Egy centrista határon túli stratégia alappillérei (harmadik rész)

2013.08.26. | ravasz_abel | 1 komment

 

Egy centrista magyar kormány számára a hatékony és releváns politikai cselekvést biztosító határon túli politika célja a szomszédos országokban élő autochtón magyar közösségek továbbélésének és fennmaradásának biztosítása. Ez a cél a „hazahívás” stratégiájával szemben – mely a határon túli közösségekkel embertartalékként számol – fennmaradó, Magyarország és a szomszédos országok számára egyaránt hasznos, közöttük kulturális hidat képező közösségekkel számol. Egy centrista politikai erő a magyar-magyar kapcsolatokban nem célozhatja meg a tempó diktálását, ezzel szemben elsősorban a határon túlról érkező impulzusok feldolgozására és az azokra való reagálásra kell törekednie. Ezért a továbbiakban javasolt intézkedések mindig egy kettős nyomás eredőjeként alakultak. Egyrészt tiszteletben tartják az igényt a kontinuitásra, a már létező intézmények megtartására. Másrészt azonban azt is be kell látni, hogy a jelenlegi struktúrák részben működési deficitekkel küzdenek, részben pedig egy adott politikai irányzat túlélését szolgálják bármely alternatívával szemben. Egy centrista politika azzal számol, hogy határon túli partnerei között megtalálható lesz minden, a határon túli magyarság által nagyobb számban választott szervezet, illetve a civilek képviselői is. Ezért a jelenlegi struktúrák olyan irányú megváltoztatására van szükség, hogy ezek a csoportok egyaránt lehetőséget kapjanak saját nézeteik kifejtésére. Cikksorozatunk első részében a magyar-magyar kapcsolattartás intézményi hátterével, a határon túli magyar politikai képviselet állapotával és ezek szükséges fejlesztése érdekében teendő szakpolitikai lépésekkel foglalkoztunk, a második az oktatáspolitika kérdéseiről szólt, a harmadik rész témája a támogatáspolitika elvi és gyakorlati megfontolásai. 

 

A határon túli magyarság támogatását ellátó intézményi háttér számos változáson ment át a rendszerváltás óta, és működése ennek értelmében alapvetően három szervezéstechnikai ciklusra osztható. 2006-ig a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), minisztériumi főosztályok illetve közalapítványok által alkotott rendszer működött, melynek eltérő motivációjú elemei egymással nehézkesen kommunikáltak. A rendelkezésre álló pénzügyi keret 2002-ig jellemzően a költségvetési főösszeg mintegy 0.1%-át tette ki, mely az első Orbán-kormány ideje alatt 0.28%-ra emelkedett, hogy azután az első Gyurcsány-kormány idején ismét 0.2% alá csökkenjen. 2006-ban a második Gyurcsány-kormány radikálisan változtatott a meglévő gyakorlaton a HTMH felszámolásával, a kompetenciák a Szülőföld Alaphoz való átcsoportosításával, és a párhuzamos struktúrákból adódó apparátusharcok ezáltali kiiktatásával. Az új rendszerben a jégre tett MÁÉRT helyett a határon túli vezetőkkel való bilaterális tárgyalások jelentették a nemzetpolitika fő inspirációs forrását. (Bővebb információért lásd például Bárdi Nándor & Misovitz Tibor /2010/ „A kisebbségi magyar közösségek támogatásának politikája”. in: Határon túli magyarság a 21. században c. tanulmánykötet.)

 

2011-ben a második Orbán-kormány újabb radikális változtatás-csomagot foganatosított. A határon túli magyarság támogatórendszerének elsöprő többségét a Bethlen Gábor Alaphoz (BGA) csoportosította át, amelynek működését elsősorban a külföldön „magyar intézetként” működő Balassi Intézet (BI), a Nemzeti Együttműködés Alap (NEA) valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) határon túli programtámogatásai egészítenek ki. A 2013-as költségvetésben ezen szereplők a következő forrásokkal gazdálkodhattak:

 

 t3.jpg

A költségvetés főbb a határon túlra irányuló tételei, 2013. A Balassi-intézet és a Nemzeti Együttműködés Alap értelemszerűen költségvetésének csak egy kisebb részét használja fel kimondottan a határon túli magyarságot érintő programokban és projektekben.

 

A Bethlen Gábor Alap

 

A támogatórendszer magját jelentő Bethlen Gábor Alap egy elkülönített állami pénzalap, amelynek kezelését egy e célra létrehozott Zrt. látja el. A szervezet élén egy vezérigazgató áll, a stratégiai tervezést azonban nem ő, hanem egy felügyelőbizottság látja el, melynek tagjai a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter (Semjén Zsolt), a KIM közigazgatási államtitkára, a KIM nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, valamint (2013. júliusától) a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára. Ez a bizottság ülteti át az alapítvány működésére a MÁÉRT szakmai albizottságai által hozott ajánlásokat, a magyar állam költségvetése alapján meghatározza az egyes támogatási programok kereteit, valamint dönt a pályázatok után fennmaradt összeg elosztásáról is. A gyakorlatban a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Répás Zsuzsa ráhatása a leginkább jelentős a szervezet működésére. A bizottság működése jelentős részben rosszul definiált, kifelé procedurális inkonzisztenciát mutató módon valósul meg.

 

A BGA legfontosabb területe az oktatási részben már tárgyalt oktatatási-nevelési támogatás („Szülőföldön magyarul”), amely keretének mintegy 40%-át emészti fel. A második nagy tétel a „Nemzeti jelentőségű intézmények támogatása”, amely a teljes keret 30%-át teszi ki. Ez a summa meghívásos alapú pályázatokon kerül elosztásra, amelyre a nemzeti jelentőségű intézmények 2012-ben meghatározott csoportja kap meghívást. (A lista itt érthető el) 2013-ban két intézmény kapott ezen felül is kiemelt támogatást, az erdélyi Sapientia Egyetem és a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskola. A BGA egyéb programjai (A magyar kultúráért és oktatásért; Határtalanul; Magyarság Háza; kisiskolások éve) együttesen keretének mintegy 10%-át teszik ki. Az alap működteti a 2011. novembere óta létező Nemzetpolitikai Kutatóintézetet is.

 

 t4.jpg

A Bethlen Gábor Alap főbb programjainak relatív súlya, 2013.

 

Az alapot 2013 júniusában negatívan érintette az EU túlzott deficit eljárása, amely miatt a kormány 500 millió forint egyenlegjavítást kért tőle. Ezt elsősorban az oktatási-nevelési támogatás összegének mintegy negyedével, 22.400-ról 17.200 forintra történő átmeneti(?) csökkentésével sikerült elérni.

 

További intézményrendszer

 

A Balassi Intézet, amelynek agendájában egyaránt szerepel a magyar kultúra külhoni – így a határon túli kisebbségek körében – való terjesztése, valamint a határon túli magyar kultúra belföldi bemutatása, programok sorát futtatja a határon túl élők számára. A belföldi rendezvények, valamint a pozsonyi és sepsiszentgyörgyi intézetek helyi jelentőségű aktivitásai mellett elsősorban a nyugati diaszpóra számára működtetett magyarságismereti és nyelvi képzések, illetve a szaktáborok és csereprogramok érdemelnek említést.

 

A Nemzeti Együttműködés Alap (NEA) alszervezetei közül a Nemzeti Összetartozás Kollégiuma azon magyarországi civil szervezetek működését hívatott támogatni, amelyek a határon túli magyarság (illetve a magyarországi kisebbségek) körében végzik tevékenységüket. A NEA a 2012 és 2013 tavasza között eltelt egy évben öt pályázati kiírásban mintegy 1.18 milliárd forintot tett elérhetővé az ilyen témában pályázók számára. A szervezet preferálja a határon túli szervezetekkel konzorciumban történő pályázást, ilyen esetekben a maximálisan lemeríthető összeg magasabb.

 

A KIM által a BGA és a BI bevonása nélkül működtetett programok közül elsősorban a 2012-ben a Diaszpóra Tanács ajánlásával indított Julianus-program érdemel említést, amely a magyar kulturális örökség és emlékhelyek dokumentálását tűzte ki célul. Emellett 2013-ban megindult a Kőrösi Csoma Sándor Program is, amelynek keretén belül 47 fő utazhatott ki a diaszpórába „a nyugati magyarság magyar identitásának érdekében végzett ismeretátadási, oktatási, szervezési” tevékenységet céljából.

 

Szót érdemel még az ún. Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), amelynek megalapításáról az Orbán-kormány 2012-ben döntött, elsősorban Szász Jenő MPP-elnök pacifikálásának érdekében. Az intézet működési kerete 1.3 milliárd forint, és tervezett létszáma 100 fő. Az intézet 2013 közepéig nem mutatott fel valós működést, jövője és az intézményrendszer egyéb elemeihez – elsősorban a Nemzetpolitikai Kutatóintézethez – fűződő viszonya pedig kérdéses

.

Szakpolitikai javaslatok 

 

A: A 2011-ben kialakított egyszerűsített szervezeti struktúra jó irány, amennyiben csökkentette az intézményrendszer redundanciáját, egyértelműsítette a kompetenciákat. Éppen ezért fenntartása összességében jó lépés. Mindamellett a rendszeren azóta keletkezett „kinövések”, mint a KIM önálló tevékenysége (Kőrösi Csoma, Julianus), illetve a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, ismét a komplexitás növelésének irányába mutatnak. A cél ezért egy egyszerű és centralizált intézményrendszer fenntartása lehet, a Bethlen/Balassi/NEA felosztásból kilógó kezdeményezések abba való betagolásával.

 

B: A Bethlen-alap irányításának jelenlegi formája, azaz a felügyelő bizottság működése elfogadhatatlan. A szervezet legitimitásának növelése a határon túli szervezeteket tömörítő, újragondolt MÁÉRT a BGA működésével kapcsolatos döntésekbe való közvetlen bevonásával lehetne elérhető, amely a reaktív politika elvével összeegyeztethető eljárás.

 

C: Szükségesnek tűnik a BGA meghívásos pályázatainak újraértékelése, illetve az ún. „nemzeti jelentőségű intézmények” listájának időszakos felülvizsgálata, a politikai kurzustól való függetlenítés. Ennek is jó eszköze lehet egy kiegyensúlyozottabb MÁÉRT. Ésszerű elvárás a meghívásos pályázatokkal kapcsolatban a támogatási kritériumok (mire, miért, mennyit) objektív rendszerének lefektetése és nyilvánossá tétele, amely a klientelizmus látszatát és lehetőségét egyaránt csökkentené.

 

D: A BGA „A magyar kultúráért és oktatásért” nevű kiírása a kisebb intézmények támogatásának legfontosabb csatornája a határon túli közösségek szempontjából. Amennyiben a 2. (oktatáspolitikai) rész A vagy B pontjaiban megfogalmazott, az oktatási-nevelési támogatással kapcsolatos jövőképek valamelyike megvalósul, úgy megfontolandó oktatási komponensének részleges áttervezése: a fejpénz intézményi támogatássá való konvertálása esetén a részleges összeolvasztás, a fejpénz kimeneti finanszírozássá alakítása esetén egy jelentős forrásemelés lehet az adaptálódás formája.

 

E: Szükségesnek látszik a társadalmi konzultáció a kiemelt fontosságú intézmények és az egyéb intézmények közötti forráselosztás arányáról. Erre azonban a MÁÉRT alkalmatlan, amennyiben az establishment a nagy intézmények erősítésében érdekelt. Éppen ezért a járható út a civil szférával való konzultálás, majd pedig egy ez alapján előkészített javaslat a MÁÉRT-en való áttárgyalás lehet a megfelelő eljárás.

 

F: Az anyaországi és külhoni diákok közötti érintkezést, valamint utaztatást megcélozó Határtalanul program hasznos nemzetpolitikai funkcióval bír, amennyiben a nemzeti összetartozás érzéset növeli. Éppen ezért megtartása – bár nem esszenciális fontosságú programról van szó – lehetőség esetén javasolt.

 

G: A BGA éves tematikus programjai (2012: óvodások, 2013: kisiskolások) hasznos keretet teremtenek célzott, koncentrált beavatkozásokra a határon túli intézmény- és támogatási rendszerbe, ezért folytatásuk, jól átgondolt középtávú koncepció alapján, ajánlott.

 

H: A Magyarság Háza-program, amely egy központi információs és PR-intézményt hoz létre a budai várnegyedben, 2014-re fejeződik be, ezért a következő kormány feladata lesz a kiépült intézmény pontos tartalmának meghatározása. Amennyiben ez a kormány egy bal/közép formáció lesz, úgy a Magyarság Háza hasznos infrastrukturális terep lehet a kormányzat nemzetpolitikai intézkedésének megjelenítésére, nemzetstratégiai gondolkodásának bemutatására és imázskampányokra is.

 

I: Szükséges lépés a nemzetpolitikai kutatóintézetek, szakmai csoportok és tanácsadói szervek egyesítése, különös tekintettel a Nemzetpolitikai- és Nemzetstratégiai Kutatóintézetekre. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet, melynek létrejötte politikai alku eredménye, leállítandó. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet, amely a BGA szervezete, hasznos alap lehet a szakpolitikai háttérkompetencia kiépítéséhez.

 

J: A BGA által üzemeltetett „Dr. Szász Pál tanulmány ösztöndíj”, amely otthon tanuló határon túli magyar jogász magyarországi tapasztalatszerzését célozza meg, hasznos best practice és a határon túli elitképzés legitim eszköze. Éppen ezért nem csak folytatása, de esetlegesen más szakmákra történő kiterjesztésének mérlegelése is ajánlott.

 

K: A Balassi Intézetek működése egységesítésük óta hatékonyabbnak tűnik. Egy ilyen intézményrendszer fenntartása hasznos kulturpolitikai lépés és a nyugati, a kultúrnemzet fogalmát használó országoknak is bevett szokása. Megfontolandó a vajdasági és kárpátaljai magyar közösségeket, valamint a helyi szerb és ukrán közéletet ellátó intézetek kialakítása Belgrádban (vagy Újvidéken) és Ungváron.

 

L: Megfontolandó a nyugati magyar diaszpóra támogatásának teljes átcsoportosítása vagy a Balassi Intézetek kompetenciájába, vagy pedig a balassis és rajtuk kívül eső kompetenciák közös átcsoportosítása egy új intézménybe. Ezáltal a diaszpóra esetében is megszűnne a diffúz állapot, a jelenleg a KIM által önállóan működtetett programok pedig integrálhatóak lennének egy közös stratégiai cselekvésbe.

 

M: A Julianus-program – a nemzeti örökség helyszíneinek összeírása – hasznos és támogatandó. Javasolható egy imázskampány ráépítése a Julianus-adatbázisra: azokon a helyeken, ahol a nemzeti örökségbe tartozó emlék található, a magyar állam finanszírozhatná formalizált, logóval-branddel ellátott háromnyelvű (magyar, államnyelv, angol) ellátott információs táblák elhelyezését. Ez a kampány egyaránt szolgálná a magyarság imázsának megerősítését és a szórványban élő magyarság önbecsülésének támogatását. A program vagy a BGA, vagy a Balassi portfóliójába áthelyezendő.

 

N: A Kőrösi Csoma Program (hazai értelmiség kiutaztatása a diaszpórába) jelenleg rosszul kommunikált, kis társadalmi ismertségű, és a kormányzati aktivistahálózat építésének vádjával terhelt program. Éppen ezért ebben a formában folytatása nem ajánlott.

 

O: Az elmúlt évek egyik fő fejleménye a határon túli közéletben a kétnyelvűségi kampányok (elsősorban Románia, Szlovákia) elterjedése, és a politizáló civil szféra ebbe való bevonódása. Bár a jelenlegi BGA-programokba ilyen kezdeményezések is bekapcsolódhatnak, megfontolandó egy külön pályázati kiírás, de minimum egy tematikus év létrehozása a kétnyelvű aktivizmus fontosságának fel- és elismerésére, támogatására. Ezzel egy bal-közép politikai erő legitimitást is nyerhetne a sokszor inkább a jobboldal (vagy jobb-közép) felé orientálódó aktivistahálózatok körében.

 

P: A támogatáspolitika jelen formájában kis mértékben veszi igénybe a bekapcsolható EU-s források körét, annak ellenére is, hogy a regionális együttműködés az EU prioritásai között van. A határmenti együttműködések, illetve határokon átnyúló mikrorégiók támogatása mellett a mindenkori kormányzat felmérhetné azt is, miképpen tudja EU-s forrásokat csoportosítani regionális jellegű, a határon túli közösségeket is érintő projektek mögé. Ezen megfontolásnak a Wekerle-tervben is hangsúlyosabban meg kellene jelennie.

 

(Sorozatunk következő, utolsó részében a kettős állampolgárság kérdésével foglalkozunk.)

 

· 3 trackback

Címkék: nemzetpolitika támogatáspolitika határon túli magyar közösségek

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr165465539

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Egy centrista határon túli stratégia alappillérei 2013.08.27. 10:39:03

Egy centrista politikai erő a magyar-magyar kapcsolatokban nem célozhatja meg a tempó diktálását, ezzel szemben elsősorban a határon túlról érkező impulzusok feldolgozására és az azokra való reagálásra kell törekednie.

Trackback: Egy centrista határon túli stratégia alappillérei 2013.08.27. 10:26:04

Egy centrista politikai erő a magyar-magyar kapcsolatokban nem célozhatja meg a tempó diktálását, ezzel szemben elsősorban a határon túlról érkező impulzusok feldolgozására és az azokra való reagálásra kell törekednie.

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.08.26. 09:26:09

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"Egy centrista magyar kormány számára a hatékony és releváns politikai cselekvést biztosító határon túli politika célja centrista magyar kormány számára"

Ez nagyon jó felütés. Vagyis Az E14 megindult vissza oda, ahol született és ahol alegsikeresebb volt.

Sajnos a cikk többi részét senki nem fogja elolvasni :-/. Túl sok benne a betű :-D. Röviden, velősen, könnyed eleganciával írjatok inkább blogbejegyzéseket. Finom humorral. Egy-egy konkrét témáról. A szakpolitikai háttér kell, de inkább a cikk végén hivatkozzátok be. Akit mélyebben érdekel stbstb.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma