„Már súlyosan sérült áldozatok ezek a gyerekek, mire elkövetőkké válnak”

2012.07.12. | pikoandras | 30 komment

A jövőre hatályosuló új Btk. egyik legvitatottabb újítása a büntethetőség korhatárának 12 évre történő leszállítása. Vajon felkészült-e a magyar igazságszolgáltatás és gyermekvédelem az új szabályozás következményeire, és mi történik majd azokkal a 12 éves gyerekekkel, akiket 2013-tól a bíróság elítélhet? Erről is kérdezte Pikó András GÖNCZÖL KATALIN kriminológust, egyetemi tanárt. 

 

 

Az eddigi nyilatkozatai alapján úgy gondolom, ön egyetért az UNICEF Magyarországnak a büntethetőség korhatárának leszállításával kapcsolatos állásfoglalásával. Az állásfoglalás legtöbb pontja a magyarországi érintett intézményrendszer elégtelen voltára mutat rá, de vannak elvi kifogások is, amelyek eleve elutasítják egy 12 éves gyerek büntethetőségét. Úgy tűnik számomra, hogy ezzel gyengíti az állásfoglalás mondanivalójának hatásosságát, hiszen tudunk olyan országokról, ahol pontosan ilyen vagy még alacsonyabb a büntethetőségi korhatár, mégis működik a rendszer. Ha egy érv nem igazán érv, akkor az gyengíti a többit is, nem gondolja?

  

Igaza van, az elvi kifogásaim nekem is sokkal gyöngébbek azoknál, amelyek a gyakorlati tapasztalatokon alapulnak. Az előző kormányzati ciklusban mi is vizsgáltuk ezt a kérdést. Közel három évig készült a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásáról szóló koncepció, amely egységesen szabályozta volna fiatalkorúak büntetőjogát, a rájuk vonatkozó eljárásjogot és a végrehajtási jogot is. Alapos vizsgálat után arra jutottunk, hogy csak az után kell dönteni a 12 év vagy 14 év kérdéséről, miután felmértük, hogy a gyermekvédelmi rendszer szakmailag milyen erős, és mire képes. Két alapelvre kellett tekintettel lennünk, egyrészt, hogy a bűntettnek minősülő cselekmények következmények nélkül nem maradhatnak, másrészt, hogy a gyerekkorú elkövetők az életkoruknak megfelelő bánásmódban, gondozásban, utánkövetésben részesüljenek. Ezért kellett felmérni és értékelni a gyermekvédelmi rendszer készenléti állapotát. Akkor azt láttuk, hogy a gyermekvédelmi rendszer több intézményében olyan szakértelem összpontosult, amely kitűnőnek volt minősíthető, ám a rendszer egészére nem ez volt a jellemző, ráadásul volt, ahol az önkormányzat, volt, ahol a megye, volt, ahol az állam volt az intézmény fenntartója.

 

A rendszer nem tudta hozni az elvárt sztenderdeket, esetleges volt, hogy hol jó, hol pedig elégtelen minőségű a teljesítménye?

 

Pontosan.

 

Mi lett ennek a koncepciónak a sorsa?

 

2009-ben elkészültünk vele, a politika azonban elvesztette iránta az érdeklődését.

DSC_3151.jpg

 Fotó: Csoszó Gabriella

 

A Fidesz azzal indokolta a szigorítást, hogy ebben a korosztályban is nőtt a bűnözés, ráadásul a mai gyerekek az információs társadalomban nőnek fel, hamarabb lesznek érettek, hamarabb látják be tetteik súlyát, következményeit.

 

Azokról a súlyosabb bűncselekményekről, amelyekre a Fidesz hivatkozik, kiderült, hogy a 3000 körüli 12-14 éves gyermek által elkövetett bűncselekmények alig két százalékát teszik ki. A második indokkal is vitatkoznék, hiszen szociológiai kutatások bizonyítják, hogy a fiatalok fizikai, biológiai érése felgyorsult azokban az országokban, amelyekre nem jellemző a nagy szegénység, de a társadalmi érés messze elmarad ettől. Infantilizál a média, az internet és maga a környezet is, ezért például Nagy-Britanniában felemelték a fiatalkorúak büntethetőségi korhatárát. Az sem igaz, hogy a mai gyerekek agresszívebbek lennének, mint mondjuk az ön korosztálya volt ilyen idős korában. Saját komoly iskolai „harctéri” sebesülésem bizonyítja ennek ellenkezőjét. A gyerekek nem változtak, sokkal inkább az adott társadalom konfliktuskezelő képessége. Mikor én voltam gyerek, egy iskolai agressziót még tudtak kezelni a tanárok, abból ügy lett otthon is. A súlyos sebesülésemet megtárgyaltuk az iskolában és ezek után az óraközi szünetekben egy ideig szüneteltek a harci játékok. Mára a társadalomnak ez a képessége nagyrészt elveszett.

 

Erre nem lehet adekvát válasz a szigorítás és a büntethetőség korhatárának leszállítása?

 

Ha nem vagyunk képesek az iskolai agressziót az adott helyen alkalmazható szakmai módon kezelni, megfékezni, akkor igénybe lehet venni a mediációs szolgálatokat. Ebben a külső, erre kiképzett szakember tárja fel a jelenség okát, és az egész közösségnek segít a konfliktus kezelésében.

 

De a büntethetőségi korhatár leszállítása melletti kormánypárti szándékok aligha ezt a problémát érintik. Két kormánypárti politikus bejelentette: tájékoztató kampányt indítanak az új Btk-ról. Egyikük, a volt elszámoltatási biztos a politikai szempontból kurrens ügyeket emlegette, a másikuk, a borsod megyei közgyűlési elnök pedig úgy fogalmazott, hogy a Borsodra különösen jellemző cselekményeknek mindegyikére, tehát a lincselésre, éjjeli késelésre, 12-13 évesek által elkövetett rablásra, időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményekre, erdei falopásokra is reagál az új büntetőkódex. Láthatóan másról van szó, mint amiről mi beszélgetünk.

 

Az ilyen politikai ízű kampányok biztosan tovább növelik azokat a szakadékokat, amelyek már most is léteznek társadalmi csoportok között.  Nem kell megnevezni senkit ahhoz, hogy stigmatizáljanak egy csoportot. Az ilyen médiakampánytól, a stigmatizáló kirekesztéstől inkább erősödni fog az erőszak.

 

Gondolom, olvasta a kritikákra adott kormányzati válaszokat: vizsgálnák az elkövető gyerekek belátását, maximum négy évre zárhatnák el őket és nem börtönbe, hanem javítóintézetbe kerülnének, és csak abban az esetben, ha az erőszakos bűncselekmények egy meghatározott szűk körét követnék el. Ez sem nyugtatta meg?

 

Nem. Azért nem, mert 2011-ben megszűnt a fiatalkorúak bírósága, majd a fiatalkorúak ügyészsége is, csak a fiatalkorúak pártfogói felügyelete maradt meg, ki tudja, meddig. Ez nagyon nagy baj. 1908 óta Magyarországon a hivatásrend tagjai mélyen hisznek abban – és ezt vissza is igazolták akkor, amikor saját kodifikációs javaslatunkat letettük az asztalra –, hogy különös szakértelem és felkészültség kell ahhoz, hogy egy 14 éves vádlott ügyében olyan döntés szülessen, hogy az érintett a bűnhődést átélje, és ugyanakkor a társadalmi integráció is elinduljon a büntetéssel egy időben. Magyarországon a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatását, mint rendszert és az abban résztvevőket egyenként is áthatotta az a szemlélet, amely minden bűnelkövető gyerekre egyben a környezet áldozataként is tekint.  Egy gyerek 14 éves korára már biztosan annak a családnak, a kortársaknak, a tágabb környezetének az értékeit hordozza, amelyben addig élt. Ezt fel kell térképezni ahhoz, hogy segíthessünk. A felelősség alól nem mentesülhet, de egy gyerek esetében nem lehet csupán az elkövetett tettet mérlegre tenni, hanem igen körültekintően, nagy szakértelemmel kell vizsgálni azt az utat és azokat a körülményeket is, amelyek idáig juttatták, pontosan azért, hogy erről az útról el tudják téríteni.

 

DSC_3186.jpg

 Fotó: Csoszó Gabriella

 

Jövőre tehát az eddigi bűnelkövető gyerekek bűnelkövetőkké válnak, nem kell majd vizsgálni a körülményeket?

 

Félek, hogy a tettcentrikus szemlélet érvényesül. Különösen azért, mert a tervek szerint az eddigi sok szempontú, sok szakmai kvalitást alkalmazó háttérfelderítő munkát egyetlen pszichológus szakvéleménye pótolja majd. Ez nem helyettesíti azt a tudást és tapasztalatot, amelyet egy szakosodott bíró, pedagógus ülnökökkel kiegészítve, vagy a vád oldaláról egy szakosodott ügyész megtestesített.

 

Mi lesz ennek a következménye?

 

Nézzük meg a további feltételeket, és utána vonjunk csak le a következtetéseket. Tegyük fel, hogy javítóintézetbe kerül egy 12 éves gyerek, mert rablást követett el. Ha szerencséje van, olyan intézetbe kerül, ahol kitűnő szakmai munkával képviselik azokat a hagyományos értékeket, amelyek alapján a múlt század eleje óta fejlődik a magyar gyermekvédelem. Ne feledje, ez az intézményrendszer sosem volt militáns, szemben az amerikai intézményekkel, amelyek mostanában katonai elvek alapján szerveződnek. De még ezeket az intézményeket, az ott dolgozókat is fel kell készíteni arra, hogy már nem kiskamaszokkal, hanem 12 éves gyerekekkel kell foglalkozniuk. Ez a szakértelem még itt nincs meg. Gyakorló szülőként ön is tapasztalhatta már, hogy milyen hihetetlen sokat jelent egy gyerek erkölcsi és morális fejlődésében az a két év, amely 12 és 14 év között eltelik. Attól tartok, hogy a 12 éves gyerekekkel való bánásmódhoz szükséges szakértelem nem is nagyon fog kialakulni, mert a Btk. szellemisége, a mögötte érzékelhető politikai szándék nem az, hogy ezeket a gyerekeket neveljék, hogy más értékrendet mutassanak nekik, és hogy ellensúlyozzák a zárt intézeti körülmények káros hatásait.  A zárt intézet leépíti a személyiséget, ráadásul itt a gyerekek egymásra való hatása lényegesen erősebb marad, akárhogy akarjuk azt szakértelemmel ellensúlyozni.

 

De mi lenne a megoldás, ne legyen zárt intézeti büntetés?

 

A megoldás az lenne, ha intézeti körülmények között valósítanák meg a családmodellszerű működést. Kevés gyerekkel több felnőttnek kellene foglalkoznia, és az után is követni kellene a sorsát, támogatni őt, hogy kikerül az intézetből. Gyakorlatilag a családi élet modelljét imitálva kellene felkészíteni ezeket a gyerekeket az életre és fokozatosan, csak lassan lenne szabad elengedni a kezüket. És még így is nagyon sok lenne a kudarc. Ne feledjük, hogy ezek a gyerekek sokszor erkölcsileg és pszichésen már súlyosan sérült áldozatok, mire elkövetőkké válnak. Erkölcsi értékrendjüket, morális integritásukat kell helyreállítani. Értelmes elfoglaltságot és sikerélményt adni nekik, és azt a lehetőséget, hogy miközben a tettükért bűnhődnek, választhassanak a pozitív értékrendek között.

 

De ha ezt most nem tudja nyújtani a magyar gyermekvédelmi intézményrendszer, akkor végül nagyobb bajt okozunk, ha 12 éves gyerekeket összezárunk 15-16 éves nagyfiúkkal, nem?

 

A veszélyzónában élő gyerekek erkölcsi egymásra hatása zárt intézeti körülmények között szinte kivédhetetlenül káros. Maga a zárt intézet is ezért használandó a legeslegvégső eszközként, mert pontosan tudja a világ, hogy ott embert megváltoztatni alig lehet. De ha már odakerül, akkor mindent meg kell tenni azért, hogy a káros korosztályi hatást minimalizáljuk. Ezeknek a gyerekeknek nem a smasszer világ, nem a szigorú nevelők jelentik az igazi büntetést, hanem a másik gyerek elviselése. Ha ezt nem ellensúlyozzák neveléssel, integrációs programokkal, akkor a korhatár leszállításával nem tesznek mást, mint azt, hogy hosszú távra és stabilan biztosítják Magyarország bűnöző utánpótlását. 

· 2 trackback

Címkék: Új Btk. büntethetőségi korhatár leszállítása fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr184638108

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Facebook droidokkal a magány felszámolásáért 2012.07.12. 23:43:16

A hagyományos blogokkal ellentétben az Elvarázsolt Kastély nem csak osztja az észt ész nélkül, hanem tettekkel is hozzájárul a társadalmi fejlődéshez és a nemzet felemelkedéséhez. Ennek ékes bizonyítéka, hogy hosszú évek tudományos kutatómunkájának ere...

Trackback: „Már súlyosan sérült áldozatok ezek a gyerekek, mire elkövetőkké válnak” 2012.07.12. 13:24:32

A jövőre hatályosuló új Btk. egyik legvitatottabb újítása a büntethetőség korhatárának 12 évre történő leszállítása. Vajon felkészült-e a magyar igazságszolgáltatás és gyermekvédelem az új szabályozás következményeire, és mi történik majd azokkal a 12 éve

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

unalomig ismert közhelyek. megoldási kísérletnek nyoma sincs.

például a sportiskolai rendszer az, ami ezeknek a gyerekeknek civilizált megoldást jelenthet. az, hogy lehet menni boxolni, vagy súlyt emelni. persze ezért dupla adag étel jár a tányérra. jár egy extra váltás ruha. akár utcai öltözet is a sportiskola logójával. telefon a szponzortól. mert a sportiskolás önkéntesként segített a vodafone kupán.

büntetésben viszont nem mondja sanyi bácsi, hogy üssél nagyobbat arra a zsákra fiam. mert sose lesz belőled ember. nem teszik a gyerek elé a grill csirkét egészben. nem lehet villogni a lányoknál az új szerelésben. nincs menő okostelefon. stb. azt kell elérni, hogy mindezt egy kamasz megszerezhesse azzal is, hogy egy kézzel húzódzkodik a kötélen.

itt 20-30 megyei sportiskola kellene, ahová délutáni edzésre bejelentkezhet a 8 éves. feltéve, hogy megtanult írni, olvasni, számolni. iskola után max. 30 percet buszozik a megyei jogú városba. majd onnan hazamegy. lehet, hogy csupa kettes lesz mindenből. de még az is lehet, hogy szeretni fog 1 tantárgyat. mert mondjuk a történelem, vagy a földrajz tetszik neki. vagy a fizika. és abból lesz négyes. minden másból kettes. és közben jár a sportiskolába. 13 éves kora után akár egész nap. akár az is lehet, hogy ott tanul szakmát. mert kadét lesz. szóval egy ilyen gyereket simán el lehet vezetni akár egy képzett szakmunkás, akár katonai pályára.

csak kell egy olyan iskolatípus, ahol a physical education az elsődleges. nem elég a foci akadémia. mert mi van ha a gyerek nem labdával ügyes. vagy labdával, de nem a lábával. futball akadémiát 25-30 évvel ezelőtt kellett volna csinálni. amikor minden lakótelepi gyerek a parkban focizott. és ha már nem volt hely, mert annyi volt a gyerek, akkor leálltak a trafik mellett fejelni. ma a gyerekek a köveket hajigálják. persze ebből is lehet súlylökő, vagy diszkoszvető például. csak kell hozzá sanyi bácsi, aki elmagyarázza hogyan lehet azt messzire hajítani. ökölvívóból is lehetne sokat képezni. súlyemelőt is nyilvánvalóan. vagy 110 gátast.

budapesten 3 óriás nyitott sportcentrum kellene. budán az mtk, margitszigeten a ksi, és pesten a bse (a népstadion és intézményei). valamint minden megyei jogú városban 1-1 megyei sportiskola. a tornatanárnak kell megnevelni a cigányokat. be kellene látni, hogy a szociológusok önmagukban csődöt mondtak.
A liberális szociológusok és jogvédők egy alternatív, saját maguk által kreált valóságban élnek. Ennélfogva nem lenne szabad megengedni, hogy bármibe is beleszóljanak.
Itt van róla anyag:
http://www.google.hu/search?q=blaha+lujza+téri+maugli&ie=UTF-8&oe=UTF-8&hl=hu&client=safari
Emlékszem arra a kis romániai rémgyerekre, akit az index sztárolt még az előző kormány idejében. Mauglinak vagy valami ilyesminek hívták, a Blaha környékén élt. Többször bevitték valamilyen intézetbe, és mindig eljött, hiszen neki joga volt moziba menni, ami után inkább tovább bűnözött a Blahán. A szüleit sem találták meg Erdélyben.

Persze ez csak addig volt így, ameddig egy járókelő kisgyerek combjába nem döfött egy kést, mert akkor hirtelen egyik napról a másikra megkerültek a szülők és megindult a nemzetközi megoldás. Csodák csodája.

Kár, hogy a balliberális oldalnak mindig meg kell várnia, amíg vér folyik, mert addig számára nincs probléma. Nem csak a kiadatásról van szó, hanem arról hogy gyakorlatilag az utcán hagyta a baloldali megoldás mindaddig, amíg köztörvényes irányba nem mozdult el a fiú.

Nem nagyon értitek ezt meg valamiért, de sokan azért szavaztunk a Fideszre, mert nem akarjuk hogy meg kelljen várni amíg megszúrják a gyerekünket.

(zárójeles megjegyzés : a borsodi akárki alanyi jogon rasszista lesz a baloldal szerint, ha csak egy szót is szól közbiztonság ügyében. Ez is kicsit gyomorforgató.)
A munka nemesít, tehát adott a megoldás. Aushwitz-al pedig nem kellene összetéveszteni, ott sem a munka volt a gond, hanem az éheztetés, rossz körülmények és persze jórészüknek a jogtalan fogvatartás.

Persze mellette iskola, sport és a munka sem kőtörés, hanem a környezet tisztán tartása.
a liberalizmus átka, hogy akármilyen suttyó ideböföghet ostobaságokat.
Egy: Az első csalódást az okozza majd, hogy cigánygyerek helyett valami magyar "iskolai/téri főnök" kerül sittre, ugyanis "ők" nem figyelnek a törvényekre,
Kettő: a jelenlegi rendszer sem volt képes semmire (nem lehet bezárni a gyivi ajtaját?), hol a javaslat merre tovább?
Hétesen a nénikét aki hetekkel később belehalt sérüléseibe meg a traumába,két 14 és egy 11 éves gyerek támadta meg rabolta ki verte össze.
Ez a korhatár leszállítás leginkább a rajvédőknek nem tetszik.
Nem mondom, hogy nincs logika abban, amit a cikkben olvastam, de van egy szűnni nem akaró érzésem: el vagyunk késve az ideális megoldással.

Visszahallok ezt-azt úgy városi, mint falusi iskolákban tanuló gyerekek tetteiről, és olykor őszintén meg vagyok döbbenve. A tanárok tisztelete olyan szinten nem létezik, hogy az már hihetetlen: a hangos és durva, trágár visszaszólás mindennapos, nem egy gyerek rágyújt óra közben a teremben, vagy veri a farkát egy csinos tanárnőt zaklatva, megszégyenítve. 25-30 évvel ezelőtt az ilyesmit nem merte volna megtenni senki, még a visszaduma is megszűnt egy tanári ordítás, kemény asztalra csapás után; arra pedig gyakorlatilag nem volt példa, hogy a gyerek a szüleivel, rokonaival fenyegeti meg az őt rendreutasítani próbáló tanárt, akik aztán néha elégtételt is vesznek a szerencsétlenen, értelmetlenné redukálva mellesleg azt, amit hivatástudatnak neveznek.
És egyáltalán nem a cigányokról beszéltem, sőt, még csak nem is gyerekkorú bűnözőkről, hanem olyan dolgokról, amiket tulajdonképpen nem jelez, és nem ellenőriz senki.

Sokszereplős lett ez a dolog mostanra. Igen, hibásnak tartom a totális liberalizmust, a "mindent szabad, mert kibírjuk, megoldjuk" elv kritikátlan alkalmazását. Óriási baj kezd kialakulni az általános morállal, és ebben szerepet játszik az, hogy a tanároktól elvették a fegyelmezés lehetőségét, a szülők túl keveset, sokszor semennyit sem foglalkoznak a gyerekkel, a kilátástalanság szétrombolja a környezet pozitív példát mutató képességét, a pénzhajhász média lemondott az értékek közvetítéséről, és így tovább, sajnos hosszan lehetne sorolni, ha alaposan felkészül valaki. Az igazán elszomorító az, hogy ez a morális romlás világszerte megfigyelhető, eltérés a mértékben van; ékes példa erre mondjuk az a német vagy angol fiatal, aki inkább szülei nyakán él munkanélküliként, mint hogy elvégezze a neki büdös, vendégmunkásoknak "fenntartott" melót. Ebből előbb vagy utóbb mindenhol bajok lesznek.

Visszakanyarodva hozzánk, azt mondom, hogy a fiatalkorú bűnözés egy olyan folyamat eredménye, amiben túlságosan előrehaladtunk már ahhoz, hogy csak és kizárólag a nevelés erejében bízva megoldhassuk; ez pedig az a morális romlás, amiről az elején írtam. Az lenne a jó, ha meg lehetne oldani a cikkben bemutatott módszerekkel, ám attól tartok, ez így már nem fog menni. A nevelés sikeréhez annak elfogadása is szükséges; valahogy meg kell oldani azt, hogy egy ésszerű határ után a nevelői jó szó átadja a helyét a retorzióknak, melyek egyértelműen, és ha kell, kellemetlen módon jelölik ki a normalitás határait. Rettentő nehéz feladat mindez, mert itt már nem csak a gyereket kell másfelé orientálni, hanem meg kell küzdeni egyes szülők ellenállásával, és néha bizony rá kell szólni mind a hazai, mind a külföldi jogvédő szervezetekre, hogy átestek a ló túloldalára, vissza kéne kanyarodniuk a reális értékelés irányába. Minden akadály ellenére fel kellene nevelni egy, a társadalmi együttélés elemi szabályait többé-kevésbé tiszteletben tartó generációt, hogy az ő gyerekeik már alapértelmezettként igazodhassanak ezekhez a szabályokhoz.

Csak erőből, az elrettentésre, retorziókra alapozva nem fog sikerülni, ebben biztos vagyok; de ha az elvárható esetekben sem történik semmi a szép szavakon túl, egyszer talán mi fogunk odacsapni. Ha eddig a pontig eljutunk, akkor bevégeztetett az ország sorsa; ne felejtsék hát el a döntéshozók, hogy nem lehet mindent a végtelenségig halogatni, mert annak ára lesz.

@Unionista_: bár sokszor nem értek egyet azzal, amit írsz, de el kell ismernem, ez a sportiskolás dolog nagyon jó ötletnek tűnik: energialevezetés, fegyelem megszokása, kézzelfogható eredmények akarása és tisztelete, önértékelés fejlődése - mindezeket megadhatja, ha jól csinálják. Szép volt, komolyan - a végén nem kellett volna az érintettek körét leszűkítened (mert, mint azt írtam és tapasztalom, nem csak velük van baj), ettől eltekintve hibátlan :-)
lefordítom a cikket :
"aggyatok még pénzt, és akkor minden megoldódik!!!"

sajna ezt már próbáltuk, és nem oldódott meg.
Hát még egyszer elolvastam.

Én belőletek nem kérek még egyszer kormányon, sajnálom.
"Az sem igaz, hogy a mai gyerekek agresszívebbek lennének, mint mondjuk az ön korosztálya volt ilyen idős korában."

Hat pedig a mostani 12 evesek ugy viselkednek, mint 20 evvel ezelott a 16-18 evesek. Es nem csak az agreszivitas teruleten ertek utol oket, hanem a pialasban, drogozasban, szexelesben is. Nem tulzas az, hogy ugy viselkednek, mintha mar felnotek volnanak. Es a torvenyeket ehhez kell igazitani. Ha valaki a felnotkent viselkedik, akkor kovetkezmenyeket is felnotkent viselje.
Értem én, hogy a politikusok hajlamosak a társadalom által leginkább követelt megoldást alkalmazni, ugyanakkor kérdem én: NEM EZ VOLNA A DOLGUK? Ha a társadalom azt várja el, hogy egy tizenkét éves gyerek bíróság előtt feleljen a viselt dolgaiért, akkor tessék ehhez igazítani a jogrendszert! Pont. És belátom a modern kriminálpszichológia vívmányait, szerintem sem megoldás állatként bánni az ÖSSZES bűnözővel, de van egy részük (öregembereket csoportosan rablógyilkolók stb.), akikkel szemben jogos igény a társadalom részéről, hogy ha már egyszer etetik őket, akkor legalább szenvedjenek rendesen, vagy lőjék őket agyon. Ugyanígy a bűnöző gyerekek között is vannak olyanok amelyek viselkedésén lehet változtatni iskolai-nevelői keretek között és vannak olyanok, akiket el kell zárni a társadalomtól és remélni, hogy bent meg tudják változtatni a gondolkodását, amihez elsősorban erről a "szegény gyerek áldozat" mantráról le kéne szoknia a szakembereknek és megértetni velük, hogy az életükért és a döntéseikért ők felelősek. Sajnos vannak olyan kiskorú gyerekek, akiket nem szabad a társadalomban tartani, a hírekből szerintem ez egészen egyértelmű. A kedves szakemberek csináljanak olyan nevelőintézeteket, ahonnan a kijövők nem lesznek még veszélyesebbek.
Hétesen a nénikét aki hetekkel később belehalt sérüléseibe meg a traumába,két 14 és egy 11 éves gyerek támadta meg rabolta ki verte össze.
Ez a korhatár leszállítás leginkább a rajvédőknek nem tetszik.
x2
copyright by kifordított nagyanyó
@Interlock:
itt minden megyébe kellene egy helyőrség. egy dandár. és hozzá tiszti klub például. és akkor a cigány gyerek esetleg azt látja, hogy a nagyobbik testvérét felvették a hadseregbe. ott ugyan csak egy szolga, de hétvégenként már így is a tiszti kaszinóban urizál. és nem a diszkóban verekedik.

és akkor ehhez persze kadétképző kell. ahová mondjuk a 13 éves is beiratkozhat. feltéve, hogy kijárta az általánost. szóval kellene valami alapvizsga, kisérettégi amit normál menetben nem is 14, hanem akár 12-13 évesen is le lehetne tenni. ahol azt kell felmérni, hogy a gyerekek elemi ismeretei mennyire teljesek. tudja-e azt, amit minden felnőttől elvárunk. hány alma fér be a furgonba ha egy ládában egy sorban, egy oszlopban, bla, bla, bla. és akkor tudja-e, hogy ilyenkor ezeket a dimenziókat össze kell szorozni. ki tudja-e számolni, hogy ez összesen hány tonna. ha egy láda ennyi kiló, egy alma ennyi deka. tisztában van-e a történelmi korokkal. milyen verseket ismer. tudja-e, hogy mi az, hogy valami 220 voltos. praktikus dolgokkal tisztában van-e. az embernek milyen szervei vannak. és akkor az lehet cél, hogy kijárjon valamilyen kadétképzőt. persze nem lesz feltétlen mindenkiből katona. mert lehet, hogy valaki csak eljár rohangászni a terepre. de mellett tanul szakmát. csak az külön jó, hogy van neki van valamilyen rendfokozata, amit a megyei dandárnál szerzett.

ezek variációk egy témára. ez mind physical education. ehhez kell rendes étel. rendes ruha. és státusz szimbólumok. nagyobbaknak bent lakásos intézmény. és mint mindenhez. ehhez is szakértelem. ha kell, akkor ide kell hívni amerikai, és francia tiszteket. nekik van ebben tapasztalatuk. és akkor azt fogja látni egy cigány, hogy jé, ott egy fehér mellett fekete a főnök. például ilyennel se találkozik.
@Unionista_: Isten ments, hogy a bandázó cigánykölykök, akik most is terrorizálnak, kirabolnak, összevernek embereket, fiatalokat és időseket egyaránt, még küzdősportos képzést is kapjanak!

Ideje volna a szülői felelősség körét a felelősség szó valódi értelmében érvényesíteni: amit a gyerek tesz, azt vegyék úgy, mintha a szülő követte volna el. Rabolt a gyerek? Akkor 2 év letöltendő. Gyilkolt? 15 év.

A gyereket meg azonnal gyámság alá venni, és mehet a javító-nevelő intézetbe.
Jó a zárás:
"De ha ezt most nem tudja nyújtani a magyar gyermekvédelmi intézményrendszer, akkor végül nagyobb bajt okozunk, ha 12 éves gyerekeket összezárunk 15-16 éves nagyfiúkkal, nem?"

Ébresztő, már.
Most is 12 éves gyerekek vannak összezárva az általános iskolában 15-16 éves nagyfiúkkal, pedig nem is követtek el semmit. Ja, őértük nem RAJonganak.

Sajna nem fogtok a politikában újra labdába rúgni, és nem a "nép" a hibás.

Hagymázas rizsából éleg volt.
Köszönöm, kapcsojja ki!
önmagával kerül ellentmondásba a hölgy...súlyosan. többször.

először is a gyerek "terem" valahol. a szülei miatt van, "hogy ezek a gyerekek sokszor erkölcsileg és pszichésen már súlyosan sérült áldozatok, mire elkövetőkké válnak." vagyis vannak olyan szülők akiknek nem szabadba hogy gyerekeik legyenek. vagy azokat el kellene tőlük venni.
bizony.
tegnap néztem meg pont az Isten Városa című filmet : www.youtube.com/watch?v=7Os4qOx9CNk, gyerekbűnözés, nagyon súlyos. egy negatív spirálba zuhanó történet, nagyon kemény. és látszik benne, aki ott nő fel, 40-50%ban reménytelen, más életét megkeserítő bűnözővé válik.

a btk. szigorítással kapcsolatban is hallatszottak a jogászok vitái, hogy "mégiscsak aránytalan, hogyha megtámadnak az utcán este, vagy egy részeg kötöszködik, meg lehet ölni a támadót"
önöknek meg kell értenie......hihetetlen egyszerű
az akajruk, hogy ne támadjanak mg az utcán.
senki, se részeg, se józan....elég volt.az akarjuk, hogy a gyerekeinket ne rabolják ki, ne terrorizálják az iskolában, ilyen egyszerű. ne támadjanak meg. miért lehetetlen kérés ez?
Azt hiszem, G.K. még most sem látja be, hogy az elmélet, amely biztosan szép, mit sem ér, ha a gyakorlati tapasztalatok nem igazolják vissza, annak helyességét.
Lehet itt gyermekvédelemről mesélni, de felesleges, mert nincs!
Az amit 2009-ben irtak mint gyermekvédelmi koncepció és oly bőszen hangoztatják, az nem igaz.

Lehet itt ismét mutogatni, az iskolákat hibáztatni, de ki kell mondani, hogy az iskola nem arra való, hogy az otthon meg nem kapott szeretetet, odafigyelést, törődést,lelki fejlődés elmaradását ,stb, stb, pótolja, hanem arra hogy a gyereket, aki jöjjön bárhonnan is--irni, olvasni tanitsa és a "tudományt a fejébe verje"
Ám amikor egy gyereknek több joga van mint a tanárának , akkor ott nagyon nagy baj van!
Mert én még mindig jobbnak és hatékonynak tartom a "porosz módszert", bár vannak kifogásaim ellene, de hatékonyabb mint a liberális "mindenért a tanár és az iskola a felelős".
De vajon a szülő felelősége hol marad? Mikor vontak felelőségre valakiket azért, mert gyerekük, gyerekeik érdekében semmit nem tettek, csak a csp-t és a segélyeket felvették?
Felelőségre vonták már valamely szülőt, hogy a tizenéves gyereke éjszaka nem otthon van ,hanem éppen lop vagy betör, netán rabol és gyilkol? Nem !
Sőt, még lovat adtak a szülőnek, hogy menjen és kiabáljon , veszekedjen és forduljon a jogvédőkhöz, mert joga van! És itt ismét a "joga van" képlet, amely mindig meg jelenik az esetek 95%-ban, már az elsők között.

És vajon kötelesség kérdése hol marad?
Miért csak mindig a joga van-t hangoztatják, miért nem a kötelességet kérik számon?

Én a 60-as években jártam iskolába, de utólag hálás vagyok tanáraimnak, iskolámnak, hogy megtanitottak a betűvetésre és az olvasásra.
Volt rend akkoriban, bár volt szegénység is ---mert akkor nem joga volt a tanulónak, hanem kötelessége is. Kötelessége volt iskolába járni, tisztán, ápoltan és megfelelő ruhában--még ha foltos is volt, még ha kopott is volt az a ruha---öltözékben iskolába megjelenni.( Nem koszosan, tetvesen, vagy cigizve és enyhén ittas állapotban)

Aki nem igy jött, annak a szüleit behivatták az " o.főhöz, vagy a dirihez ".Ezután a szülö nem hogy orditott volna,a tanárral, hanem hazafelé menet azon filózott, hogy hány pofon vagy nyakleves jár a gyereknek mindezért.
Na kedves G.K csupán ennyit a múltról.

Ám ha egy tizenéves lop, csal, verekedik, netán emberölésben vesz részt, akkor ne tessék már a mentségét keresni, hogy
-halmozottan hátrányos helyzetű,
-nehéz a gyerekkora és nagy családból származik,
-szülei nem dolgoznak,
-a család csak a segélyekből él,
-és a körülmények a hibásak mindazért, hogy megtévedt, netán bünöző, lett.Mert ez nevetséges.

Régen is voltak szegények.Én is ezek közé tartoztam gyerekkoromban.Anyukám egyedül nevelt fel.Igy sokszor irigyeltem azokat akik uj ruhában, cipőben,pulóverben jártak, mert nekünk erre nem jutott! Nem sértésnek és nem provokálásnak szánom, de sokkal szegényebbek voltunk, mint a falunkban élő cigány családok!
Ám mégis ember lettem, mert keményen fogtak és neveltek.
Nem volt segélyek garmada, sem más, mégis felnőttem.

Sok mindenben nem értek eggyet a fidesszel, de ezzel a Btk módositással--egyetétek.
Ha joga van lopni, rabolni , gyilkolni egy tizenévesnek, akkor legyen joga kőkeményen megbüntetni mindazért, amit tett!

Végül, még egy mondat.Tisztelem G.K munkásságát, szaktudását, de ha leveti magáról ezt "a joga van" szlenget, sokkal többre haladt volna m.biztosi idejében.
"Persze ez csak addig volt így, ameddig egy járókelő kisgyerek combjába nem döfött egy kést, mert akkor hirtelen egyik napról a másikra megkerültek a szülők és megindult a nemzetközi megoldás. Csodák csodája."

Tévedsz. Erre akkor került sor, amikor a Gárda vagy valamelyik hasonló szervezet jelezte, hogy maguk fognak gondoskodni a kölyökről. Na, AKKOR előkerült a gyámügy meg a szülők. Egy magyar megkéselése nem érte el az ingerküszöböt :.-(
éljen és virágozzék a csodálatos Mesepárt! :L
Az interjú egy kis emlékeztető abból a 8 éves ámokfutásból, amelynek a végén a hazai liberális elit karanténbe került, és kiírta magát a választható alternatívák közül. Kinek hiányzik ez a doktriner csőlátású, minden valóságtól messze elrugaszkodó fölényeskedően kioktató banda, amelyik képtelen bármit is megoldani a tényleges problémák közül?
"Közel három évig készült a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásáról szóló koncepció, amely egységesen szabályozta volna fiatalkorúak büntetőjogát ... Alapos vizsgálat után arra jutottunk, hogy csak az után kell dönteni a 12 év vagy 14 év kérdéséről, miután felmértük, hogy a gyermekvédelmi rendszer szakmailag milyen erős, és mire képes."

"2009-ben elkészültünk vele, a politika azonban elvesztette iránta az érdeklődését."

2014-ben szavazzon ismét a Pató Pál pártra!
hm. a nyolcvanas években,mikor én jártam általános iskolába,még kitaszított volt az iskola egy szem nebulója,akinek az apja benne volt a "kék fényben", mert végigrabolta a velencei-tó északi parti nyaralóit. féltek tőle,mert bűnöző az apja,de lenézték. mostanra megfordult a trend, felnéznek rá. divattá tették a bűnözést a kriminalizálás helyett. ezzel a marha nagy liberalizmussal nem (csak) az a baj,hogy adott jogokat,azok addig is voltak. hanem hogy nem kéri számon a kötelezettségeket. ha nem teljesül a kötelezettség, miért lenne jog? a feltételrendszert irtották ki gyökerestől,az meg ide vezetett.
elhiszem én a gyermekvédelem létjogosultságát, de hagyjuk már ezt az "az elkövető is áldozat" szöveget. azt persze össze tudja rakni fejben,hogy az új okostelefonhoz,jó ruhához-cipőhöz sok pénz kell,azt meg nem,hogy mi jár azért,ha összeverünk valakit a rávalóért? meg vannak ezek a gyerekvédők kicsit keveredve valahol. mikor meg sittre kellene menni,jön a tasz,meg az ombudsman. nemá'.
egyébként meg a börtönök fenntartására fordított lóvén vennék valami szigetet kurvára messze mindentől,oda lehetne menni az erőszakos bűncselekmények elkövetőinek-akár családostól,ha akarnak-oszt önfenntartani. nemám még adóból napi tízezerért etetni,őriztetni. csak ne lennne akkora biznisz a sittesek tartása...
"Akkor azt láttuk, hogy a gyermekvédelmi rendszer több intézményében olyan szakértelem összpontosult, amely kitűnőnek volt minősíthető, ám a rendszer egészére nem ez volt a jellemző, ráadásul volt, ahol az önkormányzat, volt, ahol a megye, volt, ahol az állam volt az intézmény fenntartója."

Ebben a mondatban az első és a második rész között nincs összefüggés, a "ráadásul" használata értelmetlen.

"Ha nem vagyunk képesek az iskolai agressziót az adott helyen alkalmazható szakmai módon kezelni, megfékezni, akkor igénybe lehet venni a mediációs szolgálatokat. Ebben a külső, erre kiképzett szakember tárja fel a jelenség okát, és az egész közösségnek segít a konfliktus kezelésében."

A mediáció hasznos, abban az esetben, ha Pistike hirtelen agresszívvá válik, pl. Igen, ekkor kiderítheti, hogy Pistike szülei válnak, és ez okozta azt a traumát a gyermeknél, ami ide vezetett. Pistikét elküldhetjük pszichológushoz, a családtagjaival együtt. De, azokban az esetekben, ahol több generációs bűnöző családból származó, iskolás korára tökéletesen a társadalom ellen fordított, az alapvető társas érintkezés szabályait sem ismerő, mindenre agresszióval válaszoló "gyermek" esetében nagyjából nulla értelme van. Itt sokkal inkább más oldalról kellene közelíteni, azonban azokat a megoldásokat a G.K. és a vele egy szellemi klubban ülők elvetik. Márpedig így ennek a problémának megoldása nem lesz. Ne legyek vátesz, de negyven év múlva ugyan itt fogunk toporogni, ugyan ezeken fogunk gondolkodni, csak a probléma lesz súlyosabb.

"Az ilyen politikai ízű kampányok biztosan tovább növelik azokat a szakadékokat, amelyek már most is léteznek társadalmi csoportok között. Nem kell megnevezni senkit ahhoz, hogy stigmatizáljanak egy csoportot. Az ilyen médiakampánytól, a stigmatizáló kirekesztéstől inkább erősödni fog az erőszak."

Tessék már bátran kimondani, hogy a kormány a romák ellen hozta a törvényt! Ne maszatoljunk itt ilyen értelmiségi handabandával. Erre teccett gondolni, nem? :-) Komolyan tetszik gondolni, hogy a cigányok attól lesznek még agresszívabbak, attól nő a bűnözés a körükben, mert azt a törvény bünteti? Szép elmélet, csak nem igaz. Esetleg tessék alátámasztani valamivel. Azért az nem semmi, hogy onnan, hogy "a büntetésnek nincs visszatartó ereje" mára eljutottunk oda, hogy "a büntetés lehetősége csak tovább növeli a bűnözést". Szép nagy, kerek ostobaság. A csoport pedig elég sokat tett maga is a stigmatizálásért. Amíg ezt nem fogadjuk el, addig megoldás sem lesz. A "társadalom az egyedüli bűnös" alapállásból kiindulva nem lehet feloldani a problémákat. Tessék végre elismerni és elismertetni a cigánysággal is azt, hogy ők is felelősek a kialakult helyzetért. Na akkor lehet majd társadalmi kibékülés.

"Magyarországon a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatását, mint rendszert és az abban résztvevőket egyenként is áthatotta az a szemlélet, amely minden bűnelkövető gyerekre egyben a környezet áldozataként is tekint. "

MI hatotta át? A magyar igazságszolgáltatás jelenleg - és az elmúlt hatvan évben is - csak látszólag működött. A minimum érdekes ítéletek, az alkalmatlan bírók, ügyészek, ügyvédek, a túlterhelt bíróságok egy egészen érdekes "jogállamot" hoztak létre. (Nem minden bíró, ügyész, ügyvéd alkalmatlan...). Nem véletlen, hogy ma az emberek döntő többsége úgy érzi, hogy itthon jogszolgáltatás van (az is hibásan sokszor), de igazságszolgáltatás nincs. Ez pontosan így működött a fiatalkorúak esetében is. Aki nem hiszi járjon utána. Tisztelet a kivételnek, de a nagy többség, pont ugyan olyan hozzáállással csinálta ezt is, mint minden mást ebben az országban: bemegyek, letolom a nyolc órát, aztán a többi nem érdekel.

Mint fentebb írtam már, azokat az eljárásokat, amelyekkel el lehetne esetleg téríteni a gyerekeket ettől az úttól, pont G.K. utasítja el a leghatározottabban.

"A megoldás az lenne, ha intézeti körülmények között valósítanák meg a családmodellszerű működést. Kevés gyerekkel több felnőttnek kellene foglalkoznia, és az után is követni kellene a sorsát, támogatni őt, hogy kikerül az intézetből. Gyakorlatilag a családi élet modelljét imitálva kellene felkészíteni ezeket a gyerekeket az életre és fokozatosan, csak lassan lenne szabad elengedni a kezüket. És még így is nagyon sok lenne a kudarc."

Nem, nem ez lenne a megoldás. Gondolatkísérlet: Ha egy 12 éves gyereket 4 év letöltendőre ítélnek, és tegyük fel egy ilyen családszerű intézménybe kerül, majd onnan vissza a családjához, vajon mi fog történni vele, mire 18 lesz? Hiába akarjuk követni, fogni a kezét (oh be szép szavak), a család, a szűkebb közösség olyan erővel fogja visszarántani, hogy semmi sem marad meg az egészből.

Mi lenne a megoldás? Ugyan nem fog tetszeni sokaknak, de: abból a környezetből ahol ezek a gyermekek felnőnek ki kell szakítani őket. Végleg. Igen, ez nehéz, bonyolult kérdés. Igen, ez súlyos döntés. Azonban, ha ezt nem tesszük meg, akkor marad az ami eddig volt. Sok évtized maszatolás, keresgélés, és a nagy nulla mint eredmény. Mint ha egy rákos betegnél az orvos évekig azon rágódna, hogy ok, de azok a sejtek is valamikor jók voltak, szabad e olyan drasztikus eszközhöz nyúlni, mint a műtét? Persze közben a beteg meghal, de milyen jót moralizáltunk közben.
Szerintem is szerencsétlen dolog a gyereket büntetni. A gyerek közelében mindig van egy felelős felnőtt (elsősorban a szülő, de adott esetben lehet más is), akit már nyugodtan felelősségre lehet vonni a gyerek tettéért. Azokat kell elővenni, és akkor majd odafigyelnek a gyereknevelésre.
Nem annyira családmodell kell ide, mint elfogadni a családot, mint intézményt.
még annyit ehhez a témához, hogy az extrém módon agresszív gyerekek iskolai elkülönítésében tesi tagozat is segít. testnevelés tagozat (akár 5 éves kortól), sportiskola (8 éves kortól), kadétképző (13 éves kortól). integrálni az óvodában kell (3 éves kortól).
@68nyara:
ahhoz, hogy az összes gyereket "kiszakítsd" 200-300 bentlakásos iskolát kellene építened. erre nincs elég pénzed. és nincs hozzá elég nevelőd. ennek az 1/10-ét tudod megépíteni és minőséggel üzemeltetni. 2-3 kollégium semmire sem elég. országosan 20-30 intézményben kellene gondolkodni.

az interjú kapcsán két kérdés merült fel. az egyik, hogy ezek a gyermekvédelmi intézmények mennyire legyenek militánsak és mennyire legyenek nyitottak. gönczöl katalin azt mondja, hogy ne legyen katonai, és maradjon nyitott. oké, de ez ez normál iskola. ez az, ami az extrém agresszív gyerekeknél nem vált be. erre gönczöl azt feleli, hogy jó-jó, de majd 10 felnőtt nevel 1 gyereket. na most ez abszurditás. van egy 12 éves, aki embert ölt. ezek után jön 10 okos felnőtt, aki a lelkére beszél, hogy ilyet nem szabad. érzem a jó szándékot. de ez egy hülyeség szerintem.

sportiskolát, vagy kadétképzőtt kell csinálni. ami nyitott. eleve kisportolt gyerekek járnak oda. és ott lehet a 12 éves, aki késelt. csakhogy ő büntiben van 5 évet. ami egy csomó korlátozással, de mégsem teljes megalázással jár. a sportiskolások az ilyen gyereket nem vetnék ki maguk közül teljesen. de nem is emelnék a pajzsukra. és maga az intézmény megelőző célokat szolgálna. hiszen az agresszív gyereket lehetne terelni. persze értem, hogy ez azért veszélyes üzem. mert mi van ha ezt rosszul csinálják. de ez tipikusan olyan dolog, hogy erről összeurópai keretek között kell beszélgetni.
A súlyos, elzárással büntethető cselekményt elkövető 12-14 éves gyerekre nem úgy kell tekinteni, mint egykori magunkra, vagy az általunk nevelt gyerekre. Ők, sajnos, mások. Mire ma egy gyerek ilyen cselekményre eljut, nagyon sok van mögötte, mégpedig többnyire a szülők és a környezet kiéletlen dominancia-törekvései, erőszakossága, a nevelés, sőt, gyakran a látszükségletek biztosításának hiánya is.

Nehezíti a helyzetet a gyerekben kialakuló Stockholm-szindróma, azaz, ragaszkodás vagy vonzalom az őt bántalmazó, elhanyagoló személy (családi környezet)iránt. Ez a motívum akadályozza, gyakran lehetetlenné teszi a kívülről nevelő jószándékkal hozzá közelítők munkáját.

A nevelés hosszú folyamat, a bűncselekmény azonban robbanásszerűen következik be, és azonnali intézkedést kíván. A nevelés hosszú folyamata ráadásul csak bizalmi alapon tud működni. Ha a gyereknek nincs bizalma az őt nevelni szándékozó személyhez, akkor annak minden erőfeszítése meghiúsulhat. Ez a bizalom nagyon nehezen alakítható ki. Nem várható el egy egész osztállyal foglalkozó pedagógustól, mert neki csak áttételes nevelő hatás kifejtésére van módja, és az nehéz esetekben kevés.
Kell a mediátor, az iskolapszichológus, a népnevelő - de éppen ezeket a státuszokat építik le a legkönnyebben a takarékosság jelszavával. Egyedül marad a problémás gyerek.

A társadalmat is meg kell védeni a bűnelkövetőktől. Az elzárással járó büntetésnek van ilyen funkciója is. A gyereket - ha már odáig fajult a helyzet, hogy súlyos bűncselekményt követ el - valóban szembesíteni kell a tettével. A bírósági eljárás és az elzárás nagy megrázkódtatás ebben a korban, de éppen ez hozhatja meg a katarzist is számára. ("Nem csinálok többé olyet, hogy ez történjen velem") Az elzárás, a családból történő kiemelés pedig az elhanyagolt gyermeket - fura módon - gyakran jobb helyzetbe hozza, mint amelyben addig élt... Gondoljunk a gyermek-szegénységi adatokra, amelyek sajnos, valóságosak.

Sok fiatalkorú csak a zárt intézményben jut el oda, hogy rendszeres, egészséges, higiénikus életvezetést sajátíthat el. Már önmagában ez is meghozhatja benne azt a megkönnyebbülést és azt a bizalmat, amit a nevelő fel tud használni a gyermek javára - én onann már nyitva az út.

Csak legyen ilyen hely, sajátosan a legsúlyosabb helyzetben levő gyerekeknek! csak legyen ilyen nevelő! Vannak, tudom. Talán az sem lenne rossz megoldás, ha az országban egy vagy két helyre átcsoportosítanák őket, és ezeken a helyeken aztán a nevelési maximumot biztosítanák az elítélt gyerekeknek. Ha már arra kényszerültünk, hogy ez legyen...

A jó kormányzásnak az is része, hogy a nevelést segítők státuszát kőbe vésetten biztosítja, és így elejét veszi annak, hogy elzárással kelljen büntetni gyerekeket.
A nevelés elsősorban a szülő feladata (kötelessége)!
A szegénység napjainkban egyre több gyermeket/családot érint.

A két axioma között hihetetlenül szoros összefüggés van. Feltehetően, a büntethetőség korhatárának 12 évre történő leszállítását szorgalmazók, ezt a tényt ugyanúgy felismerték.
A súlyos válságban élő családnak/szülőknek azonban, sem kedve, sem késztetése nincs arra, hogy a saját bőrén megtapasztalt nélkülözések közben, olyan társadalmi normát, értéket közvetítsen a gyermekének, ami alapfeltétele lenne az életkorral korreláló törvénytiszteletnek, törvénykövetésnek. Az éhes gyomor nagy úr!
Természetesen, ezzel nem azt a következtetést vonom le, hogy legyen elnéző a gyermekbűnözés vonatkozásában a "társadalom". Azt, viszont igen, hogy szankciókkal, szabadság-megvonással ezt a jelenséget/problémát senki nem oldja meg.
A fiatalkorúak büntetésvégrehajtási intézményeiben az igazi problémamegoldást remélni...hiú ábránd!
Miért is?
- A jelenlegi bv rendszer túlzsúfoltsága mindenki előtt ismert.
- A konkrét nevelési feladatokat ellátó alkalmazottakra 200 fogvatartott is "jut"
- Hogy hatásos legyen a fogvatartás ideje alatt a nevelés, ahhoz, a gyermek -, ifjúságnevelés területén, professzionális pedagógiai szakembereknek kellene már rendelkezésre állni..
- ez csak a humánerőforrás egyik problémája...és mi van a felügyelők pedagógiai felkészítésével? vagy éjszakai ügyeletet is a nevelők látnak majd el?
Ne feledjük: 24 órán keresztül speciális felügyeletet igényelnének.
- ....és tessék mondani...ha a gyermek szabadságvesztés-büntetése alatt, ha a szülők külföldre távoznak....akkor mi történik a "szabaduló" gyermekkel? Akkor majd tartós nevelésbe vesszük? ...Az előre nem ismert hatásmechanizmussal, majd a lakásotthonok közösségét veszélyeztetjük?....lehet, hogy ez utóbbi gondolat..nem általánosítható...de...azoknak a törvényelemeknek lehet csak létjogosultsága, amelyek előre gondolnak a következményekre, azok összefüggéseire...Ez különösen megfontolandó, amikor kk. gyermekek sorsáról döntünk...mert a jövő biztonságát, majdan az ő értékrendjük is befolyásolhatja.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) egyiptom (1) Egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) USA (1) usa (3) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma