A Haza és Haladás Blog sorozatot indított annak érdekében, hogy a válság kezelésével küzdő Európai Unió és a válsággal küszködő Magyarország viszonyában idén várható történésekről, legfontosabb kérdésekről és konfliktusokról áttekintést adjon olvasói számára. A válságkezelés korábbi kudarcai után az Unió új fokozatba kapcsolt: az Európai Bizottság (EB) javaslatot tett a bankunióra, a fiskális unióra és egy politikai unióra, illetve megindult a vita egy tényleges gazdasági és monetáris unió kialakításáról is. Ahhoz, hogy Magyarország ismét megtalálja helyét az újjászerveződő európai közösségben érdemi változásokra lenne szükség szinte minden területen annak érdekében, hogy számunkra a valódi nemzeti érdekeinknek megfelelő megoldások születhessenek az Unióban és itthon egyaránt. Az előző rész az uniós alapértékeknek való megfelelés kérdéseit érintette, most a gazdasági kormányzáshoz kapcsolódó legfontosabb problémákról és feladatokról olvashatnak.

Túlzott hiány eljárás

Az EB 2012. november 7-én közzétett gazdasági előrejelzése szerint a magyar költségvetési hiány 2012-ben várhatóan a GDP 2.5%-a, 2013-ban pedig 2.9% lesz, viszont 2014-re ismét a 3%-os határérték fölé, 3.5%-ra emelkedik, ezzel meghiúsítva a hiány tartós csökkentését.

A Magyarországgal szemben 2004 júliusa óta folyamatban lévő túlzott hiány eljárást akkor lehet majd az EUMSZ 126 (12) cikke alapján hatályon kívül helyezni, ha a költségvetési konszolidáció tartós, azaz ha várhatóan a 2014-es hiány is a határérték alatt marad. Jelenleg ez nem teljesül. A 2012-ben és 2013-ban várható eredmények is bizonytalanok, jórészt egyszeri költségvetési intézkedéseken alapulnak, továbbá főként a bevételi oldalra, valamint néhány gazdasági ágazatra koncentrálnak. Magyarország költségvetési politikája értékeléséről a túlzott hiány eljárás keretében legközelebb az EB tavaszi előrejelzése alkalmából kerül sor (a február 22-én közzéteendő téli előrejelzés kapcsán nem készül EDP jelentés).

Amennyiben a túlzott hiány megszüntetését célzó intézkedések nem bizonyulnak megfelelőnek, a Tanács az EB ajánlására új határozatot fogad el az EMUSZ 126 (8). cikke alapján. Ekkor ismét határozatot hozhat a kohéziós források felfüggesztéséről.

Makrogazdasági egyensúlyhiány

Az EB az éves növekedési jelentéssel együtt 2012. november 28-án közzétette a makrogazdasági egyensúlyhiánnyal kapcsolatos riasztási mechanizmusról szóló második jelentést. A jelentés 13 másik tagállammal együtt Magyarország számára is előírja a makrogazdasági egyensúlyhiány felhalmozódásával és felszámolásával kapcsolatos előrelépés részletes felülvizsgálatát.

Az EB ennek a felülvizsgálatnak az elkészítését követően állapítja meg, hogy az egyensúlyhiány túlzott-e. A tavalyi felülvizsgálat eredményeként a tizenkét vizsgált ország közül egyikben sem állapítottak meg túlzott egyensúlyhiányt. Magyarországban ekkor megállapították, hogy komoly egyensúlytalanságok jelentős kiigazítása zajlott le. Az állami, valamint a magánszektor eladósodottságának mértéke bizonyult magasnak, ugyanakkor Magyarországon volt a külső eladósodottság a legmagasabb az EU-ban. Az idei jelentés - 2011-es adatok alapján - a tavalyihoz képest a nettó nemzetközi befektetési pozíció és az államadósság esetében az egyensúlytalanság enyhe csökkenését, a magánszektor eladósodottsága esetében az egyensúlytalanság növekedését, valamint a munkanélküliség területén újabb egyensúlytalanság fellépését állapítja meg.

Az egyensúlytalansági eljárás tavalyi vizsgálati ciklusához hasonlóan várható, hogy az EB az eljárás megelőző ágában tett javaslatait az országspecifikus javaslatokkal együtt a 2013. júniusi Európai Tanácsnak terjeszti elő jóváhagyásra. A tavalyi tapasztalatok alapján nem valószínű, hogy a Magyarország makrogazdasági egyensúlyhiánya túlzottnak minősül.

Európai szemeszter

Az EB 2012. november 28-án adta ki a 2013-ra szóló éves növekedési jelentését. A jelentés tartalmazza a növekedést és a munkahelyteremtést célzó uniós prioritásokat a jövő évre. A 2013-ra megjelölt prioritások változatlanok 2012-hez képest: (1) a költségvetési konszolidáció elősegítése, (2) a hitelezési tevékenység visszaállítása, (3) a növekedés és versenyképesség elősegítése, (4) a munkanélküliség és a válság okozta társadalmi következmények megoldása, valamint (5) a közigazgatás korszerűsítése.

Az Európai Tanács várhatóan 2013 márciusában e jelentés alapján uniós iránymutatást bocsát ki, amelyben meghatározza a tagállami politikaalkotás irányát. A tagállamok április 15-i határidővel benyújtják konvergencia- és reformprogramjaikat. Az EB ezek értékelése alapján júniusban országspecifikus ajánlásokat tesz, amelyeket a Tanács megvitat, az Európai Tanács pedig jóváhagy. Június végén illetve július elején a Tanács formálisan is elfogadja az országspecifikus ajánlásokat.

Tavaly a Magyarország számára tett országspecifikus ajánlások költségvetési, költségvetési keretszabályozási, munkaerőpiaci és adóügyi, szociálpolitikai, termékpiacok szabályozását illető, valamint közlekedési és energiapolitikai természetűek voltak. Az idei országspecifikus ajánlások várhatóan a tavalyi ajánlásokon, valamint az éves növekedési jelentésben megfogalmazott prioritásokon fognak alapulni. A múlt évi ajánlások végrehajtásának értékelése folyamatban van. Egyelőre azonban még nem világos, hogy az EB miként fogja figyelembe venni a 2013-as ajánlások elkészítésekor, hogy milyen előrelépés történt az előző évben megfogalmazott ajánlások teljesítésében.

Makrogazdasági kiigazítási hitelprogram

Magyarország 2011 novemberében hivatalosan kérte a tárgyalások beindítását egy elővigyázatossági EU-IMF makrogazdasági stabilizációs programról. A tárgyalásokban a mai napig nem történt érdemi előrelépés, ugyanis a magyar fél oldaláról nincs jele a tárgyalási hajlandóságnak. Ezzel párhuzamosan az államadósság refinanszírozásának kockázatai az elmúlt hónapokban jelentősen enyhültek.

Egy esetleges elővigyázatossági hitel gazdaságpolitikai feltételrendszere az EU részéről a fiskális és makrogazdasági felügyelet következtetéseit venné kiindulópontul. Az ilyen programban részesülő tagállamok - jelen esetben az euroövezeten kívüli tagállamok közül Románia - mentesülnek az Európai Szemeszter lépései alól, fiskális és makrogazdasági felügyeletük a program keretében történik.

Belső piac

2013 tavaszáig az EB előterjeszti a második egységes piaci intézkedéscsomag valamennyi főbb jogalkotási javaslatát. A 2012 októberében elfogadott második egységeges piaci intézkedéscsomag olyan, Magyarország szempontjából is fontos uniós szabályokat irányoz elő, mint például a további piacnyitás a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások területén, az elektronikus számlázás kötelezővé tétele a közbeszerzési eljárások során vagy annak lehetővé tétele, hogy valamennyi uniós állampolgár átlátható és igazságos költségek mellett vezethessen bankszámlát.

Szintén várhatóan 2013-ban fogadja el a Tanács és az EP a pénzügyi ágazat újraszabályozása keretei között korábban benyújtott bizottsági jogszabályjavaslatokat, többek között a hitelminősítők működéséről, a tagállami betétbiztosítási rendszerek harmonizálásáról, illetve a bankok szanálásáról szóló javaslatokat.

Az új jogszabályjavaslatok megjelenése mellett az EB várhatóan fokozottabb figyelmet fog szentelni annak, hogy a tagállamok végrehajtják-e a már hatályos belső piaci jogszabályokat. Az EB előreláthatóan külön koncentrál majd a korábbi energiapiaci liberalizációs csomagok, a szolgáltatási irányelv tagállami végrehajtására.

Folytatódik a felsőoktatási törvény és a kiegészítő kormányrendeletek vizsgálata, különös tekintettel a "röghöz kötésre".

Amennyiben nem kerül sor a vitatott jogszabályok módosítására, várhatóan az Európai Bíróság elé viszi az EB a Magyarország ellen az étkezési utalványok piacán lévő adózási jogszabályok, a kiskereskedelmi válságadó valamint a távközlési adó miatt indított jogsértési eljárásokat. A jogsértő állapot helyreállítását - várhatóan legkorábban csak 2014-ben - kimondó európai bírósági ítéletek komoly költségvetési kiadást okoznának Magyarország számára.

Állami támogatások

Az EB 2012-ben nyújtotta be az állami támogatásokra vonatkozó eljárási szabályok valamint az egyes típusú állami támogatások mentesítésére vonatkozó szabályok módosítására irányuló javaslatát, amelyről várhatóan 2013 végén dönt a Tanács. A módosítások egyrészt erősítenék az EB jogkörét (pl. lehetővé tennék, hogy az EB az állami támogatások vizsgálata során közvetlenül a piaci szereplőktől szerezzen be információkat), másrészt lehetővé tennék, hogy a jelenleginél szélesebb körben mentesüljenek bizonyos típusú állami támogatások a bejelentési kötelezettség alól.

Ezzel párhuzamosan az EB 2013-ban tervezi módosítani a regionális támogatásokra, a környezetvédelmi támogatásokra, a kockázati tőkére valamint a kutatási és fejlesztési támogatásokra vonatkozó iránymutatásokat.

Habár Magyarország GDP-arányosan a harmadik legtöbb állami támogatást nyújtó tagállam (a GDP 1,33%-ával a 2009-2011-es időszakban), mégis abban érdekelt, hogy a többi tagállam által (sok esetben a támogatás abszolút értékét tekintve a magyarországit jóval meghaladó mértékben) nyújtott támogatást az EB alaposan vizsgálja, és indokolatlanul ne szélesítse a mentesített támogatások körét. Így kerülhető el, hogy más, a támogatások abszolút értékét tekintve Magyarországnál bőkezűbb tagállamok ne szerezzenek indokolatlan versenyelőnyt.

(Sorozatunk következő részében a 2014 és 2020 közötti időszak uniós keretköltségvetésével és az abból elérhető magyar részesedéssel valamint a kohéziós politikával foglalkozunk.)