Közöskassza.hu: foglalkoztatás – kényszerek, megoldások nélkül

2011.11.08. | Haza és haladás | 4 komment

 

Jövőre egyre több embert kíván visszaterelni az állam a munkaerőpiacra, ugyanakkor a foglalkoztatásra szánt költségvetési forrás 9 százalékkal csökken az ideihez képest, ráadásul miközben a munkanélküli járadék fedezete a felére csökken, a közfoglalkoztatásra szánt pénz a duplájára nő. Ettől ugyan rövid távon a munkaügyi statisztikák javulhatnak, ám a tényleges foglalkoztatás nem, sőt, a közmunkások más, eddig piaci alapon foglalkoztatott munkavállalókat is kiszoríthatnak a munkarőpiacról. Kérdés, hogy a korengedményes nyugdíjazás feltételeinek szigorításával újonnan megjelenő munkavállalók találnak-e egyáltalán helyet a munkaerőpiacon. A témáról részletes elemzést és infógrafikát találnak a kozoskassza.hu oldalon.
 
Növekvő szigor, elmaradt munkahelyteremtés
 
A foglalkoztatásra fordítandó kiadások teljes összegét csak hozzávetőlegesen lehet megállapítani. Ezek ugyanis a költségvetési tervezetben is több helyen találhatók: nagyobb részt a 2012-től elkülönülten kezelt Munkaerőpiaci Alapban, kisebb részben a felelős tárcák fejezeteiben. Nem segíti a tisztánlátást, hogy a kiadások bizonyos részei, például a megyei kormányhivatalokhoz rendeltek, nem beazonosíthatóak, mivel több feladat szerepel egy összeg alatt. Ha mindent összevetünk, a jövőre tervezett hazai foglalkoztatáspolitikai kiadások összességében 376 milliárd forintot tesznek ki. Ez reálértékben 9 százalékos csökkenést jelent az idei kiadásokhoz képest. Ez önmagában is elég jelentős változás, de a kevesebb pénzt ráadásul másképp akarja elosztani a kormány: megduplázódik a közfoglalkoztatásra szánt keret, miközben a munkanélküli járadék fedezete felére csökken, aránya eléri a foglalkoztatáspolitikai kiadások 35 %-át!
 
Bár a kormány az átcsoportosítást ezzel magyarázza, az átrendezés eredményezi a tényleges foglalkoztatás növekedését. Az álláskeresési járadék időtartamának rövidítésétől a korábbi szigorítások hatásvizsgálatai alapján nem várható a munkakínálat, és így a foglalkoztatás növekedése sem. A közfoglalkoztatás valójában csak a munkaügyi statisztikát javítja, a nyílt piaci, adó- és járulékbevételt növelő foglalkoztatáshoz a kutatások szerint még közvetve sem járul hozzá. A közfoglalkoztatási program csak akkor lenne alkalmas a tartós és valódi munkaerőpiaci foglalkoztatás növelésére, ha például a program a közfoglalkoztatottak más munkavállalókkal való együttes foglalkoztatását és integrációját célozná. A tényleges munkaerőköltségeknél lényegesen olcsóbb, meghatározott időszakra kölcsönözhető közmunkások foglalkoztatása nem juttatja vissza őket a munkaerőpiacra, viszont kiszoríthat onnan olyan munkavállalókat, akiket eddig piaci alapon foglalkoztattak.
 
Nyugdíj – bizonytalan megtakarítások
  
A foglalkoztatás bővülését azonban nem csak kiadásokkal, hanem megtakarításokkal is ösztönözni lehet. Az aktív korúak számára elérhető munkanélküli-, rokkantsági- és nyugdíj-jellegű ellátások csökkentik a munkakínálatot, így ezek szigorítása hozzájárulhat a foglalkoztatás növeléséhez – de csak akkor, ha együtt jár a munkaerő-kereslet bővülésével. A foglalkoztatáspolitika két ösztönző eszköze közötti kapcsolat hiánya itt bosszulhatja meg magát: tényleges munkahelyteremtés hiányában a reaktiválható nyugdíjasok visszairányítása a munkaerőpiacra kudarcot vallhat. Jobb esetben a közmunkások, rosszabb esetben a munkanélküliek számát gyarapíthatják.  
 
Pedig a korai nyugdíjazás csökkentése két irányból is javíthatná az költségvetési egyenleget: csökkentené a nyugdíjba vonulók számát és így a kiadásokat is, ugyanakkor növelhetné a foglalkoztatottak számát és a járulék-fizetést. A kormány a fenti indoklással a korai nyugdíjazás radikális csökkentését tervezi, ami nem csak az új belépőket, hanem a rokkantsági nyugdíjasok és a korkedvezményes nyugdíjasok esetében a már nyugdíjba vonultakat is érintené. A júniusban kiszivárgott tervek szerint a már nyugdíjba vonultak számára a nyugdíj összegével azonos jövedelempótló juttatást fizetnének, amit azonban nem indexálnak – kivéve a szolgálati nyugdíjakat, ahol lenne indexálás, viszont adózni is kellene utána. A szigorítás így négy forrásból hozhat megtakarításokat: a szolgálati nyugdíjakra kivetett adóból és a felülvizsgálat után megszüntetett vagy csökkentett rokkantsági ellátásokból, az indexálás és (2013-tól) az új belépések elmaradásából. A balesetben megrokkantakat nem érintené a változás és az új igényléseket 2012-ben még elfogadják, úgy, hogy már csak az új jövedelempótló juttatásra szerezhető jogosultság.
 
A nyugdíjkassza egyenlege az utóbbi években negatív volt, amit csak részben orvosolt a 13. havi nyugdíj megszüntetése – 2009 és 2010 között ez mintegy 100 milliárd forinttal csökkentette a hiányt. A költségvetés ötödét kitevő Nyugdíjbiztosítási Alap éves kiadásának 23 százalékát, mintegy 657 milliárd forintot tette ki  a a 62 év alatti, tehát a hatályos öregségi nyugdíjkorhatárnál fiatalabb nyugdíjasok nyugdíja. Ha hozzászámítjuk a korhatár alatti népesség más nyugdíjszerű ellátásait is, akkor 2011-ben összesen 822 ezer fő ellátására évi 736 milliárd forintot fordít a költségvetés. Ehhez képest a korai és rokkantsági nyugdíjak átalakításából a tervek szerint jövőre csak 30-50 milliárd forint megtakarításra számít csak kormány, vélhetően az 57 év alattiak fegyveres szolgálati nyugdíjának megadóztatásából,  a többi korai nyugdíj indexálásának elmaradásából illetve a korhatár alatti rokkantsági ellátások felülvizsgálatából.
 
Összegzés
 
A 2012-es költségvetés feltűnően nem számolt a Széll Kálmán tervben meghatározott illetve a Matolcsy György nyilatkozataiban jelzett, hol 150 ezer, hol 195 ezer, hol pedig 220 ezer munkapiacra visszakerülő, megváltozott munkaképességű emberrel. Minderre tekinthetnénk úgy is, mint az eddigi foglalkoztatáspolitikai intézkedések kudarcának beismerésére, hiszen sem a foglalkoztatáspolitikai kiadások csökkentése, sem a közfoglalkoztatás tervezett nagyarányú bővítése nem ad megoldást a kormány feladványára: hol találna tartósan és piaci alapon munkát a korábban emlegetett másfélszázezer reaktivált egykori nyugdíjas? Nyilvánvaló, hogy ehhez gazdaságpolitikai fordulatot kellene végrehajtania a kormánynak, de erre – épp a 2012-es költségvetés a bizonyíték – minimális az esély. A minimálbér emelése nem teremt újabb munkahelyeket és attól sem nő a foglalkoztatás, ha a munkavállalóknak több egészségbiztosítási járulékot kell jövőre fizetniük. És egyáltalán: ha a munkaerő költségei nőnek, ahelyett, hogy csökkennének, akkor jövőre biztosan nem az új munkahelyeknek kell majd örülnünk, sokkal inkább a meglévőkért izgulhatunk majd. A költségvetési kockázat tehát korántsem a túlzottan ambiciózus tervezésben, hanem a fenntarthatóságot javító, középtávon ható munkahelyteremtő intézkedések hiányában rejlik.
 

· 3 trackback

Címkék: nyugdíj költségvetés munkahelyteremtés foglalkoztatáspolitika közöskassza.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr123361842

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Foglalkoztatás – kényszerek, megoldások nélkül 2011.11.08. 19:21:16

Jövőre egyre több embert kíván visszaterelni az állam a munkaerőpiacra, ugyanakkor a foglalkoztatásra szánt költségvetési forrás 9 százalékkal csökken az ideihez képest, ráadásul miközben a munkanélküli járadék fedezete a felére csökken, a közfoglalkoztat

Trackback: Új munka törvénykönyve - szakszervezetek vége? 2011.11.08. 14:52:16

Az új Munka törvénykönyve a Széll Kálmán tervben vállaltaknak megfelelően radikális változtatásokat vezetne be a munka világában. Egyfelől a szabályozási…

Trackback: Szó sincs megszüntetésről: Orbán Viktor az EVÁ-t kiterjesztené 2011.11.08. 10:16:34

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője 2010 április 16-án közleményben cáfolta azokat a korábbi találgatásokat, melyek arról szóltak, hogy a választáson győztes párt adóreformja keretében eltörölné az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) v...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"a közmunkások más, eddig piaci alapon foglalkoztatott munkavállalókat is kiszoríthatnak a munkaerőpiacról"
Szerintem csak átmeneti a foglalkoztatásuk, mert semmiféle termelő munkát nem végeznek. Minél többet foglalkoztatnak, annál nagyobb lesz a "hiány".
Paradox, mint a "vezetés".
-- fix összegű járulék, flat tax, adójóváírás, vagyonadó a foglalkoztatottság növelés szempontjából a legjobb kombó.

azt

ebben az esetben az élő munkaterhelése minimális. a költségvetést a vállalkozói vagyonra kiterjedő adóval lehet egyensúlyba hozni. úgy, hogy a közterheket az élő munkáról a holt munkára (a vagyonra) pakoljuk. egész európában nem lesz növekedés, ha nem lesz vagyonadó. mert a fogyasztásra, új beruházásra, profitra kivetett extra adók mind befékezik a gazdaságot.

-- a legális foglalkoztatást az "dobná meg", ha az adójóváírás összege elérné a rendszeres szociális segély összegét. sokan ugyanis úgy gondolkodnak: ha legális keretek között munkába állnak, akkor elvész a segély. ezért bejelentkeznek a segélyért, és aztán nekilátnak seftelni. ebben az esetben viszont az sem veszíti el ezt a pénzt, aki legálisan munkába állna. ugyanazt megkapná, legfeljebb más címen. na most ez jó lenne a munkaadónak is, mert a tartós munkanélküliek jókora többségét kitevő alacsonyan kvalifikált munkaerőt viszonylag olcsón, és tömegesen tudná foglalkoztatni.

ehhez a meglevő kedvezményeket (a nyilvánvalóan antiszociális családi adókedvezményt is), a különféle adómentes béren kívüli juttatásokat, és minden munkahelyteremtő pályázati pénzeket is adójóváírássá kellene alakítani a piaci foglalkoztatottak körében. nem volna ez sem egy nagy vaszizdasz, könyveléstechnika, az egész, ami egyszerűbbé, kiszámíthatóvá, és a többség számára olcsóbbá tenné a foglalkoztatást. (a haverokat nem lehetne pénzhez juttatni. persze ez itt a problémás.)

na most ez a problémahalmaz egyik fele. ez kisarkíva arról szól: hogyan kapjon legálisan munkát hugyos józsi. a válasz: úgy, hogy létezik a segély összegét elérő adójóváírás.

---

a másik fele a problémáknak, amiről itt nem nagyon szokott szó esni, hogy egy magasan kvalifikált fiatalt hogyan lehetne nagyobb értékteremtésre ösztönözni.

ehhez egy fokozatosan csökkenő járulékplafon kellene. ami ugye a magas keresetűeknek kifejezetten jól jönne. a magas hozzáadott értéket csak arányos adó sújtaná, de nem volna extra járulékos tehet. ez kifejezetten jó a magas keresetűeknek. csak ugye a költségvetésen ütne egy lyukat. a fidesz úgy szokott érvelni, hogy igen ám, de ebből akkor növekedés támad hirtelen, hogy csak na. de ennek mértéke nagyban függ a külső környezettől. szóval erre olyan nagyon számítani nem lehet. tehát a járulékplafon folyamatos csökkenésével kell a vagyonadót bevezetni. tehát nem úgy, ahogy oszkóék csinálták. vagy mondjuk így: önök. bevezetjük, és kész, mert kell még 250 milliárd. hanem be kell vezetni a járulékplafont. azt tolni lefelé, és ezzel egyidejűleg a vagyonadó mértéket meg felfelé húzni. tartani az egyensúlyt.

na most ha ettől függetlenül kell 250 milliárd, akkor kiadást kell csökkenteni. de a legális munkahelyek számát növelni úgy lehet, hogy a kedvezményrendszert egyszerűsítik. tehát minden kedvezményt, támogatást összeadnak, és abból adójóváírást csinálnak a piacon úgy, hogy az közelítse a rendszeres szociális segély összegét. a másik oldalról a magas hozzáadott érték járulékos terheit csökkentik, és a kieső bevételeket vagyonadóval pótolják.

mindent összegezve tehát az élő munka terheit minimálissá kell tenni. a közterhek maradékát a holt munkára (a vagyonra) kell tenni. vagyis 1) fix összegű járulék (ami a minimálbérig csökkenő járulékplafonból következik), 2) a flat tax, 3) az adójóváírás, és 4) vagyonadó tűnik az ideális kombónak.

---

roki nyugdíjasok. az a sztori arról szól, hogy doki kiállít egy papírt arról, hogy valaki megváltozott munkaképességű. tudtommal a rendőr is így mehet emelt összegű szolgálati nyugdíjba. ki kell mondani, hogy ő rendvédelmi feladatokra alkalmatlan. mindenki tudja, hogy ezeknek az igazolásoknak nagy része fake.

azt kellene egyszerűen megnézni, hogy ki az, aki rokkant és közben teljes munkaidőben foglalkoztatják. sok esetben visszafoglalkoztatják. és aki rendvédelemre alkalmatlan az mégis hogy lehet éjt nappallá téve biztonsági őr? arra meg alkalmas? egy rokkantnak alapesetben hogy lehet egyéni vállalkozása. mert ha kisegítő családtag, részmunkaidőben foglalkoztatják, akkor az rendben van. de itt rögtön azt kellett volna megnézni, hogy ki az aki a rokkantság mellett úgy dolgozik, mintha semmi baja nem lenne. és őket kell ellenőrizni. de inkább a társadalmi igazságosság végett, és nem a költségvetési bevételek miatt.

szociális rendszeren mondjuk évi 10,000 eurós maximált nyugdíjjal lehetne spórolni. és a táppénzzel. szóval a táppénzre szerintem azt kellene mondani, hogy az ágazati szakszervezetek az önsegélyezés keretei között oldják meg. és akkor ugye ezt a gyermektelen szingli is fizeti. és mondjuk ha munkatársa gyereke beteg és emiatt neki otthon kell maradnia, akkor a gyermektelen hozzájárul ehhez. szolidaritás van. szerintem igazából ezen a szociális soron lehetne spórolni.
@Dour.: Pl. a parkrendező kft-k szögre akaszthatják a gereblyét, mert ha mást nem is de kapirgálni a közmunkások is tudnak. Mondjuk kérdés, hogy kár-e értük.
erősen látszik, hogy a Kormány célja a foglalkoztatás szűkítése, a vállalkozások ellehetetlenítése, a munkára rakódó terhek további növelése, a közmunka-programmal a piaci alapon tevékenykedők munkanélkülivé tétele. nem mondom hogy ellentétes a választási programjukkal, mivel az kimerült az előző Kormány aljas és hazug szapulásában, viszont maximálisan ellent mond azzal amit ellenzékben kommunikáltak. a dilettáns módon bevezetett 16%-os szja miatt kieső bevételeket más adókkal próbálják pótolni, amik további tömegeket sodornak a mély-szegénység szakadékába. a további megszorítások és az abszolút hozzá nem értést bizonyító intézkedések segítségével a Kormány sikeresen vezeti az országot a biztos államcsőd felé...

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma