Közöskassza.hu: szociális ellátások – kevesebb támogatás, több rászorulónak

2011.11.10. | Haza és haladás | 5 komment

 

A szűkebben vett – nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat, táppénzt és álláskeresési járadékot nem tartalmazó – szociális kassza jövőre 1488 milliárd forintot tartalmaz, ez reálértéken 7 százalékkal kevesebb, mint az idei volt. Ugyan az önkormányzatok szociális feladataira szánt kerete másfélszeresére nő, de sokasodnak a helyhatóságok feladatai is, a megszűnő energiafogyasztást támogató rendszer helyébe lépő lakásfenntartási támogatása lehet a legnagyobb szociális célú tétel az önkormányzati költségvetésekben. A 2012-es költségvetés szociális fejezetének legnagyobb vesztesei: a gáz- és távhőtámogatás, a civil szervezetek valamint a támogató szolgáltatások. A témáról részletes elemzést és infógrafikát találnak a kozoskassza.hu oldalon
 
Indokolt változás: energiafogyasztás helyett a lakásfenntartást támogatják
 
Lássuk először a számokat: jövőre a szűkebben vett szociális kiadásokra szánt 1 488 milliárd forint a központi költségvetés 10,2 százaléka, a kiadások csökkenése egyben a terület súlyának csökkenését is jelzik, hiszen az idei költségvetésben a szociális kiadások aránya még 11,1% volt. A szociális célokra tervezett kiadások többsége reálértékben 4-10 százalékkal csökken. Három nagyobb tétel nő jelentősen: a döntően uniós forrásból működő Társadalmi Megújulás Operatív Program (125 helyett 153 milliárd), az önkormányzatok szociális feladatainak finanszírozása (89 helyett 139 milliárd), és az egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése (6 helyett 13 milliárd). A legjelentősebb csökkenés három területet érint: a lakossági energiafogyasztás támogatását (30 milliárd helyett 0,3 milliárd), a Nemzeti Civil Alapprogramot (3,6 helyett 1,4 milliárd), illetve a támogató szolgáltatások, közösségi ellátások (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, utcai szociális munka és krízisközpont) finanszírozását (7,3 helyett 4,4 milliárd).
 
Támogatandó lépés az energiafogyasztás támogatásának megszüntetése. A költségvetési kényszeren túl, szociális és környezetvédelmi érvekkel is is indokolható a változtatás, hiszen a gáz- és távhőtámogatás korábbi rendszerét már bevezetésekor is vitattak a szakemberek. Szociális szempontból azért, mert lényegében a fogyasztástól függött a támogatás – így aki többet fogyasztott, az több támogatást is kapott. A felsőközéposztály élvezhette a támogatást, miközben a jellemzően nem gázzal fűtő legszegényebbek nem fértek hozzá. Nyilvánvaló az is, hogy egy fogyasztással egyenesen arányos támogatás nem ösztönöz energiatakarékosságra – ez a rendszer átalakítása melletti környezetvédelmi érv. A támogatás nem szűnik meg, csak átalakul: beépül a lényegesen célzottabb és minden szegény számára elérhető lakásfenntartási támogatásba. Jövőre a jogosultságot nem az egy főre, hanem az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem alapján számítják, a jogosultsági határt pedig az öregségi nyugdíjminimum másfélszerese helyett 250 százalékára emelik. A költségvetési tervezetben nincsenek számítások, melyek alapján meg lehetne becsülni az új lakásfenntartási támogatási rendszer költségeit, de nem járhat messze az igazságtól a szaktárca, amikor az igénybevevők növekvő számát valószínűsíti. Magasabb lesz a jövedelmi rászorultsági határ és jövőre már azok is igénybe vehetik ezt a támogatást, akik nem gázzal vagy távhővel fűtenek. De a lakásfenntartási támogatást vagyoni teszthez is kötik, ez pedig szűkítheti a jogosultak körét – ennek részletes feltételei azonban még nem ismertek. Mindenesetre fennáll a veszélye annak, hogy sérül a támogatás igazságossága, ha a vagyoni és jövedelmi feltételeket nem egységesen értelmezik és érvényesítik az önkormányzatokban.
 
Támogató szolgáltatások: a nagy vesztesek
 
A szektor egészére szánt ráfordítások csökkenése ugyanakkor szakmai alapon nem indokolható, legfeljebb a kiadások átcsoportosítására, egyes pénzbeli ellátások csökkentésére és a szolgáltatások bővítésére lehetne szükség. Az uniós pénzből finanszírozott ún. TÁMOP program keretének növekedése részlegesen kárpótolhatja a veszteseket, ez a kompenzáció azonban átmeneti (az uniós támogatások idővel csökkennek) és bizonytalan, mivel ezt a forrást jellemzően pályázati úton, túlságosan bonyolult rendszer szerint osztják el. Ez különösen a támogató szolgáltatások és más közösségi ellátások esetében jelent nagy konckázatot, mivel ezek folyamatos szükségleteket látnak el, amelyek nem igazítható a pályázati rendszer ütemezéséhez és a késedelmes kifizetésekhez. A támogató szolgáltatások hozzásegítik a fogyatékossággal élőket ahhoz, hogy a családjuk közelében éljenek és ne egy peremkerületi vagy határszéli tömegintézményben. Ezen szolgáltatások biztosítása, sőt bővítése – amellett, hogy hazai jogszabályok és nemzetközi egyezmények is rögzítik az érintettek erre való jogát – más kormányzati célok elérésének is feltétele volna. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottságának jelentős növelését és a fogyatékosok nagy létszámú intézményeinek tervezett lebontását sem lehet megvalósítani ezeknek a szolgáltatásoknak a fejlesztése nélkül.
 
A tervek szerint az önkormányzatok szociális feladatainak finanszírozására szánt keret közel másfélszeresére nő, de sokasodnak a feladatok is. Ebből a keretből kell kigazdálkodni a nem munkaképes, de aktív korú és más ellátásra nem jogosultak rendszeres szociális segélyére, az időskorúak járadékát, az adósságcsökkentési támogatást és lakásfenntartási támogatást. De ugyaninnen kell majd fizetni az előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülékek felszerelési költségeit, az ápolási díjakat, foglalkoztatást helyettesítő és az óvodáztatási támogatást is. Sőt, a bővítést az is indokolhatta, hogy ebből lesz finanszírozható azoknak a tartós munkanélkülieknek az ellátása, akik számára nem tudnak közfoglalkoztatást biztosítani. Már pedig nagy az esély, hogy az ilyen támogatásra szoruló munkanélküliek száma növekedhet. Csökken, és rövidebb ideig jár a munkanélküli járadék, emelkedik a minimálbér és számolni kell azzal is, hogy a tervezettnél nagyobb lesz közmunkák költsége is ­– könnyen lehet tehát, hogy a munkahelyek helyett a segélyre szoruló munkanélküliek száma nőhet 2012-ben.

· 2 trackback

Címkék: támogatás szociális szolgáltatások lakásfenntartási közöskassza.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr83361878

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

-- a táppénzen lehetne vágni. 60-ról, 50%-ra. és ezek után azt mondani, hogy ez nagyobb részt folyjon az önsegélyezés keretei között. oldják meg az ágazati szakszervezetek. szedjenek magasabb tagdíjat.
-- a nyugdíjakat lehetne maximálni évi 10,000 euróban.
-- aki rokkant nyugdíj, vagy szolgálati nyugdíj mellett dolgozik fizessen adót. ebben az esetben adókedvezmények is vannak, amik teljesen abszurdak. a nagyon alacsony rokkant ellátást lehetne emelni feltéve, hogy a háztartásnak semmilyen jövedelme nem volt. az egyik tipikus rokkant, aki nyomorog. a másik meg az, amikor a kocsmáros, és a kocsmárosné is rokkant papíron. aztán árulják a sört, és a pálinkát a többi szerencsétlen. a rokkant a házmester takarító fővállalkozó. és a szerencsétlen rokkant sepreget neki. a rokkant kőművest, a rokkant parasztot kellene megadóztatni, aki dolgozik a családi farmon. itt vannak a csalások a szociális rendszerben.
-- szerintem az első 6 hónapban a segélynek nem kellene emelt összegűnek lenni. ha valaki elveszíti a munkahelyét, akkor a legkönnyebb rögtön újat szerezni. a rendszer arra készteti, hogy hónapokig lébecoljon, és utána sokkal nehezebb.

ennyi a vágás.

-- szerintem minden gyermekjóléti támogatást az iskolának kellene megkapnia. a családi pótlék helyett kapjon a gyerek kapjon őszi, téli, tavaszi egyenruhát, és nyári táboroztatást. ha igényli, akkor a konyha mellé kapjon varrodai, mosodai szolgáltatást. a segélyt készpénzben kell fizetni. de a családi pótlékot nem. azt mondjuk 5 év alatt ki kellene vezetni. ez nem kiadáscsökkentés. hanem a kifizetőhelyet kell megváltozatni. a családi pótlék összegét intézményesen kellene elkölteni. ehhez például lehetne azt csinálni, hogy a cigány családok válasszanak képviselőt az iskolaszékbe. tehát nem egyszerűen elvenni, hanem a pénz elköltésébe beleszólást engedni. azt játszani, hogy ezt most a nagycsalád költi el. a cigányok a magyarokkal együtt.

-- családi adókedvezményeket is intézményesen kellene elkölteni. a családi pótlék itt sem a szülők megjutalmazását kellene, hogy szolgálja, hanem az intézményes (!) gyermekjólétet függetlenül attól, hogy szegény, vagy gazdag családról van szó.

-- ha egy gyerek nem jár iskolába, akkor a sulitól kell megvonni a támogatást. ehhez szükség van egy régiós tanfelügyeleti rendszerre. nem megyeire. mert annak el kell különülnie a közigazgatástól. általában véve a régió kezébe kell adni a közoktatás, és a kultúra szervezését.

-- és a közmunkaprogramokat is. amit szakképzésként kellene felfogni. a life-long learning keretein belül kell ezt kezelni. vidéken tangazdaságot kell csinálni például. aki nem akar menni az kapja a segélyt. aki mégis csak az a segély mellett (!) részesülhet a növénytermesztés, az állattenyésztés, vagy az erdőgazdaság hasznából. aztán ha a munkájának egy láda alma a jutalma, akkor annyi. örülne annak a cigány. viheti haza a sok almát a pulyának. a közmunkaprogramokhoz szövetkezetek kellenek. kelet-magyarországon szükség volna egy kifejezetten agárszocialista mozgalomra.

-- nota bene a dunántúlon egy keresztényszocialistára. az lmp leginkább egy középmagyarországi zöld párt. észre kellene venni az országrészek közötti szociokulturális különbségeket.

az uniós forrásokat meg az összes párt ellopja, vagy elkótyavetyéli. nem kellene. de ez már tényleg hiú ábránd.
Jól láttam, hogy rokkantnyugdíjakra évi 1000 milliárd Forint megy el?

A másik cikkben azt olvastam, hogy 900 ezer (!!!) rokkant van! Majdnem egymillió??

NOORMÁLIS?

Mi lenne, ha a valóban rokkant (+bányász) 200-300 ezer ember kapna valamivel jobb pénzt, a csalókat meg kirúgnák a rendszerből?
@unionist: az utolsó mondat nagyon igaz.a többivel egyetértek
@unionist: nem rosszak az elképzelések, de amíg a nagy közbeszerzési, tanácsadói pénzekkel hálájuk meg a támogatókat, addig csak aprópénzt lehet ezekkel keresni.

a rejtett korrupció ellen pedig a legjobb eszköz a szabad sajtó és a gyors igazságszolgáltatás. esetünkben egyikről sem beszélhetünk...
Jól vagy, mondd?
Állj a lábatört, minimálra bejelentett szobafestő elé, hogy gyerekestül éljen meg havi kb. 35 ezerből, mert a családi pótlékot is elveszed - fasza, tudod, nem lehet egyenruhával fűteni, és vannak nem-iskolás korú gyerekek, akik szintén esznek, a mindenkinek kiosztandó egyenruha meg lehet hogy a viszonylag transzparens Finnországban műxik, itt nem, a 116-os méretű gyerekem kapna 122-128-ast mert az a korosztályi átlag, ja és mielőtt kinőné, úgy esne szét, hogy a fal adja a másikat, a megspórolt anyagon gazdagodna az elit haveri cége.

Aztán. Nyilván szerencsétlen hülye dolgozó az oka, ha harmincévesen rákot kapott, oszt még szaxervezet sincs az ágazatában - elég sokban nincs. Havi harmincötöt a rákos tanárnak is, éljen túl abból, ha nem tecc, menjen rögtön a kemó után tanítani, épületes szemléltető bioszóra lenne, ha végighányná a katedrát.

Azért mert a TE fizud 50%-ából esetleg még lehet világítani meg fűteni, hát...nem mindenkiéből.

Láda almával se lehet fűteni, és nem is valami kalóriadús a téli hónapokban....ha csak az a meló bére.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma