Messziről nézve: EU költségvetési vita - második fordulóra ítélve

2012.11.25. | Kozma Levente | 5 komment

 

A legutóbbi EU csúcson nem sikerült megállapodásra jutni a mintegy ezermilliárd eurós főösszeggel számoló, a 2014-2020-as időszakot felölelő hét éves ciklus költségvetéséről. Az előzetes hírek és várakozások során már létező opcióként merült fel, hogy ellentétben az előző, 2007-2013-as pénzügyi perspektívát lezáró vitával, most nem egy elfogadott költségvetéssel a háta mögött fordul rá Európa a karácsonyi ünnepekre. Az eurózóna válságának kirobbanása és akuttá válása óta egyre inkább kiéleződő észak-dél ellentét a mostani vitát is döntően befolyásolta. Pénteken a tárgyalásokat Herman Van Rompuy, a tagállami vezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke azzal zárta le, hogy nem volt képes áthidaló megoldást találni arra a hiányzó 30 milliárd eurós összegre ami a két fő ország csoportot – Franciaország, Olaszország, Spanyolország (dél) és Nagy Britannia, Németország, Hollandia, Dánia, Svédország (észak) – elválasztotta a kompromisszumtól. A különbségek – nem csak euró milliárdokban kifejezve – azért ennél sokkal nagyobbak. A három legjelentősebb nézetkülönbség a következő témákban alakult ki: a már említett 2014 és 2020 közötti keretköltségvetés főösszegének mértéke, a források tagállamok és költségvetési fejezetek közötti elosztása, és olyan előjogok kérdése, mint a brit költségvetési visszatérítés vagy a különböző engedmények, amiket Németország Ausztria, Hollandia és Svédország már korábban kialkudott magának és amelyek mind-mind a büdzsé bevételi oldalát érintik.

 

Az EU-csúcson résztvevő politikai vezetők nem tartották tragédiának, hogy nem sikerült megegyezni. Van Rompuy szerint nincs szükség arra, hogy dramatizáljuk a helyzetet. Az EU költségvetése olyan összetett, hogy általában másodszori nekifutásra sikerül csak megegyezni és elfogadni. Ez igaz, hiszen 2005-ben is második nekifutásra sikerült csak elfogadni a mostani időszak költségvetését

 

Az Európai Tanács csúcs utáni hivatalos kommünikéje arról ír, hogy az Európai Tanács felhatalmazza a testület elnökét az EB elnökével együtt, hogy a következő hetekben tovább dolgozzanak a megyezés érdekében, és hogy konzultációkat folytassanak a 27 tagállammal a 2014-2020 közötti hétéves költségvetésről. A kommüniké reális lehetőségként számol az álláspontok közeledésével és azzal, hogy a folytatódó konstruktív tárgyalások eredményeképpen a jövő év elején megszülethet a megállapodás. A közlemény szerint a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy áthidalják a nézetbeli különbségeket. Az európai büdzsé az egész unió kohéziója, a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából is fontos.

 

A csúcs utáni sajtótájékoztatóján David Cameron brit miniszterelnök az EU vezetőit kritizálta, amiért nem mertek, nem akartak tovább faragni az EU költségvetésén. Cameron szerint Van Rompuy javaslata "nem volt elég jó", az uniós intézmények pedig egy "párhuzamos univerzumban" élnek, és igazodniuk kell a valósághoz. Vagyis vágni kell a büdzséből a gazdasági válság miatt. "Azokat a kiadásokat, amelyeket nem engedhetünk meg magunknak, le kell nyesni. Ez történik otthon, ennek kell történnie itt is" - mondta, megismételve azt az érvet, hogy ha a válság időszakában a tagállamoknak takarékoskodniuk kell, akkor ugyanezt kell tennie az uniónak is. Szerinte a brit álláspont világos volt: a 2011-es tényleges uniós kifizetések szintjén (7-tel felszorozva) kellene befagyasztani a 2014-2020 közötti uniós kiadásokat. (Ez a brit parlament alsóházának határozata alapján 886 milliárd eurónak felel meg, miközben Herman Van Rompuy legutolsó tárgyalási kerete 972 milliárd eurót javasolt). Cameron hangsúlyozta azt is, hogy "most nem annak van itt az ideje, hogy a pénzt a büdzsé egyik részéből a másikba tologassuk."

