Messziről nézve: bevándorlók - probléma, kihívás vagy lehetőség?

2012.11.09. | Kozma Levente | 13 komment

 

Az Eurostat legutóbbi mérései szerint a munkanélküliség szintje minden eddiginél magasabb, 11,6%  volt idén szeptemberben az eurozónában. 2008 vége óta – és ez a válság egyik legpusztítóbb hatása - a munkanélküliség folyamatosan növekszik, tavaly ilyenkor még 10,3 %-os volt ez a mutató. Egyes nyugat- és dél-európai országokban a munkanélküliség soha nem látott mértéke és gyors ütemű növekedése a közhangulatot és a politikusok egy részét az adott országban dolgozó vagy – egyre kisebb számban – dolgozni kívánó bevándorlók ellen fordította. Innen Magyarországról nézve, bár nem vagyunk tagja az eurozónának, illetve elhanyagolható számú bevándorlóval rendelkezünk, mégis tanulságos lehet, hogy a válság ezen vonatkozásait hogyan kezelik illetve hogyan gondolkoznak róla a nyugat-európai és tengeren túli elemzők, politikusok.

 

Cecilia Malmström, uniós belügyi biztos és Peter Sutherland, az ENSZ migrációval és fejlődéssel foglalkozó különmegbízottja közös cikkükben arra az érdekes ellentmondásra hívják fel a figyelmet, hogy míg a bevándorlók elleni érzelmek egyre erősödnek, a migráció egyre csökken és Európán kívüli térségek felé fordul. Európa jövőbeni versenyképességét veszélyezteti és csökkenti, ha a jól képzett külföldi munkaerő bevándorlását megnehezítő szabályozás tovább folytatódik. Pozitív példaként említik Svédországot, ahol a gazdaság jó teljesítménye annak is köszönhető, hogy jelentős összegeket fordítanak a külföldi bevándorlók integrációjára és továbbképzésére.

 

Sutherland egy korábbi cikkében megjegyzi, hogy a gazdasági válság hatására a külföldi munkaerő beáramlása mind Európában mind az Egyesült Államokban megtorpant. Számos olyan országban, amelyek korábban évről évre egyre több bevándorlót fogadtak, ma a kivándorlással szembesülnek. Ilyen például Spanyolország, amely az ENSZ különmegbízott szerint 2020-ra fél millióval kevesebb emberrel számolhat, holott a válság előtt évente 700 ezer emberrel nőtt a népessége. A bevándorlásban beállt jelenlegi „szélcsend” azonban Sutherland szerint lehetőségekkel is kecsegtet. Mivel a nyugat-európai gazdaságok az öregedő társadalmaknak köszönhetően rá vannak utalva a külföldi munkaerőre, ezzel a lehetőséggel előbb vagy utóbb számolni kell. A mostani kevésbé intenzív bevándorlási periódusban olyan, a civil társadalmat, munkaerőpiacot és intézményeket felkészítő intézkedéseket lehet végrehajtani, amelyek könnyebbé tehetik a majdani zökkenőmentes munkaerő beáramlást.

 

A világ legfejlettebb ipari országait összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2012-es migrációs tanulmánya megállapította, hogy bevándorlók a munkanélküliség tekintetében az adott országban élőknél kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Az OECD tagországaiban is jelentős mértékben csökkent a külföldi munkaerő bevándorlása az utóbbi években, de így is 2008 és 2011 között a külföldön születettek között 4 százalékponttal, míg az adott országban születettek között csak 2,5 százalékponttal nőtt a munkanélküliség. A tanulmány megállapítja, hogy a romló gazdasági környezetre és a közvélemény bevándorlókkal szemben tanúsított erősödő ellenszenvére válaszul a bevándorlás-politika számos országban szigorúbb lett.

 

Ian Goldin, az angliai Oxford Martin School igazgatója abbéli aggodalmáról ír blogjában, hogy ha a gazdaságilag fejlett nyugati országok a növekvő munkanélküliség és az ezt meglovagoló populista hangok hatására becsuknák az ajtót a külföldi munkaerő előtt, akkor a negatív hatást nem csak bevándorlók éreznék meg. A fejlett országokban rövid időn belül munkaerőhiány lépne fel az alacsonyan képezett munkaerőt igénylő területeken, illetve a gazdaság dinamikája is megváltozna. Goldin a bevándorlókat olyan kockázatot vállaló, kiválasztódáson keresztül esett embereknek írja le, akik többek között az amerikai Szilícium-völgy kezdő vállalkozásainak felét alapították, de ők adják  az amerikai Nobel- és Oscar-díjasok döntő többségét is. Az előbbi blogra hivatkozva, Bryce Quillin a Világbank honlapján írt elemzésében különösen Európára tartja veszélyes folyamatnak a bevándorlás megtorpanását illetve megakasztását. Európa az amerikaitól messze nagyobb demográfiai kihívásokkal kell, hogy megküzdjön. Ezt szemléleti a Világbank egyik elemzése, amely arról ír, hogy jelenleg 3,5 ember jut egy 65 éves vagy annál idősebb emberre Európában. 50 év múlva ez a szám 1,75-re fog csökkenni és ekkor már Spanyolország lesz a föld legidősebb állama, rögtön utána Olaszországgal és Ausztriával. Ami Kelet-Európát és a volt szovjet tagállamokat illeti az elemzés szerint a következő húsz évben ezekben az országokban fog leginkább jelentkezni a társadalmak elöregedésének folyamata, olyannyira, hogy a tanulmány előrejelzése szerint ez a régió előbb lesz elöregedő, minthogy gazdaságilag tehetőssé nőjje ki magát.

 

 migráció4.jpg

 

Goldin egy, a London School of Economics honlapján megjelent írásában Ed Miliband bevándorlással kapcsolatos kijelentéseire reagál. A maga is bevándorló családból származó Munkáspárti elnök Miliband azon kijelentésével száll vitába, mely szerint a kelet-európai vendégmunkások letörték a béreket és csökkentették az angolok elhelyezkedési lehetőségeit a munka világában. A külföldi bevándorlás Goldin szerint olyan téma, amiről nyilvános vitát kell folytatni akár a politikusokkal is, hiszen nem mindenki számára világosak az összefüggések, ezért a populizmusnak is kiváló táptalaja lehet az, hogy míg a bevándorló vendégmunkások által létrehozott gazdasági előnyök időben csak később válnak az egész társadalom számára világossá, addig a kapcsolódó költségek már rövid távon és lokalizálva jelennek meg.

 

Azt populista állítást, miszerint a külföldi munkaerő elveszi a hazaitól a munkahelyeket Francesco D’Amuri és Giovanni Peri 1996 és 2010 között 15 nyugat-európai országban végzett empirikus kutatásai cáfolják. A két közgazdász többek között a bérek és a munkahelyek számát vizsgálta. Ez utóbbiról megállapították, hogy a hazai munkaerő foglalkoztatottságára nem volt hatással a bevándorlás. Sőt, a hazai foglalkoztatottak átlagbére még nőtt is, mivel ahelyett hogy lecserélték volna őket a külföldről érkezett munkavállalókkal, inkább magasabb szintű, komplexebb munkakörbe lettek átsorolva. Ez a hazai munkaerő átlagbérének – más külső tényezőktől megszűrve - 0,6%-os emelkedéséhez vezetett.

 

Érdemes megvizsgálni az érem másik oldalát is, azaz azoknak az országoknak a migrációra adott reakcióját, ahonnan a bevándorlók származnak.  Jaghdish Baghwati, a new yorki Columbia University professzora szerint az agy-elszívással kapcsolatos félelmek nem megalapozottak. Bár a legtöbb országnak szüksége van képzett munkaerőre, gyakran előfordul azonban, hogy nincs lehetőség alkalmazásukra. Ezért aztán nem a munkaerő visszatartására kellene koncentrálni, hanem egy olyan, általa „diaszpóra modellnek” nevezett megoldásra, amely abban teszi érdekelté az elvándoroltakat, hogy részt vállaljanak az anyaország modernizációjában és fejlesztésében. Az eszköz ehhez olyan kedvező befektetési lehetőségeket biztosító gazdaságpolitika, amely vonzó lehet az elvándoroltak számára és rábírják őket az anyaországban való adózásra.

 

Yves Zenou és Jackline Wahba egyiptomi kutatásaikra alapozva amellett érvelnek, hogy a hazatérő migránsok – annak ellenére, hogy kapcsolati hálójuk külföldi tartózkodásuk alatt meggyengülhet -  nagyobb eséllyel vágnak bele valamilyen sikeres új vállalkozásba mint a nem-migránsok. A két egyetemi közgazdász professzor szerint ez jórészt a külföldön felhalmozott anyagi és humán tőkének köszönhető.

 

Európa számára példaértékű lehet az a gazdasági és társadalmi eredmény, amit az USA az utóbbi évszázadok során elért. Ez jórészt annak a 70 millió külföldi bevándorlónak is köszönhető, akik az első telepes óta az Újvilágba érkeztek. Bár a mostani elnökválasztási kampány egyik kiemelkedő témája a munkahelyteremtés, vállalkozás és innováció, az ehhez igen sok szállal kapcsolódó bevándorlási reform kérdésköre szinte érintetlen maradt a kampányban. Pedig mind Európában, mind Amerikában annak elmagyarázása, megértetése és megértése, hogy a bevándorlók és a külföldi munkaerő az átlagnál magasabb vállalkozói és kockázatvállalói szellemiségének köszönhetően mekkora hozzáadott értéket képes termelni, kulcsfontosságú lehet a válságból való kilábaláshoz vezető megoldások megtalálásában és a nyugati fejlettségi szint megtartásában.

· 2 trackback

Címkék: gazdaságpolitika migráció

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr24894376

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Váltsátok le orbánviktort, aztán írjatok ki új választást! 2012.11.09. 13:33:47

Sokszor, sokan leírják, és igazuk van: az Együtt 2014-nek piszok nehéz dolga van, mert már tagjai is vállaltan homlokegyenest ellenkező módon látják a világot. Ami összeköti őket: a tapasztalat, hogy a dolgaink ma Magyarországon pocsékul mennek, és az ...

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.11.09. 10:39:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Liberális multikulti hanta.

A képzetlen, szociális rendszeren élősködő bevándorlók a magas szülési rátájukkal csak még több képzetlen élősködőt reprodukálnak, a kulturális összeférhetetlenségről nem is beszélve. A beilleszkedő, dolgozó, értéket előállító bevándorlók aránya minimális. Fel kellene már ébredni az "idegen jó, az idegen szép" című lilaködös libsi álomból.
"bevándorlók - probléma, kihívás vagy lehetőség?"
Akármelyik is: a bevándorlás, sőt a népvándorlás - TÉNY.

Azt hisszük a történelemből, hogy a népvándorlás régen volt, most már nincs. Dehogynincs.
A kelet-europai es altalaba a feher bevandorlokkal nincs is gond, a problema inkabb az arabokkal,feketekkel van.
khm... akkor előtte nekünk is 300 évig a rabszolgákkal kellene építtetnünk a jövőt, biztosan elképesztő módon fejlődnénk....
A témában csak egy releváns álláspont lehet: NEM a bevándorlásra, pláne az európán kívüli bevándorlásra. Aki ebben kételkedik, nézzen szét nyugat-európában.

A saját demográfiai problémáinkat itthon kell megoldani, a bevándorlók importja csak tovább ront a helyzeten.

Az USA semmiképp nem lehet példa Európa számára, hisz az usában a bevándorlók gyakorlatilag kiirtották az őslakosokat.
Semmi sem erősíti jobban az EU integrációt, mint a belső migráció. Leginkább ezt a folyamatot kellene elősegítenie és támogatnia az EU-nak, például azzal, ha a diploma feltételéül előírnának kötelezően legalább 1 félévet külföldön tanulni. Ha ezt támogatnák anyagilag is, annak sokkal több értelme lenne, mint a díszburkolatok építésének. A diákok kapcsolatokat építenének, új módszerekkel és szokásokkal találkoznának.
A belső migráció csökkenti a nemzetállami módszerekhez való ragaszkodást is. Ezek az emberek előbb-utóbb elérik az állampolgársághoz szükséges időt, szavazhatnak majd, és valószínűleg nem fognak olyan mereven ragaszkodni a nemzeti jelleg megőrzéséhez.
"Goldin a bevándorlókat olyan kockázatot vállaló, kiválasztódáson keresztül esett embereknek írja le, akik többek között az amerikai Szilícium-völgy kezdő vállalkozásainak felét alapították, de ők adják az amerikai Nobel- és Oscar-díjasok döntő többségét is." Ezek az Európából Amerikában kivandoroltak/kivándorlók. Európába az afrikai/közel-keleti alulképzett bóvliárus/kebabsütő/zsebtolvaj/terroristajelöltek jönnek. Nagy hiba lenne a két csoportot összemosni.
Úgy gondolom, hogy a bevándorlók a jobb élet reményében váltanak országot. Magyarország jelenleg csak azoknak lehet vonzó, akiket otthon üldözés, pl etnikai tisztogatás, vagy az éhhalál vár.
Majd ha gazdagabb ország leszünk, akkor érdemes stratégiai szinten foglalkozni a témával, de jelenleg én speciel nem tudok tömegekről, akik feltétlen ide vágynának.

Ezenkívül Japánra például nem jellemző a bevándorlás, pedig ott is nagyon magas az öregek aránya.
Népszerű érv a bevándorlás mellett, hogy az USA hol se lenne ma a bevándorlók nélkül.
Csak azt szokták ilyenkor elfelejteni, hogy az USA-ban, aki nem dolgozik, nem is eszik - az Európában szokásos, akár életfogytig tartó, kényelmes életszínvonalat szavatoló szociális ellátás nem létezik.
A tömeges bevándorlás idején pedig a tolvajt, gyilkost bizony fellógatták vagy agyonlőtték és nem garzonlakás jellegű börtönökben tárolták.
Hasonló feltételek mellett nem lenne gond az Európába történő bevándorlás sem, viszont a mostani körülmények között tarthatatlan a szegregáció, a képzetlen bevándorlók reménytelen helyzete és az egyre csökkenő eltartó réteg fejvesztett ütemben növekvő kizsákmányolása.
A Svédországba érkező szomáliai bevándorlók 60 százaléka analfabéta.
Ha a mar meglevo bevandorlok /romak/tudnanak valamit kezdeni magukkal,azutan kellene ujakrol beszelni....
A tőke megy oda ahol olcsóbb a munkaerő. Ennél csak az a kényelmesebb ha a munkaerő oda jön.

Az USA-ban csak végig kell menni a nyomornegyedeken, sátortáborokon, csak ők nincsenek a reklámokban. Ők azok akik a hadsereg kötelékében feláldozzák életüket a tőkéért külföldön, mert otthon semmi esélyük nem volt.

De kaliforniában az egyetemeken is korlátozzák már a külföldiek számát. A spanyol pedig első nyelvvé vált.

Nincs is velük gond, csak épp nem értik őket, de ez sem baj, mert a tolmács elmondja, hogy hová kell az X-et rakni.
A bevándorlás szerintem a mai Magyarországon nemigen téma, elvégre tranzitország vagyunk, még a határon túli magyarok közül is sokan továbbálltak Nyugatra. A menekültek javarészt szintén tovább akarnak menni. Aki itt akar maradni, az jobb híján próbálkozik, elvégre nálunk legalább nem lőnek és bombáznak.
A svédek példamutató anyagi áldozattal és remek szakmai munkával integrálni tudták - úgy, ahogy - a bevándorlókat, de most már ők sem győzik: a nagyvárosokban már újjáteremtették a bevándorlók azt a poklot, ami elől Svédországba menekültek. És most csodálkoznak, hogy nem szeretik őket...
Sok más országban kevesebb gondot fordítottak a bevándorlók integrációjára, isszák is a levét. A multikulti nem halott, amondjon akármit Angela Merkel: akkor halott, ha nem csinálják, vagy nem csinálják jól, és sajnálják rá a pénzt. Hja, kérem, aki nem épít iskolát, annak hamarosan börtönt kell építenie - aki nem fordít kellő gondot a területén élő, más kultúrájú népek integrációjára (NEM asszimilálására!), az költhet terrorelhárításra, rendőrségre, satöbbi. Nem azért, mert bűnözők a bevándorlók, hanem azért, mert ha egy embercsoport nem találja a helyét a társadalomban, az társadalmi robbanást "eredményez".

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euro (1) euró (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) USA (1) usa (3) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma

süti beállítások módosítása