Privát sarok: Mitől lesz itt növekedés?

2012.02.15. | Inotai G. András | 36 komment

 

Egyre gyakrabban merül fel ez a kérdés a költségvetés fenntarthatóságáról, az államadósság finanszírozhatóságáról, a foglalkoztatási helyzet romlásáról és általában a gazdasági válságból fakadó társadalmi feszültségekről szóló vitákban. Az Európai Bizottság friss jelentése, mely azt a tizenkét országot - köztük hazánkat is - sorolja fel, amelyekben a pénzügyi egyensúlytalanságok mértéke akár újabb beavatkozásokat is indokolhat, különösen aktuálissá teszi Inotai G. András írását.

 
A probléma
 
A magyar gazdaság növekedési kilátásai borúsak: az Európai Bizottság 2011. novemberi becslése szerint a magyar gazdaság idén 0,5, jövőre 1,4%-kal nő. Az azóta megjelent előrejelzések szerint a helyzet romlott. Az IMF az idei évre 0,3, jövőre 1,5%-os növekedést jósol, az EBRD szerint pedig idén 1,5%-kal csökkeni fog a GDP.
 
A magyar államadósság és költségvetés állapota nem teszi lehetővé a gazdasági növekedés érdemi fiskális ösztönzését. Csak korlátozott források vannak adó- és járulékcsökkentésre, állami beruházásokra vagy közvetlenül a fogyasztóknak címzett keresletélénkítő intézkedésekre.
 
Fő exportpiacaink gazdasági kilátásai miatt a külső kereslettől sem várható, hogy önmagában jelentős mértékben hozzájáruljon a magyar gazdaság növekedéséhez: a magyar export háromnegyedét kitevő EU idén várhatóan 0,6, jövőre 1,5%-kal növekedik, míg a gyorsabban növekvő ázsiai országok egyelőre kevesebb, mint 10%-át teszik ki a magyar exportnak.
 
Mindezek ellenére lehetséges nagyobb gazdasági növekedést elérni. Ennek a növekedésnek a forrása pedig nem más, mint a vállalkozási szabadságon és a versenyen alapuló piacgazdaság.
 
Magyarországon széles körben hódít az a tévhit, amely szerint az ország sorsának rontója a szabályozatlan piac és a gazdasági verseny túlzott szabadsága. A valóság az, hogy az ország nem ment végig az 1980-as évek végén megkezdett úton, és nem számolta fel a nagyobb gazdasági növekedés útjában álló (elsősorban állami-önkormányzati, másodsorban piaci) akadályokat. Ezért ma Magyarországon nem túl sok, hanem túl kevés piacgazdaság van.
 
A növekedési akadályok közös jellemzője, hogy nehezítik az új, hatékony vállalkozások piacra lépését vagy piacon maradását, ami magasabb árakat, rosszabb minőséget és szűkebb választékot eredményez. Mivel ezek együttesen csökkentik a fogyasztói keresletet és rontják a vállalkozások versenyképességét, ezért a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásuk is negatív.
 
A magyar gazdaság valósággal hemzseg a versenykorlátozó és növekedést gátló akadályoktól, elég csak a közjegyzők létszámának maximalizálására, a hivatalos fordítás monopóliumára vagy a gyógyszertárak működésének korlátaira gondolni. Önkormányzati rendeletekben szép számmal találni olyan előírásokat, amelyek megtiltják vagy legalább is nagyon megnehezítik, hogy az önkormányzati tulajdonú (vagy valamilyen misztikus okból az önkormányzat által preferált magántulajdonú) cég mellett más vállalkozás is tudjon például helyi Internet-, kábeltelevízió- vagy temetkezési szolgáltatást nyújtani, vagy mondjuk vegyesboltot nyitni. Egyenként csekély, nemzetgazdasági szinten jelentős hatású korlátozások ezek.
 
Ugyanígy negatív hatással van a versenyalapú piacgazdaságra, és ezen keresztül a növekedésre, ha a szabályozási környezet kiszámíthatatlan, ha a jogszabályok érthetetlenek, átláthatatlanok és gyakran változnak, vagy ha a piaci szereplők egymással és az állammal/önkormányzattal kötött szerződéseit nem tartják tiszteletben. A Világbank 2011-ben megjelentetett Doing Businessjelentése szerint a 27 EU-s tagállam közül Magyarország a 20, ami a vállalkozásbarát szabályozási környezetet illeti, és az ország különösen rosszul teljesít a befektetők védelme kategóriában. A Világgazdasági Fórum 2011-es Global Competitiveness jelentése szerint a 142 vizsgált ország közül csak 7 olyan van, ahol magasabbak az állami szabályozásból fakadó terhek, mint Magyarországon.
 
A fenti példákban közös, hogy a növekedési akadályt nem a piaci szereplők, hanem az állam és az önkormányzatok által hozott szabályok és intézkedések állítják.
 
A megoldás
 
A magyar gazdaság növekedési potenciáljának kihasználásához szisztematikusan fel kell térképezni és fel kell számolni valamennyi indokolatlan versenykorlátozó (és ez által növekedést gátló) állami és önkormányzati rendelkezést, és meg kell akadályozni, hogy a jövőben ilyeneket elfogadjanak.
 
Hasonló átfogó akadálymentesítést végzett a független Nemzeti Versenytanács Ausztráliában 1995 és 2000 között. Jórészt ilyen típusú növekedésösztönzésre készül éppen Mario Monti szakértői kormánya Olaszországban, ahol több mint 40 növekedést gátló akadályt azonosítottak, a vasúti közlekedés állami monopóliumától kezdve, a benzinkutak kiskereskedelmi tevékenységének korlátozásán át az ügyvédeket, építészeket, könyvelőket és közjegyzőket terhelő kötelező regisztrációs díjig (valamint az általuk nyújtott szolgáltatások minimális díjáig). Az olasz gazdaság több mint 20%-át érintő Monti-csomagtól a fogyasztás 8%-os növekedését várják. Ez nem elhanyagolható abban az országban, ahol egy évtizede stagnál a gazdaság.
 
Nem feltétlenül ezt a megközelítést tükrözi ugyanakkor az új magyar Alaptörvény. Kikerült a korábbi Alkotmány azon megállapítása, hogy Magyarország gazdasága piacgazdaság és az a rendelkezés, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. A piac szó maga csak egyetlen helyen (a hírközlési piac felügyelete kapcsán) szerepel. Fontos gazdaságpolitikai különbséget jelez, hogy az új Alaptörvény szerint Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait. Habár pozitív fejlemény az erőfölénnyel szembeni állami fellépés alaptörvényi szintre emelése, az új rendelkezések mégis mintha kizárólag a piaci szereplőktől féltenék a gazdasági versenyt.
 
Hasonló gondolkodást tükröznek annak a kormányzati politikusnak a szavai is, aki szerint: Nem hiszünk az úgynevezett láthatatlan kezekben, amelyek állítólag működtetik a piacot. Mert mi pontosan tudjuk, hogy minden piacon egyetlen láthatatlan kéz működik, és az mindig a tolvaj keze.
 
Szerencsére azért van remény. Az új Alaptörvény maga is elismeri, hogy Magyarország gazdasága (az értékteremtõ munka mellett) a vállalkozás szabadságán alapszik. A Gazdasági Versenyhivatallal pedig elvileg minden olyan tervezett intézkedést vagy jogszabályt egyeztetni kell, amely valamely tevékenység gyakorlását vagy a piacra lépést [ …] korlátozza, kizárólagossági jogokat biztosít, továbbá az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmaz. Nagy hiányossága ugyanakkor a jelenlegi szabályozásnak, hogy 1) önkormányzati intézkedéseket nem kell előzetesen egyeztetni a Versenyhivatallal, 2) kétséges, hogy az egyeztetés során a Versenyhivatal képes-e valódi változtatást kikényszeríteni valamint 3) nem teszi lehetővé a már hatályos versenykorlátozó (és ez által növekedést gátló) szabályok felülvizsgálatát.
 
Egy átfogó akadálymentesítés kétség kívül számos (sokszor a valódi jelentőségüknél jóval hangosabb) partikuláris gazdasági érdeket sértene. Ugyanakkor soha korábban nem volt arra ilyen kiváló lehetőség, hogy egy erős politikai felhatalmazással rendelkező kormányzat megtegye ezeket a költségvetési szempontból semleges, a gazdasági növekedés szempontjából viszont lényeges intézkedéseket.
 

 

· 5 trackback

Címkék: gazdasági növekedés akadályok privatsarok

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr104068238

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hoffmann Rózsa: a magyar szépség 2012.02.15. 13:18:58

Hoffmann Rózsa azt mondta, a kormány oktatáspolitikája az ország felemelkedését szolgálja, amit köztudottan nem szociológusokkal lehet gyorsítani....

Trackback: Fukuyama nem beszélni magyart? avagy miért nem megy nekünk a demokrácia 2012.02.15. 12:27:36

A Szovjetunió 1991. december 31-ével történt hivatalos felszámolását nyugaton mindenhol kitörő lelkesedés fogadta. A magát kommunistának nevező, papíron társadalmi osztályoktól mentes, valójában diktatórikus világrend látszólag totális vereségét ünnepe...

Trackback: Fukuyama nem beszélni magyart? avagy miért nem megy nekünk a demokrácia 2012.02.15. 12:26:41

A Szovjetunió 1991. december 31-ével történt hivatalos felszámolását nyugaton mindenhol kitörő lelkesedés fogadta. A magát kommunistának nevező, papíron társadalmi osztályoktól mentes, valójában diktatórikus világrend látszólag totális vereségét ünnepe...

Trackback: Fukuyama nem beszélni magyart? avagy miért nem megy nekünk a demokrácia 2012.02.15. 12:26:26

A Szovjetunió 1991. december 31-ével történt hivatalos felszámolását nyugaton mindenhol kitörő lelkesedés fogadta. A magát kommunistának nevező, papíron társadalmi osztályoktól mentes, valójában diktatórikus világrend látszólag totális vereségét ünnepe...

Trackback: Fukuyama nem beszélni magyart? avagy miért nem megy nekünk a demokrácia 2012.02.15. 12:26:10

A Szovjetunió 1991. december 31-ével történt hivatalos felszámolását nyugaton mindenhol kitörő lelkesedés fogadta. A magát kommunistának nevező, papíron társadalmi osztályoktól mentes, valójában diktatórikus világrend látszólag totális vereségét ünnepe...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Egyik, igen fontos lépés lenne a piacgazdaság megerősítése érdekében, ha a hatóságok számát és tevékenységüket minimalizálnák. Egyik legnagyobb baja a vállalkozások működésének, hogy a hatóságok lassúak, körülményesek, rendkívül drágák, még nagyobb baj, hogy vannak. Kell hatóság, de nem így, ahogy most vannak, önmagukért szinte, a tevékenységük látszat tevékenység, érdemi munkát nem végeznek, ha baj van, kullognak utána. S ugyanígy fontos, hogy megfelelő legyen az igazságszolgáltatás. Erre példa a tavalyi diszkó tragédia. A hasonló problémáknak nem az a megoldása, hogy azonnal a hatóság kikiáltja magát a legfőbb szervnek, gúzsba kötik a vállalkozók kezét, szinte lehetetlenné teszik újabb helyek nyitását. A hatóság sosem gondolkodhat olyan mélyrehatóan, mint a jó gazda. Tehát a gazdára kell bízni a feltételeket, körülményeket. Ha kapzsiságból vagy bármi más miatt olyan történik, mint ahol a három fiatal meghalt, akkor a bíróságnak kell azonnal igazságos ítéletet hoznia, nem úgy, mint ebben az esetben, már több, mint egy év eltelt, s még sehol ítélet.
Kedvesen vannak időnként megfogalmazva ezek az írások. Nyilván a szerző is tisztában van vele, hogy egy a filozófiáját hatalomkoncentrációra és etatizmusra, marketingjét pedig piacellenes propagandára építő párt soha nem fogja megtenni ezeket a versenyt erősítő, az államot gyengítő intézkedéseket.
Alapvetően egyetértek. A sors fintora, hogy van egy iparág, a járműgyártás, amelyben erős növekedési tartalékok rejlenek és mostanában kedvelik Magyarországot, mint akár zöldmezős beruházások lehetséges terepét. Bár az "iparpolitika" szó mára, amúgy jogosan ironikus értelmet nyert, ebben az esetben azért kis kivételeket tenni kéne. Mert a Merci meg az Audi még Bajnaiékkal állapodott meg, most meg csak telik az idő...
a megoldás az lenne, ha az önkormányzatokból alkotmányos eszközökkel kitennék a pártokat. a 3000 falusi önkormányzat megszűnne, és 200-300 járási jogú mezőváros (town) jönne létre. ezen kívül 20-30 megyei jogú város (city), és ugye a főváros (capital) 2-3 nagykerülettel adná a forintgazdaság egybefüggő hálózatát. és persze a piac, ami a csomópontokban működik.

az állam dolga az lenne, hogy a városok egy főre jutó adósságterhéből egy részt magára vállalva azt csökkentse. az ország hitelezőinek a konszolidációt elmagyarázza és a bizalmat helyreállítsa. a városokat (aka a gazdaságot, az ipart) a pártoktól (korrupciótól) mentesítse és ezzel az országban lévő maradék szakmérnök és szakközgazdász elitet a közéletben helyzetbe hozza. ha az országnak szerencséje lesz és ezzel egy időben érkezik egy külső konjunktúra, akkor az ország egy 6-8%-os növekedési pályára állhat. ha nem, akkor folyamatosan növekvő adósságteher mellett bekövetkezik az államcsőd.
Magyarországon momentán a korrupció öl meg mindent. Az állami pénzeket a korrupció szívja fel (meg az olyan esélyegyenlőségi, felzárkóztató, stb. programok, amiknek konkrétan nulla az eredménye), a valóban értékteremtő gazdaság alig lát valamit az állam pénzéből. Tőke nincs (honnan volna...), hitelt a "kutya is odaszarik, ahol rakás van" elven lehet kapni. Mindez azért van így, mert a hatalmi elit (a magukat átmentő komcsiktól kezdve az új elit karrierista csicskásaiig) szabadon teheti, amit tesz. Ez a nagy büdös Kádári örökség, te is lophatsz, ha hagysz minket lopni. Kiút? Hm...
Szerintem a válságokat pont a szélsőségesen liberális " szabályozatlanság" gerjeszti.A posztban leírtak féligazságok, a korlátlan verseny újabb válságokat generál.Ez a poszt egy liberális " bokrosista" mantra.Ennek a gazdasági filozófiának köszönhetjük az elmúlt húsz évet.Túl kéne lépni ezen a " piac mindent megold" tévképzeten.
A világ egyik, ha nem legjobban privatizált országában mi a tökömet akarok még eladni? Nincs már semmi. Bármi is jobb lett attól, hogy magántulajdonba került? Túrót, szétlopták, csődbe vitték.

A liberális dereguláció zsákutca, a szélsőséges, piaci liberalizálás vége a teljes társadalmi-gazdasági összeomlás.
a piac az hiányzik, van .. csak az embereknél nincs pénz vásárolni, a cégek meg önszántukból nem vesznek fel hitelt beruházni

a gazdaság az hiányzik, mert egyoldalú export orientált a termelés, a hasznát a kinti megrendelők fölözik

hogy mi maradt itt? hátt.. sok barna bőrű ember, az maradt itt, ők gyártják a gyereket és abból élnek
Ez elég soványnak tűnik első blikkre. Viszont tetszik mert reális célként kitűzhető. Ez a fajta "reform", ahol nincs összeütközés széles választói tömegekkel, működni szokott, gondoljunk csak a manyupra.

Mellé lehetne tenni, ha már az 5 éves ciklus felmerült, a kultúraváltást is ami szintén nem sokba fáj viszont szintén növeli a versenyképességet. pl. szabálykövetés kultúrája, kezdve a számlát adoktól.

Rövidtávon más lehetőséget nem látok és nagyon úgy tűnik más sem. Középtávon már más a helyzet. Arról is kell beszélni mivel az alapozást ahhoz is rövid távon kell elkezdeni!
Nem vitatva az állami bürokrácia, valamint az adó és illetékpolitika felelősségét a helyzetért, megjegyezném, hogy a vállalkozásokra az előbbiek mellett éppenséggel az EU-ból elrendelt (jogharmonizált), ún. "piaci versenyt segítő" szabályozások, ajánlások (idősebbeknek: ukázok), szabványok és engedélyezések, valamint az ezek generálta költségek mérik a legnagyobb ütéseket.
Rendben, a vállalkozásokat és az egész gazdaságot rettenetesen nyomja a sok adó, a sok nehezítő és felesleges hatóság, az állam túlzott elosztó szerepe. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a gazdasági bűncselekmények százmilliárdos nagyságrendben pusztítanak éves szinten. Mert mitől is van körbetartozás? Hogy lehet az, hogy itt még vállalkozó nem bukott meg? Miért nem lehet a kintlévőségeket behajtani (valós törvényi lehetőségek híján...)? Ilyen rossz törvényi- és végrehajtási környezetben nem lehet gazdaságot működtetni, csak balkáni színvonalon.
@draci: a legnagyobb tolvaj maga az állam. Minden 2 Ft bérből egyet visszavesz (durván 0,4-t tőled, 0,6-t a munkáltatótól), miközben fogalmad sincs, hova teszi, hiszen semmi nem működik rendesen.
@draci: persze az állam jó gazda: 4-es metró, BKV virágzik, a MÁV szárnyal, az MTV-t nézi mindenki.
@draci:
"Bármi is jobb lett attól, hogy magántulajdonba került?"

Nem is az a célja, hogy jobb legyen. Hanem az, hogy ne a köz pénzéből kelljen milliárdokkal finanszírozni hónapról hónapra.
Nem csak az a baj, hogy rossz irányba megyünk, hanem az, hogy mások is nagy szarban vannak!

themostwanted.blog.hu/2012/02/15/60_eve_nem_voltak_ekkora_szarban_a_fiatalok
@kennyking: létezhet arany középút, amúgy jelenleg a túlszabályozás a legjobb eszköze a korrupciónak.

Nem a szabad piaccal van a gond Magyarországon, hanem az emberekkel és a kommunizmusból örökölt gondolkodásmóddal.

Az államnak szabályoznia kellene és nem irányítania - akárhogy is nézzük mindig az állam a legrosszabb gazda és ez természetes is, hiszen ha:

* a saját pénzedből magadra költesz - nagyon hatékony vagy
* a saját pénzedből valaki másra költesz - kevésbé érdekel az eredmény
* más pénzéből költesz magadra - nem érdekel annyira a költség
* más pénzéből költesz másra - se a költség, se az eredmény nem számít

Az utolsó az állami kézben lévő vállalatok és az állami újraelosztás velejárója.
@draci: Draci, draci, gondolkodjál már, mielőtt szólsz. Nem azt írta a posztíró sem, hogy tovább kell privatizálni, mert valóban mindent eladtak már. Hanem arról van szó, hogy hagyni kell a magánkezdeményezésket futni, kiteljesedni. Tetszik vagy sem, de a szocializmus (ahol az államé volt minden) megbukott, s az a rendszer, ahol tőkés termelés folyik, néha válságba kerül ugyan, de köszöni, remekül teljesít. Csak nálunk ennek a kurva elitnek sokkal fontosabb volt a saját zsebe (lásd Hagyó és társai), mint a köz szolgálata megfelelő díjazásért. S akkor még itt vannak ilyen csökevényes "szinte" miniszterek, mint Illés államtitkár, aki olyan hülyeségeket tud beszélni, hogy a kutya is megveszik tőle, pl. hogy a magánvállakozásoknak nem adhatnak munkát, mert akkor itt a korrupció. Látod, a gazember kis ember, ahelyett, hogy azt látná, hogy a magánvállakozás teljesít igazán, csak azt látja, hogy ott fennáll a korrupció veszélye. Ilyen államapparátus mellett naná, hogy fennáll, ha nem ilyen kisemberek dolgoznak benne, akkor nincs korrupció.
Magyarországon megvalósult a putyini modell. A piacgazdaságnak jelenleg igen korlátozott a szerepe, az állam mindent visz. És ennek helyességében egyre többen hisznek, miközben valamilyen torz félreértés hatására azt képzelik, hogy ez maga a szocialista rendszer lebontása.
Ebből nem lesz versenyképesség. Viszont verseny meg van, úgyhogy garantált a rossz helyezés. Csak a "futottak még" kategória ebben a megmérettetésben nyomort jelent.
@Kivlov:
"Nem is az a célja, hogy jobb legyen. Hanem az, hogy ne a köz pénzéből kelljen milliárdokkal finanszírozni hónapról hónapra. "

Aha. Lásd MALÉV: privatizálták, majd az állam visszavásárolta sok milliárdért (Oszkó Péter rezsimje alatt).
@VT Man: Na ja. És Oszkó még miért nem lóg? Na, ezért kellene Orbánt támadni, nem azért, amit most művel ellene a "művelt nyugat" (gyakorlatilag az EU lejáratta magát ezekkel az ügyekkel, totál hiteltelen lett, örvendetesen szaporodnak a szkeptikusok még az apolitikus emberek között is, a jobbik nyomulni fog a következő eu választáson és szépen visszanyal a fagyi kohn bendit féle szélsőségeseknek :) )
Magyarországon kevés a szabad verseny - mondja a szerző.

Az lehet, csak ezt teljesen másképp értelmezi és magyarázza egy elméleti közgazdász, egy multis vezető, meg egy magyar kisvállalkozó. A legnagyobb szegmens - az eltartottak - meg nagy ívben sz---ik rá.

Ugyanez érvényes a "szent" növekedésre is.

Tartós növekedést mindig protekcionista gazdaságpolitika alapozott meg mindenütt a világban.
@draci: Szebb jövőt Kelet-Magyarország! Világos, hogy elég sok probléma van keleten (munkanélküliség, cigányság stb), de nem látom, hogy miben nyújtana megoldást az EU-ból való kilépés.... talán azon túl, hogy sikerülni a többi országrészt is lerántani ugyanarra a szintre.

A szomszéd tehene önként felköti magát az első fára.
@VT Man:
nem kell visszavenni...
@mikrovp: a kizárólag áfa-csalásból, egyéb simliből élőkön felül a többi vállalkozás egyszerűen rá van kényszerítve gazdasági bűncselekmény elkövetésére, különösen amióta söralátéten adózunk egy kulccsal. A magas elvonással azt szívatják jobban, aki igyekszik legális utat járni, azt utol lehet érni. Ha nem multi cég (kisírt adó- és beruházási kedvezmények), vagy állami megrendeléseket teljesítő cég, a teljesen tiszta vállalkozások száma egyszámjegyű százalék.

@VT Man: A MALÉV-vel kapcsolatban pont az a gond, hogy nem hagyták irányítottan csődbe menni, és másnap indítani egy újat. Ami most történt, a legrosszabb szcenárió.

Egy apró információ: Egy MALÉV méretű légitársaság elindítása 35-40 Mrd Ft-ba kerül pletyik szerint, szorozzuk meg kettővel. A MALÉV-nek 18 NG gépe volt, lízingelt formában. Legyünk nagyvonalúak, vegyük meg őket: 18 x $2.150.000 = 8,1 Mrd Ft. Summa ~100Mrd Ft. Ez kb. a NEGYEDE annak az összegnek, amit reptér üzemeltetője fog a magyar államtól kapni kötbérként az elmaradt utaslétszámért. Hát minek neveznénk ezek után népünk 'nagyjait'? Ennyire nem megy a matek?

@draci: Oszkó rezsim? EU lejáratta? Fagyi visszanyal? Jelenleg 754 képviselő dolgozik az EU parlamentben, ebből 22 magyar. Szerinted mennyiben nyal majd a fagyi vissza? Örvendetesen szaporodnak a szkeptikusok? Azta. Jártál már arra? Mosolyognak. Van pénzük. Mindenkinek. Kihez csatlakoznál inkább? Ukrajnához? Vagy építsük vissza a keritést, és maj mossuk egymás haját? Gázt meg majd veszünk isten-fizesse-meggel? Komolyan nem értem, kérlek tájékoztass az elgondolásokról. Mik az érvek azon kívül, hogy nem és akkor sem?

Egy apró információ: Az EU egyik instabil állama Olaszország. Megint egy kis matek, ha szabad. Olaszország államadóssága jelenleg kb. 1.400 Mrd Euro, és az adósságpálya nem fenntartható. Az olaszok összesített bruttó személyes megtakarítása kb. 7.500 Mrd, a nettó (amikor a kintlévő hitelek összegét levonjuk) is valamivel több, mint 4.000 Mrd Euro. Ha megszorítanak, hát na bumm, majd hozzányulnak a tartalékokhoz, a belső fogyasztás nem csökken olyan nagyot.
Magyarország számai a következőek: ~72 Mrd Euro adósság, összesített lakossági megtakarítás bruttó 5,7 Mrd Euro, nettó 0,9 Mrd. Kicsit az arányok mintha...
@tarzus:

"szent" növekedés”:
Ugyan miből finanszíroznád a társadalom egyre növekvő igényeit, ha nem a növekedés megteremtette erőforrásokból? Hitelből – vagy esetleg kalandozások rablózsákmányából, mint annak idején az ősmagyarok?:-)

„Tartós növekedést mindig protekcionista gazdaságpolitika alapozott meg mindenütt a világban.”:
Tartós növekedést a magas szintű munkakultúra, a technológiai innováció – és igen: a szabad vállalkozás – képes biztosítani. Nem igaz, amit állítasz, hogy a növekedés forrása a protekcionizmus. Mert ez azt jelentené, hogy a növekedés forrása az export – minimális import mellett. Ez csak akkor működhet, ha vagy már eleve adottak az exportképes (magas minőségű) termékek, vagy ha nagy mennyiségben (tehát: igen kis fajlagos költséggel, olcsón) képes egy ország termékeket előállítani és azzal „elárasztani” a magát protekcionista szabályokkal nem védő országokat.

Magyarország esetében egyik feltétel sem adott. nagyon kevés olyan termékünk van, amit „bármi áron” megvásárolna a világpiac, mert olyan jó, vagy akkora újdonság. A távol-kelet olcsó dömpingtermelés pedig itt megvalósíthatatlan (túl kicsi a gazdaságunk, az ázsiaiakhoz képest túl magasak a bérek, stb…).

Ráadásul, ha minden ország protekcionista gazdaságpolitikát igyekszik folytatni, akkor semmivel sem lesznek „előrébb”, mert senki sem kerül a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe (hiszen mindeni védekezik). Kivéve az igazán erős, fejlett termékkínálattal rendelkező, vagy épp rohadt olcsón termelő országokat…
őszintén szólva nem hiszem hogy lenne bárminemű érdemleges változás addig amíg a jelenlegi "politikai elitet"írmagostul ki nem irtjuk.akár szó szerint is.legyen az akár jobb illetve baloldali.egyik kutya másik eb.aztán ha ezek a tolvajok eltüntek lehet az alapoktól elkezdeni építkezni és egy új Magyarországot teremteni magunknak.
@gnme:

Azért nem jönnek idea külföldiek, mert nincs elég munkaerő. Se a barnák, se a félbarnák, se a fehérek nem akarnak dolgozni, mert egyszerűbb a plebános urat várni az ingyenes tüzelővel. Az, hogy falun éheznek, az már nem politikai kérdés, hanem súlyos nemzet kritika.
@draci: mindig tetszik, amikor a nyugatot támadjuk. Amikor az albánok szidják a svájciakat. Ők már nyugdíjat osztottak, amikor nálunk még szilárd útburkolat sem volt. Más kérdés, hogy aki nem tud táncolni, az is a zenészeket hibáztatja .
Nem teremtődtek új,- termelő munkahelyek. A közmunka programokból biztosan nem lesz növekedés, nem fog felpörögni agazdaság.
A belső fogyasztás sem fog nőni, mert hát ugye, az egykulcsos adó bevezetésével megálmodták" de hát az sem hozott eredményt....
Totális helyzet! van) növekedés belátható időn belül biztosan nem lesz.
Szerintem.
:)
Ez van,amikor kevés embernél összpontosul az összes pénz.Talán harmonizáltabban kellene elosztani és akkor lenne ami pörgesse a gazdaságot,csakmert a 47 ezerft/fő baromira nem fogja.Meg a csányiféle milliárdosok sem fogják,az is biztos.
@külföldi bankszámla: Úgy tudom, Putyin felvirágoztatta az országot. Tehát akár jó is lehet amit képvisel. Azt azért hozzátenném, hogy akkora gáz és olaj vagyonnal, nem kell nagy ásznak lenni, hogy jól menjenek a dolgok...
Nekünk tudtommal semmiféle természeti kincsünk nincs, tehát ez a modell már eleve bukta!!!
@soproni1: "Azért nem jönnek idea külföldiek, mert nincs elég munkaerő. Se a barnák, se a félbarnák, se a fehérek nem akarnak dolgozni, mert egyszerűbb a plebános urat várni az ingyenes tüzelővel. Az, hogy falun éheznek, az már nem politikai kérdés, hanem súlyos nemzet kritika"

Nyilván azért van itt 200.000 "szerencsés nyertes", aki a kemény 47.000 forintért közmunkázik., mert így nyilván jobban megél és kijön, mint ha melózna valahol értelmes munkát értelmes fizetésért?

Az véletlenül sem fordulhat elő, hogy azért nem hozzánk jönnek, hanem pl. Szlovákiába, mert nálunk 2x annyi a járulék és szinte alig van jóváírható kiadása cégnek és vállalkozónak?
Nem vitatom, hogy van mit tenni a gazdasági környezet javítása terén, de szeretném, ha a tisztelt szerző elmondaná javaslatát arról, hogy mivel lehetne a tönkre ment építőipart feltámasztani, vagy kiváltani, ugyanis az általa megtermelt 2 - 2,5 % GDP növekedés kiesése miatt beszélhetünk recesszió közeli helyzetről.
Erre nem megoldás a "közjegyzők létszámának maximalizálására, a hivatalos fordítás monopóliumára vagy a gyógyszertárak működésének korlátaira gondolni" probléma kör megoldása. Itt is csak a mellébeszélés, szakmázás megy.
@feamatar:
de a város lehetne jó gazda. feltéve, hogy
-- a városból alkotmányosan kiszorulnak az állampártok. ami azt jelenti, hogy nagyobb számban lép be a reálértelmiség. szakmérnökök, szakközgazdászok.
-- a pártlogika által hátrahagyott önkormányzati adósságot az állam részben, vagy egészben átvállalja. tehát a városok vállán nincs megoldhatatlan pénzügyi teher.
-- a személyi jövedelemadó és a társasági adó helyben marad. (a szolidaritást a járulékok, a jövedéki adók, és az áfa garantálhatják).
-- és közmegegyezés alakul ki abban, hogy liberális demokráciát akarunk. aminek a lényege az, hogy a közhatalom minimálisan megoszlik a politikai pártok és a pártoktól független (szakmai és civil) képviselet között.

tehát nem az a gond, hogy a közhatalom valamilyen módon részt vesz a piacok helyi szervezésében, hanem az, hogy ezt miniszteriálisan próbálják befolyásolni. állami, és magánmonopóliumok alakulnak ki. és a pártok az állami önkényt, vagy piaci önkényt kínálják fel lehetséges alternatívaként. mintha városok (önkormányzatok) nem is léteznének. kis, közép, nagybefektetőket összehozó, városi résztulajdon mellett működő közmű társaságokra volna szükség. az adófizető polgárság közvetlen felügyelete mellett. nem állami privatizációra, hanem urbanizációra.
@kitiltott bögre:
az állampárti elit olyan, mint a dudva. bizonyos helyekről ki tudod szorítani (például a városból ki kellene), de nem lehet végérvényesen kiirtani. a népnek szüksége van a hazugságokra. ha nem így lenne, akkor nem lett volna kádár-rendszer, és nem létezne a jelenlegi orbán-rezsim.
@kitiltott bögre:

A jelenlegi politikai elit is belőlünk van. Ha kiírtjuk, magunkat írtjuk ki. Én ugyanezt csinálnám, ha odajutnék. Mindenki ugyanezt csinálná. Nem az elittel van baj, hanem velünk. 10 millió embert nem tud 300 ember tönkretenni. A környezetemben több ártalmas ember van, mint egy politikus. Ez egy posztkommunista ország, a lakosság 90%-a azt akarja, ami most van, csak narancs vagy piros színben.Sajnos amikor tüntet valamelyik banda, akkor a másik ellen tüntet, nem azért, hogy a közértben kiszolgáljanak rendesen, a vízvezetékszerelő ne vágjon át , az orvos alázatosan gyógyítson, a közalkalmazott szolga legyen , a tanár mutasson példát a gyereknek ! Ehelyett inkább béremelést követelnek. Konzerváljuk a szart !

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma