A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány költségvetést magyarázó projektje, a közöskassza.hu keretében a Költségvetési Felelősségi Intézet elkészítette a 2012-es költségvetés tervezetének frissített kockázatelemzését. A munkát a Romhányi Balázs által vezetett szakmai műhely jelentős részben önkéntesek munkájára támaszkodva, a 2010 végén megszüntetett Költségvetési Tanács Titkárságán kidolgozott módszertanokra támaszkodva végezte el. A tanulmány legfontosabb megállapítása az, hogy a jövő évi költségvetésben 400 milliárdos lyuk tátong, miközben a kormány gazdaságpolitikájának alapjává az a tévhit vált, hogy az ország versenyképességét jobban szolgálják az átmeneti kiigazítást célzó lépések, mint a strukturális egyenlegjavítás. Alábbiakban az elemzés összefoglalóját olvashatják, a teljes tanulmány a közöskassza.hu oldalon érhető el.
2012-ben a GDP 1,1 százalékos reálcsökkenésére számítunk, aminek oka egyrészt a külpiacainkon várható 1 százalékos visszaesés, másrészt a magyar gazdaságpolitikai intézkedések növekedéscsökkentő hatása. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2012-ben a magyar gazdaság a külpiacaihoz képest 0,1 százalékkal lemarad.
A 2008-2015 időszakban enyhén „W” alakú növekedési pálya rajzolódik ki, melynek két jellemzője érdemel figyelmet, ha összehasonlítjuk a 2011. szeptember végén számított technikai kivetítéssel. Egyrészt közel 3 százalékponttal csökkent a kibocsátás várható reálszintje, másrészt több mint fél százalékkal csökkent a középtávon elérhető növekedési ütem.
A mai gazdaságpolitika folytatása esetén a foglalkoztatottság a magánszektorban csökkenni fog. A trend növekedési ütem csökkenésének egyik legfontosabb oka, hogy elsősorban a minimálbér 19, illetve a garantált bérminimum 15 százalékos emelése – különösen az átmeneti bérkompenzáció megszűnése után – a versenyszektorban foglalkoztatottak létszámának csökkenését eredményezi. Az elmúlt másfél évben készített kivetítések még rendre azt mutatták, hogy a jelen kormányzati ciklus végéig a magánszektorban foglalkoztatottak létszáma nagyságrendileg 90 ezerrel növekedhet a 2010. évi induló értékhez képest. A legújabb tendenciák azt mutatják, hogy ez már nem igaz, változatlan politikák mellett a foglalkoztatás csökkenni fog.
A monetáris politika területén fontos jelenség, hogy a megemelkedett kockázati felárak miatt 2012-ben a jegybank nem fog tudni kamatot csökkenteni. A 6,5-7 százalékos alapkamat a 4,1 százalékos inflációt figyelembe véve több mint 2,5 százalékos reálkamatlábat jelent, miközben a reálgazdaság 1,1 százalékkal zsugorodik. Középtávon ennek következménye, hogy 2013-ban a 3 százalékos célnál lényegesen alacsonyabb, 1 százalékos inflációra számítunk. Csak 2014-15-ben érheti el az infláció a célszintet.
1. ábra: A GDP alakulása változatlan áron (2007=100)
Természetesen a technikai kivetítés magasabb növekedési pályája egy fenntarthatatlan költségvetési pályát tételezett fel, ezért jelentős intézkedések váltak szükségessé. A technikai kivetítés óta elhatározott intézkedések egy része a konvergencia programban meghatározott egyenlegcél eléréséhez nagyban hozzájárul, egyúttal azonban fékezi a növekedést, ami így közvetve a költségvetési egyenlegjavító hatást is mérsékli.
Külön kiemelendő a devizahitelek végtörlesztésének lehetővé tétele, amely a kereskedelmi bankoknak okozott veszteség miatt a hitelezés visszafogását, ezáltal a gazdasági növekedés fékeződését és így szintén a költségvetési egyenleg romlását okozza. Mivel nem csak a fogyasztást, hanem a beruházást is fékezi, ezért annak ellenére tartós a növekedésfékező hatás, hogy a hitelkínálat feltételezésünk szerint csak az intézkedés utáni egyetlen évben szűkül. Számításaink szerint ennek az intézkedésnek a költségvetési nettó hatása a 2012-2014 években önmagában eléri azt az összeget, amelyet a bankok veszteségként kénytelenek még 2011-ben leírni.
1. ábra: A költségvetési egyenleg elvárt és várható alakulása
Amint a 2. ábráról látható, a költségvetési vita november végén lezárt első fázisa után a fennmaradó kiigazítási szükséglet eléri a GDP 1,3 százalékát, abszolút összegben a közel 400 milliárd forintot. Ezzel összevetve a kormányzati kommunikációban eddig megjelent terveket, amelyek szerint a 200 milliárd forint tartalékon felül mindössze bruttó 120 milliárd forint erejéig kíván a kormány intézkedni, 2012-ben a költségvetési hiány nem kizárt, hogy meg fogja haladni nem csak a 2,5 százalékos eredeti célt, hanem még a 3 százalékos maastrichti küszöbértéket is. Ez utóbbinak oka, hogy egyrészt a kiadáscsökkentő intézkedéseknek van részleges bevételcsökkentő hatása is, másrészt vannak olyan, a 2012. évi költségvetésben meg nem jelenített kockázatok, amelyekre a tartalékok törlése után már nem marad fedezet.
A középtávú költségvetési pálya alapján a konvergencia programban kitűzött célok eléréséhez még az sem elég, ha a 2012-ben szükséges kiigazítást a kormány tartós intézkedésekkel teljesíti. A 2013-ban keletkező kiigazítási többletigény 350 milliárd forint. A 2012-ben életbe lépő intézkedések közül az egyszeriek természetesen 2013-tól ismételten megoldandó problémát hagynak maguk után.
Alap forgatókönyvünkben számos olyan kockázatot nem vettünk figyelembe, amelyek összege és/vagy bekövetkezési valószínűsége nehezen becsülhető. Ilyen például a különadókkal kapcsolatos jogi kockázat, az állami vállalatok eredménye, a központosított önkormányzati intézmények költséghatékony vezetése, a társasági adóbevétel csökkenése a sportcélú támogatások adókedvezménye miatt. Számottevő a valószínűsége annak, hogy a következő 2-3 évben ezek együttesen, átlagosan több mint évi 100 milliárd forinttal rontsák a költségvetési egyenleget.