Messziről nézve: Portugália, mintaország vagy a következő dominó?

2012.03.26. | Kozma Levente | 1 komment

 

A hazánkkal nagyjából megegyező kiterjedésű és népességű ibériai ország tavaly – Görögország és Írország után – harmadikként fordult pénzügyi segítségért a nemzetközi szervezetekhez. A trojkának is becézett, IMF - Európai Bizottság – Európai Központi Bank által rendelkezésre bocsátott 78 milliárd eurós segélyhitel feltételeinek teljesítése azóta mintaszerűen halad. Ezt egy szokatlanul optimista hangvételű közleményben is megerősítette a trojka, a hitel következő részletének folyósításához szükséges negyedéves átvilágítás után. Pedig tavaly nyáron még számos elemző figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy a választások után hatalomra kerülő, Pedro Passos Coelho által vezetett jobboldali kormány esetleg a hitelfeltételek újratárgyalását fogja kezdeményezni. Ezzel ellentétben, Portugália mintaszerűen hajtja végre a vállalt költségvetési hiánycsökkentő intézkedéseket, privatizációs vállalásokat és a strukturális reformok kidolgozása is a tervezett ütemben halad. A költségvetési hiány tavaly 4 százalékos volt, szemben a 2010-es 9,8%-al. A megszorítások hatására a gazdasági visszaesés 3,3%-os lesz idén a tavalyi 1,5%-os szűkülés után, viszont jövőre már az előrejelzések szerint megkezdődik a lassú kilábalás és a recesszió is véget érhet az trojka számításai szerint. Ez már csak azért is lényeges lenne, mert 2013. szeptemberében jár le mintegy 9,3 milliárd eurónyi államkötvénye Portugáliának, amit a nemzetközi hitelpiacokon szeretne megújítani.
 
A 10,5 millió lakosú Portugália Nyugat-Európa legszegényebb országa, amelyik lemaradt az eurózóna többi tagjától az elmúlt évtizedben S válság előtt is csak átlag évi 1 százalékos GDP bővülést produkált. Ezért több elemző a versenyképtelen, merev munkaerőpiacot hibáztatja. Portugáliában mintegy 13 százalékos a munkanélküliségi ráta, amely jövőre éri el a csúcsot 14,5 százalékkal.
 
A Görögország után a legkritikusabb helyzetben levő Portugália GDP-arányos államadóssága 107,2 százalékra nőtt decemberben az egy évvel korábbi 93,4 százalékról, ez megfelel az IMF előrejelzésének, amely arra számít, hogy a GDP-arányos államadósság 2013-ban éri el a csúcsot, 118 százalékkal. S legnagyobb gondot nem a kezelhetetlenül magas államadósság, hanem a magánszektor eladósodottsága. A gazdasági visszaesés Portugáliában is megnehezítik kormány dolgát a hiány és az adósság leszorításában, valamint a dél-európai országban is érzékeny kérdés a banki portfóliók minősége, ami a bankrendszer feltőkésítését is szükségessé teheti, egy a Fitch által készített tavaly év végi jelentés szerint. "A kormány elkötelezettsége a problémák leküzdésében azonban erős" - jegyezte meg legutóbbi értékelésében a hitelminősítő, annak ellenére, hogy bóvli minősítést adott az ibériai állam hitelbesorolásának. 
 
Érdekes párhuzamnak tűnik Magyarországgal, hogy a büdzsé egyenlegét Portugáliában is javították egyszeri tételek 2011-ben, a banki nyugdíjalapok vagyonát ugyanis az állami nyugdíjalaphoz irányították, így a GDP-hez viszonyítva 1,7 százalékponttal csökkent a hiány. A portugál kormány még tavaly decemberben megállapodott az ország négy nagy magánbankjával, hogy ezek összesen 5,6 milliárd eurót utalnak át az államnak a náluk levő nyugdíjalapokból annak érdekében, hogy Portugália tartani tudja a vállalt államháztartási hiány-előirányzatot. A kormány azonban ígéretet tett arra, hogy 2012-ben nem fog hasonló eszközökhöz nyúlni és nem egyszeri tételekkel, hanem strukturális reformintézkedésekkel kívánják elérni a hiánycélt. A deficit leszorításához a Fitch szerint további komoly kiadáscsökkentésre van még szükség, különösen a nyugdíjaknál és a közszféra béreinél.
 
 
A kormány eddig igen gyorsan és hatékonyan tudta megvalósítani a segélyhitel feltételeiként szabott gazdasági intézkedéseket.  Ez annak is köszönhető volt, hogy csak kevés sztrájk és tüntetés volt Portugáliában a megszorító intézkedések ellen - ellentétben Görögországgal vagy Spanyolországgal -, de ez is változhat, ahogy a gazdasági visszaesés mélyül és egyre több ember lesz munkanélküli. A múlt héten a metró és a külvárosi vasutak egy része állt le a megszorító, és a szociális jóléti rendszert leépítő kormányzati intézkedések elleni tiltakozásul. A szakszervezetek az ország tönkretételéről és a munkanélküliség elszabadulásáról beszélnek. Az ellenzéki szocialisták, akik korábban letárgyalták a trojkával a segélyhitel feltételeit, ma már azt mondják, hogy ha nem lehet egy évvel kitolni a korábban kitűzött határidőket, az ország további recesszióba fog zuhanni, ami a munkanélküliség növekedéséhez és az életszínvonal további romlásához fog vezetni. A legnagyobb szakszervezeti szövetség, a CGTP, jelentős fennakadásokat okozott a sztrájkkal  a közlekedésben, a tanításban és a közszolgáltatásokban. A sztrájk azonban csak fél siker a kommunistákhoz közel álló CGTP számára, mert a második legnagyobb szövetség, a már előbb említett szocialistákhoz közel álló UGT nem csatlakozott hozzá − ez utóbbi január végén aláírta a megállapodást a kormánnyal a munkaerő-piaci szabályok módosításáról, minek folytán egyebek közt csökken a fizetett szabadnapok száma és könnyebb elbocsátani a dolgozókat. A Diário de Notícias, portugál napilap szerint a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy tavaly mintegy 150 ezer ember hagyta el az országot a munkanélküliség elől menekülve, és ez a szám az elmúlt öt évben összességében elérte a fél milliót.
 
A trojka által megszabott program mintaszerű megvalósítása azonban számos elemző szerint nem lesz elég a portugál csőd elkerüléséhez. A legpesszimistább talán az a Nouriel Roubini, aki annak idején is talán egyedüliként jósolta meg a 2008-ban kezdődő válságot. Roubini legutóbbi nyilatkozatában amellett, hogy biztosra veszi Görögország csődjét és az euró zónából való kilépését jövőre, ugyanezt a jövőt jósolja Portugáliának is. 
 
Mohamed El-Erian a Pacific Investment Management Co. vezérigazgatója szerint Portugáliának nem lesz elég a 78 milliárd eurós segély, mert 2013-ban képtelen lesz a kötvénypiacokon államkötvényeket értékesíteni normális kamatfelárral. Ez akár a portugál csődhöz és az euró zónából való kilépéséhez is vezethet. Az euró zónával kapcsolatban meg az a meglátása, hogy idén kiderül, hogy vagy szétesik, vagy kisebb, de erősebb lesz és inkább ez utóbbinak ad nagyobb esélyt. 
 
Jürgen Michels a Citigrup vezető közgazdásza szerint abban az esetben, ha Portugália 2016 előtt nem tud kilépni a kötvénypiacokra, márpedig ezt tartja valószínűnek, további 50-60 milliárd eurónyi segélyhitelre lesz szüksége a következő években. Ezt az érvelést erősítheti az a tény is, hogy bár csökkent a korábban 17%-on álló kamatfelár, továbbra is a fenntarthatatlan 13%-os szinten van a portugál kötvények esetében.
 
A portugál kormány azonban eltökélt és végig kívánja vinni a nemzetközi hitelezőkkel kidolgozott programját. Vitor Gaspar pénzügyminiszter a Peterson Institute for International Economics egyik előadásán arról beszélt, hogy lassan beérnek az ország által hozott áldozatok gyümölcsei és a pénzpiacok bizalma belátható időn belül visszatér. Ha nem, a trojka további segítséget ajánlott fel, de a portugál kormány egyelőre nem kér sem időt sem pénzt. 
 
Sokan drukkolnak Európában Portugáliának azért, hogy az IMF – Európai Bizottság – Európai Központi Bank által nyújtott hitel lehetővé tegye a mediterrán ország számára elkerülni az államcsődöt és az ezzel együtt járó kilépést az euró zónából. A tovagyűrűző hatásoktól való félelem azonban csak az egyik oka, hogy miért is olyan kiemelt fontosságú a portugál mentőcsomag sikere. Portugália messze könnyebb eset, mint Görögország. Működő gazdasággal rendelkezik, exportja folyamatosan növekszik. A portugálok nem feltétlen az országot megbénító sztrájkokban látják az érdekérvényesítés legfőbb módját. A portugál siker mintául szolgálhat a görögöknek, íreknek, spanyoloknak, olaszoknak is és megerősítheti a trojka által szorgalmazott gazdasági intézkedések helyességét a hitelre szoruló országokban.

Címkék: válság portugália válságkezelés messzirőlnézve

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr134339618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ha most lenne escudo, akkor egyszeri, és utána folyamatos csúszóleértékeléssel megoldhatnák az egészet. egy gaspar (aka bokros) csomaggal. így meg ugye százcsillió (100 milliárd) euró értékű mentőcsomag kellene egy 10 milliós országnak. ez nem közgazdaság, hanem egy vicc.

liszabonban, portóban maradhatna euró. a globális befektetéseket meg kell védeni. a high tech iparnak szüksége van világpénzre. a kontinentális munkamegosztásban ázsiának is lételeme az erős dollár és a stabil euró. a portugál városoknak szükségük van az euróra. de valaki magyarázza már el, hogy egy luzitán faluba az euró mégis minek kell. bőven elég volna egy mediterrán pénz. 1 escudo = 1 peso = 1 lira = 1 drachma alapon szervezhetnék. régiós agrárpénz. ami földközi tengeri kereskedelmet, és a turizmust erősíteni. és lehetne rómában egy mediterrán szövetségi bank.

budapesten 270 forintos árfolyam mellett be kellene vezetni az eurót. unortodox módon. itt az a probléma, budapest a metrót 320 forintos árfolyam mellett tisztességes módon sem tudja megépíteni, és üzemeltetni.

itt azt kellene felajánlani a németeknek és az osztrákoknak, hogy átvesszük a szövetségi közigazgatást. lesz stadtkreis, és landkreis. a városias körzetek célja az euró bevezetése. a vidékies körzetekben pedig közös középeurópai agárpénz kellene, és egy középeurópai bundesbank. pártpolitikai alapon szerveződhet a bundestag. de mellé (és nem fölé) egy középeurópai bundesrat kellene. egy középeurópai szövetségi tanács ahová minden középeurópai régió delegál egy, vagy több tagot lakosságszámtól függően. tisztán párlistás lehetne a magyar országgyűlés. az egyéni képviseleten (és nem a korporációkon) alapulva lehetne két kamara, és/vagy tartományi gyűlések.

mindez nem zárja ki a fiskális uniót, az európai valutaalapot. de ha európát nem osztják fel föderális szuperrégiókra (skandináv, atlanti, középeurópai, mediterrán, és kelet partnerség) és nem lesz duális pénzrendszer, akkor az európa összecsuklik, mint egy zollstock.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma