Európai Unió és Magyarország 2013-ban: uniós költségvetés, kohéziós politika

2013.02.01. | Haza és haladás | 4 komment

 

A Haza és Haladás Blog sorozatot indított annak érdekében, hogy a válság kezelésével küzdő Európai Unió és a válsággal küszködő Magyarország viszonyában idén várható történésekről, legfontosabb kérdésekről és konfliktusokról áttekintést adjon olvasói számára. A válságkezelés korábbi kudarcai után az Unió új fokozatba kapcsolt: az Európai Bizottság (EB) javaslatot tett a bankunióra, a fiskális unióra és egy politikai unióra, illetve megindult a vita egy tényleges gazdasági és monetáris unió kialakításáról is. Ahhoz, hogy Magyarország ismét megtalálja helyét az újjászerveződő európai közösségben érdemi változásokra lenne szükség szinte minden területen annak érdekében, hogy számunkra a valódi nemzeti érdekeinknek megfelelő megoldások születhessenek az Unióban és itthon egyaránt. Az előző részekben az uniós alapértékeknek való megfelelés kérdéseit valamint a gazdasági kormányzáshoz kapcsolódó legfontosabb problémákat és feladatokat érintettük. Sorozatunk harmadik részében a 2014 és 2020 közötti időszak uniós keretköltségvetésével és az abból elérhető magyar részesedéssel, és a kohéziós politikával foglalkozunk.

 

Közös költségvetés 2014-2020

 

Optimista forgatókönyv szerint a február 7-8-i európai tanácsi ülésen megállapodás születik a 2014-2020-as időszakra vonatkozó uniós keretköltségvetésről. Magyarország a jelenlegi költségvetési periódushoz képest több okból kifolyólag is reálértékben alacsonyabb részesedésre számíthat (ti. a költségvetés reálértéke csökken, a kohéziós támogatások maximális szintjét a GDP növekedés függvényében állapítják meg ("capping"), továbbá köszönhetően a közép-magyarországi régió relatív fejlődésének és a közös agrárpolitikára fordított összeg csökkenésének is).

 

Magyarország többéves keretköltségvetésből való részesedése nagymértékben függ a magyar kormány érdekérvényesítési képességétől. A kormány eddig tevékenysége ebben a kérdésben jónak értékelhető. Magyarország aktív szerepet játszik a „Kohézió Barátai" nevű, a kedvezményezetteket tömörítő országcsoportban, amelynek Lengyelország az informális vezetője.

 

A keretköltségvetésből való részesedés ugyanakkor attól is függ, hogy annak valamint az ágazati jogszabályok elfogadását követően mennyire aktív és sikeres pályázónak bizonyul az ország.

 

A K+F keretprogramok esetében továbbra is alacsony a közép-kelet európai (KKE) tagállamok részvételi aránya (A 7. keretprogram 2010. évi köztes értékelése szerint Magyarországon az egy főre jutó EU K+F keretprogram-forrás az EU27 átlagához viszonyítva mintegy 40 %, és ez az arány a legtöbb KKE tagállam esetében még alacsonyabb) ami elmarad a tudományos potenciáltól. A részvételi arány növelése érdekében fontos többek között Magyarország aktív tudománydiplomáciai tevékenysége.

 

Az Európai Összekapcsolódási Eszköz (CEF) előreláthatóan jelentősen csökkentett keretéből, Magyarország is fog valamilyen szinten részesülni, ha alaposan előkészített projekt-javaslatokkal rendelkezik, tekintettel arra, hogy a CEF költségvetése 10 milliárd euró kohéziós alap-támogatást irányoz elő közlekedési infrastruktúrára, amely allokációja előreláthatóan 2016-ig a kohéziós alapra jogosult országok esetében nemzeti allokációkra fog épülni.

 

A kohéziós politika esetében Magyarország az ún. GDP-arányos „capping" (a támogatási allokáció maximális szintjének GDP növekedés függvényében való megállapítása) következtében a 2007-2013-as költségvetési időszakhoz képest alacsonyabb allokációra számíthat. Van Rompuy elnök 2012. november 22-i kompromisszumos javaslata Magyarországnak kedvez, ugyanis speciális bánásmódban részesíti azokat a tagállamokat, amelyek esetében a 2008 és 2010 közötti reál GDP növekedés átlaga -1 %-nál alacsonyabb volt (ez a balti tagállamokra és Magyarországra igaz); azáltal, hogy a GDP 2.59 %-ban állapítja meg a támogatás maximumát. A plafon további emelése attól függ, hogy Magyarország mennyire tud további ország-, és országcsoport-specifikus érdekeket érvényesíteni, és ehhez megfelelő szövetségeseket találni.

 

friends of cohesion.jpg 

 

A többéves keretköltségvetés vitájával párhuzamosan jelenleg zajlik az egyeztetés mintegy 40 ágazati jogszabályjavaslatról, amelyek az egyes költségvetési fejezetekben előirányzott politikákhoz/programokhoz kapcsolódnak. Magyarországnak lehetősége van ezek tartalmát a különböző tanácsi formációk keretében és az EP-n keresztül befolyásolni. A magyar érdek az olyan feltételrendszerek kialakítása, amelyek Magyarország magas részesedési arányát biztosítják az által, hogy tükrözik az ország specifikumait és komparatív előnyeit (pl. a Horizon 2020 K+F keretprogram olyan tudományterületeket részesítsen előnyben ahol magyarországi kutatók is sikeresen be tudnak kapcsolódni az excellence kritériumoknak megfelelve, valamint addicionális eszközök segítik a KKE országok részvételét).

 

Kohéziós politika

 

Magyarországon az EU kohéziós politikája által biztosított források a teljes közszféra várható tőkeberuházásainak hozzávetőlegesen 75-80%-át teszik ki 2012        és 2015 között. Vagyis a magyar társfinanszírozást is ideszámítva csaknem minden kormányzati beruházásra a kohéziós politika keretei között kerül sor.

 

2013 kritikus év a 2014-2020-as uniós költségvetési időszak strukturális forrásainak programozása szempontjából. A strukturális források felhasználását szabályozó uniós jogszabálycsomagot várhatóan 2013 nyár elején fogadja el a Tanács és az EP. A jogszabálycsomag „közös rendelkezéseket" határoz meg az öt strukturális eszközre (európai regionális fejlesztési alap, kohéziós alap, európai szociális alap, európai vidékfejlesztési alap és a tengerészeti és halászati alap) vonatkozóan.

 

A jogszabálycsomag elfogadása után minden tagállamnak hivatalosan be kell nyújtania az EB-hez egy ún. partnerségi megállapodás-tervezetet a 2014-2020-as periódusra, amely kötelezettségvállalásokat határoz meg arra vonatkozóan, hogy a strukturális források mennyiben szolgálják az Európa 2020-as stratégia, a nemzeti reformprogramok és az európai szemeszter keretében meghatározott országspecifikus ajánlások végrehajtását.

 

A partnerségi megállapodásnak mind az öt strukturális eszközt le kell fednie, és biztosítania kell a források integrált módon történő felhasználását. A partnerségi megállapodás mellett be kell nyújtani az EB-nek az ún. operatív programokat is, amelyek a források felhasználásának tevékenységi területenkénti lebontását tartalmazzák. A partnerségi megállapodásról és operatív programokról az EB 2013 során tárgyal a tagállamokkal. A tárgyalási folyamat EB-döntéssel zárul.

 

A választási ciklusokon átnyúló hétéves kerettervek az ország fejlődése szempontjából létfontosságú strukturális átalakításokat szolgálhatnak. Bár a programok rugalmasak, a kormányzati beruházások főbb vonalai, különösen a főbb szakterületek közötti forrásmegosztás, hét évre rögzítve vannak. Magyarország esetében ezért alapvető fontosságú, hogy a partnerségi megállapodást és az operatív program-tervezeteket társadalmi és politikai konszenzus övezze, és azok alapos szakmai elemzéseken, helyzet- és szükségletfeltáráson és tényeken alapuljanak. El kell kerülni azt, hogy a programok érdemi stratégia nélküli, politikai alkufolyamat eredményeképpen megszületett döntéseket rögzítsenek, illetve hogy a tulajdonképpeni fejlesztési lehetőségeket a fejlesztéspolitikai célok helyett az intézményrendszer eddigi sajátosságai határozzák meg.

 

A keretköltségvetés vitája során a kiadások minősége is előtérbe került. Németország az ún. „better spending" (jobb/minőségibb kiadás) előtérbe helyezését hangsúlyozó, több nettó befizető országot magában foglaló csoportosulás vezetője. A legutóbbi javaslatok alapján az EB-nek előreláthatóan minden évben átfogó, tagállami jelentéseken alapuló, jelentést kell benyújtania a Tanácsnak és az EP-nek a strukturális források felhasználásának hatékonyságáról. A jelenlegi, elsősorban a források számszerű felhasználására, az "abszorpciós képességre" koncentráló értékelések mellett várhatóan jóval nagyobb szerepet kap annak vizsgálata, hogy valóban értelmes dolgokra költik-e a tagállamok az európai adófizetők pénzét.

 

capping.jpg 

 

Az új jogszabálycsomag előreláthatóan számos szigorítást vezet be. A források nyújtását ex-ante feltételek teljesüléséhez kötik (beleértve többek között uniós szabályozások végrehajtását pl. a környezetvédelem és a kis-és közepes vállalkozások területén, ágazati stratégiák meglétét, közbeszerzési szabályrendszert, intézményi kapacitást). Ezen ex-ante feltételeknek már a programok benyújtása előtt teljesülniük kell.

 

A makrogazdasági feltételek is szigorodnak. Amennyiben egy tagállam többszörösen nem tesz eleget a túlzott deficit-eljárás és a makrogazdasági egyensúlytalanság eljárás keretében tett tanácsi ajánlásoknak, a kohéziós alap folyósításának felfüggesztésén túl az összes strukturális eszköz felfüggesztésre kerülhet.

 

A magyar érdek itt az olyan fejlesztéspolitikai szabályrendszer kialakítása, amely nemzeti/helyi kontextushoz rugalmasan igazítható eszközöket biztosít a szabályrendszerek merevségének lazításán keresztül és csökkenti a bürokratikus terheket. Magyarország érdekelt a kiadások minőségének előtérbe helyezésében és a kohéziós politika eredményeinek kimutatásában is, ami a kohéziós politika hosszú távú fennmaradása szempontjából is kulcskérdés.

 

2013 ugyanakkor nem csak az új hétéves keretköltségvetésre való felkészülés, de a jelenlegi (2007-2013-as) keretköltségvetés végrehajtása szempontjából is fontos év.

 

Egyrészt orvosolni kell azt az általános problémát, hogy kevés a megfelelő minőségű projekt. Az állami szférán belül ennek fő oka, hogy nincs megfelelő kapacitás a projektek előkészítésére. Az állami szférán kívül a probléma fő okai a válság miatt visszaeső beruházási kedv, illetve hogy a pályázás adminisztratív költségeit az állam a pályázókra hárítja.

 

Másrészt külön kockázati forrás, hogy 2013-ban jár le az EU ún. n+2 pénzügyi alapszabálya alóli kivétel (a fizetés határideje a kötelezettségvállalást követő két év, kivéve, amikor ez három év, és a határidőre ki nem fizetett kötelezettségvállalásokat az EU semmisnek tekinti); vagyis 2013 vége a kifizetési határideje a 2010-es és 201 l-es kötelezettségvállalásoknak. Bár Magyarországnak eddig nem okozott ez a szabály lényeges problémát, 2013-ra ez jelentős kockázattá nőtt, és egyelőre nem világos, hogy a kormányzat milyen intézkedéseket tesz ennek mérséklése érdekében.

 

(Sorozatunk utolsó részének témái a foglalkoztatás- és szociálpolitika, a kutatásfejlesztés és az mezőgazdaság valamint az ország érdekeihez illeszkedő érdekérvényesítés teendői lesznek.) 

Címkék: kohéziós politika uniós költségvetés

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr845056391

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Cölöpteknős kioszt pár kokit és sallert oszt majd dől a zsé! ;)
a "szopás" az lehet ha kontinenst egy nyugati föderációra és egy keleti konföderációra osztják. vagyis intézményesítik a "kétsebességes" európát. nem csak azért, mert a nyugati tömb ebben az esetben kevésbé támogatná a keleti "feudális" blokkot. hanem azért is, mert a balkán és keleti partnerség még lazábban kötődne európához. magyarország geopolitikai jelentősége csökkenne.
Vajon a kormány készít-e ilyen dolgozatot? Ha igen, ki készíti? Ha nem, miért nem?
Eszembe jutott az egyik fiatal "politológus " (Fodor, Századvég vagy Nézőpont), aki ezt a témát azzal intézte el, hogy mert nekünk az jár.
@takács bálint: Hát igen, nyugati-keleti, de gazdag-szegény, vagy takarékos/önálló-felelőtlen/gyámság alá helyezendő országcsoportok is létrejöhetnek. Az uniós pénzekért folyó harc differenciált.Alapvetően 3 lobbi küzd: a "Better spending", a nettó befizetők, a "Friends of cohesion" a nettó támogatottak és a "Farm subsidies" az agrártámogatásban részesülők. Az agrártámogatás megosztja a csoportokat. A kohéziós támogatást élvezők lobbicsoportjához nemcsak keleti,ill. volt kommunista, hanem déli,ill. gyengén teljesítő euró-övezeti országok is tartoznak: E,I,P,GR,CY,ML.
A "Better spending" csoport saját érdekeinek képviselete mellett jogosan veti fel az alacsony hatékonyság és a korrupció növekedését, pl. az EU auditori bizottság "European Court of Auditors" jelentéseire támaszkodva. A hibás kifizetések aránya növekszik, a tagországok pedig igyekeznek ezeket eltusolni.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) egyiptom (1) Egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euro (1) euró (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma