2012. november 7-ét több okból is vártuk. Egyrészt ma derült ki, hogy az Egyesült Államok elnöke továbbra is Barack Obama vagy republikánus kihívója, Mitt Romney lesz-e. Ez a kérdés már magyar idő szerint kora reggel eldőlt. A másik, ennél jóval fontosabb mai esemény az Európai Bizottság (EB) őszi előrejelzésének nyilvánosságra hozatala volt, amely kora délután lebbentette fel a fátylat arról, mit is gondol az EB a sorozatos magyar próbálkozásokról (megszorításokról – sic!) a 3% alatti költségvetési hiány elérésére.
Mit mond az előrejelzés?
Azt elöljáróban azonnal leszögezhetjük, az előrejelzés a mesebeli „ajándékot hoztam is, meg nem is” fordulatnak megfelelő, hiszen ugyan az idei és a jövő évre 3% alatti hiányt vár, 2014-re már masszívan a határérték feletti deficittel számol. De nézzük sorban a részleteket.
|
2012 |
2013 |
2014 |
változás az előző év azonos időszakához képest |
|||
GDP |
-1,2 |
0,3 |
1,3 |
Beruházások |
-5,4 |
-0,4 |
0,9 |
Munkanélküliségi ráta |
10,8 |
10,8 |
10,6 |
Infláció |
5,6 |
5,3 |
3,9 |
a GDP%-ában |
|||
Államháztartási egyenleg |
-2,5 |
-2,9 |
-3,5 |
Strukturális egyenleg |
-2,0 |
-1,5 |
-2,6 |
Forrás: Európai Bizottság |
Az előrejelzés kiemeli, hogy bár 2011-ben növekedett a magyar gazdaság, az idei év második felében recesszióba fordult, elsősorban a fogyasztás, valamint a négy éve folyamatosan csökkenő és immár történelmi mélységekbe zuhanó beruházások miatt. Az export az egyetlen, ami nem csökken, de a lassuló külső környezet miatt ez a szektor sem tud érdemben javítani a nagyon rossz növekedésen, ráadásul ezen belül is jószerivel csak az autógyártás az, ami valamennyire támaszt tud adni a GDP-nek. Sajnos a kilátásaink sem kedvezőek az EB szerint, elsősorban a gyenge potenciális növekedés (a legutolsó előrejelzések szerint a potenciális növekedési ütem a korábbi 4%-ról 0% közelébe süllyedt), a kiszámíthatatlanság és a rendkívül torzító – elsősorban a pénzügyi szférát érintő – adók miatt. A fogyasztás és a beruházások jövőre is csökkenni fognak, egyedül a lassan javuló külpiaci konjunktúra, illetve az autóipari gyártás segíthet 2013-ban az EB szerint. Így az idei -1,2% után jövőre 0,25%, 2014-ben pedig 1,25% lehet a növekedés. Azaz praktikusan jövőre is valószínű a recesszió.
Mindehhez az élelmiszerárak kilövése és a szektorális adók áthárítása miatt magasan beragadó infláció járul. Azaz, az Európai Bizottság is a gazdaságpolitikusok rémálmát:, a recesszió melletti inflációt, illetve stagflációt vár.
Végül a munkapiacról sem láthatunk jó híreket az anyagban. Bár az előrejelzés szerint a KKV-szektor a munkahelyvédelmi akcióterv nyomán növelheti munkakeresletét, a munkanélküliségi ráta stabilan 10% fölött marad a teljes horizonton.
A fentiek talán még eladhatók lehetnek egy általában is kihívásokkal terhes konjunkturális időszakban. Azonban az igazi feketeleves az államháztartási deficit alakulása, aminek 3% alatti tartása, illetve ezzel párhuzamosan a túlzott deficit eljárás alóli kikerülés gyakorlatilag a kormány gazdaságpolitikájának egyetlen céljává vált. A problémákat az is jelzi, hogy az előrejelzés deficittel foglalkozó részének címe is azt emeli ki, 2014-ben 3% fölötti hiány várható. Az EB úgy látja, hogy 2012 alapvetően rendben van, és bár a magyar kormány 2,7%-ra emelte a célt, a különadók, a magánnyugdíj pénztárakból második körben visszalépők és az – egyébként idén mégsem megvalósuló – frekvenciaértékesítés miatti egyszeri bevételek, továbbá az nemrég bejelentett zárolások 2,5%-on fogják tartani az idei deficitet.
A jövő év ugyanakkor már problémásabb. Az előrejelzés figyelembe vette a munkahelyvédelmi akcióterv és a két októberi csomag, valamint a – részben az utóbbi nyomán bekövetkező – alacsonyabb gazdasági növekedés hatását. Ezeken túl az Európai Bizottság úgy látja, hogy a költségvetési szervek jövőre a konvergencia programhoz képest a GDP 0,5%-ával többet fognak költeni, a Matolcsy csomagok hatása a GDP 1,5%-a (tehát 450 milliárd Ft a kormányzati közel 800 milliárddal szemben) lehet, míg az adóbeszedés hatékonyságából kb. 30 milliárd Ft jöhet be (szemben a kormányzati 150 milliárddal), a Valutaalappal kötött megállapodásból származó kamatmegtakarítás pedig nem várható. Az előrejelzés szokás szerint figyelembe vett kb. 0,5%-ot (GDP arányosan) mint megvalósítási kockázatot, illetve azzal is számol, hogy a GDP 1,75%-át (majd 600 milliárd Ft-ot) kitevő tartalékokból a kormányzat jövőre egy fillért sem költ. Mindezek alapján jól látszik, hogy bár az Európai Bizottság nagyon szeretne hinni a kormányzati ígéreteknek, melyek szerint mindenképpen 3% alatt tartják a hiányt, de nem tűnik úgy, hogy az EB ebben teljesen biztos lehet. Erre a vívódásra utal az is, hogy bár jelentősen (1%-ról 0,3%-ra) csökkentették a gazdasági növekedésre adott előrejelzést, a deficit ugyanúgy 2,9% maradt, mint a tavaszi előrejelzésben. Tekintettel a növekedést jelentősen erodáló megszorító csomagokra, ez alapvetően akkor lehetne alátámasztható, ha megszorítás jóval nagyobb, mint arra a strukturális folyamatok alapján szükség lenne.
Ami 2014-et illeti, a helyzet itt már nagyon komoly. Az előrejelzés figyelembe vette a pedagógus béremelés elhalasztását, számolt a növekvő kamatkiadásokkal, továbbá beemelte a Magyar Nemzeti Bank veszteségének kormányzat által figyelembe nem vett megtérítését. Mindezek miatt a várható 2014-es GDP-arányos hiány 3,5%, azaz érdemben meghaladja a határértéket.
Következtetések
Ami az Európai Bizottság anyagából egyértelműen kiolvasható: a deficitcsökkentés nem tartós és fenntartható. Ez nem nagy meglepetés, hiszen nem strukturális intézkedésekkel, hanem a növekedést megfojtó adóemelésekkel éri el a kormányzat az alacsonyabb hiányt. Ez azért is komoly gond, mert bár a túlzott deficit eljárást a 2012-es és 2013-as adatok alapján akár meg is szüntethetnék, mégsem valószínű, hogy a 2014-es túllépés miatt erre sor kerülhet. Így viszont a kormány utolsó megmaradt gazdaságpolitikai célja sem tud teljesülni. Különösen egyértelmű ez, ha figyelembe vesszük azt is, hogy továbbra is megmarad a hiány ingadozása, ráadásul az általunk vállalt középtávú cél (Medium Term Objective), a 1,5%-os GDP arányos strukturális deficit sem érhető el. Az előrejelzés szerint ugyanis bár 2013-ra ez a mutató eléri a célt, 2014-re 2,6%-ra ugrik az idei 2% után.
Összességében az Európai Bizottság igyekezett hinni a jövő évi konszolidációban, elsősorban azért, hogy ne kelljen – egyelőre példátlan módon – a kohéziós források felfüggesztését javasolnia az ECOFIN-nak. Ráadásul így időt is adott a magyar kormánynak, hogy a következő mintegy fél évben meggyőzze: a hiánycsökkentés hosszú távon fenntartható lesz. A túlzott deficit eljárás megszüntetéséről ugyanis leghamarabb jövő tavasszal dönthetnek az uniós pénzügyminiszterek. A 2014-es masszívan 3% fölötti deficit előrejelzéssel ugyanakkor azt az üzenetet is megküldte a kormánynak, hogy nem elégedett a jelenlegi folyamatokkal, hiszen a beruházásokat, a hitelezést és végső soron a növekedést teljesen lefojtó megszorításokkal nem fog tudni hosszú távon eredményt elérni. És persze – ahogy a mai nyilatkozatokból már tudhatjuk – Matolcsy György ugyan hihet a jövő évi 1% feletti növekedésben, de lassan fel kellene ismerni, egyelőre egyetlen előrejelzése sem jött be, kezdve a 2010-es 5-7%-os bővüléstől egészen a jövő évi 1,6%-os növekedésig. Nagyon itt lenne az ideje a tündérmesék helyett a gazdaság valóságos helyzetét tanulmányozni.