összeomlásáról szóló hírekre, így nagyobb figyelmet is kap. Annyiban nem értek egyet, hogy nem egy európai hitelminősítőre lenne szükség, hanem 2-3-ra, hogy hitelesebb legyen. Egy USA-ból jövő leminősítés esetén egy európai ellenkező hír nem lesz elég hiteles, mintha több pénzügyi minősítő jelezné.
Ahol 4 fokozattal minősítenek le, ott nem a tárggyal van baj, hanem a minősítővel.
Eddig mit csináltak, ültek a szemükön?
Soros szerint Portugália és Írország bedőlése elkerülhetetlen.
Ebből egyetlen érdemi dolgot lehet leszűrni: az alapjainak irgalmatlan pénzze áll éppen Eur short pozíciókban.
Nem értem a hisztériát, sőt nevetségesnek tartom. A hitelminősítők magáncégek, a termékük pedig a besorolási osztályzatok eladása, ezt alátámasztó szakértői vélemények készítése. Nem az a hülye, aki a szart jó pénzért eladja, hanem az, aki azt megveszi. Miért csak pofáznak, miért nem "intézkednek", hogy pl. a német hitelminősítőkre is odafigyeljenek? Bizonyára van oka, hogy azokat a kutya nem veszi fogyelembe.
@maydayray:
hajra, egy mernokot lecsuknak ha olyan dolgot tervez/epit/ellenoriz ami kesobb osszedol, a penzvilagban ez a legritkabb esetben tortenik meg
@maydayray: Bizony, pontosan így volt nem csak leokézták, de az utolsó pillanatig ment az "eddig minden rendben" akkor is amikor az előjelek már megvoltak (2 kisebb bank bedőlt).

Egyébként kik ezek, és miért hallgat rájuk bárki is a világon? Hogy keletkeztek, milyen szervezethez tartoznak, milyen a függetlenségük, mennyire hitelesek?

(jó ez amolyan költői kérdés, a válság óta tudni lehet hogy hiteltelenek, és az usa pénzügyi rendszer kézivezérlése alatt vannak.)
Az EU jelenlegi formájában életképtelen, halálra van ítélve. Csak egy bürokratikus katyvasz.
Ha a fejlődés beindításához kell pár államcsőd, ám legyen.

Látom itt is megjelentek a hitelminősítőket ekéző agytrösztök. Remélem élőben nem vagytok ilyen okosak, csak a neten.
@Link Elek: Informatikusokat is? Nincs tobb kerdesem.

@Trebitsch: Tevedes, USA nyugdijalapokat torveny kotelezi hogy a hitelminositok ajanlasai alapjan fektessek be a kliensek penzet (gyanitom mas alapokat is csak azt nem tudom biztosra).
Délkelet-Ázsiai pénzügyi válság ismerős?
Az USA most Japán után Európát próbálja és fogja is földre vinni. Soros György akkor is és most is megmondta a tutit, hogy ki mennek tönkre, csak nem azért, mert annyira jó érzéke van hozzá, hanem mert ő is része a gépezetnek :) Mint a hitelminősítők is. Portugália 4 fokozattal való leminősítése után szvsz egyértelmű lett, hogy all-out támadás folyik az USA részéről Európa ellen.
A helyzet egyébként változatlan, régen is folyamatosan voltak háborúk, most is, csak most kard és lándzsa helyett pénzzel és gazdasági manipulációkkal vívják.
@Emiksz: Valószínűleg (biztos) igazad lehet, de nem csak ennyi a történet. Soros indította a délkelet-ázsiai országok bedőlését is meg 1997ben, ahol a japán bankrendszer akkora pénzeket veszített, hogy Japán azóta sem tud gazdasági fejlődést felmutatni.
Pedig elfogadott dolog ma már azt a válságot spekulációs támadásnak nevezni, csak épp azt mondják ki ritkán, hogy az USA indította Japán ellen. Hogy most mi történik és mi a cél, természetesen nem tudhatom, de valszeg több és nagyobb, mint shortból pénzt keresni :)
Már van erre törekvés, úgyhogy ezt is ki lehet mondani:
A shortolást tiltani kéne. Olyan, mint anno Kennedy tőkefelhalmozása. Hírkeltéssel és tekintéllyel bárki tud vagyonra szert tenni általa.
A minősítők szintén ilyenek. Akinek a szavára megmozdul a piac, és kárt tud okozni, az betiltandó. Szerintem a minősítők és a világbank komolyabb kárt okoznak, mint amilyen hasznot hoznak. By the way, nem látom, hogy mi ELŐNYT okozak a minősítők.
állítólag az USA államkötvények 70-80%-át a FED veszi meg, QE2-nek vége, ha szép sorban egész EU leminősítve, a fejlett piaci államkötvényt vásárló alapnak csak egy választása marad: találjuk ki együtt.
A sztori nagyon egyszerű: a világ pénzügyi urai a hitelminősítőkön keresztül tartják markukban az egész világot. Bármilyen marhaságot mondanak, azok beárazódnak a pénzügyi folyamatokba. Országokat és emberek százmillióit tartják sakkban, vagy tesznek tönkre kényük-kedvük szerint. Bármilyen ,akár világméretű csőd-újrarendeződés is bekövetkezhet, ŐK a helyükön maradnak és kezdik elölről. Csak tudnám minek??!! Az ember pár szál összeállított deszkán kívül semmit sem visz magával, ha eljön az idő.
Mégis melyik bíróságon tudok kártérítési pert indítani az ilyen minősítőcskékkel szemben? Kezdem unni a havi többtízezer ft kárt amit az árfolyam rángatásával okoznak nekem személy szerint valami a jövő távoli ködébe vesző távoli fantazmagóriájuk hírdetésével? vagy a saját bennfentes kereskedésüket támogatják ezzel?
@VonS: Ne legyél vak, nincsenek összeesküvés elméletek. A mérhetetlen pazarlás, ami a déli államokba folyik most szépen visszaüt. Nem lehet úgy élni, mint Norvégia ha nincs hozzá megfelelően működő gazdaságod vagy olajad. Lásd Görögország.

1 európai hitelminősítő meg egyenértékű lenne a viccel. Állami lenne = vicc. Iszonyatosan drága lenne. (Nekem csak PWC-s "tapasztalataim" vannak. Pazarlás folyik ott minden szinten.) Illetve könnyen megborulhatnak lásd Andersen.
@xstranger: Így van, de ez az USA-ra vonatkozik, az EU arra figyel, akire akar... az USA belügyébe meg már csak nem karaunk belepofázni??? Esetleg hadat üzenünk?
Azért kiváncsi leszek mikor lövik fejbe valamelyik ilyen leminősítő banda igazgatóját. Én lennék valamelyik lemínősített ország elnöke, tuti lekaszáltatnám a gyökereket a titkosszolgálatommal. :)
helyi agrárpénz kellene a parasztoknak. egy görög pásztor teljesen jól meg lenne a drachmával. vagy egy dél-olasz paraszt a lírával. de ettől még athénban lehetne euró. rómában, vagy torinóban.

ahogy a németeknél is van landkreis, és stadtkreis úgy kellene egész európát városias, és vidékies körzetekre osztani. előbbiekben lehetne euró. közös pénz kell az európai iparnak, és a kereskedelemnek. a mezővárosokban pedig működhetne a landwirtschaft a helyi agrárpénzzel.

innentől kezdve amelyik körzet nem teljesítené ez előírt kritériumrendszert ott egész egyszerűen kivezetnék az eurót. ahol meg mégis csak teljesülnek a feltételek ott meg bevezetnék. a megoldás ilyen egyszerű. szerintem.
@kommenter: lehet a révészre gyűjtenek :)
@ZF2: Jesszusom, komolyan gondolod, hogy a 330 millió lakosságú USA akkora, mint Közép-Európa?
Varsó és Budapest pedig olyan távol, mint New-York és LA?
A hitelminősítők csak tették a dolgukat. Értékelték, hogy mennyire kockázatos az adott kötvény. Hogy ez rosszkor jön, rosszul érinti az adott országot? Life is hard.
Ha létrehoznak egy új hitelminősítőt (mint ahogy van egyébként egy csomó másik is), akkor vagy ugyanezt teszik ők is, vagy senki nem fogja komolyan venni őket, mert nem alkalmasak arra, amire vannak. Azaz, hogy minősítsék a hiteleket...
shortolják az EUR-t és longolják a CHF-t
ennyi
a spekulánsok akár az EU-t is bedöntik, ha azon nyerhetnek pár milliócskát, nem érdekli őket a következmény
Szerintem arról van szó, mint 2008-ban Magyarország esetében. Akkor Londonban nagyon hangosan aggódtak a magyar helyzet miatt, és hónapokkal később kiderült, hogy a brit bankrendszer órákra volt az összeomlástól. Most már kevésbé működik a dolog, a dollár kezdi elveszíteni a stabilitását, és az Euro lenne a vetélytárs. Nevető harmadikként viszont szerintem éveken belül a Svájci frank vagy a Jüan veszi át a helyét.

Azt gondolom, hogy az államcsődök segíteni fognak az Euronak egyben maradni, az EU gazdaságnak talpra állni hosszú távon, szóval ez a válság is az EU épülésére fog szolgálni.

@Lord_Valdez: Nos, nekem komoly kétségeim vannak afelől, hogy a hitelminősítők a dolgukat tették, feltéve, hogy a hitelek minőségének a megállapítása a dolguk.
Emlékeim szerint a Lehman Brothers papírokat is AAA-ra sorolták a csőd előtt 2(!) nappal. Talán még utána is. Ez volt a dolguk? Az USA tényleg A(-val kezdődő) kategóriás? Szerintem nem. Az a hitel visszafizetése, hogy amikor fizet, akkor már fele annyit ér a pénz, mert a nyomtatót használta a fedezet helyett?
Sok mindenkit lehet komolyan venni, de ilyen hiba után egy politikus évekre elsüllyed, pedig a politikusokról azt mondja mindenki, hogy "nem ért hozzá", hogy "mindent megtehet következmény nélkül".
Én azon csodálkozok, hogy még nem likvidálták úgy alle zusammen az összes hitelminősítőt. Számomra tök tiszta, hogy spekulánsok eszköze az összes és nem egy jótékonysági gittegylet amelyik szól, hogy hova ne fektessen be a szegény tudatlan tőkés. Az utóbbi időben az egyik visszafogó tényezője a gazdasági növekedésnek ezeknek a hitelminősítő kóklereknek a kamu tevékenysége...
A hitelminősítők olyanok, mint a Szíriusz Kibernetikai Társaság. (A Galaxis Útikalauz szerint: "Eszement hülyék gyülekezete, akiket elsőként állít majd falhoz a forradalom." illetve egy későbbi kiadás szerint ugyanez múltidőben. Elnézést, ha nem teljesen pontosan idéztem.)
Ez egy háború. Az USA óriási bajban van, mert ha az euró átveszi a világpénz szerepét a dollártól, akkor senkinek nem kell a dollár és az adósság maga alá temeti Amerikát. Tehát ki kell nyírni az eurót. A fegyverek: Moody's, Fitch, S&P. Szövetségesek: Nagy Britannia, bizonyos fokig Oroszország.

Ismerős? Első VH, Második VH, 2000-es évek világválsága. Harc a dominanciáért, egy egészséges Európa nem jó az USA-nak. Kinyírni sosem akarja, csak meggyengíteni.
Valaki mondja el nekem, az USA-nak miért lenne érdeke az íreket bedönteni? A jó ég tudja, hogy amerikai cégnek van itt az európai "főhadiszállása"mondván, nyelv OK, kapcsolatok OK, stb, stb. Ráadásul alig vannak itt 4.5 milliónyian.
El kell jönnie a fölismerésnek, hogy nem lehet a világ végéig folytonos költségvetési deficitekkel finanszírozni túl gavalléros állami kiadásokat. Márpedig ez az európai modell már évtizedek óta, nem csupán az észak-atlani pénzügyi válság kapcsán, és ettől még az USA is jobb valamivel.

Strukturális reform ide vagy oda, a németeknél még is csak 1973-ban és 1989-ben nem volt költségvetési deficit az utóbbi évtizedekben. Ezt nem lehet azzal semlegesíteni, hogy saját európai hitelminősítőt kreálva a szocialista időkre emlékeztető délibábos hülyeségekkel etesse az EU a piacokat - mert azok nem fogják megkajálni.
@Alamio:
"A shortolást tiltani kéne."

1. felveszek hitelt euróban
2. átváltom a pénzt dollárra vagy frankra
3. nyilatkozgatok, hogy jajj-jajj szegény portugálok, mi lesz velük
4. amikor eleget esett az euró, eladom a dollárt/frankot hogy eurót vegyek
5. visszatörlesztem a hitelemet.
6. három napig számolom a hasznomat.

Mégis melyik részét lehet megtiltani? Bökj rá valamelyik pontra!
@igenember: Összeesküvés? Te ne légy paranoid :) Természetesen igazad van abban, hogy mi üt vissza a déli államoknak, már csak az a kérdés, hogy miért lenne összeesküvés az, hogy a hatalmi harcban (azért azt feltételezem nem gondolod, hogy ilyen nincsen) az ellenfél betámadja a gyenge és sebezhető pontokat, hogy megtartsa és növelje erejét és előnyét. Nem kell, hogy Sorosnak és a minősítőknek az USA kormánya adjon utasítást, anélkül is érdekük az USA vezető pozíciójának megtartása. Ez nem összeesküvés, szimplán a hatalom logikája.
Az összeesküvés-elmélet legfeljebb onnan kezdődne, hogy hogyan kerültek eurozónás országok ilyen helyzetbe, és saját magukon kívül volt-e még aki "segített".
De arra is kíváncsi lennék, hogy a DK-Ázsiai válságot mivel magyarázod? Felhype-olták az amerikaiak a létező folyamatot (miszerint azok az országok nagyon jól fejlődtek), majd kiderült, hogy ennyire mégsem, és éppen pont Japán bukott rajta a legnagyobbat. Azért gondolom abban sem hiszel, hogy az USA a vakszerencsének köszönheti hatalmát.
@MiKeyRuLeS: ha neked nem jött ke hogy nem földrajzi méret hanem lakosságrül bezsélek akkor elég friss lehetsz a fórumozók világában. Természetesen a népességre gondoltam, milyen relevanciája lenne egy ilyen cikknél a földrajzi távolságoknak? ha pedig a népességhez a GDP-t is vesszük, akkor a hagyoményos "core markets", Franciao, Németo, É-olaszo, AT és CH önmagában a világ legnagyobb gazdasági erejét jelenti...
@ZF2: Nem tudom, mit értesz Közép-Európa alatt, de vajon melyek azok a közép-európai államok, amelyek lakossága összesen 330 millió fő? Szlovákia 5 millió, Csehország, Magyarország 10-10, Ausztria 8, stb.
Mert, ugye, te sem gondolod komolyan, hogy Franciaország és Németország ide tartozik. Ha igen, akkor frissítsd fel a földrajti ismereteidet, mielőtt vagdalkozol.
@MiKeyRuLeS: na paersze, kicsit vonatkoztassunk el attól a földrajzi prekoncepciütül, hogy Kazahsztán EUrópában van ls észtország Európa közepe (ami egyébbként földrjazilag talán igaz is). Egyx átlag franciának vagy olasznak ezek a közép-európa, és biztos hogy nem Magyarorszég ugrik be (Csehország esetleg).
@ZF2: tehát egy átlag franciának vagy olasznak Közép-Európa akkora, mint az Egyesült Államok?

Még a te elvakult felfogásodban is nehéz az bemagyarázni, hogy Franciaország, Németország vagy Olaszország bármilyen osztályozásban Közép-Európának számítanak. Persze, mindenkinek vannak saját tanai, de ezekkel nem érdemes egy nyilvános fórumon előhozakodni. Vagy válassz egy neked valót, valami antiatlantit.
@MiKeyRuLeS: lrtsd mér meg, nem a földrajzi közép európáról beszéltem. Tedd már le végre azt a jretén földrjazi atlaszt, és gondold méár át anmit ln írtam. Ha azzakl lrvel az index vezlrcikk, hogy az USA azlrt nem gynegélkedik mert nagy (gy.k, nem a K-NY part távolságára gondoltak) ami szvsz igaz is, pl nagyobb autópiaca van mint a milliárdos kínának), erre írtam hogy az EU belső területei (kvzi a "végtagok" nélkül), gazdasági élrtelemben vannak akkorák mint az USA, tehéát a cikk érvelés sántít egy picit. Egyszerább volt leírnom hofgy közép európa, mlgha nem is felel meg teljesen a valüságnak mert nem hoszem hogy sokan értik az EU mag koncepciüját. Érdemes megnézni hogy miként visonyul a ezen piacok autóeladásai akér az EU10 akár az USA akér kína autóeladásaihoz. SZeritnem ól jelzi, hogy mekkora sőlya van az EU nak a világban, ha kcisit összahangoltabb lenne kifelé, a legerősebb tényező lehetne,,,
@ZF2: Lakosság és autóeladások alapján nem érdemes konklúziókat vonni a gazdasági erő szempontjából.
Sokkal összetettebb dolog ez, talán érdemes elgondolkodni, hogy az amerikai állampapírokat miért veszik még ilyen negatív gazdasági adatok ellenére is, vagy ha Európa gazdaságilag erős lenne, akkor miért keresik legtöbben a dollárt befektetésként, és száll alá éppen az euró? Vajon az olasz, spanyol vagy éppen francia, angol állampapírok is ennyire kapósak?
@MiKeyRuLeS: ok akkor nézzük a száraz GDP-t. Persze nem teljesen jó ez sem, mert az USA GNPjének nagyobb része van Kínában mint az EU országok esetében. Íme egy kis irányadó:

en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_GDP_%28PPP%29

Az USA az EU27 és az eurózóna GDPje között van.

Egyébbként az általad említett miérteket boncolta az index vezércikk, csak az érvelését tartottam hibásnak. Melelsleg visszaemlékezve ugynaz volt az euro bemutatásakor. Rögtön zuhant egy hatalmasat és senki sem rétette, hogy miért megy 1:1 alá, amikor az USA nagy hiánmyokat generál, szinte a "fizika törvényeivel" ment szembe az árfolyam. VIsszatérve, amit pl Barroso is elővett a rating agencykkel kapcsoaltban az szerintem is érdekes. Nyilvánvalóan az USA áll mögötte de miért most és miért így? Az USA nagyon nagy xarban van ezt kár vitatni. Lehet hogy Kína finanszírozza (még) de ez bármikor változhat mondjuk egy taiwani vita miatt (modnjuk mostanában mindkét fél nagyon lapít ezügyben).

Nem rétem hogy miért jösz antiatlanti szöveggel...

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euro (1) euró (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) USA (1) usa (3) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma

süti beállítások módosítása