Messziről nézve: Baloldali fordulatot hoz a tavasz Franciaországban?

2012.02.10. | Kozma Levente | 7 komment

 

Bő két hónappal a francia elnökválasztás április 22-i első fordulója előtt meglehetősen egyértelműnek tűnik a végkifejlet. A 90-es évek eleje óta ekkora esélye szocialista elnökjelöltnek nem volt a végső győzelemre, mint François Hollande-nak. Bár Nicolas Sarkozy köztársasági elnök hivatalosan még nem jelentette be indulását, a március 16-i végső határidőig minden bizonnyal ez is meg fog történni. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a szocialista jelölt 32%-ot, Sarkozy 25%-ot kapna az első fordulóban. A második körben, amikor az első fordulóban induló jelöltek közül a két legerősebb mérkőzik meg, már igen jelentős, 59%-41%-os eredménnyel lehetne számolni a szocialista jelölt javára egy most tartandó választáson.
 
Pedig Dominique Strauss-Kahn kiesésével a szocialisták joggal aggódhattak tavaly nyáron, hogy képesek lesznek-e kiállítani a karizmatikus, de népszerűtlen francia elnök ellenében egy hiteles és esélyes ellenfelet? Olyan politikust, akivel elkerülhetik azt a látványos kudarcot, melyet egyszer már kellett elszenvedniük, nevezetesen, hogy a szélsőjobboldali Front National mögött a harmadik helyen végeznek. 
 
A témával kapcsolatos legutóbbi írásomban is már jeleztem, hogy a francia jobboldal jobb híján előrefelé menekül és az szükséges és elkerülhetetlen válságkezelést erényként próbálja meg feltüntetni. „A jobboldalon érezhetően elkezdődött az elnökválasztási kampány politikai-retorikai környezetének újrakeretezése. E szerint a jobboldal a felelős, modernizáló és jövőpárti szereplő lenne, míg a szocialistákat próbálják belenyomni a változásra és reformokra képtelen, hiteltelen és kormányzásra képtelen párt képébe.” 
 
Ezt a koncepciót verte keresztbe a három A-s hitelminősítés elvesztése úgy, hogy közben az örök rivális Németország megtarthatta a legjobb minősítést. Ezt nagyon sok francia a nemzeti büszkeségen esett csorbaként élte meg és nem kellett kampányzseninek lennie a baloldalon senkinek ahhoz, hogy ezt a magas labdát leüsse. Hollande a januári leminősítést úgy aposztrofálta, hogy az nem Franciaországra vonatkozik, viszont hűen tükrözi a jobboldali kormány politikájának kudarcát. Tovább rontotta Sarkozy esélyeit, amikor Jean-Pierre Chevénement, az általa alapított baloldali Köztársasági és Állampolgári Mozgalom (Mouvement républicain et citoyen - MRC) tiszteletbeli elnöke február 1-jén visszavonta jelöltségét. Bár a jelenleg Belfort megyét képviselő szenátor támogatottsága alig volt több mint 1%, a széttagolt baloldalon ez a lépés üzenetértékkel is bír.
 
Sarkozy azonban, megfogadván De Gaulle machiavellista szemléletű mondását, miszerint „amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére”, egy sor reformintézkedést jelentett be. Ezek célja, Franciaország kivezetése a gazdasági válságból. Népszerű intézkedés és a baloldal is támogatja a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó augusztustól való életbe léptetését. Mértéke 0,1 százalékos lesz és a franciák az EU-ban elsőként vezetik be az adót. A témában a szocialista jelölt is határozottan állást foglalt a párt első hivatalos választási nagygyűlésén, ahol kampánybeszédében meglepő hevességgel ment neki a pénzügyi szektornak. Hollande szerint a bankok hatalmukba kerítették a francia gazdaságot és a társadalmat, ami ellen keményen fel kell lépni. Rá kell bírni őket, hogy azok elválasszák egymástól a spekulációban érdekelt és a hitelezői részlegüket, valamint, hogy adják fel adóparadicsomi érdekeltségeiket.
 

A francia elnök egy rendkívüli televíziós interjúban számolt be reformterveiről. A gazdaság felpörgetése és a versenyképesség növelése érdekében a munkáltatói járulék összesen 13 milliárd euróval való csökkentését tűzte ki célul. A bevételkiesés másik oldalát is megnevezte, méghozzá ÁFA emelés formájában. A forgalmi adót október 1-től 19,6 százalékról 21,2 százalékra emelné. Az ÁFA felemelésével Sarkozy ismét magas labdát adott fel az egyre inkább populista húrokat pengető szocialistáknak, akik a szakszervezetekkel karöltve heves támadást intéztek a javaslattal szemben, amely szerintük antiszociális. A francia elnök a TV-interjúban beszélt arról is, hogy fiatalok munkába állását segítendő, – német mintára - arra kötelezi a 250 főnél több főt foglalkoztató cégeket, hogy a fiatal pályakezdők arányát öt százalékra emeljék a munkavállalói körben.
 
Bár a két jelölt közötti különbség nem változott szignifikánsan a népszerűségi indexben, az intenzívebb média megjelenés lehetővé tette számukra, hogy a korábban még szorosan mögöttük lévő szélsőjobboldali Marine Le Pen és a centrista Français Bayrou elől meglépjenek mintegy 10 százalékponttal. Most már egyre inkább egymásra koncentrálhatnak. A 2002-es elnökválasztási szcenárió szinte kizártnak tekinthető: mint ismert, akkor az első fordulóban a mostani szélsőjobboldali jelölt édesapja, Jean-Marie Le Pen megelőzte a baloldali Lionel Jospin-t és ez arra kényszerítette a baloldalt, hogy a jobboldali Jacques Chirac-ra szavazzon a második fordulóban a Front National akkori elnökével szemben.
 
Az első és a második fordulóra vetített népszerűségi adatok ollószerűen nyílnak szét a szocialista jelölt javára. Ennek egy oka van, mégpedig Sarkozy igen markáns és már hosszú ideje tartó népszerűtlensége. Jean-Daniel Lévy, a Harris Interactive, francia közvélemény-kutató cég igazgatója szerint, Sarkozy kampánystratégáinak arra kellene koncentrálniuk, hogy az elnökválasztás megmaradjon egy hagyományos választásnak a jobb és baloldal között. Másképp megfogalmazva: meg kellene akadályozniuk, hogy az elnökválasztás a jelenlegi elnök maradásáról vagy leváltásáról szóló népszavazássá forduljon át. 
 
Sarkozy és kampánystábja veszélyes terepre merészkedett azzal, hogy Merkel Németországát úton útfélen pozitív és követendő példaként említi és már szinte nincsen olyan Sarkozy-interjú, amelyben ne Németországra hivatkozna. Egyértelmű, hogy Sarkozy célja ezzel az, hogy a franciák számára egy pozitív, a német gazdasági csodához hasonló perspektívát adjon. Minduntalan azt üzeni: igenis, ki lehet lábalni a válságból és még ezekben a nehéz időkben is lehet érezhető gazdasági növekedés, de ennek az a feltétele, hogy a németországihoz hasonló reformokat hajtsanak végre. De Merkelnek is szüksége van Sarkozyre. Főleg azok után, hogy a szocialista elnökjelölt kijelentette, győzelme esetén átgondolná a németek által hevesen ellenzett euró-kötvényekkel kapcsolatos francia álláspontot, illetve újratárgyalná a Merkozy-féle (a nyugati sajtóban így hívják a német kancellár és a francia elnök által alkotott tandemet) szigorú fiskális paktumot. Egyértelmű jelei vannak ma már annak, hogy Merkel segíteni próbál majd Sarkozy kampányában. Sarkozy-t Merkellel egy szintre emelve, Európát megmentő államférfiként próbálják beállítani kampánystratégái, és ezt a képet Merkel kiállásával maga is erősíti.
 
Mindez azonban nem kevés kockázattal is jár, hiszen a franciáknak érezhetően elegük van a megszorításokból és a megszorításokat szimbolizáló Merkelre való hivatkozás is egyre inkább kontraproduktívnak tűnik. A szatirikus médiában egyre többször utalnak arra, hogy Sarkozy úgy pattog, ahogy Merkel mondja. A Les Guignols De L'info például Merkelt, mint francia köztársasági elnököt szerepelteti, aki miután kioktatja a franciákat a munka és a szorgalom fontosságáról úgy fejezi be beszédét: Arbeiiit! Ennek ellenére a német gazdasági eredményeket a franciák is elismerik, és Sarkozy, mint egy utolsó szalmaszálba próbál belekapaszkodni a már említett német gazdasági modell és annak gyümölcseit kínáló perspektívába.
 
Bár a választásokig még bő két hónap van hátra, kérdéses, hogy a jelen gazdasági helyzetben a jobboldal képes lesz-e fordítani a mostani közvélemény-kutatási eredményeken. Ma annak van nagyobb valószínűsége, hogy folytatódik az utóbbi pár évben a gazdasági válság hatására Európában kialakult trend, miszerint a hatalmon lévő erők rendre elveszítik a választásokat. De Sarkozy minden bizonnyal az „utolsó töltényig” harcolni fog. Ellenfele minden hibáját ki fogja használni, és ha el is veszti a választásokat, biztosak lehetünk abban, hogy az izgalmas és tanulságos kampánynak lehetünk tanúi.

Címkék: franciaország elnökválasztás sarkozy 2012 hollande

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr584089473

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Számit, hogy a szélhámos Sárközy, vagy a naplopó Hollande lesz az Elnök? Egy kutya mindkettő, a nemzetközi pénzhatalmak kiszolgálói.
2002-ben azért vérzett el Jospin, mert a szocialistáktól balra álló pártok jelöltjei összesen kb. 27%-ot kaptak.

Most viszont a zöldek és a trockista pártok sem tudnak igazán vonzó arcokat jelölni.

Egyedül a kommunista Mélenchon kaphat 7-10 százalékot.

A középen álló Bayrou szavazói a szocialistákat erősítik a második fordulóban.

Mindent összeadva ez kb. 60%.

Sárközy és Le Pen viszont összesen kb. 40 százalékra számíthat.

Ha nem lesz nagy fordulat, akkor a szocialista jelölt nyer.
@Morfeusz: És Villepin 10 %-a? Az nem Sarkónak megy a 2. fordulóban? Valamint Bayrou 12,5 %-át csak úgy odaadni a balnak... hiszen ő maga is inkább jobbos, nem?
Jajj de jó, végre kötözködhetek. :)

Elírás lehetett, de legutóbb, azaz 2007-ben a szélsőjobbos jelölt nem 2., hanem 4. helyen végzett, Sarko, Royal és Bayrou mögött, ahogy később a poszt is írja, 2002-ben volt a blama.

Viszont az MRC kapcsán azért meg kell jegyezni azt is, hogy az a nyamvadt 1 % gyakorlatilag semmi, hiszen innen még a szélsőbalra, az zöldekhez, sőt akár Marine Le Penhez is mehetnek szavazók, nem hiszem, hogy Hollande esetében ez olyan fontos volna. Az már inkább, hogy a zöldek jelöltje nagyon gyengén muzsikál, az Europe Ecologie tök jól szerepelt a legutóbbi EP-választásokon, ehhez képest most Eva Joly valami 2 % körül van, ez egyértelműen javítja Hollande esélyeit.
A másik oldalról viszont még tavaly visszalépett (illetve nem indult, pedig sokan várták) a jobb-közép Borloo, aki szerintem simán összeszedett volna 8-10 szaléknyi szavazót, akiknek többsége most Sarkóra fanyalodik. (Borloo egyébként a szélsőjobb előretörése miatt lépett vissza, nem akarta megosztani a jobboldalt.)

Végül pedig a Guignols-ra hivatkozni azért eléggé necces, az a műsor mindenből nagyon durva viccet csinál, hogy mást ne mondjak, Hollande-ot évek óta úgy ábrázolják, hogy minden kérdésre úgy vigyorog, mint egy debil, és azt feleli, hogy "ööööööö".
Én nem vettem észre, hogy a németezés annyira fájna a franciáknak, ebből a szempontból az sokkal fontosabb részlet, hogy Hollande azonnal reagált Sarkozy járulékcsökkentésére, és a várakozásokkal ellentétben egyáltalán nem demagóg módon, hanem érdemben válaszolt.

Egyébként pont most kezdtem el írni egy blogot ebben a témában.
gabrielturc.blog.hu/
mistinguett:

www.sondages-en-france.fr/sondages/Elections/Pr%C3%A9sidentielles%202012

Villepinnek 1-2%-a van, nem értem, hogy milyen 10%-ról beszélsz.
@Morfeusz: Sorry, lemaradt a szmájli. Ironozálni próbáltam, ő mondta valamikor ősszel, hogy 10 %-ra számít.
(Az is vicc volt, hogy Bayrou "inkább jobbos". (Szerintem ő se tudja, mi.))
Franciaország egy kicsit más, mint a mi kis hazánk. Ott aki leszerepel rögtön veszi a kalapját, és nem kell seggberugdosni!!!!

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma