Egy centrista határon túli stratégia alappillérei (negyedik rész)

2013.09.02. | ravasz_abel | 4 komment

 

Egy centrista magyar kormány számára a hatékony és releváns politikai cselekvést biztosító határon túli politika célja a szomszédos országokban élő autochtón magyar közösségek továbbélésének és fennmaradásának biztosítása. Ez a cél a „hazahívás” stratégiájával szemben – mely a határon túli közösségekkel embertartalékként számol – fennmaradó, Magyarország és a szomszédos országok számára egyaránt hasznos, közöttük kulturális hidat képező közösségekkel számol. Egy centrista politikai erő a magyar-magyar kapcsolatokban nem célozhatja meg a tempó diktálását, ezzel szemben elsősorban a határon túlról érkező impulzusok feldolgozására és az azokra való reagálásra kell törekednie. Ezért a továbbiakban javasolt intézkedések mindig egy kettős nyomás eredőjeként alakultak. Egyrészt tiszteletben tartják az igényt a kontinuitásra, a már létező intézmények megtartására. Másrészt azonban azt is be kell látni, hogy a jelenlegi struktúrák részben működési deficitekkel küzdenek, részben pedig egy adott politikai irányzat túlélését szolgálják bármely alternatívával szemben. Egy centrista politika azzal számol, hogy határon túli partnerei között megtalálható lesz minden, a határon túli magyarság által nagyobb számban választott szervezet, illetve a civilek képviselői is. Ezért a jelenlegi struktúrák olyan irányú megváltoztatására van szükség, hogy ezek a csoportok egyaránt lehetőséget kapjanak saját nézeteik kifejtésére. Cikksorozatunk első részében a magyar-magyar kapcsolattartás intézményi hátterével, a határon túli magyar politikai képviselet állapotával és ezek szükséges fejlesztése érdekében teendő szakpolitikai lépésekkel foglalkoztunk, a másodikban az oktatás- a harmadikban pedig a támogatáspolitika kérdéseiről volt szó. Negyedik, egyben utolsó posztunk témája a kettős állampolgárság.

 

A magyarországi perspektíva

 

A kettős állampolgárság intézményének bevezetése lehetővé tette a határokon túl élő magyarok számára, hogy egyszerűsített eljárásban magyar állampolgársághoz, illetve szavazati joghoz jussanak. Ezzel egy olyan réteg kapcsolódott be a magyar államról szóló döntések meghozatalába, amely eddig csak közvetve vett részt abban. A 2013. áprilisában közzétett kormányzati adatok szerint addig mintegy 420 ezer ember kérvényezte honosítását; zömük román állampolgárként, további jelentős részük pedig Szerbiából és Ukrajnából. A szlovákiai magyar közösségnek a hivatalos adatok alapján csupán 0.3%-a élt ezzel a lehetőséggel.

 

t5.jpg 

A kettős állampolgárságot kérvényezők országok közötti leosztása.

 

A honosítás legfontosabb belpolitikai következménye egy új szavazói csoport megjelenése a magyar választási rendszerben. A határon túli magyar közösségekről tudható, hogy tradícionálisan a jobboldal pártjait preferálják. Az elérhető közvéleménykutatási eredmények ezt a képet némileg árnyalják: Romániában és Szerbiában változatlanul tarol a jobboldal – azon belül is a Fidesz –, a többi határon túli közösségtől politikailag jelentősen szétfejlődő Szlovákia esetében azonban a Fidesz „csak” relatív többséggel rendelkezik a válaszadók között.

 

t6.jpg 

Határon túliak magyarországi pártpreferenciái a közvélemény-kutatások alapján. Az adatok minden esetben a pártválasztókra vonatkoznak.

 

Ezek a preferencia-adatok azonban nem érvényesíthetőek közvetlenül a kettős állampolgárokra is; esetükben erősebb jobbos beállítódásokat feltételezhetünk, egyrészt a politikai jobb nagyobb nemzetpolitikai érzékenysége, másrészt pedig a fideszes kezdeményezés politikai támogatottságának tere miatt. A leginkább kompetetív határon túli közeg, a szlovákiai, gyakorlatilag elhanyagolható számú szavazatot szolgáltathat majd a magyarországi választásokon, ami azt jelenti, hogy összességében 80-90 százalékos fideszes támogatottság sem kizárható majd a kettős állampolgárok szavazatai esetében.

 

A határon túli magyar szavazat azonban viszonylag kis eséllyel jelenik majd meg döntő tényezőként a 2014-es választásokon: a potenciálisan mintegy maximum 300 ezer főre taksálható szavazattömeg akár 5 millió listás szavazattal és 2-3 millió töredékszavazattal is versenyezhet majd a végelszámolásban. Ilyen körülmények mellett a határon túli szavazók maximum 1-3 mandátum sorsát dönthetik majd el. (Bővebb információért lásd például László Róbert /2013/ Válasz Balog Ákos Gergelynek. Választásirendszer.hu, 2013. január 17.)

 

A határon túli perspektíva

 

A négy 100 ezer fő feletti határon túli magyar közösség jelentősen eltérő helyzetbe került a kettős állampolgárságot illetően. A négy ország helyzete két tengely mentén írható le: EU-s illetve azon kívüli, valamint a többes állampolgárságot megengedő és tiltó államok. A leginkább egyértelmű helyzet Szerbiában van: szabad is, és EU-s állampolgárságot is nyújt a honosítás, így nem meglepő a kérvényezők viszonylag magas aránya. Ukrajnában formálisan tilos a kettős állampolgárság megszerzése – bár közben román/orosz kettős állampolgárok tömegei élnek az országban –, azonban úgy tűnik, hogy az EU-s állampolgárság megszerzése elegendő motivációnak bizonyult a közösség mobilizációjához. Romániában bevett intézmény a kettős állampolgárság, így ott nem volt különösebb akadálya a szimbolikus kérvényezésnek, amely az ország EU-s tagsága ellenére magas arányban meg is történt. Ez az elemzés jól mutatja a szlovákiai helyzet magjában álló döntést: a szlovák parlament által hozott „ellentörvény” (kettős állampolgárság tiltása a szlovák állampolgárság elvesztésének terhe mellett) találkozott az ország EU-tagságával; mivel valós gazdasági előnyük nem származott volna belőle, a szimbolikus politikai cselekvés öröménél pedig nagyobb veszélyt jelentett az állampolgárságvesztés, a szlovákiai magyarok nem kockáztattak.

 

t7.jpg 

A kettős állampolgárságban érintett legfőbb országok tipológiája.

 

A határon túli perspektívához tartozik a határon túli közösségek „rétegződésétől” való félelem: azaz attól, hogy a magyar állam a továbbiakban csupán a kettős állampolgárok érdekeire koncentrál majd nemzetpolitikája kialakításakor, a többiekre nem. Ez az aggodalom makroszinten is létezik, a magyarországi választási küzdelemből de facto kimaradó szlovákiai magyar közösség esetében: könnyen lehet, hogy Dél-Szlovákia a magyar nemzetpolitika vakfoltjává válik az állampolgárok hiánya miatt.

 

Szakpolitikai ajánlások

 

A: A kultúrnemzet összetartozását kifejező, szavazati joggal bíró kettős állampolgárság az európai politikai-társadalmi hagyományokba illeszkedő eszköz, amelynek visszavonása nem csak politikailag járna katasztrófális következményekkel, de egyben szükségtelen és igazságtalan lépés is lenne. Éppen ezért arra kell berendezkedni, hogy a kettős állampolgárság intézménye – bevezetésének elfogadhatatlan körülményei ellenére is – visszavonhatatlanul a nemzetpolitikai látkép részévé vált.

 

B: Ennek megfelelően a mindenkori kormánynak elsődlegesen törekedni kell a kérdésben a szomszédos országokkal – különösen Szlovákiával és Ukrajnával – kialakult konfliktusok rendezésére. A jelenlegi helyzetben jobb lehetőség híján bilaterális megegyezések szavatolhatnák, hogy senkit se érhessen hátrány szülőhazájában azért, mert felvette a magyar állampolgárságot. A bilaterális tárgyalásokon a szomszédos országok kormányaival meg kell értetni, hogy a kettős állampolgárság visszavonhatatlan tény, ám nem revizionista/offenzív eszköz, és mindkét fél közös érdeke egy stabil status quo kialakítása. Az egyoldalú, nyilvános kinyilatkoztatásoknak véget kell vetni.

 

C: Fontos cél viszont a határon túli magyar közösségek tagjainak arányosabb és kiegyenlítettebb bekapcsolása a kettős állampolgárok körébe. Ennek egyrészt nemzetpolitikai okai is vannak (minél széles körűbb a lefedettség, annál jobb), másrészt viszont a politikai centrum és a baloldal pártjainak explicit módon is érdeke, hogy kiegyenlítettebbé váljon a jobb- és baloldali szavazók aránya az állampolgárok körében. A mérési adatok alapján ez leginkább a szlovákiai magyar közösség bekapcsolásával lenne elérhető.

 

D: Ezzel párhuzamosan minden lehetséges módon elkerülendő a határon túli magyarság állampolgárság alapján történő széttöredezése nemzetpolitikai szempontból érdekes és érdektelen magyarokra. A mindenkori magyar kormány nemzetpolitikájának azok is alanyai kell, hogy legyenek, akik nem élnek az állampolgárság lehetőségével, de magyar kötődésűek. A támogatáspolitika nem rendelődhet alá a politikai haszonszerzésnek.

 

E: A 2014-es választások jövendőbeli tapasztalatai, valamint a szomszédos államokkal való bilaterális tárgyalások kapcsán szükségessé válhat jogi változások kodifikálása. A legfontosabb cél, hogy a határon túliak voksa a lehető leginkább transzparenssé váljon a belföldi állampolgárok számára.

 

F: Bármely centrista politika erőnek érdeke egy intenzív állampolgársági imázskampány indítása annak céljából, hogy megteremtse saját határon túli bázisát, és hogy rábírja a nem jobboldali szavazókat az állampolgárság felvételére. Egy ilyen kampány megcélozhatná a bal-közép hitelességi deficitjének csökkentését, valamint egy tartós kommunikációs keret és szótár kialakítását is.

Címkék: állampolgárság kettős nemzetpolitika határon túli magyar közösségek

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr105465577

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mint kiderült a téma inkább szimbolikus, de muníciónak jó az ellenzék számára...
ahhoz a pár helyhez nem kapcsolódik annyi érdek hogy "megérje" foglalkozni vele, plusz az mszp-t még jó ideig nem igazán látják szívesen arrafele, az az érzésem...
Hát! Ja! Mondjuk én csak annyit szeretnék írogatni, hogy csak azoknak a népeknek adnék szavazati jogot, vagyis szavazhatnának, kik itt hazánkban fizetik az adókat, járulékokat, miegyebeket. Itt élik meg a mindennapokat. Hogy csak ennyit említsek.
szerintem. ennnnyi.
:)
Csatlakozom az előttem szólóhoz. Felháborító és megalázó a szavazati jog kiterjesztése:

1. Igazságtalan, mert semmilyen következményeit nem viselik döntésüknek.
Más @arkával a csalánt könnyű verni...

2. Szavazati licit fog elkezdődni (már el is kezdődött) irányukban, ami rendkívüli mértékben tovább terheli az államháztartás kiadásait.

3. Ellentéteket sző az anyaország lakosságával szemben, ami tovább növeli rossz helyzetüket.
A külföldi magyarok támogatását NEM ezzel kellene megoldani.

Mindez azért, mert a magyar baloldali politikai pártok többsége (MSZP E14) beáll a Fidesz mögé és alternatíva hiányában támogatja rossz döntésüket.

Gondolkozzanak el ezen.
Csatlakozom az előttem szólóhoz. Felháborító és megalázó a szavazati jog kiterjesztése:

1. Igazságtalan, mert semmilyen következményeit nem viselik döntésüknek.
Más @arkával a csalánt könnyű verni...

2. Szavazati licit fog elkezdődni (már el is kezdődött) irányukban, ami rendkívüli mértékben tovább terheli az államháztartás kiadásait.

3. Ellentéteket sző az anyaország lakosságával szemben, ami tovább növeli rossz helyzetüket.
A külföldi magyarok támogatását NEM ezzel kellene megoldani.

Mindez azért, mert a magyar baloldali politikai pártok többsége (MSZP E14) beáll a Fidesz mögé és alternatíva hiányában támogatja rossz döntésüket.

Gondolkozzanak el ezen.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma