Demokratikus-e az új választási rendszer? (1. rész)

2011.11.22. | Szigetvári Viktor - Vető Balázs | 22 komment

 

Blogunkon az elmúlt hónapok során több részletben elemeztük a kormánypártok választásirendszer-koncepcióját. A hétvégén képviselői önálló indítványként benyújtották az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot. Ezen a héten két részletben foglalkozunk a törvénytervezettel. Először a normaszöveg fontos részleteiről mondunk véleményt, majd pedig a hét második felében korábban már ismertetett modellünk felhasználásával bemutatjuk és elemezzük az új választási rendszer politikai hatásait a 2002-es, 2006-os és 2010-es országgyűlési választások szavazóköri szintű eredményeinek felhasználásával.

 


 

Sok fontos részlet továbbra is homályban

 

A most megismert javaslat legfőbb hiányossága, hogy bár mint törvényjavaslat kerek egésznek tekinthető, de a választási eljárási szabályokat tartalmazó külön törvényjavaslat szövege továbbra sem ismert, így számos olyan kérdésben még mindig nem foglaltak el végleges pozíciót a kormányzó erők, amelyek meghatározóak a rendszer egészének demokratikussága szempontjából.

 

A beterjesztők sajnálatosan folytatták azt a korábban megkezdett gyakorlatot, hogy szakaszolva haladnak a választási reform útján, ezzel rontva a folyamat egészének átláthatóságát. Továbbra is nyitott kérdés például az országgyűlési választási eljárás időbelisége, különösen az ajánlószelvény gyűjtésre rendelkezésre álló idő hossza, de szintén nem ismert a kampány nyilvánosságának szabályozása, a reklámok használatának lehetősége, a jogorvoslati eljárások módja, a hazánkban állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgárok regisztrációjának kérdése, általában véve az előzetes regisztráció ügye és több más, fontos részletszabály. A nyitott kérdések rontják ugyan a koncepció egészének értékelhetőségét, de a kormány számára későbbi kompromisszumoknak nyitnak teret.

 

Az új Országgyűlés

 

A koncepcióban korábban megismertekkel összhangban tartalmazza a törvényjavaslat, hogy vegyes, egyfordulós választási rendszere lesz Magyarországnak. A végül összesen 199 fős, egykamarás parlamentben 106 egyéni választókerületi országgyűlési képviselő és maximum 93 listás egyéni képviselő foglalhat helyet. Ha a nemzetiségi lista állítására képes kisebbségek meghatározott feltételek szerint mandátumot szereznek, akkor mandátumaikat a listás mandátumok terhére kell elkülöníteni.

 

A törvénytervezet részletesen rendelkezik az egyéni választókerületek kialakításáról, mind az elvek, mind pedig a konkrét földrajzi kiosztás szintjén. A meghatározott elvek (méret, +/- népességi korlát, egybefüggő terület, stb.) összhangban vannak a koncepcióval és a demokratikus elvárásokkal.

 

Az egyéni választókerületek megyék és Budapest közötti elosztása korrekt, 106 egyéni választókerületi mandátum esetén elfogadható arányokat alakít ki. Így lesz például Budapesten összesen tizennyolc, Pest megyében tizenkettő, a legkisebb Nógrádban kettő és a nehezen kiosztható Tolnában és Somogyban három illetve négy egyéni mandátum. Jelen bejegyzésnek nem feladata vizsgálni a választókerületi határokat és ezek politikai hatását, erre vonatkozóan már megkezdtük a modellszámításokat, és azok elkészülte után külön bejegyzéssel jelentkezünk.

 

A politikailag elfogultan vezetett kezek nyomát egyelőre csak olyan apróságokban lehet tetten érni, mint egyes megyei jogú városok egyéni választókerületeinek kialakítása. Míg 2010 őszén Debrecenben például 167 341 választópolgárt tartottak nyilván, addig Miskolcon 138 808-at. Kisebb környező települések ide-oda sorolása után előbbi város három, utóbbi csak kettő egyéni választókerülethez jutott a törvénytervezetben. Az egyéni választókerületi mandátumok korlátozott számából fakadóan ez önmagában még akár elfogadható is volna. De világos és konzekvensen alkalmazott elvek szükségesek, és ha a kívánatos arányokat torzító mandátumszám-kiosztás politikailag elfogult választókerület-határokkal jár majd együtt, akkor nem.

 

A jelöltállítás szabályaira vonatkozóan csak a korábban már ismertetett 1 500 ajánlószelvényt találjuk a most benyújtott javaslatban, sem a gyűjtésre rendelkezésre álló időt, sem pedig a országos lista állításához szükséges paramétereket. Ha a későbbiekben is a koncepciót ültetik át az eljárási szabályokba, akkor az továbbra is kispártellenes rendszert fog eredményezni, amelyben ugyanakkor egyszerűbb lesz a korábbiakhoz képest az országos lista állítás. És jobb feltételekkel indulhatnak majd versenybe a listaszavazatokért azon pártok, amelyek az ország bizonyos területein nem lesznek képesek egyéni jelölteket állítani.

 

Az önmagát kompenzáló kompenzáció

 

A törvényjavaslat legfontosabb újdonságai a mandátumkiosztási szabályoknál találhatóak, hiszen mind a nemzeti kisebbségekre, mind pedig az országos listára vonatkozóan egyértelmű szabályokat hoztak nyilvánosságra. Az új országgyűlési választási rendszernek – a korábbiakban megismert koncepcióval összhangban – lesz kompenzációs eleme, de nem különítenek el erre mandátumokat, hanem a töredékszavazatokat hozzáadják majd az országos listákra leadott szavazatokhoz.

 

Korábbi blogbejegyzésünkben amellett érveltünk, hogy a kormányzó erők olyan kompenzációs rendszer létrehozására törekszenek, amely valójában nincs is. Ez elemzésünk szerint különösen igaz a végül sajnálatosan választott azon megoldásra, amelyben az egyéni választókerületi győztesek is képeznek töredékszavazatokat, így a rendszer a győzteseket is kompenzálja majd. Teszi ezt ráadásul úgy, hogy a korábban ismertetett változatok közül azt nyújtották be végül, amely a legnagyobb mértékben de-kompenzál, tehát a leadott szavazatok arányait a leginkább billenti vissza a listákra leadott szavazatok arányához. Hiszen a törvényjavaslat 15. § (1) b. pontja szerint töredékszavazatnak számít „a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám” is.

 

Posztunk egyik szerzőjének a Political Capital választási reformmal foglalkozó oldalán megjelent kommentárja szerint „[a]z elmúlt három választás során a rendszerváltás óta érvényben lévő választási szabályok alkalmazásával a teljes mandátumszám 16-18 százalékának sorsa dőlt el a kompenzáció működése során. Az új szabályozás szerinti eljárás esetében ez az érték jelentősen alacsonyabb, 1,5-6,5 százalék közötti, sokkal kisebb lehetőséget biztosít tehát a választáson vesztes szereplők kompenzálásra.”

 

Korábban modellszámításunk még 110 egyéni választókerülettel számolt, ha a 2010-es eredményeket ezen lefuttatjuk, akkor látható, hogy mindhárom felvetett és lehetséges kompenzációs megoldás relatíve kevés mandátumot befolyásolt volna. Ráadásul a végül választott megoldás, amikor a győztes egyéni jelölt „győzelemhez már nem szükséges” összes szavazata töredékszavazattá válik, szinte olyan helyzetet eredményez, mintha nem is volna kompenzáció. (Lásd az alábbi ábrán sorra az első hasábokat a negyedik hasábokhoz viszonyítva, utóbbiak a végül választott kompenzációs megoldás eredményeit modellezik 110 egyéni választókerület esetén.)

 

 

A nemzeti kisebbségek nehezen megszerezhető mandátumai

 

Egyetértünk Jakab András korábban kifejtett véleményével, amely szerint valójában nem is lett volna szükség alkotmányos szempontból a nemzeti kisebbségek most biztosítandó mandátumszerzésésére. A választott, korporatív jellegű megoldás – szerencsére – azonban minimális mértékben változtathatja meg a népképviseletre elsődlegesen felhatalmazandó párt-képviselők és független jelöltek mandátumszámát. Ha a benyújtott törvényjavaslat szerint mandátumot szerez egy listaállításra képes nemzeti kisebbség, akkor ez a mandátumszerzés a 93 listás mandátum terhére történik. A szükséges szavazatok mértékét a törvényjavaslat úgy határozza meg, hogy a pártlista szavazatokat és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat össze kell adni, ezt el kell osztani kilencvenhárommal, majd pedig továbbá néggyel, és az így kapott szavazatszám szükséges egy nemzeti kisebbségi mandátum megszerzéséhez. Egy nemzeti kisebbség a listájáról csak egy ilyen „kedvezményes” mandátumot kaphat összesen. Ha nincs ennyi szavazata egy adott kisebbségi listának, akkor szavazati joggal nem rendelkező szószólót küldhetnek a parlamentbe.

 

Ha az egyszerűség kedvéért 8 millió választóval és 50 százalékos részvétellel számolunk, akkor egy kisebbségi mandátumhoz 10 752 szavazat szükséges. Figyelembe véve nemzetiségeink létszámát, reálisan egy, maximum két mandátum kiosztásával lehet számolni. Az így kiosztott mandátumok csökkentik a választási rendszer egészének listás mandátumszámát, ami kismértékben tovább erősíti az egész rendszer többségibb karakterét. Minél több nemzeti kisebbség szervezi meg (és regisztráltatja) majd tagjait, az új magyar országgyűlési választási rendszer annál aránytalanabbá válik. Bár csak kis eséllyel és minimális mértékben.

 

Tisztességes listaszavazat elosztás

 

Az új országgyűlési választási törvény tervezete  meghatározza az országos listát állító pártok mandátumelosztásának aritmetikáját is. A korábbiakban kifejtettek alapján ezt egyszerre befolyásolják a listákra leadott szavazatok és a sajnálatosan széles értelemben értelmezett töredékszavazatok. Az úgynevezett D’Hondt-módszer szerinti mandátumkiosztás demokratikus és elfogadható, az 1990 óta használt rendszer is ezt használta a (kompenzációs) országos listás mandátumok elosztásakor. Matematikai értelemben léteznek ennél arányosabb kiosztási megoldások is (például az úgynevezett Saint-Laguë-modell), de az igazi veszélyt itt az előterjesztő elkerülte, mert szemben a 2010-es önkormányzati választási reformmal, ezúttal nem nyúl bele erősen a jogalkotó a kompenzációs mandátumok elosztásába a matematikai modell szintjén.

 

Választási törvénytervezet van, átfogó szabályozás nincs

 

A választásirendszer-reform elején felállított tilalomfáink közül számos már végleg kidőlni látszik, számos ügyében azonban továbbra sem tudhatunk semmit. Az ajánlási rendszer kispártellenes, a kötelező és jogvesztő, előzetes regisztrációs eljárás demokráciaromboló veszélye továbbra is fenyeget, a választott kompenzációs aritmetika önmagát oltja ki gyakorlatilag, és a kampányhirdetésekre vonatkozó szabályokról – eljárási részletszabályok híján – továbbra sem lehet semmit tudni.

 

A választási rendszer egészének a korábbinál sokkal többségibb modellje önmagában minden aránytalansága ellenére is demokratikus, de számos olyan részletszabály van, amely nehezíti bizonyos jelöltállító szervezetek helyzetét, és ez egy bizonyos ponton túl elfogadhatatlan.

 

Kulcskérdés az új országgyűlési választási rendszer demokratikussága szempontjából az egyéni választókerületi határok kialakítása. Hiszen ha politikailag elfogultan határozza meg a parlamenti többség ezeket a határokat, akkor jó ideig korrigálhatatlanul és az egész országra egységesen kiterjedően hajlik önmaguk felé a most alkotmányozó többségben levő jogalkotók keze. A hétvégén benyújtott törvényjavaslat utcajegyzéket is tartalmazó mellékletei alapján megkezdjük a modellszámítást 2002-re, 2006-ra és 2010-re vonatkozóan. Még a héten publikáljuk számításainkat.

 

Ha egy választási rendszer a mindenkori nagyobb pártot vagy pártokat hozza jobb helyzetbe a leadott szavazatokhoz képest akár aránytalanabb parlamenti mandátumszám biztosításával, akkor az nem tekinthető demokrácia ellenesnek, csak a kormányzóképes többség kialakítására is tekintettel levő, többségibb karakterű modellnek. Ha egy konkrét jelöltállító szervezettel történik meg mindez, az igen.

 

Bízunk benne, hogy nem fog szomorú meglepetés érni bennünket. 

 

· 3 trackback

Címkék: választójog alkotmány választási rendszer

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr423402355

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Nem csak a Fidesz – a Haza és Haladás hibás modellje 2012.02.03. 09:32:58

  Általános axióma lett jobb ellenzéki körökben, hogy az új választási rendszer bebetonozza a Fidesz-kormányt a hatalomba. E nézet szerint – a győztesnek is járó szuperkompenzáció mellett – a választókörzetek határának célzatos tologa...

Trackback: Maga pedig szerintem Orbán Viktor, a fidesz elnöke... 2011.11.22. 14:42:25

Egy férfi eltéved a hőlégballonjával. Lejjebb ereszkedik, lent a földön meglát egy nőt, és odakiált hozzá:- Elnézést, tudna nekem segíteni? Megígértem egy barátomnak, hogy találkozom vele egy órával ezelőtt, de eltévedtem, és most azt sem tudom, hogy h...

Trackback: Manipulálná a választásokat a Fidesz 2011.11.22. 13:38:42

A Centrális erőtér olyan választási törvényt akar elfogadtatni az országgyűléssel, amely reményei szerint még akkor is hatalmon tarthatja, ha a választók többsége el akarja zavarni. Az előzetesen vártnál is aránytalanabb javaslat minden részletében a K...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A gerrymanderingről tudunk valamit? A tervezetben kijelölt EVK határok mennyiben torzítanák a korábbi választási eredményeket? Erről várható egy részletesebb elemzés?
ahogyan írjuk is, számoljuk, számoljuk. csak a utcajegyzék alapján pár napot igényel a modell újrarendezése.
Van egy rakás terület Magyarországon és nem csak a Budapest XII. kerület, de Bács-KIskun megye, Zala, Vas, Veszprém stb. ahol soha, de soha, nem nyert baloldali. A legutolsó 8-10 évben pedig a jobboldal aránya sok ilyen helyen messze 80% (!) fölötti.

Másképen megfogalmazva, az ország egy jelentős része teljesen fixen - a legkiseb kampány nélkül is - jobboldali és a legnagyobb jobboldali párt viszi el a mandátumot.

Mivel a baloldaliak (vagyis a magukat bizonytalannak, de legalább nem jobboldalinak deinfálók) eleve nyitottabbak, kevéséb mennek sl szavazni, kevésbé megrögzötten pártosak, eddig is sokkal kevesebb fix balodali terület volt (amik egy része átment szélsőjobba). Vagyis a baloldali szavazók mindig nyitottabbak a jobbra, mint fordítva.

Mivel a körzetek átrajzolásával a fix jobbodali területekhez próbáltak vegyesebb területeket csatolni, nem lehet kétség, hogy a fenti automatizmus (pL. Hódmezővásárhelyen vagy Balatonfüreden akkor is a jobboldal nyer ha a baloldal bármely pártja milliókat adna egy szavazatért) méginkább hatékonyan ki lesz aknázva.

Mindezek alapján egy választást a jövőben inkább jobboldal legnagyobb pártja tud elveszteni, mint a baloldal bármely pártja megnyerni.

De továbbmenve: a jobboldal legnagyobb pártjának (ez a pozíció persze változhat, de érdeks módon több baloldai kezdeményezés alakult, a nem szélsőjobbon teljesen egyedül van a fidesz, a maga diktatórikus vezetésével) az 1/3 szinte garantált. De a szélsőjobbal (főleg, de nem kizárólag listás szavazatival) együtt bőven 1/3 fölött kell legyenek.

Más szavakkal: a mostani (vagy is az új, amiről a cikk is szól) rendszer megváltoztatására és tartós kormányképesség kialakításra kicsinél is kisebb az esély (hiszen bármely nem 2/3-os koalíciót az első pillanattól darálni fog az AB, az ÁSZ, a média etc).

A tervezett választési rendszer, amely - make no nmistake - csak nehezülni fog a kisebb és/vagy új belépő pártok részére a legtökéletesebb módszer arra (együtt a kiváló fideszes választési gépezettel), hogy hogyan lehet bebetonozni a fidesz hatalmát még nagyon sokára.

SZóval ha valaki naívan azt gondolja, hogy ez az új választési rendszer bármyilen esélyt ad egy most induló (pl. baloldali) pártnak vagy egy modern mszp-nek, akkor nagyon komoly csalódásnak lesz az illető kitéve.

Stabilan el lehet lenni a 15-20%-on, ami bizonyítja, hogy emokrácia vna, hiszen van ellenzék, de a többség (gyakran a 2/3) a jobboldal vezető pártjánakl kezében marad. A választói attitűdök nagyon alapvető megváltozása kell, de ezt nem tartom valószínűnek max azt h a szélsőjobb még erősebb lesz vidéken. de hogy modern, mainstream európai gondolatok erősödjenek meg a parlamentben, na azt nem.
1.
A jelenlegi választási rendszer aránytalanságait növeli az új rendszer, nem csökkenti. Ez súlyos hiba. Már nincs szükség az ily módon elérhető stabilitásra, fontosabb a népakarat pontosabb követése.

2.
A kisebbségi szószolóság hülyeség, az égvilágon semmi értelme.

3.
Súlyosan alkotmányellenes a kisebbségi lista oly módon, hogy aki arra szavaz, az nem szavazhat pártlistára.

4.
A nyertes jelöltek kompenzációja értelmezhetetlen.

Összefoglalva: egyszerűen át kellett volna venni a német megoldást és kész. Ehelyett zagyvaságokat tettek bele.

Egyébként más gond nincs vele... :-)
A részvételi küszöb eltörléséről olvastam volna pár szót.

Nem nevezném az ilyet demokráciának.

Viktor leszavaz magára, aztán lezárja az urnát.
@Mogwaii: Veszprémben konkrétan tavaly győzött először jobboldali (Navracsics) az egyik városi körzetben. Addig csak szocit választott a lakótelep népe.
Ajkán is mindig van/volt egy szoci mandátum.
Várpalota is sokáig szoci volt.
Bőven elég volt a "mérleg nyelve" pártokból.
@simonmondja.: A reszveteli kuszob egy fontos garancia volt arra hogy ne lehessen ugy valasztast nyerni ugy hogy adminisztrativ vagy egyeb modszerekkel tavol tartjak a szavazok egy reszet a szavazastol. A kinai kormanyfo elleni demonstracio adminisztrativ megakadalyozasa, amit az ombudsman is kifogasolt, jo pelda az ilyen modszerekre amik ugy latszik nem idegenek Orbantol.
Csorsza: ok, veszprém megye, nem olyan mint vas (bár azt hiszem ott is szombathely vegyes volt) vagy zala. De mostantól nem így lesz ez a néhány közet sem és a lényegen nem változtat: ti. hogy vannak stabil konzervatív (antikommunista, anit-szocialista etc.) helyek, amelyek soha nem fognak urbánus, modern, európai (az unióban mainstream ideológiájú) stb. pártra szavazni, csak befelé forduló, társadalmilag konzervatív, egyházbarát, külföld/bevándorló/piacellenes(félő), etc. pártra. És ebből sokkal több van (volt mindig is) mint a fix "szoci" (bármilyen értelemben fixen baloldali) helyekből (mellesleg ezek a "fixek" amik amúgy is kezdenek kikopni, még egy protest szavazattól függetlenül is, hiszen a bázis hal ki és a szegények mennek át a szélsőjobba). Az utánpótlás meg sajnos szélsőjobbos (a fiatalok) akik esetleg 30-as éveikre egy kicsit kevésé radikálisak lesznek és mérsékelt konzervatívvá változnak (ami a pozitív kimenetl lenne, miközben az emberek inkább lesznek konzervatívak az évek múlásával).

Az persze igaz, hogy a kategóriákkal, cimkékkel vigyázni kell (változik atartalmuk és a pártok is változnak ua-val a cimkével). A lényeg azonban az, hogy a magát konzervatíak eladó fő párt a leginkább kedvezményzettje az új rendszernek. Amíg ez a fidesz addig ők, ha más foglalja el ezt az ideológiai helyet, akkor más. (De ha valakit nagyon gyorsan kinyírnának, akkor az egy konzervatív valódi versenytárs lenne; az álpártokat nyilván nem).
Inkább a régi volt demokratikusabb. Az új csak arra való, hogy a hatalmát biztosítsa a jelenlegi kormány. A kis pártok labdába se rúghatnak majd.
Itt az ideje új választási rendszer bevezetésének. A választókerületek népességének arányosabbá tétele és a kisebb parlament egyaránt helyes kezdeményezés. Még egy dologra lenne szükség: a parlamentbe jutási küszöb leszállítására, hogy színesebb összetételű országgyűlésünk legyen és több esélyt kapjanak a kisebb pártok.
@Mogwaii: és ez így lesz jól :)
A részleteket nem ismerem, meg egy kicsit naiv is vagyok :) Valaki próbált már eljátszadozni a gondolattal, hogy hogyan szabdalná fel az országot X darab választókerületre? Nem egyszerű, nincs jó megoldás. Az, hogy egy városhoz hozzá csapkodják a környékét azzal mit leeht csinálni? Mármint, hogy a város X párt bázisa (mondjuk ki a fideszé, más pártnak már nem igazán van bázisa, a még 2006-ban is stabilnak kinéző kétpólusú rendszer már a múlté.) a vidéke meg vegyes, vagy nem ennyire egyértelmű? Legyenek amőba alakú kerületek az éppen fennálló vagy fennállónak vélt pártreferencia alapján, vagy inkább együvé tartozó földrajzi egységek legyen, nagyjából hasonló népességgel? Lehetetlen olyan határokat meghúzni, ami mindenki jó. Én várom az elemzést, őszintén remélem, hogy szimplán
Rendkívül jó cikk. Hasonló az én véleményem is. Az egyforduló nekem is nagyon szimpatikus.

Várom azokat a számításokat, de van egy gyanúm hogy a 2002-es és 6-os választás nem úgy alakult volna ahogy alakult. ^^
a választójog ugye titkos és általános. A névré. címre küldött ajánlószelvenyek azok mennyire titkosak. Mennyire demokratikus az a rendszer, ahol név szerint le kell szavazni a nulladik fordulóban hogy ki indulhat egyáltalán. Amíg az ajánlószelvényes rendszert be nem szüntetik, a rendszer nem lehet demokratikus.
DFK: valószínűleg azok közé tartozol (mondjuk a teljes népesség 20%), akik szerint jó irányba haladnak a dolgok és kormány eddigi teljesítménye nagyszerű.

Végül is csak akinek pénze van az bécsbe meg zürichbe tartja már egy ideje (ja, a legjobb, lehet, hogy a pécsi vízmű elleni kártérítési VÁB ítéletet végre sem lehet majd hajtani egy visszamenőleges jogszabálymódosítás miatt, valakik nagyon tudják, hogyan kell a vállalkozók bizalmát növelni), recesszió lesz, miközben 2 hónapja még 3% növekedésről volt szó (és ak-európai versenytársak zárkóznak fel a nyugathoz, mi meg nem, tőlük is szakadunk le). Magasan kvalifikált ismerősök emigrálnak, mert a gyerekekenek ennél jobbat akarnak. Nem folytatom, de ilyen még 2 éve sem volt.

De az egy dolog, hogy most ehhez volt - jogi - felhatalmazás, de, hogy bebetonzzák magukat? Az én teóriámat már kifejtettem, de azt is felülírhatja egy államcsőd, ami sanszos (mellesleg ha pécsi vízműn nem lehet behajtani a pénzt az ua. default mint ha az államkötvényt nem fizetné vissza).
@simonmondja.: Én is sokkal egyszerűbbnek tartanám. 4 -5 ember ücsörögne a parlamentben és nyomkodná a gombot és tarokkoznának. Csak, hogy az IMF úgy tudja, hogy nálunk parlamenti demokrácia van. A diktatúra sokkal olcsóbb!
Az "arányosabb" vagy "a győztes mindent visz típusú" kijelentések értelmezhetők egy olyan választási rendszerre, ahol bárki szavazhat és ha van pl. 2% támogatottsága, bárki indulhat.

A "demokratikusabb" kifejezés viszont nem értelmezhető ebben a témakörben, mert az itt is fennálló (előbb említett) peremfeltételek teljesülése mellett ez is, az is demokratikus (mondjuk GB vs. DK).

Minden választási rendszer alapja: több szavazatot kell kapni ...
@spinat: Igazad van. Es az ajanloszelveny-rendszer valaszthatosagot is feltetelekhez koti, ami tulajdonkeppen alkotmanyellenes.
@Kakimaki0123456789: Az nem baj. Addigra már nem lesz alkotmány.
Az alaptörvénybe meg azt ír Vityánk, amit aznap nagyot álmodott.
hello,

csak annyi megjegyzeskent, hogy a nemzetiségi mandátumhoz a törvény betűje szerint nem 8M*részvétel/93/4 kell majd, hanem (8M*részvétel+nem nyertes egyéni szavazatok+"nyerteskiegészítés")/93/4. Ha felteszem, hogy mindenki megegyezik és mindenhol csak két jelölt lesz, mindenhol 60-40re dől el a választás, akkor esetünkben (8M*0,5+4M*0,4+4M*0,2)/93/4, ami 17,204 szavazatot eredményezne. ha több jelölt van vagy több nagyobb arányú különbség, akkor meg nyilván még nagyobb lesz ez a szám, tehát egy kedvezményes nemzetiségi mandátum - ha minden így marad, ahogy benyújtották a törvényt - 17-20ezer szavazó között jöhet ki.

magyarországon egy 2000es becslés szerint az ezt meghaladó etnikai létszámok: cigány 600,000 (Balog Zoltán felelős államtitkár mai sajtónyilatkozatában a 750,000-es számot mondta), német 220,000, szlovák 110,000, horvát 90,000, román 25,000, majd 10.000 körüliek. ugyanakkor a 2001-es népszámlálás mér jobban orientálhat abban, hogy hányan regisztrálják majd át magukat egy kisebbségi listára, hiszen aki a bemondásig sem jut el, az vélhetően a névjegyzéki regisztrációig sem fog. itt a számok: cigány 190,000, német 62,000, szlovák 17,000, horvát 15,000, román 8,000.

tehát ha így marad a rendszer, akkor talán a cigány kisebbség lesz képes saját mandátumot szerezni, a többiek nem nagyon, a sima mandátumra meg lényegében senkinek nem lesz esélye.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma