Mint azt már korábbi elemzésünkben kifejtettük a magyar EU-elnökség nemzetközi megítélése igencsak vegyes volt. A szakpolitikai ügyek menedzselése szempontjából elnökségi szereplésünk akár sikeresnek is tekinthető. Ez jórészt a szakmai stábnak, diplomatáinknak, az előző kormányok előkészítés terén mutatott kiemelkedő teljesítményének is köszönhető. Azonban a szakmai eredményeket nemhogy beárnyékolták, de szinte teljesen eltakarták azok a sajátosan magyar belpolitikai ügyek, amelyek kiverték a biztosítékot a nemzetközi közvéleményben. Ilyen volt a médiatörvény ügye, az alkotmányozás folyamata, a krízisadók, illetve az MNB elnöke elleni ilyen-olyan színvonalú kormányzati támadások. Emellett megütközést váltott ki és nagy nemzetközi sajtóvisszhangja volt a magyar miniszterelnök belpolitikai célzattal tett nyilatkozatainak is, mint pl. az, amikor a véleménye szerint diktálni kívánó Brüsszelt a korabeli Moszkvával hasonlította össze. A legkritikusabb elemzések, cikkek a németnyelvű sajtóban jelentek meg - ez vonatkozik most az elnökség egészét értékelő elemzésekre is. A francia sajtó, pártállástól függetlenül szintén inkább kritikusabb az elnökség során, de részletesebb elemzést, álláspontot a féléves elnökségről még nem publikáltak. Az angolszász és főleg az amerikai sajtóban is főleg a negatív hírek voltak többségben, köszönhetően annak, hogy a fókusz itt nem az elnökségi szereplésünkön, hanem a már említett kormányzati intézkedéseken volt.

 

Az EU vezető tisztségviselői csak a jóra emlékezve szinte kivétel nélkül gratuláltak és elismerésüket fejezték ki a magyar elnökséget illetően. Mind Herman Van Rompuy, mind José Manuel Barroso meleg szavakkal dicsérték záró sajtóértekezletükön a magyar elnökséget, és köszönetet mondtak a Magyarországnak a félév elnökségi teljesítményért.

Jerzy Buzek az Európai Parlament elnöke is méltatta a magyar elnökség elkötelezettségét és teljesítményét. Az elnök szerint a magyar elnökség nem csak a Parlament, hanem egyebek között az európai gazdaság, a bővítés és a romák barátjának is bizonyult: erősebb és jobb Európát hagy maga után.

 

Piotr Kaczynski, a brüsszeli Centre for European Policy Research munkatársa szerint a magyarok elnökségi félévük végére jelentős eredményeket tudtak elérni, mert az általuk képviselt ügyekkel kapcsolatban egyszer sem bicsaklott meg kitartásuk. Bár véleménye szerint az időszak elején a magyar elnökség rendkívül rossz sajtóvisszhangot kapott, az elnökség végére ezek a kritikai hangok elcsendesedtek és erősebb lett a szakpolitikai sikereket elismerő vélemények. Az EP néppárti frakcióvezetője Joseph Daul szerint "az elmúlt hat hónapban az első magyar soros elnökség szakmai hozzáértéssel és rendkívül sikeresen menedzselte a kulcsfontosságú európai ügyeket". A Fideszt is sorai között tudó frakció vezetője semmilyen kritikai észrevételt nem tett, szemben Elmar Brokkal, aki az EP néppárti képviselője, a külügyi bizottság korábbi elnöke. A Népszabadságnak nyilatkozva a német politikus elmondta, hogy voltak témák, amiket sikerült megoldani, mások épp a megoldás előtt állnak, utóbbi erőfeszítések gyümölcsét már a következő elnökség aratja el. Brok, aki korábban fenntartásokkal kezelte a magyar médiatörvényt, most úgy vélte: a magyar kormány és a parlament okosan tette, hogy a kritikák hatására gyorsan módosította a törvényt.

 

A Bruxinfo értesülései szerint az európai szocialisták egyáltalán nem elégedettek a magyar elnökséggel. A szocialista frakció helyettese, az osztrák Hannes Swoboda szakpolitikai szempontból is támadta a magyar kormányt. Elmondása szerint, a képviselőcsoport nem elégedett a magyarok munkájával, mert miközben voltak sikerek, például Horvátország csatlakozásának előmozdítása, vagy az európai romastratégia elfogadtatása, hiányoztak az érdemi, nagy európai kezdeményezések. Emellett az ismert magyar belpolitikai történések (médiatörvény, alkotmány) olyan mértékben rányomták a bélyegüket az elnökségre, hogy azt már csak ezért sem lehet sikeresnek mondani. A szocialista képviselő kifejtette: ha valaki ilyen komoly, a belpolitikáját érintő támadásokat kap, annak nem lehet hosszú távú európai víziója, „az is sokat mondó, hogyha az EU Tanácsát vezető Magyarország miniszterelnökének európai porondon kell magyarázkodnia egy-egy otthoni lépése miatt, márpedig Orbán Viktornak kellett”. A szocialista frakcióvezető-helyettes feltette a kérdést, hogyan várhatná el Magyarország a Tanács elnökeként az európai elvek és szabályok betartását, ha a saját törvényein keresztül ő maga sem tartja be azokat? Összegző értékelésében megismételte, vannak pozitív magyar eredmények, az is látszik, hogy Budapest próbálta korrigálni a lépéseit, de mindent összevetve saját magának okozott súlyos károkat, amelyek végigkísérték az egész elnökséget.

 

 

Sokkal kritikusabb a politikusoknál és a szakmai elemzőknél nemzetközi sajtó és közvélemény. A Financial Times egyik brüsszeli tudósítója, Jan Cienski arról ír, hogy Lengyelország nagyon készült az elnökségre, mivel a szeretnék elkerülni, hogy hasonló színben tűnjenek föl, mint a két volt kommunista ország: Csehország, amelynek elnöksége alatt megbukott a kormány és Magyarország, amelynek elnöksége a magyar médiatörvény miatt vált emlékezetessé.

 

A német sajtó részéről voltak tapasztalhatók talán a legkarakteresebb kritikák a magyar elnökség értékelésekor. Michael Frank – Süddeutsche Zeitung publicistája - szerint a kormány által kijelölt, magasan képzett szakértők profi módon végezték az elnöki munkát. Ami az adminisztratív feladatokat illeti, mindent precízen sikerült teljesíteni, rendezetlen akták nem maradtak hátra. A magyart követő lengyel elnökség számára kevés feldolgoznivaló maradt. Frank az eredmények között kiemelte, hogy Horvátország csatlakozását sikerült jó útra terelni és pozitívnak minősítette a romastratégiát. A magyar kormány ugyanakkor a törvényhozás területén bemutatott "őrjöngésével" magára haragította az EU-t, szomszédjait az állampolgársági törvénnyel és az új alkotmánnyal bizonytalanította el, a "nagymagyar pátoszt" pedig államfelfogás rangjára emelte. A kétharmados parlamenti többséget szerzett jobboldali nemzeti kormánypárt, a Fidesz "a magyarok földjét rohamos ütemben saját érdekeinek a bástyájává változtatta." A publicista külön kitért az új alkotmányra, a média ellenőrzésének "intézményesítésére", a kultúra területén végrehajtott "tisztogatásra", a bírói függetlenség "megszüntetésére". Utalt az alkotmánybíróság kibővítésére, hangoztatva, hogy az öt új tag kinevezésével az "teljes mértékben Fidesz-vonalra állt".

 

A Berliner Zeitung-ban ír nem túlzottan dicsérő véleményt Frank Herold. Cikkének címe: Magyarország, a színlelt demokrácia”. Bár az uniós elnöki tevékenység a Lisszaboni Szerződés óta Európa irányítása az elnökségi pozícióban lehetetlen, ugyanakkor az elnöki tisztség lehetőséget nyújt arra, hogy egy ország legalábbis fél évre magára vonja a többi tagállam figyelmét, és az unióban tekintélyre tegyen szert. Frank szerint Magyarország esetében egy olyan országra nyílt pillantás, amelyben rendkívüli állapot uralkodik: "a magyar parlament jelenleg nem szuverén népképviselet. Tevékenysége arra korlátozódik. hogy az Orbán-csapat rendeleteit kollektív bólintással törvényerőre emelje."

 

A Die Welt „Európa Vadkelete” címmel elemzi a magyar EU-elnökséget. A jegyzetíró, Stefanie Bolzena szerint ennek mérlege nem marad el a miniszterelnök januári szereplése során keltett várakozásoktól. Bolzena emlékeztet arra, hogy az egy éve hivatalban lévő miniszterelnök olyan alkotmányt adott az országának, amely országa fejlődését éveken át meghatározza majd: gyengíti a hatalmi ágak megosztását, aláássa az alkotmánybíróságot, Orbán hívei hosszú távon kulcspozíciókban maradhatnak. Emellett, a sok bírálat ellenére, csekély változtatásokkal keresztülverte a heteken át nemzetközi felháborodást keltő médiatörvényt. Azt azonban a jegyzetíró is elismeri, hogy nem várt eredményekkel is járt az EU soros elnökség. A sikerek sorában egészen elől áll Horvátország 28. tagállamként történő csatlakozása – írta Bolzena, emlékeztetve arra: az év elején még aligha adott volna bárki is esélyt a magyar külügyminiszter, Martonyi János azon kijelentésének, mely szerint június végéig sikerrel lezárulhatnak a Zágrábbal való csatlakozási tárgyalások.

 

A Die Tageszeitung online kiadásában Gergely Márton szerint a „kínos diplomáciai véletlent” sikerült nagyobb károk nélkül túlélni. Az angol sajtó nevezte így fél évvel ezelőtt azt a tényt, hogy Magyarország éppen akkor vette át első ízben az Európai Unió soros elnökségét, amikor az ország kormánya hozzálátott a demokrácia leépítéséhez.

 

 

Az osztrák lapok közül a Die Presse foglalkozott a leginkább a magyar elnökség eredményeinek elemzésével. Martonyi János külügyminiszter szavait idézi a lap, amikor arról ír, hogy a schengeni övezet Romániával és Bulgáriával történő bővítése ügyében „a dolgokat még nem tudtuk tető alá hozni”. Ami a soros elnökség kezdetén a magyarországi médiatörvény körüli lezajlott vitát illeti, Martonyi úgy vélte, azt „talán alábecsülték”.

 

A Der Standard Orbán hatalmának bebetonozási törekvéseiről ír. A tudósító, Kathrin Lauer szerint "csak kevés jó osztályzatot" kap a magyar EU-elnökség. Magyarország elszalasztotta a lehetőséget, hogy az EU-elnöksége révén nemzetközi súlyról tegyen tanúbizonyságot - éppen ebben az időszakban vitte véghez a Fidesz-kormány a legfontosabb lépéseket hatalma bebetonozása érdekében. Lauer emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor "agresszíven nyilatkozott" Brüsszellel kapcsolatban, ugyanakkor múlt szombaton, a kínai miniszterelnökkel való találkozója alkalmával kijelentette, hogy Magyarországnak másfajta szövetségekre és másfajta szövetségesekre van szüksége.

 

A nagyobb francia napilapok érdemi elemzést még nem közöltek a magyar elnökségről.