Messziről nézve: A magyarok a leginkább pesszimisták az euró bevezetésével kapcsolatban

2011.10.24. | Haza és haladás | 12 komment

 

Az Európai Bizottság számára a Magyar Gallup Intézet által kivitelezett és koordinált „Flash Eurobarométer” névre hallgató harmonizált közvélemény-kutatássorozat az aktuális uniós politikákat érintő közvélemény-adatok gyors felmérésének és elemzésének révén a társadalmi-, politikai- és gazdasági változásokat mutatják be. Annak ellenére, hogy ezt a jelentést magyarok készítik, nem érhető el magyar nyelven. Az alábbiakban az „Introduction of the euro in the new Member States”, 2004 szeptemberében kezdődő felméréssorozat  tizenkettedik, 2011 augusztusában publikált jelentését foglaljuk össze, amely az euró-övezeten kívüli hét tagállamban történt felmérések eredményeit tartalmazza arra fókuszálva, hogy az új tagállamok polgárai miként vélekednek az euró jövőbeni bevezetéséről országukban.
 
Ismeretes, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozási szerződésekben minden ország elkötelezte magát az euró mielőbbi bevezetése mellett – kivéve Dániát és az Egyesült Királyságot -, amelyre akkor kell sort keríteni, amikor az ország a Maastricht–i Szerződés gazdasági kritériumainak eleget tesz. Az új tagállamok állampolgárai tehát mint reális lehetőséggel számolhatnak azzal, hogy belátható időn belül az euró lesz a fizetési eszközük, noha az euró bevezetési folyamatnak nincs bevált „know how”-ja és kötött menetrendje sem.  
 
Arra kérdésre, hogy jelenleg hány Európai Uniós tagállamban hivatalos fizetőeszköz az euró, a válaszadók negyede válaszolta helyesen azt, hogy tizenhét országban. Ez az eredmény az előző, 2010 szeptemberében történt felméréshez képest hat százalékponttal rosszabb eredmény (1. ábra). Ennek az lehet az oka, hogy Észtország idei csatlakozásáról kevesen tudnak. A rossz választ adók közül legtöbben, az összes válasz 34%-a szerint jelenleg 13 országban használják az eurót fizetési eszközként.
 
1. ábra a térségben kumulált helyes válaszok megoszlása 2006-2011-ig
 
A még mindig az euró-övezeten kívüli hét új tagállam polgárainak háromnegyede látott már euró-bankjegyeket – az euró-érmékkel kapcsolatban kétharmaduk állítja ugyanezt. A polgárok körülbelül fele használta már az eurót.
 
Arra a kérdésre, hogy „Eldöntheti-e országa, hogy bevezeti-e az eurót, vagy sem?” a többség valamennyi országban meg van győződve arról, hogy országa továbbra is teljes szuverenitással dönthet pénznemének megválasztásáról, különösen a lengyelek hiszik azt, hogy szabadon választhatnak.
 
A felmérésben megkérdezték azt is, hogy a válaszadó szerint hazájában „Mikor, melyik évben vezetik be Ön szerint az eurót?” Grafikonon pedig az utolsó öt felmérés adatait csak azokra az országokra vonatkoztatva ábrázoljuk, amelyek nem tagjai az ERMII árfolyam-mechanizmusnak (2-3. ábrák). A legpesszimistábbak a magyarokat követően a csehek és a románok (2. ábra) szerint az évtized vége felé kerül bevezetésre az euró. A válság mélypontján, 2009 elején készült felmérés alapján a bolgár- és a cseh válaszadók több mint 10%-a úgy gondolta, hogy egy-két éven belül bevezetésre kerül a közös pénz (3. ábra).
  
2. ábra az öt, vagy több év múlva választ megjelölők aránya országonként a válaszok %-ban
 
 
 
3. ábra az egy, vagy két év múlva választ megjelölők aránya országonként a válaszok %-ban

 
 
Az euróra vonatkozó tárgyi tudás mértéke nem túlságosan magas az új tagállamok polgárainak körében, és ez nem változott jelentősen évek óta. A kérdés azonban az, hogy mennyire elégedettek a polgárok a rendelkezésükre álló információk mértékével. Összességében 6% vélekedik úgy, hogy nagyon jól tájékozott az euróval kapcsolatban, és további 34% állítja, hogy meglehetősen jól tájékozott. Másrészt 16% állítja, hogy teljesen tájékozatlan az eurót illetően. A térség polgárainak többsége úgy gondolja, hogy nem túl jól tájékozott az euróval kapcsolatban (42%). Ennek fényében elgondolkodtató, hogy a nem eurót használó országok lakosainak kétharmada nem tartja aktuálisnak azt, hogy az euróról részletes tájékoztatást kapjon.
 
A bizalom kulcsfontosságú tényező a tájékoztatásban: az emberek elsősorban az arra vonatkozó értékelésük alapján tesznek különbséget a lehetséges források között, hogy mennyire megbízható az adott forrás. Mint a korábbi mérések is megállapították, hagyományosan a nemzeti központi bankok a legmegbízhatóbbnak tartott információs források az eurót és az átállással kapcsolatos kérdéseket illetően. 2010. szeptemberi, korábbi felmérésekhez hasonlóan a polgárok átlagosan 78%-a nyilvánította ki bizalmát a nemzeti központi bankok iránt. Az európai intézmények, amelyekben az euróval kapcsolatos információk tekintetében 65% bízik, második helyen végeztek. A költségvetési és adóhatósági intézményeket a fogyasztóvédelmi szervezetek, majd a kormányzati, nemzeti vagy regionális hatóságok követik. A sor végén a kereskedelmi bankok, az újságírók és a szakszervezetek szerepelnek.
 
 
 
Az euró bevezetését körülvevő általános légkör továbbra is pozitív, bár kis mértékben kedvezőtlenebb, mint a korábbi felmérésekben. A polgárok általánosságban arra számítanak, hogy az előnyök többsége kedvezőbb lesz országuk, mint saját maguk számára. Az országot illetően csak 10% gondolja úgy, hogy az euró bevezetése nagyon kedvező hatással lesz, és 33% gondolja úgy, hogy inkább kedvező, mintsem hátrányos hatásai lesznek.
 
Arra a kérdésre, hogy „Általánosságban az Ön által ismert emberek inkább támogatják, vagy ellenzik az euró bevezetését?” a válaszadók egyharmada azt állítja, hogy az általa ismert legtöbb ember inkább ellenzi az euró országában való bevezetését. Ez nagy visszaesésé a korábbi mérésekhez viszonyítva.
 
A nemzeti valuta lecserélése a racionális szempontok mellett érzelmi kérdés is. A nemzeti valuta jelképezi a nemzetállam autonómiáját, és hozzájárul a felhasználók közösségének nemzeti identitásához. Annak megvizsgálása céljából, hogy az emberek érzelmi szempontból hogyan viszonyulnak az euróra való jövőbeni átálláshoz, az Eurobarometer azt a kérdést tette fel, hogy örülnek-e annak, hogy az euró lép nemzeti valutájuk helyébe. A megkérdezetteknek kevesebb, mint fele, összesen 41% állítja, hogy nagyon örül, vagy inkább örül a jövőbeni átállásnak.

· 1 trackback

Címkék: euró bevezetése nézve eurobarométer messziről

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr813325043

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Orbán: Új recepteket kell kiizzadnunk 2011.10.24. 16:20:01

„Magyarországnak el kell rugaszkodnia a válságzónától” és mindeközben nem szabad törődni azzal, mit szólnak ehhez azok, akik „Európát és Magyarországot eladósították” - jelentette ki Orbán Viktor hétfőn a parlamentben. A miniszterelnök megfigyelése szerin…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

És ez így is marad egészen addig, míg a "TE ÉRTED LOPOK TŐLED!" című kormányok követik egymást. (Akik egyébként igen jóban vannak egymással, és a hátunk mögött összeröhögnek, és össze is zárnak.)
Mivel a felsorolt országok közül kb nálunk a legmagasabb az államadósság ezért nem pesszimistának hanem inkább realistának mondanám magunkat. (imf hitel felvétele miatt +5% nőt, igaz legalább ezáltal eltudták kerülni strukturális átalakitások)
Én gyorsan le tudnám nullázni az államadósságot. Ott, azok között néznék szét, akik egymásnak szétosztották az állam vagyonát a 90-es években. Demján, Csányi, Széles, Leisztinger, és még legalább 100 ember..... már nem is lenne államadósság.
én optimista vagyok, hogy ide ugyan be nem vezetik!
bizalmam ebben több mint 100%! :)
az euró bevezetéssel kapcsolatos pesszimizmust az állam is támogatja:

www.apeh.hu/nav_kezdolap/hirek/eorobevezetes.html

ha jól emlékszem 2006 és 2008 vagy 2009 voltak az előző céldátumok.
@kicsijuti: Tekintve, hogy a nagy devizakitettseg miatt az allamadossag merteke jelentos fugg a valutaarfolyamoktol, mi profitalnank a regioban a legtobbet az euro csatlakozasbol, ezzel is kivaltva egy komoly bizonytalansagi tenyezot. Tehat, amit te realistanak hivsz, az szerintem tudatlansag.
Mivel a felsorolt országok közül nálunk a legalacsonyabbak a bérek nem lehet, hogy az emberek egyszerűen átszámolták a jelenlegi fizetésüket euróra, és azután döntöttek úgy, hogy köszönik nem kérik?
Nem mintha egy ilyen vélemény a legkevésbé is érdekelné a politikai döntéshozókat.
Németországi ismerőseim panaszkodtak, mikor a bivalyerős márkát felváltotta az euro, kb 15-20%-al nőttek a megélhetési költségek, a cégek rezsiköltségei!
Képzeljük el ugyanezt HÁROMSZÁZ FORINT/EURO árfolyamnál!
Arról nem is szólva, hogy a magyar 130000 ft körüli átlagbér, és a 90000 ft körüli átlagnyugdíj mennyit ér euróban?
Meddig tudna egy család megélni ebből, az új eurós árakon?
Talán két hétig? És utána?
Előbb fizetünk Pengővel mint ájróval.És ez így van jól.
@abaka: amit mondasz annak semmi köze ahhoz amit írtam.
Ahhoz hogy bevezessük az ojrót 60% alatti államadósság kell minimum. És a felsorolt országok közül mi vagyunk ettől a legtávolabb, ezért teljesen reális hogy nálunk válaszolták azt hogy itt lesz a legkésőbb euró. Nem is értem hogy hogy jön ehhez az amit írtál.
"Mivel a felsorolt országok közül nálunk a legalacsonyabbak a bérek nem lehet, hogy az emberek egyszerűen átszámolták a jelenlegi fizetésüket euróra, és azután döntöttek úgy, hogy köszönik nem kérik?"

Es ennek pontosan milyen gazdasagi ertelme lenne?
@kicsijuti: Ebbben igazad van, nem ugyanarrol beszelunk. Te a magyar pesszimizmus alatt azt ertetted, hogy mikor vezetjuk be az eurot, en meg azt, hogy nem orulnenk ha bevezetnek az eurot.

Na most mar erted, hogy jon ide, amit irtam. ;)
@kicsijuti: "(imf hitel felvétele miatt +5% nőt, igaz legalább ezáltal eltudták kerülni strukturális átalakitásokat"

ez mindent elmond a gazdaságpolitikáról, nem is tudom, sírjak vagy nevessek.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma