Önkormányzati adósságátvállalás – tényleg nullszaldó?

2012.11.05. | BudgetMaker | 23 komment

 

A miniszterelnök 2012. október 27-én, egy önkormányzatok helyzetével foglalkozó rendezvényen jelentette be, hogy 1956 önkormányzattól 612 milliárd forint adósságot vállal át az állam. Magáról a javaslatról azóta sem derült ki sokkal több, csak annyi, hogy még a kormánypárt is vitatkozik róla, majd valószínűleg november 7-én tárgyalja a kormány. Az ugyanakkor számos helyen megjelent már, hogy államháztartási szempontból nullszaldós az átrendezés. Ez valószínűleg nincs így, ráadásul a bejelentés hátterével ‑ úgy tűnik ‑ senki nem foglalkozik. Most arra tennénk kísérletet, hogy ezeket a területeket körüljárjuk.

 

A bejelentés

 

A miniszterelnöki bejelentést követően néhány nappal a kormányzati portálon is megjelent a javaslat összefoglalva. Eszerint az 5 000 fő alatti települések mindennemű adósságát (hitel, kötvény, forint, deviza) teljes egészében, a nagyobb önkormányzatokét pedig részben, helyi adó bevételük országos átlaghoz viszonyított mértéke alapján csoportosítva vállalja át az állam.

 

 

Típus

Önkormányzatok száma
(darab)

Átvállalás mértéke

Átvállalt adósságállomány
(milliárd forint)

Összesen

1 956

56,7%

612,1

5 000 fő alatt

1 673

100,0%

97,3

5 000 fő fölött

283

48,6%

514,8

ebből, ott, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel aránya az országos átlaghoz

≥100%

134

40,0%

244,7

<100% és ≥75%

54

50,0%

145,1

<75% és ≥50%

57

60,0%

79,4

<50%

38

70,0%

45,6

Forrás: kormany.hu

 

 

Két dolog egyből szembetűnik: (1) Teljesen mindegy, hogy az adott önkormányzat működési vagy fejlesztési célra vette-e föl a hitelt (vagy bocsátotta ki a kötvényt), (2) teljesen mindegy, hogy tudná-e fizetni a tartozást vagy nem. (Itt érdemes azért megjegyezni a kormányzati kommunikáció azon bakiját, miszerint az 5 000 fő fölötti önkormányzatok tartozásának átlagosan 40%-át vállalja át az állam. A tartozásuknak ugyanis legalább 40%-át ‑ saját számításunk szerint ‑ átlagosan közel felét vállalják át.)

 

Az adósságállomány kialakulása

 

A miniszterelnöki javaslat mozgatórugóinak elemzése előtt érdemes lehet nagyon röviden áttekinteni az önkormányzati adósság alakulását, az állomány felépülését.

 

Az önkormányzatok által elkölthető pénz alapvetően három forrásból származik: (1) Az állam által átengedett bizonyos bevételek (személyi jövedelemadó helyben maradó része, gépjárműadó, illetékbevételek egy része stb.), (2) saját bevételek (alapvetően helyi adók), (3) hitel, kötvénykibocsátás. Ez utóbbit mindig is próbálta a jogalkotó korlátozni, aminek hátterében az áll, hogy az önkormányzatok praktikusan nem mehetnek csődbe. A kötelező feladatokat (közvilágítás, alapfokú egészségügyi ellátás és oktatás stb.) ugyanis mindenképpen el kell látniuk, ha viszont olyan mértékben adósodnának el, hogy ezen feladatokra sem jutna pénz, akkor a központi költségvetésnek kell az önkormányzat helyére lépni. A legutóbbi időkig a saját források 70%-a volt a felső korlát, ami azonban érdemben nem korlátozta az önkormányzatokat.

 

Tovább vizsgálva az idegen forrásokat, ahogy az alábbi ábrából is látszik, egyrészt az önkormányzati adósságban is megfigyelhető a választási ciklikusság, hiszen négyévente jelentősebben emelkedik az állomány. Másrészt 2004-ig nem választási években a növekedés mérsékelt volt. Harmadrészt 2003-ig a devizában denominált adósságállomány átlagosan a teljes állomány harmada volt.

 

önkorrmányzati adósságátvállalás1_1.jpg
 

 Forrás: MNB

 

2004 és 2008 között azonban jelentős változások mentek végbe. Egyrészt ezen 5 év alatt az állomány minden évben jelentősen, 20-30%-kal emelkedett, másrészt – különösen 2007-2008-ban – a devizaadósság állománya kiemelkedően nőtt, így 2008-tól a teljes állomány közel kétharmada már devizában denominált. Anélkül, hogy ezeket a folyamatokat részletesen elemeznénk, a következők mindenképpen kiemelendők.

 

Az általános vélekedéssel szemben a hitelállomány fölépülése már a 2000-es évek közepe előtt elindult, sőt a betétadatokat is megvizsgálva látható, hogy már 2002-től több hitelt vettek fel az önkormányzatok, mint amennyi betétet elhelyeztek.

 

önkorrmányzati adósságátvállalás2_1.jpg
 

Forrás: MNB

 

A fenti ábrán látható folyamat az önkormányzati finanszírozási rendszerben hosszú idő óta meglévő alulfinanszírozottságra, valamint pazarlásra utal. Kétségkívül ez a tendencia 2008 és 2010 között felgyorsult, ráadásul 2010-ben a betétállomány jelentős leépülése mellett is emelkedett a hitelállomány. Ugyanakkor, ahogy arra az Állami Számvevőszék egyik tanulmánya is rámutatott, a hitelállomány sokkal nagyobb mértékben emelkedett, mint azt a finanszírozási szükséglet indokolta volna, hiszen bár 2007-ig a hitelfelvételek a hiány fedezetére szolgáltak, addig ezt követően az önkormányzatok tartalékoltak is idegen forrásaikból.

 

Ahogy arra az Magyar Nemzeti Bank egy tanulmánya is kitért, a finanszírozási igénytől 2007-2008-ban elszakadó hitelfelvétel alapvető oka azon kormányzati javaslat volt, amely jelentősen szűkítette volna az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségeit. A helyhatóságok a hitelfelvétel/betételhelyezés megoldással lényegében előremenekültek: az európai uniós pályázatokhoz szükséges önrészre, valamint a következő választásra tartalékoltak. Ráadásul az önkormányzatok egy része még nyereséget is elért (spekulált - sic!), hiszen a hitelek és kötvények alapvetően devizában denomináltak voltak, míg a betéteket forintban helyezték el. Így az akkoriban stabil forintárfolyam mellett, nagyon jó carry-trade nyereséget tudtak elérni az alacsony kamatozású forrás magas kamatozású eszközbe helyezésén. Cserébe viszont komoly nyitott devizapozíció keletkezett az alrendszerben.

 

A döntés háttere és hatása

 

A folyamat áttekintése után már lehet képünk arról, mi vezethetett a bejelentéshez. Az államháztartás egészében 2006-tól folyamatos megszorítások egyre csökkentették a két típusú belső forrás mértékét, megnehezítve az adósság visszafizetését, amit a legtöbb hitel esetében ráadásul a türelmi időt követően mostanában kellett volna elkezdeni. Az amerikai jelzálogpiacról kiindult válság 2009-től a forint árfolyamának gyengüléséhez vezetett, amit a 2010 utáni gazdaságpolitika csak tovább fokozott, így a nagy nyitott devizapozíció miatt a hitelállomány jelentősen megemelkedett. Az idei évtől az önkormányzati hitelfelvétel szabályai is szigorodtak, hiszen kormányzati engedély nélkül immár csak éven belüli hitel felvételére van mód. Végül a 2013-as költségvetés az úgynevezett feladatfinanszírozás bevezetésével további jelentős forrásokat vonna ki az alrendszerből.

 

Mindezek alapján úgy tűnik, a kormánynak valamit javasolnia kellett a kormánypárti frakcióban ülő polgármestereknek cserébe azért, hogy megszavazzák a költségvetést. Nincsenek ugyanis olyan tartalékok a költségvetésben, amelyekből osztogatni lehetne, hiszen a Valutalappal való megállapodás – a tokiói közgyűlésről szóló beszámolók alapján – valószínűleg végleg megfeneklik, az Európai Bizottság továbbra sem akarja elhinni, hogy bejöhet például az adóbeszedési hatékonyság növeléséből a négy eddigi, a 2013-as költségvetést érintő csomagban várt összesen 340 milliárd Ft többletbevétel, illetve, hogy a Matolcsy-csomagok nem fojtják meg teljesen a gazdaságot. A jövő évi hiány emiatt csak nagyon nehezen szorítható 3% alá, azaz olyan ötlet kellett, ami a problémát a kezelés során nem mélyíti tovább. Így merülhetett föl a frappáns adósságátvállalás, aminek mindenki örül, ráadásul a kormányzati állítás szerint nem kerül semmibe. Ahogy azt már a bevezetőben is említettük, ez valószínűleg nincs így.

 

Az teljesen egyértelmű, hogy magának az adósságnak az átvállalása az államháztartási számokban nem fog megjelenni, hiszen alrendszerek közötti átadásról van szó. Amire azonban sem a kormányzati kommunikáció, sem az általam olvasott elemzők nem térnek ki, a kamatterhek. Az adósságátvállalás ugyanis csak akkor lesz igazán nullszaldós, ha az önkormányzatoktól nemcsak az adósságot, hanem az erre számított kamatteher forrását is átveszi (praktikusan elveszi) a központi kormányzat. Bár az átvételt szabályozó törvény (mert ehhez törvényt kell alkotni!) tervezete egyelőre nem ismert, a tavaly év végi, megyéktől átvett közel 200 milliárdos állomány tapasztalatai, valamint a már említett általános önkormányzati forrásszűke miatt, nem valószínű, hogy erre sor kerülne.

 

Így viszont a kamatokat az amúgy is komoly gondokkal küszködő központi költségvetésnek kell előteremtenie. Ha az egész átvett állományra átlagosan 5%-os kamatot feltételezünk, akkor ez 30 milliárd Ft, a GDP 0,1%-a. Persze, ez első hallásra nem tűnik soknak, azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a hírek szerint a két Matolcsy-csomag után is néhány tízmilliárdos lyukat lát az Európai Bizottság, illetve, hogy a kiszivárgott hírek szerint  az iparűzési adóhoz és a cafetériához mégsem nyúlna a kormány (kb. 75 milliárd), akkor csak ezek a tételek együtt már mintegy 130 milliárd forintos (a GDP több mint 0,4%-a) lyukat jelentenek. Ez már komoly tétel, ami nagyon is számít. (És a lefojtott gazdaságból származó kieséseket még nem is számoltuk.)

 

A pénzügyi kockázatokon túl azonban a javaslatnak erkölcsi kockázati vonatkozása is van. Ebből a szempontból már a deviza jelzáloghitelesek kimentése is kockázatos akció volt, hiszen akárhogyan is, mindenki saját maga döntött a hitel felvételéről, még akkor is, ha pénzügyi ismeretek hiányában nem értette pontosan a konstrukciót. De ott még lehetett azzal érvelni, hogy családok élete, lakhatása került a globális válság miatt veszélybe. Az önkormányzatoknál azonban nagyon nehéz azt megérteni, mi indokolja, hogy a sokszor nyerészkedési céllal felvett hiteleket az állam átvállalja. Különösen úgy, hogy számos esetben az önkormányzat tudná is fizetni az adósságot, de az általános szabály miatt átvállalják tőle. És vajon mi indokolja a fejlesztési célú hitelek átvállalását? Érthető, ha egy saját adóbevétellel nem nagyon rendelkező kis önkormányzat által működésére felvett hitelt az állam átvállalja úgy, hogy közben megvizsgálja azt is, hogy lehetne a feladatokat hatékonyabban ellátni. De a nagy, jelentős bevételekkel bíró önkormányzatok által felvett hatalmas fejlesztési hitelekhez az államnak nincs köze. (Ha jól értem a híreket, a kormánypárti frakcióban is alapvetően ezek a szempontok verték ki a biztosítékot.)

 

Ráadásul ezek után megint azok az önkormányzatok húzzák a rövidebbet, amelyek megpróbáltak, addig nyújtózkodni, ameddig a takarójuk ért és kerülték a felelőtlen hitelfelvételt. Sajnos nincs naprakész hivatalos statisztika az eladósodottságot legjobban kifejező egy főre jutó adósságállományról. De a Progresszív Intézet kiadványa alapján 2011-ben a 10 legeladósodottabb település sorrendje: Budapest V. kerület, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Szolnok, Dunaújváros, Sopron, Pécs, Szombatthely, Miskolc, Székesfehérvár. Ha az ember megnézni a listát nem tudja nem észrevenni a program célzottságát.

 

önkorrmányzati adósságátvállalás3.jpg 

Forrás: Progresszív Intézet

 

Az utolsó figyelemre méltó tényező a hitelező bankok helyzete. Általános várakozás, hogy az átvállalt és így egy kézbe kerülő állományról az állam majd erősebb pozícióból tud a hitelezőkkel alkudni. Ezzel kapcsolatosan két szempont lehet érdekes. Egyrészt informális csatornákon azt lehetett megtudni, hogy tavaly év végén a megyéktől átvállalt közel 200 milliárd forintos csomag esetén sem alkudozott az állam, bár a bankok fel voltak készülve a tárgyalásra (értsd: ajánlottak volna kedvezményeket). A banki források azonban úgy látták, olyan késésben volt az államigazgatás a 2011 december 31-i átvételi határidő miatt, hogy a nagy kapkodásban eszükben sem volt megpróbálni akár a kamatokat lejjebb alkudni, akár valamilyen hair-cutot kérni. Bár elképzelhető, hogy most a 600 milliárdnál már jobban észnél lesz a kormány, ám mivel az önkormányzati minisztérium államtitkára szerint ezt az átvételt is év végéig kell megoldani és még a törvényjavaslat sem készült el, a könnyítés elérésére most sincs sokkal több esély.

 

Ugyanakkor, szintén informális banki források alapján tudható, hogy a pénzintézetek korábban már tettek javaslatot az önkormányzati hitelek átütemezésére, akár kedvezményekkel is. Erre azonban akkor a kormányzat egyáltalán nem volt vevő. Helyette most inkább kapkodva próbálja ugyanazt elérni. Ez azért is felháborító, mert az egyébként láthatóan együttműködni próbáló és a gazdaság beindításában is érdekelt bankokat nem partnerként, hanem ellenségként kezeli a kormány, holott nélkülük gazdasági növekedés aligha lesz. Emlékeztetőül: a bankoknak 2013-ban csak különadókban (banki különadó és tranzakciós illeték) 354 milliárd forintot kell a költségvetésbe befizetniük a kiigazító csomagok után, ami közel annyi, mint a teljes vállalati szféra tervezett társasági adó befizetése (380 milliárd).

 

Összefoglalás

 

Összességében tehát a kormányzat megint a rossz gazdaságpolitikájának támogatásához próbál rossz megoldásokkal támogatókat megnyerni. Az önkormányzatok adósságának átvállalása persze nem fogja a gazdaságot (jobban) romba dönteni, ám az kérdéses, hogy a nemzetközi szervezetek türelme meddig tarthat még. Ez nyilván sok mindenen múlik: a nemzetközi hangulaton és kockázatvállalási hajlandóságon, a jövő márciusi jegybanki változásokon, az új jegybanki vezetés devizatartalékot illető döntésein. Egy ilyen gazdaságpolitika miatt, mint amit 2010 óta a kormány folytat, máskor már menekült volna a tőke az országból, most pedig türelmesen vár. Szerencsénkre, hiszen ellenkező esetben a mostaninál is nagyobb bajba kerülnénk. Hogy ez ne történjen meg, gazdaságpolitikai váltásra van szükség: minél előbb, mert a késedelem csak a fenntartható pályára való visszatérés nehézségeit növeli. 

· 2 trackback

Címkék: adósság önkormányzatok adósságrendezés

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr984889243

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Fuss jegyző! Fuss! 2012.11.05. 11:33:56

Egészséges életmódra kívánja nevelni a parlament alkotmányügyi bizottsága a jegyzőket (és az önkormányzati dolgozókat) - ugyanis olyan módosító indítványt nyújtott be a választási eljárási törvényhez, amelynek szerint a választások előtti évb...

Trackback: Addig nyújtózkodj, ameddig a takaródat nyújtják 2012.11.05. 11:21:34

Népmesei fordulat: a tücskök jól járnak és jövőben indulhat a hangyák pazarlása is. Azt már egy hete tudjuk, hogy a központi költségvetés adóssága jövő év februárjára több, mint 610 milliárddal növekedni fog - ennyibe kerül az Orbán Viktor álta...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

majdnem mindegy, hogy a számolótábla melyik sorába és oszlopába írjuk ezeket az adósság tételeket. a kérdés az, hogy ezeket a kincstár hogyan fogja rendezni illetőleg leírni.
A tanulmány nem tér ki arra, hogy miért kezdtek el eladósodni az önkormányzatok. Pedig az előzmények ismerete nélkül, nem lehet helyes következtetéseket levonni.
Ki is volt a miniszter 2008-2010 kozott? Miert nem tett semit ez ellen???
Még jó, hogy más szakértők szerint jó döntés volt, hogy az állam átveszi az önkormányzati adósságokat.
@VT Man:

Mert amit próbált tenni, azt a fideSS maffia egyszerűen elgáncsolta. Emlékszel ugye, 49%-os ellenzék...
@VT Man:
Volt egy vicc annak idején:

Mi a szocializmus definíciója? A szocializmus szüntelen küzdelem olyan problémák ellen, amelyek szocializmus nélkül nem is léteznének

Bajnai Gordon is küzdelmet hirdet azokkal a problémákkal, amelyek az ő gazdasági minisztersége, miniszterelnöksége idejéig visszakövethetők

Ezek semmit se tanultak, és semmit se felejtettek
Ez szembe megy mindennel amit felelos tervezesnek hivunk.
Sulyosan fenntarthatatlan rendszereket tartatunk fenn azon az aron hogy a fejlodest visszafogjuk. Az allam persze majd izmozni kezd a bankokkal (lsd: Hodmezovasarhely), aztan majd az egeszet a kovetkezo kormany alatt kell visszafizetni oriasi kamatozasu kotvenyek formajaban...
@VT Man: Kinek a kezében van az önkormányzatok több mint 70%-a 2006 óta jelen napig?

@Konzlib: Teljesen jogos, de azért szép kiugrás van ám 2010-től ...

@jet set: Linkelnél erről hiteles cikket, mert ellentétesből Dunát lehet rekeszteni.
további kérdések:

1. az önkormányzatok az adósságátvállalás után hozzáfognak-e bármilyen szerkezetváltoztatáshoz, vagy minden marad a régiben, aztán 5 év múlva megint várják az állambácsit?

2. vajon van ma hazánkban olyan önkormányzati pénzügyi szakember, aki meg tudja jósolni, január egytől mennyibe fog kerülni az apparátus üzemeltetése, például: járási hivatalok, iskolák, egészségügy államosítása, adóbevételek átstruktúrálása, új feladatok finanszírozása (lásd választási regisztráció, jegyző mindenkit meglátogat, stb.)

3. milyen pénzkiáramlást fog okozni Kósa ígérete, mely szerint az eddigi hangyák is nekiláthatnak most jutalomból pazarolni?

4. milyen eredménye lesz annak, ha a bankok nem mennek bele a drasztikus adósságcsökkentésbe és nem egyezkednek?
Ez megint egy pótcselekvés! Azt gondoltam, hogy majd a kétharmad birtokában legalább végre lehetőség lesz az önkormányzati rendszert oly módon átalakítani, hogy az ténylegesen hasznos legyen az embereknek, és ne csak egy félig szerv legyen végre egy önkormányzat. Csakhogy itt túl sok olyan érdek sérül, amiben még a fidesz sem mer lépni. Inkább hagyja a helyi kis és nagy királykodást, a pénzlenyúlásokat, az értelmetlen pénzszórást.
Alapvetően semmi baj nincs azzal, ha a kormányzat átvállalja az önkormányzatok adósságát akkor, vagy azután, ha eldöntötte, hogy milyen feladatokat kell ellátni egy helyi szervezetnek. De itt sajnos megint nem ez történik, hanem az, hogy eltüntetjük a felelősséget aztán majd lesz valahogy, de legalább lehet arra hivatkozni, hogy mi milyen nagy rendet tettünk. Persze a szoba közepéről besöpörtük a koszt az ágy alá. Ugyan nem látszik, de ott van!
@Foxtrotty:
ezeket a problémákat nem bajnai egyedül teremtette. hanem bajnai, a fidesz, az mszp. és erre az egész problémakörre nem válasz az, amit az lmp és a jobbik megoldásként kínál. ezért nincs kire szavazni.
Debrecenieket ide várják: www.facebook.com/egyutt2014debrecen
És persze egész Hajdú-Bihar.
@VT Man: Melyik párt is adta javarészt a hitelfelvevő önkormányzatok döntéshozóit 2008-2010 között?

Hányszor leírták már neked, mégis lököd a hülyeségedet.

Mindenkinek: VT Man egy narancs bérkommentelő, akit a mi adónból fizetnek, hogy minket félrevezessen a hözzászólásaival. Így olvassátok a kommentjeit!
A rövid és cinikus megjegyzések a 2010 előtti kormányok, miniszterek és kormányfők felelősségéről sajnos igazak. A kulcsot valamikor 2002-ben kereshetjük. Emlékszünk még az MSZP kampányára - amivel nagyon megnyerték az önkormányzati választást? "Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak" volt a szlogen. És tényleg. Adtak több pénzt, de hitelből és csak az embereknek. Először államadósság, bocsánat, hiánynövelésből szociális rendszerváltást, majd a devizahitelezés szabadjára engedéséből (aminek a veszélyeire Budapesttől Zürichig mindenki felhívta a figyelmet) a szintentartásra. Közben a több pénzt remélő önkormányzatok cash helyett többletfeladatot kaptak, meg a devizahitel, kötvény stb. konstrukciók lehetőségét a soha sehol ennyit még nem kaszáló külföldi tulajdonú bankoktól. Ezzel a ténymegállapítással kezdhette volna az akkori időszak sok-sok prominensét, például a miniszterelnököt - bocsánat NFÜ-vezért, gazdasági minisztert, majd miniszterelnököt - a kormányfői kabinet vezetőjét és a bankszövetség akkori elnökét felsorakoztató, ma már szakértőként tetszelgő szervezet tanulmánya. Remélem még sokáig nem szakérthetnek döntéshozó pozícióban, mert - csak klasszikust idézve - ezt a barátaikkal, elvtrásaikkal és szövetségeseikkel együtt elkúrták, nem kicsit, nagyon.
Az az állítás nem teljesen igaz, hogy az adósságátvállalás olyan nagy erkölcsi kockázatot jelentene. Ugyanis időközben megváltozott az önkormányzatok adósságfelvételének a szabályozása: most már központi engedélyre van szükségük a nem-likviditási hitelfelvételhez.

Ha ez a változtatás nem történt volna meg, akkor az erkölcsi kockázat veszélye nagyobb lenne: a régi önkormányzati finanszírozási rendszernek éppen az volt az egyik erőssége, hogy az önkormányzatok nagy gazdálkodási szabadságot élveztek, de az állam nem mentette meg őket, ha csődbe kerültek (bár nem is volt sok ilyen csőd).

Most azzal, hogy az állam engedélyezi a hitelfelvételt, eleve már vállal egy implicit garanciát, mivel az engedély megadása azt jelenti, hogy a hitelfelvételt fenntarthatónak ítéli meg.

Vagyis a központi kontroll, de az adósságügyekért való központi felelősségvállalás is nőtt. Ez összességében szerintem inkább pozitív, mert az államháztartási hiányra eddig azért nem elhanyagolható kockázatot jelentett az önkormányzati alrendszer.
Nagyon helyes lépés! Két balos megoldási lehetőség van:
1. visszafizetjük. Az adófizetők pénzéből.
2. Nem fizetjük vissza, mert úgy is a mi vérünkön híznak a * bankok.

Érdekelne, hogy melyiket fogják választani!

Jó az üzenete is. Mindegy, hogy értelmes, vagy értelmetlen dologra vetted fel a hitelt, úgy sem neked kell visszafizetned! Gratulálok! Sztálin már dörzsöli a kezét... :)
Illetve még egy komment: az önkormányzatok eladósodottságának fenntarthatóságát nem az mutatja, hogy mekkora az egy főre jutó adósság, hanem inkább az, hogy mekkora az adósság az önkormányzat nem-célzott bevételeihez képest. Ha így nézzük, akkor pl. az V. kerület adóssághelyzete sokkal jobb, mint pl. Hódmezővásárhelyé.

Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az adósságmutatók csak korlátozottan alkalmasak az önkormányzati eladósodottság fenntarthatóságának megítélésére: ezek ugyanis nem tartalmazzák pl. a függő kötelezettségvállalásokat (mint a ppp-k) illetve az önkormányzati cégek adósságát sem...
Az adósságátvállalásnak csak akkor van értelme, ha innentől szigorú intézkedésekkel korlátozzák az önkormányzatok hitelfelvételét és azonnal feloszlatják azt a képviselő-testületet, amelyik ezt a szabályt nem tartja be.

Különben néhány év múlva ugyanitt fogunk tartani, mert újra eladósodnak az önkormányzatok.
A devizahitelesek után, most az önkormányzatokat mentegeti a kormány.
Előbbinél és utóbbinál is kérdés, hogy miért is adósodtak el?
Na. Igen. a hiteleseknél" sem készült semmiféle felmérés, hogy önhibájukból avagy azon túl kerültek olyan helyzetbe, amilyenbe, s vonatkozhat ez az önkormányzatokra is.

Nagyon sokan voltak, vannak a devizahitelesek között (is) kik nem várták, hogy majd "megmentik" Őket, hanem erejükön túl- esetleg külföldi munkavállalással fizették, fizetik a hiteleiket. S ez nagyon nem jó. S itt már el is érkeztünk oda, miért hagyják el tömegével fiatalok, idősebbek az országot......

Az önkormázatoknál is (esetleg) lehettek amolyan "látványberuházások", de az is lehet, hogy nagyon sok a segélyezésre szoruló ember adott településen, stb........ Szerintem.

Vannak egyébként olyan önkormányzatok is kiknek nincsen hitele, tartozása. Fegyelmezett gazdálkodást folytattak.

Mindkét esetben "azok" járnak persze legrosszabbul, kik "nem nyújtózkodtak sokkal messzebbre, mint ameddig a takarójuk ér".
:(
Matolcsy-csomagok nem fojtják meg teljesen a gazdaságot."

Hát! Ja! Én egy percig sem csodálkozom, hogy az EB. nem akarja elhinni.:)
Mikor már a népek is arról beszélnek - már régóta - , hogy nem működik semmi sem ebben az országban.
Nincs termelés, nincs belső fogyasztás - mondjuk a szegénységtől biztosan nem lesz - , nincs gazdasági növekedés.

Totális helyzet, gazdasági, politikai zűrzavar, társadalmi morális válság. Szerintem.

Egyébként az én befizetéseimből ne mentegessen a kormány sem hiteleseket, sem pedig önkormányzatokat. Ha kérhetem.:)

Bocsika! De az esetleges rossz költség gazdálkodást (is) nem kellene a gazdasági világválságra "fogni". Szerintem.
Más országokban szinte már elfelejtették, de itt nálunk még mindig "az" a napi mantra.
osztjónapot!
:)
www.stop.hu/belfold/erdekes-olvasmany-a-fidesz-2010-es-igeretgyujtemenye/897812/

Vagyis) "Érdekes olvasmány a Fidesz 2010-es ígéretgyűjteménye"
******
Jut eszembe,- mert engem jobban érdekel a népek sorsa, mint az önkormányzatoké. komolyan.
Szóval) Nem tudja véletlenül valaki, hol van már az "egyszeri, nagyarányú adócsökkentés"??

Ha némelyeknek tudomása van róla, írja már meg, legyen olyan kedves. Köszönöm.
:((
Akit az önkormányzatok eladósodásámak okai érdekelnek, az nézze meg az önkormányzatok gazdálkodásáról szóló, eddig érvényben volt törtvényt. Az önkormányzatok gazdálkodását ugyanis csak az Állami Számvevőszék ellenőrizhette. Rajtuk kívül csak az önkormányzat által felkért külső szakértő cég ellenőrizhetett, ilyen megbízást azonban nemigen adtak az önkormányzatok... Mármost, a kapacitásokat figyelembe véve az ÁSZ-nak átlag 20 évente lett volna módja minden önkormányzatot súlyba-lébhoz venni...

Ráadásul 1990 után nagyon sok lelkes amatőr került be az önkormányzati apparátusba, és bizony, igencsak visszaéltek politikai alapú hatalmukkal, rengeteg esetben elkótyavetyélték az önkormányzati vagyont, vagy más pénzügyi hibát követtek el, nem részletezem.

Ehhez járul az a tény, ami valóban kormányzati hiba volt, de nem egy kormányzaté, hanem többé: a fejkvóta szerint járó összegeket csökkentették évről évre (oktatás, szociális ellátás, kultúra, egészségóügy), mondván, hogy ami hiányzik, azt gazdálkodják ki az önkormányzatok. Na de mibul, ha egy önkormányzatnak sem érdemi vagyona, sem érdemi bevétele nem volt (pl. aprófalvak)? Erre találták ki az önhiki-t, az önhibáján kívül problematikus anyagi helyzetbe került önkormányzatokat megsegítő költségvetési forrást, amire pályázni lehetett. Már az első évek után szűk lett a keret...

A harmadik tény a hitelfelvétel és a kötvénykibocsájtás volt, meglehetősen felelőtlen módon, lásd Esztergom.

Mikor fogjuk végre megtanulni, hogy a felvett kölcsönt vissza KELL fizetni, kamatostul?! Mikor fogjuk végre felelősségtudattal kezelni a közvagyont? Mert amíg ezt a leckét nem tanuljuk meg, addig nem lesz itt jólét, csak bukdácsolunk kölcsönről kölcsönre.
Ez történik most, ha az állam átvállalja az önkormányzati adósságok jelentős részét.
Én még egyetértenék azzal, hogy a kistelepüléseket szanálják, mert ők többnyire a fejkvóták csökkentésének áldozatai. De hogy azokat, akik felelőtlenül, szíre-szóra soha meg nem térülő nagyberuházásokra vettek fel köolcsönt, vagy bocsájtottak ki kötvényt, azokat nem menteném fel a következmények alól!
"Ha erőből, önhatalmúlag kényszerítené rá a bankokat a kormány, hogy az önkormányzatoktól átvett adósságcsomagon valamekkora veszteséget szenvedjenek el, az jogilag csődeseménynek minősülne, azaz részleges államcsőd állna be – az Origotöbb forrásból származó, hivatalosan nem megerősített információja szerint ezt üzente az egyik nagy nemzetközi hitelminősítő a kormánynak. Az indok egyszerű: az állam egyoldalúan bejelenti, hogy hitelei egy részét nem fizeti vissza.

A figyelmeztetés nem sokkal az után érkezett, hogy két hete Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, az állam 612 milliárd forintnyi adósságot átvesz 1956 hazai önkormányzattól, és belengette, hogy a bankok felé fennálló tartozás rendezésének nem biztos, hogy örülni fognak az általa csak sápszedőknek nevezett bankok. A kormányfő pontosan nem mondta meg, hogy mi lesz az így átvállalt adósságállomány sorsa, de sokat sejtetően annyit elárult: akik előre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük, és ezek nem mindegyike indokolatlan.

A kormányfői bejelentés és annak harcias hangvétele egyértelműen arra utalt, hogy a kormány – hasonlóan a különadókhoz, a magán-nyugdíjpénztári pénzek államosításához és a végtörlesztéshez – most is diktátumok útján kényszerítené rá az akaratát a bankokra.

A hitelminősítők szempontjából az a lényeges, hogy ezt tárgyalásos úton, egyezkedve éri-e el a kormány a bankokkal, vagy sem. Ha kész helyzet elé állítja őket, akkor az csődeseménynek vagy legalább részleges csődnek minősülhet – és értesüléseink szerint a hitelminősítők ezt államcsődnek is tekintenék.

A lap kormányközeli információi alapján a kabinet komolyan veszi a hitelminősítői figyelmeztetést: a Nemzetgazdasági Minisztériumban és az Államadósság Kezelő Központban is nagy erővel dolgoznak azon, hogy olyan megoldást találjanak, amely nem minősül csődeseménynek.
A kabinetnek nincs sok választása. Ha egy csődesemény előállna, az évekre – akár egy évtizedre is – a tönk szélére sodorná a magyar gazdaságot. Az ország képtelen lenne hiteleket felvenni, a befektetők erre se néznének, senki nem venné meg a magyar állampapírokat, az életszínvonal rohamosan csökkenne."

www.168ora.hu/itthon/komolyan-megfenyegettek-orbanekat-105535.html

Bocsánat! Jobban szeretek másolni, mint írni.
Tudna esetleg valaki olyan változtatást/intézkedést - a kormány részéről - említeni, melyet tárgyalásos folyamatok előztek volna meg. Esetleg valamiféle hatástanulmány?....
hm?

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) egyiptom (1) Egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) USA (1) usa (3) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma