Cigány gyerekek iskolai szegregációja: európai elvek, hazai gyakorlatok

2012.07.03. | Ujlaky András | 36 komment

 

 

Az EB május 22-én a European Framework for Roma Inclusion keretében adott ki Közleményt a tagországok roma emancipációs stratégiáinak, azok elkövetkező tíz évben követendő szakpolitikai intézkedéseinek, beavatkozásai elképzeléseinek nyugtázásaként. Nem egy korszak meghatározó dokumentum, valószínűleg nincs is ilyenre szükség. Megismétli a Framework meghirdetésekor összefoglalt elveket és elvárásokat: meg kell szüntetni a romák európai emberhez méltatlan kirekesztését és diszkriminációját, elsősorban a foglalkoztatás, az oktatás, a lakhatás és az egészségügy területén. Ezek után beavatkozási területenként felsorolja és jelzi, mely országok szenteltek figyelmet az adott területnek dokumentumukban és melyek nem. Magyarországi helyzetkép. 

 

Európai elvárások

 

A Közlemény semmiféle értékelést, ítéletet nem fűz az egyes tagországi dokumentumokhoz és tervekhez, nem dicsér, nem dorgál, nem elemez, nem hiányol, mindazonáltal bizonyos kérdésekben állást foglal, elsősorban szervezetiekben. Leszögezi, hogy a tervezés, végrehajtás, kizárólag tagországi feladat, az Unió biztosít majd finanszírozási forrásokat, de ez nem jelent felmentést a nemzeti költségvetéseknek. Felhívja a figyelmet a programok eredményeinek minőségi ellenőrzésére, de itt is inkább a tagországok feladatait sorolja. Jelentőséget tulajdonít a programokban való roma részvétel maximalizálásának, de annak módját megint csak a tagországokra bízza. A már létrehozott Roma Platform tehát nem jogokkal felruházott ellenőrző, felügyelő, jóváhagyó hely lesz, hanem csak egy beszélgető klub.

 

Azt mondhatnánk: szabad a gazda, a tagországi kormányok csinálhatnak a romákkal, amit akarnak, lelkük rajta. Az EU-nak ma sem kapacitása, sem energiája nincs arra, hogy a romák mindennapi problémáit is magára vegye. Ezen a problémák megoldása azok felelőssége, akik a legtöbbet profitálnának egy fiatal, egészséges, öntudatos, jól képzett és adófizető roma népességből – tehát a tagországi kormányoknak. És ez így talán rendben is van: a kormányokat a választóknak kell számon kérni.

 

ujlaky3.jpgTalán egy ponton tér el a Közlemény a fent leírt gondolatmenettől, mégpedig a roma gyerekek iskolai szegregációjának kérdésében. Többször és határozottan kimondja, hogy az etnikai alapú iskolai szegregációt, a roma gyerekek speciális iskolákba történő elhelyezését meg kell szüntetni, fel kell számolni. Mintha figyelembe vették volna a dokumentum készítői azt a nyílt levelet, melyet fiatal, diplomás roma aktivisták (Mohácsi Erzsébet, Dr. Dinók Henrietta, Orsós János és Daróczi Gábor) intéztek Viviane Reding Biztoshoz, kérve, hogy az EU ne finanszírozzon szegregált iskolai fejlesztést. A szegregáció felszámolását előíró követelményhez pedig alig burkolt szankciót is köt a Közlemény, hiszen a legutolsó bekezdés jelzi, hogy 2013-ban a Bizottságnak jelentési kötelezettsége van arról, hogyan hajtották végre az akkor 10 éves Faji Egyenlőségi Direktívát a tagországokban. Márpedig ahhoz semmi kétség nem fér, hogy az etnikai alapú iskolai szegregáció létrehozása, vagy tűrése a Direktíva előírásaiba ütközik.

 

Magyarország: relatív jó helyzet

 

Kétséget kizárva és minden irónia nélkül Magyarország – összehasonlítva a többi olyan tagországgal, ahol nagy létszámú a cigány lakosság és többé-kevésbé elterjedt az iskolai szegregáció – kiemelkedően jó helyzetben van a roma gyerekeket érintő iskolai szegregáció felszámolásának előkészítettségét tekintve.

 

A témára specializálódott szociológusok, Havas Gábor, Liskó Ilona, Zolnay János és mások, évtizedek óta nyomon követik a jelenséget. Rendszeres kutatásaik mutatják egyes iskolák elcigányosodását, az iskolafenntartó önkormányzatok szegregáló oktatásszervezési gyakorlatát és annak hatásait. Kutatják az egyes megyei Szakértői Bizottságok tevékenységét, melynek eredményeként a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek (fogyatékosoknak) fenntartott iskolák populációjában messze felülreprezentáltak a romák. Néhány szociológus ma egy vacsoraasztalnál fejből össze tudná állítani annak a több száz iskolának a listáját, ahol többségükben, vagy kizárólag roma gyerekeket oktatnak. És ahonnan szinte soha, egyetlen gyerek sem tanul tovább érettségit adó középiskolában.

 

A témára specializált közgazdászok, Kertesi Gábor és Kézdy Gábor számos cikkben és tanulmányban mutatták ki, hogyan és miért vezet a szegregáció szükségszerűen rosszabb minőségű oktatáshoz, mibe kerül a nemzetgazdaságnak a roma gyerekek rossz minőségű, végső soron sikertelen oktatása. Kiszámították, milyen nemzetgazdasági hasznot jelent a jövőbeni szociális költségek elmaradása és a munkavállalótól származó adó- és járulékbevétel összevetve egy cigánygyerek leérettségiztetésének költségráfordításával. Kézdy egy kollégájával ugyancsak részletesen elemezte azoknak az iskoláknak a tapasztalatait, melyek a(z) (akkori) kormány jelentős anyagi támogatásának reményében hajlandóak voltak kísérletet tenni a roma és nem roma gyerekek együttes, a megfelelő, modern oktatási módszerekkel történő nevelésére. Az eredmény egyértelmű: valamennyi gyerek tanulmányi eredménye jelentősen javult.

 

A fenti tudományos előkészítés és gyakorlati tapasztalatok alapján a legkiválóbb oktatási szakemberek közreműködésével elkészült a korai fejlesztés, a közoktatás és a felsőoktatás reformjára vonatkozó javaslat, a Zöld Könyv, mely részletesen foglalkozik a pedagógusképzés és - életpálya reformjának megkerülhetetlen kérdésével is. Mint minden korábbi jelentős és sikeres oktatási reform, azt tűzte ki célként, hogy a minőségi oktatás, a tudás minél szélesebb körben terjedjen és eljusson azokhoz is, akikhez addig nem részesülhettek belőle.

 

Vegyük ezután a szegregáció jogszabályi környezetét. Az egyenlő bánásmódról szóló törvényt 2003-ban gyakorlatilag egyhangúan szavazta meg az Országgyűlés. A törvény egy sor védett tulajdonságot sorol fel, köztük a faji hovatartozást és a feltűnő rassz jegyeket és kategorikusan megtiltja az azok szerinti direkt és indirekt megkülönböztetést. Ilyen törvénye persze minden országnak van, mely csatlakozott, vagy csatlakozni kíván az EU-hoz. A mi előnyünk, hogy ezt a jogszabályt az elmúlt években alaposan kipróbáltuk a bíróságokon és a tapasztalat szerint nyugodtan állíthatjuk, hogy nem csak a jogszabályi környezet, de a bírósági gyakorlat sem tűri Magyarországon a cigánygyerekek iskolai szegregációját.

 

Iskolapéldák

 

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek nevű roma jogvédő szervezet nyolc esetben fordult a különböző bíróságokhoz a roma gyerekek személyiségi jogainak megsértése miatt. Négy ügyet a Legfelső Bíróság döntött el, hármat az illetékes Ítélőtábla, egy pedig peren kívüli egyezséggel zárult Nyíregyházán (ez utóbbira még visszatérünk). A bíróságok figyelemre méltó konzisztenciával döntöttek minden esetben a felperes roma gyerekek javára.

 

A hajdúhadházi iskola ügyében a Legfelső Bíróság helybenhagyta az alacsonyabb szintű bíróságok ítéleteit. Elmarasztalta a fenntartó önkormányzatot és a város két iskoláját, amiért a roma gyerekeket a főépülettől külön épületben helyezték el valamint kötelezte az iskolákat a törvénysértés megszüntetésére. Közben az LB jóváhagyta azt a módszert, mellyel az adatkezelésre vonatkozó szabályok megsértése nélkül állapítható meg, melyik gyerek roma és melyik nem.

 

ujlaky2.jpg

 

A miskolci kártérítési ügyben az LB elutasította az alacsonyabb szintű bíróságok ítéleteit és kártérítést ítélt meg szegregált iskolákba járó roma gyerekeknek, megállapítva, hogy az elkülönítés puszta ténye önmagában kár, melyért kártérítés jár.

 

A kaposvári ügyben az LB részben helybenhagyta az alacsonyabb szintű bíróságok ítéleteit és elmarasztalta az önkormányzatot szegregált iskola fenntartásáért. Másrészt ítéletében utasította a felperes Alapítványt, hogy új keresetben kérje a Bíróságot egy végrehajtható deszegregációs terv jóváhagyására és az alperes által történő végrehajtás szankcionálására. Az LB ebben az ítéletében gyakorlatilag kiterjesztette az Egyenlő Bánásmódról szóló törvény hatáskörét és az iskolai elkülönítés esetére effektív szankciót határozott meg.

 

Végül a jászladányi ügyben az LB megsemmisítette az alacsonyabb szintű bíróságok döntését és törvénytelennek mondta ki az önkormányzat azon trükkjét, hogy saját hatáskörében alapítványi iskolát hozzon létre, ahonnan azután tetszés szerint kizárhatja a roma gyerekeket. Az LB az ügyet visszarendelte az első fokra, hogy a jászladányi deszegregáció folyamatát, technikai részleteit a bíróság határozza meg.

 

Nemcsak a bíróságok viselik szívükön a roma gyerekek iskolai elkülönítésének felszámolását. Lázár János, a kormány egyik legerősebb embere előző munkahelyén, mint Hódmezővásárhely polgármestere a legjobb szakértők segítségével, sok meggyőző és előkészítő munkával úgy szervezte át és tette hatékonyabbá a város iskolarendszerét, hogy az ma nemcsak nem szegregál, hanem kevesebbe is kerül. Az integrált iskolák hangulata jó, a szülők elégedettek, a kompetenciamérési eredmények javulnak.

 

Az ember azt gondolná, hogy a kormánynak, még ha nem is lelkesedik az a feladatért (az eddigiek sem lelkesedtek, hisz az iskolai szegregáció elleni fellépés népszerűtlen ügy), csak szét kellene tárnia a kezét: ezt akarja az EU, ezt mondja a törvény, nem tehetünk mást. Indulhat a közoktatás deszegregációja, hiszen megvan hozzá minden feltétel.

 

Egyházi fenntartó: jóindulatú elkülönítés?

 

Az Orbán-kormány azonban nem tesz és nem is mond semmit, aminek igazi jelentősége, súlya lenne a kérdésben, nem igazán lehet tudni, mit gondol a kérdésről (elég sok más problémája van a közoktatás átszervezése körül). Csak jeleket látunk és azok nem jók.

 

Megkímélem az olvasót a jelekkel kapcsolatos ezoterikus spekulációktól és inkább a nyíregyházi eset tényeire koncentrálok. Mint fentebb említettem, az önkormányzat itt a per megindítása után különösebb hezitálás nélkül bezárta a hírhedt Huszár telepi cigány iskolát. A kb. 170 gyereket alapos tervezés után szétosztották a város hat másik iskolája között, gondoskodtak iskola buszról és a telepi iskola pedagógusainak egy részét is megtartották, hogy segítsék a gyerekeket a beilleszkedésben. Bár voltak zökkenők, egyes felső tagozatos gyerekek ki is estek a rendszerből, de összességében a vállalkozás öt évig sikeres volt.

 

Nyíregyháza új polgármestere azonban mást gondolt. Az iskolákat átszervezve, többet bezárva, mintegy puccsszerűen, a képviselő testülettel nem egyeztetve, határozati javaslatot adott mely a Görög Katolikus Egyháznak adná át a Huszár telepi iskolaépület, egyben közoktatási szerződést is kötve velük az iskola újranyitására. Az egyház meg is indította az első osztályt a 2011-12-es tanévben. A jó rend kedvéért az önkormányzat az iskolabuszt megszüntette.

 

ujlaky1.jpgKöztudott, hogy a Görög Katolikus Egyház tradicionálisan kiváló és tiszteletre méltó munkát végez a romák között.  Óvodát és idősek otthonát tart fenn több helyen, többek között Hodászon is, ahol nem is lehet plébános, csak aki beszéli a románesz nyelvet. Igazán örömteli esemény, hogy ezt az értékes, áldozatkész munkát most elviszik Nyíregyháza leglepusztultabb cigány gettójába, a Huszár telepre is. De vajon biztosan elengedhetetlen része-e a pasztorációs munkának állami finanszírozás melletti közoktatási tevékenység? És, ha igen, mi tartja vissza az egyházat, hogy a városban működő, híresen jó minőségű és éppen bővítés alatt álló iskolájába vegye fel a telepi roma gyerekeket? Nincsen más megoldás, mint újra nyitni a szegregált – hiszen ki más járna oda, mint a telepi roma gyerekek – iskolát?

 

Nos, az egyházmegyét vezető püspök ezt a magoldást tartja megfelelőnek és ebben a véleményében támogatja őt Balogh Zoltán miniszter is, aki személyesen kereste fel az újranyitott telepi szegregált iskolát. Az annyira megtetszett neki, hogy rögvest támogatásra méltónak ítélte, így az intézmény a normál (egyházi) állami fejkvóta mellett a Türr István Kutató és Képző Intézet pénzügyi támogatásában is részesül. (Mindez Balogh miniszter úr honlapjáról és több sajtóközleményből is kiderül).

 

Ily módon sajnos a nyíregyházi ügy ismét a bíróság elé került, ott fog eldőlni, hogy az állami finanszírozás mellett egy egyház által végzett közoktatási tevékenységre vajon a szabad hitélet szabályai vonatkoznak-e, avagy az egyházakat is kötelezi az egyenlő bánásmódról szóló törvény arra, hogy tiszteletben tartsák a roma gyerekek személyiségi jogait, beleértve a minőségi oktatáshoz való diszkriminációtól mentes hozzáférést is.

 

· 3 trackback

Címkék: közoktatás iskolai szegregáció

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr44624893

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mégsem vesz fel IMF-hitelt Magyarország 2012.07.03. 15:37:06

- Komoly tévedésbe vannak, akik azt gondolják, hogy hazánknak szüksége van az IMF pénzére! Ha így lenne, akkor hogyan módosíthatnánk a friss költségvetést egy 300 milliárdos szociális adócsökkentéssel? - tette fel a kérdést felháborodottan Orbán Viktor...

Trackback: Mégsem vesz fel IMF-hitelt Magyarország 2012.07.03. 15:36:50

- Komoly tévedésbe vannak, akik azt gondolják, hogy hazánknak szüksége van az IMF pénzére! Ha így lenne, akkor hogyan módosíthatnánk a friss költségvetést egy 300 milliárdos szociális adócsökkentéssel? - tette fel a kérdést felháborodottan Orbán Viktor...

Trackback: Mégsem vesz fel IMF-hitelt Magyarország 2012.07.03. 15:36:20

- Komoly tévedésbe vannak, akik azt gondolják, hogy hazánknak szüksége van az IMF pénzére! Ha így lenne, akkor hogyan módosíthatnánk a friss költségvetést egy 300 milliárdos szociális adócsökkentéssel? - tette fel a kérdést felháborodottan Orbán Viktor...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gondolkoztam, hogy érdemes e hozzászólni, vagy sem. Az írással igazából egyetértek, de....
A roma kérdés nem csak iskola ügy.
Magyarországon 20 éves az elmaradás...csak szövegelés van. A rendszerváltásból kimaradtak a romák. Nem csak politikailag, gazdaságilag is. Ez a réteg semmit sem kapott szó szerint. Ők lettek...sok más magyar emberrel együtt hazánk földönfutói. A probléma gyökere ez.
Az elhibázott privatizáció, a szabad rablás....nekik, és sok másnak...nem jutott semmi.
Ezen is el kell gondolkozni...és főleg azoknak, akiknek meg jutott!
Ja, amúgy a cikkben is említett egyházi oktatási intézmények is túlnyomórészt bentlakásos jellegűek voltak még a békeidőkben. És hatékonyan neveltek is, nemcsak tanítottak.
"mibe kerül a nemzetgazdaságnak a roma gyerekek rossz minőségű, végső soron sikertelen oktatása"

Elnézést kérek, még így első hozzászólóként is.
Van személyes tapasztalatom is tanítóként, meg más exkollégák véleménye is kb az, hogy a "végső soron sikertelen oktatás" nem a tanítók "érdeme".

A sikertelen oktatás oka leginkább az, hogy a kedves cikk alanyai gyerekek _otthon_ olyan morált, viselkedési normákat sajátítanak el, illetve tekintenek normálisnak, amikkel egy nem szegregált iskolában azt érik el, hogy a nem roma gyerekek szülei tömegesen veszik ki a kölköket az iskolából, és taníttatják máshol - ott, ahol _ők_ nincsenek.

Amikor meg ott marad a tanító egy rakás, már zsenge kicsi két-hároméves korában az elvárt viselkedési normákra nem nevelt, sőt, gyakran homlokegyenest elutasító nebulóval, ne csodálkozzatok, hogy sikertelen az oktatás - próbáltál már ilyen osztályban tanítani? Tökmindegy, hogy milyen tantárgyból adnál le egy órát, tök pöpec óravázlattal, a rendelkezésedre álló 45 percből körülbelül 44 és felet fegyelmezéssel fogsz tölteni.

Mert nekik ne dirigáljon a paraszt ott a katedránál, és ne mondja meg, hogy üljön le, amikor neki luiz vuttyon táskája van, a tanárnéninek meg csak béna teszkós. Hülyén hangzik, de igen, ez alapján simán értékítéletet alkotnak.

Az én véleményem szerint nekik - de amúgy nemcsak nekik, hanem alapvetően az ilyen körülmények között élő, és nem fegyelmezetten viselkedő gyerekeknek - bentlakásos iskola való. Ahonnan nincs kiengedve karácsonyig, meg a nyári szünetig, de lehetőleg még nyárra is valami tábor van szervezve, hogy ne kerülhessen haza, és ne ronthassa el a család.
"mibe kerül a nemzetgazdaságnak a roma gyerekek rossz minőségű, végső soron sikertelen oktatása."

Ennek oka nem (csak) a szegregáció. A családokkal is kellene valamit kezdeni, hogy a gyereknek legyen motivációja, hogy tanuljon. Nem?
Azt kéne elfogadni, hogy az elmúlt több, mint 2 évtized felzárkóztatása ellenére NEM hajlandóak beilleszkedni. A magyar társadalom és oktatás megtette az elvárhatót, de ehhez a másik oldalnak is le kéne valamit tennie az asztalra, ám mindez nem történt meg, vagy nem a kellő mértékben. Vannak olyanok, akik igenis beilleszkednek, dolgoznak, tisztességesen élik a napjaikat, ám ők jelenleg kisebbségben vannak a saját rasszukon belül is. Azon kéne elgondolkodni, miért jobb nekik, ha 10 gyereket szülnek a nyomorba, mintsem hogy kettőt, de azt tisztességesen felnevelve, azon kéne eltöprengeni, miért hagyja a törvény, hogy 13-14 éves lányokat adjanak férjhez, akik megkezdik egyből a gyerekcsinálást. Meg kell vonni bármiféle segélyt, mert így egy olyan öngerjesztő folyamat indukálódik, amibe belerokkan az ország, a nemzet és valóban polgárháború fog kitörni.
A tisztelt EU inkább arra soroljon példákat, hogy hol sikerült felzárkóztatni a romákat, hadd követhessük a példát.

Nem menti fel a tagországokat, hogy az EU is biztosít forrásokat a programhoz.....nagyon jó, az EU-s forrást a mikulás hozza, beszarok.
Adják a gyereküket olyan iskolába, valamelyik borsodi vagy szabolcsi faluba, ahol a cigányok nincsenek szegregálva.
akkor megtudják mi az igazság, s nem irkálnának ilyen ordas hazugságokat.
A magyarokat kell megvédeni a cigányoktól, a feketet pestistől a terrortól.
szerintem a magyar iskolarendszer a pénztelenségen túl két problémával küzd. az egyik a korai szelekció, a másik késői integráció. a 6, 8 osztályos gimnáziumok alapvetően elhibázottak. ez azt jelenti, hogy ahol ezek az iskolák megjelennek ott a generációkat a kamaszkor előtt szétszakítják. túlságosan korán emelik ki a jó tanulókat. a felső tagozatok olyanná válnak, mint a régi szakmunkásképzők. ahol szinte lehetetlen közismereti tárgyakat magas szinten tanítani. a korai szelekció az egyik probléma.

és ehhez társul a másik. a késői integráció. az, hogy a purtis cigány gyerekeket 6 éves korban akarják integrálni. 3 éves korban kellene. már az óvodában. még nagyobb lenne a szülői ellenállás. mert egy anyuka a 3 éves gyerekét sokkal jobban félti egy "koszos cigánytól", mint a 6 évest. mégis ezt a problémát kevés pénzzel, de még több odafigyeléssel intézményes keretek lehet kezelni. míg mondjuk a 6-10 évesek tömeges integrációja szinte lehetetlen. és az is, amikor egy 15-16 éves gyerekek buknak az ötödikesek közé. ez mind: késői integráció.

szerintem az kifejezetten helyes, hogy a közoktatás alsó korhatárát lefelé tolják. 3 éves korban kellene a gyereket óvodába vinni. feltéve, hogy elemi feltételeket teljesít. például szobatiszta. majdnem azt mondom, hogy az óvoda a cigányoknak lett kitalálva. mit kell ott megtanulni? táncolni és énekelni. körben áll egy kislányka. lássuk ki lesz a párja. lássuk kit szeret a legjobban azzal táncoljon gyorsan. ezzel kell integrálni a romákat. szegény legény vagyok én, erdő mellett járok én, krajcárom sincsen, elszakadt az ingem. az az óvoda kis, és középső csoport. itt kell integrálni. nem az iskolában és a legfelső bíróságon. jó reggelt kívánok.
Tavalyi adat szerint Csehországban és Szlovákiában a cigány tanulók 85%-a szegregált vagy speciális tantervű iskolában tanul. Hogy állunk vajon ezzel Magyarországon?
Mint kontrolling adat, milyenek a csehországi,szlovákiai ill. magyarországi roma gyerekek matematikai és olvasási teszt eredményei?
www.educationnews.org/international-uk/study-gypsy-children-segregated-in-czech-and-slovak-schools/
Ha nem akarnak asszimilálódni, ne erőltessük - milliárdokért.
Költsük hasznosabb dolgokra a pénzt.
Pl. Költsük azokra a gyerekekre akik valóban szeretnének !
Akkor legyen segély ha a gyerek iskolába jár - Akkor majd elküldik a gyerekeiket a suliba.
Rossz magaviselet- kizárás az iskolából = NO segély
Rend a lelke mindennek.
Az eredeti kommentem valahogy nem ment át, így lerövidítem: ha lenne tíz osztály, amiből választhatnám valamelyiket a gyerekemnek, és 10/9-ben van cigány gyermek, és 1-ben meg nincs, lehet tippelni melyiket választanám...
Ha nem a mindenkit megillető diszkrimináció tilalmának alapelvéből, hanem azt figyelembe véve a kialakult helyzetet mérlegelve ítélem meg a problémát, személyes tapasztalatom szerint a érthető az egyház fenntartása is. Vegyük figyelembe a tényeket: nap, mint nap találkozhatunk azzal sajnálatosan elfajult helyzettel, hogy cigány kisgyermekek (nyilván zsákutcába jutott apjuk példáját látva) terrorizál járókelőket, vagy pl.: a közösségi közlekedés résztvevőit (tipikusan magukat megvédeni nem képed öregeket).

Én egyházi, alapítványi iskolába jártam és tudom, hogy egy ilyen gyerek kb. 2 perc alatt 2 szaktanári és 3 igazgatói kíséretében szaladna haza röhögve a szüleihez.

1991-ben mikor az általam említett alapítványi iskolákat alapították, egy ki nem mondott célja volt ennek a működési formának az "odanemillő javíthatatlan büdös cigánygyerekek" kirekesztése azért, hogy nem veszélyeztessék, az "értéket közvetítő családi hagyományokból" érkező gyermekek egészséges testi, lelki fejlődését. (valljuk be alappal)
Több problémát látok a fenti cikkel. Abból a feltételezésből indul ki, hogy a szegregáció miatt rossz a cigány gyerekeknek, és ezért a szegregációt meg kell szüntetni.

Valójában a probléma az, hogy van egy réteg (aminek jó része cigány származású) aki más értékrend szerint éli az életet, mint egy átlag magyar. Számukra az iskolában felszedhető tudás nem bír értékkel, hiszen a hétköznapokban nem, vagy csak korlátozottan tudják alkalmazni. Egy részük bűnözésből él (ebbe beleértve a megélhetési bűnözést) másik részük soha életében nem dolgozott egy napot sem bejelentett munkahelyen. Nem ismerik a magyar szokásokat, szabályokat, nem tudnak viselkedni, a saját törvényeik szerint élnek.

Ezeknek a gyerekeknek sokáig nem kellett óvodába se járni, úgy kerültek iskolába, hogy nem voltak meg az alapvető képességeik (kézügyesség, türelem, stb.), nem tudtak normális - magyar értelembe vett - közösségben tartózkodni, figyelni, stb. Mondhatni teljes módon inkompatibilisek voltak - és még mindig azok - az oktatási rendszerrel. Mivel az oktatási rendszer felmérései a normális gyerekekre vonatkoznak, ezért ezeket a gyerekeket értelemszerűen kisegítő iskolába küldték, ahová egyébként a tényleg értelmileg problémás gyerekeket kellett volna küldeni. De nem azért kerültek oda, mert cigányok, hanem azért, mert a mi - átlag magyar szocializációval rendelkező - szemszögünkből létrehozott felmérésben meglehetősen gyengén szerepeltek.

Namost, ezek a gyerekek bekerültek egy kisegítő iskolába, ahol 12 fős csoportokban dolgoztak velük, és megtanították azokat a dolgokat, amiket a szülőknek kellett volna átadni. Valójában pedig nem kisegítő iskolákba kellett volna ezeket a gyerekeket küldeni, hanem roma iskolába, ahol figyelembe veszik a kulturális különbségeket, és ennek megfelelően tanítják a gyerekeket.

Próbálhatjuk megszüntetni a szegregált iskolákat, de soha nem fog sikerülni, ugyanis nem gondolom, hogy a szülők többsége tolerálja azt, hogy nálánál civilizálatlanabb - nem pedig sötétebb bőrű - gyerekekkel járassa egy iskolába a sajátját, inkább elviszi a gyerekét egy másik iskolába, vagy fizetősbe, vagy elköltözik. Mondhatnék példákat, amikor a gyerek az iskolában - egyébként jó tanuló - megmutatta a tanárnéninek, hogyan kell lopni, vagy amikor betörni mentek husvétkor, vagy amikor 10 fős család kint várta a tanárt, mert a gyerek 1-est kapott, vagy amikor két gyerek összeveszett, és az egyik család várta (megint csak 10-20 fő), vagy amikor a prostituáltként dolgozó anya a földön húzta a gyereket iskolába menet. Ezek a történeket természetesen sosem jutnak el az illetékesek fülébe, pedig léteznek.

Külön öröm, hogy kiemelték a kaposvári példát, ott pont ez a fajta roma iskola valósult meg, jó tanárokkal, kis létszámú osztályokkal. A szülők szívesen küldték oda gyereküket, hiszen közel volt és jó. Ebbe a képbe rondítottak bele a magukat jogvédőnek nevező, valójában nem a gyerekek, hanem a saját megélhetési érdekeiket néző urak és hölgyek.

Tudomásul kell venni, hogy teljesen hamis elképzelés az, hogy majd a putriból egy generáció alatt az egyetemre fognak menni az emberek. 1-1 példa akad, de egy fecske nem csinál nyarat. Sokkal inkább generációkban kellene gondolkozni, az első generáció szerezzen szakmát, és próbáljon megélni, aztán majd az ő gyerekei, vagy unokái nagy számban eljutnak az egyetemre.
Az ilyen felzárkóztatási marhaságokba pénzt tolni olyan, mintha egy fekete lyukba lapátolnánk a zsetont. Mikor foglya végre valaki kimondani, hogy nem az oktatási rendszer, és nem is a társadalom hibája a Romák elmaradottsága, hanem saját maguk felelőssége. Senki sem tiltja meg a tanulást, és Dunát lehet rekeszteni az ösztöndíjjakkal. (Ami persze megint pozitív diszkrimináció, de mindegy.) Örüljetek, hogy nem a Japánokéhoz hasonló teljesítmény centrikus oktatási rendszer van itt is, mert akkor kb. esélye sem lenne, a magatartás zavaros linkeskedő tanulóknak. (Arról persze lehetne vitatkozni, hogy melyik rendszer termel ki több versenyképes munkaerőt.)
örömmel olvastam a posztot, gyakorlatilag a szellemiségével is egyet értek, mégis felhívnám valamire a figyemet, bár erre nyomakban a poszt is utalt. A szegregált oktatás kialakulása nem feltétlenül előítéleteken alapul. Olyan településen élek, ahol a lakosság magas hányada cigány. A faluban (nagyközség) két iskola van, egy önkormányzati és egy a katolikus egyház fenntartásában működő. Ki lehet találni, az önkormányzati iskolába jár a cigány gyerekek 90-nél több százaléka, a nem cigány gyerekek szülei pedig világnézettől függetlenül a katolikus iskolába járatják a gyerekeket. Hogy mi ennek az oka? A nem cigány szülők rasszisták lennének?
Nem, nem erről van szó. Még nem volt két iskola, még nem volt szegregáció, de voltak ellentétek és problémák. A cigány és nem cigány gyerekek eltérőlen szocializálódtak, a cigány gyerekek olyan családi környezetből érkeztek, ahol nem voltak fontosak az általában elfogadott magatartási normák. A pedagógusok küszködtek, mert képtelenek voltak fegyelmezni. Az egy másik komment témája lenne, hogy miért nem fogadták el, tartották be a cigány gyerekek a kívánt magatartási normákat. Nyilván más körülmények között szocializálódtak, nyilván a családok anyagi helyzetének romlása a morális hozzáállást is erodálta.
Amikor elindult a katolikus iskola, a nem cigány szülők tömegesen vitték át oda gyerekeiket a színvonalasabb oktatás reményében. Talán a katolikus iskolában tanítók nem jobban felkészültek, de mert az órán csak a tanításra kell figyelniük és nem a rendteremtésre és az otthoni felkészülést elmulasztók felzárkóztatására, a gyerekek tanulmányi eredménye jobb lett.
Hogy mi lehet a megoldás, azt nem tudom. Hogy mit lehet tenni azért, hogy megváltozzon a helyi cigány gyerekek (és szüleik!) többségének magatartása és hozzáállása az oktatáshoz, és hogy ezért ki tehet, ugyancsak nem tudom. De a helyzet nem politikai szándékokból, nem is előítéletekből alakult így, azt tudom. Mint ahogyan azt is, hogy ez sehogysem jó!
Hát kérem! Az EB közlemény egy-egy részéről az a régi mondás jut eszeme, hogy "A pedagógia akkora legelő, hogy minden marha talál rajta legelni valót"
Minden tájékozott és hozzáértő ember tudja, hogy a leszakadt népcsoportok gyerekeit /itt nemcsak cigányokról van szó/ csak elkülönitett csoportokban lehet felkészíteni az iskolára. Ez nem szegregáció, hanem szükséges oktatási forma.
Ostobaság egy ingerszegény /más jelzőt nem tudok mondani/ környezetből jött gyermeket a teljes sikertelenségnek kitenni.
Megutálja a tanulást, fegyelmezetlen lesz, és még a kis lelkéről nem is beszéltünk.
A másik dolog az, hogy ha a magyar oktatást tönkre akarjuk tenni, akkor szálljunk le az előbb emlegetett gyerekek szintjére. Ki vállalja ezért a felelőséget?
@TrueY: Én Miskolcon lakom, van némi tapasztalatom. A rendszerváltás körüli "vadkapitalista" időkben miskolc ÖSSZES ipari üzeme bezárt. Kohászat, gépipar, építőipar, bányák, üveggyár, varrodák stb. Kb 30.000 ember került egyik pillanatról a másikra az utcára. A társadalom szétvált. Kicsiny kör (6-8 ember)meggazdagodott, míg a többség egyet csúszott lefelé a létrán. Bérszámfejtőből tescós pénztáros lett, kereskedelmi főmunkatársból területi képviselő, raktárosból multi nagyker raktáros, sok vezetőből korengedményes nyugdíjas. A munkahelyi ranglétra legalján lévő -zömmel roma- segédmunkásból csavargó. Senkit nem érdekelt mi lesz velük, kaptak segélyt, azután kussoljanak. Egyszerűen 20 éve SEMMI nem történt, hogy ezt a munkaerőpiaci tragédiát kezeljék. Úgy gondolja a társadalom nem éppen mélyenszántó gondolkodású része (sajnos a java), hogy jól jártak, munka nélkül kaptak pénzt. A valóság pont a fordítottja: mindent elvettek tőlük. Elvették a dolgos életük ritmusát, elvették a kollektívához tartozás büszkeségét, a munkával szerzett jövedelem örömét. Mindenki üljön le és gondolja végig a két mondatot: mit csinálsz? Bányász vagyok, vagy kirúgtak, munkanélküli vagyok! Melyikben van benne a büszkeség csírája?Ahogy telt az idő, lassan elvették az apák tiszteletét a fiuk előtt, megnyitva a bűnözők előtt a fiatal romák elbolondításához vezető utat: "látod, apád gürizett 20 évet, oszt minek, kivágták mint a marék szart. Gyere lopni, minek tanulni, este megcsinálunk egy "bulit" oszt lesz pénzed"!!!! Egy semmibe vett KIRÚGOTT apa, aki nem kell senkinek, mit tud mondani a fiának? Mivel állítsa meg, milyen példát mondjon, miért ne menjen a fia a bandával? Elvették az anyák tiszteletét a lányaik előtt: este elmégy fuvarba, oszt keresel annyit, mint anyád keresett egy hét alatt napi nyóc órába, míg ki nem rúgták. Mit mondjon az anya? Mit ad nekik az ország? A munka biztonságát? Semmit. Egy biztos a segély, tehát szülj! A romák nem épp agytrösztök, nem ők találják ki a stikliket, csak alkalmazzák a túlélésért. Példa erre a fészekrakós csalások, mely több szinten emlékeztet a privatizáció idejének szabad rablására. 3-4 ügyvéd, 2-3 közszolga (egyik se roma)az ötletgazdák, akik gennyesre keresték magukat, 1-2 vállalkozó (ezek már romák, mert ezek szervezték be őket) jól keresett, és 100 szerencsétlen roma, akiket 20-50.000 Ft-ért behúztak. Az állam pedig százmilliókat bukott. Akkor ki a bűnöző?
A szegregációról egy mondatot: a szegregáció alapja nem a faj, a nemzetiség, hanem a nyomor és az azt követő szag!!!! Jöjjön el minden jószándékú ember egy putritelepre, majd megérzi: a televízió ezt nem viszi át. Ez a szag az, ami miatt a kisiskolásoknál a szegregáció LÉTREJÖN! Nem hiszem el, hogy nincs a dönrtéshozóknál egy ember, akinek gyereke van? Mindannyian szülők tudjuk, milyen kegyetlenek a gyerekek: egy új szemüveg, egy új frizura már olyan csúfolódási és kiközösítési hullámot indít, hogy a gyerek napokig sírva jön haza az iskolából! Mit tehet az a szerencsétlen 6 éves cigánygyerek arról, hogy büdösen megy iskolába? " És csak azt érti meg, hogy őt a MAGYAR GYEREKEK BÁNTJÁK, CSÚFOLJÁK, LENÉZIK" Nem kell 6 hónap és olyan keserűség gyúlik az alakuló lelke mélyén, ami LEHETETLENNÉ teszi a beilleszkedést, sőt táptalaja a zsigeri gyűlöletnek! Gondoljanak bele: 3-6 évesen!!!!! Még el sem kezdődik, már vége a dalnak!
Semmi baj azzal, ha az egyház roma gyerekeket nevel, iskoláz. Talán a Tízparancsolat egyik pontja beivódik a kis buksijukba; nevezetesen a: "Ne lopj!" parancsolat. De hogy mitől is kell az egyébként kötelező oktatásért az államnak többet fizetnie, az megint más kérdés. Valószínűleg csak szívjóság állhat a háttérben.
@Shopping:
"Akkor legyen segély ha a gyerek iskolába jár - Akkor majd elküldik a gyerekeiket a suliba."
Ezt már bevezették és látványosan javult a helyzet.

"Rossz magaviselet- kizárás az iskolából = NO segély"
Valami ilyesmi kéne.

Szerintem a kötelező közmunka is jó nevelőeszköz. Amíg a gyerek otthon azt látja, hogy a heverészésből is meg lehet élni addig nincs motiváció. Ha azt látja, hogy a megélhetéshez dolgozni kell akkor inkább tanul, hogy könnyebb munkával több pénzt kereshessen.
Itt először a szülőket kell megnevelni,aztán a gyerekeket.
És bizony ezek csak az erő nyelvén értenek.
@Sun9us: majd akkor, amikor azt a nebulót, aki a fogja szót ly-nal írja kirúgják!
@erdelyik: tetszik, hogy a bejegyzés végén tanácstalanságodat nem szégyelled. Jól teszed, hisz vannak erre szakemberek, az ő dolguk kitalálni a megoldást. A buta emberek érvrendszerének a vége mindíg a "golyószórót nekik"! Ide lyukadnak ki, ami bizonyítja primitivitásukat.
@Shopping: Nagyon határozott, nagyon kemény vagy! HA MÁSOKRÓL VAN SZÓ! Nem kívánom, hogy kirúgjanak, azt meg pláne nem, hogy a gyereked a képedbe vágja: nekem ne pofázz tata, mire mentél a 20 év gürivel? Kidobtak mint egy macskát sz...ni!
Az egyenlő bánásmódról szóló törvényt 2003-ban gyakorlatilag egyhangúan szavazta meg az Országgyűlés."

Mondjuk, "egyenlő bánásmód" soha sem volt. A "jó öreg" múltban sem. A kirekesztettség - nem csak cigány gyerek - egyáltalán a társadalom szegényebb rétege,- érezhető volt, - soha sem volt egyelően kezelve". Csak most sokkal jobban nyitott az a bizonyos társadalmi olló, élesebbek az ellentétek, sokkal jobban érzékelhető a kirekesztettség.
Ezen nem lehet vita. Azt megélni kellett, és kell most is.
Csak az a hatalmas probléma, hogy valamilyen szinten, egy életre rányomja a bélyeget "viselőjére".

A cigányság - a mélyszegénységben élő gyerekek-, úgy összességében ezen társadalmi csoport sorsár, esetleg lehetséges felemelkedését a gyökereknél kellene kezelni.
A cigányság , a szegények ellehetetlenitése, a fantasztikusan levezényelt rendszerváltáskor kezdődött.
Mikor tömegek maradtak munka nélkül, esélyük sem volt a felkapaszkodásra, generációk nőttek fel, kik nem ismerik a munka világát, milyen a közösséghez tartozás, alkalmazkodás.
Úgy gondolom, ez kormányokon átivelő probléma, ügy.

Nevezett társadalmi csoport kiemelését ebből a lehetetlen helyzetből már az ovodás korban el kellene kezdeni. Valamilyen formában a szülőket is bevonni.
Gondolok itt, valamiféle felvilágositó, csoportos elbeszélgetésre.

"És, ha igen, mi tartja vissza az egyházat, hogy a városban működő, híresen jó minőségű és éppen bővítés alatt álló iskolájába vegye fel a telepi roma gyerekeket? Nincsen más megoldás, mint újra nyitni a szegregált – hiszen ki más járna oda, mint a telepi roma gyerekek – iskolát?"

Tegyük hozzá, hogy ez nem egyedi, hanem országos jelenség.
Ez jó. Na. pontosan ezért nem lesz itt, ebben az országban felemelkedés. A romák, a szegények ügye, csak ügy marad. A kirekesztettség még élesebben mérhető lesz.
Úgy gondolom.
hm?
@ember67:
túl késői az integráció. ez az alapvető hiba. egy 6 éves megérti, hogy miért közösítik ki. ha azt mondják neki, hogy büdös vagy, akkor pontosan tudja. egy 3 éves nem érti. ha azt mondod neki, hogy "normális, normális, normális", akkor azt feleli, hogy ő nem normális. csak azt érzékeli, hogy csúfolják, de nem nagyon érti, hogy miért.

persze ha a 3 éves magyarokat és a cigányokat összezárnának, akkor a magyar anyukák mondanák azt, hogy nehogy már. a tetves cigánnyal. a szülők jobban féltik a kiscsoportost a kisiskolásnál. de akkor is az óvodában kell integrálni. nem kell se egyház, se lángszóró, se semmi. rendes óvoda kell. és akkor működik a dolog. a gyerekeknek adni kell rendes ételt, rendes ruhát. akár ott helyben lehet varrni, mosni. azt mondani a nagyobb de cigány fiatal lánynak, hogy gyere a járási (köztulajdonú) varrodába, mosodába dolgozni. vagy akár tanuljon és lehet óvodai gondozó. dolgozhat a konyhán, lehet dadus. az óvoda úgy tud működni, mint egy végtelen civilizált nagycsalád. minél korábban integrálsz annál egyszerűbb.

de persze egy rendes védőnői hálózat kellene, ami hetente legalább egyszer körbe jár a cigánysoron. legalább szülőotthon. vagyis az, hogy egy fiú és egy lány 0-1 éves kor között a gyerekkel normál viszonyok között élhessen. az összes pszichológus azt mondja, hogy ebben a korban dől el nagyon sok minden. csak azt nem értem, hogy ez a sok pszichológus miért nem jön rá, hogy akkor a normál viszonyokat nem a baba 1 napos koráig kell biztosítani a klinikán, hanem kell valamilyen intézmény, ami 1 éves korig biztosít hasonlót egy otthonban. ha ez a legfontosabb. akkor a támogatásokat 0-1 éves kor között koncentrálni. nem 100 milliárdokat elkölteni arra, hogy legyen roma egyetemista. onnan kell kezdeni? persze értem, hogy ezeknek az embereknek díszcigányok kellenek. nem értelmes romák. hanem mennél hülyébb, annál jobb.

szóval itt nyilván valamilyen sos faluk kellenek. erre kellett volna felhasználni az uniós forrásokat. és akkor oda be lehet költözni. úgy, hogy nincs családi pótlék, hanem az a lakbér. és akkor ezek után munkára lehet fogni a fiatal roma apát. az sos falu mellett dolgozzon a járási tangazdaságban, vagy tanműhelyben. szóval ha nincs szakmája, akkor tanulhat, dolgozhat. építheti a közösséget. a cigány lány normál körülmények között van a gyerekkel. és ha akarnak, akkor maradhatnak a házban, amit kaptak. de építeni kell egy másikat. azért, hogy egy másik család beköltözhessen. és akkor majd a cigány fiatalok kalákában építkeznek. könnyűszerkezetes házakat gyártani és összerakni egy járási kht-ban is lehet. és akkor minden kistérségben lehetne néhány ilyen önfenntartó falu. vagy akár városias környezetben. építsenek angol típusú sorházat. beköltözik az egyik. maradhat, de záros határidőn belül építeni kell egy következőt. persze építőanyagot, szakértelmet kapnak. mert biztosítja a városi kerület, vagy a lakótelepi körzet. és akkor épül a sorház.

nem állítom azt, hogy minden roma integrálódna azonnal. de valamennyi mégis csak. és lenne minta.
Egy iskola (újra) megnyitása önmagában nem szegregáció. Ha pedig egy adott közösség járatja oda a gyerekeit, az az ő döntésük, ergo saját magukat szegregálják. Egyébként is komoly pedagógiai és pszichológiai képzettséggel rendelkező emberek tudják, hogy a cigány gyerekeket és a más nemzetiségű gyermekeket nem lehet hatékonyan azonos módon tanítani: ami hatékony a cigány gyereknél, az nem hatékony más nemzetiségűnél, és viszont. Ha azt akarjuk, hogy a cigányság kiemelkedjen, akkor olyan iskolákat kell kialakítani nekik, amiknek a tanmenete az ő identitásuknak, habitusuknak felel meg.

Visszakérdeznék: a szlovákiai vagy romániai magyar iskola létezése szegregáció? Ha nem, akkor a magyarországi cigány (nemzetiségi) iskola miért az?

A cigány iskolának nemzetiségi iskolaként kellene működnie, és akkor sokkal jobb eredményeket tudnak felmutatni az oda járó gyerekek, mintha a kommunizmusban alkalmazott "minden gyerek egy káposztafej" elvét követve bekényszerítenék őket az "egyentantervű egyeniskolákba"...
"A fáji iskola az egyetlen a régióban, amelyben nincs melegétkeztetés - tudta meg a STOP Czimbalmos Krisztina tagintézmény-vezetőtől. Helyiséget ugyan tudnának biztosítani, de minden pályázathoz önerő kéne, és az iskola nem rendelkezik az ehhez szükséges anyagiakkal.
Az önkormányzat próbál segíteni, a jegyző alapítványoknál próbálkozik, hátha kapnak segítséget.

Ugyanakkor - szintén önkormányzati segítséggel - a kisiskolások napi egy szelet kenyeret kapnak tízóraira. Egyik nap vajas, másik nap párizsis kenyér jut.
- Régebben kicsit többet tudtunk adni - mondta Czimbalmos Krisztina - de most már nincs lehetőség. A gyerekek ma is emlegetik, mikor még buktát, vagy friss péksüteményt kaptak tízóraira. A faluban hatalmas a szegénység, nincs munkalehetőség, úgyhogy ez az egyetlen szelet kenyér is nagy segítség. A gyerekek már ezért is szeretnek iskolába járni, annyira, hogy nem a vakáció kezdetét, hanem a végét várják. Gyakran már az első órán kérdezik, hogy mikor lesz tízórai.

Fájon 92 százalék a romák aránya, az utolsó statisztikák szerint 380 lélek lakja, ebből 220 gyermek."

Egy falu tragédiája: szelet kenyérért járnak a gyerekek iskolába"

www.stop.hu/belfold/egy-falu-tragediaja-szelet-kenyerert-jarnak-a-gyerekek-iskolaba/1047294/

Sok ilyen település van, csak esetleg nincs nagydobra verve.
Ez az ország tragédiája.
Na.Igen. Ez a nagy tragédia, hogy tömegével éheznek gyerekek (is).
A probléma egyik gyökere ez. Mit visz az a gyerek a nagybetűs életbe, legyen az roma, vagy nem - aki ilyen helyzeteket kénytelen megtapasztalni, pardon) megélni??
Teljesen mindegy kellene, hogy legyen, hogy azt az iskolát, bármelyiket, az egyház működteti, avagy sem, illetve más.
A lényeg az, hogy megkezdődjön valamilyen formában, ennek a társadalmi csoportnak a felemelkedése.
Úgy gondolom.
"Az Orbán-kormány azonban nem tesz és nem is mond semmit, aminek igazi jelentősége, súlya lenne a kérdésben, nem igazán lehet tudni, mit gondol a kérdésről (elég sok más problémája van a közoktatás átszervezése körül). Csak jeleket látunk és azok nem jók."

Na . ja. Az is biztosan, totális nagy probléma) Hány felsőtizezer, gazdag ember gyereke jusson be a felsőoktatási intézményekbe, persze, esetleg úgy, hogy mentül kevesebbe kerüljön, ne kelljen mélyen a zsebbe nyúlni. S hát csak tanuljon az a gyerek.

Mások meg csak fizessenek, vagy vegyenek fel hiteleket (amit picike jövedelmekből, esetleg visszafizetni sem tudnak) vagy végső esetben ne tanuljon a "másik" gyerek.
Szomorú valóság.
Az egyház meg is indította az első osztályt a 2011-12-es tanévben. A jó rend kedvéért az önkormányzat az iskolabuszt megszüntette."

Hát! Ja! totális helyzet. Segítsük a cigányságot, a mélyszegényeket, a szegényeket.
Tipikus példa.

Nem kell csodálkozni egyébként, hogy említett társadalmi csoportnál, tömegével mérhető az alkalmazkodó képesség, közösségbe beilleszkedés, az alap intelligencia, a viselkedési kultúra totális hiánya.

A társadalom egy hatalmas csoportjának "hidegrázása" van tőlük. Meg kell hagyni) sokszor nem alaptalanul.
A gyűlölet, pedig csak gyűlöletet szít. Azzal nem lehet megoldani semmit, de semmit.
Szerintem.
Mindig érdeklődéssel figyelem a Haza és Haladás megnyilvánulásait, keresné az ember azt a csoportot/pártkezdeményt/értékrendet, amely végre egy normális, a realitás talaján álló alternatívát kínálna országunk gondjaira. Sajnos csalódással kell tapasztalnom, hogy -szemben Bajnai Úrnak 1-2 ígéretes hajdani kezdeményezésével- ebben, az egyik legégetőbb problémában ugyanazt a tipikus liberális, nem a valós helyzetet, hanem egy idealizált embereszményt találjuk meg kiindulópontnak, amely ugyan jószándékú, de eleve reménytelenné teszi a helyzet kezelését. Ez sajnos komoly szerepet játszott abban, hogy a lakosság jelentős rétege a neonáci "megoldás" felé fordult. Teljes mértékben egyetértek valaki2-vel: miért ilyen szent és sérthetetlen premissza a liberális jogvédőknél, hogy a szegregáció a bajok forrása? Hiszen maga a cigányság történelme is arról szól, hogy szegregált, vándorló csoportként jelentek meg, amelynek az integrációjára már a történelem során is történt több próbálkozás, amelyek részeredményeket hoztak csupán, illetve ez más országokban sem volt túl eredményes. Még talán a szocialista rendőrállam, a maga 100%-os foglalkoztatottságával ért el eredményeket, de a konszolidált, polgári értékrend és életmód átvétele jelentős rétegnél nem történt meg, a hagyományos tekintélyrend felszámolásával pedig csak fokozódtak a problémák. (Természetesen nagyon értékelem mindazokat, akik ki tudtak törni.) És most jön a szegregáció-integráció kérdése: elvileg még lenne is abban igazság, hogy az integráció által lehet átvenni a többségi értékrendet, de ehhez kell a fogadókészség is! Ezzel szemben 1-2 beintegrált antiszociális magatartású gyerek is képes tönkretenni a közösség többi tagjának az életét! A feleségem kisegítő iskolában dolgozott, ahol a többséget valóban roma gyerekek alkották. De egy sem a származása miatt került oda, hanem a képességei és magatartása miatt! Kinek jó, ha ilyen gyerekeket integrálunk? Ha nem képes tartani a többséggel a tempót, az nem csak a közösségnek rossz, hanem nekik is! Ezzel szemben a speciális iskolában a maguk közösségében legalább lesz sikerélményük! Azt írja a cikk: "tiszteletben tartsák a roma gyerekek személyiségi jogait, beleértve a minőségi oktatáshoz való diszkriminációtól mentes hozzáférést is". Ez jelenti azt is, hogy a követelményrendszer is legyen "diszkriminációmentes"? Attól függetlenül, hogy milyen képessége, ill. mennyire támogató háttere van a gyermeknek? Nem érzi a blog tisztelt szerzője, hogy a diszkrimináció-ellenessége valójában még a "védencei" számára is diszkriminációt jelentenek? Más oldalról pedig egy jó képességű, kulturált gyermek számára nem diszkrimináció, ha antiszociális osztálytársak miatt nincs lehetősége a nyugodt tanulásra?
A témát már kapisgálod, jó úton jársz, csak a végén siklik ki a gondolatod. Amikor a képesség-magatartás kettőst fajhoz kötöd! A szegregációellenesség épp azt feszegeti, ha van egy jó képességű roma gyerek, az a romasága illetve a szülei életvitele miatt ne kerüljön "kisegítő" pályára. Ha ennek feltétele az, hogy plusz segítség kell, pl. fürdés, egész napos suli, tiszta ruha, akkor próbáljunk segíteni és INTEGRÁLNI A GYEREKET A KÉPESSÉGEI SZERINT!
Ez a megoldás -mármint a támogatás- biztos hogy olcsóbb, mint a semmittevés, hiszen egy ilyen felkarolt roma gyerekből dolgozó, adófizető le(het)sz, a magára hagyottból börtöntöltelék, aki egész életében az államon élősködik: vagy segély, vagy börtön felváltva. Ha a primitív "lángszórót neki" óbgatást törölnénk a közbeszédből és gondolkodnának, akkor lenne idő és erő a probléma valós megoldására.
@ember67: Félreértesz. A képesség-magatartás kettőst nem én kötöm fajhoz, hanem a fenti "jogvédők". Én azt mondom, hogy objektíven csak a képesség-magatartás számítson, (és senki se legyen a származása alapján megkülönböztetve), a radikális jogvédők viszont nem hajlandóak tudomásul venni azokat a különbségeket, amelyek statisztikailag most még megtalálhatóak a rasszok (az emberfaj kifejezés nem helyes) között, és abból indulnak ki, hogy nincs ilyen különbség, ergo minden felülreprezentáltság csak a rossz értelemben vett előítéletek műve. Én csak ezt a praekoncepciót kérdőjeleztem meg. Természetesen egyetértek Veled abban, hogy Magyarország számára az egyedüli esély az integráció lehet. Viszont a szegregációnak a fenti módon való megszüntetése nem egyenlő az integrálással, annak mindkét fél a kárvallottja lesz! Pláne az oktatásügy mostani átszervezése kapcsán, amely talán nem igazán arrafelé halad, hogy kis csoportos képzés, illetve ped.asszisztensi segítség álljon rendelkezésre a problémás gyerekeknél...A pedagógus kezéből ráadásul a gyermekjogoknak megint csak ultraliberális értelmezése miatt szinte minden fegyelmező eszközt kivettek... Unionista hsz-ása tartalmaz érdekes gondolatokat, bár igazából nem tudom, melyek lehetnek a megoldás útjai. De integrálni csak úgy lehet, ha meg próbáljuk megérteni az eddigi kudarcok okait-mindkét részről! Ha viszont a jószándékú probléma-feltárás is dühödt elutasítással találkozik a radikális jogvédő oldalon, akkor az esélyét is kizárjuk a probléma megoldásának!
Ráadásul, ahogy ezelőtt is utaltam rá: ha a jószándékú többség az antiszociális elemekkel szemben nem kap védelmet, hanem csak ideológiát és vádakat, akkor lehetséges, hogy egy idő után már elveszíti a finnyásságát, és a biztonsága érdekében elfogadja a már valóban rasszista alapokon álló neonáci erőszakszervezetek védelmét....
Látom a nyíregyházi helyzet van jól kitárgyalva.
Feltételezem, hogy a cikk írója nyíregyházi, akinek a gyereke általános iskolába jár és van cigány osztálytársa. Amennyiben nem, akkor honnan veszi a bátorságot, hogy ilyeneket leírjon.
Amennyiben pont beleillik a feltételekbe, akkor vagy hazudik, vagy az a szerencsés, aki normális cigány gyereket fogott gyereke osztálytársának.
Valójában az történt, hogy ahova a cigánygyerekek bekerültek, ott ugrásszerűen megnőtt a lopások, verekedések száma. Pedig osztályonként csak 1-2 cigánygyerekről van szó, akik rögtön terrorizálják a többit és a tanárokat.
A felzárkóztatás híveinek legnagyobb tévedése az, hogy 25 jó tanulóhoz felzárkózik 2-3 rossz tanuló. Pont az ellentéte történik, a 2-3 tanulni nem akaró lehúzza magához az egész osztályt, ezzel tönkretéve a többiek tanulási esélyeit.

Biztos véletlen, hogy a város olyan iskoláiba, ahol nincsenek cigányok, ott 5-szörös a túljelentkezés, máshol pedig nem tudnak csak egy 1. osztályt indítani 2-3 helyett. Nálam is a legfőbb szempont volt, hogy olyan iskolába írassam a gyerekeimet, ahol nem fordulnak elő kisebbségiek.

Szívből örülök, hogy újra kinyitott a huszár telepi iskola.
Leszögezem, hogy általában ellenzem a szegregációt, de bizonyos esetekben meg lehet békélni vele. Ilyennek tartom a nyíregyházi ügyet is. Nem felejthetjük el, hogy a gyerek, főleg az alsó tagozatos, jobban érzi magát egy olyan iskolában, amely közel van a lakóhelyéhez. A Huszár-telepen ráadásul az épületben nemcsak iskola van, hanem a felnőttekkel is foglalkoznak, felnőttnevelési programok és kulturális programok is vannak az iskoláskoron túliaknak. Ennek felbecsülhetetlen értéke van a romák felzárkóztatása szempontjából - nem részletezem.
Ha az iskola jól felszerelt, tiszta, jól működik, a gyerekek jól érzik benne magukat, és a szülőknek is élő kapcsolatuk van az intézménnyel, akkor nem lehet nagy baj!
Az egyházi háttér pedig nem egyedül a vallási életet jelenti, hanem egészséges magatartási és életvezetési normákra nevelést is - márpedig a roma integrációnak ez az egyik kulcskérdése. A másik az a bizalom, amit azok iránt éreznek, akik foglalkoznak velük, akiket ők el tudnak fogadni, akikre hallgatnak - ez a legnehezebb eleme a munkának. Márpedig a görög katolikus egyház megtalálja velük a hangot, a javukra szolgál.
A romák ügyét (nem szeretem a roma kérdés kifejezést, a hitleri idők szóhasználatára emlékeztet) a helyi sajátosságok szerint érdemes kezelni, hiszen az egyes közösségek háttere, összetétele más és más. Sokféle jó megoldás lehetséges. Nem jó elméleti alapon egyensapkát húzni rájuk: az eredményesség a valódi kritérium.
Adjunk időt a nyíregyháziaknak, pár év alatt kiderül, hasznos-e a romáknak. Aztán, ha az eredmények elmaradnak, akkor elő lehet jönni más megoldással.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma