Közöskassza.hu: közoktatás – arccal az államosított és „egyháziasított” iskolarendszer felé

2011.11.18. | Haza és haladás | 7 komment

 

Még tart az országgyűlésben a vita az új közoktatási törvényről, melynek deklarált célja a döntően önkormányzati fenntartású iskolarendszer államosítása lenne. Egyelőre nem látni, hogy ez a folyamat végigvihető-e 2012-ben – egyáltalán, a megvalósítandó állami közoktatási modell létrejöttének módjáról és mibenlétének jellemzőiről sincs sok információ – de az biztosan látható, hogy az államosítást meg fogja előzni az iskolarendszer állam által támogatott „egyháziasítása”.
 
Finanszírozás – szabad az út az iskolaátadások előtt
 
Magyarországon a közoktatás finanszírozása nem fenntartó-semleges. Tudnivaló, hogy az iskolarendszer fenntartását szolgáló állami hozzájárulást egy viszonylag bonyolult normatív támogatási rendszeren keresztül osztja szét a költségvetés az iskolák fenntartói között. Az alap-normatíva összegénél nem játszik szerepet a fenntartó jellege, a különböző képzési formákhoz, eltérő és speciális oktatási feladatok finanszírozásához a költségvetés minden évben külön, kiegészítő normatívákat állapít meg. Ezek összege jövőre szinte forintra ugyanannyi lesz, mint idén volt, sőt néhányuk nominálisan csökkenni fog. Összességében az államtól kapott források csak a kiadások 70%-át fedezik, a hiányzó összeget a fenntartó önkormányzatok gazdálkodják ki saját bevételeikből vagy hiányból, sok esetben más fontos feladatok rovására. Az egyházi iskolafenntartók azonban, hogy kapnak az államtól az alap normatív támogatáson túl egy olyan „kiegészítő” normatív támogatást is, ami ezt a plusz önkormányzati finanszírozást hivatott helyettesíteni. Így az egyházak saját forrásaikból nem kell, hogy kiegészítsék az iskolák fenntartási költségeit, tehát az egyházi fenntartó automatikusan megkapja azt a költségvetéstől, amit másutt az önkormányzat más feladataitól elvonva vagy esetleg helyi adókból áldoz iskolájára.   
 
Ez a sajátos finanszírozás eleve a közoktatási rendszerbe kódolta annak a lehetőségét, hogy a nehéz anyagi helyzetbe került önkormányzatok egyházi fenntartásba átadással „mentsék meg” fenntarthatatlanná vált iskolájukat. Az egyházi közoktatási intézmények száma folyamatosan nőtt is: 1993 és 2004 között arányuk megduplázódott. 2010-ig azonban az önkormányzatok iskolaátadási hajlandóságát jócskán visszafogta az a törvényi korlát, melynek értelmében, ha az önkormányzat egyházi fenntartásba akarta adni iskoláját, a kiegészítő támogatást öt évig saját költségvetéséből kellett kigazdálkodnia. Ezt a központi költségvetést kímélő szabályt azonban egy törvénymódosítás tavaly eltörölte. Immár csak az önkormányzatok átadási és az egyházak átvételi hajlandósága szabhat az intézmény-átadásnak korlátot.
 
Anyagi és társadalmi költségek
 
Kérdés, mibe kerül nekünk, adófizetőknek az, ha egyre több eddig önkormányzati iskola egyházivá válik? Az „egyháziasításnak” ugyanis többletköltségei lesznek, hiszen belátható, hogy elsősorban a szegény önkormányzatok szabadulnak majd az iskoláiktól, a gazdagabbak viszont a csökkenő mértékű állami finanszírozás ellenére is megtartják azokat, tehát növelik a saját hozzájárulásukat az iskolafenntartásban. Mivel azonban az egyházi normatíva összegét az önkormányzati hozzájárulás alapján számolják ki, növekszik az egyházi fenntartóknak juttatott normatíva is. Sőt, minél több iskola kerül át egyházi fenntartásba és minél inkább csökken az iskolafenntartó önkormányzatok állami támogatása, annál inkább emelkedhet majd az egyházi kiegészítő normatíva összege – a finanszírozási rendszer átalakítása az önkormányzatokat rákényszeríti az iskolaátadásra, az egyházakat pedig érdekeltté teszi ebben.
 
A 2012-es költségvetési tervezet is számol az emiatt megnövekedett költségekkel, noha az idei szinten befagyasztott normatívák és a csökkenő gyermeklétszám miatt az összegnek 1-2 milliárddal csökkennie kellene. Ehhez képest 4,3 milliárddal növekszik az összeg, amit nem valóban az önkormányzati iskolák egyháziasítása magyaráz: a közöskassza.hu szakértőinek modellszámításai szinte pontosan ezt a többletköltséget valószínűsítik. Különösen szembetűnő ez a növekmény akkor, amikor az illetékes minisztériumhoz tartozó 2012-es kiadásokat összesen 854,6 milliárdra tervezik, 43,7 milliárddal kevesebbre, mint 2011-ben, tehát a minisztérium mindenütt másutt ugyanannyit vagy kevesebbet tervez költeni az oktatásra, szociális támogatásokra, kultúrára, sportra jövőre, mint idén! Miközben tehát ennek a költségvetési tételnek a 4,2%-os növekménye tehát szinte mind az egyházivá vált iskoláknak megy majd, - infláció ide, infláció oda - az iskolafenntartó települési önkormányzatok forintra ugyanannyit kapnak a Parlamenttől intézményeik finanszírozására. Tehát a közoktatás finanszírozásában bekövetkező 2012-es változások biztosan nem javítják azon önkormányzatok helyzetét, amelyek nem vesznek részt az intézmények egyházi kézbe adásának felgyorsult folyamatában.
 
Az adófizető állampolgárok költségeit azonban nyilvánvalóan nem csak pénzügyi szempontból érdemes vizsgálnunk. A 2011/12-es tanévre 82 önkormányzati fenntartású közoktatási intézményt vettek át az önkormányzatoktól, ezzel egy tanévben csaknem negyedével nő az egyházi fenntartású intézmények száma. Ez a folyamat gyorsulhat fel jövőre. Az iskolafenntartók cserélődése csökkenti majd a világnézetileg semleges oktatáshoz való hozzáférés lehetőségét. Az egyházi fenntartókat küldetésükből fakadóan nehéz az alkotmányban garantált világnézetileg semleges oktatásra, és például a jelentkező diákok közti válogatás mellőzésére kényszeríteni a diszkrimináció csökkentése érdekében. Minél több az egyházi iskola, és minél több településen van csak ilyen, a szülők számára annál nagyobb nehézséget jelent gyermeküket világnézetileg semleges oktatást nyújtó iskolába járatni.

Címkék: közoktatás egyházak iskolaátadás közöskassza.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr363391572

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hozzászólásod előzetes moderáció után jelenik meg.
Ezt tették annak idején a kommunisták a néppel. Vissza ütött, komcsinak lenni manapság nem túl előnyös. Egyszer majd egyházi vezetőnek, esetleg hívőnek is snassz lesz lenni? Persze ők nem olyanok! - ők jót akarnak, szeretetből teszik. Ellentétben a komcsikkal...
A közoktatási normatíva rendezésével eleve sok problémát meg lehetett volna oldani, bár az önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrizhetetlensége miatt nem lehetünk biztosak, hogy arra költik, amire adva van, lásd pl. Pest megye pénzügyi botrányait. Ha már államosítani akarnak, akkor közelítsék meg a másik oldalról: ahol kérik, ott vegye át az oktatási intézményt az állam, de ahol nem, ott ne! Hívő ember vagyok, de nem helyeslem, hogy anyagi kényszerűségből adjanak át oktatási intézményeket az egyházaknak. Utóbbiak bölcsen teszik, hogy alaposan megfontolják a kérések teljesítését.
Az egész napos iskola bevezetésére teljesen alkalmatlanok az iskolaépületek, csakúgy, mint a mindennapos testnevelési órák megtartására. Ugyanígy a 3 éves kortól kötelező óvodáztatásnak sincsenek meg a feltételei - sok faluban óvoda sincs! Szinte semmi figyelem nem fordul a tanulási nehézségekkel küszködőkre, a nekik való alternatív oktatási intézmények fenntartására, pedig a számuk egyre nő. A középfokú oktatási, különösen a szakoktatási és szakképzési intézmények államosításának van némi rációja, hiszen ezekbe az intézményekbe rendszerint nem egy adott önkormányzat területén élő tanulók járnak, tehát nem lehet egy adott önkormányzat nyakába sózni az ügyet. Az önkormányzatiságnak is vannak határai.
Az egész törvénytervezet itt és most fölösleges és káros, kivéve, ha többezer milliárd forintunk van az infrastrukturális hiányosságok és a pedagógusbérek növelésére. De az tudtommal nincs, és még sokáig nem is lesz. Hát akkor???!
Fogalmam sincs, hogy mit akar a kormányzat MOST, EZZEL, egy éppen ILYEN a közoktatási/közbevelési törvénnyel! (Összeesküvés-elméletekkel nem foglalkozom, maradok a józan észnél, ezért teszem fel a kérdést így.)
"a szülők számára annál nagyobb nehézséget jelent gyermeküket világnézetileg semleges oktatást nyújtó iskolába járatni.": ami alkotmányellenes.
Az egész napos iskola gondolata olyasféle filozófiából eredhet, hogy egyedül az állam képes a társadalom hasznos tagjává nevelni a felcseperedő emberkét. A gyermeket szűkebb családjától minél tovább távol kell tartani.

Nekünk nagy családunk van, és szeretjük, ha a gyerekeink sokat vannak egymással és velünk. Így alakítottuk az életünk, ehhez igazítottuk a munkánkat. Délben hazatérnek a gyerekeink az iskolából, és a nap második felében mi szülők neveljük őket, mutatunk nekik példát munkáról, emberségről, kitartásról, szeretetről.
Ha az egész napos iskolát kötelezővé teszik, akkor így nem élhetünk tovább. Mi a baj velünk?

A világnézetileg semleges oktatásra való jogunkról már nem is nagyon érdemes írnom. Jogunk volt átíratni a gyerekeinket egy távoli iskolába miután az egyház átvette a gyerekek általános iskoláját, leszedte a tablókat és átnevezte az intézményt. Így napi két órahosszával többet buszoznak a gyerekeink. E miatt már most is kevesebbet lehetünk együtt. Mi a baj velünk? Miért büntetnek?
@livengood: Az egész napos iskola bizonyos esetekben, bizonyos helyzetekben jó is lehet - pl. halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, vagy plázákban lógó, magukkal mit kezdeni nem tudó kamaszok esetében az értelmes időtöltés módjainak elsajátításához nyújthat segítséget. Azoknak is jó, akik távolról járnak be, és nincs hova lenniük a megfelelő járatok indulásáig. (Nekik pl. kéne társalgó, könyvtár, klubszoba - de az persze, nincs)
Az alapfokú egyházi iskolák esetében szeretném megnyugtatni a szülőket: kamaszkorban minden gyereknél "hitbéli válság" alakul ki. Ilyenkor a gyerek megkérdőjelezi a tanítottakat, kezd kételkedni, sokan elhagyják az egyházat, dacolnak az elvárásokkal. Felnövekedbe, huszas-harmioncas éveikben gondolják újra a vallási tanításokat is - ki így, ki úgy. Nem árt az senkinek, ha gondolkodik, netán kételkedik, és azután, felnőtt ésszel alakítja ki a maga meggyőződését. Ha nincs min elgondolkodnia, akkor ez kimarad az életéből. Számos más szempontból is hasznos többletet adhat egy egyházi iskola, én nem féltenmém tőle annyira a gyerekeket. Jelent némi pluszt, nem csak lexikális ismeretekben, hanem a töprengés, a gondolkodás terén is. Persze, a kettős nevelés káros: ha mást hall a gyerek otthon, és mást az iskolában, az nem túl szerencsés. Én átmentem rajta annak idején, de mert az otthoni hang erősebb és szeretetteljesebb volt,nem fogott rajtam. A kamaszkor nagy szűrő, bízhatunk benne.

Az egész napos iskola pedig kifejezetten gyilkos akkor, ha egy jó, erős, összetartó családi közösségtől tartja távol a gyereket, vagy akadályozza abban, hogy sajátos tehetségét külön foglalkozások keretében kibontsa.
Én a hetvenes években egész napos iskolába jártam az első két osztályt. Nagyon szerettem. Nem azért, mert otthon rossz volt, hanem azért, mert a szülők reggel mentek, délben meg egyáltalán nem végeztek a munkával, nem is értem, ezt kevesen engedhetik meg maguknak. Ők is 4-5 óra között értek haza leghamarabb. A napközi lett volna így is, úgy is, az alternatíva, vagy az egyedüllét otthon, ami nem szerencsés kisgyerekként. Valamikor fogalom volt a "kulcsos" kisgyerek. Két tanítónk volt, az egyik volt délelőtt, a másik délután. Az órák után az első tanítóval feladatokat oldottunk meg (ez volt a házi feladat megfelelője), utána ebéd, elsőben még alvás is a padokban, párnán, majd irány a játszótér. Utána vissza, jött a délutános tanítónéni, s vele minden ugyanúgy, azt hiszem, kb. 5-ig. Senkinek nem volt vele különösebb problémája, pedig egy belvárosi, 30 fő fölötti osztály volt.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma