Messziről nézve: Túl arányos, hogy karcsú legyen

2013.09.20. | mangodorf | 1 komment

 

A vasárnapi németországi választások nemcsak azért lesznek korszakalkotó jelentőségűek, mert az SPD színeiben – várhatóan nem egyéni győztesként, hanem előkelő tartományi listás pozíciójának köszönhetően – először kerül a Bundestagba Afrikában született és 25 éves koráig Szenegálban élő képviselő, hanem mert a sikeres bevándorlás-politika mellett bemutatkozik az új választási rendszer is. Ennek nyomán viszont könnyen előfordulhat, hogy hatalmasra duzzad a szövetségi parlament alsóháza.

 

német1.jpg

a kép forrása: www.focus.de

 

A képen a Bundestagnak otthont adó Reichstag plenáris ülésterme, és benne a 2010-es elnökválasztó ún. Bundesversammlung látható, ahol a német parlament két házának, egyenlő arányban jelenlévő, összesen 1242 tagja az azóta korrupciós botrányai miatt lemondott Christian Wulff-ot szövetségi elnökké választotta. Ugyan ilyen tumultuózus jelenetekre és a karzaton is helyet foglaló képviselőkre nem kell számítani az új választási rendszer nyomán sem, az előrejelzések szerint az először az 1998-as választásokkal 598 főre csökkentett képviselői létszám az új ciklusban – a közvélemény-kutatások előrejelzéseinek megfelelő eredmény esetén – közelebb lehet a hétszázhoz, sőt a jövőben a rendszerben benne van egy akár nyolcszáz fős Bundestag is.

 

Nem csak mozgó urna, hanem mozgó parlamenti létszám

 

A német választási rendszer sajátossága, hogy nem rögzített a mandátumok száma. A szövetségi választásokról szóló törvény (BWahlG) legalább 598 főben határozza meg a Bundestag létszámát, amely alapesetben 299 egyéni és 299 listás mandátumra oszlik. A német perszonalizált arányos választás során a parlamenti erőviszonyokért azonban szinte kizárólag az arányosság a felelős, az egyéni választókerületeknek csak a pártok belső erőviszonyait befolyásoló szerepe van, és szinte semmi jelentősége nincs a szavazat : mandátum arány szempontjából. A mandátumarányokat a listás szavazatarányoknak megfelelően alakítják, de ha egy párt több egyéni mandátumot nyer, mint amennyi a listás aránya, akkor ezeket plusz mandátumként megtarthatja (Überhangmandate).

 

Az idén hatályba lépő választójogi korrekció előtti rendszer mellékhatásait jól szemléltetik a 2005-ös választások során Drezdában történtek. Az egyik drezdai választókerületben a választások előtt 11 nappal elhunyt az egyik jelölt, ezért rendhagyó módon az országos időponthoz képest két héttel elhalasztották az itteni választásokat. Az ideiglenes országos eredmények ismeretében a CDU így viszont azzal a bizarr helyzettel találta magát szemben, hogy ha nagyságrendileg 41.000 listás szavazatnál többet kap ebben a választókerületben, akkor egy többletmandátum elvész a számára. A kereszténydemokrata párt szerencséjére ez mintegy háromezer szavazat híján nem valósult meg, úgyhogy laboratóriumi körülmények között érvényesülhetett az ún. negatív szavazati súly (negatives Stimmgewicht) torzító tényezője, azaz a kevesebb szavazat végül több mandátumban és a listás szavazatarányoknak nem teljesen megfelelő mandátumarányokban ölthetett testet.

 

Ezek a mandátum-kiosztási szabályok 2008-ban nem is állták ki az alkotmányosság próbáját. A német Alkotmánybíróság szerint a többletmandátumok lehetősége negatív szavazati súlyhoz vezethet és torzítja a szövetségi választások eredményeit. A karlsruhei testület azonban nagyvonalú határidőt szabott a német parlamentnek: 2011. június 30-ig kellett a szabályokat újraalkotni, tehát a legutóbbi 2009-es választások még a régi rendben zajlottak le, összesen 24 többletmandátummal (az összes a CDU számára), 622, illetve a ciklus javarészében két képviselő kiesése miatt már csak 620 fős képviselői létszámot eredményezve. 

 

Hosszas politikai, illetve alkotmányjogi viták és egy újabb alkotmánybírósági megsemmisítés után második nekifutásra 2012 őszén a balpárt Linke kivételével a Bundestag összes többi frakciója által közösen előterjesztett választójogi javaslat elfogadásával idén májusban hatályba lépett a rendszer korrekciója. A vasárnapi választásokkal bevezetésre kerülő ún. kiegyenlítő mandátum (Ausgleichsmandat) intézménye a többletmandátumok hatásának ellensúlyozását célozza, vagyis amennyiben egy párt többletmandátumhoz jut, a parlamentbe bejutott összes többi pártot kompenzálja a rendszer, hogy a mandátumarányok a listás szavazatarányoknak megfelelőek legyenek. Érdekesség, hogy ha már 2009-ben az új rendszer lett volna hatályban, az egy modellszámítás szerint 671 mandátumot eredményezett volna.

 

A határ a csillagos ég?

 

A mandátum-gyarapodás szempontjából különösen izgalmas lett a kampányhajrá. Ennek oka a közvélemény-kutatásokban az 5 %-os bejutási küszöb környékére mért, túléléséért küzdő kisebbik kormányzópárt FDP taktikázása. Az éppen múlt vasárnap a bajor tartományi parlamentből is kiesett liberális párt (ezzel már összesen hét tartományban nincsen FDP képviselet a tizenhatból) intenzív last minute kampányt indított ugyanis egy taktikai szavazatmegosztás és a szövetségi koalíciós partner CDU listás szavazatainak megszerzése, az ún. Stimmensplitting érdekében. Az FDP nem bízhat ugyanis az 5 %-os bejutási küszöb alternatívájaként a német választási rendszer azon sajátosságában sem, amely három egyéni mandátum megszerzése esetén – a listás eredménytől függetlenül – lehetővé teszi a parlamenti bejutást (Grundmandatsklausel). A jelenlegi parlamenti erőkből ugyanis éppen az FDP az, amelynek nincsen esélye most vasárnap se egyéni mandátumra, szemben a hagyományosan egyéni győztes CDU/CSU és SPD néppártok mellett a 2009-ben 19 hajdani kelet-német választókerületben egyéni győztes Balpárttal, illetve a négy éve egy, ezúttal jó eséllyel több egyéni választókerületet megszerezni tudó zöldekkel szemben, akik különösen a párt baden-württembergi fellegváraiban, Stuttgartban és Freiburgban, továbbá Berlinben számítanak kimagasló egyéni szereplésre. 

 

német2.jpg

A képen az FDP elnöke, Philipp Rösler (balra) és kancellár-jelöltje, Rainer Brüderle, a kép forrása: www.tagesschau.de

 

Ha ez a taktikai szavazatmegosztás sikeres lesz, az komolyan megkavarhatja a lapokat (és különösen a Bundestag létszámát), ugyanis a CDU listás eredménye és az elnyert egyéni mandátumainak különbsége a többletmandátumok, ezzel pedig a kiegyenlítő mandátumok számának jelentős növekedéséhez vezethet majd.

 

A történet ismerős, a német választási rendszerben mindig is otthonosan mozgó FDP a fenti drezdai esetben is a "Dresden wählt schlau: Erststimme CDU, Zweitstimme FDP", azaz a ravasz CDU-FDP szavazatmegosztásra hívó mottóval harcolta végig az utolsó két hetet, sikeresen. A párt a szászországi fővárosban az országos eredményéhez képest 9,6 %-kal többet, a listás szavazatok 16,6 %-át szerezte meg. A történet ismerős arcai mellett azonban nem szabad elfeledkezni az új szereplőről, a kiegyenlítő mandátumról, ugyanis könnyen lehet, hogy az ezúttal kizárólag az FDP-nek kedvező fenti taktikázás éppen a CDU/CSU és az FDP kormányzásának végét jelenti, és az erőviszonyok módosításával egy kényszerű CDU/CSU-SPD nagykoalíciónak ágyaz majd meg. Egy biztos, míg idehaza a házelnök a kisebb országgyűléssel feleslegessé váló parlamenti székek kivételét tervezi, addig Berlinben hamarosan lázas bútorkészítés zaja veri fel a Reichstag csendjét.

Címkék: német választások

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr455524873

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.


Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma