Halmozott hátrányok által sújtva

2012.03.01. | Haza és haladás | 35 komment

 

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány 2011 tavaszán kutatási programba kezdett, amelynek célja a magyarországi szegénység vizsgálata és új szakpolitikai eszközök kidolgozása volt a mélyszegénység csökkentésének céljából. A kutatási projekt nem akart átfogó szociálpolitikai programot készíteni, hanem egy megkerülhetetlen részprobléma kezelésére kívánt a korábbiaknál és a jelenlegieknél hatékonyabb, fenntartható megoldásokat találni. E kutatási program kiterjedt a nem szegény többség számára elfogadhatóbb, de nem megbélyegző, hanem megfelelően ösztönző, feltételekhez kötött szociális támogatások és szolgáltatások hazai bevezethetőségének vizsgálatára is. A tárgyalt kutatást az Alapítvány a Budapest Intézet és a TÁRKI bevonásával készítette el, továbbá a munka véleménykutatási részében a Medián és a Conness működött közre. A Haza és Haladás Blog az elkövetkező hetekben részleteket közöl a kutatási program eredményeiből, megelőzve a kutatás teljes publikálását és az Alapítvány március végén ebben a témában tartandó nemzetközi konferenciáját.
 
A szegénység nem egyszerűen kevés pénzt jelent
 
Szegényeknek ma általánosságban azokat tartjuk, akiknek egy főre jutó jövedelme nem éri el az átlagjövedelem 60%-át. Nyilvánvaló azonban, hogy a jövedelmi szegénység ezen mutatója alapján körülhatárolt népesség (a kétezres években 13-15%) azokat is magába foglalja, akik esetében az alacsony jövedelem ideiglenes és nem tartós állapot. A kutatók ezért leginkább a tartós állástalanság mutatóját használják a mélyszegénység meghatározásakor, hiszen így ki lehet szűrni azokat, akiknél a munka- és állás nélküliség átmeneti állapot, viszont a tartósan állástalanok között számon tarthatók azok is, akik munkanélküliek és egy idő után felhagytak az álláskereséssel is. A KSH adatai szerint 2005-ben (ez a legfrissebb adat) a 20-59 éves népesség mintegy ötöde, azaz 1,2 millió fő volt tartósan állástalan.
 
A tartós munkanélküliség által érintett családok túlnyomó része mélyszegénység körülményei között él, amely tartósan alacsony jövedelmet és a megélhetési nehézségek halmozódását jelenti. A rossz lakáskörülmények nem csak a nélkülözés egyik formájának tekinthetők, de több kutatás szerint jól indikálják a tartós szegénységet is. A megfelelő lakhatás ugyanis alapvető igény, így többnyire csak akkor nem érik el a családok, ha ezt a tartós jövedelemhiány lehetetlenné teszi.  Azokat soroljuk ide, akik lakásában nincs vezetékes víz, vízöblítéses wc, vagy nem teljes komfortos a lakás és a háztartásban senki nem dolgozik. Ezzel a meghatározással a tartósan nem dolgozók 12%-a, a teljes 20-59 éves népesség 2,7%-a minősül mélyszegénynek. A tartós mélyszegénység kockázata a kisebb településeken és a rosszabb helyzetű megyékben magasabb és a helyzetet súlyosbítja, hogy ezeken a településeken szűkebb a jóléti szolgáltatások kínálata is.
 
A szegénység a romákat sújtja a leginkább, de nem kizárólag a romák problémája
 
Látható, hogy erős az összefüggés a szegénység és a foglalkoztatási helyzet között, ezért ez a társadalmi helyzet területileg koncentrált és az átlagosnál nagyobb mértékben érinti a roma népességet. A roma népesség munkavállalási esélyei különösen rosszak, részben képzetlenségük, részben amiatt, hogy nagyobb arányban élnek az elmaradott térségekben, és végül az őket sújtó diszkrimináció miatt is. A mélyszegénység és a halmozottan hátrányos helyzet azonban távolról sem kizárólag a romák problémája: a mélyszegények nagyjából harmada-fele kerül ki roma családokból. Az is igaz ugyanakkor, hogy a roma lakosság körében a szegénység jóval kiterjedtebb, mint a nem romák körében. A mediánjövedelem 60%-ában meghatározott szegénységi küszöb mellett mért relatív jövedelmi szegénység 2007-ben a romák körében 50,2% volt, szemben a nem romák körében mért 10,6%-os aránnyal. A szolgáltatásokhoz való rosszabb hozzáférés és az elérhető szolgáltatások rosszabb minősége miatt a mélyszegény roma családok gyermekeinek még súlyosabbak a hátrányai. A jóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférés nagy eltéréseket mutat megyék között és településméret szerint is. A kisebb településeken több – egymással összefüggő – okból is szűkebb a szolgáltatások kínálata. Egyrészt, az alapellátások biztosításának törvényi kötelezettsége a lakosságszámtól is függ: hat alapszolgáltatást kell mindenhol biztosítani, a többit csak a 2 vagy 10 ezer lakosnál nagyobb településeken. Másrészt, a fix költségek miatt bizonyos lakosságszám (kereslet) alatt a legtöbb szolgáltatás nem is működtethető gazdaságosan. Végül, a kisebb települések többségének kevesebb lehetősége van saját bevételekhez jutni és önerőből kiegészíteni a szolgáltatások költségeit nem minden esetben fedező központi normatívát.
 
Az iskola a szegénység egyik szülőszobája
 
A nagyon alacsony iskolai végzettség (nyolc általános alatt) is egyik fontos oka a tartós szegénységnek. Az alacsony iskolázottság a munkavállalási lehetőségeket tartósan és nagyon erősen korlátozza, mivel a munkát találók is alacsony jövedelemre számíthatnak, és arra is kevés az esélyük, hogy szakmát tanuljanak, vagy érettségit szerezzenek. Ezen alapul a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek meghatározása is, azaz, hogy a szülők legfeljebb 8 osztályt végeztek. A tartós munkanélküliség gyakorisága az iskolázottság mellett a lakóhellyel is szignifikáns összefüggést mutat: jóval nagyobb eséllyel találjuk a nem dolgozók között azt, aki a nyolc általánost sem végezte el, aki 600 fősnél kisebb településen él, illetve aki az északi- vagy a keleti országrészben (különösen Szabolcs, Borsod, Hajdú-Bihar vagy Békés megyében) lakik.
 
A rendszerváltást követő években különféle számítások 3 és 9% közöttire teszik a tartósan szegények arányát. Az elmúlt tizenöt évben hiába nőtt szinte folyamatosan a nemzeti jövedelem, a szegények aránya néhány időszakot kivéve inkább nőtt, mint csökkent. A szegénység folyamatos utánpótlását három csatorna biztosítja: az iskolarendszer nem kielégítő működése, az egyéni-családi válsághelyzetek és a szegénységnek a gyermekek nemzedékére való átörökítése.

· 6 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr164254357

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Kecskével vagy kecske nélkül? 2012.03.04. 00:40:38

A kezdeti hurráoptimizmus után valószínűleg a kormányzatnak is be kellett látnia, a puszta közepén felhúzni egy új települést, az bizony rengeteg idő. A zöldmezős beruházás lényege éppen az, hogy azelőtt zöld mező volt ott, ahol most lakótelep készül...

Trackback: Hogyan váltam anyából potenciális ámokfutóvá 2012.03.01. 09:41:55

A bürokráca simán kinyír. Téged, engem, mindenkit. Sok éve állandó fejlesztés, korszerűsítés, egyszerűsítés a szöveg, de egyáltalán nem biztos, hogy élve ki is jössz, ha egyszer beléptél az OEP, a MÁK vagy a NAV bármelyik ügyfélszolgálati kirendeltségé...

Trackback: Mennyit keres a segédmunkás, a szakmunkás és a diplomás? 2012.03.01. 09:40:32

A Workania szerint az átlagos segédmunkás ma 8 órában bejelentve bruttó 113 ezer forintra, a szakközépiskolát végzett 132 ezerre, a diplomás 400 ezerre számíthat. És szerinted? Szerintük érettségivel, szakma nélkül bruttó 163 ezret, az érettségit is a...

Trackback: Lázár-matek: hogyan lehet megélni 47 ezerből? 2012.03.01. 09:39:42

Lázár János szerint ha egy közmunkás egyedül nem tud megélni egy közmunkásbérből, akkor két közmunkás gyerekekkel együtt meg tud élni két közmunkásbérből. A kérdés a február 20-án rendezett sajtótájékoztatón került elő. Valamikor a félórás tájékoztat...

Trackback: Ki járt jól az egykulcsos adóval? 2012.03.01. 09:38:13

Nem csak az alacsony jövedelműek, de a bruttó 220.000 Ft alatt keresők és gyerekeik is annyit érnek az államnak. Hogyan változtak az egykulcsos adó bevezetése és az adójóváírás eltörlése után a GYED és a nettó jövedelmek? Pontosan úgy, hogy megfeleljen...

Trackback: A közmunkásokat meglopja az állam 2012.03.01. 09:37:18

Ami ma Magyarországon a közmunkásokkal történik, az a munkaképes korú, dolgozni akaró, ám állást nem találó emberek tudatos megalázása és kifosztása. Ma egy közmunkás 47.000 Ft-ért dolgozik havonta. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint ez...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kedves Haza és Haladás!
A Magyar Szegénységellenes Hálózat csapata szívesen segít az anyag összeállításában.
A végre, a társadalom széles rétegét, ma realitásként érintő és pszichikai nyomást gyakorló kérdéséről is esik szó. (Torzítás-mentesen, objektív megközelítésben...bár a 2005-ös statisztikai adatok még egy viszonylagos konszolidált kort idéznek. Ma, a szegénység kézzel fogható, egyre erősödő tendenciaként emberi sorsokat meghatározó életforma)
2012.Az aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve
Figyelem, nézem, hogy az EU igencsak reflektor fényében úszkálva, a magyarokat is érintő (Nyugdíjrendszer, elöregedés, munkanélküliség) kérdések - az EU év fő kérdéseként -, a szőnyeg alatt porosodnak.
Az időskori elszegényedés ugyanúgy része a szegénységnek, az iskolai végzettség, a nyugdíjpolitika, a foglalkoztatás-politika relációjában, de mindennel összefüggésben a szociálpolitikát determináltan befolyásoló tény.
Az összefüggés a napnál is világosabb a szegénység átörökítésében.
persze hogy hiába nőtt a nemzeti jövedelem ha azt ti elloptátok.....
Az érintettek nem tudnak a témához hozzászólni,mert nincs netük.
"A KSH adatai szerint 2005-ben (ez a legfrissebb adat)...
A rossz lakáskörülmények nem csak a nélkülözés egyik formájának tekinthetők, de több kutatás szerint jól indikálják a tartós szegénységet is. A megfelelő lakhatás ugyanis alapvető igény, így többnyire csak akkor nem érik el a családok, ha ezt a tartós jövedelemhiány lehetetlenné teszi."

Ma sem lettem okosabb :)
most mit mondjak?
a munkahelyteremtés - a kormányzat feladata
az elmaradott területek felzárkóztatása - kormányzati, kistérségi, helyi önkormányzati és a helyi lakosság feladata
a tanulás - főleg a szülők és gyerekek feladata

aki felismeri, hogy:
elmaradott helyen lakom
nem tanultam szinte soha, max 8 elemim van
sötét a bőröm és utálnak

az valóban elég szűk mozgástérrel rendelkezik, de nem az őt körülvevő társadalom felel ezért

A legnagyobb hátrányok is ledolgozhatóak szorgalommal és kitartással:

bárki

tanulhat
elköltözhet
nagyon ápolt lehet

és

biztosan előbbre fog jutni az életében!
Egy pici kis vidéki suliban volt dolgom kb. 1 hónapig. A suliba kb. 30-40 gyerek járt, ezek kb. fele cigány. (A lakosság aránya amúgy messze nem a cigányok javára tolódott el, csak sok az idős).

A suliban a cigánygyerekek kedvezményei:

1. ingyen étkezés
2. Ingyen ruha
3. Ha rossz tanuló volt, a gyámüggyel elintézték, hogy különórákra járhasson, ahol csak vele foglalkozott a pedagógus, külön juttatásért (2300 Ft/óra), amit az állam fizetett neki.
4. Működő (igen szigorú) közmunkaprogram, amelyet a falu finanszírozott, állami segítséggel.

A pici kis iskolában kiválóan felszerelt számítógépterem, első osztálytól kezdve órarend szerinti angol oktatás.

Mindez 2006-ban volt. Ma 2012 van, szóval miről beszélünk?

Mellesleg a problémás cigánygyerekek havonta feltörték az iskolát.

El kellene jutni odáig, hogy már nem a társadalmat kellene okolni a cigányok szegénységéért, hanem magukat a cigányokat.
Összefoglalva:

1."A tartós munkanélküliség által érintett családok túlnyomó része mélyszegénység körülményei között él, amely tartósan alacsony jövedelmet és a megélhetési nehézségek halmozódását jelenti."

2."A nagyon alacsony iskolai végzettség (nyolc általános alatt) is egyik fontos oka a tartós szegénységnek."

+1. "A roma népesség munkavállalási esélyei különösen rosszak, részben képzetlenségük, részben amiatt, hogy nagyobb arányban élnek az elmaradott térségekben."
Vélhetően a térség elmaradottsága összefüggésben van a nagyszámú rosszulképzett illetve képzetlen munkaerővel is, hisz ki telepítene oda bármilyen munkahelyet is ha nem talál megfelelő létszámú munkaerőt a tevékenysége kiszolgálásához...

Remélem sok és jól fizetett kutatómunka rejlik az írásban...
Az átlagjövedelmet hogy számolják?
2011-ben az átlagkereset br. 213 100 nettó 139 619 Ft volt, aminek a 60%-a 83 771 Ft. Ezek szerint egy kétkeresős négy fős család 465 000 Ft bruttó bérig szegénynek számít ?
@xenuka: "a munkahelyteremtés - a kormányzat feladata"
Miért is?
A baj, hogy képzetlen munkaerőt tényleg csak úgy lehet foglalkoztatni, hogy tömegesen, marha egyszerű feladatokat végeztetve, és - sajnos ezen nem lehet változtatni, a marha egyszerű, képzettséget nem igénylő munkák általában megerőltető nehéz fizikai, vagy őrjítően monoton, ingerszegény könnyű fizikai munkák (mint pl a foxconn kínai ájfóngyárai).

Ami a már említett kiemelt népcsoportot illeti, és igen, a saját hibájuk, hogy sajnálatos módon a legnagyobb részüknek eszük ágában sincs napi 12 órában egy nagyítós munkapad fölött görnyedve ájfónt összeszöszmötölni, sem szintén napi 12 órában gátat építeni kéziszerszámmal, mert az nagyon fárasztó, idegölő, valamint alig, vagy nem is fizet többet, mint a gyerekcsinálással-mindenféle egyéb jogokra hivatkozással havonta egy büdös perc munka nélkül begyűjtött állami támogatás/családi pótlék.

De hogy ne csak őket abajgassam, sok nemkisebbségi is igenis erre apellál, pedig, mint valaki már írta, asszem xenuka, az általános iskolai oktatás nemhogy ingyenes, hanem egyenesen KÖTELEZŐ, és mindenkinek szíve joga, hogy tanuljon. Ha jól tanul, akkor nem fog megállni a 18 éves korára nagy nehezen elvégzett általánosnál, a nem-tanult szülőknek meg igazából be köllene látniuk, hogy még ha nem is tudnak különtanárt, akármit biztosítani a kölkeiknek, akkor igenis vegyék rá őket - saját magukat intő példaként felhozva -, hogy maradjanak bent az iskolában délután, akár estig, és tanuljanak, okuljanak keményen, hogy legalább a gyerekek felnőttkorukra ne legyenek ilyen semmihez nem értő, semmirevaló és semmirekellő tajgetoszpozitív hulladékok, mint ők.
@Rwindx: Szerintem a +1 pont fordítva is működik: ha egy terület elmaradott, ott sokkal olcsóbban lehet lakást/házat venni. Jópár évvel ezelőtt, amikor szocpol alapon akár 1 millió forinthoz is lehetett jutni, sok cigány család vett házat pl. a nagyszüleim falujában (kis falu, elmaradott Hajdú-Bihar megyében), elég volt rá bőven a szocpol.
Ismerek Budapesten nem egy cigányt, aki mintaszerűen helytáll munkában, önképzésben, gyerekek iskoláztatásában. Ezek az emberek kiemelkedő karakterek, van, amelyik "csak" a családját menti meg a mélyszegénységtől, van, amelyik egész csapat embernek biztosít megélhetést. Mindegyiknél szóba hoztam a "cigányügyet", a válaszok elég hasonlóak voltak.
1. a cigányokat övező előítéletekben sajnos sok az igazság;
2. ők tudomásul vették, hogy háromszor annyit kell teljesíteniük az elfogadásér, sőt elismerésért, mint a "magyaroknak";
3. ha valami apróság eltűnik egy munkahelyen, őket fogják először gyanúsítani, megvádolni. Ezt el kell tudni viselni.
4. Nem szabad egy tegnapi újságot sem hazavinni egy munkahelyről, csak főnöki engedéllyel. Miközben az "apró lopás" népi kedvtelés, nekik ez nincs megengedve.
5. Nagyon nehéz.
"A KSH adatai szerint 2005-ben (ez a legfrissebb adat) a 20-59 éves népesség mintegy ötöde, azaz 1,2 millió fő volt tartósan állástalan."

Ezt az adatot hogy kell érteni?
A KSH negyedéves munkaerőfelvétele alapján 2006 első negyedévében volt 323 ezer fő munkanélküli, az inaktívak közül pedig 1932 ezer fő nyugdíjas, gyermekgondozási ellátásban részesült 259 ezer fő, volt 811 ezer fő nappali tagozatos tanuló, 511 ezer egyéb (ebbe számít pl. az ápolásin lévő és az árvaellátott is), és 91,3 ezer fő kapott munkanélküli ellátást.

Ha a munkanélkülit, az inaktív munkanélkülit és az "egyéb" inaktívat összeadom, akkor sincs 1,2 millió (az egyéb meg valószínűleg nem is helyes egészében hozzáadva), és a tartós munkanélküli általában 12 hónapon túli munkanélküliséget jelent, ennek aránya legyen akár 30% a munkanélkülinél és 100% az inaktív munkanélkülinél, akkor is ugye kevesebb jön ki. Ráadásul ezek az adatok 15-74 éves népességre vonatkoznak, míg a fent hivatkozott adat 20-59 évesekre, ami szűkebb csoport.

Mikrocenzusban sem találtam meg egyelőre, úgyhogy érdekelne, hogy ez hogy jön ki.
@zum trucc:
Nekem is van olyan cigány ismerősöm, aki képzetlen ugyan (8 általánosa van) de nagyon szorgalmas, és nagyon keményen dolgozik.

Nagyon nehéz megküzdenie az előítéletekkel és az az igazság hogy nem szereti és elítéli azokat a rassztársait (a naplopó, bűnöző, segélyen élősködő cigányokat) akik miatt kialakultak ezek. Sajnálom szegényt, mert nehezebb neki, sokkal nehezebb, mintha fehér lenne. Annyit tudok tenni érte, hogy mindig őt hívom kerti munkára, bútorcipelésre, ajánlom a szomszédoknak, ismerősöknek, akik általában meg vannak elégedve a munkájával.

Így tud egy kis plusz pénzt hazavinni a családnak a minibálbér mellé.
Úgy gondolom, hogy a problémát" a gyökereknél kell keresni. Azt, hogy a magyar társadalom egy hatalmas csoportja szegénységben- mélyszegénységben él, maga a rendszerváltás "termelte ki" , többségében, igen. (Az, hogy most egy újabb" társadalmi csoport elszegényedése indult meg, már csak hab azon a bizonyos tortán).
Az a "váltás", mikor hazánkban a kapitalista országos legnagyobb privatizációja zajlott.
Mikor szétverték a vidéket, az ÁG-okat, TSz-eket. mely ennek a társadalmi csoportnak a megélhetését biztosította. A "meghalt" építőiparról pedig nem is beszélve.
Ennek a vidéki, elszegényedett, társadalmi csoportnak esélye sincs arra, hogy felemelkedjen, munkát találjon.
Generációkon átívelő probléma) a mélyszegénységben élők legyen az cigány, vagy nem cigány, egyfajta hátrányos megkülönböztetést is "élveznek") mert a magyar társadalom inkább kirekesztő, mint befogadó.
Szomorú valóság.
200 milliárd végzi a kukában. Ennyibe kerül az a 400 ezer tonnányi lakossági élelmiszer, ami évente a szemetesbe kerül. Közben Magyarországon a becslések szerint mintegy 100 ezer ember éhezik, köztük tízezer gyermek."

fn.hir24.hu/itthon/2012/03/01/10-ezer-magyar-gyermek-ehezik/

Elképesztő valóság. Egyik oldalon a hatalmas pazarlás, a másikon a hatalmas szegénység, nyomor.
"A kutatási projekt nem akart átfogó szociálpolitikai programot készíteni, hanem egy megkerülhetetlen részprobléma kezelésére kívánt a korábbiaknál és a jelenlegieknél hatékonyabb, fenntartható megoldásokat találni."

Ahogy, most kiemeltem a bevezető sorokból egy "részt", úgy a (mély)szegénység sem érthető meg a szociálpolitikai összefüggések ismerete nélkül. (Mgj: a stigma, az előítélet - innen is ered, a kommentek erre utalnak!)
Értem én, a kutatás célját, értem azt is, hogy ez a részprobléma legégetőbb.
Azt is fogadjuk el, hogy eddig szinte csak "tűzoltás" jelleggel kezelte minden kormány a problémát. (a magára hagyott, megvalósult EU projektekre utalok! - amolyan mézesmadzag syndroma)
A mostani állapot, ahogy a jelenlegi kormány a szegénységet (is) "kezeli", akár felérhet a modern Taigetos megoldással. Azaz: nem kíméllek, hanem mélyebbre nyomlak a szegénységbe! Lássuk, mennyire vagy életképes! Ha nem?...Így jártál! Egyedi a problémád, ergo, oldd meg egyedül! Szocializálódj önerőből a túlélők körébe!
A mélyszegénység nem csak a cigányokat érinti. Meg különben is! Eszméljünk már rá, hogy a tisztesség logikája mentén, valamennyiőnk felelőssége.(Tudom, ez frázis-ízű!)
@LION_heart: Nagyon helyesen cselekszel, a mélyszegénységből kitörni akarókat támogatni kell. Tipikusnak látszik ez a rasszon belüli hiperkritikus álláspont; én nem ítélem el.Ezeket a cigányokat támogatni kell, ráadásul igen rendesen, megbízhatóan dolgoznak. Örülök, hogy nem csak én ismerek ilyeneket.
"Ne azt kérdezd, mit tehet érted a haza, hanem azt, hogy te mit tehetsz a hazáért"
Nem kéne faji alapon megkülönböztetni senkit. Úgy gondolom, hogy ez fasiszta felfogás. Viselkedés alapján kell rangsorolni és bizony az életképtelen és alapvető emberi normák elsajátítására alkalmatlan egyedeket nem szabad támogatni. Ez ellenkezik a természet rendjével.
"A szegénység a romákat sújtja a leginkább, de nem kizárólag a romák problémája."

A probléma főleg nem az övék, mivel a finanszírozó szerepét a dolgozó alkalmazottak "vállalják"...
@Anti Anyag:

látom már neked is feltűnik, hogy a cigányok mindig csak a körülmények áldozatai
Valakinek ki kellene már egyszer mondani, hogy a romák maguk is okai a saját nyomoruknak. S akkor valami megmozdulna bennük is. Így csak várják a segélyt, a segítséget és nem tesznek semmit.
A cikkben ismét benne van a szokásos csúsztatás, hogy a roma szegény nem különbözik a nem roma szegénytől. De igen. Egy nem roma szegény általában rendben tartja a házát, próbál állatot, növényt termelni, s mivel idejéből kitelik, nem borítja el a mocsok az udvarát. Nem eszik kutyát (lásd 2 nappal ezelőtti cikk), nem eszik dögöt (lásd Tiszacián cikk), nem elfogadott a családon belüli szex bárkivel (lásd Maunika show), s ezek nem előítéletek, hanem tapasztalat.
A liberális pártok azt mondják: romák, kaptok annyi segélyt, hogy az éhhalál szélén megmaradjatok, cserébe kussoljatok a lakhelyeteken, ne sokat halljunk rólatok.
A Jobbik azt mondja: a romák is okai a saját nyomorúságos helyzetüknek, tanuljanak, dolgozzonak, ápolják a környezetüket, foglalkozzanak a saját helyzetükkel, és akkor kitörhethek a nyomorból. Ettől náci?
@Rwindx: Örömmel látom, hogy nem csak nekem tűnt fel, mennyire semmitmondó "eredmények" ezek. Legközelebb talán a "vajon minden agglegény nőtlen férfi?" kérdésre is választ kaphatunk :)
gusztustalan sugalmazás az egész. megint a budai okosok elmentek világot látni, csak éppen a lényeget nem fogták fel. nem azért nagy a cigányok közt a szegénység mert cigányok, hanem mert sajnos szarnak nagyívben az iskolára, utána meg nem értik mért nem kellenek sehová. (most a munkamorált szorgalmat egyebet hagyjuk)inkább megverik a tanárt, mint hogy segítsék. más a mentalitásuk, másban gondolkodnak, és az ilyen okos dumák meg pont azt súlykolják beléjük, hogy nem kell iskola, mert mi cigányok úgy sem kellünk sehová, nem azt hogy lusta barom, tanuljál mert anélkül nem kellesz sehová, ha cigány vagy ha nem...... és ez baromi nagy különbség !! és a sok okos, ahelyett hogy erre hívná fel a figyelmet, csak mondja hogy a cigányok így meg úgy, közben meg anyagilag pont azt a réteget támogatja, aki újratermeli a semmirekellő tanulatlan tömeget. és valóban ez mindenki baja, a legjobban az a cigány szív, aki tanult, szorgalmas, próbálna boldogulni, és egy kalap alá kerül a többivel. és persze a magyaroknak is jó, hogy fél megyék rettegnek a cigányoktól, az életmódjuktól, költjük rájuk a pénzt tök feleslegesen, és lassan annyian lesznek hogy mi is belehalunk az egész balhéba.(8 éves kor alatt 66% a többségük, és sajnos ott is annál van a sok gyerek, aki csak pénzért szülte, vagyis esély sincs hogy normális nevelést kapjon) ideje lenne már egyenesen beszélni erről is. kimondani a probléma valós okát, nem csak kerülgetni a dolgokat. nem családi pótlékot kéne adni a cigánynak, hanem egy kártyát, amin a gyereke kap meleg ételt a suliban, matektanárt ha gyengébb, törődést, hogy ne újratermelődjön a hasznavehetetlen tömeg. de ugye amíg csak az olcsó szavazatot látják szerencsétlenekben a politikusok, addig ők is, mi is csak cuclizzuk ama bizonyos ló szervet
A probléma az, hogy az állam segítségével el lehet dagonyázni otthon, semmittevéssel, kocsmázással tölteni a napot. Ezt látva, ezen szocializálódva nőnek fel a nemzedékek, a kitörésre igényük sincs, a szüleik által felállított minták alapján szeretnének ők is élni. Emiatt aztán az alacsony iskolai végzettség nem ok, hanem következmény, a szellemi igénytelenség megjelenési formája. Az elmaradott térség nem magától lett elmaradott, hanem azért, mert nagy létszámban élnek ott eltorzult gondolkodásmódú emberek, akik csak a markukat szeretik tartani, de dolgozni nem nagyon, és ezen kívül a tulajdont, életet se sokra becsülik. Megoldás pedig az lenne, hogy tökvakarásra senkinek nem adunk lóvét, mert nekünk se a kertben nőtt az a fán. Akkor majd kénytelenek lennének alkalmazkodni és beilleszkedni a többségi társadalom értékrendjébe, vagy továbbállni. Ki kell mondani, hogy a 21. században, Európa közepén, nomád életmódot folytató népcsoportra nincs szükség. Az integráció ideje rég lejárt, ha az elmúlt sok száz év alatt sem tudtak maguktól beilleszkedni, ezután sem fognak. Rá kell kényszeríteni őket arra, hogy mint a normális emberek, ők is a játékszabályok szerint éljenek, a közös kasszából ne csak kivegyenek, hanem valamit végre be is tegyenek. Ha ez nem történik meg, az romba dönti az országot. De lehet, már késő.
Ismét egy nagyon szép tanulmány, amelyet elolvasunk, tudomásul veszünk, egy aktuális konferencián az előadók jó pénzért előadják azt, amelyen több, mint húsz éve nem változtatott egyik kormányzat sem.
Sőt, ha azt nézem, a húsz évvel ezelőtti helyzet még áldásosnak mondható a maival összehasonlítva.
Ezek mellett egyetértek @xenuka és @Anti Anyag véleményével is, de a józan és a valódi akaratot nagyon hiányolom a politikusoktól, akik csak a maguk érdekeinek megfelelően kezelik ezt a kérdést is.
@Rwindx: +1

Ezeket a tényeket minden, átlagos íkúval és tájékozottsággal rendelkező ember tudja. Hol van ebben a posztban a nóvum?
Mint a cikk felvezetőjében olvashattuk, a teljes kutatási anyagot több részletben fogják közölni. Egyetértek azzal, hogy a fenti írás valóban nem mondott számunkra új dolgokat, viszont ez a bevezetője a teljes tanulmánynak, mely bevezetőben meghatározza a már mindenki által ismert problémát.
Szóval egy kis türelem, talán a tejes szöveg ismeretében fény derül a lényegre is, azaz:
"egy megkerülhetetlen részprobléma kezelésére kívánt a korábbiaknál és a jelenlegieknél hatékonyabb, fenntartható megoldásokat találni".

Egyébiránt csak annyit fűznék hozzá, hogy az általánosítás jellemző rákfenéje minden megszólalásnak, legyen az politikus vagy csak egy átlag hozzászóló - témától függetlenül.
A cigányság helyzete nagyon kemény dió - és nem csak nálunk.
Mindamellett, hogy tényleg nagyon nehéz kitörnie egy valóban mélyszegénységben élő cigány embernek, ugyanazon körülmények esetén pedig valószínűleg valamivel nehezebb mint egy nem cigány származásúnak - igen fontosnak tartom azt a tényt, hogy nekik is tenni kell érte valamit.
Talán a legfontosabb az, hogy akarjanak kitörni.
És itt a mélyszegénységbe eleve beleszületett rétegről beszélek, akinek ez a természetes életforma, hiszen ebben nőtt fel, ezt tanulta otthon, szóval csak ebben élt. Nem is ismer mást, nem is tudja milyen lehet máshogyan. A külső világból csak a segélyt, a családi pótlékot ismeri és az elutasítást. Valljuk be, hogy ez az elutasítás azért van miből fakadjon. Egy kicsit róka fogta csuka, csuka fogta róka helyzet. Itt is van igazság és ott is.
Viszont. Amikor ebből a lehetetlen környezetből mégis láthatóan ki akar kerülni valaki (természetesen nem törvénytelen eszközökkel, most nem róluk van szó), minden segítséget meg kell kapnia. Mert valóban nehéz. (Ez nem csak a cigányságra vonatkozik.)
Egy iskolázatlan, egy bizonyos életformába belesüppedt, máról-holnapra élő felnőtt gondolkodását nagyon nehéz megváltoztatni. De mi van a gyerekekkel?
Magam részéről a legfontosabbnak az iskolát tartom mint eszközt. Az iskola meg tud mutatni egy másik világot, lehetőséget adhat a változtatásra, szélesíti látókörüket. Természetesen jó pedagógusra is szükség van hozzá (szándékosan nem tanárt írtam).
Gondolkozást formálni sokféleképpen lehet, sőt vágyakat oltani és a "hogyan"-ra választ találni is.
Ne felejtsük el azt sem, hogy a cigányok, éppúgy mint mások, igenis sokfélék. Köztük is sok van, aki jobb életet szeretne a gyermekének és büszke arra, ha jó tanuló.

A lényeg, hogy a megoldás mindenképpen kétoldalú.

Egy utolsó gondolat. A kötelező iskolai oktatás korhatárának leszállítása a létező legrosszabb, ami velük történhet. Teljesen ellentétes minden józan megfontolással.
Kedves Bajnai Gordon! Születésnapja alkalmából sok szeretettel kívánom, hogy továbbra is ilyen sikeres legyen a pályafutása.
Sokan szeretjük és szurkolunk Önnek és ennek a szegény országnak is, ami a hazánk. Kívánok magánéletében harmóniát, örömet, és minden jót. Szívélyes üdvözlettel: Mamaroza Szegedről
nőtt szinte folyamatosan a nemzeti jövedelem,"
Hát! Ja.!:) Ez éppen igaz is lehet. Csak az a baj, hogy némely társadalmi csoport jövedelme nőtt csak. Másoké pedig totálisan csökkent. Utóbbiba tartozik a szegény, sőt) elszegényedő réteg.
S folyamatosan nyílik az a bizonyos társadalmi olló.
Szomorú valóság.
osztjónapot!!!
:)
@svega:
Azzal, hogy kimondasz valamit, még nem történik semmi! Legfeljebb csak megint egy általánosítással leszünk gazdagabbak. Azt könnyen megtesszük, hogy majd mi megmondjuk.... Ezen az alapon nem lehet a szegénység gyökereit elemezni...megközelíteni...de még tenni se a mérséklése érdekében..
Igenis a frusztrált állapot, a nincs...egy más habitusú emberben, hamarabb előhozza az agresszivitást. Más a szubkultúrája! (szubkultúra: a többségi kultúrát alapjaiban elfogadó és azt követő, de attól néhány részletében eltérő kultúra) Ott van igazából a másság.Nem a bőre színében. Éppen a szegénység gátolja meg abban, hogy az eltérésre fókuszáljon!
Ha elutasítást,ha deprivációt szánsz a cigányoknak, akkor eszük ágában sem lesz ezt az összefüggést megérteni..Megmarad a védekezésnél, ami a frusztrációja miatti agresszivitásban jelenik meg...Kinek rossz ez? Ahol lereagálja..Nem felmentés, azt nem teszem..."Ne vegyen ki a közös kasszából"...hát mit lát? A szegénység mindenkiben másképpen bontja le az értékrendet!
(Kit érdekel az előadók díja, ha egy lépéssel közelebb juthatunk a megoldáshoz?...Az irigység, biztosan nem hat az értelemre!
A szegénység és a mélyszegénység okai és a kilábalás lehetőségei helységenként nagyon eltérőek, ezt érzékelni az eddigi hozzászólásokból is. Azt hiszem, hogy minden települést egyedileg kell vizsgálni. Feltehetően ebből kijönnének tipikus helyzetek, de egy pontról, ex cathedra megragadva a kérdést, nem biztos, hogy megfelelő eredményre jutunk.
Lakhatás: másként kelltekinteni a városi és a falusi(kertes ház)
épületben lakókat. Falun nagyon sokat jelent, ha a kiskertben meg lehet termelni a zöldséget, és lehet tyúkot tartva húshoz és tojáshoz jutni. Városon ez lehetetlen, nehezebb a kiút.
Oktatás és nevelés: a mélyszegénységben élők - és különösen a gyermekek - nagyon rossz mentális állapotban vannak, sokan nem ismerik a tárdsadalmi együttélés alapvető szabályait, az alapvető életvezetési szabályokat, és a falun élők közül is kevesen ismerik a kert megművelésének elemi módszereit. Ezeknek megtanítása nem az iskola feladata, hanem otthonról kellene hozni, de ha a szülők is tudatlanok, honnan szerezzen ismeretet a gyerek?! A mélyszegénységből való kilábaláshoz szükség van intézményes (=állam által fizetett) segítőkre, akik ott élnek a helyi közösségben, elfogadják őket, és képesek tanácsolni, segíteni, kisebb dolgokat megtanítai azoknak, akik rászorulnak. Nevezzük akár népnevelőnek, akár mediátornak, koordinátornak, mentornak,falugazdának, vagy énnemtudomminek, de bne azzal kezdje a spórolást minden kormányzat, hogy ezeket a segítő státuszokat leépíti!
A romák problémájához csak annyit, hogy az igyekvők rettenetesen megszenvedik a tróger romák magatartását. Azt pedig már minden európai dokumentum kimondja, hogy a romáknak jogkövető magatartást kell tanúsítaniuk, be kell tartaniuk a törvényeket, és nekik maguknak is erőfeszítéseket kell tenniük a nyomorúságukból való kitörésért. Ehhez a számukra nem hagyományos erőfeszítéshez azonban hatalmas lelkierő kell, ezért ceterum censeo: a mentális gondozás elengedhetetlen. Az egyházak ezt már művelik, azért érnek el több sikert.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma