A kormányváltás roma politikájához

2013.01.18. | Ujlaky András | 31 komment



 

 

Milyenek a cigányok? Olyanok, mint mások, sokfélék.

Mit szeretnének a cigányok? Amit mások, sok mindent, elsősorban munkát, kenyeret, békességet, méltóságot.

 

 

Abban reménykedünk, hogy az orbáni kormányzás okozta riadalom, a lehetséges kormányváltás okozta felszabadulás katarzisa, végre túllöki az országot a roma kérdés több évtizedes mentális blokkján. Reménykedünk, hogy az ország új vezetői és a lakosság is megértik, hogy saját eminens érdekük is a probléma kezelése, a cigányok pedig elhiszik ezt nekik. Ujlaky András vitaindító javaslatai.

 

 

A kormányváltásra készülő erők könnyű helyzetben vannak, amikor a romák tarthatatlan helyzetén változtatni képes politikájukat készülnek kialakítani. Munkájuk irányát, kereteit és céljait kijelöli az Európai Bizottság „EU Framework for National Roma Integration Strategies 2011-2020” című 2011 évben kelt dokumentuma. Ez a dokumentum felhívja a figyelmet, hogy „a romákat körülvevő előítélet, intolerancia, diszkrimináció és kirekesztés” nem tűrhető a XXI. század Európájában.

 

A jelenlegi kormány úgynevezett Felzárkózási stratégiája pedig különösebb konfliktus és lelkiismeret furdalás nélkül archiválható. (kritikáját lásd itt.) Az amúgy is ellentmondásos dokumentum szükséges beavatkozásokra és intézkedésekre vonatkozó valamennyi pontja ugyanis az eddigi tapasztalatok szerint tételesen ellentmond az illető területre vonatkozó kormányzati politikának. Csak néhány példa: munkahelyek helyett közmunka, az iskolai szegregáció felszámolása helyett, annak bújtatott fenntartása az egyházaknak, illetve az ORÖ-nek való kiszervezéssel, az érettségihez való hozzáférés javítása helyett annak korlátozása, piacképes szakmák helyett a rossz minőségű szakiskolai képzés további gyengítése, a gyerekszegénység csökkentése helyett a nyomorban élő családok sanyargatása, stb.

 

A fenti hibák elkerülésére nem is javasolom egy külön, részletes roma stratégiai dokumentum elkészítését, de azt igen, hogy a romák emancipációjára, helyzetének javítására vonatkozó elképzelések és intézkedések mindjárt az elejétől kezdve szervesen épüljenek bele az egyes szakterületekre vonatkozó program tervezési folyamatába, illetve a végtermékekbe.

 

Szükségesnek tartom azonban még a tervezés megkezdése előtt néhány elvi kérdés tisztázását, rögzítését.

 

Politikai akarat

 

A cigányok helyzetén csak a lakosság egyre nagyobb hányadának együttműködésével, egyetértésével lehet javítani. Ehhez arra van szükség, hogy a politikai véleményformálók egységesen és határozottan a feladat mellé álljanak, lebontsák a diszkrimináló struktúrákat. Szűnjön meg a kettős beszéd, a választókkal való összekacsintás. A felelősöknek meg kell értetniük választóikkal, hogy a cigányok csak dolgozó állampolgárokként, adófizetőkként felelhetnek meg az elvárásoknak, lehetnek egyenrangúak. Ehhez munkát kell kapniuk, minőségi oktatásban kell részesülniük, marginalizáltságukat, hátrányaikat csak közös erőfeszítéssel lehet leküzdeni. Ennek a célnak az elérése, ha prosperáló országban akarunk élni, mindannyiunk jól felfogott érdeke. Az egységes, kitartó, hatékony kommunikáció, a jó példák unalomig tartó ismétlése, bemutatása, az előítéletesség szégyenként való prezentálása, a kirekesztés minden jelének azonnali megtorlása, az Egyenlő Bánásmódról szóló törvény állami betartatása, mind elengedhetetlen része kell, hogy legyen egy sikeres társadalmi változásnak.

 

 25754.jpg

 

Az etnikai adatok kezelése

 

Bármely hatékony beavatkozás, megerősítő intézkedés, vagy az elkülönítés megakadályozása elképzelhetetlen anélkül, hogy pontosan, okirati formában, a törvényhozás és végrehajtás szempontjából kezelhetően, tudnánk, kik a romák, hányan vannak, hogyan és hol élnek, hogy kutathatnánk adataikat. Persze szó sincs arról, hogy név szerint listát kellene vezetni róluk, hanem arról, hogy összefoglaló, aggregált adatokat lehessen kezelni velük kapcsolatban. Ne fordulhasson elő újra, hogy a cigánybűnözésről hablatyoló gyöngyöspatai polgármester azt mondhassa a Törvényszék előtt, hogy ő nem szegregál, mert valójában nem tudja, nem tudhatja, hogy ki cigány. Ne fordulhasson elő, hogy ösztöndíjjakkal, kedvezményekkel lehessen visszaélni hamis önbevallás alapján. Az etnikai adatok kezelésének módozatairól, a személyiségi jogok sérülése nélkül, több használható javaslat készült, például Kállai Ernő és Jóri András közös javaslata, választani kell közülük.

 

Munka vagy segély

 

Józan gondolkodású ember nem gondolhatja, hogy a szegénységre, munka jövedelem hiányára tartós megoldás a segélyezés. Egyértelmű, hogy a segélyre való tartós rászorultság az egyik legsúlyosabb társadalmi csapda. Ugyancsak nagyon veszélyes azonban a segélyezési rendszer lebontása, mielőtt a segélyezettek esélyt, lehetőséget és motivációt kapnak a munkapiacra történő visszatérésre. Ilyen káros, elhamarkodott intézkedésnek tartom például a Bajnai-kormány idején a (azóta megváltoztatott nevű és összegű) rendelkezésre állási támogatás kifizetésének korlátozását családonként egy főre.

 

A dilemma, hogy egyes egyének, vagy csoportok, szemben másokkal, munka nélkül jutnak forrásokhoz, nem valós. Abból, a sokszor szándékos félrevezetés és populista manipuláció eredményeként létrejövő hibás gondolkodásból ered, mely a munkabér-pótló segélyeket teljesen külön kezeli az egyéb költségvetési transzferektől (energia ártámogatás, családi pótlék, adókedvezmények, ingyenes közszolgáltatások stb.). Nem alkothatunk megalapozott véleményt a segélyezési rendszerről, mielőtt megfelelően katalogizálnánk az összes költségvetési transzfert, azok éves ráfordításával, kedvezményezetteivel, forrásaival, sokszor párhuzamos (felesleges) leszállítói struktúráival és azok fenntartási költségeivel együtt. Elérni szándékolt céljaik szerint elemzendő a transzferek hatékonysága is. Minden bizonnyal kiderül egy ilyen katalógusból, hogy a munkabér-pótló segélyek az összes transzfereknek csak töredékét képezik, valamint, hogy a legrászorultabbak csak az összes transzfer nem különösen jelentős részének a kedvezményezettei.

 

A megfelelő információ birtokában talán kisebb lenne a hisztérikus nyomás a döntéshozókon, hogy a transzfereknek pont ezt a részét szorítsák le és, hogy olyan drága és kevéssé hatékony, soha meg nem térülő és semmilyen közhasznot nem eredményező programokat hozzanak létre munkanélküliek megregulázására, mint az Út a munkához, vagy a mai közmunkaprogramok. Itt is megjegyezzük, hogy a Haza és Haladás Alapítvány tanulmánya a feltételes transzferekről nagy lépés a helyes irányba.

 

Szakma vagy érettségi

 

A közfelfogás azt mondja, hogy „ezeknek a szegényeknek legalább egy szakmája legyen”. Sok esetben maguk a roma szülők is ezt támogatják és nem is merik elképzelni, hogy gyerekük érettségit tehetne. Pedig ez a gondolkodás téves, a Munkaerő piaci tükör 2012 (lásd az econ.core.hu honlapon) szerint a szakiskolai végzettséggel, vagy csak OKJ papírral rendelkező fiatalok több, mint 50%-a nem dolgozik, és csak tizedük talál a szakmájában munkát. Ez az adat azt mutatja, hogy a szakiskolára, OKJ képzésekre költött rengeteg állami pénz nagyon rosszul hasznosul, csak arra jó, hogy felesleges struktúrákat tartson fenn és távol tartsa a roma gyerekeket az elit gyermekeknek fenntartott érettségit adó iskoláktól.

 

A fentiek előrebocsátása után négy beavatkozási területtel kapcsolatban foglalom össze röviden álláspontomat, melyek minden bizonnyal a legfontosabbak és megfelelő elhatározottság esetén kezelhetők.

 

  1. Foglalkoztatás

 

Természetesen semmi nem helyettesítheti olyan hozzáadott értéket előállító munkahelyek teremtését a versenyszférában, melyek az alacsonyan képzettek rendelkezésére is állnak. Addig is van azonban teendő, míg ezekre a munkahelyekre várunk.

 

Hamis következtetés az, hogy mindazok, akik munkabér-pótló segélyben részesülnek, egyáltalán nem dolgoznak. Aki járt már cigánytelepen, tudja, hogy évente sok százezren dolgoznak rendszeresen, rendszertelenül, még a mostani válság idején is úgy, hogy munkaadóik nem jelentik be őket, nem fizetik utánuk a járulékokat.

 

 romastratégia - cigányok_munkában.jpg

 

A feketemunka a mezőgazdaságban és az építőiparban a legjellemzőbb, olyannyira, hogy az iparágak képviselői olykor nyíltan állítják, hogy „versenyképességük” a feketemunka fennmaradásán múlik. A munkabér-pótló segély tehát sok esetben ezeknek az iparágaknak az indirekt támogatását jelenti, hiszen a dolgozók egyedül sem a segélyből, sem a fekete napszámból nem tudnak megélni, ily módon a segély a vállalkozók extraprofitját növeli.

 

Amikor a hatóságok időnként fellépnek a feketemunka ellen, a szankciók aránytalanul sújtják a munkavállalókat, holott ők teljesen kiszolgáltatottak ebben a viszonyban. Valójában, megfelelő kedvezményekkel és ösztönzőkkel, valamint a munkaadókra vonatkozó jogszabályok szigorú betartatásával az államnak a feketemunka kifehérítésére kell törekednie. Ez a megoldás átláthatóbbá teszi a munkaerő piacot, a segélyezési rendszert, az áruk és szolgáltatások piacát, hosszabb távon javítja az ellátó rendszerek mérlegét, stb., Végső soron pedig, és ez egy nagyon fontos szempont, leveszi a stigmát az állítólagos élősködőkről. Úgy gondolom, hogy a kedvezmények és a kényszerítés megfelelő eszközeit kistérségi, vagy megyei szintű kísérletekkel lehetne tesztelni és csak a sikereseket bevezetni.

 

Kísérleti programok tapasztalata, hogy a tartós munkanélküliek legális egyéni vállalkozóvá válásának prohibitív intézményes és adminisztratív feltételei vannak, holott sokuk számára ez a foglalkoztatási forma megoldást jelent. Csak néhányat említünk: az egyéni vállalkozónak nem jár járulékkedvezmény a START programban, vállalkozói igazolványa kiváltásának napjától terheli az összes közteher, bonyolult könyvelést és adminisztrációt kell fenntartania, drága és felesleges képzésekhez van kötve a tevékenysége stb., szemben például az őstermelői státusszal. Javasolom az egyéni vállalkozóvá válás adminisztratív küszöbének jelentős csökkentését és az egyéni mikrovállalkozások támogatásának rendszerét.  Az optimális csomag kidolgozása ebben az esetben is helyi kísérleti programok útján történne.

 

A foglalkoztatás javulásának egyik akadálya, hogy a legtöbb tartós munkanélküli elzárt kis falvakban él. Ha találna is munkahelyet, vagy nincs, vagy túl drága a tömegközlekedés oda jutni. Megoldandó ezért, hogy a várhatóan alacsony jövedelmű potenciális munkavállalók kedvezményesen tudjanak közlekedni és munkahelyük közelében lakni. Rossz infrastruktúrájú fejlődő országokban pl. ezt a feladatot iránytaxiként, mini taxiként működő mini buszokkal oldják meg, jellemzően erre specializált kisvállalkozók. Ki kell kísérletezni azt a kedvezménycsomagot, mely lehetővé tenné a nyilvános közlekedésnek és lakhatásnak a formáit a rászoruló területeken.

 

Ha a kormánynak deklarált politikai célja a romák foglalkoztatási helyzetének javítása, nem riadhat vissza foglalkoztatási kvóták alkalmazásától azokon a területeken, ahol közvetlen befolyása van. Ezek elsősorban a központi és önkormányzati fenntartású hivatali, szolgáltatói, vagy vállalati formában működő munkaadók. De kvóták alkalmazását kell várni a közbeszerzési pályázatok résztvevőitől, sőt azoktól a vállalkozásoktól is, akik EU vagy állami fejlesztési forrásokhoz és támogatásokhoz kívánnak jutni pályázati úton.

 

  1. Oktatás

 

Hosszú távon az emancipáció csak a romák és nem romák között tátongó oktatási szakadék betömésétől, a romák minőségi oktatáshoz való hozzáférésének biztosításától várható. Ehhez pedig először és elsősorban le kell bontani és meg kell szüntetni az etnikai alapú elkülönítést minden állami forrásokból működő oktatási intézményben.

 

A szakadék betömésének biztosan nem eszköze a jelenlegi szakiskolai rendszer fenntartása és a romák, valamint a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű családok gyerekeinek oda irányítása. Ennek oka, hogy a tapasztalat szerint – magyar sajátosságként – az érettségi adta készségek nélkül gyakorlatilag lehetetlen tartós, megfelelő jövedelmet biztosító munkahelyet találni a versenyszférában.

 

Voltaképpen meglepő – épp ezért talán itt kellene megfelelő meggyőzéssel, népszerűsítéssel élni -, hogy a pedagógusok és az őket képviselő szakszervezetek nem érzékelik azt a hatalmas kielégítetlen keresletet, melyet a roma és szegény gyerekeknek biztosítandó minőségi oktatás, érettségi jelent. Mi sem biztosítana jobban pedagógus munkahelyeket, mint ennek a keresletnek a kielégítése.

 

Összességében a fenti probléma kezelésére és általában az oktatás reformjára nem tudok jobb megoldást, mint a Zöld Könyv javaslatainak maradéktalan megvalósításátTalán megkönnyíti ezeknek a reformoknak a megvalósítását a mostani átalakítások okozta káosz, bizonytalanság és elégedetlenség.

