A küszöbön álló szíriai intervencióról

2013.08.29. | Radnóti András | 25 komment

 

Az augusztus 21-i damaszkuszi vegyi támadás pozícióik gyökeres átértékelésére késztette a nyugati hatalmakat. Egy, feltehetően az Egyesült Államok vezette koalíció nagy valószínűséggel még a héten fegyveres csapást mér a szír kormány erőire, illetve infrastruktúrájára. De milyen támadás várható? Mik a beavatkozók megfontolásai és hogyan igazolják fellépésüket saját választópolgáraiknak és nemzetközi partnereiknek?

 

A döntés előzményei

 

Míg az ENSZ megbízottai még javában tevékenykednek Damaszkuszban – mely munkában csöppet sem segítik őket a konvojukra mesterlövész-puskával lövöldöző, mindeddig azonosítatlan provokátorok –, a térség és a világ érdekelt kormányai a szír polgárháborúban résztvevő felekhez fűződő viszonyuknak megfelelően foglalnak állást. Érthetően, mert – mint Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkár a napokban leszögezte – a nemzetközi szervezet szakemberei csak a vegyi támadás tényét hivatottak megállapítani, annak forrását nem. A támadás ténye a világ közvéleménye számára már napok óta világos – azt Asszad kormánya és szövetségesei sem tagadják. Csak éppen a felkelőket teszik érte felelőssé.  

 

Miután Barack Obama egy múlt évi beszédében „vörös vonalként” jelölte meg a vegyi fegyverek nagyarányú használatát, és a gyanú szerint a múlt heti már a harmadik – igaz, az első többszáz halálos áldozattal járó – ilyen támadás volt, az amerikai adminisztráció sarokba van szorítva. A további tétlenséggel az USA nemzetközi hitelét kockáztatja; és ami fontosabb, a vegyi fegyverek további terjedését mozdítja előre. John Kerry külügyminiszter hétfői beszédében már nyilvánvalóvá tette, hogy a szíriai kormányt gyanúsítják a múlt szerdai támadással. Ahogy mondta, az ötnapos késlekedés az ENSZ-szakértők beengedésével és a terület további bombázása – feltehetően a bizonyítékok megsemmisítésének céljával – megerősíti a gyanút. Nem mintha az amerikai hírszerzés nem tudná minden kétséget kizáróan, hogy a vegyi fegyverek felett kizárólag Asszad diszponál. De a hírszerzés ennél feltehetően többet tud: Obama kedd este már bizonyítékot ígért Cameronnak.

 

Cameron kormánya – Obamáéhoz hasonlóan – rövid, célzott, és szilárd jogi alapokon nyugvó támadásról beszél, és jelentős erőket vezényelt a térségbe. Noha a beavatkozásról a miniszterelnök dönt, a politikai támadásokat elkerülendő csütörtökre összehívatták a brit parlamentet, ahol a helyzet eszkalálódásától és egy újabb, az irakihoz és az afganisztánihoz hasonló végtelen konfliktustól tartó képviselők ad absurdum még leszavazhatják az akciót. Ezzel Cameron kerülne kutyaszorítóba: vagy saját parlamentje akarata, vagy az Obamának feltehetően már vasárnap adott szava ellen kell cselekednie. De a kormány, és a sajtó jelentős része egyelőre bízik az alsóház támogatásában.

 

 sziria3 (2).jpg

 

Az Asszaddal a kezdetektől ellenséges Franciaország is minden jel szerint ki fogja venni a részét a beavatkozásból. Laurent Fabius francia külügyminiszter már a támadás másnapján fegyveres reakciót helyezett kilátásba arra az esetre, ha a szír kormány felelőssége bebizonyosodik. Francois Hollande elnök augusztus 28-án Védelmi Tanácsot hívott össze, hangsúlyozva: országa készen áll a bűnösök megbüntetésére. A legnagyobb kérdés Európában, hogy sikerül-e a nemzetközi katonai beavatkozások kapcsán mindig rendkívül óvatos Németországot bevonni a koalícióba. Bár – feltehetően amerikai biztatásra – a német kormány retorikája is keményedett, és a francia elnökhöz hasonlóan büntetést követel, az óvatos Merkelnek egy közel-keleti katonai kaland mindössze néhány héttel a választások előtt komoly kockázatot jelenthet. Nehezítené Merkel tartózkodását, ha a NATO belépne az intervencióba, erre azonban egyelőre nem sok esély mutatkozik. A Szövetség mai közleménye, bár mélyen elítéli a vegyi támadást és osztja az amerikai és a brit kormány álláspontját a szír kormányerők felelősségét illetően, egy esetleges katonai beavatkozásról azonban nem ejt szót.

 

Rövid és célzott csapás

 

Törökországon kívül minden, a koalícióban érdekelt állam kormánya hangsúlyozza, hogy a támadás nem az Asszad-rezsim leváltására és így a szíriai háború eldöntésére irányul, hanem kizárólag a vegyi támadások megállítását, a kormányerők a vegyi fegyverektől való elrettentését célozza.

 

Ezért – habár Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter nyilatkozata szerint Obama döntéséig „minden opció az asztalon van” – a brit és az amerikai kormány is kizárt már minden szárazföldi, vagy jelentős légierő mozgósításával és elhúzódó jelenléttel járó lehetőséget. Az két politikai és katonai vezetés által e cikk írásának idején véglegesített tervek ezért feltehetően egy, a tengerről vagy a levegőből, de Szíria légterén kívülről indított, katonai egységeket vagy infrastruktúrát célzó, és behatárolt, legfeljebb 2-3 napos időtartamú rakétatámadás-sorozatról szólnak. A célpontok közé valószínűleg nem kerülnek majd be a vegyifegyver-készletek; ezek támadása a szakértők szerint kivitelezhetetlen lenne nagyobb járulékos kár nélkül.

 

 sziria1 (2).jpg

 

Egy katonai célpontokkal, behatárolt időtartamra, és Szírián kívülről indított támadásra utal a felsorakoztatott arzenál is: a héten a Földközi-tenger keleti térségébe érkezett egy brit és egy amerikai tengeralattjáró, egy brit helikopter-szállító és egy sor egyéb hadihajó. De a szövetséges erők használhatják az amerikai hadsereg törökországi, a franciák és az amerikaiak Egyesült Arab Emirátusok-beli, illetve a britek ciprusi légibázisait, sőt, szükség esetén bevonhatják a jelenleg az Arab-félsziget másik oldalán tartózkodó két amerikai repülőgép-szállítót is. A célzott támadásokhoz a britek és az amerikaiak Tomahawk típusú hajóról indítható rakétákat használhatnak majd.

 

Jogi alapok

 

Fontos kitétel minden szövetséges kormány kommunikációjában a támadás jogi megalapozottsága. A nemzetközi jog azonban ingoványos talaj. Teljes és minden kétséget kizáró legitimációt csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa adhatna, melynek állandó tagjai (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína) között egyhangúságra van szükség. Oroszország azonban, mint Szíria régi szövetségese, a szír kormány fegyverszállítója a radikális-militáns szunnita iszlám előretörésétől való félelemtől is vezérelve Asszad védelmének ügyét presztízskérdésként kezeli és mindenképpen megvétózna bármilyen katonai beavatkozást. Kína elsősorban a belügyekbe való be nem avatkozás elvének védelmében tenne hasonlóképp. A mai hírek szerint az Egyesült Királyság ennek ellenére határozati javaslatot terjeszt a Biztonsági Tanács elé, amely felhatalmazást adna a katonai beavatkozásra. A körülmények, vagyis a biztosra vehető orosz és kínai vétó tükrében ez azonban puszta formaságnak tekinthető – bizonyítandó, hogy a beavatkozó államok minden lehetőséget kimerítettek.

 

Tovább komplikálja az akció legitimitásának kérdését, hogy az Arab Liga, bár szintén az Asszad-rezsimet tartja felelősnek a múlt szerdai támadásért, nem támogatja a katonai beavatkozást. A Liga tartózkodását a New York Times az arab világ bármely nyugati beavatkozástól való idegenkedésével és az arab országok megosztottságával magyarázza. Feltehetően mind az Arab-félsziget és az Öböl államai, mind Egyiptom tart a konfliktus eszkalálódásától és nem kívánja sem a síita elnyomó, Asszad, sem az ellenállásban a legszervezettebb iszlamista, szunnita elemek dominanciáját Szíriában.

 

Ugyanakkor a koalícióban potenciálisan résztvevő országok vezetői nem győzik hangsúlyozni, hogy a támadásra az ENSZ BT felhatalmazása nélkül is készen állnak. A beavatkozásnak ebben az esetben az 1999-es koszovói NATO-beavatkozás (melyet Oroszország szintén ellenzett) kapcsán kidolgozott humanitárius védelmi protokoll, a Responsibility to Protect szolgáltathatna valamiféle hivatkozási alapot. A beavatkozó államok feltehetőleg úgy értelmezik majd ezt a doktrínát, hogy, mivel a szír állam nem védi meg polgárait az emberiesség elleni bűntettektől, melyek megtörténtét a nemzetközi közösség bizonyítani tudja és mivel békés eszköztárukat már kimerítették, alkalmazhatnak fegyveres erőt ezen bűntettek ellehetetlenítésére.

 

Reális kockázatok

 

Számos politikai érv is szól a célzott, rövid támadás mellett, amely kizárólag a további vegyi csapásokat lehetetlenítené el, vagy rettentené el azoktól Asszadot. Az amerikai, csakúgy mint a brit közvélemény nehezen fogadna el egy újabb nyílt végű, beláthatatlan költségekkel és következményekkel járó közel-keleti kalandot. Ennek az esélyeit tovább rontják a válságból lassan kikecmergő gazdaságok és az iraki és afganisztáni háborúk befejezhetetlensége. Régen világos: a felkelők győzelme esetén is beláthatatlan Szíria jövője. A szír ellenállás bizonyos szervezett elemei ezer szálon kötődnek az Al-Kaidához és más terrorszervezetekhez; ha ezek, vagy iszlamista elemek kerekednek felül a győzelem után minden jel szerint bekövetkező – és feltehetően erőszakos – belharcokban, az a Nyugat abszolút politikai vereségét jelentené. De lehetséges, hogy a mérsékelt csoportok hatalomra kerülése esetén is számolni kell egy, a most uralkodó síita, alavita kisebbséget célzó népirtással. Mindazonáltal Asszad is a Nyugat és Izrael esküdt ellensége és a főellenségnek számító Irán szövetségese.

 

sziria4 (2).jpg 

 

A szövetséges kormányok rendkívül óvatosak, mivel úgy látják: az eddig is több mint százezer halálos áldozattal és több millió menekülttel járó szíriai konfliktusnak csak rossz kimenetele elképzelhető, így abba a Nyugatnak nem érdeke belekeveredni. A beavatkozás egyetlen oka a tömegpusztító gázok használata, így egyetlen célja is a vegyi pusztítás megállítása lehet.

 

Az elmúlt napok óvatos orosz kommunikációjából feltételezhető, hogy Oroszország semmiféle (diplomáciai, stratégiai) válaszlépésre nem készül, és az óvatos hangok által emlegetett iráni háborús provokáció esélye az iszlám köztársaság minden militáns megnyilatkozása ellenére is elhanyagolható. Nem tudhatjuk ugyanakkor, milyen védekezésre készülnek a szíriai kormányerők; így még egy racionális, morális és jogi tekintetben megalapozott szíriai beavatkozás is számos kockázatot rejt magában.

 

A küszöbön álló katonai csapás előtt azonban ezeknél a kockázatoknál nyomósabb érv az, amit David Cameron hangoztatott, miszerint a vegyi fegyverek büntetlen használata minden másnál kockázatosabb.

· 1 trackback

Címkék: polgárháború Szíria katonai intervenció vegyifegyverek

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr345482724

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A küszöbön álló szíriai intervencióról 2013.08.29. 10:13:05

A vegyi fegyverek büntetlen használata minden másnál kockázatosabb.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tulajdonképpen miért akarják megtámadni Szíriát? Nem az ürügyre, hanem az okra lennék kiváncsi.
Irak és Afganisztán után nehezen hiszek az USA jó szándékában. Ők érdek nélkül nem tesznek semmit.
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

A nol.hu által idézett libanoni szakértő szerint nem a szíriai kormány adott utasítást a vegyi támadásra, a kormányerők épp előretörőben vannak, sem katonai, sem stratégiai érdekük nincs vegyi fegyvert bevetni és ezzel kiprovokálni az Egyesült Államok hadbalépését a lázadók oldalán, arra viszont van precedens, hogy az Egyesült Államok tudott róla és támogatta Szaddam Huszeint vegyi fegyver bevetésében az iraki-iráni háború idején, és arra is van precedens, hogy az Egyesült Államok koholt vádak és hamis bizonyítékok alapján indított háborút, például ifjabb Bush elnöksége idején Irak ellen. Izraelnek pedig kifejezetten érdeke a szíriai kormány meggyengítése Irán miatt, ezért a vegyi támadásban valamilyen módon részesek közül nem lehet kizárni Izraelt sem.

nol.hu/kulfold/az_al-kaida_tamadott_vegyi_fegyverrel_sziriaban_
Inotai Edit| NOL| 2013. augusztus 25.
nem Basár el-Aszad elnök rezsimje áll a szerdai vegyi fegyveres támadás mögött. Teljesen logikátlan lenne, ha a kormány néhány nappal az ENSZ ellenőreinek érkezése után ilyen akciót végrehajtania. Katonailag sincs értelme, hiszen Aszad egységei most jobban állnak, mint a felkelők, napról napra számolják fel a lázadók állásait. Megkockáztatja, hogy civilek ellen vegyi fegyvereket akkor „szokás” bevetni, ha a cél a teljes megfélemlítés, ám ilyenkor az áldozatok száma több tízezres. A néhány száz civil halott csak arra jó, hogy a nemzetközi közösség felháborodását felkeltse. Rashed ezért úgy véli, hogy az akciót vélhetően olyan erők követték el, amelyeknek a nemzetközi beavatkozás kiprovokálása áll érdekében. Lehetséges, hogy nem a kormány és nem is az ellenzék, hanem az al-Kaidához köthető terrorista csoportok, amelyek ideig-óriág az ellenzék pozícióját szeretnék erősíteni

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Tehát eldöntötték, hogy az önkéntes rendőrök ismét beavatkoznak, és még nagyobb káoszt csinálnak immár Szíriában is. Tehát eldöntött tény, hogy az USA és szövetségesei ismét civileket fognak gyilkolni, arra hivatkozva, hogy a szíriai vezetés is megtette ezt. Újabb népet ajándékozunk meg a 'demokrácia áldásaival' repülőgépek és drónok által
Vajon melyik országnak az első számú érdeke a szíriai zűrzavar? Netán az az ország, amelynek titkosszolgálata szolgáltatta a legfőbb "bizonyítékot" a CIA-nak?

Az egészről Szaddam Husszein "atomfegyvere" jut eszembe.
Ugyanaz a forgatókönyv, mint Afganisztán, Irak esetében. Semmi nincs bizonyítva, és a megjelent hírek is ezt támyszták alá. Egyértelmű: Szíriába muszáj elvinni a "demokráciát".
Teljesen világos a lényeg, hogy Írán elleni csapás előkészítése folyik!
@willdattaa: Irakkal ellentétben itt most állítólag hangfelvételek is vannak, amiben a szír hadsereg érintettsége egyértelmű.

A párnapos célzott csapásoknak a vegyi fegyverek további bevetése ellen nem lesz túl sok haszna, hiszen egy ilyen raktár lebombázásából még nagyobb gáz (bocs a szóviccért) lenne. Sokkal inkább annyi értelme van, hogy fel lehessen mutatni, hogy "mi szóltunk".

Az amúgy alaposnak induló cikkből azért sok más fontos részlet kimaradt, pl. a kelet-szíriai kurd területek, amik már kvázi autonómiát vezettek be. És ez nem tetszik Iraknak, és nagyon nem tetszik Törökországnak.
Az a baj, hogy csak az USA képes a központi rendcsináló szerepkörre. Európában nincs egy olyan közös szervezet, aki fel tudna lépni, ne az USA legyen mindenhol az igazságosztó. Lásd töketlen holland ENSZ katonák a volt jugó mészárlásokkor...
Ti a címen kívül mást is elolvastatok vagy csak simán nem sikerült értelmezni a leírt szöveget?
Azért azt ne felejtsük el, hogy a két harcoló fél közé be vannak szorítva az ún. állampolgárok, akiket harci gázzal irtanak. Tulajdonképpen mindegy, hogy ki használja a gázt, a lényeg az hogy a civil lakosság ellen vetették be. A nyugatnak tétlenül kéne néznie ahogy tömegpusztító fegyverekkel irtják a civileket mert ez szíria belügye?!
3 napja valaki az oroszoktól felrakott egy igen érdekes videót a vegyi támadásról.
tanulságos...:
www.youtube.com/watch?v=99xQv4yFVjU
@David Bowman: Én két okra tudok gondolni:

1. A légicsapások során megsemmisítik a vegyifegyver-készleteket, ezzel megakadályozva, hogy a felkelők kezére jussanak. A felkelők nagy része ugyanis a helyi al-Qaeda franchise.

2. Alapvetően a nyugatnak egy nagyon kényelmes állapot a mostani, vagyis a Hezbollah és "iráni önkéntesek" harcolnak többek közt (szunnita) iszlám szélsőségesekkel, meg a helyi al-Qaeda-val. Gyakorlatilag csak remélni kell, hogy minél tovább tart, hiszen az ellenségeink egymást ölik, illetve le vannak kötve. Viszont a kormányerők újabban komoly sikereket értek el, ezt kell egy kicsit visszabillenteni.
érdekes kérdés a nemzetközi beavatkozás. leginkább a helyi emberek akarata lehetne perdöntő, de pont azt nem ismeri senki sem. egy kívülálló nehezen tudja megítélni a jogosságát.

szerbiában, líbiában nem nagyon vonja kétségbe senki a szükségességét, afganisztánban, irakban többen.

56-ban a magyar lakosság többsége valószínűleg támogatta volna az usa fegyveres beavatkozását, bár lehet, hogy egy csomó akkori külföldi virtuális kommentelő azt is ugyanúgy szidta volna, mint most mi a szíriai terveket...
Szíria legnagyobb bűne, hogy szerződést kötött egy gázvezetékre iráni gázmezővel az egyik végén, másik vége meg az EU felé kanyarodik, mindezt orosz érdekszférával. Ezt a jenkik nem hagyhatják szó nélkül, mivel az iráni embargó gyengülne. A dolog szépséghibája, hogy megint terroristákkal szövetkeznek. Akit utána majd jól kivégeznek, ahogy tették ezt szaddammal és ladennel. A tanulság az, hogy se ellenségnek se barátnak nem jó lenni a jenkikkel.
”A célpontok közé valószínűleg nem kerülnek majd be a vegyifegyver-készletek”

Innentől kezdve Obamáék kardcsörtetése süket dumára alapul.

A megoldás az lenne, ha Asszád felajánlaná vegyifegyver-készleteinek nemzetközi ellenőrzés alá vonását, majd megsemmisítését - mint ahogy tette Szaddám Husszein is anno a kifogásolt fegyvereivel -, de kétlem, hogy ez megállítaná a liberális demokrácia nyugati harcosait. Itt elsősorban Izrael érdekeiről van szó, ez az állam pedig a szomszédságából minden potenciális katonai veszélyt ki akar takarítani, de könnyebb neki, ha a piszkos munkát nyugati szövetségeseire bízza.
Ez volt Irakban és Líbiában is.
Legfeljebb a Haza és Haladás alapítvány vesztette hitelét ezzel a cikkel, az USA ezen már rég túl van. Gratulálok Radnóti Andrásnak az első bejegyzéséhez, köszi, hogy a hivatalos propagandát kifejtetted.
Ismerjük.
Megint a gombhoz varrják a kabátot. Rég el lett döntve, hogy támadni fognak, ezt azért valahogy igazolni is kellett, mégha röhejes és átlátszó, de minimum kétséges ez az egész vegyifegyver mizéria.
Asszad nem tart véletlen a hűtőjében levágott fejeket vagy csapdos fához csecsemőket?
@David Bowman: "Tulajdonképpen miért akarják megtámadni Szíriát?"

Az ok: a térség biztonsága.
A "térség" szó helyére mindenki helyettesítse be egy olyan ország nevét, amely ország el tudja intézni, hogy a fél világ az ő problémáinak megoldásán fáradozzon ;)
@tejeskancso: Ez a mostani vegyi támadás is olyan lehet, mint az iraki tömegpusztító fegyverek... és a végén majd elnézést is fognak kérni a félreinformálásért - persze csak az ország legyalulása után :)

Lehet fogadásokat kötni, hogy Szíria után melyik ország következik. Még nem hallott senki arról, hogy pl Jordánia tömegpusztító fegyvereket gyárt? Na majd fog...
@BigPi: Most már jól látszik, hogy Irakból és Afganisztánból semmi haszna nem származott az Egyesült Államoknak. De persze "érdek nélkül" a világ egyetlen országa sem küldi harcba a haderejét. Szíriában az az Egyesült Államok és szövetségesei világos érdeke, hogy megálljt parancsoljanak a vegyi fegyverek proliferációjának. Mint fent írom, a harc eldöntése nem érdekük.
@Radnóti András: "Most már jól látszik, hogy Irakból és Afganisztánból semmi haszna nem származott az Egyesült Államoknak."

Ehh, dehogy nem. Áttették a harcokat az ellenség területére. A kiképzett terroristák nem Európába és az USA-ba, hanem Irakba, Afganisztánba mentek meghalni.
Ugye ezt viccnek szántátok? Ha nem, akkor a legközelebbi cikk, gondolom, a húsvéti nyulak tojási szokásait fogja elemezni...
@padlogaz: Hát, azért a szerbiai ügy is vet fel kérdéseket. A szarajevói piacba belőtt izé koránt sem biztos hogy a szerbektől jött.
@énisfélek: Itt lehet a pont. Én is erre gyanaxom.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma