Az Európai Bizottság országspecifikus elemzése Magyarország makrogazdasági helyzetéről

2013.04.19. | Haza és haladás | 2 komment

 

2011. december 13-án lépett életbe az Európai Unió közös gazdasági kormányzásra vonatkozó ún. 6-os jogszabály-csomagja. Ennek részét képezi a makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelésére, a felügyelet erősítésére szolgáló EU-rendelet, amely alapján a Bizottság évente jelentést készít a tagországokról, értékelve gazdasági és pénzügyi helyzetüket (Alert Mechanism Report – AMR-jelentés). A jelentést a Bizottság továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint a Gazdasági és Társadalmi Bizottságnak és amennyiben a jelentés megvitatása során egyensúlyhiányra, illetve egyensúlyhiány fellépésének kockázatára utaló adatok, tények merülnek fel, a Bizottság az érintett tagállam tekintetében részletes felülvizsgálatot (In-Depth Review – IDR-elemzés) végez. A tavaly május 30-án közzétett bizottsági IDR-elemzés Magyarország esetében súlyos egyensúlyhiányt állapított meg, amelynek oka a nettó folyó fizetési mérleg kedvezőtlen alakulása és a magas államadósság. A Bizottság részletes országspecifikus elemzés elkészítését tartotta szükségesnek, mivel az elemzés alapját képező 10 mutatóból 4 meghaladta a küszöbértéket.  Ezért készült el a mostani, immár második részletes felülvizsgálati jelentés Magyarországról, mely elismeri ugyan hogy különösen a külső egyensúlyhiány mérséklésében történt előrelépés, de az ennek érdekében meghozott, nem piackonform intézkedések következtében romlott az ország növekedési potenciálja. A nagy adósságállomány és az alacsony növekedési ütem együttesen sérülékennyé teszi az országot, kitéve piaci hangulat esetleges hirtelen megváltozásából fakadó veszélynek. A konkrét ajánlásokat is megfogalmazó jelentést most magyar nyelven, rövidítve és szerkesztve közöljük.

 

Makrogazdasági környezet

 

Magyarország a válság előtti években is nehéz helyzetben volt erős külső pénzügyi kitettsége és gyenge növekedési potenciálja miatt, ezért 2008-ban az elsők között szembesült a csőd kockázatával. Az EU és az IMF által nyújtott 20 milliárd eurós pénzügyi segítséggel és a makrogazdasági kiigazító program következtében a helyzet stabilizálódott és 2009. második felében megindult a növekedés.  A szerény mértékű növekedés 2010-ben és 2011-ben is folytatódott, a GDP 2010-ben 1,3 százalékkal, 2011-ben pedig 1,6 százalékkal nőtt. A növekedés az exportnak volt köszönhető, miközben a belső fogyasztás visszaesett.

 

2012-ben azonban újabb, 1,7 százalékos visszaesés következett be, mely elsősorban a fogyasztás és a beruházások visszaesésére vezethető vissza, de a visszaeséshez hozzájárult az aszály sújtotta mezőgazdaság történelmi mélységű rossz teljesítménye is. A Bizottság 2013-ra 0,1 százalékos visszaesést prognosztizál, amit 2014-ben várhatóan 1,3 százalékos növekedés követ majd, melyet azzal indokol a jelentés, hogy a hitelezési feltételek lazulása némi kedvet csinál a beruházásokhoz, az infláció lassulása pedig a belső fogyasztáshoz. 

 

Mindazonáltal Magyarország 2009 óta a visegrádi országok között a leggyengébb teljesítményt mutatja, ennek oka ország különösen gyenge növekedési potenciálja.  A növekedési képességünk azért gyenge, mert mind a termelékenység növekedése, mind pedig a tőkefelhalmozás visszaesett az elmúlt években, a beruházások pedig csupán a nettó amortizáció ellensúlyozására voltak elegendőek.

 

A külső pozíciók fenntarthatósága

 

A válságot megelőzően Magyarország nettó nemzetközi befektetési pozíciója (NIIP) folyamatosan romlott; a negatív pozíció 2009-re már elérte a GDP 117 százalékát. Az utóbbi években azonban folyamatos javulás tapasztalható, vagyis 2011-ben a GDP 106 százalékára esett vissza, 2012 végére pedig 103 százalékot prognosztizáltak. ( A küszöbérték 35 %.)

 

2009-ig a NIIP drasztikus romlását az okozta, hogy a folyó fizetési mérleg már a válság előtti években sorra deficites volt, mértéke a 2000-2008 közötti időszakban átlagosan a GDP 7.5 százalékát tette ki. Ebben az időszakban a javuló külkereskedelmi mérleg nem ellensúlyozta a  termelési tényezők jövedelmeinek strukturálisan magas negatív egyenlegét. Ez utóbbihoz főleg az állami és magánszféra adósságállományára rakódó, egyre növekvő kamatterhek, és a magas FDI állomány által generált osztalék jellegű kifizetések járultak hozzá. Mindazonáltal, a működő tőke magas aránya a nemzetközi befektetési pozícióban valamelyest tompította a rövid- és középtávú fenntarthatóság miatti aggodalmakat.

 

2009 után a folyó fizetési mérleg többletet kezdett mutatni, 2010-2012 között elérte a GDP 1 százalékát.  Ezt a pozitív fejleményt részben a hazai kereslet gyors csökkenése, az import visszaesése váltotta ki, valamint a jelenlegi többlet a beruházások alacsony szintjére, továbbá a lakosság növekvő megtakarításaira vezethető vissza.   Jóllehet a devizahitelek aránya a végtörlesztési akció eredményeként 23 százalékkal csökkent, a devizahitel-állomány még mindig 50 százalék fölött van, ami óvatossági megtakarításokra ösztönzi a háztartásokat Ha a forint folyamatos 10 százalékos leértékelésével számolunk, a törelsztési terhek tovább fognak nőni.

 

A Bizottság 2013 végére is többletet prognosztizál a folyó fizetési mérlegben.  A Bizottsági előrejelzés szerint 2013-ban a többlet eléri a GDP 3,3 százalékát, 2014-ben pedig a GDP 3,6 százalékát. A többletet a növekvő járműipari export és a csökkenő belső fogyasztás eredményezi, amit a tényezőjövedelmek egyenlegének újbóli romlása valamelyest ellensúlyoz A folyó fizetési mérleg többletén kívül a külső finanszírozási képességet valamelyest javítani fogják az Európai Unióból érkező források is.

 

Annak ellenére azonban, hogy az ország nettó nemzetközi befektetési pozíciója javulni fog, az elkövetkezendő néhány évben továbbra is rendkívül mélyen negatív tartományban marad.  Feltéve, hogy rendkívüli események nem következnek be, a Bizottság 2014 végére mínusz 88 százalékos GDP-arányos szintet prognosztizál. Annak ellenére, hogy a magyar gazdaság magas bruttó külső hiteligénye csökkenni fog, továbbra is a pénzügyi egyensúly törékenységének forrása marad. A rövid távú külső hitelállomány továbbgörgetéséhez a gazdasági szektoroknak évi 30 milliárd eurót kell kitermelnie az elkövetkezendő években. Ez az óriási összeg turbulens piaci helyzet eseténnöveli az ország sérülékenységét. Bár a Bizottság szerint a távolabbi jövőben is javulni fog a nettó nemzetközi befektetési pozíció, a rendkívül rossz kiindulási helyzet miatt a Makrogazdasági Egyensúlyhiányok kezelésére szolgáló folyamatban (MIP) előírt 35 százalékos küszöb elérése legalább egy évtizedet vesz igénybe.

 

Versenyképesség és kereskedelmi forgalom

 

A külkereskedelmi többlet gyors növekedése (2008-ban a GDP 0,3 %-a, 2014-ben pedig már a GDP 9,6 %-a) is a gazdaság gyengeségére utal. A beruházások és a fogyasztás alacsony szintje – tekintve, hogy az export versenyképessége nem változott lényegesen, sőt romlott – visszafogja a belföldi keresletet.

 

Bár a fajlagos munkaerőköltségek növekedése nincs a küszöbérték fölött, az elmúlt évtized nagy részében mégis igen magas volt ez a mutató, ami Magyarország külső versenyképességét rontotta. Ez tükröződik a fajlagos munkaerőköltség alapú reálárfolyam felértékelődésében is. A versenyképesség főleg a nominális árfolyam gyengülése folytán javult a válság előtti szintekhez képest, azonban a minimálbér 19%-os emelése 2012-ben ezen javulás nagy részét ellensúlyozhatta.

 

Magyarország export teljesítménye is gyengül, részben ciklikus, de strukturális, ártól független tényezők következtében is. Ennek kézzelfogható jele, hogy Magyarország exportpiaci részesedése 2009 óta csökkent az 1995-2008 közötti időszak töretlen növekedése után.  A magyar exportnak a nemzetközi keresletre való nagyfokú érzékenysége folytán ez a visszaesés a válság éveiben ciklikusnak volt tekinthető, ám ez a negatív tendencia folytatódott az utóbbi években is.

 

A nettó külföldi működőtőke-beruházás állományának stagnálásához hozzájárult a működő tőke beáramlásában az utóbbi években bekövetkezett visszaesés, továbbá az a körülmény, hogy számos multinacionális termelő vállalat tevékenységének megszüntetéséről, relokációjáról döntött, különösen az elektronikai iparban. Ugyanakkor pozitívan értékelhetők a GDP mintegy 2 százalékára rúgó autóipari beruházások, ami a következő években az autóiparban mintegy 50 százalékkal növeli meg a termelő kapacitásokat, megfordítva az export-teljesítmény negatív trendjét.

 

A magyar exportteljesítmény az európai átlagnál jelentősen jobb volt, viszont reginális versenytársaihoz képest hátramaradt.

 

A magánszektor adósságállománya

 

A magánszektor adóssága 2000 és 2009 között megtriplázódott, 2009-ben elérte a GDP 170 százalékát.  2010-ben ez a mutató jelentősen visszaesett a tőkeáttétel csökkentése (deleveraging) miatt. A magánszektorban a nettó hitelkihelyezés 18,7 százalékkal esett vissza. 2011-ben és 2012-ben a delevaraging dinamikusan folytatódott, mind a háztartások mind pedig a vállalatok hitelfelvétele jelentősen csökkent.  Azonban a devizában denominált adósságok magas aránya miatt ezt a hatást több mint ellensúlyozta a forint 12%-os leértékelődése a 2010 végi szintjéhez képest.

 

A háztartások hitelállományának csökkenése bizonyos mértékig az ellentmondásos végtörlesztési akciónak köszönhető. Az akció enyhítette ugyan a háztartások kitettségét, de – a GDP közel 1 százalékának mértékéig – megnövelte a pénzügyi szektor nettó veszteségét. A banki szektor nyereségességének romlása miatt csökkent a forrás- allokáció mértéke, ezáltal csökkent a hitelkínálat is. A hitelkínálatot visszafogták a pénzügyi szektorra kivetett túlzott különadók is.

 

A bankok kockázatvállalási hajlandóságát nagymértékben visszafogta a magas beragadt hitelállomány. Ezzel is összefügg, hogy az alkalmazkodási folyamatban Európában a magyar bankok igényelték legerőteljesebb mértékben a külső forrásbevonást. A nemzetközi bankok jelenléte is csökkent Magyarországon, miközben ezek a bankok a visegrádi országokban megőrizték pozíciójukat.

 

Miközben a magyar bankszektor tőkemegfelelési mutatója jónak tűnik (mintegy 15 %), a vállalati szektorban történő hitelkihelyezés feltételei szigorodtak, a hitelezés visszaesett, elsősorban a hitelezési hajlandóság csökkenése miatt. Következésképpen a pénzügyi szektor Magyarországon jelenleg negatív hatással van a gazdasági növekedésre.

 

 

 

Államadósság

 

A csökkentésére irányuló törekvések ellenére 2011-ben a bruttó államadósság csak kis mértékben, alig 0,5 százalékkal csökkent (a GDP 81,4 százalékára). Ez a kis javulás is a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának elkobzásából származó egyszeri bevételnek (a GDP 9,5 százaléka) volt köszönhető, amit részben az adósságállomány csökkentésére fordítottak.  Pozitív hatását azonban szinte teljesen közömbösítette a forint egy év alatt végbement több mint 10 százalékos leértékelődése, ami 2012-ben megnövelte az devizában lévő államadósság forintban kifejezett értékét. Újabb fiskális erőfeszítéseknek (strukturális egyenleg 2.5 százalékpontos javulása), valamint a további nyugdíjvagyonból való adósságtörlesztésnek és kedvező árfolyamváltozásnak köszönhetően az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a Bizottság becslése szerint 2013-ben 78,6 %-ra, 2014-ben pedig 78 százalékra esik vissza.

 

Miközben a „bázis” forgatókönyv szerint az adósságállomány lényegében a jelenlegi szinten stabilizálódik, az elemzések szerint az adósságállomány növekedésére lehet számítani abban az esetben, ha romlanak a finanszírozás feltételei. A „bázis” forgatókönyv megvalósulása esetén a Bizottság 2020-ra az államadósság GDP-hez viszonyított arányát 74 százalékra prognosztizálja. Ám ha az állam a finanszírozás forrásait hosszabb távon a jelenleg stabilizálódni látszó 8,5 százalékos kamattal tudja csak biztosítani, az adósságállomány már 2014-től kezdődően gyors növekedésnek indulhat és 2020-ra elérheti a GDP 85 százalékát.  Hasonló hatása lehet annak is, ha a strukturális egyensúly egy százalékkal romlik. Tehát a költségvetés elsődleges egyenlegének többlete révén csökkenthető az államadósság, de a gyenge növekedési alapok és a finanszírozás viszonylag magas költségei miatt bizonytalanok a kilátások. További kockázatot jelent a deviza-alapú hitelállomány, aminek mértékét ugyancsak megnövelheti a forint esetleges 10 százalékos leértékelődése.

 

A kedvezőtlen forgatókönyvek megvalósulási esélyeit növeli a pénzpiacok magatartásának kiszámíthatatlansága is.  Előfordulhat, hogy csökken a külföldi befektetők kockázatvállalási hajlandósága, márpedig Magyarország finanszírozása jelentős mértékben tőlük függ. 2013-ben az ország a refinanszírozásra a GDP csaknem 20 százalékát fordítja. Bár tavaly sikerült devizaadósságunk arányát a teljes adósságállományhoz viszonyítva 50 százalékról 40 százalékra csökkenteni, a külföldi befektetőknek való kitettségünk még mindig jelentős - összességében az államadósság kétharmadát külföldiek tartják a kezükben. Magyarország finanszírozásának biztonsága tehát a piac magatartásától függ.

 

Munkaerőpiac

 

Jóllehet, a munkanélküliségi mutató 3 év átlagában 2011-ben túllépte a MIP szerinti küszöböt (10,7 százalék lett a 10 százalék helyett), a munkaerőpiacon tapasztalható némi javulás a kormány munkaerő kínálatát ösztönző reformintézkedéseinek köszönhetően, mint a szociális ellátások és a korkedvezményes nyugdíjazás feltételeinek szigorítása.  A legutóbbi adatok szerint a foglalkoztatás elérte a válság előtti szintet. A munkanélküli segély drasztikus korlátozása azonban inkább ellentmondásos hatást eredményezett. Az utóbbi időszakban tapasztalható csökkenés ellenére a munkanélküliség viszonylag magas maradt.

 

A bizottság továbbra is kétszámjegyű munkanélküliségi rátával számol.

 

Az elért eredmények mögött azonban néhány ellentmondás húzódik. A foglalkoztatás a közmunkaprogramnak köszönhetően javult és valós annak a kockázata, hogy a közmunkában foglalkoztatottak tartósan ebben a szegmensben maradnak, mivel a szabad munkaerőpiac aligha lesz képes alternatívát kínálni számukra.  Az is kérdéses, hogy a magánszektor képes lesz-e fenntartható növekedésre, tud-e egyáltalán új munkahelyeket létrehozni. Probléma, hogy a közmunkások bére alacsonyabb a minimálbérnél, ezért egyes rosszul fizető nem állami szektorokban is előszeretettel alkalmazzák őket (például a mezőgazdaságban és az építőiparban), tovább rontva a magánvállalkozások versenyhelyzetét. Nem lehet még tudni, hogy a munkahely-megőrzési csomag ellensúlyozni tudja-e az adójóváírás teljes megszüntetésének hatását.

 

A gazdaság növekedési potenciálja - múlt és jövő

 

Magyarország növekedési potenciálja a régiós versenytársak mögé szorult vissza. Miközben Magyarország növekedési potenciálja már az elmúlt évtized második felétől kezdve fokozatosan gyengült,  Csehország, Lengyelország és Szlovákia meg tudta azt őrizni, sőt növelni is tudta növekedési képességét.  A válság valamennyi országban visszaesést okozott, de a kedvezőtlen kiindulási helyzet miatt Magyarországon a növekedési potenciál gyakorlatilag befagyott.  Hasonló következtetésre jut az IMF és az OECD is.

 

A Bizottság elemzése alapján Magyarország gyenge növekedési potenciálja mögött egyértelműen termelékenységi problémák húzódnak. Miközben a tőke és a munkaerő helyzetének alakulása, ha szerényen is, de hozzájárul a növekedéshez, a teljes termelékenységi mutató (TFP) miatt mérséklődnek a növekedési kilátások.

 

Magyarországon a válságot követően romlott a pénzügyi közvetítés hatékonységa, visszaesett a hitelezés; a termelékenységi mutató romlásának valószínűleg ez az egyik oka. A  tőke potenciális növekedéshez való csökkenő hozzájárulása a beruházási ráta történelmileg alacsony szintjének tökröződése. Ez utóbbi a válság előtt a GDP 20 százaléka fölött volt – hasonlóan a régió többi országához – de azóta a GDP 17 százalékára esett vissza, miközben a visegrádi országok megőrizték a válság előtti szintjüket. Az alacsony beruházási rátát keresleti és kínálati tényezők is magyarázhatják. Kétségtelen, hogy a kereslet alakulására kihatással volt a válság okozta gazdasági bizonytalanság és a háztartások adósságleépítési folyamata, a különadók pedig visszafogták a vállalatok beruházási kedvét. Ezzel párhuzamosan a pénzügyi szektorban is adósságleépítés ment végbe (részben a bankadó kivetése miatt), ami a hitelkínálat visszafogásán keresztül szintén károsan érintette a beruházásokat..

 

A társasági adórendszer és annak hatása

 

2010-ben az új kormány egységes, 10 százalékos adókulcs bevezetését tervezte 2013 évi hatállyal. Ezt a célját azonban módosította a Széll Kálmán tervben: elhalasztotta a vállalati nyereségadó csökkentését, speciális adózási rendszert hozott létre a KKV szektor részére, bizonyos ágazatokban pedig különadókat rótt a vállalkozásokra. Ez utóbbi célja részben a KKV szektor számára adott különféle kedvezmények költségeinek ellentételezése volt.  Az intézkedések eredményeként lényegében csak bizonyos szektorokban nőttek az adóterhek, míg a KKV-szektor élhet a preferenciális adórendszer nyújtotta kedvezményekkel.

 

Egyes szektorális különadók bevezetésére már 2010 előtt is sor került (ezek közé tartoznak a hitelintézetekre, gyógyszeripari cégekre és energiaszolgáltatókra kivetett adók), ezek mértéke azonban a költségvetés méretéhez képest viszonylag szolid volt, különösen az e szektorok nyereségességéhez viszonyítva.   2010-ben azonban a költségvetési kiigazítás részeként további jelentős, a GDP 1 %-át meghaladó mértékű – jóllehet átmeneti jellegű – különadókat vetettek ki a pénzügyi, a távközlési és a kiskereskedelmi ágazatokban. 2011-ben a gyógyszeripari cégek különadója csaknem megkétszereződött, 2012-ben pedig a kormány a különadókat állandósította. Az ágazati különadókat az állam 2009-2013 között a GDP 0,5 százalékáról a GDP 2,5 százalékára növelte. Ehhez adódtak még a GDP 1 százalékát kitevő normál vállalati nyereségadóból és a GDP 1,5 százalékára rúgó iparűzési adóból származó bevételek és további fogyasztási típusú (többek között a telefonálási percdíjakat és készpénzfelvételt terhelő) adónemeket is bevezettek.

 

A különadók fékezik a vállalatok fejlesztési kedvét, ami különböző csatornákon keresztül elsősorban a beruházásra és termelékenységre gyakorolt torzító hatása révén visszafogja a gazdasági növekedést. A magyarországi beruházási kedvet nem csak a pénzügyi szektor hitelezési hajlandósága mérsékli, hanem az adórendszer túl gyakori változása is.

 

A magas vállalati adók – különösen egy feltörekvő gazdaság esetében – elbátortalanítják a külföldi befektetőket, a már megtelepedett külföldi multinacionális vállalatok pedig visszafogják fejlesztési tevékenységüket, leállítják az új technológiák és know how-k átadását.

 

Nem véletlen, hogy a beruházási ráta történelmileg legalacsonyabb szintjére (17 %) esett vissza, a nyereség reinvesztíciója is hasonló tendenciát mutat. A romló üzleti környezet miatt csökkent Magyarország versenyképessége, a Global Competitivness Report szerint elveszítette az előző évben elfoglalt 12. helyét.

 

Politikai kihívások

 

Jelen elemzés szerint Magyarország számára kedvezőtlen folyó fizetési mérlege, magas adósságállománya jelenti a legnagyobb kihívást. Ezzel együtt javítania kell a vállalkozói környezetet és a versenyképességet az ország növekedési alapjainak és a foglalkoztatási lehetőségek javítása érdekében. Már az előző IRD-jelentés is rámutatott Magyarország makrogazdasági egyensúlyzavaraira, különösen a rendkívül negatív NIIP-re és a magas államadósságra. Magyarország folyamatosan dolgozik az egyensúlyhiány leküzdésén, de a folyamat néhány bizonytalansági tényezőt rejt magában. 

 

A legnagyobb kihívást a vállalkozásbarát környezet létrehozása jelenti.  Ehhez kapcsolódik a hitelezés normál szintjének helyreállítása, elsősorban a vállalati szektor számára.  Folytatni kell a fiskális konszolidációt a Tanács ajánlásainak megfelelően mind az Európai Szemeszter mind pedig a Túlzott Deficit Eljárás keretében. Tartósan enyhíteni kell a hitelállomány sebezhetőségét, megerősítve a növekedési potenciált és további strukturális reformok megvalósításával javítani kell a foglalkoztatottságot. Erősíteni kell a versenyt, ami ösztönzőleg hathat a növekedésre. Ösztönözni kell a vállalatokat forrásaik hatékonyabb kihasználására.

Címkék: országjelentés EU makrogazdaság egyensúlyhiány

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr125233749

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

az alapprobléma, hogy magyarországon évek óta nincs gazdasági növekedés.
kepfeltoltes.hu/130421/1_grafikon_www.kepfeltoltes.hu_.png

egy közép-európai (német-osztrák-lengyel-cseh-szlovák-magyar) fed kellene. közép-európai szövetségi fiskális és monetáris tanács. közép-európai szövetségi bank, befektetési és tartalék alap. és egy szövetségi kormány. bajnai gordon vezetésével. ha ezt tető alá tudja hozni, akkor megérdemli, hogy beleírják a nevét a történelemkönyvekbe. különben meg nyilván elzavarják. akkor is ha véletlen választást nyer az ellenzék.

a liberális értelmiség nem ismerte fel, hogy államreformot szövetségi keretek között lehet csinálni. közelekdést, közműveket szövetségi keretek között kell építeni. nem máv kell, hanem szövetségi vasúttársaság. keleti nyitás szövetségi keretek között mehet végbe. szövetségi, szövetségi, szövetségi. ez a mantra. ezt kell bevésni mariska néni agyába. ami nem egyszerű.

a b-terv lehet az, hogy magyarországot helyi (!) népszavazásokkal felosztják gazdaságilag nyitott és zárt térségekre. ahogy németországban is van stadkreis és landkreis. urban és rural district/area. a sok stadkreis viszonylagos önállóságát kell kivívni az önkormányzati választásokon. bajnai budapest főpolgármestere lehet.
Na ja. Szerintük már 2011-be csődbe kellett volna mennünk az IMF hitel nélkül. Hetente volt ez akkoriban az Indexen.

Összetévesztik ezek Orbánt Bajnaival.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) egyiptom (1) Egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euro (1) euró (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) USA (1) usa (3) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma

süti beállítások módosítása