E-útdíj: nyomulás kacskaringós nyomvonalakon

2013.03.30. | Reményik Kálmán | 9 komment

 

„Az úthasználat költségeinek használatarányos terhelése a finanszírozás és az arányos közteherviselés szempontjából is elkerülhetetlen. Ugyanakkor a költségvetési szorítás okozta kapkodás, a szakmai döntési folyamat fiskális szempontú felülírása és az így kialakult időkényszer sok gondot, kényszeres döntést eredményez, s még így is kétséges, hogy a kívánt határidőre megvalósulhat-e egyáltalán azt új útdíjrendszer.” Ezekkel a mondatokkal fejeződött be a Haza és haladás blogon 2012. június 15-én megjelent „Magyarországi útdíjak – a használat értéke” című írásom. Nos, az ott megfogalmazott kételyeket, kérdéseket az idő mind visszaigazolta. Egyetlen egy dolog változatlan: a kormányzat tudomást sem véve az eltelt 10 hónap kudarcáról, a meghiúsult tenderről, a még felszínre sem került egyéb problémákról és a jelenleg tervezett lépések veszélyeiről, változatlanul tartja magát a 2013. július 1-i bevezetéshez. 

 

Zűrös előzmények

 

Az Állami Autópályakezelő Zrt., mint az „e-útdíj” (használatarányos díjszedés) – továbbiakban ED - rendszerének kiépíttetésével megbízott cég első lépésben a tervezéssel, előkészítéssel, kivitelezéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos szakértői munkára 2012. szeptemberében szerződött le a Multi-Contact-Clarity Konzorciummal. A konzorcium egyetlen ajánlattevőként nyerte meg az Állami Autópálya Kezelő Zrt. közbeszerzési pályázatát 1.348.650.000.-Ft-os ajánlati árral. A kiíró eredetileg 810 millió forintban határozta meg a várható ellenértéket. Nyilván az idő szorításában nem élt azzal a lehetőségével, hogy a 66%-al magasabb ár és az egyedüli ajánlattétel ténye lehetővé tette volna az eljárás eredménytelenné nyilvánítását. Érdekes adalék, hogy Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos 2010 szeptemberében még törvénysértésre gyanakodva indokolatlanul magas díjazásnak minősítette a Deloitte két évre (!) kötött, havi tizenöt millió forint díjazást, tehát összesen 360 milliós, azonos tartalmú, s lényegesen rövidebb időtartamú tanácsadói szerződését. A győztes konzorcium cégeinek referenciái között útdíj szedéssel kapcsolatos munka nem volt megtalálható.

 

2012. szeptember 25-én jelent meg az ED beszerzés ajánlati felhívása. Az eljárás formája gyorsított, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt, amit indokolhatott az ügylet bonyolultsága. E bonyolultság leginkább abban érhető tetten, hogy az ÁAK a nemzetközi gyakorlattól eltérően nem egyszerűen díjszedési és ellenőrzési szolgáltatás nyújtására írt ki pályázatot, hanem rendszer, vagyis hardver és szoftver elemek és hozzájuk tartozó szolgáltatások beszerzésére. E konstrukcióban az un. „Service provider”, a Díjszedő és az Ellenőr maga az ÁAK. Ez a forma igényelt volna egy rendszerintegrátor szereplőt is, aki a rendszerszállító és a közreműködő megrendelő közötti kapcsolatot teremti meg a kivitelezés folyamán, de akkor ennek bevonására nem került sor. Feltételezhető, hogy azért nem került sor szolgáltatás megrendelésre, mert ez felvetette volna a koncesszióba adás megtörténtét, amit politikailag nem tartottak „komilfónak”.

 

A kiírás a Kormány 1361/2012. (IX.14) határozatán alapult, mely a „Megtett úttal arányos tarifarendszerű, korszerű elektronikus díjszedés díjpolitikájáról és rendszerbeszerzés feltételeiről, finanszírozásáról” rendelkezett. A kiírást megelőzően az ÁAK egyeztetett a potenciális pályázók körével a megvalósíthatóságról, a határidőről és a tervezett 42 milliárdos árról. Erre a folyamat során a kormányzati kommunikáció többször is hivatkozott, de utólag látható: ha a cégek igenlő választ is adtak a feltett kérdésekre, összesen egy cég vállalta pályázatában is mind az árra, mind a határidőre vonatkozó kívánalmaknak való megfelelést, s később az sem vállalta a szerződés megkötését.

 

Kudarcos közbeszerzés

 

Az ÁAK közbeszerzési ajánlatkérésében valamennyi olyan gazdasági szereplőtől ajánlatot várt, amely a részvételi felhívásban megfogalmazott pénzügyi, műszaki és jogi alkalmassági kritériumoknak, illetve a referencia követelményeknek megfelelt. Az Európai Unió hivatalos lapjában, szeptember 25-i dátummal közölt felhívás szerint a tenderen az a cég tehetett ajánlatot, amelynek a nettó árbevétele az előző három év átlagában elérte a 20 milliárd forintot, és a hasonló rendszer üzemeltetéséből származó árbevétele az előző három évben összesen elérte a 10 milliárd forintot. Az ajánlattevőnek rendelkeznie kellett az elmúlt három évben legalább 500 kilométeren üzembe helyezett útdíjbeszedő rendszer szállításáról szóló referenciával. A pályázat nyertese az lett, aki a legalacsonyabb összegű ajánlatot adta. Az ajánlatnak az előzőek szerinti rendszeren kívül részét kellett képezze még egy 2014. június 30-ig tartó rendszer szupport és egy 1 + 9 éves – maximum évi 1,5Mrd forint díjazású infrastruktúra (hardverüzemeltetési) támogatás.

 

Az ÁAK közleménye szerint a tender technológia-semleges volt, vagyis nem részesítette előnyben a jelenleg ismert technológiai megoldások egyikét sem. A nemzetközi gyakorlat alapján 2 technológiai modell jöhet szóba az un. DSRC és a GNSS, illetve esetleg a kettő kombinációja, bár a szakmai közvélemény ez utóbbit kerülendőnek tartja. A DSRC (Dedicated Short-Range Communications) egy olyan 5,8GHz-es mikrohullámú technika, ahol a gépkocsiban elhelyezett egyszerűen installálható, szabványos OBU (On Board Unit) elnevezésű beltéri egység és az út feletti fém keretszerkezetekre szerelt egység kommunikál egymással, s így követhető a jármű által megtett út. Általában ott praktikus, ahol a díjköteles út nem vagy csak kevés kereszteződést, elágazást tartalmaz, hiszen minden ilyen ponton lennie kell külső kommunikációs eszköznek. Ezért e rendszer kiépítése elsősorban az autópályák esetében oldható meg könnyen, különösen, ha számolhatunk az amúgy is meglévő út feletti szerkezetek használhatóságával. A magyarországi tervek szerint azonban az ED rendszert összesen 6300 km útra,az autópályákon kívül közel 5100 km főútra is is be kívánják vezetni, ezért egy ilyen rendszer kiépítése a rendelkezésre álló határidőre, s főleg versenyképes áron nehezen képzelhető el. A GNSS (Global Navigational Satellite System) rendszer a műholdas helymeghatározáson alapul. Ennél a technológiánál is szükség van OBU-ra, melyek jellemzően GSM alapon kommunikálnak a díjszedő központtal. A GNSS technológia a föld körül keringő GPS műholdak segítségével határozza meg a gépjármű pozícióját. Az ED rendszer a GPS által rögzített pontok és a járműnek azoktól való távolsága alapján követi a jármű mozgását. Előnye, hogy bármilyen kiterjesztett díjköteles hálózaton alkalmazható anélkül, hogy külön infrastruktúrát kéne hozzá építeni. Szerencsés, ha a díjszedésbe vont járművek köre korlátozott. A technológiai leírás alapján látható, hogy bár a kiírás technológia semleges volt, eséllyel csak a GNSS alapú rendszerek szállítói és üzemeltetői pályázhattak, hiszen az autópályákon kívül további főutakon is bevezetésre kerül az ED, de csak a 3,5 tonna feletti járműkategóriákban.

 

Az ajánlattevőknek az ED teljes körű implementációjára kellett ajánlatot tenniük - tervezés, fejlesztés, beüzemelés, a bevezetés támogatása az első évben, infrastruktúra-támogatás 2022. október 31-ig -, amely magában foglalja a díjszedési és díjellenőrzési funkciókat. Az ajánlatokkal szembeni elvárás volt, hogy azokat az Európai Elektronikus Útdíjszedési Szolgáltatás (EETS - European Electronic Toll Service) irányelveinek megfelelően kellett kidolgozni. A szerződéskötés tervezett időpontjának 2012. december 3.-at jelölték meg. 36 cég jelezte részvételi szándékát az e-útdíj tenderen és végül 8 ajánlattevő nyújtotta be jelentkezését, akik közül 4 felelt meg a részvételi feltételeknek. A Kapsch, a Getronics, a T-Systems és a China International Corporation. Mind a négy pályázó határidőre beadta a pályázatát és a november közepén megkezdődött tárgyalási szakasz végén az alábbi ajánlatokat adták:

 

Getronics (34,89 MrdFt)

 

China International Corporation (47,3 MrdFt)

 

T-Systems (53,4 MrdFt)

 

Kapsch (68,1MrdFt)

 

December 15-én az ÁAK a Getronicsot hirdette ki az eljárás győztes ajánlattevőjének. A cég GNSS alapú technológiai megvalósításra tett ajánlatot. A T-Systems Magyarország előzetes vitarendezést kezdeményezett. Ennek során meg kívánta ismerni a nyertes ajánlat műszaki tartalmát, de erre a kiíró nem adott lehetőséget, mivel azt a Getronics, mint minden ajánlattevő, üzleti titoknak minősítette. Meglehetősen zavaros és jogilag rendre abszurd kormányzati és ÁAK kommunikáció közepette halasztották a szerződéskötést és határoztak meg újabb és újabb határidőket, míg végül a Getronics január 19-én véglegesen bejelentette, hogy nem köt szerződést.

 

e3.jpg 

 

Borul a bili…

 

A szakmai közvélekedésben erről a fordulatról két magyarázat is megjelent.

 

Az egyik szerint a Getronics 10% feletti részesedésű – és így nevesített – alvállalkozója, a Q-Free, aki a GNSS referenciát biztosította volna a projekthez, visszalépett a Getronics-al történő szerződéskötéstől. A hírek szerint a rövid határidő és az ebből fakadó magas kötbérkockázat miatt. Erről levélben értesítették a kiíró ÁAK-t. Nem kizárt ez az ok, bár az mindenképpen furcsa, hogy a piacon nagy tapasztalattal bíró Q-Free csak az eljárásnak ebben a szakaszában mérlegelte volna a kockázatokat. Az pedig, hogy e döntéséről nem (csak) a fővállalkozó partnerét, hanem közvetlenül a Kiírót is tájékoztatta, nos, több mint szokatlan.

 

A másik verzió magától a Getronicstól származott. Homályosan megfogalmazott, de széles körben kommunikált közlésük szerint a piacon "eddig nem tapasztalt mértékű és formájú nyomásgyakorlás következtében olyan bizonytalan üzleti és jogi helyzet alakult ki, amely jogi helyzet tisztázásáig nem áll módjában a szerződést aláírni és a teljesítést megkezdeni". A Q-Free visszalépésével kapcsolatosan azt állították, hogy "az egyik versenytársuk az elmúlt időszakban szinte az összes, a projektben részt vevő alvállalkozó partnerünket megkereste, és nyomást gyakorolt rájuk annak érdekében, hogy az együttműködésből visszalépjenek az elektronikus útdíj rendszer tervezett határidőre történő megvalósításának ellehetetlenítése érdekében". Súlyos szavak, mindeddig bizonyítatlanul, s arról sincs információ, hogy a Getronics feljelentést tett volna az ügyben, ahogyan ezt közleménye végén ígérte. A teljes igazságot nyilván csak érintettek ismerik, vagy még ők sem. Az azonban biztos, hogy az országot milliárdokban, ha nem tízmilliárdokban mérhető kár érte már önmagában azért, mert megjósolható, hogy a következő „győztes” ár jóval magasabb lesz.

 

A rendszervásárlásra vonatkozó közbeszerzési eljárással párhuzamosan az ÁAK egy tucat közbeszerzési eljárást indított, amelyek szorosan kapcsolódtak az ED rendszer megvalósításához (gépjármű beszerzése, SIM kártya beszerzés, OBU értékesítés feltöltés (viszonteladói hálózat), pénzszállítás, logisztikai, raktározási tevékenység, banki szolgáltatások stb.) Ezekre azért van szükség, mert, mint arról már szó esett, az ÁAK olyan módon kívánta beszerezni a rendszert, hogy az ahhoz kapcsolódó feladatok egyes infrastrukturális elemeit maga biztosítja. Ennek megértéséhez szükséges tudni, hogy a díjszedés és ellenőrzés jóval szélesebb tevékenységek együttese, mintsem hogy csak arról kellene gondoskodni, hogy regisztrálni lehessen az adott jármű által megtett út hosszát. Ellenőrizni kell, hogy az adott jármű a rá kötelező díjtarifa szerint fizet-e, így pl. azt is, hogy hány tengelyes. Ellenőrizni kell aztán azt is, hogy egyáltalán „benn van-e” a mérési rendszerben, van-e egyáltalán OBU a járművön. A tervezett fizetős hálózat ilyen célú ellenőrzéséhez szükség van közel 80 olyan fix ellenőrző pontra, ahol kamerás rendszer azonosítja a járműveket, azok paramétereit (tengelyszám), az OBU meglétét és minden egyebet. Ugyanilyen ellenőrzést végeznek szúrópróba szerűen a kamerákkal és infrastruktúrával felszerelt ellenőr autók és az un. „mobil egységek”, melyek pihenőknél és egyéb pontokon tereléssel és megállítással dolgoznak. Biztosítani kell az OBU-k folyamatos hozzáférését, a feltölthető SIM kártyákat, melyek segítségével az előrefizetők (prepaid) díjfizetése történik és az ehhez szükséges viszonteladói hálózatot. A szerződött rendszeres úthasználók számára az utólagos (postpaid) fizetés rendszerét, az egyes üzemeltetőkhöz tartozó gépjárművek összesített havi adatait. Az ED tender meghiúsulását követően az ÁAK ezen közbeszerzéseinek jelentős többségét leállította, így információink szerint az is kétséges, hogy az ÁAK maga képes lehet-e a rá vonatkozó feltételek határidőre történő biztosítására.

 

Újrakezdés, „minősített eljárással”

 

A közbeszerzési kudarcot követően egy miniszterelnöki nyilatkozatból kiderült, hogy az állam az eddigiektől eltérő beszerzési és megvalósítási utat keres. Hallani lehetett olyan tervről, hogy valamely állami cég maga lát neki a megvalósításnak, bár ezt a megoldást mindenképpen kétségessé teszi a szakértelem hiánya és a felmerülő közbeszerzési aggályok.

 

Vélhetőleg ez utóbbit kívánta orvosolni a Kormány a február 22-i 1079/2013. számú határozatával, miszerint az ED beszerzésre a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet alapján, minősített beszerzési eljárás keretében kerüljön sor. Ahhoz azonban, hogy ez a kormányrendelet tartalmat is nyerjen (hiszen egy kormányrendelet nem írja felül a közbeszerzési törvényt – továbbiakban Kbt.) a Kbt. rendelkezései szerint szükség volt az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának ilyen tartalmú határozatára. A Bizottság március 4-i ülésén megadta a felhatalmazást a Kormánynak arra, hogy a beszerzést un. minősített eljárásban, a Kbt. előírásai helyett a már említett 218/2011. Korm. rendelet alapján bonyolítsák le.

 

Tartalmazott azonban a Kormányhatározat még valamit. Törölte a 1361/2012. (IX. 14.) Korm. határozat azon rendelkezését, miszerint „felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a megtett úttal arányos díjszedési rendszer megvalósítása során gondoskodjon az európai uniós forrásokból történő finanszírozásba történő utólagos bevonás lehetőségéről.”. Vagyis a Kormány a „gyorsítás” érdekében lemondott a projekt EU finanszírozásáról, 85%-os támogatás intenzitást feltételezve, mintegy 36 Mrd forintról. Ha azt kalkuláljuk, hogy 2013-ra mintegy 75 Mrd forint bevétellel és 42 Mrd forint ráfordítással számolva 33 Mrd forint a projekt hozama, s ezzel szemben 36 Mrd forintról lemondtak, akkor – feltételezve a július 1-i, amúgy kizárt rendszerindulást is – nettó 3 Mrd forint kárt okozott ez a lépés.

 

Ugyancsak a Kormányhatározat nevesítette az ED megvalósításához rendszerintegrátorként a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t. Feladatait elsősorban az ED rendszer összeállításában, a minőségbiztosításban, a megrendelőt támogató műszaki mérnöki funkció ellátásában és az egyéb, az ED beszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátásában határozták meg. Hogy miért pont a NISZ Zrt.-t, azt a szakma értetlenséggel fogadta, hiszen sem ezen a területen szerzett tapasztalata, sem megfelelő kompetenciájú erőforrása nincsen erre. A közelmúltban megkezdték emberek felvételét, de a nevek között a hazai ED szakemberek egyelőre csak elvétve szerepelnek.

 

 e1.jpg

 

Kockázatok és mellékhatások

 

Azt lehetett feltételezni, hogy a Kormányrendeletben foglaltaknak alapvetően a gyorsítás és az átláthatóság csökkentése az értelme. Megítélésem szerint azonban így alig gyorsítanak a procedúrán, hiszen ezen eljárásrendben is a Kbt.-hez nagyon hasonló eljárást kell lebonyolítani. A különbség talán csak annyi, hogy un. nyílt eljárás helyett meghívásos, tárgyalásos eljárást kell bonyolítani, ami szintén közzétett felhívással kezdődik. Tulajdonképpen ilyen eljárást bonyolított az ÁAK már ősszel is. Az eljárásban ajánlattevőként, illetve alvállalkozóként kizárólag az Alkotmányvédelmi Hivatal vezette jegyzékre felvett gazdasági szereplők vehetnek részt. Az eljárás titkossága sem igazán érinti a közvélemény által érdeklődésre számot tartó lényegi elemeket. Az ilyen beszerzésekkel összefüggésben kezelt közérdekű adatokat legfeljebb 10 évre titkosíthatják ugyan, de ez nem vonatkozik nyertes ajánlattevő személyére, a beszerzésre vonatkozó szerződések megnevezésére, tárgyára, értékére, időtartamára és a szerződő felek nevére.

 

A valós cél megítélésem szerint a Kormány március 25-i 88/2013. sz. rendeletéből olvasható ki. A Korm. rendelet szerint (is) kétféle - közösségi (EU) és nemzeti - beszerzési eljárást lehet lebonyolítani. Közösségi eljárást kell lefolytatni, ha a beszerzés tervezett értéke meghaladja a beszerzés típusához tartozó közösségi értékhatárt, ami az építési beruházások esetében jelenleg 1,3 Mrd forint. Az egy beszerzésnek tekintendő részbeszerzésekkel kapcsolatos un. egybeszámítási szabályok azonosak a Kbt.-s szabályokkal. A Kormány rendelet szerinti közösségi eljárásrend eljárási szabályai hasonlóak a Kbt.-ben foglaltakhoz, azzal a különbséggel, hogy nyílt eljárásra nincs mód, de az eljárások hirdetménnyel indulnak, amelyeket ugyanúgy nyilvánosságra kell hozni. Nemzeti eljárásra fő szabályként akkor kerülhet sor, ha a beszerzési érték közösségi értékhatár alatti. De a 218/2011. Korm. rendelet 7.§. (5) bekezdése szerint a közösségi beszerzések eljárási szabályait nem kell alkalmazni azokra a beszerzésekre, melyek esetében a Kormány rendeletében megállapította, hogy a közösségi beszerzés szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekével. A március 25-i 88/2013. számú Kormány rendelet 1.§.-a pedig szó szerint ezt tartalmazza az ED beszerzésével kapcsolatban. A nemzeti eljáráson belül pedig – jogtechnikailag némiképp szokatlan módon – ugyanezen kritérium alapján, az un. „Könnyített eljárás” alkalmazható.  

 

A könnyített eljárást a nemzeti beszerzési eljárásrendben lefolytatásra kerülő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra irányadó szabályok szerint kell lefolytatni, azzal, hogy az ajánlattételi határidők minimumára vonatkozó szabályok nem érvényesülnek, a határidőket az ajánlatkérő határozza meg a beszerzési eljárás tárgyától függően. A tárgyalások során lehetőség nyílik arra is, hogy az ajánlatkérő az ajánlati árakról az ajánlattevőknek felvilágosítást adjon, az ajánlattevő megnevezése nélkül. E legutóbbi Kormányrendelet tehát lehetőséget biztosít arra, hogy felhívás nélkül tárgyalhasson az Ajánlatkérő az általa meghatározott partnerekkel, közben nem kötik a minimális határidők és az ajánlattevő személyének felfedése nélkül kiadhatja egymásnak a versenyzők ajánlati árait.

 

Tekintettel arra, hogy az előző kormányzati ciklusban történteket is ideszámítva már két normál közbeszerzést is lebonyolítottak az ügyben, erősen kétséges, hogy ez az indoklás tartalmilag helytálló. Teljességgel valószínűtlen, hogy jelen eljárásban olyan többlet információk kerülnének az érdekeltek elé, melyek eddig még nem merültek fel. Így azonban nyilvánvaló, hogy az eljárás során érdeksérelmet szenvedők megalapozottan támadhatják majd mind hazai, mind nemzetközi jogi fórumokon, a megítélésem szerint is csak a közbeszerzési – versenyjogi - jogszabályok kijátszására irányuló minősítést és az az alapján lebonyolított eljárást.

 

Jogi értelemben – a fentiek szerinti óriási kockázat mellett – előállt tehát az a helyzet, hogy az ÁAK gyorsan, a csak az általa szabott határidők mentén versenyeztesse az általa kiválasztott meghívottakat. Ehhez természetesen haladéktalanul le kell bonyolítani az érintett cégek felvételét az Alkotmányvédelmi Hivatal jegyzékébe, ami számos ember „C” típusú átvilágítását és egyéb nemzetbiztonsági procedúrákat igényel, ami önmagában is hónapokat vehet igénybe. S mind eközben az eljárást a közvélemény elől elzárva lehet bonyolítani.

 

Az általános időnyomás mellet a másik legnagyobb nehézség a tervezett közel 300.000 OBU beszerzése lehet, amire ilyen rövid idő alatt kevés esély látszik. A jelenleg ismert határidő miatt így csak egy „öszvér” rendszerben lehet gondolkodni. Ez azt jelenti, hogy csak a rendszeres használóknak kell OBU, az egyszeri tranzit (határtól-határig) forgalom pedig ticketing rendszerben fizet. (Az egyes határátkelők közötti távolság alapján számítható az útdíj, de külön ellenőrzési feladat, hogy az illető valóban azon az útvonalon ment-e.) És ez a rendszer is csak korlátozottan, praktikusan az autópályákon vezethető be rövid idő alatt, tekintettel az ellenőrzés már említett időigényére. Szakmai szempontok alapján minden ilyen átmeneti részmegoldás kerülendő, csak lassítja és drágítja az egész rendszernek a kiépítését.

 

A kormányzati kapkodás, időnyomás olyan helyzetbe hozza a közreműködőket, ahol eleve kudarcra vannak ítélve. Maga az eljárás a fenti minősítésekkel együtt és az ajánlattevők feltételezhető időhúzó magatartásával nem lesz rövidebb, mint egy normál megismételt közbeszerzés. A különbség csak annyi, hogy így nem kell látványosan lemondani a beígért és betarthatatlan határidőről, a politikai presztízsről. S természetesen még az, hogy ez a procedúra, ha jogilag nem is bukik meg, átláthatatlansága miatt a korrupció gyanújától lesz terhelt.

 

Nyomulnak

 

Kérdés, mi lesz erősebb? A fiskális szempont, vagy az annak fogságába esett politikai presztízs. Mert a már láthatóan nem tartható kivitelezési határidő és az ebből adódó bevételkiesés miatt egyszerűbb lenne lemondani a nettó 33 Mrd forintról és pótolni azt más módon a költségvetésbe. Nem lenne még késő, hisz ismert a tárgyban valóban kompetens szakemberek köre, őket kellene azonnal összeültetni, a projektet a projektmenedzsment szabályai szerint definiálni és felhatalmazott projektvezető irányítás mellett lebonyolítani.

 

e2.jpg 

 

Valószínű azonban, hogy politikai presztízs győz. Az ÁAK-t és a NISZ-t belehajszolják egy jogilag kétséges eljárásba, ahol végül az eredetileg elképzeltnél drágább és később rendszerbe álló ED valósul meg. Hiszen miért gondolja azt bárki, hogy a T-Systems vagy a Kapsch most, még rosszabb határidő paraméterek mellett olcsóbban építene, mint azt eredetileg ajánlotta? Talán érthetőbb lesz, a Getronics nyomásgyakorlással kapcsolatos kijelentése is. Kiderülhet, volt-e valaki, akinek érdeke fűződött ahhoz, hogy meghiúsuljon az előző tender. Nehéz szabadulni ugyanis attól a gondolattól, hogy a politikai döntéshozókra nagy befolyással bíró gazdasági érdekcsoportok, kihasználva a politika határidőtartáshoz fűződő presztízs szempontját, olyan körülményeket teremtettek, melyek között maradéktalanul érvényesíthetik a saját érdekeiket. S hogy végül a politika szempontjai nem érvényesülnek? „A pénztártól való távozás után” kit érdekel az már?

 

A szakmailag kontrollálatlan politikai akarat és az ezt kihasználó gazdasági lobby tehát már eddig is komoly anyagi károkat okozott, hiszen újabb. minimum fél évvel, de inkább egy esztendővel csúszik az ED bevezetése, a rendszer kiépítésére EU forrást nem tudunk igénybe venni, miközben a teljes kiépítés költsége minden bizonnyal meghaladja majd a tervezettet. E tényezők összesített közvetlen hatása minimum 100-150 milliárd forintra tehető. Az egyéb közvetett és erkölcsi károk – környezeti károk, a további elviselhetetlen forgalomterhelés az egyes régiókban, jogi elmarasztalás, nemzetközi presztízsveszteség – ma még nem is becsülhetők.

Címkék: e-útdíj

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr895176759

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Köszi, hogy összefoglaltad, nagyon hasznos volt! Elszomorító a helyzet.
Kíváncsian várom az illetékesek cáfolatát! :)

Előválasztás 2018 emelt díjas sms (törölt) · http://www.engy.hu/elovalasztas 2013.03.30. 12:19:40

1. A szerző figyelmét elkerülte a témában lejátszott és mindig lyukra futtatott manőverek sorozata 2002-2010 között a szabad madarak és a továbbszolgáló bolsevikok illetve vazallusaik között. Ennek köszönhetjük, hogy ma 3900 Ft-ért mehet egy 25 tonnás szerelvény át az országon, ha egyáltalán megáll és fizet.
2. Egy Grundig OBU ára cca.1000 Euro. 300.000 OBU ára 90 Mrd, ki is fog itt 40-50 Milliárdért komplett rendszert szállítani ?
3. Vannak Budán is szakemberek, akik pl.ASFINAG tapasztalatokkal rendelkeznek, de nincsenek benne a hazai "szakmai fősodorban"
4. Nem kellene fetisizálni a teljesen elektronikus ED rendszert, mert úgy járhatunk, mint a szlovákok : a felvidéki adófizetők 3 év üzemeltetés után -190 Milliárd forint vesztésen állnak
5. Jól meglennénk egy http alapú félautomata, fapados, olcsó díjszedő rendszerrel a tranzitutakon, élőerős ellenőrzéssel,legalább 1000 embernek adna munkát, és a hazai terítőjáratokat üzemeltető szállítmányozók sem blokkolják a választások előtt a csomópontokat. Bonus : ez is EU konform lenne.
@arany_ember:"Egy sértődött ember vagdalkozása!" Általában ez a válasz, ha volt vezető bírál valamit.
Ha jól tudom Ő volt az "előző rendszerben" az ÁAK vezetője (valamilyen autópályás társaság, úgy változnak a nevek, hogy a fene sem tudja követni).
utdij.atw.hu
Grundig OBU 1000 euroert? Mirol beszelsz ember? Erre a feladatra barmelyik kinai OBU megfelel, ami ilyen tetelben 50 dollar alatt van.

Egyebkent a jelenlegi tervekben OBU mar nincs is, onbevallo rendszer lesz, komoly ellenorzes mellett.

Jo amugy az iras, sok erdekesseg van benne, de akad marhasag is.

Majd jovo heten mondok konkretumokat... ;-)
A Kőröshegyi völgyhíd gondolom nem volt drága beruházás... nevetséges ahogy a múlt bukott figurái feltűnnek a haza és haladás körül.
Szóval, van egy működő rendszerünk, amit ez az új rendszer váltana fel.
Az új rendszer több pénzt szivattyúzna ki az autósok zsebéből, és jó drága.

Persze volt már egy hasonló rendszer, de azt elbontották. A kapus rendszer felépítése az M3-as mentén 3.5 milliárd volt(tiszta olcsó, legalábbis a mostani újdonsághoz képest), elbontása 6 milliárdba fájt. Sok baj volt vele, de használat-arányosan hajtotta be az útdíjat. Ezt váltotta fel a mostani rendszer, aminek azért volt előnye is, az ára ellenére.

Most megint ránk tukmálnának egy újabbat, ami viszont már még drágább lenne. A beruházás is sokkal nagyobb összegbe fáj, és még adatvédelmi problémákat is felvet. Ugyanis az adott gépjármű mozgását valahol azután tárolják, amihez nem tudom hogy ki tud később hozzáférni, és milyen jogcímen.

Nem baj. Az állampolgárok érdekei le vannak sajnálva, az állam megint egy újabb csomó pénzt szed ki a zsebünkből, néhány bennfentes megint jó bevételhez jut, és elmondhatjuk, hogy megint az járt rosszul, akit pedig a rendszernek kéne szolgálni.

De elmondhatjuk, hogy közelebb kerültünk Nyugat-Európához. Még ha semmi értelme sincs.
@utdij.atw.hu:
Grundig OBU 1000 euroert? Na ebbol latszik, hogy te nem szakmabeli vagy. Erre a celra a legolcsobb tavolkeleti OBU is megfelel, amit ilyen nagysagrendben 50 dolcsi alatt megkapsz.

De a jelenlegi koncepcioban OBU mar nincs, mert onbevallo rendszer lesz komoly ellenorzesi infrastrukturaval.

Az iras egyebkent egesz jo, bar van benne nemi bullshit faktor helyenkent.

Jovo heten csopogtetek majd egy kis insideR infot a temaban... ;-)

Előválasztás 2018 emelt díjas sms (törölt) · http://www.engy.hu/elovalasztas 2013.03.31. 10:48:32

Nem, nem vagyok szakember, soha nem dolgoztam a NIF,3K vagy az ÁAK cégnél, ott vannak a szakemberek, csak az a kérdés, miben. Az 50-300 dolláros OBU-k eredménye : Szlovákia 2009-ben 258 milliárd forintért (0,86 MrdEuró) vett ED-t, és három év alatt 80 Mrd-t fizetett üzemeltetésért, mialatt az összbevétel csak 130 Milliárd volt három év alatt. Az 1000 eurós OBU-val le lehet nullázni a mobil operátorok bevételét és a szerver kapacitás nagy részét, ráadásul aki jár az Németországba, annak már van is. Ki nem ? Persze tudom hogy 35-42 milliárdért önbevallós, szigorúan ellenőrzött rendszer épül nálunk, de én ugyanezt már tavaly megírtam, kipróbáltam : kb. 300 Millióból kiépíthető az önbevallós, szakaszjegyes http rendszer + véletlenszerű ellenőrzéshez a rendszámfelismerő technika és a bevétel 2%-ából üzemeltethető élőerővel. Érdeklődéssel várom bennfentes infóidat.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) egyiptom (1) Egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma

süti beállítások módosítása