 

 romastratégia - oktatás.jpg

 

  1. Rendfenntartás, igazságszolgáltatás, büntetés végrehajtás

 

Mivel ezek az intézmények teszik lehetővé a „cigánybűnözés-csomag” tematizálását - még, ha szenvedő eszközei is csupán az elvadult propagandának -, mindenképpen figyelmet érdemelnek az átalakulásban:

 

-          a rendőrségnek meg kell szabadulnia az egyik utolsó kádári örökségétől, fel kell hagynia a lakosság önkényesen - ezúttal etnikai profilalkotás útján - meghatározott csoportjának zaklatásával, igazoltatásával, szabálysértési eljárásokkal történő nyomasztásával. Ezek a módszerek amúgy sem félemlítik meg az igazi bűnözőket. A rendőrség teljesítse bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatát, és tegye ezt színvakon és hatékonyan.

 

-          amilyen példásan teljesíti a feladatát az igazságszolgáltatás polgári ága a romákat érintő személyiségi jogi és esélyegyenlőségi ügyekben, olyan problematikus a büntető törvénykezés. Később indokolatlannak minősített fogva tartás és évekre elhúzódó előzetes letartóztatás, aránytalan ítélkezés, a megfelelő jogi képviselet megtagadása stb.. A legproblematikusabb, a rasszista indíték tényállásának romák ellen történő gyakorlatilag kizárólagos alkalmazása abban a kevés esetben, amikor a kérdés egyáltalán felmerült.

 

-          a börtön nagyon súlyos büntetés és nagyon drága. Egyes hatóságoknak az a gyakorlata, hogy ha gyerekük mulaszt az iskolából, vagy, ha személyi igazolvány nélkül hagyják el otthonukat, szabálysértésért pénzbüntetést szab ki a szülőkre. A bírság elérheti két-háromhavi hivatalos bevételüket. Ha nem tudják befizetni, börtönbe kell vonulniuk, akár két-három hónapra. Ki tudja valaki számolni, mennyibe kerül ez a társadalomnak? Meg tudja valaki válaszolni, mi értelme az ilyen büntetésnek és hogy vajon hasonló elbánás előfordulhat-e egy nem roma családdal?

 

Ezeknek a problémáknak a kezelésére javasolom a kisebbségi ombudsman intézményének visszaállítását, országos hálózattal, nagyon erős felhatalmazással a hivatalból indított vizsgálatokra, kötelező érvényű javaslatok tételére és szankcionálásra.

 

  1. Telepfelszámolás

 

Kicsi a valószínűsége annak, hogy a közeljövőben rendelkezésre álljanak a források az ország sok száz cigánytelepének megszüntetésére. Mindenképpen véget kell vetni azonban azon önkormányzat gyakorlatának, amelyek saját közigazgatási területükön kívülinek tekintik a telepeket és ezért nem biztosítják ott a minimális infrastruktúrát sem. A cigánytelep sok helyen a legnagyobb közegészségügyi és járvány kockázatot jelenti. Ugyancsak a területen kívüliség indokával utasítják el a romák bejelentkezését a telepi házakba ezzel adminisztratív akadályokat gördítve normális életük elé.

 

· 1 trackback

Címkék: oktatás integráció romapolitika foglalkoztatás

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr775024997

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A kormányváltás roma politikájához 2013.01.18. 15:00:01

Javasolom a kisebbségi ombudsman intézményének visszaállítását.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Engem húdenagyonnem érdekel mi lesz a romákkal!

Egyetlen egy dolog érdekel! Hogyan védenek meg a neonáci magyargyűlölő terroristáktól?!
Hozzászólásod előzetes moderáció után jelenik meg.

Sok meló lesz.
"a rendőrségnek meg kell szabadulnia az egyik utolsó kádári örökségétől, fel kell hagynia a lakosság önkényesen - ezúttal etnikai profilalkotás útján - meghatározott csoportjának zaklatásával, igazoltatásával, szabálysértési eljárásokkal történő nyomasztásával."

Ez a csoport a cigányság lenne? Ez vicc! Pont hogy pozitív diszkrimináció jellemzi őket, a rendőrök nem mernek erélyesen fellépni ellenük mert rögtön mindenki rasszista lesz!

A többi liberális álmodozást inkább nem is kommentálnám, mert gyomorforgató.
Ezeknek a férgeknek pedig nem lehetőséget kell adni az integrációra, hanem KÖTELEZNI kell őket rá.
Nem jár a gyerek iskolába? Nincs segély!
Napiszaron húszezresekkel pózolsz? NAV-vizsgálat!
És még sorolhatnám.
Te jó ég, ennyi hülyeséget összehordani...
Bőrszín alapján való pozitív megkülönböztetés?
Rosszal próbáljunk tenni a jóért?

Hajrá magyar értelmissség...
"Mindenképpen véget kell vetni azonban azon önkormányzat gyakorlatának, amelyek saját közigazgatási területükön kívülinek tekintik a telepeket és ezért nem biztosítják ott a minimális infrastruktúrát sem."

És ezt most hogyan? Beköltözik a szőlőhegyre egy roma család és az önkormányzatnak automatikusan kötelessége vizet, szennyvízelvezetést, villanyt és postást biztosítani? Jó üzlet lenne, fél magyarország azonnal romának nyilvánítaná magát.
-A rendőrség jellemzően nem etnikai alapon igazoltat hanem azért, mert adott környéken kiemelkedően sok az egy etnikum által elkövetett bűncselekmények száma. Ha érkezik 20 bejelentés egy hónapban, amit feltehetően japánok követtek el a személyleírás alapján, akkor a japánok lesznek igazoltatva, nem a svédek, ennyire egyszerű.
A rendőrség hatékony működéséhez pedig az kellene, hogy ne bűnözhessenek ezek az elemek, mert egyszerűen kénytelenek kiengedni őket.
Egyébként az nem rasszizmus ha azt állítják, a rendőrök rasszista alapon igazoltatnak? Az úgy nem megy, hogy az rasszizmus amikor azt mondjuk, a cigányok nagy százaléka legalább szabálysértő életmódot folytat, viszont az nem, amikor egy 80%-ban cigányok lakta faluban kiszámoljuk, hogy 10-ből 9 igazoltatás a romák terhére történik. Ez kőkemény kettős mérce.

-A romák ellen elkövetett rasszista bűncselekmények nem érdeklik? Hát a hidegvérű rablások, késelések?

-Mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy a tanköteles gyerek az iskolában töltse el az ott töltendő időt főleg, ha ezután támogatást (segélyt) kap a szülő? Egyébként inkább fizetem az adómból a bűnözők bebörtönzését, minthogy a nettó fizetésemből vegyék el erőszakkal, esetleg az életemmel együtt. Ezzel azt hiszem többen egyetértünk.
Nagyon aránytévesztő, alapvetően a szélsőséges jogvédő álláspontot magáévá tevő ez a vitaindító cikk. Csak arra koncentrál, hogy a romáknak (akárkiket is értsünk most itt ezen elnevezés alatt) hogyan lehet több jogot adni, arról szó sincs benne, hogy lehet ösztönözni is őket arra, hogy erőfeszítéseket tegyenek az integrációra. Más szóval a jogok és kötelességek egyensúlya hiányzik az egészből.

Részletesebben:
- lényegi kérdések megválaszolását - pl. hogy fog a versenyszféra elég munkahelyet teremteni az iskolázatlan romák számára - teljesen kihagyja. Ez így teljesen komolyanvehetetlen;
- prekoncepciózus, nem a tényekhez rendeli a problémafelvetést, hanem a vélt probléma vélt megoldásához a tényegeket, például: "Minden bizonnyal kiderül egy ilyen katalógusból, hogy a munkabér-pótló segélyek az összes transzfereknek csak töredékét képezik" - és mi van, ha nem ez derül ki?
- még az alapokat sem tisztázza: nem derül ki, milyen definíciót használ a romákra, mennyiben etnikai és mennyiben szociális problémának tartja ezt a témát, pedig ez a megoldási irányokat is alapvetően befolyásolná. Szó van pl. a mélyszegénységben elzárt falvakban élőkről: vajon ők mind romák? Ha nem, akkor ez miért etnikai probléma?
- az iskolai szegregációnál figyelmen kívül hagyja, hogy az gyakran nem is rasszista hozzáállásból, hanem földrajzi, lakóhely szerinti elkülönülésből is ered. Stb. stb.

Az egész írás azt sugallja, hogy itt a 2002-2010 közötti romapolitika fog visszajönni: megy majd a PC-propaganda, akinek problémája van a romákkal való együttélésből, az le lesz rasszistázva, és érdemi lépés nem történik a romák felemeléséért.

Őszintén nagyon remélem, hogy Bajnai Gordonnak van ennél valamivel több is a tarsolyában...
Te is más vagy, te sem vagy más. A balliberális gondolkodók képtelenek kilépni ebből a hamis körből. Ha a cigányok ugyanolyanok volnának, akkor nem lennének cigányok. Claude Lévi-Strauss több mint fél évszázaddal ezelőtt teljes mélységében feltárta a társadalmi struktúra jelenségét, és világosan bebizonyította, hogy az egyes kulturális közösségek a többiekétől jelentősen különböző társadalmi meghatározottságban élnek: közös hiteik, vágyaik, félelmeik, ismereteik, törekvéseik, értékeik, magatartás-mintáik rendszert alkotnak, és ez a rendszer lényegesen különbözhet más közösségek rendszerétől, azaz struktúrájától.
Természetesen nem az egyes ember meghatározottságáról van szó, hanem a közösségéről. Jól használhatjuk a dobókocka példáját: ha egyszerre kellően nagyszámú dobókockát vetünk, az átlageredmény elkerülhetetlenül 3,5-höz közel eső szám lesz, de senki nem tudja megmondani, hogy ezen belül az egyes kockák milyen számot mutatnak majd. A meghatározottságot itt a dobókocka hat lapjára egyformán felvitt hat számérték adja.
Minden kulturális közösség rendelkezik ilyen meghatározottságokkal. A hagyományos társadalmi közegben, saját közösségükben élő cigányok ráadásul erős meghatározottságokkal. Tehát a cigányok, mint közösség nem ugyanolyanok, hanem mások, alapvetően különbözők.
A balliberális megközelítés ezt nem hajlandó elfogadni. A cigányokat a gazdasági-társadalmi-kulturális viszonyokban kizárólag passzív, tulajdonságok nélküli szereplőként hajlandó tételezni, és kizárja annak a lehetőségét, hogy a cigányok ezeket a viszonyokat maguk is befolyásolják. A befolyásolás lehetőségét kizárólag a többség számára tartja fenn.
Ez valójában az altruista gyarmatosító szemlélete.
És innen kezdve minden további kritika és elemzés meddő. Felesleges tovább zötyögni ezen a sehová sem vezető vakvágányon. Marad a Fidesz félpuha-félkemény, mindenféle elvárásnak utána engedő cigánypolitikája, mint a legkisebb rossz.
A cikk teljes tévedés, ismét csak egy rózsadombi eszmefuttatást olvastunk olyantól, aki még nem látott cigány családod-csapatot közelről. Azt felsorolja, hogy hogy ne, de azt nem mondja, hogy hogy igen. Pl. ne üldözzük az iskolába nem járató cigányokat? Vagy ne legyen nekik börtön? Hanem, kedves elméleti okoskodó?
Ismét mindenki hibás, a magyarok, a rendőrség, a hatóság, csak azok a teljesen hibátlan cigányok nem tehetnek semmiről. Ha-ha-ha.
aha, ennyire futotta?

unalomig ismert, közhelyes, garantáltan és dokumentáltan nem működő módszerek

gratulálok kicsirigó, megmondtad a tutit!
Annyi gondom van ezzel az egésszel, hogy ismét csak egyik oldalról közelíti meg a problémát.
A cigányságnak is akarnia kell, és változnia kell, alkalmazkodnia kell, segíteni csak annak lehet, aki hagyja.

Tessék kihúzni a fejeket a homokból, a polgárok nem rasszisták, csupán realisták.
Munkahelyeket kell teremteni.

Ennyi, pont.

Utána jöhet a többi probléma megoldása.

Nem lehet a felzárkóztatásról meg az integrációról papolni addig, amíg a felzárkóztatni kívánt csoportról azt gondolják a kedves felzárkóztatók, hogy annak a természetes állapota a mélyszegény lét, a napi szintű éhezés, hozzá télen a fagyoskodás.

És ne írja be válasznak senki, hogy iskolázatlanok.

Befejezett nyolc osztállyal és egy 2 hónapos OKJ képzéssel lehetne menni akár összeszerelőnek, akár a feldolgozóiparba a gyártósorra, ha lennének gyártósorok.

Befejezett nyolc osztállyal és egy 2 hónapos OKJ képzéssel lehetne menni növénytermesztő munkásnak, ha lenne mezőgazdaságunk.

Befejezett nyolc osztállyal és egy 2 hónapos OKJ képzéssel lehetne menni állattenyésztő munkásnak, ha lenne állattenyésztésünk.

Ugye senki nem képzeli, hogy azért, mert nincs iparunk, noincs feldolgozóiparunk, nincs növénytermesztésünk, nincs állattenyésztésünk, azért mind a mélyszegénységben élő munkanélküliek a hibásak?
Ez a téma az, amely még engem is szembe tud állítani a barátaimmal: mi a megoldás? Miskolci lakcímmel az erősen érintettek köréhez tartozom. Nap-mint nap látom, miként élnek-túlélnek a romák. Először is tisztázni kellene a kényes fogalmat:
ROMA: nemzetiség A CIGÁNY szót az emberek 99%-a az életvitelre, arra is pejoratívan használja. Ha ezt tisztázzuk, akkor nem lesz meglepetés egy-egy roma tanár, mérnök, vagy jogász, esetleg roma sportoló, vagy művész.
Én társaságban mindig felteszem a kérdést: mi a különbség egy 4 általánost végzett, meg egy érettségizett roma között? 10ÉV BÖRTÖN!!!!!!!! És itt van a társadalmi megfontolás gazdasági háttere! Ha végiggondoljuk, hogy a 10 év börtön költségét-vagy annak nagy részét- ráköltjük a cigánygyerekek putri-sitt kombinációból történő kiemelésére, azonnal elkezdhetünk kalkulálni az ország gazdaságára gyakorolt áldásos hatásával:
dolgozó lesz, adófizető, nem segélyen élősködő
1-2-3 gyermeke lesz nem 10
egészségügyi alapképessége lesz, nem lesz rokkant, fertőző stb
nem lesz bűnöző, akik miatt egyre több rendőr, bíró, ügyész, börtön kell, melyek népgazdaság szempontból improduktívak -tisztán kidobott költség-,
azonnal több ezer szociális munkás, nevelőnek állás keletkezik, akik a cigánygyerekek minimum 16 órás ellátását végzik.
Hirtelen ennyi pozitív, s mint látható GAZDASÁGILAG pozitív hatása van, ha végiggondoljuk a megoldást. A népesség túlnyomó többsége viszont a háttérben a szálakat mozgató gazdasági guruk által kialakított járomban araszol: börtönbe a sok cigánnyal!! után következő "kevés a börtön", majd magánbörtönöket építünk! E láncon végigmenve gazdasági nagyhalak által birtokolt több tucat új börtönhöz vezet az út, kifejezetten káros horribilis állami költséggel, viszont markukba röhögő politikusokkal. Itt jár Amerika, amiből egyszerűen nem tud visszatáncolni. Több százezer néger elítélttel a börtönökben, 10 évtől-életfogytig költséggel!!!Ezek az emberek SOHA EGYETLEN FILLÉR ADÓT SEM FOGNAK MÁR FIZETNI, CSAK KÖLTSÉG, MEG BAJ LESZ VELÜK!!! Amerika már bánja, hogy 1960- 1990-ig leszarta ezt a népcsoportot, most viszont már horror költség ezt a folyamatot megfordítani! Próbálják... Mi 20 évnél járunk, s már most felnőtt 1-2 generáció, akiknek a visszamozdítása nagy küzdelem -ha nem lehetetlen-, de az 1 ÉVES CIGÁNYGYEREK MÉG NEM ELVESZETT GENERÁCIÓ!!!! A BÜDÖSCIGÁNY-t nem lángszóróval kell megszüntetni, hanem szappannal, okos szóval, iskolával, normális lakhatással!!! És most még egy pillanatképet szeretnék rögzíteni: mindenki, gondolja végig a saját gyerekkorát. Akinek van gyereke, az gondolja át, mlyen körülményeket biztosít a gyerekének. Ha ez megvan, gondoljon arra, van-e probléma a gyerek viselkedésével? És most gondoljuk bele magunkat egy pillanatra egy helyzetbe: 6 évesek vagyunk, 8-an vagyunk egy földpadlós büdös szobában, apa anya részeg, cigiznek a nagytesók, hideg van kint, ezért itt bent szarnak, enni kenyér van zsírral, az is minden másnap, nincs tiszta ruhánk, tetvesek vagyunk. Fázunk a szobában, mellettünk a nővérünket dugják. A füzetünket és könyveinket elveszik a nagyok és a kályhába dobják, hogy melegebb legyen. NA ITT KELLENE TANULNI! Majd másnap az iskolában beszólnak: büdös cigány, nincs házid, nincs füzeted, koszos, büdös vagy!!! Ezután már csak egy lépést kérek: 11 éves lányok vagyunk, akihez most bújik oda a részeg ma szabadult rokon- és nincs kihez fordulni, mert kit érdekel egy cigánylány, hisz mind kurva, s csak kiröhögni való, mikor a TV-ben közvetítenek egy 11 évesen teherbeesett cigánygyerekről... Köszönöm azoknak, akik vették a fáradtságot. Remélem egyre többen leszünk.
@Mária:
"Munkahelyeket kell teremteni."

Mindig valaki másnak kéne valamit csinálni, de soha nem a cigánynak, mert az úgy tökéletes ahogy van. Isten ajándéka nekünk a cigány ember

De most komolyan: csak meg kell nézni, hogyan tartja valaki a környezetét. Összeszedni a szemetet, megkapálni a kertet semmibe se kerül, nem kell hozzá semmilyen állami segítség. Aztán mégse szokott sikerülni
Kíváncsi lennék, ki adta a képen látható kis roma csávó kezébe az "I want work" feliratú táblát. Mert hogy nem ő írta, az tuti

Azt már könnyebb kitalálni, kinek szól az üzenet. Nyilván valamelyik nemzetközi lejárató kampányhoz kellett
Hihetetlenül jól megfogalmazott, magas szinten semmitmondó cikk. A beavatkozási területek valóban lefedik a lényeges, változásért kiáltó területeket, de a konkrét javaslatok csapnivalóak, a "hogyan" kérdésre nem adnak választ.

Ami javaslat a cikkben szerepel, nem teljesen világos, hogy mért emelne ki nagy tömegben romákat a nyomorból. A diszkriminációra figyelmet felhívó "jó példák unalomig tartó ismétlése, bemutatása, az előítéletesség szégyenként való prezentálása" volt az egyetlen, ami az eddigiekben kimagasló szinten működött. Nem csoda, hogy a szerző ezt említi első és legfontosabb, az EU-s elvárásoknak megfelelő teendőként.

Az, hogy újra lesz cigányombudsman, vagy leviszik az egyéni vállalkozók adóterheit, milyen úton módon segít majd a tömeges nyomorban élő, írni olvasni sem tudó cigányságon?

Sehogy, mint ahogyan a szerzőnek sincs esze ágában segíteni a cigányságon - hasonlóan az elmúlt 20 év semmitmondó, kommunikációra korlátozódó törekvéseihez.

Ha ez Bajnai roma-stratégiájának alapja, akkor ez egy harmatgyenge eresztés.
már ezerszer olvastam ilyet, és azóta sem működik

valóban azt kell erőltetni, ami nem működik? abba kell a pénz önteni?

vagy inkább keressünk olyan megoldást, ami működik? az utóbbira szavazok (és nem vagyok vele egyedül)

Spock is megmondta, a többség érdeke :D bár lassan mi leszünk a kisebbség :D
@Mária: ha hozzátesszük az építőipart, akkor megkapjuk azokat a területeket, ahonnan kb 2 év alatt ki lettek rugdosva a most 40-60 éves cigányok
Ritka nagy baromság.Némely emberek azért nem mennek el dolgozni mert egyszerű matematika alapján kiszámolták ,hogy minden nekik járó "járandóságok"-ból többet kapnak mint a munkabér.Akik meg már felzárkóztak azok rettegnek a fajtatársaiktól.Nem egy felzárkózott házába szereltem már riasztót,kamerát mert nagyon jól tudják,hogy kik és miért fognak hozzájuk betörni.Aki ki akart törni az már kitört a többire meg kár egy forintot is költeni.Inkább nyissák meg a "veszteséges" bányákat a legelmaradottabb vidékeken.Adjanak nekik életcélt esélyt,munkabért.Ne látszat közmunkát meg segélyt.Sőt továbbmegyek,kötelezzék őket munkára,ha nem fogadod el a munkát semmit sem kapsz.
Legelőször a családi pótlék rendszerét kellene átalakítani. + gyerek fölött már ne növekedjen a családi pótlék (azaz ha 10 purdé születik is csak annyi pénzt kapjanak mintha 3 lenne) Így legalább némileg csökkenne a születésszám, kisebb halmaz lenne 15-20 év múlva a problémás állampolgárok halmaza. Ha minden marad így, elkerülhetetlen 50 ven belül egy polgárháború.
"Abban reménykedünk, hogy az orbáni kormányzás okozta riadalom, a lehetséges kormányváltás okozta felszabadulás katarzisa"

"Abban reménykedünk, hogy a gyurcsány-bajnai kormányzás okozta riadalom, a lehetséges kormányváltás okozta felszabadulás katarzisa"

Forogjon a mókuskerék, attól lesz a mókusnak 4 évente katarzis
@ember67:

Igen, az építőipart valóban kihagytam.
@Szélmalomharcos:

"Mindig valaki másnak kéne valamit csinálni, de soha nem a cigánynak, mert az úgy tökéletes ahogy van. Isten ajándéka nekünk a cigány ember"

*

Zsiga marcell nem mondta, hogy 47 ezer forintból még munkahelyet is tud magának teremteni az ember, ha cigány. Biztos azért nem mondta, mert elfelejtette mondani.

Mennyivel nagyobb ajándéka istennek a gyűlölködő, egymást nyomorító, egymást kihasználó, összefogásra képtelen, egymás emberi mivoltának a tiszteletére teljes mértékben képtelen, pöffeszkedő, a fajtáját kiválasztott népnek tartó (szélső)jobboldali magyar?
Sokaknak eszük ágában sem volt azzal foglalkozni, hogy melyek lennének a cigányság és vezetőik teendői a felzárkózás érdekében.

A cigányok, a cigányság vezetői sem tehetik (ha képesek racionálisan gondolkodni) azt, hogy mindent a többségi társadalomtól várjanak el, míg saját maguk nagyon keveset tesznek meg a normális együttélés érdekében.

Feladatuk lenne, hogy kitartó felvilágosító munkát végezzenek a cigányság körében, hogy mi az, amit nekik saját maguknak meg kell tenni felzárkózásuk érdekében.

Ehelyett tevékenységük leragad a többségi társadalom rasszistázásánál, még és még több pénz követelésénél, miközben kiderült, hogy gyakran a leosztott pénzeket a cigányság vezetői nem rendeltetésének megfelelően használták fel.

Egy görög tudós mondta egykor Ptolemaiosz egyiptomi királynak, akit a király arra kért, hogy a fáradságos munkát kikerülve juttassa el őt a geometria tudományának birtokába:

„Nincs királyi út a tudáshoz”! Hangzott a tudós válasza.

A cigányság számára sincsen „királyi út”.

Ideje lenne, hogy ezt felfogják azok, akik a témával foglalkoznak.

A pénz beszél, de nem old meg minden problémát.

A tudatot is formálni kellene a cigányságnál.

Johnny Cash híres country zenész egyik dalában az anya kérleli fiacskáját:

„Don’t take your gun to town”, „Ne vidd a fegyveredet magaddal a városba”.

A két sportolót megkéselő „horribile dictu” roma fiatalokat nem tanította meg anyukájuk, arra, hogy ne vidd magaddal késedet egy mulatságba.

Nem a sportolók késelték meg a roma fiatalokat, hanem éppen fordítva történt.
Az eset rávilágít arra, hogy a roma fiatalok anyukáinak is van bepótolni való hiányosságuk a gyermeknevelés terén.

Veszprémben Cozmát is késsel szurkálták halálra véletlenül éppen roma fiatalok.

Nem helyes ha a cigány fiatalokat nem tanítja meg anyukájuk arra, hogy ne vigyenek kést magukkal egy mulatságba, mert az rossz szándékra utal.

„Dühítő, hogy egy tinédzser szó nélkül kiveszi a kést és belevágja valakibe, miközben vagy negyvenen hergelik-heccelik. „

Az is dühítő, hogy a negyven heccelőt nem tanította meg a vajdájuk avagy cigány önkormányzati vezetőjük arra, hogy a késelés nem jó dolog. Fiacskám, ne vigyél kést egy mulatságba!

Az a tény, hogy mind a negyvenen a késelőt heccelték és erkölcsileg támogatták, rávilágít arra, hogy milyen vad téveszmék uralják, mind a negyven alak sötét agyát.

A tudatformálás fontosságával kapcsolatban nagy lemaradásban vannak a cigánykérdés megoldásáról gondolkodó elmék!
Talán kinevezhetnének egy bűnpártoló ombudsmant is, aki következetesen képviseli a bűnözői érdekeket.

Coppola filmjében a Keresztapában érzékelhető volt, hogy a jól működő maffia legfelső szintjén kellett lenni egy jogvégzett alaknak, aki jogászi ismereteinek birtokában kivédte a hatósági beavatkozásokat, még a legsúlyosabb bűneseteknél is.
Szerintem úgyis ki fogtok cenzúrázni, de ide is és ismételten leírom:

Hol van az a 200 diplomás roma a közigazgatásból, akinek Bajnai Gordon megígérte az állást? hol van? Hol van?
@ember67: Ezek a felháborító dolgok, valóban! Ezeknek a gyerekeknek túlnyomó többségükben ki vannnak szolgáltatva a náluk idősebb családtagjaiknak, akik durván csorbítják a tanuláshoz való alkotmányos jogukat, amikor pl. elégetik a tankönyveiket. Ugyanezek a családtagok ész nélkül eladósodnak, aztán a lánygyerekeiket adják el prostinak, "adósság fejében". Amszterdamban a prostinegyed tele van magyar cigánylányokkal! Rabszolgakereskedelem és szexrabszolgaság, szép kis XXI. század! De mit lehessen tenni? Nem lehet minden 11 éves cigány kislány mellé rendőrt állítani! Annyi nevelőszülő az egész EU-ban sincsen, ahányra szükség lenne, ha a sok abúzust szenvedett gyereket kiemelnénk az őket abuzáló családokból!

Ami ma van, az nem megoldás. Addig nem is lesz megoldás, amíg az önmaguk eltartására is képtelen embereket a szociális transzferekkel arra ösztönözzük, hogy sok gyerekük legyen és a gyerekek után járó pénzből éljenek meg. Ezt be kell fejezni. Ez csak arra jó, hogy bővítetten termelje újra a nyomort.

A technológia fejlődésével egyre kevesebb élőmunka kell, a képzetlen embereknek nincs munka már ma sem. 10-20 év múlva pláne nem lesz. Ma már olyan tésztagyárak vannak, amelyek minden nap több tízezer ember számára elegendő tésztát gyártanak, de az egész gyárban a portással együtt összesen 3-4 ember dolgozik.

Be kell ezt fejezni! Az első gyerek után járjon csak csp úgy, mint eddig, készpénzben. De akinek már van egy gyereke, az már tudja, miből lesz a kisbaba, tehát a következőről már maga dönt. Ha vállalja, tartsa is el! A 2. és minden azt követő gyermek után már csak adójóváírás formájában lehessen szociális transzfert igénybe venni! Ez ugyanis nem féktelen szaporodásra, hanem tanulásra és munkára ösztönzi majd azokat, akik ma a féktelen szaporodásukból élnek. Nem véletlenül alakult ki etnikuméknál a "f...szpíz" kifejezés...

Amúgy meg Újlaky úrnak igaza van. A börtön túl drága. És mit ajánlana helyette? Kalodát? Pellengért? Nyilvános korbácsolást? Azok olcsók. A visszatartó erejük is jó nagy. Kérdés, hogy mégis, mennyire kompatibilisek a XXI. századi Európával? Bár, ahogy elnézem, addig törpölünk az emberiességi szempontokkal, amíg 30 év múlva sarija lesz itt mindenkinek, akármit is gondol erről ma...

Üdv:
b
@Kacsura: Megnézném neked hogy menne az integrálás ha egy diszkriminált, szegény cigánycsaládba születtél volna; nincs semmi remény érettségire vagy hogy normális iskolába járj. Meg kell érteni, az útfüggősség nem valami bal-liberális álom, egy létező, nagyon problematikus jelenség. Természetesen az aki nyomorban nőtt fel nulla oktatással sosem lesz egy teljes tagja a társadalomnak, de a gyerekeinek lehet segíteni rendes támogatással, oktatással, stb; aztán csoda csodájára egy normális emberré válik.

Egyébként nézd meg már mennyi barom papírtologató magyar dolgozik a bürokráciában akiket ha kirúgsz soha többé nem fognak rendes munkát találni; legalább vannak 1 millióan és ők sokkal több állami támogatást kapnak. Szóval gondolkozz(atok) mielőtt pofáztok!
A kisebbségi probléma megközelítése.
A Szovjetunió soknemzetiségű államalakulat volt, ezért fontos az ottani gyakorlat értékelése, végig gondolása. Azt tudjuk, hogy az államalakulat fennállása alatt, a nemzetiségi hovatartozás miatt nem voltak jelentős konfliktusok. A Szovjetunió létrejöttekor, a törzsi, a feudális és a kapitalista jegyeket magukon hordozó államok uniójáról lehetett beszélni, ami a résztvevők jelentős kulturális különbségeit jelentette. Nyilvánvaló, hogy a széleskörűen értelmezett demokrácia az államokat vezetők többsége számára elfogadhatatlan volt. A Szovjetunió vezetőinek nyilván az volt a fontos, hogy az egyes tagállamokban rend legyen úgy, hogy a központi beleszólás lehetősége ezzel együtt biztosítva legyen. Ezt úgy lehetett elérni, hogy a Szovjetunió vezetői támogatták a befolyásos helyi vezetőket, akiken keresztül befolyásolhatták az adott országban végbemenő folyamatokat. Ki kell mondanunk, hogy a jentős kulturális különbségek áthidalása a demokratizmus széleskörű értelmezésével jelenlegi ismereteink szerint , nem oldható meg. A cigányság és a magyarság közötti kulturális különbség jelentős és a cigányság nem tömbben, hanem szétszórtan él. A fennálló kulturális különbség csökkentése a cigányságnak is meg a magyarságnak is érdeke. Valószínű, hogy a cigányság belső felépítése, nem demokratikus. A magyar kormányok követik a szovjet példát, kiválasztanak egy cigány vezetőt, de ennek a cigány vezetőnek a cigányok körében nincsenek gyökerei ezért a ténykedése csak színpadias lehet. Ezek a kijelölt vezetők nem képesek a cigányok közt rendet tartani és nem alkalmasak arra, hogy a cigányság problémáiról vele érdemben tárgyalni lehessen. Nehezen tudom elképzelni, hogy a magyar kormány támogatást nyújtana ezeknek dísz vezetőknek akkor, amikor ők a cigányság önvédelmét kívánnák megszervezni a velük szemben álló „gárdák” ellensúlyozására. Számomra nyilvánvaló, hogy hatalom nélkül ezek a vezetők bábok maradnak és a fennálló kulturális különbség nem fog csökkenni. Gyors sikerre még akkor sem lehet számítani, ha megerősítjük a cigány vezetőket. Ezt támasztja alá az is hogy a Szovjetunió széthullása után azonnal feléledtek az addig kordában tartott nemzetiségi ellentétek. Látni kell, hogy itt nem egy-két választási ciklusról hanem hetven évről beszélünk.
A kisebbségekről
Ellenességekről
Elítélek mindenféle ellenességet, ha az embercsoportokra és nem emberekre vonatkozik. A történelmi és a jelenlegi példák nekem azt mutatják, hogy minden csoportban vannak tisztességes és becsületes emberek és vannak másfélék. Ezek az emberek a vezetési hierarchia különböző posztjain különböző lehetőségekkel rendelkeznek. Magas poszt – nagy jó, nagy rossz, kis poszt – kis rossz, kis jó. Ezért én az embert ítélem meg, mégpedig úgy, hogy ha magas poszton álló csak kis rosszat, vagy kis jót csinál a posztra érdemtelenként nem foglalkozom vele, ha magas poszton álló nagy rosszat csinál, akkor elítélem, ha nagy jót, akkor megdicsérem. A kisposzton állókkal és a poszt nélküliekkel, mivel ezek sem nagy rosszat sem nagy jót úgysem tudnak tenni, nem foglalkozom. Ebből következik, hogy én elítélem azokat akik rosszat tesznek másokkal függetlenül attól, hogy fasiszták, vagy kommunisták. Ebből eredően én nem tartok elítélendőnek minden bőrfejűt, jobbikost és nem ítélem el sem Kínát sem Kubát sem azokat akik itthon a nyilaskeresztes vagy a kommunista párt tagjai voltak.

Asszimiláció – valakinek vagy valamely népnek, népcsoportnak más népbe való beolvadása.
Integráció – Különálló részeknek, valamely nagyobb egészbe, egységbe való beilleszkedése, beolvadása, egységesülése.
Mielőtt bármit szeretnénk tenni cigány ügyben, alaposan elemezni szükséges a magyarságra, a Magyarországon élő nemzetiségekre és a cigányságra vonatkozó tapasztalatainkat, elképzeléseinket. Az asszimiláció és az integráció szavak értelmét és használatát kell tisztázni. Szerintem mindkettő egyformán a beolvadás igenlését jelenti, még akkor is ha a Szlovákiában élő magyarok asszimilációjáról és a Magyarországi cigányok integrációjáról beszélünk. A Magyarországon élő kisebbségek és a cigányok közti különbséget az jelenti, hogy a cigányoknak nincs anyaországuk. (A zsidók megteremtették maguknak úgy, hogy elvették a palesztinoktól) Fel kell tenni azt a kérdést, hogy a Kárpát medencében vagy bárhol élő magyarok beolvadását a lakhely szerinti államba támogatjuk, vagy ellenezzük-e?
A támogatás azt jelenti, hogy tudomásul vesszük az első világháború befejeztével létrejött állapotokat és arra biztatjuk az elszakadt testvéreinket, hogy próbáljanak beilleszkedni az új hazájuk rendjébe. Ha a beolvadást ellenezzük, akkor azt sugalljuk idegenben maradt testvéreinknek, hogy tartsanak ki, mert jövünk mi és segítünk nekik a hazatalálásban vagy itt a mai Magyarországon, vagy a mai Magyarországot kiterjesztjük az ő álltaluk lakott területre is. Én fájó szívvel ugyan, de az első megoldás mellett vagyok azért, mert a második megoldással nemcsak a már elszakadtakat veszíthetjük el, hanem hazátlanná tehetjük a most még hazával rendelkezőket is. A hazátlanság érzéséről és következményeiről megkérdezhetjük a palesztinokat, a kurdokat vagy a nálunk élő cigányokat. A cigányságról úgy kell gondolkozni, mint a világon szétszórt hazátlan népről, akinek nincs olyan centruma, ahol a nyelvét, a kultúráját a szokásait összefognák. A szétszórtság hangsúlyozása nagyon fontos, mert ez megkülönbözteti a helyzetüket az írekétől, a flamandokétól, a katalánokétól vagy a baszkokétól. Helyzetük a zsidók Izrael megalakulása előtti helyzetéhez hasonló, azzal a különbséggel, hogy a zsidók rájöttek arra, hogy a tudás nagyon fontos ami miatt ők gazdagok is lettek. A cigányok többsége sajnos tanulatlan és szegény, ráadásul nincs olyan összekötő kapcsuk, mint a zsidók vallása. Vegyük észre, hogy sokáig a magyarok többsége is tanulatlan és szegény volt, de a tanulás és a nevelés kiemelt bennünket a tudatlanságból és úgy-ahogy a szegénységből is. Eljutottunk az oktatás nevelés kérdéséhez. Itt azonban nem egy gyerekről, hanem egy népről van szó. Ennek a nevelésnek nem a magyar hagyományokon, hanem a cigány lelkületen, a kialakítandó cigány értékrenden kell alapulnia. Az ebben a munkában résztvevőket kell támogatni és a támogatásra váróktól először a terveiket, majd az eredményeiket kell számon kérni. A számonkérést pedig a cigányságért felelősséget érző cigány értelmiségre kell bízni.
A cigányok értékrendje az európai értékrendtől szemlátomást eltér! Ez az eltérés a sok évi együttélés során is megmaradt, ami olyan mélyen gyökerező különbségekre utal, amiknek a megváltozásához történelmi léptékű tapasztalatok felhalmozódása szükséges. Ezeket a valamiket az európai ember szinte természetesnek veszi, mert ezt a történelmi léptékű tapasztalatot már korábban megszerezte, emiatt a valamik már természetesnek tűnnek számára. Úgy vélem, hogy ezek a valamik, a megtakarítás és az élőhely rendben tartása. Valószínű, hogy bennünket magyarokat a középkori járványok tanítottak meg az élőhelyünk rendben tartására, a korai kapitalizmus lehetőségei pedig a megtakarítás célszerűségére. Azt hiszem, hogy a tücsök és a hangya meséje minden európai ember számára ismert akkor is, ha az abban megfogalmazódó világlátást nem mindenki gondolja végig. Vannak akiknek az élet csak a mából áll, a holnappal törődjenek azok akik azt meg is érik. A másik csoport pedig úgy gondolja, hogy a holnapot ő meg fogja érni, ezért ma már ennek megfelelően cselekszik. Látni kell, hogy a mának élés az emberiség egy korábbi szakaszában általános volt, hiszen mindenki örült, hogy tele van a hasa és, hogy túlélte a vadászatot, túlélte a mát. Látni kell, hogy az európai értékrend követése nemkívánatos jelenségekhez is vezet ilyenek: neurotikusság, magányosság, szaporodás visszaszorulása, az ember – ember közti beszélgetések beszűkülése, az individualizmus térhódítása stb. Lehet, hogy a mi (európai) életfelfogásunkat jobbnak tartjuk, mint a cigányokét, de a biológiai fejlődés tapasztalata ennek ellentmond. A biológiai tapasztalat azt mutatja, hogy az a mutáció szaporodik, amelyik a természetes szelekcióra helyesebben reagál. A szaporodási trendek egyértelműen azt mutatják, hogy a cigányok reagálása helyesebb, mint a miénk. Az integrációval kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy nekünk kellene a cigányokhoz igazodni és nem fordítva. A mának élés úgy tűnik, előnyösebb a holnap csodájánál, vagyis ma kell megenni az aranytojást tojó tyúkot. (Aki nem biztosít, azt az állam kisegíti egy árvízkor, vagy más természeti csapáskor, aki valutában adósodik el, azt az állam kisegíti, ha emelkedik a valuta ára).
A cigányok reagálása helyesebb, mint a miénk.
De mire is reagálunk? Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy valamiféle változásra reagálunk, ami lehet környezeti (természeti) és társadalmi. A változások mikéntje az lehet, hogy olyasmik jelentek meg amelyek eddig nem, vagy nem jelentős mértékben voltak velünk, vagy eddig bőségesen rendelkezésünkre álltak, de most már nem dúskálunk ezekben a javakban. Feltehetően ezek a környezetszennyezés, az energia és ivóvíz hiány megjelenése az élelmiszerek hiányának állandósulása.
Társadalmi változásként élhetjük meg a munkanélküliség tömeges megjelenését és ezzel együtt a szükségtelenség érzésének a térhódítását. Ha meggondoljuk, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy bizonyos népcsoportok nem is érzik azokat a változásokat, amelyekre mi reagálunk, vagyis ők nem reagálnak, hanem élik az életüket úgy ahogy eddig tették, és a mi visszaszorulásunk miatt keletkező űrt szaporodásukkal betöltik.

Ha a kisebbségekről beszélünk, ritkán gondolunk arra, hogy valamilyen értelemben mindannyian egy kisebbséghez tartozunk. Leggyakrabban a vallási és az etnikai kisebbségekről hallhatunk. Ezek mellett, említhetjük még a hajléktalanokat, munkanélkülieket, nyugdíjasokat, diákokat stb. Azt mondhatjuk, hogy kisebbségekről csak valamilyen –többnyire szakmai- értelemben beszélhetünk. Amikor cigány-, hajléktalan- bűnözésről hallunk, arra kell gondolnunk, hogy a bűnözési statisztikák rendőrségi elkészítésekor, az arra illetékesek valamilyen csoportosítást kitaláltak, ami olyan amilyen. A bűnözésnél maradva, nyugodtan beszélhetnénk családi-, női-, fehérgalléros stb. bűnözésről. A vallási és etnikai kisebbségekről beszélve, azt kell tudnunk, hogy Szlovákiában, Szerbiában, Romániában az ott élő magyarok etnikai-, az arab világban a keresztények vallási kisebbségben vannak. Ha nekünk magyaroknak fáj a trianoni trauma és ennek amikor csak tudunk, hangot is adunk, nem tagadhatjuk meg a zsidóktól sem azt, hogy a nekik fájó holokausztról, amikor csak tudnak, hangot adjanak.
Egyszóval, a kisebbségekkel szemben legyünk türelmesek, mert más út úgysincs.
A demokratikus gondolkozás is ezt sugallja még akkor is, ha demokrácia alatt a többségi vélemény érvényre juttatását értjük. Vannak olyan általános érvényű magatartási szabályok amik a lehetségest tiltottá teszik. Ezeket nevezhetjük morális (vagy Isteni) törvényeknek is. Egy erős ember nyugodtan agyonverhetne egy gyengébbet, de általában, ezt mégsem teszi. Egy erős kormány azt tehet a gyenge ellenzékével amit akar, de általában, megtartóztatja magát.
Az ilyen morális törvényeket valakik mindig megszegik, de ettől függetlenül, mindig hatnak. Ha valakinek nincs jobb dolga, akkor az ilyen morális törvényeket írásba, (törvénybe) foglalja, amit ezek a valakik ugyanúgy megszegnek.
Minden ember vagy az Istene, vagy a történelem ítélőszéke előtt felel arra a kérdésre, hogy ezeket a morális törvényeket betartotta-e.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) egyiptom (1) Egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) USA (1) usa (3) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma