A közpénzekkel kitömött Nézőpont Intézet szakértőinek látszó, de tendenciózus csúsztatásokkal teletűzdelt "elemzést" jelentetett meg az Együtt 2014 által közzétett, korábban a jelen blogon is megjelent alkotmánykorrekciós csomagról. Fontos kérdésről, az alkotmányos demokrácia helyreállításáról van szó, ezért az "elemzésre" akkor is reagálni kell, ha annak feltehető célja nem a témáról folytatott érdemi párbeszéd.

1. Az első állítás szerint a közzétett normaszövegből egy liberális világkép rajzolódik ki, amit azzal támaszt alá a szerző, hogy törlésre javasolja a tervezet az alaptörvényből olyan ideologikus tételeket, mint a magzati élet védelme vagy a házasság megszorító értelmezése.

A hatályos Alaptörvény megalkotása során a Fidesz a saját konzervatív világképét erőltette rá a társadalomra, amikor erősen vitatott társadalmi kérdésekre adott saját, ideologikus válaszait alkotmányi szintre emelte. Az Együtt 2014 alkotmánytervezete ezzel szemben abból indul ki, hogy az alkotmány csak olyan értékeket tartalmazzon, amelyeket a társadalom széleskörűen és szinte egyöntetűen oszt. Éppen ezért a korrekciós tervezet minden olyan, 2011-ben az Alaptörvénybe erőszakolt ideologikus megfogalmazást hatályon kívül javasol helyezni, amelyek az egyik politikai oldal világképét kívánják kétharmadba betonozni.

A magzati élet védelmére vonatkozó alaptörvényi szabályról annak egyik megalkotója egy évvel ezelőtt nyilatkozta, hogy annak nem célja a fennálló jogi helyzet megváltoztatása. Ha ez így van, akkor az adott deklarációt felesleges az Alaptörvényben szerepeltetni. Ellenben ha - a Nézőpont Intézet elemzésével összhangban - valódi tartalma van ennek a rendelkezésnek, akkor azt azért kell hatályon kívül helyezni, mert felborítja az Alkotmánybíróság 1991-es és 1998-as határozataiban kialakított, a társadalom nagy többsége által elfogadott egyensúlyt a női önrendelkezés és a magzati élet védelme között.

Az azonos neműek házasságának tilalma (ha ténylegesen létezik egyáltalán az Alaptörvényben) egy olyan érzékeny társadalmi vitakérdés, amelyben a szemünk előtt zajlanak a világ civilizált felén gyors és alapvető változások. Egy ilyen kérdésben a tartós, hosszú távra szóló alkotmányoknak nem kell állást foglalniuk, azt a mindenkori társadalmi többségre, az Alkotmánybíróságra és az európai alkotmányos konszenzusra kell hagyniuk.

A pozitív diszkriminációt a korábbi Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése már 1989-ben alkotmányi rangra emelte, ezt pedig az Alaptörvény XV. cikk (4) bekezdése megerősítette. Amikor erre a passzusra hivatkozik a Nézőpont Intézet, akkor nem az Együtt 2014 tervezetével vitatkozik, hanem a huszonhárom éve hatályos alkotmányi rendelkezéssel.

Az alkotmánykorrekciós tervezet a Nézőpont Intézet állításával ellentétben nem szünteti meg a termőföld, a GMO-mentesség, ivóvízkészlet alkotmányos védelmét, mivel nem javasolja hatályon kívül helyezni az Alaptörvény P) cikkét. Attól függetlenül, hogy ezek a kérdések nem igényelnek külön, alkotmányi szintű nevesítést, mivel azok mind levezethetőek az egészséges környezethez való jogból, a korrekciós javaslat nem törölné őket, mivel bajt sem okoz az alaptörvényi szerepeltetésük.

2. A Nézőpont Intézet "IMF-kompatibilisnek" látja az Együtt 2014 tervezetét.

Az ennek alátámasztásul felhozott, izzadtságszagú példák azért megmosolyogtatóak, mert ma is fennálló, a Fidesz által megerősített alkotmányos szabályokat minősít ebbe a körbe tartozónak. Az ingatlanadó 1990 óta helyi adóként a magyar jogrendszer része, annak kivetését az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi. A felsőoktatás ingyenességét a ma hatályos Alaptörvény sem tartalmazza, a díjmentességet az Együtt 2014 tervezetével összhangban azt csak az alapfokú és a középfokú oktatásra mondja ki. Az, hogy az egészségügyi és szociális ellátások csak a gazdaság teherviselő képességével összhangban számon kérhetőek, az Alkotmánybíróság 1993 óta követett töretlen gyakorlata.

Hallgat ugyanakkor a Nézőpont elemzése arról, hogy a Fidesz Alaptörvénye a szociális biztonságot alapjog helyett ki nem kényszeríthető államcéllá degradálta, míg a korrekciós tervezet vissza kívánja állítani a korábbi védelmi szintet. A Fidesz alkotmánymódosítással engedte meg a nyugdíjak csökkentését, egyes járulékkal megvásárolt ellátásokat pedig szociális segéllyé degradált. Az Együtt 2014 alkotmánytervezete ezzel szemben fenntartja, hogy a járulék alapján járó ellátások tulajdonjogi védelmet élveznek.

Ennyit az IMF-kompatibilitásról.

3. Az Alkotmány módosíthatatlanságáról

A Nézőpont Intézet elemzése két ponton támadja az alkotmánymódosítás javasolt új szabályait: egyfelől a négyötödös többséghez kötést, másfelől a népszavazásra bocsáthatóságot kéri számon.

Az alkotmánymódosításhoz szükséges négyötödös többség a jogrendszer és a politikai rendszer stabilitását szolgálja: gyakorlati tapasztat immár, hogy az egyik politikai oldal képes megszerezni a kétharmados többséget, mi több, azzal vissza is tud élni. A négyötödös szabály célja világos: a mindenkori ellenzék nélkül ne lehessen az Alkotmányt megváltoztatni. Ez a többség az igazán fontos kérdésekben huszonhárom év tapasztalata szerint minden további nélkül biztosítható volt, hiszen az Országgyűlés a rendszerváltás óta tizenhat alkalommal tudta ténylegesen ilyen többséggel módosítani az Alkotmányt. Nem igaz tehát az az állítás, hogy a négyötöd lehetetlenné teszi az alaptörvény módosítását.

Az pedig, hogy kétszázezer választó el tudja érni az alkotmánymódosítás vagy az új alkotmány népszavazásra bocsáthatását, a részvételi demokrácia irányába ható erőteljes lépés. Az elmúlt két évtized tapasztalatai szerint ennyi aláírást a megszabott idő alatt csak akkor lehetett összeszedni, ha komoly társadalmi igény mutatkozott az adott kérdésben a népszavazásra. Attól tehát nem kell tartani, hogy ez a jogintézmény kormányozhatatlanná teszi az országot, ellenben egyértelműen erősíti az alkotmány társadalmi legitimációját.

4. Az elemzés szerint a népszavazás korábbi eredményességi küszöbének visszaállítása, illetve a tiltott tárgykörök szűkítése a kormányozhatatlanság rémképét vetíti előre.

Az eredményességi küszöb visszaállítására kár a szót vesztegetni: ahogy 1997 és 2010 között nem vált tőle kormányozhatatlanná az ország, a javasolt módosítás elfogadása esetén sem fog.

A tiltott tárgykörök szűkítésének valóban lehet veszélye (bár vicces dolog ezt attól az intézettől hallani, amelynek "anyapártja" egy világos költségvetési hatásokkal rendelkező népszavazást kezdeményezett 2008-ban). Ennek a veszélynek a nagyságát ugyanakkor jelentősen csökkenti az a tapasztalat, hogy huszonhárom év alatt kétszer volt sikeres, a nép által kezdeményezett népszavazás Magyarországon.

A tervezet ezért abból indul ki, hogy a demokrácia stabilitására nem a ritkán és korrekciós eszközként alkalmazott népszavazás jelenti az igazi veszélyt, hanem az, ha a politikai elitek végletesen elszakadnak a társadalomtól. Nyilván voltak és lesznek olyan népszavazások az ország történetében, amelyeken - kinek-kinek az ízlése és a szakmai meggyőződése szerint - helytelen eredmény született. De a demokrácia már csak ilyen: senkinek a zsebében nincs ott a bölcsek köve, a politikai elitnek meg kell tanulnia együtt élni azzal, hogy a jozefinista társadalompolitika nem vezet sehova. Ha a választók egyetértését még középtávon sem tudja egy-egy politikai erő megnyerni a saját elképzelései támogatására, akkor az az erő meg fog bukni. A népszavazás kiterjesztése ennek a tudatosulását tudja meggyorsítani.

5. A Nézőpont Intézet szerint a közigazgatás stabilitását veszélyezteti, ha a parlament egyszerű többséggel tud dönteni az ország területi beosztásáról.

Az elmúlt harmadfél év megmutatta, hogy a közigazgatás stabilitásának semmi köze nincs a szabályozásához szükséges parlamenti többségnek. Ilyen szétzilált állapotban az igazgatás a rendszerváltás óta soha nem volt Magyarországon, mint ma, nyilván nem függetlenül a kormányzatnak az apparátussal szembeni zsigeri ellenérzéseitől.

A kérdés ugyanakkor elvi: a közigazgatás működőképességéért a mindenkori kormánytöbbség tartozik felelősséggel, a választók rajta kérik számon, ha az államapparátus nem teljesít jól. Ennek megfelelően a működtetéshez és a szükségesnek látott változtatásokhoz szükséges eszközökkel rendelkeznie kell a mindenkori kormánytöbbségnek.

Az Együtt 2014 rövidesen nyilvánosságra kerülő önkormányzati koncepciója egyébként világossá teszi, hogy sem a regionális közigazgatás kialakítását, sem a megyei kormányhivatalok rendszerének felszámolását nem tartaná jó lépésnek. Ezeket a kérdéseket azonban nem az Alkotmány szintjén, hanem szakpolitikai vitákban kell tisztázni.

6. Az elemzés szerint az Alkotmánybíróságot megbénítja, ha nincs határidőhöz kötve az előzetes normakontroll eljárás, illetve ha bővül az utólagos normakontroll indítványozóinak köre

Az elemzés téved: az alkotmánykorrekciós tervezet 17. §-a nem megszünteti az eljárási határidőt, hanem 30 nap helyett 90 napra emeli a testület rendelkezésére álló időt. Az utólagos normakontroll indítványozására jogosultak körének bővítése pedig nem bénít semmit meg: huszonkét éven át bárki kezdeményezhette az eljárást, az AB mégsem bénult meg. Az Alaptörvény szerinti, szűk indítványozói kör pedig joggal kaphat kritikát: az új szabályozás első évében, 2012-ben összesen 15 érdemi határozatot hozott a testület. Havonta átlagban 1,25-öt.

7. Kiüresíti az intézményi függetlenségét a Nézőpont szerint, ha az ÁSZ, az MNB és a Költségvetési Tanácsra vonatkozó törvény feles többséggel lesz módosítható.

A régi, 2010 előtti Költségvetési Tanács tekintélye és függetlensége össze sem mérhető a jelenlegivel. Akkor feles törvény szólt róla, most kétharmados. A kétharmad ebben a vonatkozásban nem garancia semmire.

Egészen 2012-ig az MNB-re vonatkozó törvény is feles volt. Ebben a körben a függetlenség igazi garanciáját az Európai Központi Bank és az uniós jog jelenti, mint azt a kormányzat befolyásolási kísérleteinek bukása is mutatja. Nehéz belátni ugyanakkor, miért kellene kétharmadhoz kötni a jegybanki információs rendszer működtetésére vonatkozó szabályokat.

Az Állami Számvevőszékre vonatkozó, garanciális szabályoknak az Alkotmányban van a helyük, ehhez képest a részletszabályok nyugodtan lehetnek feles többséghez kötöttek. Az ÁSZ függetlenségét egyébként is nehéz bármi mással jobban veszélyeztetni, mint hogy egy levitézlett pártkatonát ültetett oda a fideszes kormánytöbbség.

8. A bírói önkormányzatiság mint az ítélkezés hatékonyságának veszélyeztetése

A Nézőpont Intézet elemzése csúsztat: az alkotmánykorrekciós tervezet csak a személyügyi kérdésekben állítaná vissza kényszerítően a bírói önkormányzatiságot. Abban viszont igen. A jelenlegi kormánytöbbség alkotmánysértő és a közösségi jogba ütköző módon próbálta lecserélni a bírói kar és különösen a bírósági vezetők jelentős részét, ami nyilvánvalóan a bírói függetlenségnek a rendszerváltás óta nem látott súlyos sérelmét idézte elő. Egy jó alkotmánynak garanciát kell adnia arra, hogy ilyen nem fordulhat elő.

A bírósági igazgatás egyéb kérdéseit (gazdálkodás, beruházások, back office) az Együtt 2014 tervezete a törvényi szabályozásra hagyja, azzal, hogy ezeknek is korlátját képezi az igazságszolgáltatás függetlensége. A törvényalkotó (és az Alkotmánybíróság) mérlegelésére kell bízni azt, hogy a személyügyön kívül az egyéb igazgatási kérdésekben miként találja meg az önigazgatás és a hatékonyság közötti egyensúlyt.

9-10. A Költségvetési Tanács hatáskörének korlátozása, az Alkotmánybíróság állítólag "kormánybuktatóvá" tétele

Az alkotmánykorrekciós tervezet valóban megszünteti a Költségvetési Tanács egyetértési jogát. Teszi ezt azért, mert ez minden részletes garancia nélkül lehetővé teszi a Tanács számára, hogy politikai alapon elérje a hivatalban levő Országgyűlés feloszlatását. Erős és független Költségvetési Tanácsra van szükség, de az nem lehet a politikai-hatalmi játszmák eszköze.

Az Alkotmánybíróság az elemzés által sugalltakkal szemben - az államadósság csökkenése után - a költségvetési törvényt jelenleg is megsemmisítheti, amivel közvetetten elő tud állítani olyan helyzetet, amikor az Országgyűlést fel lehet oszlatni. Ennek a lehetőségnek a kritikáját nem a korrekciós tervezettel, hanem a hatályos Alaptörvénnyel szemben lehet felhozni.

*  *  *

Az Együtt 2014 egy mérsékelt, a hatályos Alaptörvénynek az elfogadhatatlan részeit módosító alkotmánykorrekciós tervezetet tett közzé. Az országnak olyan alkotmányra van szüksége, amely nem elfogadhatatlan sem a politikai baloldal, sem a centrum, sem pedig a politikai jobboldal számára. Voltaképpen örömteli, hogy a Nézőpont Intézet is csak a hajánál fogva előrángatott kritikákat tudott megfogalmazni a tervezettel szemben.