„Ha a rend fontosabb, mint a szabadság, akkor hozzá nem kell nyúlni ehhez a rendőrséghez!”

2012.10.09. | pikoandras | 19 komment

 

A készenléti rendőrségbe olvad a Nemzeti Nyomozó Iroda, megszűnik a BRFK szervezett bűnözés elleni osztálya, megyei és városi rendőrkapitányok tucatjait helyezik át vagy küldik parkoló pályára. A kormányzat egyszerre ismeri el a változások indokként a rendőri korrupciót, hiszen a rendőrség megtisztulásáról szólnak a kommünikék, miközben egy átfogó hatékonysági-eredményességi felmérés következményeként is magyarázzák az átszervezést. A sajtóban mindeközben „nagy a vérengzésről” írnak, igazán nem könnyű reálisan megítélni a rendőrség szervezeti átalakítását. Pikó András DR. FINSZTER GÉZA kriminológushoz fordult segítségért.

 

 

Úgy hiszem, nem érdemes külön beszélnünk a mostani szervezeti átalakításokról, egyrészt mert valóban kevés érdemi információnk lehet még nekünk kutatóknak is az egyes döntések hátteréről, másrészt azért, mert amit ma látunk, az lényegét tekintve beleillik abba a 2010 óta tartó, a rendészet egész területét érintő nagy és mélyreható szervezeti átalakításba, melyhez hasonlót nem tapaszaltunk az elmúlt 22 évben.

 

Hogy lehet, hogy az átszervezés részleteiről és okairól Ön is alig tud többet, mint egy átlagos újságolvasó?  

 

Mi, kutatók sem vagyunk beavatva. Két lehetőségünk van: vagy reménykedünk abban, hogy 5-10 éven belül kutathatóvá válik a mostani döntések háttere, vagy – és ennek adok kisebb esélyt – a következő reformnál bennünket, szakembereket is bevonnak a döntések előkészítésébe. Most ez nem így volt.

 

Egy ekkora átalakítást lehet elméleti alapozás nélkül megtervezni és végrehajtani?

 

Csak remélni tudom, hogy volt ilyen alapozás. Ha volt is, én nem ismerem azokat a kutatókat és műhelyeket, akikre és amelyekre támaszkodtak ennél a nagy átalakításnál. Még az is lehet, hogy az én publikációimat is forgatták…

 

Ezen csodálkoznék, hiszen a rendszerváltás óta Ön is és kollégái is folyamatosan érvelnek a szocializmustól örökölt hierarchikus, parancselvű, zárt és szükségszerűen a politikának kiszolgáltatott rendőrség nyitott, decentralizált, demokratikus szellemű polgárbarát rendőrséggé alakítása mellett. Nekem nem ez a kotta jut eszembe az elmúlt két és fél évről. Ön milyen célokat és szándékokat olvas ki az ismertté vált átalakításokból?

 

Az átalakítások a rendészet szervezetét érintették, személyi változások csak most, a nyilvánosságra került korrupciós botrány után kezdődtek. Ezeknek a változásoknak a célja nem a rendőrség megújítása, modernizációja, pláne nem egy rendőrségi reform, hanem az, hogy az adott szervezet átalakítása nélkül annak hatékonyságát javítsák. Erről szól a centralizáció, bizonyos párhuzamosságok felszámolása és az irányítási kompetenciák soha nem látott mértékű koncentrációja. Ilyen mérvű koncentrációra nem volt példa a rendszerváltás óta, hiszen a belügyminiszter irányítása alá került a rendőrség mellett az Információs Hivatal kivételével az összes polgári titkosszolgálat valamint a büntetés-végrehajtás teljes szervezete is, amely eddig hagyományosan az igazságügy-minisztérium irányítása alá tartozott. A rendszerváltáskor mi egy centralizált, militarizált rendőrséget örököltünk, amely tökéletesen elkülönített a civil közigazgatástól. Ezen semmit sem változtattak, sőt, a mostani, hatékonyságot növelő átalakítások azt jelzik, hogy a mai kormányzat, a legfőbb döntéshozók szerint ez a rendőrségi rendszer így jó, ahogy van.

 

DSC_1987 (1).jpg Fotó: Csoszó Gabriella 

De egy ilyen rendőrségi szervezet számára a hatékonyság azt jelenti, hogy akadálytalanul érvényesüljön a hierarchia csúcsán lévők akarata és nem azt, hogy a szervezet a lehető legszélesebb és legtöbb szolgáltatást tudja nyújtani a társadalom számára.

 

Ebben van igazság, de azt sem szabad elfelejteni, hogy bizonyos típusú rendőri feladatokhoz ez a túlcentralizált és militarizált rendőri szervezet kifejezetten javallott. Ilyen a bűnüldözés, annak a nyomozati, de különösen a titkosszolgálati eszközökkel végzett felderítési szakasza valamint ez a szervezeti forma adekvát a csapatrendőri, karhatalmi tevékenységhez. Viszont teljesen ellenjavallott ez a rendszer a közrendvédelem területén, a helyi közrend feletti őrködésnél. És tudjuk, Magyarországon ott vannak a legnagyobb bajok. Az elmúlt öt évben számtalan kísérlet volt arra, hogy a legkisebb településen is legyen rendőr vagy rendőrörs.  Ezek kudarca bizonyítja, hogy az államrendőrség, amit a Teve utcából irányítanak, képtelen megbirkózni azzal a feladattal, hogy 3200 településen kellene szolgáltatni.

 

Erre jön az ígéret, különösen a választások előtt: több rendőrt az utcákra és a falvakba. Mennyiségi kérdés ez?

 

A magyar rendőrség létszáma 45 ezer, a 100 ezer lakosra jutó rendőrök számát tekintve Magyarország az előkelő negyedik helyet foglalja el az európai rangsorban. Ez egy tekintélyes létszámú rendőrség, a probléma nem mennyiségi jellegű.

 

Mennyi időbe telik egy ilyen centralizált és militarizált rendőrség átalakítása szolgáltató, polgárbarát, a civil társadalomban élő, azzal együttműködő szervezetté történő átalakítása.

 

Nagyon sokba. Ezért a jelenlegi kormányon méltánytalan is lenne számon kérni ezt, ám az is látszik, hogy az elmúlt két és fél évben nem történt olyan a kormányzásban, ami egy ilyen átalakítást támogatna, segítene, annak előfeltételeit megteremtené, sőt, sok esetben ennek épp az ellenkezőjére láttunk példát.

 

Például?

 

Az Alaptörvényből hiányoznak a közigazgatás alkotmányos fundamentumai, én legalábbis nem találtam őket. Márpedig a rendőrségnek a civil közigazgatásba illesztésének előfeltétele, hogy a közigazgatás nyerje el a jogállami formáját, ami azt jelenti, hogy a közigazgatás működésének legfontosabb elemei kerüljenek be az alkotmányba. Az kevés, hogy a közigazgatást a kormány irányítja. Mégis hogyan? A kormánynak ebben nincs semmi kötöttsége? Dehogynem, a joguralom, ami a kormányra is érvényes. Az Alaptörvénynek kellene szabályoznia, hogy a jog milyen korlátokat állít a végrehajtó hatalom elé, hogy ne tehessen meg bármit, hogy ne változtathassa a koncepcióit akár félévente, hogy a közigazgatásban dolgozók biztonságban lehessenek. Erről szó sincs az Alaptörvényben.

 

Ha ez nincs meg, nincs is értelme rendőrségi reformba kezdeni?

 

Nincsen, mert hiányoznak a reform közigazgatási alapjai. Akkor pedig nem marad más, mint a működőképesség javítása.

 

A világban több országban is sikeresen modernizálták a rendőrséget. Vannak ezeknek általános, számunkra is használható tapasztalatai?

 

Ez sehol sem ment rövid idő alatt. Belgiumban 1985-ben kezdték el a rendőrségi reformot és igazán 2003-ban fejezték be. Franciaországba egy évtizedet vett igénybe a rendőrség modernizációja. Nagyon hosszú időbe telik, míg az összes, a rendészetben és ahhoz kapcsolódó külső rendszerben végbemegy a változás. Hiába készítették elő például itthon a büntetőeljárás reformját a legjobb magyar tudósok, nem működik a gyakorlatban. Azért nem, mert nem egészült ki szervezeti modernizációval, és mert nem kezdődött meg a rendvédelmi szakmák valamint az ügyészek és a bírák belső tanulási folyamata. Erre most adhat esélyt elvileg az új közszolgálati egyetem felállítása, de ne higgyük, hogy ez is könnyen megy majd, mint a karikacsapás. Egy ambiciózus és szorgalmas tanári kar nagyjából 8 év alatt épít ki egy olyan iskolát, amely már előre tekintve is tudja képezni a szakembereket.

 

DSC_1971.jpg Fotó: Csoszó Gabriella  

Különösen tanulságos lehet a francia rendőrségi reform története a számunkra, hiszen a francia belügyi igazgatási szervezet nagyon hasonlít a magyarra. Három általános tanulságra jutottak a franciák, melyek a rendőrségi modernizáció három társadalmi alapfeltételét is jelenti egyben. Az első: kell egy hosszú távú politikai konszenzus a reform mögé. A közrend, a közbiztonság, a rendészet és a nemzetbiztonság olyan területek, amelyeket ki kell zárni a politikai vetélkedés nagy témái közül. A franciáknak ez sikerült, 1984-ben elfogadnak egy törvényt a rendőrség modernizációjáról és a következő évtized bal- és jobboldali kormányai ehhez tartják magukat, ezt hajtják végre. Ez a fontos, mert a politikának kell meghatároznia a reform célját, a társadalmi víziót - ezt nem lehet a rendőrre bízni. A második: a rendészeti szolgáltatások használójának, a társadalomnak is kell legyen igénye a modern, az alkotmányos demokrácia követelményeinek megfelelő rendészetre. Ezt olyan társadalmak akarják, amelyek ugyanolyan fontosnak tartják a szabadságot, mint a rendet. Ha a rend fontosabb, mint a szabadság, akkor hozzá nem kell nyúlni ehhez a rendőrséghez! A harmadik feltétel. A változások belső, a rendőrségen belüli támogatottsága, ami nagyon nehéz ügy, lássuk be, hiszen nehéz tanulási folyamatot feltételez, egzisztenciális veszteségeket is, hiszen egy modern rendőrségben több a végrehajtó és kevesebb a vezető, és a kevesebb vezetőnek másfajta és magasabb követelményeknek kell megfelelniük. Gondoljon csak bele, a túlcentralizált parancsuralmi rendőrségben az irányítói poszton lévőknek a rendszer logikája szerint minden nap nagyon sok ember munkáját kell értékelniük. Ezek a vezetők a feladatukat csak akkor tudják elvégezni, ha nagyon kevés adatot vesznek figyelembe. Nem is tehet másként, hiszen a parancselvű rendőrségben mindig a legfelül lévő a „legokosabb”, pedig dehogy: a rendszert csak akkor tudja működtetni, ha minimális, többnyire mennyiségi információt vesz figyelembe. Ezzel szemben egy modern rendőrségben a nagyobb önállóságot élvező helyi vezetők sok adatot figyelembe véve értékelik a munkatársaikat. Nyilvánvaló, melyik szisztéma a hatékonyabb.   

 

Visszatérve a jelen rendőrségi átszervezésekre, ha nagy korrupciós botrányba keveredik a rendőrség egy szervezete, törvényszerű az ilyen mély személyes átszervezés?

 

Nem feltétlenül. De az igaz, hogy a nagy átszervezésekhez mindig kell egy botrány, ami indokolja a társadalomnak a személycseréket, és ami belső sokként alkalmassá is teszi az állományt az átszervezésre.

 

A rendőrségi modernizáció Ön által említett három feltétel közül a politikai konszenzus most lehetetlen vállalkozásnak tűnik, nekem kétséges a második feltétel is, tehát hogy a magyar társadalom ugyanúgy értékelné a szabadságot, mint a rendet és a biztonságot.  Hogy állunk a modernizáció belső támogatottságával?

 

Rosszul. Ezt jól mutatja, hogy a 2006 őszi események valódi tanulságait még mindig nem vonták le. Csináltunk egy rendészeti stratégiát, én is részt vettem benne, de ez azért a dolgok elkenése volt és semmi sem valósult meg persze belőle. Miközben az igazi kérdés még mindig megválaszolatlan, hogy hogyan lehetséges az, hogy a rendőrség az erőszakmonopóliumát ennyire nem tudja kontrollálni? Azt mondta nekem akkor egy csapatrendőri feladatokra specializálódott külföldi szakértő, hogy ha azt látja, hogy a rendőr is verekszik, ha csak a ruha különbözteti meg a randalírozó huligánt és a rendőrt és nem a viselkedésük, akkor biztos benne, hogy a rendőr nem végzi és lehet, hogy nem is érti a feladatát. És mit gondoljunk az őrizetbe vetett emberekkel való bánásmódról, a kényszervallatásokról? Elképzelhető, hogy ez nem csak 2006-ban az akkori tüntetőkkel történt meg, lehetséges, hogy ez egy napi úzus? Belegondoltunk abba, hogy ez azt jelenti, hogy a rendőr fogságába került civil megszűnik méltósággal és jogokkal rendelkező emberi lénynek lenni? Erre nem a Balsai-féle semmisségi törvény a megoldás! A rendőri korrupción felháborodunk és a kényszervallatáson, a hivatalos eljárásban történt bántalmazáson miért nem? És ez nekem azt mutatja, hogy hiányzik az a rátartiság, az a hivatásrendi ethosz, ami belső kényszerré tenné a rendőri hivatás törvényeknek mindenben megfelelő gyakorlását. A szervezeti átalakításoknak, a jogi szabályozásnak, az oktatásnak, a politika víziójának mind, mind ezt a célt kellene szolgálnia, hogy ez az ethosz kialakuljon. De ettől még nagyon messze vagyunk.

· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr94827309

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Tekintélyes a rendőrség létszáma 2012.10.09. 10:21:01

Semmit sem változtattak a rendszerváltáskor örökölt centralizált, militarizált rendőrségen. Sőt, az átalakítások azt jelzik, a mai kormányzat szerint ez a rendszer így jó, ahogy van. Interjú.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"parancsuralmi rendőrség"

hehe, elképzeltem egy demokratikus rendőrséget, ahol mindig szavaznak arról ki mit csináljon, pl ki menjen ki helyszínelni, üldözés közben megállnak eldönteni lőjjenek-e egy fegyveres elkövetőre vagy sem, meg mekkora legyen közlekedési bírság, illetve legyen járőrözés egy településen vagy sem. Mondjuk egy oszlatáson kicsit nehezebb összeszámolni a voksokat...
Ez nem azt jelenti, hanem pl. a civil kontrollt, a szolgáltató jelleget, stb.
@Rwindx: Ez nem azt jelenti, hanem pl. a civil kontrollt, a szolgáltató jelleget, stb.
@Rwindx: Ez nem azt jelenti, hanem pl.a civil kontrollt, a szolgáltató jelleget, stb.
A fene megette azt a rendőrséget,ami nem militarizált és parancselvű. Az a lényeg,hogy ki és milyen parancsot ad.Mai rendőrségünk állománya még a "szocializmusban" szocializálódott,számukra természetes,hogy a parancsot "PÁRTUNK és KORMÁNYUNK" adja, ez pedig az MSZMP/MSZP-t jelenti. A 2006-os szemkilövők 56-ról annyit tudnak,amennyit nagyapjuk,apjuk mesélt nekik,nem csoda,hogy "fasiszta ellenforradalmárnak" tekintettek mindenkit,akit az utcán találtak.
Ha azt látják,hogy főtisztjeiket milliókkal vesztegetik,akkor ő is
futni hagyhat pár ezerért egy-egy sofőrt.Elvégre piacgazdaság van.
Valami talán elindult,de sokat ne várjunk! Ha egy rendőr holttestén lőtt seb van,a halál okaként mégis vízbe-fulladást írtak és a nyomozást ma is lezártnak tekinthetik......
" Ez egy tekintélyes létszámú rendőrség, a probléma nem mennyiségi jellegű."
Akkor miér tnincsenek az utcákon rendőrök? Mert a sok rendőr nagy része alibifeladatokat lát el?

Amúgy szerintem sem a szervezettel volt gond, max. a vízfejjel a rendőrségen belül.
Inkább azzal, hogy ami volt, az sem működött, ami meg működött belőle, azt nem arra használták, hogy rend legyen.
Érdekes reformnak hívni ezt a folyamatot.
A gép elől állítják fel az embereket, hogy még véletlenül se tudjanak valamit magukkal vinni.
A valami általában terhelő bizonyítékok a hatalmon lévő politikusokra és rendőri vezetők ellen.
Káderek pozícióba hozása és diktatúra kiépítése, ez zajlik most, nem reform.
El tudnék képzelni egy olyan rendvédelmi szisztémát, ahol a bűnügyi (felderítési, nyomozási és vizsgálati) szakvonalak keményen centralizáltak (lásd még a német BKA-LKA típusú központi szervezeteket, vagy akár a szakosodott francia office central-ok rendszerét), s a közrendvédelmi terület, vagyis a közterületi, egyenruhás jelenlét decentralizált (kivéve talán egy központi, REBISZ-jellegű egységet).
"...Az első: kell egy hosszú távú politikai konszenzus a reform mögé..."

nagyon sok pénzt spórolhattunk volna és valószínűleg előrébb tartanánk ma, ha politikusaink konszenzusban gondolkodnának. és ebben minden párt (mindenkori arányos támogatottságának mértékében) hibás!

és ki a két fő bűnös? természetesen az új választási rendszer 2 nagy nyertese... véletlen?
@Rwindx: Vélelmezem, hogy a megnevezés nem feltétlenül a szervezeti struktúrára és a működésre vonatkozik, hanem a társadalomban betöltött szerepére. Mondok egy példát: a rendőrség ne egy állami fenntartású és állami irányítású szerv legyen, hanem vegyük mintául az amerikai mintát! Ezernyolcszázban a seriff a város alkalmazottja volt. Ennek folyománya, hogy napjainkban, az amerikai filmekben a rendőrfőnök mindig fosik a polgármestertől, hiszen ő a főnöke. (Inkább nem engedi bezáratni a strandot a kisrendőrnek, pedig a nagy fehér cápa már dagadtra zabálta magát fürdőzőkkel, mert ha lezárják a strandot, akkor a polgármester dühös lesz a visszaeső turizmus miatt kieső bevételek miatt.) Más kérdés, hogy az USA-ban van szövetségi rendőrség is, de egy átlagos, kisvárosi rendőr annak a kisvárosnak az alkalmazottja, ahol dolgozik és elsősorban annak az érdekeit tartja szem előtt. Voltak próbálkozások pár éve, hogy kis hazánkban is legyen ilyen (talán ebből lettek a közterület-felügyelők), de ott is pont abba kötött bele az akkori kormányzat, hogy hát azt az önrkományzati rendőrséget ők hogy irányítanák? Hogy illeszkedne bele a jelenlegi rendszerbe? Hogy oldanák meg, hogy ne legyen átfedés? Ááá, hagyjuk, bonyolult, nem engedélyezzük. Ez volt a könnyebb út, így kellett kevesebbet gondolkozni, jogszabályok módosítgatásával dolgozni, bajlódni. Pedig akár azt is megtehették volna, hogy engedélyezik és megoldják a szabályozást, de inkább a mai napig azt szajkózzák, hogy az erőszakszervezetek fenntartása állami feladat és kész! Idekívánkozik a gárdakérdés. Ha az állam működésképtelen és nem tudja ellátni a feladatait, akkor egy idő után az emberek alulról jövő kezdeményezései át fogják venni ezeket a szerepeket, mert megélhetési bűnözést ők szenvedik el és tenni óhajtanak ellene. Hát lófaszt, mondja az állam. De az egyszeri ember visszakérdez, hogy akkor most neki kötelessége eltrűrni, hogy kirabolják a házát, leszedjék a termését? Hát nyilván nem. Hát erre fel jött az a válasz, hogy akkor körzeti meghízottat minden faluba. De ez sem feltétlenül _egy_ embert jelent, gondolj egy örsre! Oda kell létszám a váltáshoz, kell váltásparancsnok, kell diszpécser, meg még a kisfaszom is kell. Ezeket honnan vezényled oda? Három megyével arrébb lakik. Kell neki szállás, kaja, kell hazautazást biztosítani, a családosnak különélési pótlék. Hát nem lenne egyszerűbb a helyileg megoldott önkormányzati rendőrség? A helyiekből lenne toborozva, akik mondjuk elvégeznek egy általános rendészeti, rendvédelmi tanfolyamot, amit akár szervezhetne a jelenlegi rendőrségből átalakított országos hatáskörű rendőrség, de onnan kezdve egy ilyen ember akármelyik városba költözik kis hazánkban, tudna munkát vállalni az adott városban helyi rendőrként.
a megyegyűlést kellene kifejezetten igazgatásrendészeti céllal visszavezetni.

a megyegyűlés nevezhetné ki a rendőrség, a vámőrség (fogyasztóvédelem), a tűzoltóság (katasztrófavédelem) parancsnokát, a helyőrség (dandár) tábornokot, a megyei tisztiorvost és családvédelmi szolgálat vezetőjét. úgy, hogy a kinevezésekkel szemben az országgyűlésnek vétójoga lehetne.

az országgyűlés minden megyébe delegálhatna egy kisebbségi ombudsmant. amivel szemben a megye vétózhatna.

ez az átalakítás az államrendőrség megszűnését eredményezné. mert a megye válik az autonómmá, és nem a belügyminiszter. ezzel együtt az igazgatásrendészet lehetőségei bővülnének. az ombudsman kontrollja mellett közvetlen együttműködhetne az összes helyhatóság. a kisebbségek jogai pedig erősödnek azáltal, hogy minden megyébe kerülne egy jogvédő hivatal.

budapestet 3 nagykerületre (megyére) lehetne osztani. összesen 22 _county_ és a _country_ egymást kölcsönösen ellenőrizve duplex módon vihetné az igazgatásrendészetet.

a 22 közigazgatási egység azért lényeges, mert magyarországnak ennyi európa parlamenti képviselői helye van. de ez már egy másik sztori.
Mindenekelőtt megfelelő kiválasztásra van szükség pályakezdés előtt és után.
Jelenleg nem az megy rendőrnek, aki ezt a munkát hivatásának tekinti, hanem aki nem szeret más munkát végezni.

Annyi pszichológus van, annyi pszichológiai tesztet feltaláltak, de az egész szart sem ér, ha nem alkalmazzák.
Olyan rendőreink vannak, akik egy helyszínelésnél - a törvényt megszegve -be sem mutatkoznak, pökhendiek, képtelenek a stresszhelyzetek kezelésére. Egyet tudnak, agresszívnek lenni.
A Gödöllőn karddal majd viperával támadó rendőr, a másik, aki a féltékenységből ölt, a maffia által pénzelt tisztek... mind, mind azt mutatja, hogy nagy válságban van a rendőrség.

Még emlékszik valaki arra, amikor a teljes autópálya-rendőrséget felszámolták a korrupció miatt?

Valami ilyesmire lenne szükség most is.
Teljes nagytakarítás, és gyökeres reformok.
Az jó, ha a korrupt főrendőröket lekapcsolják, de a korrupció gyökerei lemennek egészen a közrendőrökig.
A másik javaslatom (szintén BKA-módi): az ORFK-nak legyen egy elnöke (ez politikai megbízás legyen, négyévente akár le is váltható, s legyen mondjuk államtitkári rangja a mindenkori kormányon belül), s legyen egy főkapitánya (kifejezetten szakmai beosztás), aki - ha jól végzi a dolgát - maradhasson akár ciklusokon átívelően is.
Dr.Finszter úrnak az első mondattól az utolsóig igaza van.Megjegyzem,hogy ő a rendőrségi reformban részt vehetett volna,adhatta volna tudását,tapasztalatát.Akár most ,de korábbi beosztásaiban feltétlenül.
A legnagyobb probléma a rendőrségnél,mint a társadalom egészében is, a mentalitás.Súlyos mentális problémák vannak,ez nap mint nap kiderül.A rendőrképzésnek ez irányban kellene mozdulni!Ma szétjogászkodnak mindent,nem emberközpontú a megközelítés,az emberek biztonság igényét próbálják magyarázni elmebeteg statisztikákkal bizonyítani,hogy milyen sokat és jól dolgoznak.Nincs feltöltve az állomány,demonstratív akciókat hajtanak végre (főleg közlekedési vonalon),miközben a közterületre nem jut elég rendőr.A negyvenötezer fős létszámból mennyi van feltöltve?Mindenki azon a státuson dolgozik,amelyikre tették? Ezer kérdés fogalmazódik meg.Tessenek már egy olyan rendőrséget létrehozni,ami a polgárok igényeit,biztonságát szolgálja!A rendőrség fogalmazza meg céljait,majd értékeli saját magát monstre értekezleteken.A polgárok mondják meg mi az igényük és ők is értékeljék a végzett munkát.Akkor talán...
@tiboru:
a politikai szerepkört a belügyminiszter tölti be. működhet mellette szakállamtitkár. de a belügyminiszter őt is is le tudja váltani, ahogyan a főkapitányokat. ez az államrendőrség modellje. amit magyarország a monarchia idején vett át. ezt hívja a kriminológus "parancsuralmi" rendszernek.

a megyei rendőrkapitányok autonómiája nincs megoldva. őket belügyminiszter bármikor leválthatja. akkor is ha közvetett a kinevezés. utasítja az országos rendőrfőnököt és az leváltja. ha nem, akkor őt váltják le.

ezért kellene megyegyűlés. kifejezetten igazgatásrendészeti céllal. ekkor a megyeházán ott vannak a közvetlen választott politikai döntéshozók. ebben az esetben a megye nevezi a rendőrség, vámőrség (fogyasztóvédelem), tűzoltóság (katasztrófavédelem), hadsereg helyi parancsnokát, a megyei tisztiorvost, és a családvédelmi szolgálat vezetőjét. arra van szükség, hogy a rendvédelem a megyében koncentrálódjon.

azért, hogy megyegyűlés ne válhasson brute force testületté a rendészeti vezetők kinevezésével szemben meg kell hagyni az országgyűlési vétó lehetőségét. az országgyűlés kinevezési jogkörét a kisebbségi jogok esetén kell szélesíteni. a helyi rendészeti vezetők mellé egy felülről megyei ombudsmant kell kinevezni. akivel szemben a megyegyűlés vétózhat.

így minden départment viszonylagos önállóságot élvez. a belügyminisztérium felügyeleti jogköre marad. az igazgatásrendészet közelebb kerül a vidéki polgársághoz.

a miskolci megyeházán a polgárság adott esetben beülhetne a karzatra. és várhatnák, hogy a helyi igazgatásrendészet kezdjen valamit az avas lakótelep problémás tömbházával. oldja meg az ügyüket a megyei közigazgatási hivatal, az ombudsman, a rendőrkapitány, a tisztiorvos és a többiek. a szipus gettós és alkesz putris cigányokkal szemben a megye (a fővárosban a metropolitan county) lépjen fel. persze a cigány családok is mehetnek a megyei kisebbségvédő hivatalba, vagy ők is felülhetnek a megyegyűlésen a kakasülőre ha úgy érzik, hogy a törvényes jogaik sérültek.

ebből a gyakorlatban lehetnek botrányok. de lehetnek valódi megoldások is. lehet akár tisztességes cigány-magyar összefogás is.

tehát például a megyegyűlés dönthet úgy, hogy ha valaki belép a hadseregbe, akkor a megyei dandár segít a házépítésben. biztosítanak eszközöket, vagy bontott téglát azért, hogy a cigánysoron jóska építkezhessen. a hadseregben kap kimenőruhát, rendes élelmet. a cigány mehet a feleségével szórakozni a tiszti klubba. a kisebbik fiú mehet a megyei sportiskolába. mert a megye úgy dönt, hogy uniós forrásból építenek egy helyi kadétképzőt. ahová ki lehet engedni a problémás gyerekeket a javító intézetből. feltéve, hogy jól viselkednek. és akkor lehet őket nevelni is. csak egy egész sült csirkét kell ezeket a gyerekeknek odaadni. mindezt a nyilvánosság bevonásával a megyegyűlés közvetlen, a megyei polgárságának közvetett ellenőrzése alatt.

a csenevész cigányok térségi keretek között kisebbségi szószólóval integrálódnak úgy, mint a muzsikus romák. de az megint egy másik sztori.

nem bonyolult. a rendészet kulcs eleme (a végtelen tradícióval rendelkező megyegyűlés) hiányzik a magyar közjogból.
@Sanda gyanu:
amerikában megyei sheriff van. az igazgatásrendészet minden hivatalát a _county_ tartja fent. van egy választott elöljáró testület. megyegyűlés gyakorlatilag. és mellette működik a védelmi bizottság. annak tagja a sheriff.
Amit itt átszervezés címszó alatt tettek, az kérem egy nagy nulla!( Legszivesebben két nagy nullát irnék)
Alapvetően a baj ott van, hogy ma a rendvédelem, a közbiztonság csak szavakban létezik, de ott mindig jelen van, minden tanácskozáson, minden előadáson.
Ugyanakkor az egyszerű állampolgár azt érzi, hogy nem hogy rend nincs, de még rendőr sincs elég.
Ám amikor valamit meg kell indokolni, magyarázni akkor jönnek a szóvivők Garamhegyivel az élen és magyarázzák azt, amit nem lehet megmagyarázni.

Uram! Itt nem tanácskozni kell, előadásokat tartani, hanem rendet tenni, mert a dumából már van elég, hiszen mást nem hallunk csak szöveget.
Addig amig a rendőrnek nincs joga, csak türni kell hogy leköpik, hogy az anyját szidják, hogy belerúghatnak hogy megfenyegetik a családját--akkor miről is beszélnek az okos és széleslátókörű kriminológusok?

Igenis, aki rendőr akar lenni azt világitsák át, aki pedig vezető lesz-lett, azt pedig a legkisebb gyanú esetén el kell zavarni nagyon messzire.
Vajon miért van annyi korrupciós ügy a rendőrségnél, miért van annyi bűnözö a rendőrök között?
Hát azért tisztelt kriminológus úr, mert ilyenek a vezetőik--korruptak és képmutatók.
Ha ugyanis utánanéznének az elmúlt 22 év rendőri korrupciójának, a rendőrségen belül meglévő bünözöi kapcsolatoknak, akkor igen csak megdöbbennének.

De mivel ez nem lehetséges, mert akkor nagyon sok politikus és rendőri vezető menne börtönbe, igy marad a magyarázkodás és a mentegetőzés, valamint a más országokkal való összehasonlitás, ami csak szemfényvesztés, annak is a legalja.
Csak a különbség annyi, hogy ha egy francia vagy német, osztrák rendőrre valaki kezet emel, akkor az megnézheti magát. Igaz ezt nem az előadásokon láttam hanem az életben.

Amit Önök, tisztelt kriminológus úr véghezvittek, az nem más mint a rendőrség lezüllesztése és büntetése azért, mert a mostani kormány egyes tagjait nem egy alkalommal bevitték és mint Révész képviselőt--megverték.
Önök igy állnak bosszút az embereken.

De vajon ha demokrácia van--mert állitólag van--akkor az egyszerű falusi embereknek ,miért nem adatik meg az a jog, hogy békében és biztonságban tudják leélni az életüket, miért kell rettegniük nap mint nap és az egy életen át összekuporgatott vagyonkájukat miért nem védi meg a magyar rendőrség?
Vagy csak a politikusoknak és a hozzájuk tartozó és szekerüket tolóknak jár a biztonság?
Van itt már minden, csak egy valami nics--rend és közbiztonság!!
Na ezért nem tanácskozni kéne hanem a törvényeket betartani és betarttatni, de keményen, nemre, korra és politikai kapcsolatoktól és betöltött funkciótól, pártérdekektől függetlenül.
Ha ez megvan, akkor lehet szépet és okosat mondani, mert akkor elhiszik. De addig felesleges, mert ezt amit a kriminológus elmond, csak álom, amiből ha az ember felébred, akkor fogja a fejét hogy már megint milyen baromságot álmodott, aminek a neve közbiztonság és jól müködő rendőrség.

Végül csak egy mondat. Gyerekkoromban a szüleimtől, nagyszüleimtől azt hallottam hogy a fejétől büdösödik a hal, de pucolni a farkától kezdik. Most vajon nem kéne a fejet levágni és utána pucolni? Hátha jobban járnának a kisemberek és hamarabb lenne rend, mert erre az országra már ráférne a rendrakás a sok-sok duma helyett!!
@jános515:
ha jól figyelsz, akkor a flinszter pont azt mondja, hogy a rendőri vezetők nem döntenek önállóan. azért nem, mert monarchia rendszeréből átvett túlközpontosított államrendőrség van. ami császári érdekeket szolgált. most meg a mindenkori kormány érdekeit. többek között ennek az a következménye, hogy szabadon lehet betyárkodni a végeken. ezért kellene igazgatásrendészeti céllal összehívott időszakos megyegyűlés. azzal a tömeges tolvajlást fel lehetne számolni. azért, mert az autonóm megyében ha kell, akkor az összes rendészeti erő együttműködhetne. a rendőrség, a helyőrség, a vámőrség, a családvédelmi szolgálat és a tiszti orvos. megyei irányítás alatt ez sokkal hatékonyabb, mint ezeket budapesten különálló minisztériumokból vezetni.

a korrupciót ez nem számolná fel. ahhoz német mintára egy középeurópai szövetségségi nyomozóiroda kellene. úgy, hogy minden régióban van egy a megyei igazgatásrendészettől független a szervezett bűnözés ellen létrehozott szakszolgálat. erre azért van szükség, mert a maffia egy megyegyűlést meg tud vásárolni kilóra. ezért kell a rendőrségtől intézményesen független szakszolgálat.

de magyarok döntő többsége nem tud hatalommegosztásban gondolkodni. még az értelmiség többsége se tudja elképzelni, hogy megye és régió egymás mellett létezzen. ezért itt valószínűleg nem lesz megyegyűlés, se a tartományi parlament. valódi önkormányzatok se. ami azt jelenti, hogy a balkán pozsonynál kezdődik. attól északabbra és nyugatabbra kell lakóhelyet választani. nincs másik megoldás. a fiatalok értelmesebb fele ezzel tisztában van.
Mennyivel kevesebb és könnyebb dolga lenne a rendvédelemnek, ha az embereket gyerekkoruktól kezdve a jogkövető magatartásra nevelnék! De hogyan is, ha éppen a hatalom gyakorlói rúgják fel a törvényességet, az élet logikus rendjét,ők szegik meg az adott szót, mulasztják el könnyű szívvel a vállalt kötelezettségek teljesítését. És ha valakit figyelmeztetnek a rendre, akkor csak szájal és a jogait hangoztatja, mert az van nekije, csak a kötelességeiről nem akar tudni, pedig az is lenne ám nekije...
Nemcsak rendőrségi reform kérdése a közbiztonság, a közrend!

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma

süti beállítások módosítása