Lacrimae rerum (az új tanévről)

2013.08.27. | Radó Péter | 15 komment

 

Aeneas mondja: a dolgoknak könnyei vannak (sunt lacrimae rerum). Magyarul talán a legpontosabb fordítás ez lehetne: a dolgoknak is van lelke. Ha ez igaz, így van ez a tanévekkel is. Ahogy a vakáció elején írt utolsó OktpolCafé bejegyzésemben írtam, eddig minden változtatás arról szólt, hogy mostantól bármit be lehessen vezetni az iskolákban. Most nézzük, hogy milyen változtatástömeggel örvendeztet meg minket a második Orbán-kormány szeptembertől. Egy lista következik a 2013/14-es tanév „könnyeiről”.

 

A PDSZ nyári akadémiáján néhány napja arról kellett beszélnem, hogy milyen változásokkal kell számolnunk az új törvény számos intézkedésének életbe lépése után, s azoknak mi lesz a következménye. Az alábbi leltár és prognózis az ott elmondottakon alapszik.

 

Leltár

 

Összeválogattam tizenöt olyan szeptembertől életbe lépő változtatást, melyek közvetlenül hatnak az iskolák belső világára. Mindenki, aki a közoktatásban dolgozik, jól ismeri ezt a listát, számukra újat valószínűleg a hozzájuk fűzött rövid kommentárokban sem fogok tudni mondani. Mégis, fontos, hogy együtt lássuk ezeket a változástatásokat, mert hatásukat nem elszigetelten, hanem együttesen fejtik ki. Lényegében a változtatásoknak egy olyan kritikus – önmagukban nem feltétlenül fontos – tömegével állunk szemben, amelyek teljesen átírják mindazt, amit mostanáig az iskolákról gondoltunk. Lássuk a listát!

 

  • Hatalmas ütemben és méretekben zajlik lojális új óvoda- és iskolaigazgatók kinevezése. Az elmúlt hetekben és a következő napokban a minisztérium az intézményvezetők negyedét-ötödét cseréli le. Az új igazgatók kiválasztásakor a legfontosabb szempont nem az alkalmasság, hanem a lojalitás volt. A valódi döntéseket ugyan már nem az intézményvezetők, hanem a tankerületi igazgatók hozzák, az intézményvezetőknek viszont kulcsszerepe van abban, hogy e döntéseket amolyan hajtószíjként „bevigyék” az iskolákba. Az intézményvezetői munka legfontosabb referenciája mostantól nem a tantestület, hanem a tankerület.

 

  • Megkezdődik az új tantervek alapján készült pedagógiai programok felmenő rendszerű bevezetése. Ennek hatására a tanítási-tanulás folyamat minden ma a pályán lévő pedagógus emlékeinél sokkal inkább szabályozottabb és – a tartalmak és az alkalmazható pedagógiai módszertan tekintetében – egyre korlátozottabb lesz.

 

  • Megkezdődik az új tantárgyak (erkölcs és hittan) bevezetése ezek oktatására gyorstalpalón felkészített pedagógusok és egyházi személyek közreműködésével, gyorsan összecsapott tantervekkel és tankönyvekkel. Ezek az órák pont olyan oktatási üresjáratok lesznek, mint a világnézetünk alapjai tantárgy volt az államszocializmus idején.

 

  • A szakiskolák teljesen új alapokon, gyökeresen más rendszerben kezdenek el működni. A közismereti órák száma hétre csökken, ezeket egyetlen összevont közismereti tankönyvből tanítják majd, s megkezdődik a „munka alapú” („duális”) szakmunkásképzés gyakorlati oldalának megteremtésével kapcsolatos zűrzavar.

 

  • Az általános iskolákban a tanítás 4-ig tart majd, amit valahogy valamilyen tartalommal kell megtölteni. Nyilvánvalóan ez a tartalom egy-két délutánra tolt órát (tesi, hittan, stb.) jelent majd és a nem napközis gyerekek beültetését a napközibe.

 

  • Életbe lép a 32 órás benntartózkodási szabály, amit nyilvánvaló módon egyetlen iskola sem lesz képes betartani, mert az iskolák tanári szobáiban nem lehet leülni, órákra készülni és dolgozatokat javítani. Másfelől viszont elindul a havonta egyszer visszamenőleg aláírt jelenléti ívekkel és a kontaktórákon felüli egyéni munkafeladatok heti dokumentálásával történő lepapírozás és az „elkéredzkedés” rendszere.

 

  • Életbe lépnek az új, létszámszabályozáson alapuló finanszírozási szabályok („központi bérfinanszírozás”) Ezzel kapcsolatban az egyetlen bibi, hogy látszólag nincs központi létszámszabályozás, mert semmilyen jogszabály nem rögzíti az ennek alapjául szolgáló paramétereket. Ahogy az államtitkár asszony kinyilvánította: „Nincs kötelező óraszám, ez a fogalom kikerült a közoktatás rendszeréből. Tanítással, pedagógiai foglalkozással töltendő tól-ig időkeret létezik, ami heti 22-26 óra.” Ez olyan, mint hogy nincsenek felvételi keretszámok sem, noha az ettől függő finanszírozás miatt mégis vannak. Amennyire én tudom, természetesen vannak kötelező óraszámok, a tantárgyfelosztásokat a tankerületek 24 órára kisakkozva csináltatják majd meg a következő napokban. Ezt éppen csak nem rögzítették törvényben és nem kötötték a nyilvánosság orrára.

 

  • Egy további évfolyamon lesz kötelező a mindennapos testnevelés, ami örvendetesen növeli majd az iskolák folyosóin tornázó osztályok számát. Az általános iskolákban kicsit könnyebb lesz megoldani a tantermek hiányából fakadó problémákat, mert a gyereket délután 4-ig tanórákon múlathatják majd az időt.

 

  • Nem sokat beszélünk róla, de az idén 25 százalékkal több beiskolázott gyermek nagyobb létszámú és sokszor fiatalabb belépő osztályokat eredményez. Noha az osztálylétszámnak az oktatás minősége gyakorolt hatását erősen túlértékelik, ez mégis felvet majd egy csomó pedagógiai alkalmazkodási problémát.

 

  • A pompásan működő régi tankönyvterjesztési rendszer helyén most debütál az új államosított és központosított, tehát drága és béna rendszer. Nem bejáratott mechanizmusról van szó, tehát a tanév eleje óhatatlanul hiányzó tankönyvek utáni rohangálással telik majd.

 

  • Október elején mindenki megkapja új fizetését és kiderül, hogy a nyelvbotlásként folyamatosan 60 százalékosként kommunikált, valójában átlagosan 34 százalékos bérnövekedés kinek ellensúlyozza a Pedagógus 1-be való visszasorolás, a pótlékok kiesése és a megnövekedett munkaterhek okozta jövedelemcsökkenést, s kinek nem. (Úgy tűnik, sokkal több pedagógusnak csökken a jövedelme, mint amennyit a kormányzat legendás optimizmusa előre jelez.) Egyúttal elkezdődik annak a kétezer pedagógusnak a kiválasztása és minősítése, akik majd a következő tanévben közreműködnek kollégáik minősítésében.

 

  • Ebben a tanévben megkezdi áldásos tevékenységét a szakfelügyelet, amely egy több évtizede halott oktatástudományi paradigma alapján az iskolai oktatás minőségét az egyes pedagógusok ellenőrzésével igyekszik biztosítani. (Részleteket erről még mindig nem tudunk.)

 

  • A pedagógusok az átsorolással együtt járó munkaszerződés módosítás keretében belépnek a még nem is létező pedagógus kamarába, amely – majd ha valóban létrejön – megalkotja azt a NER-kompatibilis etikai kódexet, melynek alapján a kamara is közreműködhet az egyes pedagógusok ellenőrzésében.

 

  • Megtörtént több száz nyugdíjkorhatárt elért pedagógus kényszernyugdíjazása, a helyükre azonban nem lehet felvenni másokat. Azokban az iskolákban, melyeket ez érint, meg kell oldani a kiesők munkájának a pótlását.

 

  • Kétszáz valamilyen okból bűn által fertőzöttnek nyilvánított iskolában megjelennek az iskolarendőrök („bűnmegelőzési tanácsadók”), akik fegyelmi problémák esetén a kormányzat által nyilvánvalóan hatástalannak tekintett pedagógiai eszközök helyett hatósági intézkedéseket foganatosítanak majd.

 

Prognózis: rövidtávú hatások

 

Az iskola egy biztonságos, erősen szabályozottan és szervezetten működő üzem. (A MÁV vagy a hadsereg csak álmodik arról, hogy annyira pontos és kiszámítható legyen, mint egy iskola.) Általában márciusban már vannak tantárgyfelosztások tehát tudható, hogy ki milyen órában, melyik osztályban mit tanít, tehát bőségesen van ideje mindenkinek felkészülni mindenre. Ennek így is kell lennie, az iskolákba gyerekek járnak.

 

Most azonban minden idők legzűrösebb tanévkezdése következik. Ahol nem 24 órára számolták ki a tantárgyfelosztásokat ott újra kell sakkozni azokat, tehát egyáltalán nem biztos, hogy mindenki ott és annyi órában tanít majd, ahol most tudja. (Az sem kizárt, hogy a napokban derül ki, hogy nem mindenkinek van állása, aki most úgy hiszi.) Az új tantárgyfelosztások alapján újrakezdődik az iskolán belüli alku az órarendekről, ami azt jelenti, hogy a gyerekek a megszokottnál sokkal hosszabb ideig tanulnak majd ideiglenes órarend szerint. Még szeptemberben is zajlik majd a hiányzó tankönyvekért való rohangálás. Az új igazgatók bizonytalanok és bizalmatlanok lesznek, ami erősen rombolja majd azt az együttműködésen alapuló légkört, ami a tanév beindításához kell. Október elején kitör a rengeteg bérszámfejtési hiba miatti zűrzavar. Meg kell szokni, hogy a tanárik állandóan tömve lesznek dologtalanul ücsörgő, vagy a kevés számítógép előtt tolongó, és az elektronikus naplóhoz hozzáférni igyekvő pedagógusokkal. Ez a lista hosszan folytatható lenne. Az új tanév ideges pedagógusokkal, ideges szülőkkel, ideges és szorongó igazgatókkal, valamint túlterhelt és egyre agresszívabb tankerületi alkalmazottakkal kezdődik majd. Mindeközben egyre disszonánsabb lesz a Szalay utcából bőségesen áradó zavartalan tanévkezdésről szóló sikerpropaganda.  

 

Nem új jelenség, hogy a központi oktatásirányítás vagy egy fenntartó önkormányzat valamivel megzavarja a tanévkezdés rutinműveleteit. A semmilyen felkészülési-alkalmazkodási időt nem hagyó változtatások ilyen tömegének bevezetése azonban példa nélküli, mint ahogy az is, hogy az oktatás és tanulás megszervezésének legfontosabb paramétereit nem idejekorán meghozott és nyilvános törvények tartalmazzák. Ennek ellenére azt gondolhatnók, hogy ha a szokásosnál lassabban is majd valahogy elrendeződnek a dolgok. (Végül is már január óta a pedagógusok problémamegoldó képessége és nem a tankerületek működtetik a rendszert.) Attól tartok, ez nem így történik majd. Van az új köznevelési rendszernek néhány olyan vonása, ami tartós üzemmé változtatja majd a zűrzavart és bizonytalanságot. A legfontosabbak:

 

  • Az új nemzeti együttműködésen alapuló rendszer azon sajátossága, hogy a dolgok működését nem törvényi szabályozás, hanem egyedi tankerületi igazgatói döntések határozzák meg. A „tankerek” – felsőbb utasításra vagy egyéni kezdeményezésre – jórészt az iskolaigazgatóktól átvett egyedi irányítási döntések tömegét hozzák majd meg, ami nem segíti majd a dolgok helyrerázódását. (Ne feledjük, az önkormányzati fenntartói rendszerben az önkormányzatok alkotmányos önállósága miatt minden működési keretfeltételt törvényben kellett szabályozni, ami biztosította a kiszámíthatóság és átláthatóság minimumát.)

 

  • Már sokszor leírtam, hogy a bürokratikus centralizáció brutális túlszabályozást eredményez: mindent részletszabályozások tömege határoz majd meg. Ez különösen igaz a nagy rendszer-átalakító mű jelenlegi szakaszában, amikor a minden konzultáció nélkül sebtében meghozott hulladékszabályozások módosítása napi elfoglaltsága lesz az államtitkárság munkatársainak.

 

  • Megkezdődik a korábbi években felhalmozott és így-úgy karbantartott épületek és felszerelések leamortizálódása miatti napi küszködés. Lévén az önkormányzatok már nem tulajdonosai az iskoláknak nem lesz könnyű belőlük pénzt kiszedni bármire is, a KLIK-ből pedig még nehezebb lesz, mert a költségvetése durván és szándékosan alul van tervezve.  

 

  • Ősszel megkezdődik a következő évi költségvetés tervezése, ami garantálni fogja a tartós bizonytalanságot. Választási költségvetés lesz, ami nem csak azt jelenti, hogy szórják majd a pénzt szavazatvásárlásra, de az ellenkezőjét is: a nem szavazatbiztosító kiadások kurtítására kell számítani (a közoktatás működtetése márpedig ilyen) és a költségvetés horizontja csak az első félév végéig tart majd. Semmi sem akadályozza a kormányzatot abban, hogy egész évre megint durván alultervezze a KLIK költségvetését, ami tartósítja az eddigi állásbizonytalanságot.

 

  • A rendszerváltás óta most először a kampány egyik kitüntetett harci terepe az oktatás lesz. A megnövekedett médiafigyelem miatt napi szintű egyedi balhék tömege jelenik majd meg a sajtóban, s a kampány miatt a politika korábbiaknál is erősebb beszűrődik az iskolákba. (Nem kétséges, hogy ez fel fogja erősíteni a pedagógusok megfélemlítését szolgáló – eddig is bőségesen alkalmazott – eszközök használatát.

 

 

Prognózis: hosszú távú hatások

 

A kormányzó pártok és az oktatásirányítás vezetői a most életbe lépő változtatás tömeget egy a valóban minőségi oktatás felé való elmozdulás első lépéseiként népszerűsítik. Ez úgy hangzik, mintha a kormányzatnak valóban lennének komolyan megfontolható oktatáspolitikai céljai. Ezzel szemben már tudjuk, hogy ilyesmije nincs, a rendszer-átalakításnak kizárólag politikai oka van, minden minőségről szóló okfejtés pedig csak kommunikációs háttérzaj. Azt azonban tudjuk, hogy a nemzetközi oktatástudomány mit tekint minőségnek, érdemes tehát mérlegre tenni a változtatásokról szóló listát abból a szempontból, hogy azok közép és hosszú távon milyen hatást gyakorolnak majd az iskolákban zajló nevelő-oktató munka minőségére és eredményességére.

 

A ma uralkodó oktatástudományi paradigma – az úgynevezett tanulási eredmények alapú megközelítés – alapján azt tekintjük minőségi oktatásnak, ha egy iskola magas mérhető tanulási eredményeket produkál az általa oktatott gyermekekkel. Arról, hogy melyek azok a tulajdonságai egy iskolának, melyek erre képessé teszik, három évvel ezelőtt írtam egy részletes magyarázatokkal ellátott bejegyzést az OktpolCafén, aki szeretne benne elmélyülni, látogassa meg. Most csak a két lista összevetésének végeredményét közlöm az elemzés részletei nélkül. A különböző minőségkritériumokat igyekeztem három csoportba osztani. Az első csoportba azok kerültek, melyek tekintetében a szeptemberi változások azonnali és drasztikus minőségromlást eredményeznek (ezeket az alábbi ábrában élénkpirossal színeztem). A második csoportba azok a halványpirossal jelzett kritériumok kerültek, melyek tekintetében megítélésem szerint a mostani változtatások lassú, de biztos minőségromlást eredményeznek majd. Végül a harmadik csoportot azok a kékkel színezett kritériumok alkotják, melyekkel összefüggésben a változások hatására minőségjavulás várható – ha lettek volna ilyenek. Nem voltak.

 

2013 változások és eredményesség.jpg 

 

Mint látható, egyértelmű és azonnali minőségromlásra számítok az iskolákban érvényesülő –alap- és kulcskompetenciákat középpontba állító – teljesítmény orientáció, a jó vezetés, a tanterv minősége és a tanulási lehetőségek gazdagsága, az iskolai klíma (az iskolák szervezeti kultúrája) és a szülők bevonódása tekintetében. Az összes többi kritérium esetében – a pedagógusok képességei és rutinja, valamint bizonyos változtatások lassú hatásmechanizmusa miatt - a minőségromlás sokkal lassabb, amolyan leépülés, fokozatos képességvesztés jellegű lesz. Elemzői szemmel nézve nem kétséges tehát, hogy az új tanév egy erősen minőségellenes politika implementációjának első éve lesz.

 

Ennek első látványos bizonyítékaira még várnunk kell: a decemberben napvilágot látó új PISA adatok még a 2012-es tudásszintekről tudósítanak majd, tehát nem szólnak majd többről, mint hogy lehet-e csupán szavakkal kárt okozni. Kétség sem férhet azonban ahhoz, hogy a 2015-ös PISA vizsgálat adatai már erős teljesítményromlást jeleznek majd.

 

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy valami ezoterikus rendszerszintű zagyvaságról olvasott: amikor minőség és teljesítményromlásról beszélek hús-vér tanulók tízezreinek alapvető szövegértési, matematikai és természettudományi kompetenciáról van szó, melyek fejlettsége egész későbbi életüket meghatározza majd. Erről szólnak majd az új tanév könnyei.

 

(Radó Péter ezen írása eredetileg az OktpolCafe blogon jelent meg.)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr245479982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bajnai, Gyurcsány és Mesterházy is megmérettetett már, és a haza polgárai úgy döntöttek, hogy elég volt belőlük, belőletek. Innentől kezdve kár is rágnotok a gittet, kritizálni a másikat. Ti pontosan ugyanolyan rosszul vezettétek az ország szekerét, mint ahogy azt most I. Viktor csinálja.

Ennyi.
Csak szeretném itt is jelezni, hogy ugyanezen átalakításokat hajtották végre a közigazgatásban (kormányhivatalok=tankerületek). Még azt is megkockáztatom, hogy az az átalakítás volt a főpróba, majd miután "sikertörténet"-té vált, megcsinálták az oktatásban is.
Pénz nincs, minden szét- és elrothad és itt nem csak az eszközökre, hanem az emberek jövőbe vetett hitére is gondolok.
"Az általános iskolákban a tanítás 4-ig tart majd, amit valahogy valamilyen tartalommal kell megtölteni. Nyilvánvalóan ez a tartalom egy-két délutánra tolt órát (tesi, hittan, stb.) jelent majd és a nem napközis gyerekek beültetését a napközibe."

Ezt a pontot jobban ki kellene fejteni, mert nem tesz különbséget az egész napos iskola (régi nevén iskolaotthonos rendszer) és a 16 óráig tartó felügyelet között.

Az előbbi esetében 8 és 16 óra között vannak elosztva az órák és a hosszabb szünetekben megírják a leckét is. A szülő csak 16 órakor viheti haza a gyereket. Akkor vezethető be az egész napos iskola, ha megváltoztatják a pedagógiai programot, márpedig azt egy-két napon belül nem lehet.

A másik esetben a tanórák a régi szokásos módon vannak beosztva, majd ezek után a gyerekek becsücsülnek a napközibe és leckét írnak, tanulnak (vagy nem). A szülő 16 órakor mehet a gyerekért, de itt van lehetőség arra, hogy az igazgató szülői kérelemre az utolsó tanítási óra után elengedje a gyerekeket, így nem kell 16 óráig bennmaradni. A kérelem elfogadását vagy elutasítását semmi nem szabályozza, az igazgató saját jogköre dönteni.
Amen.
A megszokott színvonalú elemzést kaptuk a szerzőtől! Köszönet érte.
Másrészről, mivel minden elemét a saját bőrömön tapasztalom, így minden megállapításával mélyen egyetértek, a hideg is kiráz a kérlelhetetlen logikájától.
Én szeretem a munkámat. Nem akarok mást csinálni - akármennyi a fizetés. De nagyon-nagyon félek attól, hogy nem fogom szeretni azt a munkát, amire ebben az évben lehetőségem lesz. Vagy inkább: amire ebben az évben (és további években is??) köteleznek.Márpedig akkor valami mást kell keresnem. És ettől elmegy az élettől is a kedvem - nemhogy a tanítástól....
"Kétség sem férhet azonban ahhoz, hogy a 2015-ös PISA vizsgálat adatai már erős teljesítményromlást jeleznek majd."
Majd meglátjuk.
(De azért ne tegyünk már úgy, hogy 2010-ig minden a legnagyobb rendben volt a magyar közoktatásban.)
Jo lesz ez, erzem a jobb labamban. Csinalta volna jobban a tisztelt baloldal, akkor naluk lenne a gyeplo.
@Ginlia:

"A másik esetben a tanórák a régi szokásos módon vannak beosztva, majd ezek után a gyerekek becsücsülnek a napközibe és leckét írnak, tanulnak (vagy nem)."

Osztán a gyerek mit eszik? Vagy kötelező napközi?
német mintára kellene átszervezni az önkormányzati rendszert. magyarországra első körben úgy kellene tekinteni, hogy az egy szabadállam (freistaat), mint bajoroszág. és azon belül az államjogú budapest stadtstaat. a megye jogból lesz a stadtkreis, a járásjogból a landkreis. és ez 200-300 önkormányzat (nem 3200, hanem 200-300) lesz a gazdálkodó tulajdonos és a kulturális intézményfenntartó. az első és legfontosabb lenne ezt keresztül vinni.

ez nyilván nem érdeke a szocialista pártnak. ők a direkt pártirányításban érdekeltek. legfeljebb azt megelőznék az egyeztetések. de ők is az "aki nem lép egyszerre nem kap rétest estére" elvet érvényesítenék.

a kérdés az, hogy bajnai gordon ebben a vesztett helyzetben bevállalja-e az önkormányzati reform meghirdetését.

az összes többi részletkérdés. mert van olyan suli, ahol érdemes a gyerekeket majdnem kötelező jelleggel napköziben tartani. és van ahol ez nyilvánvaló hülyeség. van ahol be lehet vezetni a mindennapos tornaórát. mert ehhez adottak a feltételek. és van ahol ezt másképp kell megoldani. van ahol központosítani kell a tankönyvellátást, és van ahol vissza kell állni a régi rendszerre. van ahol kiemelt téma a bűnmegelőzés, és van ahol nem. azért kellenek független önkormányzatok, valódi helyhatóságok, hogy ezt eldöntsék. extrém szigor, vagy extrém lazaság esetén kell beavatkozni.

és utána lehet alulról építkezve többnemzetiségi kulturális régiókat szervezni. utána jöhet a föderális átalakulás. de addig sok víz lefolyik a dunán.

az orbán viktor által levezényelt pártállami fordulat miatt az erős (városias) önkormányzati rendszerhez kell visszatérni. vagyis a 89-es rendszerváltásnak még egyszer neki kell futni. de ezt az egészet "SZÖVETSÉGI" kifejezéssel kell eladni. SZÖVETSÉGI iskolarendszer. SZÖVETSÉGI önkormányzati rendszer. SZÖVETSÉGI kormány.

azért, hogy bécsben az övp és főleg berlinben a cdu értse, hogy bajnai gordon hol áll. SZÖVETSÉGI, SZÖVETSÉGI, SZÖVETSÉGI. ezt a mantrát kell tolni. nem ezt a jobb, bal, közép hülyeséget.
Totális helyzet és zűrzavar.

(erkölcs és hittan) bevezetése ezek oktatására gyorstalpalón felkészített pedagógusok és egyházi személyek közreműködésével,"

Ez zseniális lesz. szerintem.

Először talán írni, olvasni, miegyebek, kellene megtanulni a gyerekeknek, fiataloknak.
Az sem lenne hátrány, ha értelmesen tudnának beszélni, némely témákban megnyilvánulni. (ki- ki a maga korosztályának megfelelő témában.)Nagyon sok fiatalnak a felnőtté válás küszöbén sem megy.

Még csak annyit) az un. "gyorstalpalón" szerzett papírokat, nagyon sok szakmában, munkaterületen figyelembe sem veszik, nem fogadják el. De úgy látszik, hogy az oktatásban elég lesz.
szerintem.
PEDAGÓGUS

Tanár ír a fatáblára
Krétával. Mindkettő ára
S vérnyomása is nő. Bére
Csökken csak az évvégére.

Osztályharcol s fáj a háta:
Nagy a gerinckopás ráta.
Ritkán pihenhet meg teste,
Dolgozatot javít este.

Éhbér mellett jövőt épít,
Néha mereng, miért épp itt.
S vonzza bár a Temze partja,
Túró Rudi itthon tartja.

illusztrálva:
fradyendre.blogspot.hu/2011/04/pedagogus.html
:)
Csak szólok, hogy micsoda vernyogás van a 32 óra benntartózkodás miatt, miközben más szakmák esetén ott a heti 40 óra benntartózkodás....
Nagyobb kárt, mint a Magyar Bálint és társai balliberális társaság, senki sem okozott.
Gáz, hogy az látszik, a munka büdös, a teljesítmény az nulla (a gyerek rossz teljesítménye mögött legtöbbször egy alkalmatlan tanár áll).
Az "elemzés" egy tipikus óhéber menedzserduma. Hányszor hallom a managereinktől gyakorlatilag ugyanezeket a paneleket, akkor amikor valamit mondani kellene, de sajnos semmi értelmes sem jut az eszükbe. Akkor mondanak olyan, valójában jelentéssel nem bíró fogalmakat, mint "intézményi értékelési potenciál".
hopp, most nézem ez egy bajnaista blog; mán értem, miért beszél zöldségeket a szerző.
@DFK:

"Csak szólok, hogy micsoda vernyogás van a 32 óra benntartózkodás miatt, miközben más szakmák esetén ott a heti 40 óra benntartózkodás...."

Teljesen egyetértek.

A párom a Hiltinél süllyesztékes kovács, ledolgozza a napi 8 óráját, utána meg ő is hozza haza króm-vanádium ötvözeteket, és az itthoni üllővel, kalapáccsal, indukciós tekerccsel (még dédnagyapám hagyta ránk) hajnali kettőig csinálja az ütvefúró fejeket, ugyanis a gyárban se kalapács, se üzemcsarnok, se idő, reggel 6-ra meg kész kell lenni, mert jönnek a dél-afrikai gyémántbányákból a szerszámokért. Ő is nyavalyoghatna, hogy csak 24 meg 32 órát akar benn lenni, meg, hogy odabenn nincsenek meg a feltételek a munka elvégzéséhez - mégsem teszi, pedig ő se hoz többet haza havi 100 ezernél.
@DarthVader: Természetesen az ebédidő mindkét esetben jár.
Na. Igen. Zajlik a "nagy átalakítás". Csak az a probléma, még sok-sok minden más mellett, hogy a mélyszegénységben- szegénységben élő gyerekek, fiatalok életminősége nem fog változni. Ők továbbra is kirekesztettnek fogják érezni magukat. S joggal.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma