Messziről nézve: Végjáték az eurózónában?

2011.12.01. | Kozma Levente | 1 komment

 

Legutóbbi, az eurózóna válságával kapcsolatos írásom óta már szinte naponta történnek olyan események amelyek mindegyike megérne egy mélyebb elemzést: Portugália és Belgium államkötvényeit leminősítették, a görög, az olasz és a spanyol hozamok ismét az egekben, Németország múlt szerda óta, emberemlékezet óta először egy sikertelen kötvényaukción van túl. Mindezek együtt azt mutatják, hogy felgyorsultak az események és akár már a december 8-9-i EU csúcson eljöhet az a pillanat, amikor eldőlhet az eurózóna jövője. A legtöbb elemző szerint a megoldás kulcsa Merkel kancellár asszony kezében van. Annak érdekében, hogy a periféria országok továbbra is államkötvény eladásokból tudják finanszírozni működésüket, az Európai Központi Banknak (EKB) végső hitelezői (lender of last resort) jogosítványokat kellene adni.

 
Az Európai Bizottság (EB) múlt szerdán az euróövezeti országok költségvetésének szorosabb ellenőrzését célzó jogszabályi javaslatot tett. Emellett, egy másik javaslat értelmében, megteremtenék a jogi alapot azon euróövezeti országok gazdaságpolitikájának szoros felügyeletéhez, amelyeknek pénzügyi mentőövet dobott az eurózóna, illetve amelyeket súlyos pénzügyi instabilitás fenyeget. Az eufemisztikusan stabilitási kötvénynek" nevezett euró-kötvény javaslat azonban kiverte a biztosítékot a németeknél, Merkel élesen kritizálva utasította vissza Barroso bizottsági elnök javaslatát. Nagy kár, mivel ez egy igen bölcs és kompromisszumos lépés lett volna: adott is volna a németeknek azzal, hogy szorosabbra vonná a fiskális együttműködést, viszont cserébe a németeknek is engedniük kellett volna EKB jogosítványait illetően. Egyre inkább úgy tűnik, hogy nincs más alternatíva az eurózóna számára: vagy széthullik, vagy kompromisszumok árán, de összezárnak a tagállamok és a monetáris unió kiegészül fiskális unióvá. Németországnak is meg kell értenie, hogy engedményeket kell tennie, mert ha erre nem hajlandó, akkor első osztályon ülő utas lesz a süllyedő Titanicon.
 
Az OECD legfrissebb elemzése szerint az euróövezeti válság a legnagyobb kockázati tényező a világgazdaság növekedésére nézve. Megfelelő kormányzati intézkedések híján nemcsak az euróovezeti országokat fenyegeti recesszió, hanem azokban az országokban is a gazdasági helyzet jelentős romlását idézheti elő, amelyekben most még viszonylag stabil a pénzügyi helyzet. Az OECD elemzői úgy vélik, hogy elengedhetetlen a bankszektor feltőkésítése, a pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) kapacitásainak bővítése. Mindamellett az OECD aggasztónak tartja, hogy az euróövezeti vezetők még mindig nem adtak megfelelő választ az adósságválságra.
 
Közben hétfőn a német napilapok, élükön a Die Welt-el, megszellőztették, hogy Németország euró-kötvények kibocsátásának lehetőségét vizsgálja, de csak az "AAA"-besorolású euróövezeti tagokkal együtt, és csak abban az esetben, ha az uniós szerződéseket nem sikerül szigorított költségvetési ellenőrzési szabályokkal kiegészíteni. Az AAA-kötvényt, vagy elitkötvényt viszont igénybe lehetne venni olyan törlesztési gondokkal küzdő tagállamok támogatására, mint Olaszország, vagy Spanyolország. A német kormány cáfolata sem váratott sokáig, de a spekulációk azóta sem csökkenek.
 
A Bank of England legutóbbi inflációs jelentésében Mervyn King, a bank elnöke azt elemzi, hogy a végső hitelező a bankvilágban mást jelent, mint amit manapság az EKB-val kapcsolatban gondolunk, azaz, hogy államkötvényeket vesz a piaci kamatnál alacsonyabb kamattal. A végső hitelező igazából az olyan központi- vagy jegybank, amely fizetőképesnek tekinthető pénzügyi intézeteknek ad rugalmas feltételekkel, de büntető kamat mellett hitelt. Marc Chandler szerint a bankokkal szemben a kormányok végső hitelezője az IMF, ezért nincs szükség arra, hogy az EKB is erre a szerepre törjön.
 

Charlemagne az Economist-ban felveti, hogy számos kezdeményezést, amely az eurózóna megmentését célozta – eurókötvény kibocsátás, EKB, mint a kormányok és nem csak bankok végső hitelezője, vagy az IMF által kibocsátott SDR (Special Drawing Rights), azaz a Valutaalap által létrehozott speciális elszámolási egység használata – a német ellenálláson bukott meg. Angela Merkelnek ideje lenne észrevennie: azt kockáztatja, hogy a végén Németországot teszik majd felelőssé a monetáris unió széthullásáért.

 

Simon Johnson a Project Syndicatnek írt elemzésében az euró erőteljes leértékelését és annak módjait járja körül. Véleménye szerint, ugyanúgy mint Dél-Korea 1997-ben, Európa a fizetőeszköz devalválásával tudná visszaszerezni a versenyképességét és ezzel kihúzni magát a recessziós veszélyzónából. A szerző, aki egyben az IMF egyik korábbi gazdasági főtanácsadója volt, azt javasolja, hogy pénzügyi lazítással és pénzkibocsátással gyengíteni lehetne az eurót és ez egyben lehetőséget is adna a bankok feltőkésítésére.

 

Jean Pisani-Ferry a Bruegel Intézet igazgatója is gyors cselekvésre és kompromisszumképesebb német hozzáállásra hívja fel a figyelmet. Az EFSF-be vetett bizalom eloszlani látszik a piacokon. Az eurózóna szétesése, bár még továbbra is elképzelhetetlen, egyre inkább téma a piaci szereplők között. Németország vitathatatlanul Európa vezető állama lett gazdasági téren, és ez erőt kellene, hogy adjon nekik a kompromisszumra.

 

Michael Boskin, a Stanford University közgazdász professzora szerint a szociális jóléti rendszerek reformja vezethet csak el az euró-zóna problémáinak tartós megoldásához. Ez a hosszú távú megoldás, de rövid távon mindenképpen szükséges az EFSF által eszközölt kötvényvásárlás, IMF segítség és az EKB aktív részvétele a válság menedzsmentben. A szerző Kanadát hozza fel példaként, ahol az állam jelentős mértékben csökkentette – 8%-al – a GDP-hez mért jóléti kiadásait.

 
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter Berlinben tartott, hétfő esti előadásában egy apokaliptikus méretű válság fenyegető veszélyéről beszélt. Arra szólította fel Németországot, hogy erőteljesebben kötelezze el magát a magasan eladósodott eurózóna tagállamok megmentése érdekében. „Azt kérem Németországtól, hogy az Önök és a mi túlélésünk érdekében segítsenek az euróövezetnek.” – fogalmazott, mert Németország Európa számára "nélkülözhetetlenné" vált.
 

Wolfgang Münchau, a Financial Times vezető publicistája szerint az eurózónának már csak pár napja van arra, hogy elkerülhesse a fájdalmas, de igen gyors szétesést. Az elmúlt héten mérföldkőhöz érkezetünk. A bizalomvesztés olyan mértékű most már, hogy csakis egy gyors, mélyreható és hatékony válságkezelés tud csak esélyt adni a túlélésre. Az euró-zóna vezetőinek három kérdésben kell döntést hozniuk és cselekedniük: először az EKB-nak valamilyen módon korlátlan fedezetet kell biztosítani a kötvényvásárlásokhoz, másodszor szoros menetrendet kell felállítani az eurózóna kötvények bevezetéséhez és végül a pénzügyi unió létrehozása. Ha ezekről a kérdésekről sikerül pozitív döntést hozni a legközelebbi EU-csúcson, akkor azt euró megmenekül. Ehhez azonban Merkel-nek változtatnia kellene merev álláspontján és meg kellene fontolnia a Bizottság rendkívül előremutató és bölcs javaslatát.

 
Gideon Rachman szerint a békében és jólétben felnövő polgárok vannak többségben Európában. Ők már nem emlékeznek a nácizmus vérzivataros éveire, ők látták ledőlni a kommunizmus falait, megbukni a spanyol, portugál és görög diktátorokat és összeomlani az apartheid rendszert Dél-Afrikában. Nekik a közös Európa talán már nem annyira fontos és nem képesek elképzelni, hogy mennyi rossz dologtól szabadulhattak meg az Európa-projektnek nevezett EU által. Egészen a válság kirobbanásáig, úgy tűnt, hogy a globalizáció nem csak Európa népeinek, de Kína, India középosztályainak felemelkedését is eredményezte. Tony Blair 1997-es kampányának szövege teljesen reális volt ezekben az évtizedekben: „A dolgok csak jobbra fordulhatnak”. 2008 óta a dolgok azonban rosszabbra fordultak és a kérdés csak az, hogy mennyire lesz még rosszabb. Az 1930-as évek példája azt mutatja, hogy a gazdasági válságok le tudják rombolni a demokráciákat és kiélezik a nemzetközi konfliktusokat. A nacionalizmus erősödése Európában, a gazdasági erőtér átalakulása a világban mind ebbe az irányba mutatnak. Azonban a szerző 3 okot is felsorol, ami miatt nem lesz újabb világégés. Elsőként azt veti fel, hogy a 80 évvel ezelőtt történtek tapasztalata bölcsebbé teszi a politikusokat. Második érve az, hogy az elmúlt 66 békeév a nagyhatalmak között nem egy szerencsés véletlennek köszönhető, hanem az emberiség fejlődését és békeszeretetének erősödését mutatja. Végül harmadsorban azzal érvel, hogy az emberek magasabb jóléti szintről kell, hogy visszavágjanak, mint az előző évszázad 30-as éveiben és nem lesz szükséges olyan alacsony jóléti szintre lesüllyedniük, mint akkor kellett. Tehát a legrosszabb, a háború elkerülhető – véli Rachman.
 

A német sajtó természetesen teljesen más értelmezését adja a vitának, bár az ellenzéki napilapok óva intik Merkelt Németország elszigetelésétől.

 

Clemens Wergin a Die Welt publicistája szerint Németország Európa boksz-zsákja lett, akibe bárki beleüthet, ha van valami baja. Felrója, hogy Angliában egyes publicisták már a Negyedik Birodalomról beszélnek, és Franciaországban is egyre erősebb a germanofóbia, mivel a németek nem akarják állni a számlát, amit Európa felhalmozott. Szerencsére azért a német politikai vezetés egyelőre a német adófizetők érdekeit is szem előtt tartja - zárja gondolatait a szerző.

 

 

 

Címkék: merkel válság eurózóna válságkezelés nézve messziről

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr283427085

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nagyon úgy tűnik, hogy a tagállamok és az unió relációjában nincs (racionális) megoldás. ebből előbb-utóbb egy kereskedelmi háború lesz. az észak, és nyugat európai vámunió harcol majd konföderáció párti déli, és keleti tagállamokkal. az amerikai polgárháborútól többek között az megkülönbözteti majd ezt a sztorit, hogy a tárgyalásokról az unionisták fognak kivonulni. középtávon lehet ebből nagyon jó dolog is: kontinentális munkamegosztás, európai nemzetközösség, független államok ázsiai közössége, és lehet ebből egy még erősebb arab liga. (a kereskedelmi háborúban emelkedni fognak az olajárak). de ha kínai és a szaudiak szembefordulva a nyugattal ebbe beavatkoznak, akkor sajnos ugyanúgy, mint a múlt század elején: világháború is kitörhet.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma