Elvehetik-e az EU-támogatásokat?

2012.01.23. | Dr. Heil Péter | 36 komment

 

Az Európai Bizottság (EB) nemrég bejelentette: úgy értékeli, hogy a magyar kormány nem teljesítette korábbi vállalásait, és nem kezelte megfelelően a költségvetési hiányt. Bár 2011-ben és 2012-ben a deficit formálisan a 3%-os limit alatt marad, ez kizárólag egyszeri tételeknek köszönhető (pl. nyugdíjvagyon államosítása). Ezenközben a strukturális deficit jelentősen romlott. Ezért az EB azt javasolja a Pénzügyminiszterek Tanácsnak (ECFIN), hogy az ún. túlzott deficit eljárás lépjen a következő szakaszába. Ennek egyik lehetséges következménye a Kohéziós Alap magyarországi támogatásainak felfüggesztése. A jogalapot a Kohéziós Alap működéséről szóló, 2006-ban elfogadott EU-rendelet szolgáltatja (tehát nem az ún. „hatos csomag”). Ha a Bizottság ilyen értelmű javaslatot tesz az ECFIN-nek, a lehetőség napokon belül valósággá válhat.
 
A forrásmegvonás felvetése meglehetős ijedtséget váltott ki itthon. Egyes kommentátorok folyamatban lévő kormányzati és önkormányzati beruházások azonnali felfüggesztéséről, tönkremenő cégekről, súlyos költségvetési problémákról, több ezermilliárd forintos veszteségekről írtak. Nem, ezektől – egyelőre – nem kell tartani. Ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy a kormány akár még az idén rákényszerül, hogy a Kohéziós Alap terhére további pályázatokat már ne fogadjon be. És nem kizárt az sem, hogy 2013 és 2015 között valóban elveszítsünk mintegy 530-540 milliárd forintot.
 
Ahhoz, hogy ez megtörténjen, persze elvben még sok mindennek kell történnie. Az Európai Bizottságnak ilyen értelmű javaslatot kell tennie a Tanács számára és annak a javaslatot minősített többséggel el is kell fogadnia. Szükséges az is, hogy a magyar kormány a szankció életbelépéséig ne tegye meg a szükséges korrektív lépéseket, így a felfüggesztés életbe is lépjen. Végül a felfüggesztést követően a szankciók egészen 2015-ig érvényben kell maradjanak, így a támogatást valóban nem  tudjuk majd időben felhasználni. Nézzük a fentieket egyenként.
 
Az Európai Bizottság álláspontja
 
A Bizottság álláspontját két tényező befolyásolja. Az egyik az általános gazdasági válság, amely az Európai Unió, és így az EB munkáját is legalább két éve alapvetően meghatározza. A hatos csomag elfogadása egyértelműen jelezte, hogy a deficit szintjét az EU a továbbiakban egyáltalán nem tekinti nemzeti belügynek, és a túlzott költekezést a közösségi szolidaritás megsértéseként fogja fel. (Egyszerűbben: a tagállamoknak semmi kedvük a görög csődhelyzethez hasonló okokból újabb pénzügyi terheket magukra vállalni.) Márpedig, a közösségi támogatások, így a Kohéziós Alap is, pontosan erre a közösségi szolidaritásra épül. Aki ezt megsérti, anyagi segítségre ne számítson.
 
A másik tényező az Európai Bizottság szempontjából az unió regionális – azonos értelmű kifejezéssel felzárkóztatási, kohéziós – politikájának jövője. A felzárkóztatási politika az EU költségvetésének második legnagyobb tétele, melyre évente csaknem 50 milliárd eurót fordítanak. Ebből átlagosan 3,2 milliárd euró Magyarországot illeti. A regionális politika tehát a közös költségvetés szempontjából rendkívül drága, így az elmúlt években heves vitákat folytattak arról, hogy valójában megér-e ennyi pénzt, vagy csak merő pazarlás. A Bizottság meg van győződve arról, hogy a regionális / kohéziós politika hasznos és eredményes. De azért, hogy ez a jövőben még inkább így legyen, a 2014-2020-as időszakra olyan szabályozási javaslatot készített, amely a jövőbeni támogatásokat előzetes és utólagos feltételekhez, többek között makrogazdasági kondíciókhoz kötné.
 
Tehát: a Bizottságot rövid, és hosszú távú megfontolások is arra késztethetik, hogy Magyarországgal most szigorúan bánjon. A támogatás felfüggesztése beleillene az EB politikai irányvonalába, mind a válság okán, mind pedig a kohéziós támogatások feltételeinek szigorítása miatt.
 
A Tanács, a tagállamok szemontjai
 
Mint már említettük, a tagállamok, kiváltképp az uniós költségvetés fő finanszírozói, a nettó befizetők, mindenekelőtt Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország, egyre kisebb toleranciával viseltetnek azok iránt, akik túlzott költekezéssel, a fájdalmas társadalmi és gazdasági reformlépések, megszorítások elodázásával gazdasági vészhelyzetbe kerülnek. Ezzel ugyanis a többi országot arra kényszerítik, hogy – a közös valuta védelmében – a még nagyobb katasztrófa elkerülésére anyagi támogatást nyújtsanak, vagy éppen lemondjanak meglévő követeléseikről. A helyzetet tovább rontja, hogy az adósságválság a magánszektort is nehéz helyzetbe hozza, ami megint csak súlyos lépéskényszert jelenthet a nemzeti kormányok számára.
 
 
Tetszik, nem tetszik, Magyarország mostanság a fegyelmezetlen tagállamok listáján előkelő helyen szerepel. Nem csak közpénzügyi helyzete miatt, hanem azért is, ahogyan a helyzetet eddig kezelte. A közelmúlt gazdasági intézkedései – a válságadók, a végtörlesztés, a nyugdíjvagyon elvonása, a korábbi privatizációkat megkérdőjelező szándékok (Pécsi Vízmű, Fővárosi Csatornázási Művek), sőt, akár teljes ágazatok államosítása (ld. cafeteria rendszer) – mind-mind közvetlen veszteségeket okoznak az európai gazdasági szereplőknek. Ez pedig ellenünk hangolja az ECFIN tagjait, még akkor is, ha az alaptörvény és a sarkalatos törvények miatti nemzetközi vihart figyelmen kívül hagyjuk.
 
Tehát: nem kizárt, hogy az ECFIN-ben meglesz a kétharmad a szankciók bevezetésére. 
 
A kormány mozgástere
 
A kohéziós alap rendelet szerint a Tanács haladéktalanul döntést hoz a támogatás-felfüggesztés visszavonásáról, amint a tagállam a szükséges korrekciós lépéseket megteszi. Ez elvben bekövetkezhet még az idén, így a döntést akár annak tényleges életbelépése – legkorábban 2013 – előtt vissza is lehet vonatni. Időnk tehát volna.
 
Ugyanakkor tudjuk: a költségvetés helyzete rendkívül nehéz, és nem kedvező a makrokörnyezet sem. A kormánynak a Kohéziós Alap ügyétől függetlenül is muszáj lépnie, jóllehet akármit is tesz, az már megint fájni fog. Elemi, pénzben – pl. hitelkamatokban, államkötvény-hozamokban – is kifejezhető érdekünk, hogy a magyar gazdaságpolitika megkapja az EU egyetértését. (És az IMF-et akkor még szóba sem hoztuk.) A jelenlegi helyzet 2015-ig nem tartható fenn. De, mivel egy újabb kiigazító csomag súlyosan népszerűtlen lehet, a politikai szándék és bátorság megléte korántsem magától értetődő.
 
A felfüggeszthető támogatás értéke ésfelhasználhatósága
 
Az éles szeműek már kiszúrhatták: mindeddig kizárólag a Kohéziós Alapról beszéltünk, és nem említettük az ún. strukturális alapokat: az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (EFRA) és az Európai Szociális Alapot (ESZA). Ez utóbbiakat és a mezőgazdasági támogatásokat ugyanis a szankció lehetősége nem érinti.
 
A 2007-2013 között az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) - aktuálisan: az Új Széchenyi Terv – keretében érkező közel hétezer milliárd forintból a Kohéziós Alap kb. 2700 milliárd forintot tesz ki. A Kohéziós Alap Rendelet szerint a Tanács esetleges felfüggesztő döntése ennek az összegnek a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó részét, annak 20%-át, a már említett 530-540 milliárd forintot – kérdőjelezné meg. A Kohéziós Alap környezetvédelmi, energetikai és közlekedési beruházásokat finanszíroz, de ebből fizetjük az EU alapokat kezelő intézményrendszer működését is.
 
Fontos, hogy a felfüggesztő döntés semmilyen formában nem érintené a támogatás 2007-2012 közötti részét. Tekintettel pedig arra, hogy Magyarország annak a forrásnak eddig csak mintegy negyedét használta fel, likviditási gondok egyáltalán nem várhatóak. A már támogatási szerződéssel rendelkező projektgazdák, és beszállítóik egyelőre megnyugodhatnak. Ugyanakkor, ha a helyzet fennmarad, és a 2013-as támogatást végképp elveszítjük, néhány területen valóban komoly gondok lehetnek. Az ÚMFT-n belül pontosan beazonosíthatóak azok a tételek, amelyeket a kohéziós alap finanszíroz. Közöttük több olyan is van, ahol a már támogatott projektek összértéke megközelíti, vagy meg is haladja a 2007-2012-es évekre jutó támogatás mértékét. Ilyenek az árvízvédelem, vízbázisok védelme, kármentesítés, hulladéklerakók rekultivációja és ide tartoznak az energiahatékonyságot szolgáló fejlesztések, a főközlekedési útvonalakat valamint az elővárosi és városi tömegközlekedést érintő fejlesztések is.
 
Ha a biztosan megmaradó keretből levonjuk a már elfogadott projektek összértékét, a Kohéziós Alapban már csak mintegy 250 milliárd forint olyan szabad forrás marad, amelyet az esetleges felfüggesztési döntés nem érintene. És: ebből kell finanszíroznunk az intézményrendszer működését is, ami ugyancsak jelentős tétel. Mindez pedig nem kevesebbet jelent, mint hogy a szabad Kohéziós Alap pénz hamarosan tényleg elfogyhat. Így pedig a kormánynak komolyan el kellene gondolkodnia azon, hogy új Kohéziós Alap projekteket már ne indítson, és hogy leállítsa a közlekedési, környezetvédelmi pályázatok jelentős részét a ciklus hátralévő részére.
 
A kohéziós alapból eddig igényelt, megítélt, ill. kifizetett támogatások a teljes keret százalékában
 
 
Alternatívaként a kormánynak csak az a lehetősége marad, hogy a további pályázatokat, projekteket saját pénzből (a központi költségvetésből, vagy a kedvezményezett önkormányzatokon keresztül) finanszírozza – ami jelentős rizikó. Ha azonban ezt nem tenné, minden egyes nappal közelebb kerülnénk ahhoz, hogy az említett 540 milliárdot véglegesen elveszítsük, még akkor is, ha a Tanács a szankciót idő közben visszavonja. Egy-egy kohéziós alap beruházás átfutási ideje ugyanis 1,5 - 2,5 év. Így azokat a projekteket, amelyeket 2013-2014 folyamán az esetleg újra megnyitott keretek terhére befogadhatnának, még azelőtt el kell kezdeni, hogy kiderülne: van-e esélyünk arra, hogy a felfüggesztett forrásokat visszakapjuk.
 
Nem könnyű döntés, különösen most.
 
Kitekintés
 
A fentiekben egy jövőbeni, elméleti lehetőséget elemeztünk. A veszély azonban valós, és amíg a költségvetés helyzete ilyen, a villám elvben bármikor becsaphat. Sajnos, komoly az esélye annak, hogy Magyarország hamarosan kísérleti egérré válik, és az EU rajtunk teszteli majd le azt, hogy miként működnek a költségvetési fegyelemhez kapcsolódó büntető szankciók, valamint hogy a pénzügyi feltételek bevezetése miképpen befolyásolhatja a felzárkóztatási politikát.
 
Ha a Tanács valóban ellenünk dönt, az komoly presztízsveszteség, és kétség kívül rontja Magyarország alkupozícióját, pont akkor, amikor a következő pénzügyi időszak támogatásairól, és annak feltételrendszeréről kellene tárgyalnunk. Ez pedig középtávon még sokkal több pénzbe kerülhet.

 

· 3 trackback

Címkék: támogatások alap uniós kohéziós

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr593740068

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Matolcsy György életrajza 2012.01.23. 15:19:21

Hogyan irányíthatja egy nemzet gazdaságát az, akinek egyetlen nap munkatapasztalata sincs a versenyszférában? Nemzetgazdasági miniszterünk soha nem dolgozott vállalkozásban, ám figyelemre méltó időt töltött igazgatással, elnökléssel, kurátorkodással és...

Trackback: Orbán Viktor életrajza 2012.01.23. 15:18:41

Alkalmas-e az ország vezetésére Orbán, akinek szónoki képességei rendkívüliek, a polmarketing trükköket is ügyesen alkalmazza, ám mindössze egy éves szociológus gyakornoki szakmai gyakorlata van a megélhetési politizálás mellett? Mihez ért az ELTE-n h...

Trackback: Vasárnap hivatalosan is gyarmattá nyilvánították Bayert, Szélest és Bencsiket 2012.01.23. 13:43:36

Úgy tűnik, hiába tiltakozott óriási tömeg a szombati Békemeneten a gyarmattá válás ellen, ez a világuralomra törő birodalmakat egyáltalán nem hatotta meg. Vasárnap délután hivatalosan is bejelentették a Békemenet három főszervezőjének gyarmatosítá...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ez akkor azt (is) jelenti, hogy EU-s pályázatot beadni is kár, mert ki tudja mikor (ha egyáltalán) érkezik meg a pénz?
Amennyire tudom, Magyarország nem csak támogatást vesz fel az Uniótól, de fizet is be. A kettő között persze van különbség, ha hitelesek az erről általam olvasott adatok, többet kapunk, mint amennyit adunk, de szerintem adott esetben Magyarország is felfüggeszthetné a befizetést az uniós kasszába mindaddig, amíg az ígért támogatásokat nem folyósítják. Ezzel legalább a kieső támogatások egy része fedezhető volna. Ez reális lehetőség?
semmi nem lesz.Mire felfüggeszthetnék,(2013.01.01)addígra megoldódik.
És nem,nem fognak sem kidobni az unióból,és ki sem fogunk lépni,legalábbis a közeljövőben.
Ha vona gabika ki akar lépni,kénytelen lesz Kazahsztánba,vagy Venezuelába költözni.
Én leszek az első,aki beszáll a repjegyébe,örömmel!!:)
nem fogják megvonni.addígra meg fogják oldani.És nem dobnak ki,illetve nem lépünk ki az unióból,egyenlőre nem.
Ha vona gabika ki akar lépni,akkor sajnos el kell költözzön kazahsztánba,vagy Venezuelába..
Azt hittem ez egy "komoly" blog.
De a cím egy bulvár lapra emlékeztet. Feltételes mód és kérdőjel.
Gratulálok!
Szörnyű lenne, ha kilépnénk az EU-ból. A végén még el kéne mennie dolgozni a sok embernek a meleg irodákból, a pihepuha székekből.
Belegondolni is szörnyű.
Várjuk ki a végét! Ezek a fijjug jogászok. Szerintem simán kidumálják magukat. Ebben verhetetlenek!

Na jó, a gazdasághoz nem értenek, az erőművekhez nem értenek, a kormányzáshoz nem értenek. De az a mi bajunk és nem az EU-é.
Rombolós beruházások – panasz az Uniónak

"...az összes „országépítő" és főleg pénzmosó beruházást a jelenleg első számú közellenségnek kikiáltott Európa Unió támogatja. Az az Európai Unió, ami ellen a hétvégén kormányforrások szerint közel félmillióan, a valóságban 100-130 ezren állami pénzen, külföldről is fuvarozott és megetetett „hazafi" tiltakozott"

www.vagy.hu/tartalom/cikk/1503_rombolos_beruhazasok_panasz_az_unionak
Hasznos írás, eddig csak félinformációk álltak rendelkezésünkre a témával kapcsolatban.

Szerintem politikailag nagyon nagy mértékben az euroszkeptikusok malmára hajtaná a vizet egy ilyen lépés, a magyar kormány részéről pedig ellenlépéseket válthatna ki, amik a jelenlegi instabil európai helyzetben senkinek sem jönnének jól.
A várható politikai hullámok mellett azt is figyelembe kellene venni, hogy Magyarországot az előző ciklusok szocialista-SZDSZ kormányai döntötték gazdaságilag romba, és ebből a helyzetből csak sok év alatt lehet kilábalni. Nagyon szerencsétlen és mélységesen igazságtalan lenne a jelenlegi kormányt a megörökölt káoszért felelőssé tenni.
Kiderült a kormányváltás után, hogy a valóságban 7% fölötti hiánnyal adták át a kormányzást, és az új kormánynak már 2010-ben több száz milliárdot kellett a hiány csökkentésére fordítani.
Egyetértek a cikkben leírtakkal. Viszont Orbánéknak erre is meg van a következő lépésük. Ha az eljárás megindul azonnal megindul a támadás az MNB ellen. Ott van annyi tartalék amiből ki lehet húzni 1-2 évet.
jó lenne, ha a magyar kormány népszavazást írna ki az EU-ból való kilépésről, és arról, hogy mi, magyar emberek akarunk -e továbbra is hitel-alapú gazdaságban élni.
@Sir Galahad: Lehet, hogy lenne, bár véleményem szerint Mo. most azzal járna a legjobban, ha a mostani néhány ügy után fülét-farkát behúzná, mert nem biztos, hogy még egy ilyen "frankó" húzást elnéznének az országnak. Én a helyükben legalábbis nem tennék így.
Nyugaton gyakori vád, hogy a 2011-es hiány csak a nyugdíjpénztári vagyon államosításának trükkjével volt 3% alatt tartható. Ha ezt elfogadjuk, akkor azt is fogadjuk el, hogy amikor ennek a vagyonnak a felhalmozása folyt (1998-2010) a kimutatott költségvetési hiányok is "trükkösek" voltak: ha nincs a külön kasszás felhalmozás, már rég megszűnt volna a túlzott deficit eljárás, mert akkor lett volna 1-2 év, amikor megvolt a 3% alatti hiány.

Az uniós támogatások nem kis része a nettó befizetők nagyvállalatainak beszállítására megy. Vagyis ha nincs magyar projekt uniós támogatása = nincs saját ipar támogatás sem. Itt a magyar beszállítás sokszor csak alibi, ami ahhoz kell, hogy a kedvenc hazai cég támogatása ne ütközzön uniós szabályokba.
ja! a rihadt eu!tavaly is átutaltak 4milliárd eurót..micsoda szemétládák!!!!
@Sir Galahad: rosszul tudod.2007 és 20013 között 8000milliárd Ft témogatást kapunk,és ennek töredékét fizetjük be.Eu nélkül a nyomor lenne.
@Dr. Mesterlövész: igazad van,de szerintem ezt is teszi.Viszont amit a sok baloldali lap művel,az tényleg felháborító.Már a lengyelek,Osztrákok,Szlovének is unják.
Szerintem semmilyen szankció nem lesz,addígra meg fogják oldani.
"korábbi privatizációkat megkérdőjelező szándékok (Pécsi Vízmű, Fővárosi Csatornázási Művek), sőt, akár teljes ágazatok államosítása (ld. cafeteria rendszer) – mind-mind közvetlen veszteségeket okoznak az európai gazdasági szereplőknek."

Ebből az következik, hogy a "szándékok" nyereséggel kecsegtetik a honi gazdasági szereplőket akik át-visszaveszik az említett ágazatokat. Ha persze itthonról is a "francia" kapcsolat mellé állunk, akkor méginkább elérhetjük a cikkben felvázolt lehetőséget.
Ezt akarjuk? Kár, kár, kár...
Az Ejunak nem érdeke, hogy kilépjünk. Hát kinek fogják eladni plazma tévéjüket és silány minőségű joghurtjaikat? Tán az araboknak?
@Gerilgfx: "hitel-alapú gazdaság"

Megjottek a zeitgeist-zombik?
@Akos75:
Nem, nem jelenti.

Az összes EU fejlesztési támogatás egyharmadának az egyötödét érintHETi a felfüggesztés. A kormánynak pedig, ha eltökélt, van módja elhárítani a bajt - a támogatás végső elvesztését. Igaz, ehhez végső soron népszerűtlen lépések kellenek.
@Sir Galahad:
Nem, a befizetéseket nem szabad felfüggeszteni - ez egyértelmű jogsértés volna Magyarország részéről. A Kohéziós Alap támogatások felfüggesztése viszont - az általunk is elfogadott játékszabályok szerint - jogszerű volna.

Egyébként: még ha a Kohéziós Alap támogatásokat felfüggesztik is, az EU-tól sokkal többet kapunk, mint amennyit befizetünk. 2004 óta folyamatosan, egyébként.
@Akos75:
Nem jelenti.
A fejlesztési támogatás 2/3-át kitevő strukturális alapokat az esetleges felfüggesztési döntés nem érintené. Ugyanakkor egyes - a cikkben megjelölt - területeken a pénz hamarosan tényleg elfogyhatna. A kormánynak ekkor döntenie kellene, hogy az adott pályázati kiírásokat felfüggeszti, vagy "saját kockázatára" folytatja-e.
A közelmúlt gazdasági intézkedései "

Na.Igen! Hála :) a Matolcsy-féle csodaváró. álmokra épített gazdaságpolitikának. A nyugdíjpénzek téeszesítésével sem csökkent a költségvetési hiány,(pedig fantasztikus teljesítmény volt) sőt! Ja. és persze, az a két részlet az IMF. hitelből, amit a Bajnai kormány bátorkodott nem elkölteni, letétbe helyezni. De még így sem jó e helyzet.

"fegyelmezetlen tagállamok listáján előkelő helyen szerepel."
Hát ezt is elértük. Tripla bóvli leminősített ország lettünk.

"Ezermilliárddal csúszott el Matolcsy "
"A 2011-es költségvetés számai meglepték az elemzőket is, olyannyira, hogy a számok elemzéséhez "

www.napi.hu/magyar_gazdasag/ezermilliarddal_csuszott_el_matolcsy.508449.html

Ugyanakkor az uniót nem hatotta meg a magánnyugdíjpénztárak vagyonának elsíbolása - hisz Magyarországgal szemben fenntartja a túlzottdeficit-eljárást - sőt azt magasabb fokozatba kapcsolja"
**
Bocsánat! De én szeretek másolni is, nem csak írni :)
Magyarországot az előző ciklusok szocialista-SZDSZ kormányai döntötték gazdaságilag romba,"
hm. Tisztelt Kommentelő!
Azért én ezt nem állítanám ennyire biztosan. A problémákat" a gyökereknél kell keresni. A rendszerváltásig tessék már visszamenni. A nagy privatizáció) s annak az elindítója, ha nem tévedek, az MDF. volt. A gazdasági lejtmenet már akkor elkezdődött.
Röviden, tömören kormányokon átívelő probléma". (nagyon finoman akartam fogalmazni).
gondolom. hm?
:)
A forrásmegvonás felvetése meglehetős ijedtséget váltott ki itthon."
Nem csodálkozom rajta. Jó gazdaság politikát kellett volna folytatni, na. és persze, nem lett volna hátrány a diplomáciai kapcsolatok épitése, nem pedig a rombolása. Az uniós szabályokat" minden szinten be kellett volna tartani. vagy legalább is nem ennyire megsérteni.)

Totális ijedtséget váltott ki (itthon)némelyeknél :) az is, hogy hosszú idő után megszólalt a Bajnai Gordon.
oszt.jónapot!!!
:))))
"A Szabadság a világon 2012: az arab felkelések és azok globális utóhatása című jelentés szerint Közép-Európában Magyarország jelenti "a legkomolyabb problémát". A FH dokumentuma szerint "Orbán Viktor kormánya kihasználta a kétharmados többséget, hogy az ellenzék megfelelő részvétele nélkül keresztülhajtson egy új és problematikus alkotmányt és egy sor törvényt, amelyekre széles körben úgy tekintenek, mint amelyek fenyegetést jelentenek a sajtószabadságra, a bírói függetlenségre és a politikai pluralizmusra".
Az jelentés más helyütt úgy fogalmaz, hogy az alkotmány és a rengeteg új törvény "komolyan meggyengíthetik a sajtószabadságot, a bírói függetlenséget és az igazságos választási folyamatot".

A FH Közép-és Kelet-Európában, valamint az eurázsiai térségben Magyarországon kívül Albániában, Azerbajdzsánban, Kazahsztánban és Ukrajnában állapított meg hanyatlást.
A jelentés szerint Magyarország - Ukrajnához, Dél-Afrikához és Törökországhoz hasonlóan - "a demokratikus fejlődés fontos sikertörténetének számított", ám a demokrácia hitelessége mind a négy "új demokráciában" megkérdőjeleződik.

"(Barack) Obama (amerikai elnök) többször is személyesen kinyilvánította Amerika világméretű elkötelezettségét a demokratikus átalakulás mellett, ám konkrét esetekben nem vetette latba a Fehér Ház tekintélyét. Ehelyett Hillary Clinton külügyminiszter volt az, aki nyilvánosan szóba hozta az emberi jogok megsértését Oroszországban Magyarországon és Törökországban." - olvasható a jelentésben."

Magyarország "a legkomolyabb probléma" Közép-Európában"

www.napi.hu/magyar_gazdasag/magyarorszag_a_legkomolyabb_problema_kozep-europaban.
***
Totálisan szomorú valóság. Elvehetik e....." Sok-sok minden fog még történni a következő hetekben. Úgy gondolom, minden lehetséges.
:)
@Gerilgfx: LOL. A görögök is bedobták ezt a népszavazós műsort (bár ott egész másra ment ki a játék) miután összeszedték nekik a következő adag pénzt. Aztán Frau Merkel meg Monsieur Sarkozy helyrerakta őket egy-két szóból. Pedig ott mélyebb a trutyi. Szerintem ezek után nem kéne itt ugrabugrálni. Nem azért mert jó dolognak tartom a hitelből élést, de most nem úgy tűnik, hogy van jobb alternatíva.
@Akos75:
Nem, nem jelenti. Az összes fejlesztési támogatás 2/3-át adó ún. strukturális alapokat a döntés nem érintené. Amennyiben a felfüggesztés bekövetkezik, egyes - a cikkben megjelölt - területeken a pénz elvben elfogyhat. Ekkor a kormány dönthet, hogy az érintett pályázatoki kiírásokat leállítja, vagy továbbviszi az állami költségvetés terhére. Ha a leállítás mellett döntenének, azt bizonyára időben bejelentenék.
Nem szeretek ilyet írni, de tényleg ennyi "gyökér" van, aki nem érti?...
Ű

Egyébként köszönöm ismét, hogy van ez a blog, végre egy értelmes hang.
@Heil Péter: Tudom, hogy jogsértés volna, nem erre irányult a kérdésem. Szerintem, ha felfüggesztik a folyósításokat, minden mindegy alapon elvben meg lehet lépni, a kérdés az, hogy technikailag lehetséges-e abból a pénzből a kieső támogatás pótlása.
@Hohó60:

Nem tudhatjuk, mit fog javasolni a Bizottság, és hogy döntene a tanács - a lehetséges következményekkel azonban tisztában kell lenni. Erről szól a cikk.

Tegnap olvastam egy elemzésben: lehetnek olyan tagállamok, amelyek egy felfüggesztésről szóló döntést esetleg azért nem támogatnának, mert tartanának attól, hogy legközelebb ők kerülnek sorra. Ebben is lehet valami. A magyar diplomácia láthatóan teljes erővel pörög. (Pl. Spindelegger nyilatkozat)

Másfelől: a túlzott deficit eljárás alá vont tagállamok közül a Bizottság most csak Magyarországot marasztalta el. Így mást most nem fenyeget veszély. Tehát: erősebbek lehetnek a hosszú távú megfontolások (lásd: politikák fenntartahtósága)
@Akos75:
Nem, nem jelenti. Az összes fejlesztési támogatás 2/3-át adó ún. strukturális alapokat a döntés nem érintené. Amennyiben a felfüggesztés bekövetkezik, egyes - a cikkben megjelölt - területeken a pénz elvben elfogyhat. Ekkor a kormány dönthet, hogy az érintett pályázatoki kiírásokat leállítja, vagy továbbviszi az állami költségvetés terhére. Ha a leállítás mellett döntenének, azt bizonyára időben bejelentenék.
@Sir Galahad:

Nem, a kieső támogatás más forrásból nem pótolható. Maximum az lenne lehetséges, hogy a Kohéziós Alap forrásokat csoportosítjuk át a 7 éves fejlesztési terven (ÚMFT = Új Széchenyi Terv) keretén belül. Az érintett területeket az ábra tartalmazza. Ezt is azonban indokolni kellene, és "a túlzott deficit eljárás következményeinek kezelése" nem biztos, hogy megfelelő indok volna.

Ha a problémát egy befizetés visszatartásával próbálnánk meg megoldani, azon biztosan rajtavesztenénk. Pl. úgy, hogy az EU a következő lehetséges alkalommal "nettósítana", azaz a visszatartott összeget levonná a következő, nekünk járó átutalásból. Amiből akkor már azonnali likviditási gond is lehetne.
Már a csatlakozás előtt számunkra megnyitott EU-forrásokat sem használtuk ki kellőképpen, pedig akkor egy Marshall-segélynek megfelelő összeg jöhetett volna be Magyarországra. Minden további fillértől(eurótól) elesnünk bűn lenne. A demokrácia azzal is jár, hogy a vállalt szabályok szerint játszunk, és nem keresgélünk kibúvókat. A jogkövető magatartás európai érték. Gyakorolni kéne. Mellesleg, egyszerűbb is, mint örökké azon agyalni, hogyan lehet kicselezni a játékszabályokat.
Hitel: már Széchényi István megírta a reformkorban, hogy hitelre szüksége van a magyar gazdaságnak. Nem a hitel a baj, hanem az, ha felelőtlenül bánunk vele.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma