Privát sarok: NAT újratöltve? Avagy megy-e tantervfejlesztéssel előbbre a világ?

2012.03.12. | Lannert Judit | 4 komment

 

Bár az oktatásért felelős államtitkár a múlt héten kiadta a „baltát kézbe!” jelszót és elkezdődött a Nemzeti Alaptanterv tervezetében szereplő tananyagmennyiség áttekintése, a tervezetet több oldalról is széleskörű kritika, szakmai ellenállás fogadta. A NAT tervezetét  bírálták a nagyobb pedagógus szakszervezetek és a fontosabb szakmai szervezetek is és nem csak a tananyag mennyisége miatt. Elemzésünk szerzője Lannert Judit oktatáskutató, a TÁRKI-TUDOK Zrt. vezérigazgatója.
 
Az elmúlt több mint két évtized során jellegzetesen két megközelítést fedezhetünk fel a Nemzeti Alaptanterv többféle formája és implementációja során. Van egy erős magtantervi vonulat, ahol elsősorban stratégiai anyagnak tekintik az alaptantervet, így a fejlesztési irányok és a fejlesztendő kompetenciák meghatározásával úgymond nem elő, hanem inkább körülírják a tartalmat. Ugyanakkor a módszerek, eszközök és a tananyag megválasztásában szabad kezet adnak az iskolának. Ennek az európai és távlatos szemléleten alapuló tantervi szabályozásnak az implementációja viszont nem volt mindig zökkenésmentes, részben a meglévő pedagógiai kultúra és hagyományok, valamint az iskolák szerkezeti tagoltsága miatt is. Így a távlatos és hosszú-távú célokat követő vonulat mellett van egy pragmatikusabb – a tartalmat inkább leíró, mint körülíró - vonal is, ahol részben az átlagos pedagógus, meglehet gyakran csak vélt elvárásait és az adott iskolaszerkezetet jobban kiszolgáló tantervi irányítást preferálják.
 
Eltérő megközelítések, elveszett koherencia
 
Az új alaptanterv is ez utóbbi tendenciába illik, de mégis meglehetősen sajátos képződmény, ugyanis egyszerre tartalmaz általános nevelési és erkölcsi értékeket, de ugyanígy része az anyagnak a 21. századi igényekre reflektáló fejlesztési követelmények kibontása, amit viszont egy igen részletes közműveltségi tartalom követ. A szakma nyilvánosság előtt megnyilvánuló képviselői alapvetően két okból kritizálják az új alaptantervet. Részben annak eklektikussága, részben pedig túlrészletezettsége miatt. Valóban, nehezen tudnánk szoros koherenciát felfedezni az erkölcsi értékek, a fejlesztési célok és a konkrét műveltségtartalmak közt. Így pl. a magyar nyelv és irodalom oktatása során az új NAT szerint a fiataloknak többek közt „empatikusan együtt kell működni a társaikkal, saját véleményt kell tudniuk megfogalmazni és megvédeni azt egy-egy érv említésével és a beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményét meg kell hallgatniuk és megérteniük többszereplős helyzetekben”. És még folytathatnánk. ugyanakkor a közműveltségi tartalmak rendkívül részletesen írják elő a megtanítandó tartalmakat. A szakma legsúlyosabb kritikája éppen az, hogy az ennyire részletesen előíró és az iskoláknak és pedagógusoknak kevés szabadságot adó tanterv éppen hogy nem teszi lehetővé a korszerű kompetenciák megfelelő módszerekkel való fejlesztését. Félő, hogy a tanítás a műveltségtartalmak puszta közvetítését fogja jelenteni. De akkor – visszatérve a NAT fejlesztési célokra - hogyan is lesz empatikus és másokat meghallgató és érvelni tudó a nebuló? Hol lesz itt idő a személyre szabott differenciált bánásmódra? A csoportmunka, a dialógus, az érvelés, projektmunka mind-mind igen időigényes, szinte luxus ebben a környezetben. Így a módszertani szabadság csak papíron létező opció, a gyakorlatban nehezen kivitelezhető. Valószínűleg az igazán jó és kreatív pedagógusok ezt a dilemmát is megoldják, de a többség marad a jól bevált frontális módszer mellett. Ezek a problémák az alaptanterv belső kohéziójának hiányára is utalnak, hiszen éppen azok a fejlesztési célok nem követhetők így, amiket olyan szépen lefektettek az ezzel foglalkozó fejezetben. A nevelési elvek, a fejlesztési célok és a konkrét tartalmak így első ránézésre tehát nem alkotnak koherens és szinergikus egységet, inkább széttartanak és teszik az alaptantervet nehezen értelmezhetővé.
 
A központosítás önmagában nem emeli az oktatás színvonalát
 
Ugyanakkor – és ezt a tantervelmélettel foglalkozó szakemberek is aláírják – a tanterveken önmagukon igen kevés múlik, nem ettől lesz magas színvonalú és hatékony az oktatás. Európa sem ebbe az irányba halad. A fejlettebb országokban, az Unióban vagy az OECD-ben tantervek fabrikálása helyett inkább a lemorzsolódók felzárkóztatása, vagy az oktatás és pedagógus innovatívabbá tétele tartozik a kiemelt célok közé. Önmagában ez az eklektikus és túlszabályozó tantervi irányítás sem okozna gondot, ha nem simulna bele egy általános központosító tendenciába, ahol az iskolákat államosítják, az igazgatókat központilag nevezik ki és ahol a szakmai testületek nem kapnak beleszólást a döntésekbe. Ettől sajnos egyáltalán nem lesz színvonalasabb és hatékonyabb az oktatásunk, sőt.
 
Amitől valóban működő és színvonalas oktatásunk lehetne, az a korszerű pedagógusképzés, a pedagógus valós, osztálytermi teljesítményét is figyelembe vevő és azt honoráló életpályamodell, az iskolák és pedagógusok munkájára reflektáló szakmai támogató kontrollt nyújtó korszerű tanfelügyelet. Ezeken a területeken sajnos korábban sem történt és most sem történik igazi előrelépés. Továbbá nincs tényekre alapozott szakmapolitika, a tantervi reformokat nem támasztják alá kutatások. Sajnos az előző kormányok sem jeleskedtek ebben. A NAT monitorozása és értékelése nem párosult a pedagógus osztálytermi munkáját és a tanulók kompetenciáinak fejlődését is figyelembe vevő tényszerű kutatásokkal. A decentralizált iskolarendszerben, ahol a NAT puha szabályozóként funkcionált csupán és nem volt semmilyen – az elszámoltathatóságot segítő - központi szakmai kontroll, a tankönyvek váltak a fő tartalmi szabályozóvá. A tudatos és nemcsak az árra, de a minőségre is érzékeny fogyasztó (szülő, pedagógus) híján, a tankönyvpiac ugyan kiterjedt, de minőségében igen egyenetlenné vált. Ugyanakkor szinte alig zajlottak tankönyvkutatások, az a kevés is, amiről tudunk, igen kevés nyilvánosságot kapott. A tankönyvkritika, mint olyan, szinte ismeretlen műfaj Magyarországon. A tények hiányában viszont óhatatlanul hitvitába torkollhat a NAT polémia is.
 
Tantervfejlesztés helyett kompetenciaalapú programokat
 
Ugyanakkor van néhány elem, amire igenis lehet és kell építeni. Ilyen az országos kompetenciamérés Európában is ritka rendszere, az ugyan nem hibátlan, de mégis a korszerű kompetenciákat, az ismeretek értő felhasználását mérő érettségi rendszer. S van valami más is, amiről szintén kevés szó esik. A modern tanterv azáltal, hogy elsősorban a kompetenciák fejlesztésére irányul, általában kiegészül olyan, a tanítást segítő elemekkel, mint a programcsomagok, értékelési eszközök, módszertani ajánlások. Uniós pénzekből igen sok pénzért a korábbi kormányzat több kompetenciaalapú programcsomagot is kifejlesztett. Ezek terjesztése azóta sem megoldott, és ugyan a neten fenn vannak, de a tanári és tanulói segédletek kinyomtatás így is túl sok anyagi terhet róna az iskolákra, vagy a tanulók családjaira. Sajnos az Országos kompetenciamérés adatbázisa is arról tanúskodik, hogy ma már csak igen kis arányban használják az iskolák ezt a drágán kifejlesztett eszközt, holott más kutatások eredményei azt mutatják, hogy igen hasznosnak találják azokat. Egy felelős kormánynak arra kell törekednie, hogy az adóforintokat, adóeurókat a leghatékonyabban használja fel, így mindent meg kellene tenni, hogy ezek az értékes programcsomagok hasznosuljanak. Már csak azért is, mert azok a kulcskompetenciák, amelyek fejlesztésére létrejöttek, változatlanul ott szerepelnek az új NAT-ban is. Komoly politikus felelősséggel tartozik minden adóforintért, komolytalan, ha veszni hagyja az állampolgárok pénzét csak azért, mert egy másik kormány alatt indult be valami! S nagyon remélem, hogy ha lesz még uniós forrás az oktatásban, azt nem elsősorban az oktatás színvonalát kevésbé befolyásoló tantervfejlesztésekre, hanem az oktatás eredményességét valóban segítő területekre költjük.

 

· 5 trackback

Címkék: nemzeti közoktatás alaptanterv tervezete privátsarok

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr14310925

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hegyek vajúdtak, egerek születtek 2012.03.12. 11:18:30

Hogyan csökkentek fél év alatt a kormányzat a nyelvoktatással kapcsolatos grandiózus elképzelései? Sokak számára megkönnyebbülést jelentett elsőre, hogy a kormány előzetes terveivel ellentétben a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény mégsem ta...

Trackback: A ló másik oldalán 2012.03.12. 11:17:53

„Hogyan lehet megkülönböztetni a lovat és a tehenet? Onnan, hogy a egymás mellé állítod őket, és ami a tehén mellett van, az a ló …” Valaki már megint komolyan vett egy régi viccet, felfedezte benne az üzleti lehetőséget, aztán megszületett az i...

Trackback: Szülők, remények, tények 2012.03.12. 11:17:18

A középiskolás felvételi időszak közepén járunk – az írásbelin már túljutottak a nyolcadikos diákok, az iskolaválasztás is megtörtént és most zajlanak a szóbelik. A szülők pedig fogják a fejüket, mert úgy érzik, rossz filmet néznek a tévében. Mert ők...

Trackback: Hazafiasságból jeles 2012.03.12. 11:16:45

Az új NAT lassan az igazi menzai zöldségleveshez hasonlít: "mindent bele!" Eddig is csak kapkodtuk a fejünket, mire van szüksége a gyermekeinknek (és miről maradtunk mi le): erkölcstanra, hazafiasságra és demokrácianevelésre, a családi életre, méd...

Trackback: Az irodalom visszavág 2012.03.12. 11:16:11

Az új Nemzeti Alaptanterv vitára közreadott tervezete is plágium-gyanúba keveredett – szakemberek szerint gyanúsan sok közös vonása van az Oktatási Minisztérium által 2006 áprilisában kiadott "Reformok az oktatásban 2002-2006" című kiadvánnyal,...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Egy kis "kiműveltemberfőzés". Az új köznevelési szabályozás az éppen uralkodó elitet biztosítja a támogatásáról. Sajátságos ebben, hogy a közszolgáltatások terén milyen szélsőséges mértékben juttatja őket még nagyobb előnyökhöz. Ez ugyan régi szokásrend, csak a korábbi időszakokban így-úgy takargatták. Ami nagyon új, hogy ezt már nem takargatják, az új világképbe nem fér bele az emancipáció, valahogy majd eltűrik Gandhit, Lennont és Méreit, csak ne kelljen értelmezni őket, mert maga az alaptörvény is tagadja a felvilágosodás kori alapokat. A nem születik minden ember egyenlőnek egy koncepció, ami iskolázatlan generációk tömegeivel számol, akiknek az adózás, a civil élet, az egyenlő hozzáférések terén kevesebb is jár, mert eleve nem illeti meg őket. Ennyit a nemzeti együttműködésről, a zárt felvételi keretszámok világáról.
Álmok vannak, pénz, szakértelem, koncepció nincs. Lásd:
- etika oktatás
- demokráciára, hazafiasságra nevelés
- családi életre nevelés
- lovaskultúra oktatása
- napi testnevelés
Vajon ezeken a címeken mit kényszerítenek majd rá a gyerekekre? És mi van az érettségi és nyelvvizsga együttes koncepciójával?
A második gyermek - plusz 1,2 millió forint fél év alatt

Selmeczi Gabriella második gyermekét 2008 júliusában hozta világra, a képviselő havi bruttó bére ekkor már 670 ezer forint volt. Igazolatlan hiányzása ebben az évben sem volt. Fél év alatt a képviselőnő így bruttó 4 millió forintot keresett, tgyásként 2,8 millió forintot kapott volna, a különbség 1,2 millió forint.
A gyed maximuma 2008-ban 100 ezer forintra nőtt, ami fél év alatt 600 ezer forintos bevételt jelent. Selmeczi Gabriella 4 millió forintot keresett ugyanezen időszak alatt. A második gyermek egy éves koráig bezárólag tehát Selmeczi Gabriella az ilyenkor szokásos jövedelemnél 4,6 millió forinttal vihetett többet haza.

A Fidesz szóvivőjét hiába kérdeztük arról, hogy az említett időszakokban mennyi időt töltött munkával, hány igazolt hiányzása volt, a kisbaba mellett ugyanúgy ellátta-e feladatait, mint korábban, választ nem kaptunk.

Pedig az összehasonlítás szempontjából mindez fontos lenne, hiszen a mezei kismamák is csak akkor kapnak tgyást, majd gyedet, ha nem dolgoznak. Ha azonnal visszatérnek munkahelyükre, nekik is jár a teljes bér, nemcsak a képviselő kismamáknak.

A parlament honlapján található szavazási naplóból annyit tudhatunk meg, hogy bár Selmeczi 2005 május 18-án szült, néhány nappal később, a május 30.-ai parlamenti szavazáson már részt vett. Az adatok szerint a képviselő szavazott június 6-án, 13-án, és 27-én is. Hogy a hét többi részében mennyit foglalkozott munkával Selmeczi, az a parlametni naplóból nem kerül ki.
"Félő, hogy a tanítás a műveltségtartalmak puszta közvetítését fogja jelenteni."

Ez, a mostani NAT-koncepció vonatkozásában "be fog következni". Eddig is nagy szakadékot tapasztalhattunk a pedagógiai elmélet és a pedagógiai gyakorlat között.
A nagyon is jól működő, a tanulók aktivitására épülő kooperatív tanulási módszert hagyjuk elsorvadni. Lehet-e a tanulási motivációt kialakítani, fenntartani a frontális óravezetési módszerrel? Egyértelműen nem! Ha a tanuló nem aktív részvevője a tanítási órának, akkor a katedráról nem jut el a tanulóhoz, sem a műveltség, sem tartalom. Az elkerülhetetlen akceleráció részesei vagyunk. A jövőnek nem fékekre van megrendelése!

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma