Devizahitelesek „megmentése” - egy alternatív megoldás

2011.06.27. | Felcsuti Péter | 79 komment

 

Május végén megszületett a megállapodás a kormány és a bankok között a devizaadósok „megmentéséről”. A megállapodás lényege a svájci frank árfolyamának 180 forinton történő rögzítése, ami azt jelenti, hogy az e feletti rész törlesztésére az adósok néhány év haladékot kapnak. A kilakoltatási moratórium feloldása csak egy nagyon szűk kört érintett, cserébe a bankok vállalták, hogy a birtokukba kerülő ingatlanokat szintén nagyon kis mennyiségben (havi kvótákban) értékesítik. Az állam ugyancsak szűk körben bérlakás konstrukció bevezetésére is kötelezettséget vállalt. A napokban a parlament megerősítette a kormány kötelezettségvállalását.
 
Egy év késlekedés
 
Jó egy év telt el azóta, hogy a frissen beiktatott kormány gyors megoldást ígért erre a problémára (is). Ezért az első kérdés, ami felmerül, és amire nem igazán tudjuk a választ, hogy a megoldás kidolgozása miért tartott ilyen sokáig, hiszen az adósok helyzete az eltelt évben nem javult, sőt, valójában jelentősen tovább romlott. A svájci frank a 200-225 sávban ingadozik, miközben a svájci frankban denominált jelzáloghitelek legnagyobb része 140-170 forint közötti árfolyamokon jött létre. Az árfolyamveszteségen túlmenően a bankok a válság következtében megnövekedett kamatköltségeiket is ügyfeleikre terhelték. Ez a törlesztő részletek ugrásszerű növekedését eredményezte, ami szélsőséges esetben akár a fizetendő összeg megduplázódásához is vezethetett. Mindez történt egy elhúzódó, 10%-os munkanélküliséggel járó gazdasági válság közepette, nyílvánvaló tehát, hogy olyan súlyos társadalmi-gazdasági problémáról beszélünk, amely lassítja magát a válságból való kilábalást is.
 
 
Fontos lett volna tehát, hogy a kormány gyorsan lépjen és elhárítsa ezt, a társadalmi légkört és a gazdasági életet egyaránt mérgező problémahalmazt. Ám késlekedett, és amit most "mentöcsomagként" meghirdetett, távolról sem jelent valódi megoldást. 
Aki valaha is foglalkozott összetett társadalmi-gazdasági-pénzügyi-lélektani kérdésekkel, vagy legalább olvasott ilyenekről, természetesen tudja, hogy az ilyen problémáknak nincs „tiszta” megoldása, csak olyan, ami valamilyen értelmes kompromisszumot talál az egymásnak ellentmondó prioritások között. Az ilyen megoldás értelemszerűen kevesebb az egyes részfeladatok optimális megoldásánál.
 
Egymásnak ellentmondó elvárások
 
Milyen „részfeladatokról” van ebben az esetben szó?:
 
(1) Az adósok terheinek ésszerű enyhítése
Az nem kérdés, hogy nem tehetők felelőssé kizárólag az adósok a kialakult helyzetért. Valamilyen mértékben szerepet játszott ebben a bankok hibás üzletpolitikája (a svájci frankkal, mint „hordozó valutával” kapcsolatos kockázat alulértékelése) és az állami fogyasztóvédelem gyengesége is. Mindez indokolja e két szereplő közreműködését és anyagi szerepvállalását a probléma megoldásában, vagy legalábbis csökkentésében.
 
(2) Az adósságmérséklésből adódó „erkölcsi kockázat” csökkentése
A szerződéseket be kell tartani – ez a piacgazdaság működésének egyik alapja. Minden olyan állami vagy nem állami akció, amely ezt gyengíti, veszélyezteti a piacgazdaság és szélesebb értelemben a társadalom működőképességét. 
 
(3) A jelzálog érvényességének, mint a piacgazdaság működéséhez elengedhetetlenül szükséges instrumentum fenntartása
A hosszúlejáratú hitelezés egyik legfőbb biztosítéka az ingatlanon alapított jelzálog, ami nem fizetés esetén érvényesíthető, azaz hitelező számára biztosított a törvényes lehetőség, hogy az ingatlanhoz hozzájut és azt a piacon értékesítve a befolyó vételárral kintlevőségét csökkentheti. Ha ezt valami korlátozza (kilakoltatási moratórium), az erőteljesen csökkenti a bankok hajlandóságát, hogy hosszúlejáratú hiteleket nyújtsanak. Ez nyílvánvalóan ellentétes a gazdasági szereplők érdekeivel.
 
(4) A bankok hitelezési hajlandóságának ösztönzése
A jelzálog problematikán túlmenően a kérdés egészének megoldatlansága nem csak az adósok, de a bankok számára is súlyos, valójában kezelhetetlen probléma. A bankok többsége külföldi tulajdonban van. E tulajdonosok kockázatvállalási hajlandóságát Magyarországon sok egyéb mellett ez is csökkenti. 
 
(5) Az állam tehervállalásának minimalizálása
Mindennemű állami szerepvállalás a bajbajutott devizaadósok megsegítése érdekében az adóssággal nem rendelkező, vagy az adósságukat rendben törlesztő állampolgárok pénzéből történik. Ezért nem csupán pénzügyi, de erkölcsi kérdés is az állami szerepvállalás minimalizálása.
 
A létrejött megállapodás csak nagyon kis mértékben támogatja a fenti célok elérését – az állami tehervállalás korlátozását leszámítva. Az 1., 3. és 4. pontban foglaltak terén szinte semmi nem történt, ezért a „devizaadósok problémáját” a társadalom és a gazdaság súlyos teherként a következő években is vélhetően cipelni fogja.
 
 
Megoldás: lett volna másik
 
Elöljáróban fontos különbséget tenni a fizetőképes (de nehézséggel küszködő) és fizetésképtelen (kilencven napon túli lejárt adóssággal rendelkező) adósok között. A fizetőképes (vagy kész) adósok helyzetén a bankok képesek könnyíteni elsősorban átütemezéssel. Ezzel a gyakorlattal a bankok ma is élnek.
 
A másik csoportot érintő megoldás lényege, hogy a megnövekedett törlesztő részletek fizetésére képtelen adósok lakása automatikusan bérlakássá alakul át, amely után az adósok immáron bérlőként forintban megállapított bérleti díjat fizetnek. A bérlakások tulajdonosa nem csupán az állam/önkormányzat lehetne, a kereskedelmi bankok maguk is létrehozhatnának bérlakás-alapokat, illetve vegyes alapok is működhetnének.
 
A bankok hozzájárulása az alapba kerülő lakások értékében valósulna meg t.i. az általuk nyújtott hitelek egyeztetett mértékű leírásával, illetve ugyanolyan összegű új hosszúlejáratú forint-hitel nyújtásával az alap számára. Ez feltételezi a svájci frank hitelek kivezetését (ami értelemszerűen a jegybank szerepvállalását is igényli). Fontos hangsúlyozni, hogy csak a bérlakás konstrukcióba átkerülő devizaadósságra gondolok, a teljes állomány átváltása forintra az ország számára kezelhetetlen terhet jelentene.
Az állam hozzájárulása az így csökkentett vételár kifizetése, vagy a bankok által nyújtott hitel visszafizetése az adósok által fizetett bérleti díjból. Ez utóbbi nyílván alacsonyabb kell, hogy legyen, mint a hitelek miatti adósságszolgálat. A jegybank a devizacsere lebonyolításában működne közre, illetve hosszúlejáratú források biztosításával támogathatná a konstrukciót.
 
Mindez természetesen a jelenlegi megállapodásban foglaltnál lényegesen nagyobb azonnali (és a következő néhány évre szóló) állami szerepvállalást tételezne fel, amit a kormány nem tudott/nem akart vállalni. Pusztán csak a teljesség kedvéért egy javuló gazdasági környezetben az állam költségei az idő múlásával csökkenhetnek, sőt egy részük meg is térülhetne.
 
Egy ilyen konstrukció kidolgozása, pláne működtetése korántsem egyszerű. Az emberben azonban felmerül, hogy megérte volna mondjuk egy, esetleg két MOL részvénycsomag áráért megpróbálkozni vele, és ezáltal elhárítani ezt a jövőben növekedést komolyan veszélyeztető problémahalmazt.

Címkék: válság gazdaságpolitika devizahitel válságkezelés

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr313019486

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"Az nem kérdés, hogy nem tehetők felelőssé kizárólag az adósok a kialakult helyzetért."

Pontosan miért is nem? Egyáltalán nem értem hogy ez a szerzőnek miért axióma. Hosszú távon nagyon rossz irányba vezet az, ha az állam úgy érzi hogy neki felelősséget kell vállalnia ha mások kockázatos portfoliói elmásznak az eloszlás bal szélére. Ezzel csak azt ösztönzi, hogy mindenki építsen szépen ilyen portfoliókat, majd a többiek ("állam") kisegítik ha baj van. Szerintem nagyon jó lecke volt Magyarországnak a devizahitel, és szerencse, hogy a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé hogy az állam "megmentse" az adósokat.

Más: a bérlakássá való átalakítás illúzió. Heterogén és nehezen menedzselhető lakásállományról van szó. Ha gazdaságilag ésszerű lenne ilyen lakásokból bérlakás-alapot csinálni, akkor látnánk erre példákat piaci alapon; mivel nem látunk, úgy tűnik hogy ez a tevékenység jelenleg nem éri meg, tehát valakinek veszteséget kellene realizálni rajta, másoknak meg támogatni. Emellett a bankok profiljába a bérlakások kezelése (hangsúlyozom, hogy itt nem a finanszírozásról beszélek, hanem arról, hogy be kell szedni a lakbért, és ki kell javítani a falat ha leesik a vakolat) kb annyira illeszkedik szervesen, mint a vattacukor-készítés.

A megoldás szerintem nem ez lenne, hanem annak felismerése, hogy ezen az konstrukción bizony sokan buktak, és elkerülhetetlenül lesznek akik elvesztik lakásukat. Itt végig kellene csinálni a megszokott és elkerülhetetlen lépéseket (bank eladja a követelést, rendberakja a könyveit, lakás értékesítése árverésen), más megoldás nincs. Az állam szerepe a negatív következmények tompításában lehetne: tényleg hasznos lehet egy effektív, de nem drasztikus árverési kvóta a lakáspiac alacsony likviditása miatt, és hasznos lenne egy normális bérlakáspiac a nagyvárosokban. Utóbbinál nem kellene erőltetni, hogy ez pont az elárverezett lakásokból legyen, majd a piac megoldja hogy kellenek-e ezek neki vagy inkább épít újakat, viszont lehetne valahogy támogatni.

A kormány által jelenleg választott megoldással csak a probléma továbbgörgetése folyik. Félő, hogy nagyon nehéz lesz meghatározni a bankok követeléseinek piaci értékét (kérdéses a kényszermegoldással felhalmozott maradékadósság behajthatósága), pár év múlva tele lesz a bankok portfoliója ezekkel a nehezen értékelhető eszközökkel, maga után vonva az ilyenkor szokásos információs aszimmetria-problémákat.
@tollaszerge: Azért, mert amikor meghozták a hitelfelvételkor a döntésüket, akkor az állam hazudott nekik a magyar gazdaság helyzetéről és jövőjéről. Ráadásul a bank is téves szakvéleményt, pénzügyi tanácsot adott, hiszen az állam nekik is hazudott.

Ezt a tényt GyF elismerte az ún. Öszödi beszédében és utána, amikor e beszéd kiszivárgott. A hazugságok elsősorban az ország anyagi helyzetére vonatkoztak, gazdasági döntésekre való kihatásuk súlyos volt. A hazugságok anyagi következményeiért azóta sem vállalta a felelősséget sem az akkori kormány, sem pedig az akkori miniszterelnök. Csupán egyfajta erkölcsi szerecsenmosdatást hajtottak végre, de soha, egy szóval sem utalt rá senki, hogy az pénzügyi nyilvántartások meghamisításának súlyos anyagi következményei lehetnek/lettek.

Hát ezért nem csak a hitelesekké a felelősség.
Az egész "megmentés" (svájci frank árfolyamának 180 forinton rögzítése) csak szavazatszerző lépés volt a kormány részéről a 2014-es választásokra.
Véletlenül pont a választások utánig tart majd a "könnyítés". 10-ből 9 adós csak annyit fog látni, hogy de jó, a fidesz csökkentette a törlesztő részleteket. Nem fog ennél tovább látni, hiszen mikor felvette a hitelt, akkor sem gondolkodott kockázatokon. Logikus, hogy ezek az emberek már megvett fidesz szavazók.
Arra viszont nagyon kíváncsi leszek, mi lesz, amikor a 2014-es választások után lejár a "könnyítés", és nem hogy a mostani, de egy újabb hitel miatt még nagyobb törlesztőrészletet kell majd fizetni.
Mert - bár ne legyen igazam, de - abban reménykedni, hogy akkorra eljön itt a kánaán, naivitás...
@$pi$: pontosan így van. Pl. öt évvel ezelőtt a bankok jobban preferálták a frank-hitelt. Nekünk azt mondták, azért nem adják forintban, mert öt év múlva euró lesz az ország pénze, és akkor át kell váltani.
@zolika78: szerintem a józan gondolkodású ember ezt a "megmentést" nem hiszi el. Hiszen ha most kevesebbet fizet, később visszakérik rajta a maradékot, s talán így még jobban el fog adósodni mikor lejár a könnyítés.
Nem az árfolyamot kellene rögzíteni aztán meg kifizettetni!
A töke/kamat törlesztés arányát tolják el a tőke javára. Az adós először a kamatot fizeti vissza, aztán a tőkét, ettől tart olyan sokáig. Ha pl 50-50% lenne rögtön kevesebb lenne a visszafizetendő.
Szerintem is szükséges az adósok mentése, mivel a bankrendszer és az állam is hibás. Ha másért nem is: ki akar kétszázezer hajléktalant maga köré? Ennek a helyzetnek a felelősségét senki nem vállalja szívesen. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy a törlesztők annyira megemelkedtek, hogy ez a bankok hibája, hogy erről a helyzetről nem tájékoztatták a hitelfelvevőket, így ebből a szempontból BIZONY ezek a szerződések érvénytelenek.
Azért furcsa az a banki gyakorlat, hogy a jelzálog fedezetét akármilyen áron elkótyavetyélik, majd az adós az elvett lakásán túl tartozik akkora összeggel amit felvett.

A jelzálog fedezete az kell legyen ami a neve: a hitel fedezete. Ha nem fizet az adós, kapja meg a bank és további követelése nincs.
@Laresz: ezt a jövőben meg lehet tenni, és akkor ez természetesen magával fogja vonni, hogy olyan feltételekkel, amilyennel az emberek boldogan felvették a hitelt (deviza alapon, a vételár magas arányában) soha nem fognak kapni. Visszamenőlegesen kicsit ciki a szerződéses feltételeket módosítani.
A hitelek jól jönnek és jövedelmeznek az államnak és a bankoknak és az adós is látszólag jól jár, mert hozzájut a hőn áhított áruhoz, ingatlanhoz, autóhoz vagy egyébhez.
A három szereplőből, akik/amik jól járnak a tranzakcióval viszont csak egy, az adós az aki minden kockázatot és felelősséget kell hogy viseljen. Továbbá hülyének nevezik, ha nem tudja a hitel törlesztését fizetni és minek vette fel kérdéssel segítenek neki kedvesen.
a megoldás véleményem szerint az lett volna ha magyarország gyorsított ütemben belépett volna az euro övezetbe.
@safranek: lehet ilyen megoldást választani, ebben az esetben rövidebb a futamidő és nagyobb összegeket kell havonta fizetni. Vagy ugyanakkora törlesztő részlet mellett kevesebb hitelt kapnak. Vajon miért nem választotta ezt a magyar adósok többsége?
@Ian Turel: Nekem órákon keresztül mosták a fejemet, hogy ne gondokodjak forintba, mert az nem lesz jó nekem. Megkértem *két* hozzáértő ismerősömet (közgazdász és jogász), mindketten azt mondták, hogy csakis frank, ne legyek hülye.

Most, hogy borul a bili, most az egész ország csak egy dologban látszik egyetérteni: úgy kellett nekem, én akartam frankhitelt, megérdemlem, hogy a háromszorosát fizessem vissza. Legalább a főkolomposokat le kellene már csukni végre.
hja, és a frankhitelek euroalapú hitelekké alakultak volna át.
@tollaszerge: A bank ezeken a hiteleken felmérte a hiteles hitelképességét, mint szakember. Ezért un hitelbírálati díjat is számított fel. Amennyiben a hiteles mégsem tudja fizetni a hitelét, ezek után nem tehető egyértelműen felelőssé, hiszen szakember segítségével mérték fel, hogy alkalmas-e ezen hitel elvállalására.

A másik: A Téves kommunikációk, mint pld ez a cikk is. Az ügyesen elleplezett buktatók. Teszem azt:

"A megállapodás lényege a svájci frank árfolyamának 180 forinton történő rögzítése, ami azt jelenti, hogy az e feletti rész törlesztésére az adósok néhány év haladékot kapnak"

NEM KAPNAK!!!! MEGHITELEZIK Nekik, újabb kamatos kamatra!

"Az árfolyamveszteségen túlmenően a bankok a válság következtében megnövekedett kamatköltségeiket is ügyfeleikre terhelték."

A CHF hitelek esetén a svájci alapkamat ugyanúgy 0 - 0,5% most is, mint a 140-es árfolyam idején volt. Milyen megnövekedett kamatköltségeket hárít át? És ha lennének is, milyen erkölcsi alapon?

Az pedig, hogy a kormány nem vállal szerepet a hitelesek megmentésében, minden kritikán aluli, két okból is:

1. A kormány hazugságai miatt kerültek ezek az emberek ilyen helyzetbe, hiszen a legrosszabb ami felróható Nekik: Ha javulást nem is, de romlást semmiképpen nem reméltek.

2. A kormány ELSŐDLEGES feladatának az állampolgárainak védelme kellene legyen.
@$pi$: A devizahitelesek egyszerűen árfolyamkockázatot vállaltak és ezen buktak nagyot. Nyerhettek is volna, hiszen eleinte jobban megérte a devizahitel, de hát nem nyertek. Ennek kevés köze van Gyurcsányhoz: a devizaárfolyamok a legutóbbi recesszió után szálltak el.

@Ian Turel: Te meg elhitted. Caveat emptor.

Meg kellene érteni, hogy itt arról beszélünk, hogy a devizahitelesek veszteségét kipótolja-e a többi állampolgár, akinek nem volt devizahitele. Nincs "állam", az állam itt egy fikció, a számlát a többi adófizető fogja fedezni. Nem, nem a bankok: ők erre nem alkalmasak, és az erre irányuló próbálkozásokkal csak annyit sikerült elérni, hogy befagyott a hitelezés (nem csak a lakáscélú, és nem csak a deviza).

Magyarország lakosainak nagy része - különösen az érintettek - képtelenek szembenézni azzal, hogy 1) rizikós döntés volt árfolyamkockázatot vállalni, 2) ez a döntés ex post rosszul sült el, 3) ezért legfőképp magukat hibáztathatják. Ehelyett különféle narratívákat konstruálnak arról, hogy ki hogyan lett becsapva (könyörgöm, nem kell tudni mindenkinek mi az a devizahitel, de ha nem látom át a kockázatait, akkor nem veszem fel), ki ezért a hibás (természetesen mindig valaki más, Gyurcsány, a bankok, stb), és tessék rajtuk segíteni.

Pedig nem lehet segíteni, csak maszatolni. A maszatolás beválthatatlan reményeket ébresztett egyesekben, bátorított a nemtörlesztésre, kinyírta a lakáspiacot, takaréklángra tette a pénzügyi közvetítőrendszert, jelentősen visszafogva a gazdasági növekedést, tartósítva a munkanélküliséget, stb. Meg kellene rázni magunkat, és továbblépni, elfogadva hogy egyesek rosszul jártak, rajtuk segíteni (bérlakással, nem azzal hogy az állam átvállalja a hiteleiket), ehelyett áldozatosdit játszunk, ezzel pár év már elment, valszeg elfoglaljuk magunkat még egy ideig.
@newtehen: Tévesek az információid, és félreérted a hitelbírálat célját. A bank hitelbírálata nem mentesít a hitel törlesztésének felelőssége alól.

A kormánynak nem feladata kockázatos pénzpiaci tranzakcióidat biztosítani. A te dolgod lenne az, hogy ne vágj bele ilyenbe, ha nem tudod felmérni vagy megengedni magadnak ezt a kockázatot.

Bele kellene nyugodnod, hogy senki nem tud és nem is fog kihúzni ebből, te ezt elbuktad. A különféle "megmentési" kísérletekkel az elkerülhetetlen megoldást odázzuk most el, hogy a nagylábujj helyett az alsó lábszárat kelljen amputálni.
Valaki, aki TUDJA, hogy a 180 Ft-os rögzítés mit jelent, kérem, erősítse meg vagy cáfolja amit írok.
Ha jól gondolom, a 180 Ft-os árfolyam rögzítésével az adós azonnal realizája az árfolyam veszteségét, mivel az árfolyam különbözetből adódó összeg azonnal "forintosodik", és egy újabb kölcsön alapját képezi, ami 2014-ig hónapról hónapra halmozódik, kamatozik, amelyet majd 2014 után a továbbra is ketyegő (akkor majd a tényleges árfolyamon?) CHF hitel törlesztése mellett nekikezdhet törleszteni.
Ha jól értem, akkor az adósok ezzel a megoldással csak az árfolyam emelkedéséből adódó veszteséget realizálják, az esetleges csökkenés nyereségét viszont már nem, mivel az a mindenkori aktuális árfolyam és a 180 Ft-os árfolyam különbözetén már forintosítva lett, újabb hitellé alakult.
Jól látom a helyzetet?
@$pi$: Azt, hogy ha valaki kölcsön ad valamit, és annak utána a három, négyszeresét követeli vissza, más szóval uzsorának hívják, bizonyos helyeken és korokban a törvény büntetni rendeli.
Az, hogy ezt az uzsorát az uzsorás milyen kifogásokkal, egyoldalúlag módosított szerződésekkel támasztja alá, ilyenkor senkit sem szokott érdekelni. Mondom egyes helyeken és korokban...

Az, hogy a bank hitelt vett fel, hogy hitelezni tudjon, és ezen hitelt bebukta mint rossz hiteles, majd ennek minden hátrányát és kötelezettségét áthárította a saját ügyfeleire, egyenesen etikátlan!
@$pi$: Azt meg tudnád mondani, hogy mennyit fizetnél most, ha forintban vetted volna fel a hitelt, és ezzel szemben mennyit törlesztesz havonta a CHF-hitel után? Csak mert "annak idején" a forintkölcsön havi törlesztője körülbelül kétszerese volt a forintnak, ennyit pedig nem változott a svájci frank hitelek havi törlesztője. Ettől függetlenül sokan kerültek bajba a frankhitelekkel, de ők nem engedhették volna meg maguknak a forinthitel biztonságát, mert nem volt elég jövedelmük a kétszeres törlesztőre.
@newtehen: Ha a hiteledet visszafizeted egy éven belül, akkor fizetsz utána 10% kamatot. Ez még szerinted sem uzsora, ugye?

Ha 20 évre veszed fel a kölcsönt, akkor 20 évig fizeted az évi 10% kamatot. Ettől már uzsora lesz? A bank ugyanakkora kamatot kap, ha 20-szor ad neked egyéves hitelt, vagy egyszer 20 évest.
@tollaszerge: Nem tudom, miért mosdatod a szerecsent. Én CHF hiteles vagyok, átestem ilyen hitelbírálaton. Pont ez volt a célja, amit leírtam. Felmérik a hitel felvevő anyagi helyzetét, jövedelmeit, kiadásait, és a fedezet értékét erre iskolázott drága órabérű, csak a bank által elfogadott szakemberek, sok sok pénzért. Bár sosem állítottam, és nem is fogom azt állítani hogy ez bárkit is mentesítene a törlesztés alól.
Annyit állítottam, hogy ilyen esetekben nem tehető egyértelműen felelőssé a hiteles.

Abba belegondolni sem merek, hogy a bank által küldött ingatlanbecslőnek azért kellett 10 perc munkáért egy havi minimálbért fizetni, hogy a havernak is legyen munkája, lóvéja és nem azért, hogy felelősséggel megállapítsa, hogy vajon ezen ingatlan alkalmas-e egy 20 éves hitel zálogául? Ugye ilyen butaságra Te sem gondolsz?
@Zoli74: A konstrukció lényege, hogy a 180 és az aktuális árfolyam közötti különbséget nem most, hanem a türelmi idő végén kell megfizetned. Ezzel nem realizálod a veszteséget, hanem az adósságod összegét növeled.
@tommybravo: Nem barátom, az az uzsora, hogy ha felveszel 6 évre 2 millió forintot, és bár már befizettél 3,5-öt, még mindig be kell fizetned 2 milkát, hogy lezárják.

Ez egy teljesen valós, 140-nél felvett autóhitel forgatókönyve.
@tommybravo: Ok, de ez még nem válasz a kérdésemre. Mi van, ha a futamidő végére 180 lesz az árfolyam?
@newtehen: Számos dologgal kapcsolatban össze vagy zavarodva. Némi segítség:

Értékbecslő: a fedezetül szolgáló ingatlan piaci értékét hivatott felmérni, semmi köze ahhoz hogy ezután te tudsz-e törleszteni, hiszen nem is tudja mekkora hitelt ad neked a bank, ez a bank döntése.

Hitelbírálat: a bank eszköze arra, hogy eldöntse hogy a te hiteled megengedhető kockázatot jelent-e számára. Ebbe beleférhet az, hogy te ezt esetleg nem tudod majd törleszteni, ha megítélésük szerint ennek valószínűsége elég kicsi. Az, hogy a bank neked hitelt adott, semmiképpen nem jelent semmiféle biztosítékot vagy garanciát arra, hogy azt te minden körülmények között vissza tudod fizetni. A hitelbírálat eredménye elsősorban a banknak szolgál információval (hiszen az ő döntésük épül rá), nem neked.

Sajnálom, hogy beragadtál a CHF hiteledbe, de ez nem változtat azon hogy az árfolyamkockázatot te vállaltad, saját döntésed alapján, senki nem kényszerített erre. Megértem, hogy sok emberrel együtt te sem voltál képes felmérni a kockázatokat; ilyenkor szerintem az a jó hozzáállás, hogy amit nem értek, abba nem vágok bele vagy keresek egy független szakértőt. Szomorú, hogy sok embernek nagyon drága volt ezt megtanulnia, de ez van.
@tommybravo: nem az a bajom, hogy magas a törleszőrészlet, nem is tudom, hogy mennyi. A bajom az, hogy megy be a törlesztőrészlet, a maradó tartozás meg megy fel. A fennmaradó tartozás értéke alhagyta a lakás értékét, pedig egy jelentős részét én fizettem, nem a bank.
@tollaszerge: Ez nem ilyen egyszerű, lásd a csalás büntetőjogi definícióját.

Ha az illetőt valaki anyagi haszonszerzés céljából tévedésbe ejtette vagy tévedésbe tartotta, akkor csalás áldozata. Hiába vállalta az illető, hiába kötött szerződést, ha csalás áldozata lett, akkor méltán kérhet jogorvoslatot, kártalanítást.
@Zoli74: azt nem tudni, mi lesz a futamidő végéig, mert ez a konstrukció csak néhány évre szól (ha jól emlékszem, 2013 vagy 2014 végéig), a legtöbb hitel meg ennél hosszabban ketyeg. Ha a forint erősödik a frankkal szemben, akkor a nyereséget az addig felhalmozott veszteség törlesztésére fordítják. A lényeg viszont ilyen szempontból nem a 180 Ft, hanem az az árfolyam, amely mellett a hiteledet annak idején felvetted. Az árfolyam kockázat ezzel a megoldással nem tűnik el, csak átmenetileg egy kedvezményes hitellel finanszírozzák a veszteséget.
Egyet értek a posztolóval. Én ma is olyan konstrukcióban venném fel a hitelemet, mint akkor. Ma is olcsóbb a hitelem, mint ha forintot vettem volna fel. Nem érzem magam átverve, tudok fizetni stb. DE!

A jelenlegi törlesztésem 4 részből áll:
- kamattörlesztés,
- tőketörlesztés,
- havi kezelési költség,
- havi konverziós díj.

Ami nálam minden hónapban kiveri a biztosítékot az az, hogy a kezelési költség az nagyjából a tőke fele (kamat negyede). Miért ilyen rohadt drága? Mindezt úgy, hogy az összes büntetés - elvileg - benne van a kamatban. (Felár, mert szarul vezetik az országot és persze a bank haszna és kockázati felára a többi ügyfél miatt.) Még a konverzió ára sincs benne a kezelési költségben?! Fura.

IMHO: ha a gyenge ügyfeleknek ezt elengednék, az önmagában nagy segítség lenne.
@$pi$: Bocs, de nem értelek. Szerinted a bankok (vagy akármelyik szereplő) megvalósította a csalás tényállását? Akkor máris meg van oldva minden, feljelented a rendőrségen, majd polgári jogi igény keretében érvényesíted esetleges károdat.

Tudtommal ez senkinek sem sikerült még, így marad a blogon dobálózás a nagy szavakkal. Uzsora! Csalás! Bármi, csak ne kelljen beismerni a devizahiteleseknek hogy elsősorban ők felelősek saját helyzetükért.
@tollaszerge:

"Hitelbírálat: a bank eszköze arra, hogy eldöntse hogy a te hiteled megengedhető kockázatot jelent-e számára."

Ugyanazt mondjuk... Tehát tisztába kell lennie a kockázattal, hogy ha bedől, nem hibáztatható csak az ügyfél.

"Értékbecslő: a fedezetül szolgáló ingatlan piaci értékét hivatott felmérni"

Tehát a bank feladata megállapítani ezt is, ezen fedezet elégtelensége nem róható fel az ügyfélnek.

Köszönöm, hogy igazoltál. :-D
Az én CHF hitelem ne keverd ide, általánosságokba írtam ezeket a dolgokat. :-D
@tollaszerge: "beismerni a devizahiteleseknek hogy elsősorban ők felelősek saját helyzetükért. "

Ez így kicsit erős, szintén csak dobálózás a nagy szavakkal.
@tollaszerge: Egyértelmű, ahogyan írtam. A magyar kormány éveken keresztül hazudtak az ország anyagi helyzetét illetően. Ez közismert. Annak érdekében tették, hogy hatalmon maradhassanak, tahát anyagi haszonszerzés reményében.

Attól ez még így van, hogy a bíróság nem mondta ki, nem gondolod? Nem gondolod, hogy a nyilvánvaló, közismert tényeket tagadod?
@newtehen: svájci frankban fevett hitelt svájci frankban kell mérni. Ha abban nincs extra, lásd uzsora mértékű kamat, a többi nem számít.
@Zoli74:

Zoli,a konstrukció lényege,hogy minden hónapban annyival növekszik egy külön forint számlán az adósságod, amennyivel éppen több a frank árfolyama 180 forintnál.
Ez szépen göngyölődik 3 évig kamatos kamattal.
Természetesen ha netán 180 alá esne a frank árfolyama,akkor is annyit kell fizetni,viszont csökkenne a forint számlán felhalmozódott összeg.
Jól át kell gondolni,mert a rendszerból nincs kiszállás.
Aki belép,annak 3 évig ott is kell maradnia, hiába állna be esetleg kedvező változás anyagi helyzetébe.
@tollaszerge: "Sajnálom, hogy beragadtál a CHF hiteledbe, de ez nem változtat azon hogy az árfolyamkockázatot te vállaltad, saját döntésed alapján, senki nem kényszerített erre. Megértem, hogy sok emberrel együtt te sem voltál képes felmérni a kockázatokat; ilyenkor szerintem az a jó hozzáállás, hogy amit nem értek, abba nem vágok bele vagy keresek egy független szakértőt."

Aha. Szóval ha te a közértben veszel egy joghurtot, ami megmérgezi a gyerekedet, akkor az a te felelősséged volt, mert miért az akciós joghurtot vetted le a polcról, igaz?!?!?! Ennyi ésszel szabadlábon, bakker....
A fogyasztónak NEM kötelessge ismerni egy deviza swap ügylet-am9ről szó van-minden részletét és buktatóját. Ezért tartjuk a kibaszott államot qrva sok pénzért, hogy SZABÁLYOZZA a kapzsi magáncégek sunyi akcióit....
@Laresz: "A jelzálog fedezete az kell legyen ami a neve: a hitel fedezete."

A jelzálogkölcsön fedezete a záloggal terhelt ingatlan ÉS a kölcsönfelvevő jövedelme.
@$pi$: "A magyar kormány éveken keresztül hazudtak az ország anyagi helyzetét illetően."

Ha megnézted volna a cikkben az ábrát, akkor látnád, hogy a devizahitelek messze legnagyobb része 2006, tehát az őszödi botrány és a hazugságok lelepleződése után keletkezett. 2006 és 2008 között két és félszeresére nőtt a devizahitelek állománya (forintban, úgy, hogy a forint árfolyama közben erősödött, tehát devizában számolva ennél is jóval nagyobb lehetett a növekedés). Éppen nem kéne tehát a böszme Gyurcsányra fogni azt, ha valaki 2007-ben, 2008-ban stb. felvett egy csomó devizahitelt, sőt.
@newtehen: Nem igazán vagy tisztában a fogalmakkal. Értelmetlen arról beszélni, hogy ki "hibáztatható", mert nem ez alapján dőlnek el a dolgok. Van egy szerződés, a felek ez alapján járnak el. Ez nem tetszik neked és próbálod magad áldozatként beállítani, de ez senkit nem érdekel, tőled is szedik (és szedni fogják) a törlesztőrészletet, azon szerződés alapján ami te egyik félként aláírtál. Ha nem tartod megfelelőnek ezt a szerződést, akkor kár volt aláírni.

@$pi$: Ezek politikai narratívák, nem "közismert tények". Ezenkívül nem sok közük van a devizahiteledhez: nem a kormány írta alá a szerződést, hanem te. Az általad vállalt árfolyamkockázat egyszerűen a devizahitel konstrukció része, ez a te döntésed volt, mégpedig (mint most már te is látod) kockázatos döntésed, független attól hogy mit csinált a kormány.

Részemről itt lezárom, az áldozat-narratíváról való párbeszéd max akkor érdekelne ha szociológus lennék, közgazdászként sokkal jobban izgat hogy mit lehetne kezdeni ezzel a helyzettel, természetesen a gazdaságilag racionális megoldások keretein belül. Azt hittem, hogy mivel ez a poszt erről szól, erről lehetne itt beszélgetni, de aztán jött az Index címlap. Mindenesetre azt gondolom, hogy amíg be nem ismerjük hogy a helyzetet nem lehet úgy rendezni hogy senki ne járjon rosszul, addig csak tologatjuk a problémát és ezzel az ország gazdasági esélyeit rontjuk. Kár, de úgy látszik ez már így alakul.
@solesz: Na igen, köszönöm. Erre utaltam itt: @newtehen:

Ez olyan, mint a 4 éves kisgyerek, az is megmagyarázza hogy lett öngyilkos a váza...

Magyarázat mindig van.

Tudom, hogy annak nincs sok értelme, mi lett volna ha... De azért ide a bökőt, hogy ha 140-ről mondjuk 40 ft-ra esett volna tartósan a CHF meg lett volna a törvényes és hivatalos indok, hogy ez miért is nem érvényesül a törlesztődben, és kell továbbra is 140-el fizetned.
azon miért nem gondolkodik el senki, hogy miközben a svájci jegybanki kamatot folyamatosan csökkentették, a bankok kamatemelésre hivatkozva még egy indok alapján megemelték az amúgy is magas részleteket. ugyanis a svájci frankban elszámolt hiteleknél nem a forint jegybanki kamatmozgását, hanem a svájci jegybankét kéne elvileg figyelembe venni. szerintem megérne egy próbapert az ügy.
@solesz: Amúgy ezt én inkább ahhoz hasonlítanám: Elmégy a benzinkútra tankolni. Megnézed, hogy 100 Ft egy liter benzin. Teletankolod a kocsit, veszel 55 litert. az 5500 ft lenne. Ám mire beérsz fizetni, a benzint felemelték 400 ft-ra, és már 22000 Ft-ot követelnek rajtad. És amikor ezt szóvá teszed, érdekes módon csak annyi választ kapsz: Hülye voltál, hogy itt tankoltál, mindenki annyit kér a benzinért, amennyit akar.
@tollaszerge:
"A devizahitelesek egyszerűen árfolyamkockázatot vállaltak és ezen buktak nagyot."

Ez nem igaz. A bankok nem csak az arfolyamvaltozast terheltek rajuk hanem az orszagkockazat megnovekedesere hivatkozva kamatot is emeltek. Egy 20-30 eves futamideju hitelnel ez akar 50%-al is novelhette a torlesztoreszletet es csak ez utan jott az arfolyam miatti emelkedes.

A bankok egesz vegig massziv nyereseget termelnek a fizeto lakashiteleseken a valsag kitorese ota. Ez a vedekezesuk a felelotlen hitelezesi politika ellen mert minden bedolt hitelre jut annyi jol fizeto hogy meg igy is marad nyereseg a vegen. Azt meg elszedte a kormany valsagado cimen tehat nemhogy nem segit de meg aktiv szerepet is vallal a lerablasban.
@solesz: Szerinted a 0-0.5% koruli svajci jegybanki kamathoz kepest a (mindent osszeadva) 6-8% kamat az belefer mar az uzsoraba?
@whale: A pénzpiaci termék más kategória, mint a joghurt. Fejlett országokban teljesen normális és bejáratott dolog, hogy az emberek független pénzügyi/befektetési tanácsadóhoz fordulnak. El kell fogadni, hogy a bank (vagy más pénzügyi/befektetési szolgáltató) nem feltétlenül az ügyfél érdekeit képviseli, hanem a sajátját, ezen szerintem felesleges háborogni.

Fontosnak tartom még megjegyezni, hogy míg a romlott joghurt vásárlóit átverték (hiszen a joghurt minőségét rögzíti pl a Magyar Élelmiszerkönyv), a devizahiteleseket senki nem verte át, pontosan azt kapták amit aláírtak. Akkor is, ha ezt egyesek képtelenek elfogadni.
A bérlakásokká alakulás során a CHF alapú hitel fizetése helyett forint alapú bérleti díjjat fizetne a bérlő. Ez esetben a báziskamat, vagy refinanszírozás alapja sem CHF, hanem HUF alapú lenne. Nézve a CHF és a HUF alapkamatok közti különséget ez 5-6%-kal magasabb kamatot jelentene.
Másrészt egy 20 éves hitel esetén az éves törlesztőrészlet (ha nem annuitással számolunk)kb 5%-a a tőkének.
Azaz a korábbi adósnak, majd későbbi bérlőnek a havi törlesztőrészlete nem csökkenne. Csak még a tőkét sem tudná csökkenteni, így 20 év múlva miközben ugyanannyit fizetne, mintha hitelét törlesztené ott áll, hogy nincs ingatlana.

Persze itt a probléma az, hogy amúgy sem tud törleszteni, így a bérlakásprogram számára nem segítség. Egyedül a pénzintézeten segít, hiszen a rossz hitel kikerül az állományából.

Jogos felvetés lehet, hogy de a bérleti díj legyen alacsonyabb mint a hitelkamat, igen ám, de ezt valamilyen forrásból finanszírozni kell, azaz az állam támogatást kell, hogy adjon.
Az állam ha támogatást tud adni, akkor azt adja közvetlen a bajba jutottaknak. Bár szerintem ne avatkozzon bele ebbe a helyzetbe. Ne legyen célja, hogy a normál kockázatvállalási hajlandóságot (ideértve akár a későbbi hitelfelvevők hitelfelvételi hajlandóságát) azzal torzítsa, hogy átvállalja az adósságot,vagy segít a pénzintézetek könyveiből a hitelt kivezetni.
@Ian Turel:

IGY IGAZ!!!

Minden bank hazudott, mert nem mondta, hogy a bedölt hitelesek által okozott vesztességet szétteriti a jól fizető hitelesek között.
Ez megtévesztés. Erre kellene perelni a bankokat.
@tollaszerge: Ott hibás a gondolatmeneted, hogy az egész problémát a pénzügyi rendszeren belülről próbálod megítélni, speciálisan az államot is csak az állampolgárok összességének fogod fel.

Holott a pénzügy csak egy alrendszere a társadalomnak, az államnak ennél sokrétűbb funkciói vannak. @whale már leírta a lényeget a szabályozó funkcióval kapcsolatban: senki nem kötelezhető arra, hogy minden vásárlásnál tökéletesen értsen a megvett termék műszaki, biológiai, pénzügyi oldalához. Vannak implicit, ki nem mondott ígéretek minden termék esetében. Az új autód szerződésében sincs lefektetve, hogy nincs skorpió az üléshuzatban, és hogy a garancia lejárta utáni napon nem esik ki a kerék.

Az, hogy a bankok nem perlehetők a jelenlegi helyzetben, egyértelműen a jogrendszer hibája, mert teljesen nyilvánvaló, hogy a szerződéskötéskor nem azt implikálták, mint ami történt (ők maguk sem sejtették igazából, tehát rosszhiszeműségről nincs szó). Ha veszel egy használt autót, és egy rejtett hibára fény derül, akkor bizony az részben az eladó sara. Itt ugyanaz a helyzet.

Ja, nincs hitelem. Ezek elvi kérdések.
@$pi$: Már más is írta, de leírom én is: neked szükséged volt (tegyük fel) 10 millió forintra. A bank azt mondta, hogy ez svájci frankban 70 000 pénz, te pedig ezt vetted fel, majd átváltottad. Amikor törlesztesz, tudhatod, hogy mennyi frankot törlesztesz, majd azt váltja át a bank frankra.

Még egyszer: te nem 10 millió forintot vettél fel, hanem 70 ezer frankot, ezt is kell törlesztened.
azé' én kíváncsi lennék arra hogy a nálunk fejlettebb országokba, mint például ausztria, németország, mennyi embert fenyeget a kilakoltatás réme.
@whale: Sunyi akciók? Te felvettél több millió forint értékben hitelt, de nem volt arra kapacitásod, hogy elolvass egy 10 oldalas szerződést??? Abban benne van pontról pontra, hogy te mennyi eurót vagy svájci frankot vettél fel, ez mennyi forintnak felelt meg AKKORI ÁRFOLYAMON. Bezzeg, amíg erősödött a forint, csökkentek a törlesztők, igen kevesen akarták visszaadni a sunyi spórolásukat a bankoknak!

Te vetted meg a lejárat előtt egy nappal a joghurtot, aztán meglepve nézed két nap múlva, hogy lejárt. Megvan a last-minute joghurtnak és a kockázatos devizahitelnek is maga helye és előnye, illetve kockázata.
@tollaszerge: arról nem is beszélve, hogy amit te rendrakásnak hívsz, az sok esetben lehetetlen. Sok olyan lakás van, aminek az ára ma kb a fele annak, mint amire a hitelt felvették. Sokszor a CHF hitelesek ha akarnának sem tudnak kiszállni, mert nem elég, hogy a lakásukat elveszítik, további pénzt kellene fizetniük a banknak. Ha erre gondolsz, akkor rájössz, hogy hol a felelőssége az államnak és a bankoknak. Habár ebben az esetben az elcseszett szabályozás miatt inkább az államnak.
@$pi$: "Ezt a tényt GyF elismerte az ún. Öszödi beszédében és utána, amikor e beszéd kiszivárgott."
Felejtsük most el, hogy értékeljük az őszödi beszédet... de amit mondasz egyáltalán NINCS benne (www.nol.hu/archivum/archiv-418825)... átolvastam + próbaképpen kersőztem a "lakás" "hitel" és "deviza" szavakkal.... sehol semmi...
könnyen lehet, hogy GYF a patás ördög, az ŐB pedig az Antikrisztus bibliája, de a tények attól még tények maradnak...
és hát kissé rontja a hitelességet, ha rögtön egy hamis állítással nyitasz...
@whale: Csatlakozom... Mindenki az "idióta" ügyfeleket okítja, pedig ha csak az árfolyam változását kellene elviselni, az lényegesen kevesebb embernek okozozz volna gondot. De nem erről van szó. A bankok az összes kockázatukat szépen rákenik az ügyfelekre. Pl. miért nő az én törlesztőm azért, mert van aki nem tud fizetni? Ez nem a bank kockázata? A bankfelügyelet és az állam gyengesége szerintem, hogy ezt megtehetik. A kisember az kisember... (Bocsánat, hogy a lábamra lépett! Sőt! Az én jó édes anyámat...)
Nem az allamtol varjak a penzt, a BANKOK semmit nem tettek a valsag idejen se hogy enyhitseg a nehezsegeket.

Ja es melyik BANK is adott CHF-t???? EGYIK SE nem is kellett CHF ahhoz a banknak hogy abban adja a hitelt mivel forintot adott es abban is vizeted vissza, azert alljon meg a faklyas menet, persze egyet ertek van arfolyam kockazat de hogy minden szart a hitelezore rakjanak es a bank tulajdonkeppen forintot adfott es svajci frankon szamolja NEVETSEGES akkor mar yuanban is szamolhatna
@tollaszerge: mindenki infók szerint dönt.
Figyelembe lett itt véve, hogy anno meglebegtették, hogy "közeledünk az EU felé" "gazdaságilag egyre jobban felzárkózunk az EU-hoz". A bankokat senki nem akarta befenyíteni, hogy jelentősen bedrágítsák a CHF/EUR/YEN hiteleket, szinte csak a forinthitel volt ostorozva, el is tünt néhány bank kínálatából. Azaz az állam igen komolyan szemet hunyt egy olyan gyakorlat fölött, amit néhány szabályzóval (önrész kérdése, kamatok költségek nagysága) be tudott volna drágítani, hogy ne legyen olyan jó devizahitelt felvenni. Valójában a forinthitel nem volt valós alternatíva.
És most ott tartunk, hogy van néhány multibank, akik 10-20 évre piacot vettek maguknak, mert a magyar ember kurvára szereti a CHF-et, és hajlandó (muszály neki) csomó pénzt költenie, hogy meg tudja szerezni a jövőben is, hogy törlesszen belőle.
A válság második hónapjában megemelték a hitelem kamatait,mondván az ország kockázati felár...na most ez azóta vissza tért a normál árazáshoz, de a hitel THM jét "elfelejtették" utána igazítani a kedves pénzintézetnél.

Ezt a balhét most a még fizetni képes hitelt felvevők fogják elvinni.Aki bedőlt az bedőlt, de a Bankok markából azok sem szabadulnak akik még tudnak fizetni.

Másrészt, ahogy elnézem a középréteg van most a legrosszabb helyzetben, és éppen ezért nem is fogyasztanak ezek a háztartások.Vagy rezsire megy a pénz, vagy a hitelek törlesztésére.
@Naszta: a kezelési költség azért is gáz, mert Mancika fizetése nyílván nem nőtt annak a bankban annak hatására, hogy a CHF emelkedett, de a bank ezen önmagában is nagyot nyer
egy mai idézet, index-es cikkből:

Vizkelety elemzésében kifejtette, a hazai frankadósoknak az jelenthetne gyógyírt, ha az európai adósságkrízis megoldása irányába mozdulnának az események az uniós politikai színtéren.

Egyszerűen fogalmazva ahhoz, hogy valóban érzékelhető javulás következzék be a svájci frank árfolyamban, leginkább az eurónak kellene erősödnie a svájci frankhoz képest.
Nekem egyetlen bajom van, a hitelt nyújtó kerekedelmi bankkal (nem vmi rossz-rossz névtelen izé):
felvettem x összegű chf hitelt, amit forintban fizetek, féléves kamatperiódussal, közel a dupláját fizetem most,mint a kezdetekkor amit még elbír a családi kassza, köszi, nem kell megmenteni.

De a rohadt életbe! 3 éve fizetem és a tartozásom kb. uennyi, mert az állandóan ugráló árfolyam miatt a simán van olyan, h fél év fizetés után, még a az eredeti tőke tartozásom emelkedik -na ezt kellene valahogy megoldani. Talán mondjuk a kedves bank áttérhetne a havi elszámolásra, mert az mégse állapot, h fizetek, mint a katonatiszt és közben emelkedik a tőke összegem, így soha nem lesz ez a szar kifizetve.
@Zamat: nyugi, ki lesz. Te minden hónapban visszafizetsz tőkerészt is, CHF-ben. Az arra megy. Ha holnap újra 160 Ft lenne egy CHF, akkor már azt is látnád, hogy mennyit fizettél már vissza.

Tartozol mondjuk 40.000 CHF-kal. Ez 160 Ft-os árfolyamnál: 6.400.000 Ft, 220 Ft-os árfolyamnál meg: 8.800.000 Ft. Na ilyen egyszerű. A te havi tőketörlesztésed meg 167 CHF (20 évre).
@safranek: Az adós nem a kamatot fizeti vissza, ez tévedés. A kamatot a még meglévő tőketartozás után fizeti. Mivel minden hónapban azonos összeget fizet (EUR-ban vagy CHF-ben), azért az elején kevesebb tőkét törleszt, így a havi fizetendő nagyobb része kamat, míg a futamidő vége felé egyre kisebb a kamat aránya és egyre nagyobb a tőketörlesztés része. De ez közel sem azt jelenti, hogy (mondjuk) az első két évben törleszti a kamatot és utána a tőkét.
A probléma ott van, hogy az árverési hiénák a tényleges forgalmi érték negyedéért viszik majd el a házakat. Amitől az adós fedél és remény nélkül marad ...
@tommybravo: Semmi gond nincs ezzel, de nézz már meg egy három hónapos svájci bankközi kamatot és a magyar lakáshitelek árazását, bakker!!! Durva extraprofit van a történeten, az eredeti 3% körüli marzs nagyjából DUPLÁZÓDOTT!!! PSZÁF ÉBRESZTŐ!!!!!!

És igen, a kisember nem köteles tisztában lenni egy deviza swap ügylet minden részletével. Szerintem ha annak idején elárulták volna, hogy a FORINTHITELT-amiről szó van az NEM CHF hitel, az Svájcban van:), ez csak CHF ALAPÚ FORINT hitel-rövid lejáratú CHF hitelekkel fogják finanszírozni 20-30 évig, biztos hogy fele ennyi hitelt nem tudtak volna kihelyezni... De erről persze hallgattak, mint xar a fűben és a PSZÁF sem lengetett nagy vörös transzparenseket, hogy NE CSINÁLJÁTOK, MERT ULTRA KOCKÁZATOS DEVIZAPIACI ÜGYLETRE VESZTEK FEL HITELT!!!
Ma már mindenki tudja, hogy miről van szó, de anno csak az árfolyamkockázatról ment az ugatás, arról írattak alá papírt, SEMMI MÁSRÓL. Arról nem volt egy qrva szó sem, hogy a bank rövidlejáratú devizaspekulációval fedezi le a FORINT hitelt!!!
@tommybravo: Semmiféle last minute hitelről nem volt szó, (illetve utólag látjuk, hogy last minute volt:))).
A "szakértő" bankok találták ki a terméket, az ellenőrző állami hivatal (PSZÁF) kussolt, mint xar a fűben. Joghurtos hasonlattal, előre megfontolt szándékkal MÉRGEZŐ terméket dobozoltak, ULTRA OLCSÓN. Gyakorlatilag MINDEN más versenyképtelen volt mellette, csak arról felejtettek el szólni, hogy a doboz tartalma fekália...
@tollaszerge: "Van egy szerződés, a felek ez alapján járnak el."

Arról a szerződésről beszélsz ugye, amit a bankok aláírás után egyoldalúlag módosítottak, nem?
@$pi$:
"(...) az állam hazudott nekik a magyar gazdaság helyzetéről és jövőjéről. Ráadásul a bank is téves szakvéleményt, pénzügyi tanácsot adott, hiszen az állam nekik is hazudott. Ezt a tényt GyF elismerte az ún. Öszödi beszédében"

Lassan ki lehet adni az öszödi beszédet bőrkötésben, 22 kötetben, mert már megjelenése óta annyi mindent beleírtak, hogy Révai is eltörpül mellette.
Egyetlen utalás van benne arra, hogy miként áll az ország: "Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni"
Aki ebből azt vezeti le, hogy szándékosan megvezették a hitelfelvevőket az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban, az vagy nem olvasta, vagy nem akarta megérteni.
@$pi$: "Azért, mert amikor meghozták a hitelfelvételkor a döntésüket, akkor az állam hazudott nekik a magyar gazdaság helyzetéről és jövőjéről."

Ne haragudj, de ez egy baromság. Én is pont akkor vettem fel hitelt amikor a devizás nagy divat volt és mindenki nagyon hepi volt. Pont nem hittem el, hogy a jövőben is így fog maradni, pedig pont nem vagyok Fidesz szavazó, aki a szocik bukására várt volna. Igen, forint hitelem lett. Nem is bántam meg.

Egyszerűen arról van szó, hogy ha nincs biztos információd valaminek a pozitív vagy negatív irányáról, akkor úgy kell kezelni, mintha negatív lenne, különben kockáztatsz. És aki a lakását kockáztatja, az hülye. Ennyire egyszerű. Teljesen mindegy mit mond/hazudik a politikus vagy a gazdasági elemző, a józan paraszti ész nem hagyhatta figyelmen kívül annak a lehetőségét ami bizony be is következett. A józan paraszti ész viszont kurva ritka adomány.
@safranek:
Te nem vagy tisztában az annuitásos hitel fogalmával, és a matematika terén is kihívásokkal küzdesz. Ezt kérlek korrigáld, mielőtt tőke-kamat témában tovább osztod az észt.
@whale: Ez nem forint hitel.
Az más kérdés, hogy én nem kellett volna aláírnod olyan hitelszerződést, amelyben benne van, hogy a bank kontrollálatlanul játszhat a kamattal.
Aki felvette a devizahitelt, és nem tudja fizetni, mert elment az árfolyam, vagy egyéb okból fizetésképtelen, az így járt. Ki kell lakoltatni őket. Senkinek sem tartottak pisztolyt a fejéhez, hogy írja alá a hitelszerződést.
@Bert: De igen! Forintban folyósított, forintban törlesztett svájci frank ALAPÚ hitel!!! Ez az az apró szócska, ami elkerülte mindenki figyelmét és amiről a bankok qssoltak is mélyen, hogy mit is jelent ez valójában!
A bank FORINTBAN helyezte ki a hitelt, amit aztán rövid lejáratú CHF hitelekkel fedezett a piacról! Ez egy ultra kockázatos devizapiaci művelet-most már tudom:)-amit nem is lett volna szabad az államnak engedni...
@whale: egy frászt. Olvastál már ilyen kölcsönszerződést? Az van benne, hogy a bank folyósít neked x CHF hitelt, és ezt kéri vissza. Az kevésbé lényeges, hogy milyen devizában folyósít, a lényeg az, hogy a tartozás devizában ketyeg. Aki nem volt tökhülye, az felfoghatta a konstrukció lényegét. Aki nem fogta fel, az magára vessen.
Lehet, hogy nem lett volna szabad ezt így engedni, de ez ma már kevésbé lényeges, ettől még ki kell fizetned a törlesztőket.
@Bert: "Az van benne, hogy a bank folyósít neked x CHF hitelt, és ezt kéri vissza."

Aha. Akkor CHF-ben miért nem lehet törleszteni? És ha devizában ketyeg VALÓBAN, akkor miért nem a svájci bankközi kamat az irányadó? Mi ez a kavarás a hasraütésszerű kamatokkal?
Azért, mert az van a szerződésben, hogy forintban kell. :-) Korábban a bank szépen keresett a konvertálással, ez ma már nincs így, miután törvénymódosítás után középárfolyamot számolnak a törlesztésnél.
Azért, mert 20 éves hitelnél (de még rövidebbnél se) vállalja egyetlen bank se annak kockázatát, hogy fix kamatot ír be a szerződésbe, ehelyett valamilyen bázis + valahány százalék kerül bele, vagy az, hogy a bank bizonyos feltételek mellett egyoldalúan meghatározhatja (=emelheti) a kamatot. (Valamiből a banknak is meg kell élni, hehe.) Ez persze nonszensz, de benne van a szerződésben, aláírás előtt kellett volna problémázni. Most már késő.
@Bert: Khm. Mit is jelent az pontosan, hogy aláírás előtt kellett volna problémázni?

Elképzelem, ahogy a bankközi hitelezésben járatos pénzügyi szakember ügyfél (ami ugye ritka... nem csak Magyarországon) közli a bank kedves, mosolygós ügyintézőjével, hogy ez a szerződés számára így elfogadhatatlan, és kéri, hogy ezt a pontot töröljék, azt meg így változtassák meg, mert az ügyfél számára hátrányos, blablabla... részletkérdés, hogy mi.

Vajon mi lehet a bank reakciója erre?
Igen, pontosan az. Kitessékelik, hogy keressen más hitelintézetet. A probléma csak ott van, hogy más hitelintézet is egy görény, és akkor sem enged a feltételekből, ha alapvetően nem is származna belőle hátránya. Tisztelet a kivételnek. Van olyan?

Na ez itt a gond. Mindenki sír, hogy jaj visszaesett a hitelezés, hogy fog így felpörögni a gazdaság... Közben meg szarnak rá, hogy az ügyféllel közösen átbeszélt kompromisszumos szerződést hozzanak létre.
És igen, a lakossági hitelfelvevő is lehet olyan jó adós, mint egy vállalkozás.
Így van. Ha pénzt kérsz tőlem, akkor megmondom, hogy milyen feltételekkel adok. Ha nem felelnek meg a feltételek, akkor ne vegyél fel hitelt. Ez ilyen egyszerű.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euro (1) euró (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) USA (1) usa (3) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma

süti beállítások módosítása