 

Angela Merkel német kancellár már a csúcs előtt is azon az állásponton volt, hogy elég nagy az esély arra, hogy nem lesz megállpodás és ez nem fog drámai helyzetet teremteni. "Az álláspontok még mindig megoszlanak, és ha második menetet akarunk, akkor arra rá kell szánni az időt" – mondta. Ezt a véleményét az EU csúcs után is tartotta.

 

François Hollande francia köztársasági elnök Cameron-t tette felelőssé azért, hogy nem sikerült megegyezésre jutni. A csúcs után tett nyilatkozatában azt mondta, hogy meg kellene változtatni azt a rendszert, amelynek alapján a britek jelentős összegeket kapnak vissza az általuk a közös kasszába befizetett, de fel nem használt pénzekből.

 

A francia elnök véleményét azonban még a francia baloldalon sem osztják teljes mértékben. A francia Le Monde-ban Nicolas Jean Brehon, a párizsi Sorbonne közgazdász professzora szerint a Hollande által hangoztatott nézet – miszerint az angolok állhatatossága a visszatérítéssel kapcsolatos előjogok megtartása és ezzel párhuzamosan a költségvetés megnyirbálásának követelése terén az oka az EU-csúcs kudarcának – színtiszta demagógia.

 

A Financial Times, rögtön az EU-csúcs vége után publikált szerkesztőségi cikkében arról ír, hogy az ezermilliárd sorsáról való megállapodás még nyugodtan várhat. Egy ideális világban világos lenne az, hogy milyen elv vezérelje az európai források felosztását. A szerkesztőségi vélemény nagyjából egybevág az angol miniszterelnök által képviselt állásponttal. Csökkenteni kellene a költségvetés mértékét, ha már a tagállamoktól is a nemzeti költségvetési kiadások megkurtítását várja el az EU. Ezt az álláspontot nagyban osztotta és támogatta Svédország és Németország is. Másrészről az EU bürokratákra költött pénzeket is meg kellene vágni. Nem mintha olyan nagy lenne ez a tétel a költségvetésben, de mindenképpen üzenetértékű, hogy a több éve tartó megszorító intézkedések Európa szerte épp csak az EU bürokratáit nem érintik. Harmadrészt fontos a határkeresztező infrastruktúrákra és a K+F-re szánt kiadások megfelelő mértéke, főleg, hogy nemzeti beruházások ezen a területen nagyon lecsökkentek. Van Rompuy utolsó kompromisszumos javaslata, amit végül nem fogadtak el, ezeket a fejezeteket is jelentősen megkurtította.

 

Címkék: EU-csúcs uniós költségvetés 2014-20

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr884924252

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"-Kit érdekel az a harminc százalék, ha ebben a hétéves ciklusban a magyar GDP nyolcvannal fog növekedni?"

emiksz.blog.hu/2012/11/23/111_a_het_szuk_koltsegvetes
A költségvetés csak egy jele az EU általános problémáinak.Valószínűleg csak rossz kompromisszumok lennének lehetségesek és a problémák elodázása. Az angolok kapnak egy visszatérítést, hogy évtizedek óta lenyeljék a francia és mediterrán dominanciát az agrár költségvetésben. Mi lenne az agrár költségvetéssel, ha mi és az új csatlakozók is annyit kapnának, mint a franciák? Ugye ez lenne a magyar érdek, de vajon lesz-e a magasabb terület alapú támogatásból korszerűbb termelés és valóban versenyképes többlettermék? Attól tartok, hogy nem, legalábbis nálunk nem ez a tendencia. A földtörvény vitája sem sok jóval kecsegtet és inkább a pénzek elosztásáról szól.

Ugyanakkor aki ezeket nálunk felvetné, akár az ellenzéki oldalon az gyorsan hazaárulóvá deklarálná magát, ezért hát meg sem próbálja senki. Nos itt van a különbség a politikusok és az államférfiak között.

Ugye az senki nem gondolja, hogy az EU-ban és a nettó befizetőknél ne tudnák, akár pontos statisztikák alapján is, hogy mire költöttük, költjük a kohéziós pénzeket? Ha ez akármennyivel is lecsökkenne, még arra is rákényszerülhetnénk, hogy a díszburkolatok és egyéb presztízsberuházások helyett akár nagyobb nemzeti haszonnak a valós növekedést elősegítő dolgokkal kellene kitölteni az eltölthető alapokat. Ó micsoda kilátások, szegény FIDESZ, Közgép és ellenzék, stb. stb.!
27 tagország külön-külön érdekei, amit a jelenlegi zűrzavaros helyzetben, amikor az EU politikai válsággal és jövőkép hiánnyal küzd,a nemzeti delegációk közvetítenek. Vajon miket mondanak az egye vezetők az érdekeik közvetítése és érvényesítése érdekében?

Lett-e több és versenyképesebb mezőgazdasági termék a jelenlegi agrártámogatási rendszerben, amiben az újonnan csatlakozók nem is kapnak annyit, mint a franciák? Az angoloknak ez évtizedek óta csípi a szemét. A franciák, meg mindent ettől tesznek függővé és ezzel már be is van betonozva egy rossz rendszer.

Egy ilyen kis és most már nagyon "egyéni" érdekérvényesítési módszerekkel dolgozó tagország mint mi, majd bolond lenne ennek a rendszernek az alapjait megkérdőjelezni, mint ahogy mások sem, csak próbálja a maximumot kihozni belőle. Ugyan itt is nyílt titok, hogy a földtörvény a jelenlegi terület alapú támogatási rendszerből származó pénzek újraelosztásáról szól és ettől nem lesz versenyképesebb a mezőgazdaság, mint ahogy eddig sem lett az.

A kohéziós pénzek vajon hány százaléka lett elköltve haszontalanul, vagy még az is lehet, hogy egyáltalán sehogy, vagy került magánzsebekbe? Ha az akár 30%-al alacsonyabb magyar részesedés nem a közterekre és részben egyéb önkormányzati haszontalanságokra fordítódik, vagy például egy vérlázító metróprojektre, akkor nem lennénk-e beljebb? Gondoljuk, hogy ezt az EU tisztségviselői, vagy tagországai nem látják? Ha már nincsen kizárás intézménye, hiszen a mai rendszerrel nem kétséges, hogy be sem léphettünk volna, akkor nem egyszerűbb a közös pénzekből annyit elvenni amennyit csak lehet? Sajnos csak az országot lehet büntetni, a kormányát nem!

Ezt az érdeket kell most teljes erővel védeni és akár vétóval is fenyegetni, valóban ez a nemzeti és az EU érdek? Ezt az ellenzék sem kérdőjelezi meg, hanem beáll a harcos és hiábavaló, valamint helytelen küzdelem mögé. Nos, szerintem ezért teljesen mindegy, hogy mikor fogadják el ezt a költségvetést, mert az így sem és úgy sem lesz jó senkinek, mert nem a valóságos változtatások igényéből indul ki. Még sokkal nagyobb sokkra volna szükség ahhoz, hogy ez a helyzet változzék.
Orbán Viktor és az uniós füstölt kolbász"

Arra a kérdésére, hogy mennyire került magyar szempontból elérhető közelségbe egy esetleges megállapodás az egyeztetéseken, Orbán Viktor azt mondta: nem egyenes vonalú haladást kell elképzelni a tárgyalásokon, hanem a 27 tagország elképzelései "keresztül-kasul" szelik egymást, a tárgyalási rend pedig rendkívül szövevényes.
"Ezért könnyen előfordulhat, hogy az ember úgy érzi, hogy már megcsapta az orrát a füstölt kolbász illata, és akkor az utolsó pillanatban kiderül, hogy elfogyott, mire odaér, és vissza kell állni a sor végére".
"Én úgy éreztem végig, hogy biztonságban van az ország, uraltuk a helyzetet és tudtuk, hogy mi az, ami nem fogadható el semmiképpen Magyarországnak, és azt meg is akadályoztuk" - jelentette ki sajtótájékoztatóján a kormányfő."

privatbankar.hu/makro/totalis-kudarc-felbeszakadt-az-unios-csucs-hazamennek-a-legenyek-folyamatosan-bovitve-252796

Nahát! Nahát! Ez egy elég tömör, lényeget megkerülő, kikerülő válasz. Mondjuk, nem újdonság.
:(
Mindig írom) Totális helyzet, gazdasági, politikai zűrzavar.

Hát! Ja! "kolbász illata"

Pedig a Bajnai Gordon, megmondta, anno)
"Ne gondolja senki, hogy kolbászból lesz a kerítés".

Nos. hát, az EU csúcson sem volt ez másként, vagyis nincs másként. Szerintem.
:)

osztjónapot!
:))

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) egyiptom (1) Egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) USA (1) usa (3) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma