A Haza és Haladás Blog sorozatot indított annak érdekében, hogy a válság kezelésével küzdő Európai Unió és a válsággal küszködő Magyarország viszonyában idén várható történésekről, legfontosabb kérdésekről és konfliktusokról áttekintést adjon olvasói számára. A válságkezelés korábbi kudarcai után az Unió új fokozatba kapcsolt: az Európai Bizottság (EB) javaslatot tett a bankunióra, a fiskális unióra és egy politikai unióra, illetve megindult a vita egy tényleges gazdasági és monetáris unió kialakításáról is. Ahhoz, hogy Magyarország ismét megtalálja helyét az újjászerveződő európai közösségben érdemi változásokra lenne szükség szinte minden területen annak érdekében, hogy számunkra a valódi nemzeti érdekeinknek megfelelő megoldások születhessenek az Unióban és itthon egyaránt. Az előző részekben az uniós alapértékeknek való megfelelés kérdéseit, majd a gazdasági kormányzáshoz kapcsolódó legfontosabb problémákat és feladatokat érintettük, legutóbb a következő hétéves költségvetés magyar részesedése és a kohéziós politika kérdései kerültek terítékre. Sorozatunk utolsó részében a foglalkoztatás- és szociálpolitikával, a kutatásfejlesztéssel és a mezőgazdaság előtt álló kihívásokkal foglalkozunk, majd kitérünk arra is, milyen legyen az ország valós érdekeihez illeszkedő érdekérvényesítés.
Foglalkoztatás- és szociálpolitika, társadalmi befogadás
A Tanács várhatóan február végén fogadja el az EB ifjúsági garanciára vonatkozó ajánlását. Ennek az a lényege, hogy a tagállamok vállaljanak garanciát arra, hogy ha egy 25 éven aluli fiatal az végzettsége megszerzését követő négy hónapon belül nem képes a munkaerőpiacon elhelyezkedni, akkor munkahelyet, további oktatást vagy képzést biztosít a számára. Az oktatással és általánosságban az ifjúsággal kapcsolatos jelenlegi kormányzati politika és retorika (lásd pl. felsőoktatás) fényében kérdés, hogy a magyar kormánynak lesz-e arra vonatkozó politikai akarata, hogy a költségvetés terhére, de uniós forrásokból társfinanszírozott humánerőforrás-befektetéseket eszközöljön.
Az EB 2013-ban is folytatja azt a munkát, hogy a tagállamoknak iránymutatást és pénzügyi segítséget is adjon a cigányság integrációjának megvalósítására. Az EU Keretstratégia tagállami megvalósításról idén tavasszal is értékelés készül, ami kapcsán hangsúlyos elvárás, hogy a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási és egészségügyi intézkedések integrált módon valósuljanak meg, valamint a hazai források mellett az uniós forrásokat is igénybe vegyék azok megvalósításához. 2013 lesz az első év, amikor az EB a tagállamok számára speciális javaslatokat fog megfogalmazni (2013. május) a cigányság integrációjával kapcsolatosan. Fontos, hogy a javaslatokat a leginkább érintett tagállamok - köztük Magyarország - aktív támogatásával fogadja el a Tanács (várhatóan 2013. júniusban/júliusban).
Az EB tavasszal fogadja el a szociális beruházási csomagot (Social Investment Package), amely működőképes gyakorlatokat javasol a szociális innováció előmozdítására, társadalombiztosítási rendszerek átalakítására, illetve iránymutatásokat tartalmaz az ESzA források célzottabb, hosszú távú humántőke-beruházásokat elősegítő felhasználására a következő költségvetési periódusban. Ezzel összefüggésben, a jelenlegi költségvetési periódusban a magyar kormánynak már csak egy év áll rendelkezésére az ESzA-ból finanszírozható szerződések megkötésére. Továbbra is komoly nehézséget jelent a pályáztatások bonyolult rendszere; az intézményi kapacitáshiány miatt pedig egyre kevésbé reális a hátralévő projektekre vonatkozó szerződések odaítélése és végrehajtásuk ellenőrzése. Magyarország 3.6 milliárd eurót kapott az ESzA-ból, amelynek eddig mindössze az egyharmadát tudta lehívni. Fontos tehát, hogy a hátralévő időszakban az NFÜ és annak végrehajtó és közbenső ügynökségeinek a kapacitásait megerősítsék.
Az Európai Szemeszter keretében az EB májusban tesz javaslatot az új országspecifikus ajánlásokra, figyelemmel a korábbi ajánlások alapján elért tagállami előrehaladásokra is. A Magyarországnak tett 2012/2013-as ajánlásokban kiemelt fontosságú volt az adórendszer foglalkoztatás-baráttá alakítása (vagyis hogy a foglalkoztatásra telepített adókat a kormány fiskális értelemben semleges módon csökkentse). Ebből a szempontból jelenthet előrehaladást a munkahelyvédelmi akcióterv és a foglalkoztatás bővítése a munkanélküliségnek leginkább kitett munkavállalói csoportokban, amely növeli a magángazdaság/reálgazdaság munkaerő keresletét. Ez az uniós intézmények (EB, Tanács) pozitív értékelését eredményezheti. Ugyanakkor további erőfeszítések szükségesek a 20-64 év közöttiek 75%-os foglalkoztatási rátája eléréséhez (EU2020 + OV: 1 millió új munkahely), amely arány Magyarországon jelenleg csak 62% körüli.
Az EB bejelentésre vagy akár hivatalból fogja vizsgálni az új, január 1-től hatályos Munka Törvénykönyvének az uniós jognak való megfelelését.
Kutatás és fejlesztés
2013-ban fogadják el az EU 8., a 2014-2020-as időszakra szóló kutatási és fejlesztési keretprogramját, a Horizont 2020-at. A programra rendelkezésre álló összeg a többéves keretköltségvetésre vonatkozó megállapodástól függ. Az első pályázati felhívások már a 2013-as év vége előtt megjelenhetnek.
A Horizont 2020 keretprogram tartalmazni fogja a támogatható intézkedések főbb típusait. Magyarországnak az az érdeke, hogy a támogatható intézkedések között szerepeljenek a kutatási infrastruktúrákra, a kutatási politikára, a cégek versenyképességének javítására, valamint közvetlenül a KKV-kra vonatkozó intézkedések. Így tovább javítható Magyarország részesedése a keretprogram forrásaiból (jelenleg a források kb. 3%-a jut Magyarországra, ami népességarányosan a legjobb arány az új tagállamok körében), illetve a nagyszabású európai projektekben való magyar részvétel (jelenleg például olyan projektekben veszünk részt, mint az ELI-Extreme Light Infrastructure vagy a CERN adatbázis).
Várhatóan tovább erősödik a Budapesten található Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) szerepe az európai együttműködésben megvalósuló tudományos projektek koordinálásában. Az EIT-nek a Horizont 2020 tervezete 308 millió eurót szán. Magyarországnak - például az Olaszországban található Közös Kutatási Központ vagy Élelmiszerbiztonsági Hatóság mintájára - jobban ki kell használnia az EIT infrastruktúráját.
Mezőgazdaság
A Közös Agrárpolitika várhatóan a 2014-20-as hétéves költségvetési időszak legnagyobb tétele, egyben a Magyarországra érkező uniós támogatások második legnagyobb forrása lesz. Magyarország a jelenlegi hétéves költségvetési ciklusban a Közös Agrárpolitika jelentős haszonélvezőjének számít. Az első pilléres, hektáralapú közvetlen kifizetésekből, illetve a második pilléres vidékfejlesztési támogatásokból 2007-13 között megközelítőleg 8 milliárd euró támogatáshoz jut az ország.
A hektár alapú közvetlen kifizetések körében Magyarország kapja a kelet- és közép-európai új tagállamok közül a legmagasabb támogatást. A támogatás szintje a 2013-ban befejeződő phasing-in időszak végére eléri a hektáronkénti 264 eurót.
Az új hétéves költségvetési időszakra vonatkozó bizottsági javaslat értelmében a KAP teljes költségvetése kb. 20 milliárd euróval, a Magyarországnak jutó teljes támogatási összeg nagyjából 400 millió euróval csökkenne. Ezen érdemben a novemberi tanácsülésen előterjesztett második Van Rompuy-javaslat sem módosít. A magyar hektáronkénti támogatás az előrejelzések szerint a 244 és a 253 eurós szint közé csökkenhet, amely továbbra is kifejezetten magasnak számít az új tagállamok körében.
A költségvetésről szóló tárgyalásokkal párhuzamosan zajlik a Közös Agrárpolitika átfogó reformja. A reform
- megerősíti a KAP hagyományos célkitűzéseit (az európai gazdák jövedelemszintjének biztosítása, az európai élelmezés- és élelmiszerbiztonság garantálása, versenyképes európai mezőgazdasági termelés) folytatja a támogatási szint fokozatos csökkentését és célul tűzi a jelenleg még eltérő tagállami támogatási szintek közötti különbségek megszüntetését (2019-ig az egyes tagállamokon belül, 2028-ig a tagállamok között)
- kitűzi az európai mezőgazdasági termelés 'zöldítését', fenntarthatóvá tételét. Ennek jegyében a Bizottság egy új kritériumrendszer bevezetését javasolja (zöld komponens), amely három környezeti hatással bíró intézkedést követelne a támogatások folyósításáért cserébe (állandó legelő kialakítása, terménydiverzifikáció, vagy a kisgazdaságok esetében a vetésforgó alkalmazása, a művelés alá vont területen ökológiai fókuszterület kialakítása).
- korlátozná a nagygazdaságok számára kifizetett maximális támogatást (caping -250-300 ezer euró között 85%-os elvonás, 300 ezer euró felett a teljes támogatást elvonják)
A KAP-reform jelentős késésben van, amit a költségvetési tárgyalások csúszása tovább tetéz. Az EP szakbizottsági szavazásra januárban kerülhet sor, a Tanácsban a munkacsoport szintjén zajlanak az egyeztetések. Az EP legkorábban 2013 márciusában szavazhatja meg az első olvasati álláspontot a KAP jogszabályokról, ezt követően kezdődhet a trialogus a Tanáccsal. Az egyeztetést a vidékfejlesztési fejezettel fogják kezdeni, hogy a vidékfejlesztési programokat 2014. január 1-től el lehessen indítani. Ezért a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos változások valószínűleg csak 2015-től lépnek életbe.
Érdekérvényesítés: mit kell tennie Magyarországnak?
2013-ban és az azt követő években akkor születhetnek az EU-ban a valódi magyar érdekeknek megfelelő, illetve azokhoz legközelebb álló megoldások, ha a magyar érdekérvényesítés hatékony. A jelenlegi magyar érdekérvényesítés nem tekinthető optimálisnak, legalább az alábbi szempontokból szorul javításra.
A magyar kormánynak mellőznie kell az uniós intézményekkel való látványos és felesleges konfliktuskeresést, az érdekérvényesítés harcként, háborúként való beállítását. Ez a magatartás nem vezet eredményre egy olyan intézményi közegben, ahol a szereplők évtizedek óta a hosszas egyeztetések, az állandó kompromisszumkeresés eszközeivel oldják fel az érdekellentéteket. Különösen káros az uniós jogot is érintő magyarországi jogszabályok előzetes informális egyeztetésének elmaradása, amellyel - az együttműködésre való nyitottság bizonyítása mellett - meg lehetne akadályozni az akár több tízmilliárd forintos költségvetési kiadással járó európai bírósági ítéleteket.
Károkat okoz a belföldre és az uniós partnerek irányába küldött üzenetek különbözősége, azaz a kettős kommunikáció. Ez bizalmatlanságot szül az uniós partnerek körében, miközben bizonyos folyamatok kapcsán félreinformálja a magyar közvéleményt.
Törekedni kell arra, hogy a magyarországi közigazgatásban, valamint a Magyarország EU mellett működő brüsszeli állandó képviseletén (ÁK) dolgozó szakapparátus jó szakmai megítélését ne írja felül a magyarországi politikai vezetés irányában fennálló bizalmatlanság. A politikai szintű érdekérvényesítés során fokozottabb mértékben kell támaszkodni ennek a szakapparátusnak a tudására, tapasztalatára.
Francia vagy holland mintára, létre kell hozni a különböző uniós intézményeknél és az ÁK-n dolgozó magyarok közötti hálózatot, amely rendszeres találkozók és előzetes informális egyeztetések útján az uniós döntéshozatal legelső szakaszától kezdve képes a magyar érdekek becsatornázására.
A valódi magyar érdekek meghatározásához és következetes érvényesítéséhez biztosítani kell a Magyar Országgyűlés fokozottabb részvételét az uniós döntéshozatalban. Az országgyűlésnek, különösen az Európai ügyek bizottságának szorosabban, napi szinten figyelemmel kell követnie az uniós jogalkotást, erősítenie kell munkakapcsolatát az EP-vel, illetve annak szakbizottságaival. A magyarországi jogalkotás legalább kétharmada ugyanis az uniós jogalkotással összefüggésben születik, annak tartalmát jelentős mértékben meghatározzák az uniós szinten kialakított jogi keretek. A fokozottabb együttműködést indokolná a Lisszaboni Szerződés által bevezetett azon jogintézmény is, amely a nemzeti parlamentek számára lehetővé teszi az EB által előterjesztett jogszabályjavaslatok előzetes véleményezését, továbbá annak jelzését, ha a nemzeti jogalkotó úgy véli, az EU túllépett hatáskörén. Ezzel az eszközzel a Magyar Országgyűlés fokozhatná az uniós jogalkotás menete felett gyakorolt demokratikus ellenőrzést is. Különösen figyelemre méltó, hogy a magyar parlament ezzel a lehetőséggel eddig egyetlen alkalommal sem élt, miközben a jelenlegi kormány és a kormánypárt képviselői több ügy kapcsán elvitatták az uniós intézmények demokratikus legitimitását.
Nem lehetséges a valódi magyar érdekek hatékony érvényesítése, ha a magyar választópolgárok alul- vagy félreinformáltak az uniós ügyekről, és ezért nem kérik számon, a mindenkori kormányzaton és a magyar EP képviselőkön, ha azok nem valódi magyar érdekeket vagy valódi magyar érdekeket nem hatékony módon érvényesítik. Növelni kell az uniós ügyeket feldolgozó független és tárgyilagos források számát és hozzáférhetőségét. Ösztönözni kell a magyar sajtóorgánumokat, hogy a magyar állampolgárokat érintő uniós ügyeket alaposan, közérthetően és megfelelő felületen/idősávban mutassák be. Független és megfelelő szakmai színvonalú közszolgálati média hiányában a megoldás része lehet egy részben civil szervezetként, részben piaci alapon működő brüsszeli szerkesztőség, amely kész anyagokkal, köztük multimédiás tartalmakkal segítené valamennyi magyarországi sajtóorgánum munkáját.
