Messziről nézve: Grexit - hitelprogram és a görög szirének

2012.05.22. | Kozma Levente | 15 komment

 

A május 6-i parlamenti választások óta a korábbi írásomban már február végén megjövendölt Grexit egyre inkább elkerülhetetlen végkifejletté válik. A kérdés ma már nem az a különböző elemzők, sőt egyre inkább az eurózóna vezetői között sem, hogy kénytelen lesz-e elhagyni Görögország az eurózónát, hanem az, hogy ezt milyen formában teszik meg, EU tagságukat ez miképpen érinti majd, illetve, hogy milyen következményei lehetnek a kilépésnek Görögországban és Európában. A görög választók 68 százaléka szavazott olyan pártokra, amelyek elvetik a Trojka (EKB, IMF, EU Bizottság) által diktált megszorító csomagot, viszont, egy a választások után végzett friss közvélemény-kutatás szerint, az euro zónában egyedül álló módon, a korábbi 70-ről 80 százalékra nőtt azok aránya, akik az pénzügyi unión belül látnák szívesen Görögországot a jövőben is. Mivel a parlamentbe bejutott pártok közül semelyik sem volt képes többségi koalíciós kormányt felállítani, ezért június 16-án újabb előrehozott választások lesznek. A mai felmérések szerint a májusi választás nagy meglepetése, a második helyezett Radikális Baloldali Koalíció néven futó szélsőbaloldali, populista pártocskákból álló pártszövetség esélyes az új választások megnyerésére, amelynek 37 éves vezetője, Alekszisz Ciprasz egyértelműen az IMF/EU hitelprogram felrúgását ígéri. Az alapvető görög dilemma az, hogy a görögök – és a júniusi választásokkal kapcsolatos előkészületeket is ezen a lencsén keresztül érdemes figyelni – ugyan az eurózóna tagjai kívánnak maradni, de úgy, hogy közben az ehhez szükséges hitelprogram keretében vállalt megszorításokból nem kérnek.  Ciprasz és követői azt hangoztatják, ami a görög establishment egyre szélesebb rétegeiben is fogékony fülekre talál -, hogy az EU végül úgyis beadja a derekát, csak blöffölnek, mivel legalább annyira félnek az EU-vezetők a görög csődtől és az azzal járó esetleges pénzügyi fertőzéstől, mint a középkorban féltek az emberek a pestis járványtól. Erre válaszul is, leginkább Németország részéről nyilatkoznak egyre többen, miszerint nem szabad hagyni, hogy Görögország és annak populista szélsőbaloldali pártjai zsarolhassák az EU-t, és készen kell állni egy, a görögök rendezett államcsődjét levezénylő tervvel. A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble például a Rheinishe Postnak adott interjúban arról beszélt, hogy Európa képes a Grexit kezelésére. Németország és partnerei rengeteget tanultak az elmúlt két év tapasztalataiból és számos védő mechanizmust állítottak fel erre az esetre is. Véleménye szerint a pénzügyi fertőzés veszélye kezelhető és Görögország számára nincs könnyebb út, csakis a hitelprogram és a reformok végig vitele, az, amiben korábban megegyeztek az eurózóna tagországokkal. Hasonlóan vélekedett a német bankszövetség (BdB) elnöke, Michael Kemmer is, aki azt nyilatkozta: Görögország esetleges kilépésének közvetlen hatásai korlátozottak lennének, és az övezet hosszabb távon is "fel tudná dolgozni" a szakítást a görögökkel. Schäuble-vel ellentétben azonban nagyobb kockázatot lát az esetleges pénzügyi fertőzésre, illetve euróval kapcsolatos csökkenő bizalomra. A német külügyminiszter, Guido Westerwelle a Spiegel online kiadásának arról nyilatkozott, hogy a görög eurózóna tagságnak, vagy kilépésnek az eldöntése csakis a görögök kezében van. Ha Görögország nem folytatja a megkezdett reformokat, úgy Westerwelle nem látja annak lehetőségét, hogy tovább finanszírozzák a nemzetközi szervezetek az országot. A német baloldal is hasonló véleményen van, a szociáldemokrata volt pénzügyminiszter, Peter Steinbrück szerint a Grexit elkerülhetetlen és véleménye szerint kell felkészülni a B-tervre.

 

Nem csak Németországban, de az angolszász világban is egyre inkább a Grexit mikéntje a kérdés, nem annak szükségessége vagy szükségtelensége. Nouriel Roubini a Project Syndicate nevű internetes portálon legutóbb megjelent elemzésében egyenesen felszólítja Görögországot az eurózóna elhagyására. Véleménye szerint a napnál is világosabb, hogy idén vagy legkésőbb jövőre Görögország fizetésképtelenséget jelent és elhagyja az eurózónát. Véleménye és általában a Grexit mellett érvelők szerint Görögország egy ördögi körben, elvesztett versenyképességi helyzetben és egyre mélyülő válságban van. A megoldás a rendezett államcsőd és a kilépés, melyet a Trojka koordinálna és finanszírozna annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen a járulékos veszteségeket mind Görögország mind az eurózóna többi tagja számára. A görög válság megoldása a gazdasági növekedés beindításában rejlik, ami viszont a versenyképesség javításával lehetséges csak. A versenyképesség javítása ebben az esetben a devizaleértékelés által lehetséges. Ez háromféleképpen mehetne végbe: 1, az euró jelentős gyengülésével, ami a német gazdaság erős mivolta és az EKB monetáris lazítást elvető politikájából adódóan nem reális. 2, a munkaerő költségének egy egységre jutó radikális csökkentése strukturális reformok által úgy, hogy a termelékenység növekedése magasabb legyen a bérek növekedésénél. Ez azonban nem reális terv, mivel Németországnak is 10 évre volt szüksége, hogy így tudja versenyképessé tenni gazdaságát, Görögországnak viszont nincs további tíz éve arra, hogy válságban legyen. 3, Az árakat és a béreket érintő deflációs politika, amely a válság további mélyülését jelentené, még vagy 5 évig. Ez sem járható út a guru szerint. Az egyetlen megoldás tehát a Grexit, visszatérni a nemzeti valutához és egy éles leértékeléssel gyorsan visszaszerezni a versenyképességet, majd a növekedés útjára lépni. Olyan ez, mint egy reménytelen házasság vége, véli Roubini, mindkét félnek kevésbé költséges, és jobb is úgy elválni, hogy meghatározunk bizonyos szabályokat. Mohamed A. El-Erian ugyanezen az internetes portálon, „Ki a felelős a görög tragédiáért” című cikkében arra próbálja meg felhívni a figyelmet, hogy annak idején nagyon sokan – magánemberek, intézmények, országok, görögök és nem görögök – hasznot húztak a gazdasági fellendülésből, amelynek félrekezelése is vezetett a mai görög helyzethez. A németek és a franciák az első között voltak, akik megszegték a költségvetési deficitre vonatkozó maastrichti kritériumot, és most ezen kritériumok korábbi be nem tartását kérik számon a görögökön. A válság következményei által érintettek nem azok, akik a legtöbb hasznot húzták korábban a görög eladósodásból, hanem a görög társadalomnak a leginkább sebezhető rétegei.

 

0521.2.jpg

 

Wolfgang Münchau, a Financial Times vezető publicistája szerint jelenleg 4 lehetőség közül választhat Görögország: 1, A status quo fenntartása, folytatni a megkezdett megszorításokat és reformokat. Ez valószínűleg állandó válságban és hitelcsapdában tartaná az országot. És ha ez a forgatókönyv papíron, gazdaságilag, úgy ahogy működhet, társadalmilag és politikailag biztosan nem, mint ahogy ezt a szélsőséges, populista pártok előretörése is jól jelzi. 2, Status quo, de csak addig, amíg az elsődleges deficit megszűnik (kamatok nélküli költségvetési egyenleg), majd fizetésképtelenséget jelenteni. Ebben az esetben Görögország nem szorulna külső segítségre. 3, A szélsőséges, populista erők forgatókönyve: leállítani a hitelprogramot és néhány már megkezdett reformot visszafordítani. Emellett számításba venni egy esetleges fizetésképtelenséget, ám ez nem vezetne a Grexithez, mivel az EU úgyis csak blöfföl. 4, Azonnali Grexit. Münchau szerint az első lehetőség a legrosszabb. Az EU/IMF program folytatásával további 10 válságos év elé néz Görögország és a Grexit így is, úgy is elkerülhetetlen, ráadásul a demokrácia esetleges leépülése is benne van a pakliban. A legjobb megoldás szerinte az a stratégia lenne, miszerint az ország 2013-ra elérje, hogy a költségvetés elsődleges egyenlege egyensúlyba kerüljön és ezután minden – magán és állami - külföldi hitelére fizetésképtelenséget hirdetni.

 

Érdekes elemzéssel állt elő Arvind Subramanian, a washingtoni Peterson Institut for International Economies vezető munkatársa, aki szerint Görögország az eurózónán kívül sokkal nagyobb veszélyt jelenthet, mint azon belül. Ezt arra alapozza, hogy amennyiben a Grexit sikersztorivá válik, és Görögország néhány éven belül, akár már 2013 végétől látványos sikereket tudna elérni az eurózónán kívül – miközben tegyük fel, hogy az eurózóna továbbra is recesszióban van - úgy több tagállamnak is megfordulhat a fejében, hogy egy esetleges kilépéssel talán gyorsabban növekedési pályára léphetnének. Ez akár az eurózóna végét is jelentheti, ha csak Németország nem lesz képes sokkal vonzóbb feltételeket szabni a partnereinek, hogy a zónán belül maradjanak - Subramanian szerint.

 

Bár egyre nagyobb számban vannak olyanok, akik nyíltan a Grexit mellett törnek lándzsát, azért még mindig jelentős azok száma és súlya is (nem csak a görög szavazók 80%-a), akik Görögország jövőjét eurózónán belül tudják csak elképzelni. Az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde mellett, az EBRD hamarosan leköszönő elnöke, Thomas Mirow is arra figyelmeztetett a CNBC-nek adott interjújában, hogy tévednek azok, akik azt gondolják, hogy Görögországnak jobb lesz az eurózónán kívül. Egyelőre ismeretlen kockázatokkal kellene szembesülnie Európának, ha megtörténne a Grexit.

 

Görögország sorsa még nem dőlt el. A júniusi választások valószínűleg választ fognak adni arra a kérdésre, hogy a görögök inkább hisznek-e a populista erők szirénhangjainak, miszerint a görög gazdaság válsága fájdalommentesen is megoldható. Ha így lesz, azokat a pártokat emelik majd kormányzati pozícióba, amelyek felmondanák, vagy jelentősen módosítanák a korábbi kormányok által aláírt EU/IMF hitelprogramot. Ez persze az eurózónából való kiválást is jelentené. De győzhet a józan ész és az eurózóna iránti elkötelezettség. Ez azt jelentené, hogy a jobb és baloldali nem populista erők kapnak többséget és ezzel egy új esélyt arra, hogy a nemzetközi hitelezők pénzügyi és szakmai segítségével kivezessék Görögországot a válságból.

 

· 1 trackback

Címkék: válságkezelés euro zóna válság grexit

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr104528162

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Most végre visszaszivároghatnak a kicsorgatott milliárdok a pártkasszába 2012.05.22. 12:16:43

Orbán Viktor 2009-ben elszámoltatást ígért, 2012-re leszámolás lett belőle, de nem az addigi kormányzati erők ellen, hanem minden olyan párt ellen, aki hatalomra jutva még nem szedte meg magát eléggé a túléléshez... Így épül a demokrácia, így óvják az ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

16szor hasznaltad a Grexit szot, ertem hogy ez most egy ilyen buzzword muszo, nade megiscsak a Daily Mail szinvonala, meg unatkozo City analystek szorakozasa.
Megyünk nyaralni Egyiptomba. Balfaszok!
Grexit = Greek Exit tehát görögország valutaúnióból történő kilépése.

Köszönjük a cikket érdekes és érthető volt...

Nagyon izgalmas és vészterhes az egész...
5. verzió: Kína megveszi szőröstől bőröstől az egész országot, ipart telepít+munkát ad, sikersztorit csinál, egyúttal az EU tagja is lesz. 5 éven belül az EU szétesik és a teljes periféria csatlakozik a Kínai Államszövetséghez, mint európai tartomány :-)
A neheze még csak most jön a görögöknek. A fél ország a turizmusból él és kezdődik a szezon. Nagy pofára esés jöhet az ottani zimmerferiknek és társaiknak. Ki fog oda menni nyaralni, ha olyan híreket hall, hogy nincs pénz a bankokban és üresek az ATM-ek?
Nem értem a cikket. Először azt ecseteli, hogy a grexit meg az államcsőd rövid távon ugyan fáj, de hosszú távon a versenyképesség-növekedés által beindíthatja a gazdasági növekedést, viszont a bennmaradás és megszorítás rövid távon is fáj, meg hosszú távon is fáj, mert megöli a növekedést, a relatív adósság meg csak nőni fog. Utána a konklúzió, hogy bízik a görög választók józan eszében, hogy azt fogják választani, ami rövid távon is fáj, meg hosszú távon is fáj... Hát, nem tudom, józan ésszel nem a rosszabik lehetőséget választanám...
"Ez azt jelentené, hogy a jobb és baloldali nem populista erők kapnak többséget és ezzel egy új esélyt arra, hogy a nemzetközi hitelezők pénzügyi és szakmai segítségével kivezessék Görögországot a válságból."

Tehát azoknak a segítségét kéne elfogadni, akik Görögország további fejésében érdekeltek. Ha a hitelezőikre hallgatnak, akkor az életben nem fognak kikerülni a válságból, mert a hitelezőknek azaz érdeke, hogy éppen csak víz felett tartsák az országot, hogy az tudja fizetni a jó magas kamatokat, de a folymatosan megújuló adósságot azért ne tudja ledobni magáról.

Nekem ne magyarázza senki, hogy csak és kizárólag a görögök hibája, hogy ilyen helyzetbe kerültek. A németek és a franciák a válság előtt miért engedték meg nekik az óriási deficiteket? Miért nem néztek a görög politikai elit körmére, mikor először kiderült, hogy csaltak a számokkal? Valószínűleg azért, mert mindkét ország baromi jól megszedte magát a görögök kontójára (lásd pl. fegyvereladások, intenziv export stb.), akik hitelből fizették a cehhet mert a "nemzetközi hitelezők" elhitették velük, hogy így is lehet. És most ugyanezek szidnak, diktálnak, fenyegtőznek, a görög politikai elitnek az a része pedig, amely korábban évtizedekig ott ült a zsírosbödön körül és nyilván jól megszedte magát a hiteldömpingen, most szépen beáll mögéjük, és azt szajkózza, hogy továbbra is fenn kell tartani a pénzszivattyút különben itt az apokalipszis (ezek lennenek azok a "jobb és baloldali nem populista erők"). Ez szerintem roppant felháborító és pofátlan, nyilván a görögök is így érzik.

Ergo egyáltalán nem gondolom azt, hogy a "józan ész" feltétlenül azt diktálná, hogy az államcsődöt mindenáron elkerülve az eurozóna tagjai maradjanak (már csak azért sem, mert a "csak egy igazi megoldás van" típusú érvelések jellemzően hamisak). Ha elfogadják a "mentőcsomagot", az igencsak hosszú (minimum évtizedes) válságot fog eredményezni, úgy hogy közben nem látni az alagút végét. Ilyen körülmények között egy rendezett államcsőd igenis vállalható alternatíva. És ha egyszer kikerülnek a sz*rból remélhetőleg jó időre megjegyzik, hogy a dőre hitelfelvétel mennyire veszélyes játék.
Az 5. verzió abszolút elképzelhető. A "fejlett" világ évtizedek óta nyakig ül sz adósságban, míg Kína iszonyú tartalékokat halmoz fel. Lassan nem lesz kitől kölcsönkérni csak tőlük, kérdés mit kérnek cserébe? Szerintem a Görögök belemennének abba, hogy Kína befolyást szerez az országban (ez lehet politikai és/vagy gazdasági) ha megtarthatják a jelenlegi életszínvonalukat, mert arról nagyon nehéz lemondani...
Lehet hogy Görögországban büdös van, de az eurogörények Brüsszelben vannak...
@laci_52: Amikor a fővárosban még lőttek Egyiptomban a tavalyi forradalom idején, a tengerparton akkor is működött a turizmus.
Szerintem a görögöknél is ez a helyzet. Csak arról nem cikkeznek az újságok, hogy Oresztész bácsi ma reggel kisepregette a panziója szobáit, mert délután 4-kor két német család megy hozzájuk nyaralni.
@pollio: Csak bele kell gondolni. A növekedés csak azután jön, hogy előtte megvolt a mélybe zuhanás. A növekedés nem a mostani szint felett jön, hanem mondjuk bukják a GDP 30%-át és onnan növekednek felfelé. A 30% GDP csökkenés pedig csak úgy jöhet létre, hogy nem fizetnek se nyugdíjjat, se béreket a közférában egy darabig.
Ennek a blognak a bejegyzéseinek a többségével alapvetően nem értek egyet, mégis az a véleményem, hogy próbálkozik általa (és sokak szerint Magyarország számára) is fontos dolgokat elemezni, értékelni, az esetből tanulni. Van egy nézőpont, értékrend, rendben.

Ez a téma azonban nem ide való. Mi a válasz a görögök problémáira, és mi fog következni ha...?

Egy hónap múlva többet, három hónap múlva valószínűleg sokat fogunk tudni. Mi értelme van találgatni? Semmi.
Ez olyan eseménysor, amelyikben Magyarország közvetlenül kevéssé érintett, a hatásait nem tudja befolyásolni, se ráhatása nincs, se érdemi lehetősége a felkészülésre.

Ha majd eljönnek az események, aminek a találgatásakor a katonai diktatúrától kezdve a gyors találgatáson át valószínűleg éppen a valóság maradt ki, akkor érdemes energiát ölni a problémába.

Nyugi!
@kvpsgb: nagyon leegyszerűsíted a dolgokat, a görögök gyors felállásában én nem hiszek. A csőd után viszont hatalmas szintvonalesés következik be, lényegében az ipari kor elejére hullanának vissza.: az állam nem tud senkinek fizetni, fizetést adni, a kereslet emiatt drasztikusan esik, emiatt munkahelyek ezrei szűnnek meg, ami újabb keresletcsökkenést okoz. Az új fizetőeszköz a leértékelés után is romlani fog. Külföldi befektetők nem hogy pénzt hoznának be, de még a maradékot is próbáljak majd kimenteni. Az állam nem kap majd rendesen rövidtávú hiteleket a beindításhoz.
És az EU szempontjából: A görög csőd egy olyan jelzés a befektetők felé (akiknek részben köszönhetjük az egészet), hogy a többi válság szélén táncoló ország (Spanyol, Portugál, Magyar) szintén nem biztonságos. Tehát mi sem kapunk rendesen pénzt. És itt nem újabb hitelekről van szó, hanem a meglévők megújításáról. És ez az ördögi spirál veszélyezteti az egész EU-t. Pont ezért gondolják sokan, hogy az EU engedni fog, mert nem engedheti meg, hogy akár 4-5 ország is leszakadjon, és az elmúlt 20 év küzdelmeit újra keljen kezdeni.
Egyes kommentelők azt hiszik, hogy az az államcsőd olyan fene jó dolog, meg hogy a görögök csak azért vannak ilyen helyzetben, mert az EU eddig kizsákmányolta őket.
Ezzel szemben államcsőd esetén tutira vissza fogják sírni a jelenlegi EU/IMF megállapodást, és ha pár éven belül mégis elindulnának felfelé gazdaságilag, az csak azért lesz, mert direktbe rá lesznek kényszerülve sokkal drasztikusabb lépésekre, mint a jelenlegi megállapodás.
A kizsákmányolással kapcsolatban pedig csak annyit, hogy a jelenlegi helyzetet nem a németek vagy a franciák idézték elő, "csak" nem léptek fel korábban a folyamatok ellen. Attól még ez a helyzet akkor is a görögök felelőssége marad. A korábban felvett hiteleiket pedig a görögök költötték el, nem az EU.
Nem mellesleg a hiteleik egy részét mintha már korábban elengedték/átütemezték volna plusz tömik őket pénzzel.
A jelenlegi helyzetben is alig lehet rávenni több tagországot, hogy legyen szives már fenntartható pályán tartania a saját gazdaságát. Felelőtlenül gazdálkodni azt lehet, a szuverenitásból való engedés az tabu, ha meg baj lesz, akkor Brüsszelbe/IMF-hez kell rohangászni pénzért?
Valaki mondja meg nekem miért nem beszél senki egy olyan megoldásról ahol Görögország szépen rendben totális csődöt jelent amint helyreállította az államháztartási egyensúlyát, de az euroból aztán nem lép ki. Hiszen épp ez az a megoldás amit ott láthatóan a többség akar, tehát politikailag a legegyszerübb lenne véghezvinni. És ha jól értem a dolgokat akkor a görögöket senki ki sem rakhatja -se az EU-ból sem az euroból. Értem én, hogy a versenyképesség nagyot nőne ha egy új drahmával elpacskolnák az emberek megtakarításait és leinflálnák a béreket, de ez nem az egyetlen út a versenyképesség felé. Hisz a trojka is azt szajkózza vagy legalábbis eddig azt szajkózta, hogy az euroval együtt is el lehet érni a versenyképességet -még úgy is, hogy nyögik szerencsétlenek a 170% feletti adósság terheit is közben. Leggyorsabb út a felemelkedés felé tehát ez lehetne. Megspórolnák vele a társadalmi katasztrófát amit a drahma értékvesztése okozna és lehet hogy még időben is hamarabb kecmeregnének vissza a növekedésbe. Persze ez elég sok igen befolyásos hitelezőnek biztosan nagyon nem tetszene, (micsoda precedens lenne!) de ebben az esetben nincs win-win megoldás...
Szóval várom a tőlem okosabbak hozzászólását ehhez...

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma