Egy centrista határon túli stratégia alappillérei

2013.08.12. | ravasz_abel | 4 komment

 

Egy centrista magyar kormány számára a hatékony és releváns politikai cselekvést biztosító határon túli politika célja a szomszédos országokban élő autochtón magyar közösségek továbbélésének és fennmaradásának biztosítása. Ez a cél a „hazahívás” stratégiájával szemben – mely a határon túli közösségekkel embertartalékként számol – fennmaradó, Magyarország és a szomszédos országok számára egyaránt hasznos, közöttük kulturális hidat képező közösségekkel számol. Egy centrista politikai erő a magyar-magyar kapcsolatokban nem célozhatja meg a tempó diktálását, ezzel szemben elsősorban a határon túlról érkező impulzusok feldolgozására és az azokra való reagálásra kell törekednie. Ezért a továbbiakban javasolt intézkedések mindig egy kettős nyomás eredőjeként alakultak. Egyrészt tiszteletben tartják az igényt a kontinuitásra, a már létező intézmények megtartására. Másrészt azonban azt is be kell látni, hogy a jelenlegi struktúrák részben működési deficitekkel küzdenek, részben pedig egy adott politikai irányzat túlélését szolgálják bármely alternatívával szemben. Egy centrista politika azzal számol, hogy határon túli partnerei között megtalálható lesz minden, a határon túli magyarság által nagyobb számban választott szervezet, illetve a civilek képviselői is. Ezért a jelenlegi struktúrák olyan irányú megváltoztatására van szükség, hogy ezek a csoportok egyaránt lehetőséget kapjanak saját nézeteik kifejtésére. Cikksorozatunk első részében a magyar-magyar kapcsolattartás intézményi hátterével, a határon túli magyar politikai képviselet állapotával és ezek szükséges fejlesztése érdekében teendő szakpolitikai lépésekkel foglalkozunk.

 

Intézményi háttér

 

A Magyarország és a határon túli magyar közösségek közötti politikai kapcsolattartás legfontosabb fórumai jelenleg a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), valamint a Magyar Diaszpóra Tanács (MDT). Ezek legfontosabbika a MÁÉRT, amely 1996 óta 11 alkalommal rendezett csúcstalálkozót. 2004 és a kettős állampolgársági népszavazás után a Gyurcsány-kormány hat évig tartó „kényszerszünetre” küldte a baloldali kormányokkal korábban folyamatosan konfliktusban lévő szervezetet, amelyet 2010-ben hívott ismét össze a második Orbán-kormány. A jelenlegi stratégiai tervek szerint a MÁÉRT a kormányzat szintjén elhelyezkedő partner, azaz Magyarország miniszterelnöki szinten képviselteti magát benne, emellett pedig a határon túli magyarságot képviselő releváns pártok (kivéve a Hidat), a diaszpóra képviselői és a magyarországi parlamenti pártok képviselői vannak jelen.

 

A MÁÉRT négy albizottságot működtet (oktatási és kulturális, gazdaságfejlesztési és önkormányzati, külügyi és jogi, szórvány), melyek szerepe konzultációs és koordinációs. A MÁÉRT legfőbb gyakorlati funkcióit a támogatási rendszer befolyásolása, a határon túliakat érintő ügyek politikai feldolgozása, médiajelenlét és narrative biztosítása, valamint a nemzeti összetartozás szimbolikájának megjelenítése jelentik. Kecsegtető értelmezés a MÁÉRT-ot támogatáspolitikai találkozóra redukálni – ami annyiban igaz is, hogy például a Bethlen Gábor Alap működését a MÁÉRT nagyban befolyásolja –, ez azonban eltekint annak jelentőségétől, hogy mekkora előnyöket, és különösen károkat tud okozni a mindenkori kormánynak a MÁÉRT szimbolikus támogatása vagy ellenállása a politikájával szemben.

 

A 2006 óta létező KMKF a parlamentek szintjén próbálja kiegészíteni ezt az együttműködést. Tagságát a magyar parlament elnökének vezetése mellett a belföldi és határon túli magyar parlamenti pártok (ismét kivételt képez a Híd), illetve – meghatározott kulcs alapján – a parlamentbe be nem került pártok képviselői alkotják. (Az erdélyi EMNP jelenleg ennek alapján a MÁÉRT-tel ellentétben itt nem tag.)

 

MDT 2011-ben jött létre, és kifejezetten a nyugati diaszpóra szervezeteinek koordinálását tűzte ki célul. A szervezet működése kapcsolódik a diaszpórában élők szavazati jogának kialakításához. Összefonódik vele a The Hungary Initiatives Foundation néven bejegyzett, a köznyelvben Friends of Hungary-ként ismert alapítvány működése is, amely a miniszterelnökség irányítása alatt áll és az USA-ban lévő magyar lobbit kívánja összefogni. Fellegi Tamás fideszes exminiszter mellett kuratóriumának tagjai egykori amerikai republikánus vezetők.

 

A határon túli magyar politikai képviselet állapota

 

2010-es megválasztása után a második Orbán-kormány újfajta határon túli politizálás meghonosítása mellett döntött. Egyfajta szelektív partnerségi elv alapján a Fidesz-kormány válogat a határon túli partnerek között, egyeseket teljesen kizárva az együttműködésből (Híd), másokat pedig folyamatosan gyengítve saját konkurenciájukkal szemben (RMDSZ, UMDSZ). Ennek megfelelően a határon túli magyar szervezetek között a magyarországi jobboldal preferálásával kapcsolatban kialakult de facto konszenzus, amely 2004 után a MÁÉRT szüneteltetésére kényszerítette az MSZP-kormányokat, mára felbomlott, és egy sokkal szegmentáltabb politikai tér alakult ki. Ennek részét képezik a Fidesztől politikai és támogatáspolitikai értelemben is függő szervezetek (EMNP, MPP, MKP, KMKSZ), a Fidesztől függetlenül is működőképes, de egyben a kormány számára is szalonképes szervezetek (RMDSZ, VMSZ), valamint a magyar-magyar kapcsolattartásból kiszorított és kiszorítani kívánt pártok (Híd, UMDSZ, kis vajdasági pártok) egyaránt.

 

2004 óta a magyarországi jobboldal s partnerei segítségével sikeresen uralja a diszkurzív teret a határ túloldalán, melynek révén dominánssá, bár közel sem egyeduralkodóvá vált a 2004-es kettős állampolgársági népszavazás, mint „ősbűn” narratívája. Ennek megfelelően az MSZP, mint brand, a mai napig olyan jelentős politikai terhet jelent bármely határon túli magyar párt számára, ami nehezen lenne felvállalható. Ugyanez igaz Gyurcsány Ferenc személyére is. Ez a diszkurzív hátrány azonban sokkal kevésbé érezhető bármely más bal-közép formáció és politikus esetében. Ennek megfelelően egy centrista politikai erő a határ túloldalán a Fidesz által nem dominált politikai pártok számára – szavazóbázisuk preferenciáit tekintve – elfogadható partner lehetne, miközben az MSZP inkább a „csendes partner” szerepére alkalmas ma.

 

A 2012-es választási hullám után, amelynek révén mind a négy 100 ezer főt meghaladó lélekszámú határon túli magyar közösség országában új parlament és kormány működik, ma a határon túli közösségeket egyetlen párt sem képviseli kormányon. Ez új helyzetet jelent, amely a következő évek során sajátos kihívások elé állítja a magyarországi politikai eliteket.

 

t1.jpg 

A legnagyobb határon túli magyar közösségek politikai képviselete.

 

A határon túli magyar pártok között az elmúlt évtizedekben sem alakult ki erős közösség, a létrehozni kívánt közös platformok – beleértve a beharangozott magyarországi „Határon Túli Magyarok Pártját” is – nem hozták meg a várt eredményeket. Ennek okai között az eltérő kihívások és problémák mellett a Fidesz, mint centrifugális erő is tetten érthető: a három határon túli parlamenti párt együttműködését akadályozza a Híd karantén-pozíciója, a magyar kormány pedig ebben a helyzetben nem mediátorként, hanem a status quo fenntartásában érdekelt félként viselkedik.

 

Szakpolitikai javaslatok

 

A: Szakítani kell a szelektív partnerség elvével, és kivétel nélkül jó kapcsolatokra törekedni a határon túli magyarságot képviselő szervezetekkel. A magyar-magyar kapcsolattartás alanyává kell válnia minden olyan országos és regionális jelentőségű pártnak, amely vagy etnikai elven szerveződik, vagy pedig fő agendája a kisebbségvédelem.

 

B: A mindenkori magyar kormánynak reaktív politikára kell törekednie, azaz elsősorban, azok tarthatósága esetén, a határon túli magyar politikai képviselet által becsatornázott témákat és kezdeményezéseket kell továbbvinnie. Az informálódás legjobb fóruma változatlanul a MÁÉRT lehet, emellett azonban a bilaterális kapcsolatok hálója is segíthet.

 

C: A Gyurcsány-kormányok negatív tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a MÁÉRT folytatólagos működtetése még akkor is kisebb költségekkel jár a „lefagyasztásához” képest, ha soraiban számos jobboldal-orientált szervezet is megtalálható. A további működés feltétele azonban a mai, a politikai jobbtól való függést intézményesítő gyakorlati formájának megváltoztatása.

 

D: A MÁÉRT ma sem rendelkezik formális statútummal (ellentétben például a KMKF-fel), ezért működése, alapelvei, tagsága ad hoc, a mindenkori politikai kurzus által befolyásolt. Ennek megváltoztatása, egy állandó statútum létrehozása elsődleges prioritás. Ez a statútum rögzíthetné a mindenkori résztvevők kritériumrendszerét, a működés pontos módjait és az egyeztetések csatornáit. A „bemeneti” oldalon viszont a MÁÉRT-tel kapcsolatos magyarországi döntéshozatali folyamatok transzparensebbé tételére van szükség.

 

E: Működésének első fázisában, 2002-ig a MÁÉRT a parlamenti és/vagy tartományi képviselettel rendelkező pártokat tömörítette. Ez a gyakorlat azóta inkonzisztenssé vált. A MÁÉRT kiegyensúlyozott működésének előfeltétele az eredeti rendszer visszaállítása, azaz csak az országos vagy megyei képviselettel rendelkező pártok kapnának meghívást, a többiek megfigyelőként lehetnének jelen. A MÁÉRT működésében a valós társadalmi támogatottsággal rendelkező pártok kell, hogy domináljanak – különösen azok, amelyek kormányzati pozícióban vannak, és ezért a bilaterális lehetőségeket is erőteljesen tudják befolyásolni. Ezeket az erőviszonyokat és eljárásokat pedig a statútumnak kell rögzítenie.

 

F: A MDT a nyugati diaszpóra domináns beállítódásának megfelelően politikai jobboldal által dominált szervezet, és ez aligha változtatható meg egyhamar. Egy centrista politikai erőnek ennek ellenére, sőt, éppen ezért, fontos a korrekt munkaviszony kialakítása a szervezettel. Elképzelhető viszont a diaszpóra súlyának – méretével arányosra – csökkentése a MÁÉRT-ban: az aktuális XI.-edik ülésen például a kormányt 2 fő, a határon túli pártokat 11 fő, a diaszpórát 6 fő, a parlamentet 5 fő képviselte. A jelenlegi képviselet redukálhatónak tűnik 2 vagy 3 főre (Európa, USA, esetleg plusz egyéb kontinensek).

 

G: Erős figyelmet igényel az állami pénzből gazdálkodó The Hungarian Initiatives (Friends of Hungary) alap, amely első olvasatban az észak-amerikai diaszpóra választói mobilizációját megcélzó szervezetnek tűnik. Az alapítvány lehetséges jövőképe egy valós washingtoni lobbiszerep – ebben az esetben viszont a kuratórium demokrata/republikánus kiegyenlítettsége lenne célszerű a mai republikánus egyeduralom helyett.

 

H: A KMKF jelenlegi formájában tisztázatlan funkcióval bír, amennyiben statútuma szerint a „parlamenti együttműködés dimenzióját” szeretné megjeleníteni a MÁÉRT mellett, soraiban viszont hat parlamenten kívüli párt is megtalálható, miközben a két ciklus óta parlamenti képviselettel bíró Híd nem. Két út kínálkozik a további működésre: egyrészt a szervezet átalakítása a parlamenti jelenléttel rendelkező pártok együttműködésére, amely ezután a parlamentáris szinten jelentkező ügyek fórumává válhatna, vagy pedig a szervezet működésének a jelenlegi, nominális működésének szintjén történő fenntartása. Mivel a KMKF és a MÁÉRT tagszervezetei jelentős átfedésben vannak, a MÁÉRT működésének stabilizálása a KMKF működésére is jó hatással lehet.

 

I: A határon túli magyar közösségek életképességét döntően befolyásolja gazdasági helyzetük. Éppen ezért elérendő, hogy a szimbolikus és jogi kérdéseken túl elsősorban a gazdasági együttműködés legyen a mindenkori magyar-magyar kapcsolattartás súlypontja. Ennek eleme lehet a Kárpát-medencei magyar gazdasági jelenlétet definiáló, 2020-ig projektáló Wekerle-terv, amelynek felülvizsgálata és beillesztése a mindenkori kormány gazdaságpolitikai stratégiájába helyes lépés.

 

J: Jó gyakorlat az, hogy az Orbán-kormány igyekszik mélységet teremteni bilaterális találkozóinak a környező országok vezetésével (kormányfő, szaktárcák mellett gazdasági szereplők és regionális vezetők is). Egy ilyen szervezeti forma lehetőséget ad azon határmenti infrastrukturális projektek hatékonyabb megformálására és kivitelezésére, amelyek egyben a határ menti régiókban élő kisebbségek helyzetén is segítenek (határátkelők, hidak, autópályák).

 

K: Az autonómia intézménye a határon túli kisebbségek számára támogatandó cél, különösen kulturális formájában, de ahol lehetséges, területileg is. Mivel az „autonómia” szó a külföldi partnerek számára politikailag terhelt, ajánlott egy alternatív szóhasználat (például „önkormányzás”) alkalmazása. Az autonómia megszerzése csak úgy tűnik elképzelhetőnek bármely magyar közösség esetében, ha az a határon túli politikai képviselet eredményeként és a többségi nemzet törvényhozása által támogatott intézményként jön létre. Ezt a folyamatot azonban Magyarország erős lobbitevékenységgel és bilaterális tárgyalásokkal támogathatja. A magyar kormánynak érdeke a létező autonóm regionális struktúrákkal (Kárpátalja, Vajdaság) fenntartott konstruktív munkaviszony is.

 

( A folytatásban a határon túli magyar közösségek életének oktatáspolitikai kérdéseivel foglalkozunk. )

 

Címkék: nemzetpolitika határon túli magyar közösségek

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr395453857

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"a határon túli magyar szervezetek között a magyarországi jobboldal preferálásával kapcsolatban kialakult de facto konszenzus, amely 2004 után a MÁÉRT szüneteltetésére kényszerítette az MSZP-kormányokat, "

Ez olyan nyakatekert, hogy szinte fel se tűnik, miszerint fordítva van az egész. A hazai baloldal hagyományosan elutasító, már-már fóbiás hozzáállása a határon túli magyarokhoz eredményezte a jobbratolódást.

Most hogy szavazójogot kapnak ezek a zemberek beindult a pánik szociéknál és lakájaiknál, mi lesz ha nem találnak ki gyorsan valamit a kinti imázsjavítás érdekében. Közben persze jóban kéne lenni a nyíltan magyargyűlölő román pártkolléga Pontával is, meg a régi elvtársakat is megnyugtatni idehaza hogy nem vagyunk ám mi sovík.

Megtippelem az eredményt: nem fog sikerülni, a kecske is megdöglik és a káposzta is megrohad
1. Ilyen névvel hogy Ravasz Ábel egy HTM szervetózet sem áll szóba veled, nincsenek teljesen elhülyülve.

2. Meglátják hogy HaHa sikítófrászt kapnak.
Túl sok, túl hosszú, túl fölösleges.

Ha van egy magyar állam, akármekkorka, amelynek "belhoni" polgárai okosak, gazdagok, szépek, takarékosak, sikeresek, és a világ legszebb tengerparti rezidenciáit uralják, azok is magyarokká lesznek, akik ma gyűlölettel ejtik ki azt a szót, hogy "pászmánypermet".
@Ándi bácsi: Na ne mondd.

Ravasz László, református püspök
hu.wikipedia.org/wiki/Ravasz_L%C3%A1szl%C3%B3

Ábel a rengetegben, Tamási Áron erdélyi író műve
hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81bel_a_rengetegben

És mi a problémájuk a külhoni magyaroknak a Hahával?

@lyia: Szerintem ez éppen megfelelő hosszúságú, ennél sokkal, sokkal hosszabb cikkeket szoktak írni. A javaslatok tömörek, lényegbelátók.

Senki nem akar attól magyar lenni, hogy nekünk jól megy, ahogy gondolom te se akarsz norvég vagy luxemburgi lenni. De ennek egyébként sincs semmi kihatása a nemzetiségi politikára és amúgy meg egy nagy általánosság.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma