Messziről nézve: Grexit?

2012.02.27. | Kozma Levente | 10 komment

 

A címben szereplő és a nyugati sajtóban egyre gyakrabban használt mozaikszó Görögország euró zónából történő esetleges kilépésére utal (Greece + Exit). Athén megmenekült egyenlőre a közvetlen államcsődtől, mivel múlt kedden – egy 14 órás maratoni hosszúságú tárgyalás után - megállapodás született egy második, közel 130 milliárd eurós pénzügyi támogatási programról illetve a görög adósság mintegy 100 milliárd eurós könnyítéséről. E nélkül március 20-án Görögország kénytelen lenne bejelenteni fizetés képtelenségét, ugyanis aznap jár le 14,5 milliárd eurónyi kötvénye. A Grexit ennek ellenére továbbra is egy létező, mind többek által reálisnak tartott lehetőség. A hitel feltételeinek végrehajtása nagyon kemény áldozatokat fog kívánni a már ötödik éve a megszorítások alatt élő görög társadalomtól, amelyben a szociális feszültségek már most pattanásig feszülnek. Mivel a trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank és az IMF) által diktált program végrehajtása és végrehajthatósága mind gazdaságilag, mind politikailag kétséges, de legalábbis kérdéses (áprilisban választások lesznek!), ezért egyre több szakértő és politikus beszél már nyíltan Görögország „rendezett” csődjéről és eurózónából történő kilépéséről. Az egyik legfőbb érv emellett az, hogy Görögország így sokkal gyorsabban tudná visszanyerni versenyképességét és, úgymond, kinőni a gazdasági egyensúlytalanságokat. Nagyon erős érvként áll ezzel szemben továbbra is az, hogy senki nem tudja, milyen lavinát indítana el egy görög kiválás, hiszen nincsen korábbi tapasztalat arról, hogy milyen folyamatokat indítana el és milyen következményekkel járna egy eurózóna-tagállam kiválása. Argentína kiválása 2002-ben a Mercosur-ból, bár bizonyos tekintetben hasonló körülmények hatására és között ment végbe, de a következmények, még ha hasonlóak is lennének, sem politikailag, sem gazdaságilag ma még nem felvállalhatóak. Mario Blejer argentin és Guillermo Ortiz mexikói volt jegybank elnökök amellett érvelnek, hogy Görögországnak nem szabadna Argentína példáját követni. Argentína példája elég egyedi ahhoz, hogy ne lehessen párhuzamot vonni a mai Görögországgal. A latin-amerikai állam stabilan fizetőképes, erős export kereslettel rendelkezett, valamint az óvatos költségvetési politikája egyensúly közeli állapotot biztosított. Görögország azonban nem számíthat előnyös külgazdasági környezetre és már most igen mély, leginkább a fiskális politikája által okozott recesszióban van. 

 

Mohamed A. El-Erian szerint viszont a 2001-es Argentína és a 2012-es Görögország között nem lehet nem észrevenni a párhuzamokat. Annak érdekében, hogy Athén és nemzetközi hitelezői elkerülhessék a latin-amerikai ország által megtapasztalt komplett pénzügyi összeomlást, a társadalmi és politikai felfordulást, tanulni kellene az argentin leckéből és a következő lépéseket kellene megtenni: 1. Be kellene fejezni annak ismételgetését, hogy nincsen B-terv. Ha azt mondjuk az embereknek, hogy nincsen alternatíva, csakis a szemükben már lejáratódott politika, akkor csak az ellenállást erősítjük bennük. 2. Görögország és hitelezői fel kell ismerjék, hogy a B-terv szükségessé vált. Ez sokkal mélyebb gazdasági és adósság átstrukturálást igényel, valamint olyan intézményi változtatásokat, amelyek nagyobb gazdasági flexibilitást, javuló versenyképességet és növekvő külföldi beruházásokat eredményeznek. 3. A hitelezőknek jobban kell figyelniük arra, hogy a pénzüket vissza is kapják, emellett Görögország kulcsfontosságú szükségleteire kellene koncentrálni. 4. Az EKB és az IMF integritása és hitelessége sokkal nagyobb védelmet igényelne, nem csak a görög válság kezelése miatt, hanem más európai országok válságkezelése, vagy megelőzése szempontjából is.

 

A Citigroup egyik legutóbbi elemzésében Willem Buiter és Ebrahim Rahbari arról írnak, hogy az eurózóna hitelezői és az EKB részéről az utóbbi időben megerősödött a szándék, hogy a bajban lévő, de a feltételeket maradéktalanul teljesítő államokat (pl. Portugália) továbbra is támogatják. Az eurózóna vezetői megértették, hogy a pénzügyi-, gazdasági- és politikai ára annak, ha Görögországon kívül más ország(ok) is elhagyná(k) az euró zónát, jelentősen magasabb lenne, mint a megfelelő feltételekhez kötött további támogatás. Ellenben az is nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a vezetők egyre inkább azon az állásponton vannak, hogy ha csak egy ország válik ki, annak az ára alacsonyabb lenne, mint a benntartására hozott erőfeszítéseké. Emiatt a Citigroup elemzői a Grexit néhány hónappal ezelőtt 30%-ra tett esélyét, 50%-ra emelték. 

 

Bár a Citigroup elemzés még a megállapodás előtt készült, nem valószínű, hogy a kockázat csökkent. A tárgyalásokról kiszivárgott egy, a trojka által a majdani megállapodáshoz készített háttérelemzés. Ebben olyan, kétségeket ébresztő megállapítások vannak, hogy a már öt éve a megszorításokat nyögő és most újabb, több mint 300 millió eurós megszorításokra kényszerített görögök 2013-ban már 0 közeli, 2014-től pedig már pozitív gazdasági növekedéssel számolhatnak. Ami még ennél is megdöbbentőbb, hogy a feltételezés szerint a pesszimista forgatókönyv esetén is a gazdasági növekedés az alap pálya közelében lesz, viszont a 2020-ra elvárt 120%-os helyett még mindig 160% közelében lesz GDP arányos államadósság, ami minden szakértő szerint fenntarthatatlan! A Peterson Institute for International Economics elemzője Jacob Funk Kirkegaard azonban realisztikusnak tartja a trojka háttérelemzését a GDP növekedés tekintetében. 2009 és 2012 között nagyjából 16%-os reál GDP-esés várható Görögországban. Mint ahogy Litvánia esetében is láthattuk, ebben az esetben érvényesülhet az a közgazdasági szabályszerűség, mely szerint a jelentős gazdasági recessziókat általában erős fellendülés követi. Ezért, – véli Kirkegaard – a 2013-as év utáni gazdasági növekedési előrejelzés igencsak szerény, feltéve, hogy Görögország végrehajtja a trojka által kidolgozott reformprogramot. 

 
 
A politikai végrehajthatóság és a lehetséges társadalmi következmények is érdekes kérdéseket vetnek fel. Görögországban közvélemény-kutatások szerint a szélsőbaloldali és a szélsőjobboldali pártok összességében a voksoknak mintegy 50%-át szereznék meg.   De a hitelező eurózóna országok sem sokkal stabilabbak ezen a téren. Hollandiában például az a keményvonalas baloldali Holland Szocialista Párt vezeti a közvélemény-kutatásokat, amely teljesen ellenzi a görög mentőcsomagot. Őket a szélsőjobboldali Szabadság Párt követi, és csak utánuk következnek a mérsékelt jobboldali kereszténydemokraták. Az Oxfordi Egyetem egyik legutóbbi elemzése politikai szempontból vizsgálja az 1929-33 közötti nagy gazdasági világválság különböző országokban mért tapasztalatait. Eszerint a szélsőségek a gazdaságilag nehéz időkben megerősödnek. A rendszerellenes szélsőjobboldali pártok azokban az országokban tudtak igazán megerősödni, ahol a gazdaság hosszabb időn keresztül esett vissza, ahol rövid demokratikus tapasztalattal bírtak és alacsony volt a bejutási küszöb, és természetesen ahol már korábban létrejött egy szélsőjobboldali politikai erő.
 
Érdekes kezdeményezés jelent meg a Crooked Timber nevű internetes oldalon, ahol szerepjáték keretében lehet kipróbálni és modellezni, hogy hogyan is folynak a brüsszelihez hasonló típusú nemzetközi tárgyalások. Az olvasó egy tanácsadó segítségével saját maga választhatja ki és állíthatja össze a maga mentőcsomagját, majd mehet végig a tárgyalások bonyolult útján. Paul Krugman, Nobel díjas közgazdász blogjában a Crooked Timber szerepjáték tanulságain keresztül elemzi azokat a dilemmákat, amelyekkel a bajban lévő euró zónatagállamok politikai döntéshozói szembesülhetnek. Az egyoldalú csőd bejelentése nem oldaná meg a versenyképességi problematikát, viszont egy időre tovább rontana a pénzügyi helyzeten, mivel az elsődleges hiány még legalább egy évig továbbra is fennállna. A kilépés az eurózónából megoldaná ugyan a versenyképességi kérdést, de pusztító hatású lenne más szempontból. Tehát ez a lépés sem képzelhető eladdig, amíg más válságkezelési lehetőség fennáll. Mégis, ez a pont Görögország esetében hamarosan, akár már 2013-ban eljöhet, de a többi periféria ország számára az igazság pillanata még odébb van. Krugman szerint nagyon mást nem igazán lehet csinálni, mint várni, amíg a dolgok vagy fokozatosan jobb irányba fordulnak a belső leértékelés által, vagy addig romlanak, amikor a Grexit már elkerülhetetlenné válik. 
  
A Spiegel online angol nyelvű kiadásában Christian Rickens szerint el kellene végre ismerni, hogy Görögország csődbe ment. Nem a mediterrán ország ellen, nem a szokásos német sztereotípiákkal érvel a szerző, nem arról ír tehát, hogy a görögök nem szeretnek dolgozni és nem fizetnek adót. A 130 milliárd eurós mentőcsomagot nem lenne szabad kifizetni, mert a szerző szerint 30 milliárd ebből az összegből egyből az ország nemzetközi hitelezőinek bankszámlájára fog befolyni, annak érdekében, hogy átkonvertálják korábbi hiteleiket új kötvényekre. Ez pedig csak azt a célt szolgálja, hogy fenntartsák a Görögország fizetőképességének látszatát addig, amíg a piacok annyira meg nem erősödnek, hogy nagyobb kockázat nélkül túléljenek egy elkerülhetetlen görög csődöt.
 
Wolfgang Münchau a Financial Times vezető publicistája szerint a kérdés nem az, hogy lesz e görög csőd, hanem az, hogy hogyan és mikor. Addig is az elsődleges hiányt mielőbb el kellene tüntetni további megszorító, és ezzel párhuzamban átfogó reformintézkedésekkel. Adósság elengedésen keresztül a GDP arányos államadósságot 60%-ra kellene lecsökkenteni. Emellett, akár az eurózónán belül marad, akár onnan kívül kerül majd Görögország, a gazdaságuk felpörgetésére is mihamarabb szükség lesz. Az euró zónán kívül az újra bevezetett drachma leértékelésével lehetne javítani a versenyképességen, ezzel is felfuttatva az exportra kerülő gyártást-termelést és a ma még túl drága turizmust. Ha a fizetésképtelenség után Görögország az euró zónán belül marad, akkor egy széleskörű európai uniós beruházási programmal lehetne feléleszteni a gazdaságot. 
 
A görög csőd tehát nem feltétlen jelenti a Grexit-et. Az áprilisi választásokat a mostani kormány nagy valószínűséggel el fogja veszíteni és ekkor az új kormány a következő dilemma előtt fog állni: vagy folytatja a megszorításokat a trojka által megszabott ütemrend szerint, vagy csődbe megy és esetleg kilép az euró zónából. A Grexit menetét a Naked Capitalism nevű blog mutatja be szemléletesen 7 lépésben. Ez kezdődik a drachma bevetetésének titkos törvényi előkészítésétől, a bankszámlák automatikusan euróról drachmára való átváltásán keresztül a drachma fizikai bevezetéséig.
 
A görög csőd egyre többek szemében ma már elkerülhetetlen és csak idő kérdése mikor következik be. A hétvégi, az euró zóna válságával foglalkozó G20-as csúcsértekezlet is kézzel fogható eredmények nélkül zárult. A 130 milliárdos mentőcsomagról egyre többen gondolják azt, hogy inkább csak az időnyerésről szólt és az igazi kérdés inkább az, hogy ez a csőd a Grexit keretében vagy az euró zónán belül következik e be. A választ idén, de legkésőbb 2013-ban megtudhatjuk.

· 5 trackback

Címkék: görögország válság válságkezelés kilépés

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr184217252

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Retteghetnek az oligarchák, zöldbárók és a maffia 2012.05.07. 15:38:37

A tegnapi hírek után már kezdtem elkámpicsorodni. Na, itt a vidék vége, gondoltam azok után, amit Ángyán József nyilatkozott a lemondása indoklásaként. Súlyos dolgokat mondott ki....

Trackback: Retteghetnek az oligarchák, zöldbárók és a maffia 2012.03.07. 08:51:44

A tegnapi hírek után már kezdtem elkámpicsorodni. Na, itt a vidék vége, gondoltam azok után, amit Ángyán József nyilatkozott a lemondása indoklásaként. Súlyos dolgokat mondott ki....

Trackback: Retteghetnek az oligarchák, zöldbárók és a maffia 2012.03.07. 08:51:44

A tegnapi hírek után már kezdtem elkámpicsorodni. Na, itt a vidék vége, gondoltam azok után, amit Ángyán József nyilatkozott a lemondása indoklásaként. Súlyos dolgokat mondott ki....

Trackback: Fiam, ballagásod alkalmából egyházzá nyilvánítalak! 2012.02.28. 10:05:19

Mitől értékesebb egy egyház által végzet munka egy mezei civil, Istenre nem fókuszáló, tevékenységébe vallást nem belekeverő szervezet munkájánál? A hit, valamilyen istenkép különbbé, jobbá, támogatandóbbá teszi az egyiket a másiknál? Az egyenjogú...

Trackback: KacsaLeaks: A háború csirkéi 2012.02.28. 10:01:12

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen kirobbant botrány továbbgyűrűzni látszik. A szociológiai tanulmányért nyolcmilliót kimentő, majd az összeget az egyetem kancellárjának átadó grillcsirkés vállalkozó, a saját üzletét is sütögette a patinás múlttal...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Eddig az adossag 75%-at engedtek el a gorogoknek. Es akkor a magyarok a feketesegguek a 3,25% hiannyal??
fasza áttekintés, jó poszt
@VT Man: Nem a magyarok, csak a kormány. Itthon nem tudták legyőzni, ezért külföldre rohantak. Az EU vita leginkább egy koncepciós tárgyaláshoz hasonlított, s nagyon szórakoztató lett volna, kívülállóként. Sajnálatos módon a baloldal (és a sajtó) úgy triumfál minden, a jelenlegi kormányt elítélő nyilatkozat kapcsán, mintha egy szudáni hadurat büntetne az ENSZ. Egy biztos, ha bekövetkezik a támogatás megvonása (erre azért szinte nulla az esély), akkor az előterjesztés mögött állók nem nagyon fogják érezni és megint az egyszerű embereken csattan az egész.
Maga a poszt egyébként (szokás szerint) jó áttekintést ad a helyzetről, de (szokás szerint) semmilyen értelmes javaslatot nem vet fel.
Talán egyetlen gondolatot emelnék kia blogból: a mentőcsomag (ismét, sokadszor) a nemzetközi bankrendszer megmentése, az adófizetők pénzéből (ismét és sokadszor).
Ha nem lehet nem észrevenni a párhuzamot az argentin és a görög válság között, akkor szerintem nem lehet nem észrevenni a párhuzamot a mostani megoldási javaslat és a magyar végtörlesztés között.
A görög válság megoldási javaslatában Brüsszel beleszól a magánhitelezők és Görögország közti magánszerződésekbe oly módon, hogy a magánhitelezők torkán lenyomja a veszteség egy részét az euró megmentésének az érdekében.
A végtörlesztés is ilyen, az állam beleszól a bankok és a devizahitelesek közti magánszerződésekbe oly módon, hogy a veszteséget lenyomja a bankok torkán.
Vajon az EU ezek után el fogja kaszálni a végtörlesztést ?
És azt sem nagyon reklámozzák, hogy az EU csak a külföldi magánhitelezők hiteleinek egy részének az elengedését csikarta ki, de az IMF/Világ Bank/EBRD/Európai Központi Bank egy fillért nem engedett el, ha jól olvastam.
de hát én azt hittem, hogy mindenre az a megoldás, hogy felveszünk még több IMF hitelt, és hagyjuk, hogy az IMF irányítsa az országot!

nehogy most azt mondjátok, hogy ez nem megy Görögországban! de nem baj, mert Magyarországon attól még biztosan menne! éljen az IMF!
VT Man: nem vagyunk az eurózónában...
@VT Man:
Épp a hasonló szitu elkerülése érdekében tettek feketeseggűvé minket.
Más kérdés, hogy pont ők idézték elő ezt a helyzetet, vagy legalábbis pont a jelenlegi EU-s érdekek és intézkedések eredményeképp (ezek miatt is) vagyunk mi is padlón.

Egy biztos, jelenlegi formájában az EU nem tartható fenn túl sokáig, a hozzánk hasonló kis - csak a piacszerzés érdekében felvett államoknak - pedig kifejezetten káros.
Ha veszek valamit és nem tudom kifizetni, akkor az csőd.
Ha előre tudom, hogy nem tudok fizetni és nem is akarok,
akkor ugye egyszerűen CSALOK !
Ilyen egyszerű és geniális a közgazdaságtan.
Természetesen a ragozás közben szabadon tömhetők a zsebek.
@Pángalaktikus-gégepukkasztó:

Azért, realitás talajáról, ha nézzük: tegyük hozzá, hogy "húzunk belőle" hasznot is.
(a "haszon" elosztási elve, pedig tűzközeliség kérdése)

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) egyiptom (1) Egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) USA (1) usa (3) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma