Privát sarok: Az átlátható átláthatatlansága - gondolatok a közbeszerzésről

2012.03.19. | Tunyogi László | 11 komment

 
 
Január elsejétől hatályos az új közbeszerzési törvény, mely elődjénél jócskán rövidebb és egyelőre legalábbis mellőzi a fontos részletszabályozások egy részét is. Mint szerzőnk, Tunyogi László közbeszerzési szakértő írásából kiderül, a szakma bizakodással várta az új jogszabályt, ám az első tapasztalatok nem igazolták a várakozásokat. 
 
 
A hazai közbeszerzési kultúra alig több mint másfél évtizedes múltja során rengeteget fejlődött, változott. Az első törvényt, 1995-ben a Kereskedelmi Világszövetségben (WTO) is ekkor formálódó, azóta is élő megállapodás, a Government Procurement Agreement (GPA) szabályrendszerét is éberen figyelve építették a hazai jogalkotók. Csaknem egy évtizeden át ez az alig hetven szakaszból álló jogszabály az akkori beszerzők bibliája volt. Ekkor tanultuk meg, mi a különbség nyílt, meghívásos, vagy tárgyalásos eljárás között, hogyan kell meghatározni, érvényes-e egy ajánlat, és mi a lényegi különbség pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság között, hogyan kell szabályosan elbírálni egy ajánlatot.
 
Régi idők jogalkotása
 
2004-ben, miután hazánk is az Európai Unió tagja lett, az új közbeszerzési törvénynek az unióban éppen akkor elfogadott közbeszerzési irányelveket kellett követnie. Az akkori jogalkotók becsületére legyen mondva, a törvény kemény, csaknem egy évig tartó társadalmi vitában fogant. Pedig az itthoni érdek-csatákat finoman szólva nem volt könnyű összhangba hozni az unió elvárásaival. A szakma – a közbeszerző ettől kezdte szakmának tekinteni magát – itt ismerte meg, hogy az unióban kódokkal azonosítják a beszerzés tárgyát és azt is, hogyan néz ki egy uniós hirdetmény. A verseny tisztaságát, nyilvánosságát biztosító, korábbról ismert szabályokat ki kellett egészíteni azzal, hogy egyenlő esélyeket biztosítsunk az Európai Unióban letelepedett többi ajánlattevőnek. Ám az egyenlő bánásmódnak kezdettől nem tulajdonítottunk különösebb jelentőséget, hiszen a nyelvi korlátok, a közintézmények, külföldiek számára nehezen követhető eljárásrendje, az igazolások, nyilatkozatok tömegének lefordítása, közjegyző előtti hitelesíttetése amúgy is távol tartotta a legtöbb határon kívüli vállalkozást. Nem voltunk amúgy különbek az unió más tagországainál. A határon átnyúló közbeszerzési kereskedelmi forgalom még ma is alig haladja meg az uniós GDP másfél százalékát.
 
A jogalkotó már 1995-ben úgy látta, a közbeszerzés minden megengedett lépését kőbe kell vésni. Csak azt volt szabad, amit a törvény előírt, idővel azt is, mit jelent a bonthatatlan kötés egy ajánlat összefűzésekor, mennyit lehet kérni egy dokumentációért, oldalnak számít-e egy gépelt lap üres hátoldala, vagy – ez egy legendás korszak volt – eredményes-e az eljárás, ha csak egy érvényes ajánlat érkezett. A jogalkotó versenyt futott a jogalkalmazói furmánnyal. A törvény az utolsó másfél évben 15-ször módosult, ám az új tilalmak rendre új kiskapukat nyitottak, csak időbe telt, ki, mikor fedezi fel azokat. Ugyanakkor újabb és újabb lobby-érdekek is fel-feltűntek a kivételi körről szóló rendelkezések között. Nem értettük ugyan, hogy ha az európai közbeszerzési forgalom az összeurópai GDP 17%-a, akkor nálunk miért csak 5,5%, de ez nem a mi dolgunk volt. Az egyre gyakoribb törvénymódosítások egyre átláthatatlanabbá torzították azt, végül a jogszabály több mint négyszáz szakaszosra duzzadt. Ezt már nem lehetett ésszel követni.
 
Új törvény – régi remények, friss meglepetések
 
Idén januártól új törvényünk van. Társadalmi vitáról szó sem esett, a normaszöveg nagy titokban készült, annyit tudtunk csupán, kik írják, és hogy nagyon sürgős. A tervezet szamizdatként terjedt szakmai körökben, majd múlt év június közepén megjelent a parlament honlapján. Egy hónapra rá, – a kormány tényleg sürgős tárgyalást kért – 104 módosító indítvánnyal, el is fogadták. Az némi meglepetést okozott, hogy további, összesen 20 szükséges kormányrendelet ígéret maradt csupán és hogy további fél évig hatályos marad az eddigi jogszabály. De sokunkat elégedettséggel töltött el, hogy végre nem kell bogarászni az egymásra hivatkozó paragrafusok között, a nagykorúvá vált szakma tisztességének bizalmat adó szöveg állt előttünk. Legalábbis úgy tűnt. Érdemes megemlíteni, hogy ez, az új törvény – nevezzük nevén: a CVIII/2011-es – egyszerre kógens és keret-jellegű jogszabály. Ilyet még nem hordott a hátán a hazai föld, de úgy néztünk rá kezdetben, mint az unortodox gazdaságpolitikára. Bizakodóan. Hogy hátha. Szabadon kialakított eljárás! – ilyen fogalom eddig ismeretlen volt a szótárunkban.
 
Azóta szaporodnak a meglepetések.
 
Amikor a részletszabályokat hiányoltunk, azzal nyugtattuk magunkat, majd a rendeletekben. Okos dolog, nem kell a törvénnyel bíbelődni, ha az élet nem igazolja, újabb rendelettel könnyebben korrigálható lesz a szabályozás.
 
A húsz rendeletből azonban kilenc máig nem készült el. Nem jelentek meg például az egészségügyi szolgáltatások vásárlásának szabályai, sem pedig az, melyik beszállítót lehet minősített ajánlattevői listára venni. Nem ismertek a NATO által támogatott beszerzések szabályai sem. Ezeknek a beszerzéseknek a nagyságrendjét sem tudjuk megbecsülni, jellegükből adódóan titkosak. Nem tudjuk, mik lesznek azok a kötelező szabályok, amiket a „szabadon kialakított eljárások” során mégiscsak be kellene tartani.
 
A bíráló bizottságokban továbbra is helyet kapnak a döntéshozó „megfigyelői”, a szavazat nélküli megmondó emberek. Összekeveredik a szakma és a politika. Ez eddig sem szült jó vért, ezután se fog. Mindaddig, amíg a pártfinanszírozás szabályai nem lesznek világosak és egyértelműek, a közbeszerzési eljárásokra – még a leginkább átlátható, minden hátsó szándéktól mentes beszerzésekre is – rávetül a korrupció árnyéka.
 
 
A hirdetmények feladását egy rövid, „liberális” korszakot követően – amikor a hivatalos közbeszerzési tanácsadó maga is megjelentethetett közleményeket - újra központosították. Hirdetmények ismét csak a Közbeszerzési Hatóság jóváhagyásával kerülhetnek nyilvánosságra, egy hirdetmény feladásának ára 150 ezer forintra nőtt, az eredményt 80 ezerért teszi fel a Hatóság – a saját honlapjára. Ebben az árban benne van ugyan a szövegek ellenőrzése is – a „hibás” szöveget addig nem jelentetik meg, amíg ki nem javíttatják – ám a hirdetmények tartalmáért jogi felelősséget a Hatóság nem vállal. Ezzel együtt nem ritka, hogy egy ilyen leközölt hirdetmény félig üres, nem közli az ellenszolgáltatás összegét, vagy egy konzorcium összetételét, így csak éppen az nem derül ki belőle, ki nyert, és mennyiért. Arról nem is beszélve, hogy nem jár semmilyen szankcióval, ha egy ajánlatkérő egyáltalán nem közli az eljárása eredményét. A közbeszerzési forgalmi adatok korábban soha nem voltak ennyire átláthatatlanok.
 
A hivatalos közbeszerzési tanácsadói szakma lassan kihal. Januártól az uniós értékhatár feletti eljárásokba sem kötelező bevonni őket, de aki ennek ellenére fel kíván iratkozni a névjegyzékbe, annak regisztrációs díját tovább növelték. Pedig már nem elég a közbeszerzési törvény alapos ismerete. A rendeletek, sőt, más törvények dzsungelében még nehezebb eligazodni, mint a korábban elátkozott régi törvény útvesztőiben.
 
Korábban, egy eljárás eredményét megtámadó jogorvoslat 900 ezer forintba került. Januártól minden, az ajánlatkérő ellen beérkezett panasz, vagy, ahogy mi hívjuk: „kérelmi elem” elbírálásáért külön-külön kell fizetni, az eljárás díja pedig a beszerzés értékéhez igazodik. Ha például egy két és fél milliárdot érő beruházás (ez nagyjából egy kilométer autópálya építésének költsége) pályázója három kifogást talál a bírálatban, az eljárás díja huszonötmillió, ha négyet, harmincegy millió kétszázötvenezer, ha hetet, már harminchét millió ötszázezer, ha tizenötöt, akkor negyvenhárommillió hétszázötvenezer forint. Ezt előre be kell fizetnie, e nélkül szóba se állnak vele a Döntőbizottságnál. Ha netán ennél akár csak eggyel több okot találnak a kizárására, a díj már kétszer ekkora, nyolcvanhét és félmillió forint!  Aki még ilyenkor sem hagy fel minden reménnyel, tudnia kell: a jogorvoslat során elegendő egyetlen érvényben maradó kizáró ok ahhoz, hogy pályázatát érvénytelennek lehessen nyilvánítani. Öröm az ürömben, hogy a végén csak ezt az egy kérelmi elemhez tartozó díjat tartja meg a Döntőbizottság, a többit idővel visszafizeti. A vállalkozások mai, tipikusan szűkös pénzügyi helyzetét látva nem nehéz megjósolni, hogy a korábbi években átlagos, mintegy félezer jogorvoslati ügy – az eljárási díjak drámai emelkedése miatt - radikálisan csökkenni fog. Ez egyrészt azért baj, mert sokan úgy érezhetik, oda az igazság, sérelmeket, akár jogosak, akár jogtalanok, nem tudják orvosolni. De van még egy bökkenő. A Döntőbizottság határozatai egyben iránymutatók is a későbbi eljárások előkészítői számára. A szabályok helyes értelmezésének híján további és gyakoribb szabálysértések is várhatók.
 
A végső kizáró ok: az elvárt béremelés
 
A közbeszerzésnek eddig is voltak népnevelő feladatai. Megszoktuk, hogy figyeljünk a környezetvédelmi szempontokra, a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására, vagy a hátrányos helyzetű térségekben a munkahely-teremtésre. Az azonban készületlenül ért bennünket, hogy az a cég is kizárható a közbeszerzésből, aki – nem emel bért. Ráadásul annyit, amennyit a kormány neki előír. A Munkaügyi Központok majd szúrópróba-szerűen ellenőrzik, volt-e béremelés a cégeknél, és mekkora. Arra pedig nincsen szabály, hogy az ajánlatkérőnek hogyan kell ellenőriznie egy ajánlattevő munkavállalóinak bérszínvonalát. A hivatalos adatok szerint tavaly a közbeszerzések 79,3%-át, 8473 eljárást, mintegy 715 milliárd forintot hazai kis- és középvállalkozások nyertek. A béremelés is döntően az ő problémájuk. Hogy kik kapnak majd állami támogatást ehhez a bérrendezéshez és ez a támogatás milyen szempontok alapján kerül kiosztásra – erre ma még nem tudunk felelni.
 
Tizenhét éve a közbeszerzők a WTO szabályait, 2004-ben EU irányelveit tanulták. Mostanában leginkább a saját nemzeti szabály-rendszerünk útveszőiben keresik az igazodási pontokat.
  
Végül még egy mondat a kapkodásról. Miközben nagy titokban, szélvész-sebesen, a most hatályban lévő uniós közbeszerzési irányelvekre alapozva megszületett ez a foghíjas szabály-rendszer, Európában egy egész éven át tartó nyílt vita után, múlt év december 20.-án az Európai Bizottság és a Tanács asztalára került az uniós irányelvek merőben új elemekkel teli javaslata…

· 4 trackback

Címkék: korrupció törvény közbeszerzési

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr774325104

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Közbeszerzés helyett háztáji 2012.03.19. 13:54:41

Új szelek fújnak, közbeszerzés helyett háztáji. Hogy mit is jelent ez valójában? Az illetékes önkormányzati, állami szervek nem írnak ki tervpályázatot egy-egy kiemelt beruházásra, hanem inkább munkavállalóként foglalkoztatják a vezető tervezőt. Elsőr...

Trackback: Ötszáz millió a csatornában 2012.03.19. 10:46:25

Debrecennek 500 millió forintot kell visszafizetnie az Európai Uniónak, miután szabálytalanságot tártak fel egy szennyvízberuházás kivitelezésénél.  Hogy történhetett ez meg? A már lezárult brüsszeli pénzügyi ellenőrzés szerint a debreceni ISPA ...

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.03.19. 10:45:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Trackback: Mélyben rejlő milliárdok 2012.03.19. 10:41:43

A BKV-ra gondolva egyre gyakrabban jut eszünkbe a régi vicc csattanója: „kár, hogy megdöglöttek a libák, mert ötletem az még lett volna …” A probléma jó ideje adott: gyenge lábakon álló, csődközeli fővárosi tömegközlekedési vállalat. Új ötlet (m...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Én már semmin se lepődök meg. Ezek is csak lopni jöttek a Parlamentbe.
A szabolcs megyei kórházakat irányító holding vezetője előzetesben van, még a fidesz tette oda a választások előtt, de már nekik is ciki, hogy mennyit lop.
Mindenféle mondvacsinált okokkal nem visznek ügyeket közbeszerzésre. Inkább a saját embereiket támogatják. Akik persze (mint Deméján és a CBA-s fiúk) a bezsebelt pénzt köszönik, de inkább Szlovákiában ruháznak be 200 mrd-ot, és adót csalnak (fizu fele zsebbe). De ide sorolhatnám Boyer "szlovák rendszám" Zsoltot is.

Ez a mi "nemzeti" tőkénk! Ezeket is jól tőkén kellene már rúgni!
a közbeszerzés eddig is gáz volt, nézzünk csak meg olyan beruházásokat, mint a debreceni szennyvíz meg a fővárosi Budapest Szíve. Az uniós nagyberuházások miatti brüsszeli "kekeckedések" eredménye ezután fog begyűrűzni, tetemesen megnövelve az önkormányzatok önrészét ...
(magyarul: az időzített bomba kanócát már a közbeszerzések kiírásakor meggyújtották, csak a zsinór hossza a kérdéses)
a liberális közgondolkodásban a gazdaság szervezője a közhatalmi formációk közül nem az állam, hanem a város. ebből következik, hogy nem állami (kormányzati) közbeszerzések kellenek, hanem csak és kizárólag önkormányzatiak. az állam és a piac szétválasztásával a nagy mutyik szüntethetők meg.

persze lehet mondani, hogy az önkormányzatoknál van a sok kis mutyi. ezt úgy lehet felszámolni ha a városvezetésben nem ülhetnek aktív pártfunkcionáriusok. ez az alkotmányos (jogi) garancia. a közgazdasági pedig az, hogy az önrészt a lakosság és a helyi vállalkozások adják össze. például olyan módon, hogy a személyi jövedelmadó és a társasági adó részben, vagy egészben rendelkezni lehet. a helyi adó településfejlesztési hozzájárulásként funkcionál.

lehet mondani azt, hogy így a közberuházások szétaprózódnak. ezért kell a régió intézménye. ami a beruházások összehangolja. magyarországon a régió csak statisztikai céllal létezik. itt van egy hiányzó közjogi elem. regionális fejlesztési tanácsok tagjait közvetlen kellene megválasztani. ez tulajdonképpen a tartományi parlament. a pólusvárosokban (régióközpontokban) kellene ezeknek működniük. az egyéni képviseletre alapozva. függetlenül az országgyűléstől, és a pártoktól. tehát a régió nincs alárendelve az "uruszágnak". nincs feudalizmus. összehangolt városi közbeszerzések (kapitalizmus) van helyette.

és ez egyébként összefér az uniós joggal. hiszen azok nem az államhoz, hanem a régiókhoz irányítják a fejlesztési pénzeket. a régió szétosztja a városok között. a város és a piac összekapcsolódik. az államra (a pártokra) csak a minisztériumok működéséhez szükséges közbeszerzéseket kellene bízni. az uniós pénzekből folyó városi közberuházásokból a politikai pártokat ki kellene zárni.
A közbeszerzések szabályozása és átláthatósága az egyik legfontosabb dolog kellene, hogy legyen, ugyanis itt folynak el a legnagyobb pénzek. Az nem igazán lep meg, hogy a fidesz nem teszi átláthatóbbá és nyomon követhetőbbé az egészet. Az eddigi ténykedésükbe pont beleillik, kifelé fasza becsületes legények, aztán meg megy a gengszterkedés ezerrel. Tehetik ezt mert szavazótáboruk egy birkahad, a legnagyobb az országban.
Egyet nem értek. Miért tesznek fel önmagukat intelligensnek tartó emberek értelmetlen kérdéseket? ... beleértve ezt a kérdést is... :-)

Nem nyilvánvaló, hogy egy monetáris alapon működő rendszer minden szereplőjét a pénzszerzés motiválja?
Nem nyilvánvaló, hogy ebbe a törvényhozó hatalom (és az őket álcaként használó üzleti elit) is beletartozik?
Nem nyilvánvaló, hogy jelenleg a politikai elit a hatalom megtartását (a megfelelő számú szavazat megszerzését) szintén MEGVÁSÁROLHATÓNAK (központosított média, PR intézkedések) és nem KIÉRDEMELHETŐNEK tekinti?
Nem nyilvánvaló, hogy a törvényeken keresztül megvalósuló önkorlátozás értelmetlen, abszurd elvárás?

De, szerintem nyilvánvaló.

Ahogy az is, hogy ezek a kérdések messze túlmutatnak egy "politikai gondolkozó" kényelmi zónáján. Ezért választunk "kényelmesebb", a rendszer keretein belül maradó, bár így sajnálatos módon értelmetlen kérdéseket, és a körülöttük való, szükségképpen eredménytelen keringőzést. Bocs...
Ez a kis Viki egész ügyes gyerek...:)
Na.Igen! Olyat is hallottunk már, hogy kiírják a közbeszerzési pályázatot, miközben már meg van a nyertes.
Akár az érdekvédelem, a 2/3-os érdekek védelme megnevezés illeti a hatályos, új közbeszerzési törvényt.

Valami hiányzik alapvetően a fidesz kommunikációból: egy általuk 10 éven át szajkózott fogalom: "a korrupció".

....renovavit imperium... nova ventis.... nova lege
új kormány, új szelek fújnak, új törvény!

(Szj: azért a tény az tény! Csak megváltoztak az érdekeltségek! Attól még a korrupció, korrupció marad!)
@takács bálint:
"...persze lehet mondani, hogy az önkormányzatoknál van a sok kis mutyi. ezt úgy lehet felszámolni ha a városvezetésben nem ülhetnek aktív pártfunkcionáriusok. ..."

Erre mondtam én azt egy török gábor postban, hogy újra négyigenes népszavazás kellene, és a valamikori 2-es kérdést ("Vonuljanak ki a pártszervezetek a munkahelyekről") úgy kellene a kor követelményei szerit újrafogalmazni, hogy:
"Vonuljanak ki a pártszervezetek a helyi önkormányzatokból!" :)

torokgaborelemez.blog.hu/2012/03/10/441_bolhabol_cserebogar?fullcommentlist=1#comments

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma