A korrupció elleni fellépés kulcskérdései a tág értelemben vett állam átláthatóságának növelése, a közbeszerzések rendszerének átalakítása és a pártfinanszírozás rendbetétele. A Haza és Haladás Alapítvány átfogó programon dolgozik, amely ezekre a problémákra kíván megoldásokat kínálni. A korrupcióellenes világnap előtt ebből a legfontosabb javasolt intézkedést emeljük ki: áttörést kell elérni az állam, az állami szervek és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének nyilvánosságában. Egyrészt az átláthatóság már önmagában visszatartó erőt képvisel a vitatható ügyletekkel, másrészt pedig a közzétett és jól kereshető közérdekű információk jelentik a civil kontroll tényleges működésének előfeltételét. Vennünk kell egy nagy levegőt, és azt mondani: minden állami szerződés érvényességének feltétele legyen a nyilvánosságra hozatal – legyen szó sima polgári jogi, az állami vagyon hasznosítására irányuló, uniós támogatással összefüggő vagy közbeszerzés nyomán megkötött szerződésekről.
Az „üvegzseb” törvény elfogadása, 2003 óta a költségvetési szervek által kötött, ötmillió forint feletti szerződések adatai elvben nyilvánosak, 2009 óta pedig ez a kötelezettség kiterjed a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban álló cégekre is. Ez ugyan több mint a semmi, a gyakorlatban mégsem tudta elérni a szabályozás a kitűzött céljait. Az egyik fő probléma, hogy a közzététel elmulasztásának nincs szankciója: a gazdasági társaságok ilyen-olyan indokokkal jellemzően nem is teszik közzé a megkívánt adatokat. A másik gond, hogy a közzétett adatok után vadászni kell: minden szerv a saját honlapján tehet eleget közzétételi kötelezettségének, ahol nem egy esetben eldugva, nem naprakészen vagy az archív adatokat törölve teszik fel a szerződések adatait. A harmadik probléma az, hogy az adatok nem kereshetőek: lényegében nem ismerhető meg, hogy X vagy Y Kft. összesen az állami szervekkel mekkora összegű és milyen szerződéseket kötött. A negyedik nehézség abban mutatkozik, hogy a szerződések legfontosabb adataiból egy sor kérdésre, így különösen a szerződés pontos tárgyára vagy feltételeire nem derül fény, márpedig ahhoz, hogy a szerződéses érték megalapozottságáról a közvélemény meggyőződhessen, elengedhetetlen a kontraktus részletes ismerete.
Mind a négy problémára megoldást jelent, ha a tág értelemben vett állami szerződéseket teljes terjedelemben egy központi honlapon, a szerződő felek szerint kereshető módon közzé kell tenni. A közzététel megtörténtét a szerződés polgári jogi érvényességi feltételének kell minősíteni, így a megismerhetőség teljesítése nélkül jogszerűen nem teljesíthető kifizetés a szerződő félnek. Ennek a kötelezettségnek a magyar államot, a helyi önkormányzatokat és társulásokat, a költségvetési szerveket, valamint a többségi állami vagy önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaságokat egyaránt terhelnie kell. A teljesítéshez – az informatikai feltételek kiépítése után – egy szkenneren és internet-kapcsolaton kívül nincs is szükség másra, így a gyakorlatban is működőképes lehet ez a kiterjesztett közzétételi rendszer.
Vannak persze olyan információk, amelyek közzététele károkat okozna az országnak. Ha a Magyar Villamos Művek egyik erőmű-fejlesztésére kötött szerződésének mellékletében műszaki innovációk szerepelnek, a fejlesztő nyilván nem akarja azokat közkinccsé tenni, inkább nem is fog szerződést kötni az állammal. De elképzelhető az is, hogy egy köztulajdonban álló cég a versenypiacon működik, ezért hátrányt jelent a számára, ha a magántulajdonban álló versenytársaitól eltérően az árazását teljesen átláthatóvá kell tennie. Nagyon szűk körben ezért lehetőséget kell adni arra, hogy az üzleti titokra hivatkozva egyes szerződési részeket a közzétevő kitakarhasson, de ehhez komoly eljárási garanciákat kell társítani, mert nap mint nap láthatjuk, hogy az érintett cégek miként próbálják a fiktív üzleti titkok mögé bújva eltitkolni a nyilvánosság elől a kezelésükben levő közérdekű adatokat. A kitakarás ezért csak olyan adatokra vonatkozhat, amelyek szerzői jogi vagy más hasonló védelem alá esnek, és az adott kérdésben átlagos jártassággal rendelkező szakember számára evidensen fel nem ismerhető, korábban nyilvánosságra nem került információkat tartalmaznak. A versenypiacon működő, köztulajdonban álló társaságok a szerződéses árra vonatkozó részeket kitakarhatják a szerződésből, ha bizonyítják, hogy annak meghatározása során a szokásos piaci ártól nem térnek el. Ez praktikusan azt jelentheti, hogy a társasági adó szabályozásából ismert transzferár-dokumentációval kell alátámasztaniuk az ár piaci jellegét.
A másik, immár klasszikussá vált „eltitkolási” hivatkozás a Magyar Fejlesztési Bank esetében a banktitokra való hivatkozás. A magunk részéről nem vitatjuk, hogy ha az MFB kvázi kereskedelmi banki tevékenységet folytat, akkor a nála elhelyezett, normál betétekre vagy az állami kezesség vagy garancia nélkül folyósított hitelekre vonatkozó adatok legitim módon lehetnek banktitkok. Ha viszont valaki azért vesz fel a Fejlesztési Banktól hitelt, mert a kereskedelmi bankok feltételei szerint ahhoz nem jutna hozzá, és ahhoz bármilyen állami szerepvállalást (garancia, kezesség stb.) igénybe vesz, akkor a terheket viselő politikai közösségnek, a közvéleménynek joga van megismerni a hitelszerződés részleteit is.
Az állami vagyon hasznosítására irányuló pályázatoknál, illetve a közbeszerzéseknél önmagában a nyertessel kötött szerződés nyilvánossága nem elegendő. Ahhoz, hogy bármi számára ellenőrizhető legyen a pályázatok/közbeszerzések tisztasága, a döntést követően meghatározott időre a vesztes pályázatokat/ajánlatokat is nyilvánosságra kell hozni, az értékeléssel együttesen.
A nyilvánosságra hozatali kötelezettség kiterjesztése fontos a korrupció elleni küzdelemben, de van egy további hatása is. A demokrácia nem lehet sikeres akkor Magyarországon, ha a polgárok meg vannak győződve arról, hogy a hatalomgyakorlók legfontosabb célja a magánvagyonok gyarapítása. Ahhoz, hogy a huszonkét év alatt folyamatosan rombolt, az államba vetett bizalmat elkezdhessük helyreállítani, minden olyan eszközt fel kell használni, ami bizonyíthatja a választóknak, hogy az állam értük, a közösségért tevékenykedik. Ehhez sok apró lépést kell tennie az államnak, ezek egyike lehet az állami szerződések teljes nyilvánossága.
